Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

Szerda. 1956, július 4 északmagyakobszAg 3 Ne halogassuk az őszi árpa aratását! Megyeszerte beérett az ősziárpa: Ha a fagy helyenkint meg is ritkí­totta, nagy telt kalászai jó közepes tormást ígérnek, Elsőnek — több mint egy hete — a zaLkodi Kossuth Tsz aratta le őszi árpáját. Jól járt vele, már biztonságban van termé­se, nincs kitéve az időjárás viszon­tagságainak. Megindult szórványo­san Borsod sok más falujában is az aratás, de a legtöbb helyen még bozzá sem fogtak a feladathoz. Learatta az őszi árpát a tolcsvai Harcos Tsz, a mezőnagymihályi Uj Barázda pedig már be is vetette az árpa helyét másodnövénnyel. Az érési állapotot tekintve, az őszi árpa nagyrészét már le kellett volna arat­ni. A tiszaluci Vörös Hajnal Tsz kombájnnal arat a hét elején, s ugyancsak kombájnnal végzi az őszi árpa aratását a kiskinizsi Haladó Tsz is. A lemaradást legtöbb helyen azzal magyarázzák, hogy az esőzé­sek miatt a kapások között kinőtt a gaz s ezért a kapálást tekintették fontosabbnak. Ez helytelen. Az ara­tás minden más munkát megelőz. Ha pedig kapálni és ugyanakkor aratni is kell — akkor arassanak géppel, így a szemveszteség is ki­sebb lesz, s a munka is gyorsabban halad mint kézikaszával és a mun­kaerő zömét a növényápolásra, va­lamint a takarmánybetakarításra fordíthatják: A szikszói Vörös Csillag Tsz úgy határozott, hogy géppel aratja őszi árpáját, de még nem kezdett hozzá, pedig az árpa már beérett és a szik­szói egyénileg dolgozó parasztok mér javában aratnak. Az aszalói Szabadság Tsz kézierő­vel akarja aratni ősziárpáját. Ez ma- gábavéve nem nagy hiba, mert győ­zi a munkát, de még mindig halo­gatja. Az elmúlt vasárnap és hétfőn le kellett volna aratnia, s erre az időjárás is alkalmas volt. A múlt szombati aktivaértekezle- ieken elhangzott versenykihívások után kevesen láttak munkához. Ju­hász elvtárs, a szikszói tsz elnöke elfogadta a felsődobszai tsz kihívá­sát, sőt még azt is vállalta, hogy egy nappal hamarabb befejezik az aratást. A vállalt kötelezettség telje­sítésétől nem féltjük Juhász elvtárs tsz-ét, de annyi bizonyos, hogy már az első fordulóban lemaradt. Igye­kezzen a késést az egész tagsággal egyetemben pótolni. Kései aratás esetén az ősziárpa szemvesztesége különösen nagy le­het. Még az éretlen árpában is nagy kárt tehet a szél, de sárgaérésben, vagy teljes érésben még sokkal töb­bet. A viharos szelek a termés nagy, részét kiverhetik, vétek tehát ide­jében le nem aratni a beérett ter­mést. Az ősziárpa kalászai le is tör­nek, ha teljes érési állapotba kerül­nek. Az ősziárpa kevés kivétellel — túlérett. Napról-napra növekszik a szemveszteség, s ez súlyos anyagi veszteséget okoz népgazdaságunk­nak. Mindezek mellett még más okunk is van, hogy minél gyorsabban le­arassuk az ősziárpát. Mivel ez a ka­lászos kerül le leghamarabb a föld­ről, ezután sikerül legjobban a má­sodvetés. Az utóbbi napok csapadé- kos időjárása után igen jó másodvetésekre számíthatunk. Minél hamarabb le kell aratni te­hát ez árpát és nyomban elvetni a másodnövényt. Ha másodnövényt nem vetünk, úgy azonnal szántsuk be a tarlót. A gépállomások, a taná­csok és a tsz-ek vezetői igyekezze­nek meggyőzni a tsz tagságot, hogy a csapadékos idő miatt még fonto­sabb bátran bevonni a munkába a gépeket. Most még csak ez ősziárpa kerül kasza alá, azt végezze a gép, a tagság pedig kapálja a kukoricát, s a többi kapásnövényt; Ha csak 3—4 kalász törik le az ár­paföldön négyzetméterenkint, a szempergéssel együtt a holdankinti veszteség 30—40 kilogramm. Ez 50 holdnál már 15—20 mázsa, amivel három sertést meghizlalhatnánk. A kombájnaratásnál ilyen szemveszte­ség nincs, mert a pergő szemek és a letört kalászok szemvályuba hulla­nak, onnan pedig a zsákba kerül­nek; Arassuk amint lehet minden gép­pel az ősziárpát, mert minden na­pi késedelem nagy veszteséget je­lent. Károsodás éri ezzel a termelő­szövetkezetet, az egyénileg dolgozó parasztot, az egész népgazdaságot. Az aratást kövesse a tarlóhántás, a másod vetés. A gépek még most alig dolgoznak, minden lehetőség megvan a tarlóhántás azonnali el­végzésére. A gépállomások minden termelőszövetkezetben, közvetlenül az aratás után a keresztsorok között végezzék el a tarlóhántást és a má­sodvetést. A munkákhoz adjanak minél nagyobb segítséget a szakem­berek, a tanácsok, a legjobb tsz ta­gok és egyénileg dolgozó parasztok. HAJDÚ KÁROLY megyei agronómus Másféfs?eres normál téliesített a második félév első müs?attián a NUus-híd saru alkatrészednek megmunkálásén Orosz Miklós diósgyőri gyalus nap, öt nappal előbb, egy hónap alatt elkészíti. A megmunkálásra kerülő darabokat már szombaton a gépek­hez készítették s így hétfőn idővesz­teség nélkül láthattak munkához. A második félév első műszakján a leg­jobb teljesítményt Orosz Miklós gya­lus nyújtotta, aki a hídsaruk felső­részének nagyolásán — hibátlan mun­kával — másfélszeres normát telje­sített. így ennek a teljesítménynek megtartásával két nap alatt három napi munkát végez majd el; Ifjúmunkások, akikre büszkék vagyunk FT Varjú Frigyes révleány vári DISZ fiatal. Szorgalmáért és jó munká­jáért nevét a megyei DISZ bizottság Becsületkönyvébe is beírták. Orosz János az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztójánál dolgozik* mint clegykikészítő. Nagyszerű tel-* jesítményéért joggal illeti dicséret,* Megkezdték a tiszapalkonyai erőmű csákóéin 120 méter hosszú szén szállító ferde-hidjának beemelés! munkáit Tiszapalkonyán az első gépegység indulásáig több ezer tonna szenet tárolnak. A nógrádi bányákból már folyamatosan érkeznek a teli vago­nok az erőmű szénterére. Ezt a szenet a Il-es számú átadó állomásról ferde hídon szállítják majd a több mint 35 méter magas kazánházi bun­kerekbe. A csaknem 120 méter hosszú és 5 méter széles ferde hidat — két részben — a földön szerelték és szegecselték össze a csehszlovák és magyar dolgozók. A munkát az elmúlt hét végén befejezték. Hétfőn — a második lélév első műszakján — megkezdték a közel 100 tonna súlyú ferde híd beemelésének előkészítő munkáit. A csehszlo­vák szerelők irányításával az Április 4. Gépgyár kirendeltségének dol­gozói a tartólábakat (három ilyen lábon fekszik majd a ferde-híd) vago­nokba rakták, hogy azokat a kijelölt helyre szállítsák. A dolgozók úgy határoztak, hogy egy speciális csehszlovák portáldaru segítségével a ferde híd felső részét július 20-án, az alsó részét pedig a hónap végén a he­lyére emelik. Érdekessége lesz ennek a munkának, hogy a nagysúlyú, előre összeszerelt hídrészek beemelését egy nap alatt végzik eL Aratnak a mezőcsáti járás termelőszövetkezetei Párt 1 e t ☆ Falusi pártszervezeteink nagy erőpróbája MEGYÉNK több járásában — különösen a mezőkövesdi és a me­zőcsáti járásban — már megkezd­ték az ősziárpa aratását. Nem soká­ra kasza alá érik a rozs és a búza is. Jövőévi kenyerünk biztosítása, az életet adó mag legkisebb szem­veszteséggel történő betakarítása mindannyiunk ügye, hazafias köte­lessége. Pártunknak a dolgozó nép élet- színvonala emelése érdekében ho­zott határozatai csak úgy teljesed­nek élő valósággá, ha dolgozó pa­rasztságunk többet és olcsóbbat termel, ha a mezőgazdaság minden ágában növekednek a hozamok, ha kommunisták és pártonkívüli dol­gozók példás fegyelmezettséggel, szorgalommal munkálkodnak a soron következő nyári feladatok el­végzésén. MINDENKI előtt ismeretesek második ötéves tervünk irányelvei, a nép javát szolgáló nagyszerű cél­kitűzések. Ismeretes, hogy a mező- gazdaság terméshozamát az ötéves terv végére 27 százalékkal kell emelni. Ezt a terméshozam növe­kedést azért írja elő az irányelv- tervezet, mert csak a munkater­melékenység nagyarányú növeke­dése, a terméshozamok évről-évre való emelkedése útján lehetséges például a dolgozó parasztság élet- színvonalát az előirányzott 25 szá­zalékkal emelni. Minden józan gon­dolkodású ember előtt világos: pár­tunk és kormányunk csak olyan mértékben tudja a nép jólétét nö­velni, amilyen mértékben nő a munka termelékenysége, amilyen arányban növekednek a mezőgaz­dasági hozamok. És mert az ötéves terv első évében tartunk, amikor harcba indulunk pártunk és ko vná- nyunk célkitűzései megvalósításá­ért — mindent el kell követnünk, hogy a megtermelt gabonát a leg­kisebb szemveszteséggel. arassuk le, csépeljük el, szállítsuk mag­tárba. A községi és termelőszövetkezeti pártszervezetek jó politikai felvilá­gosító munkával tudatosítsák a má­sodik ötéves terv első éve feladatai­nak óriási jelentőségét, magyaráz­zák türelmesen a tervnek a mező- gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, a jólét emelkedése és az egész dol­gozó parasztság munkája között lévő összefüggéseket. A községi és termelőszövetkezeti partszervezetek figyeljenek fel minden olyan jelenségre, amely hátráltatja az aratás és a cséplés sikerét. AZ ENCSI JÁRÁS több termelő- szövetkezetében gépellenes hangu­lat tapasztalható. Vannak, akik a kalászosok egyrészét kézikaszával akarják levágni. Mivel magyaráz­ható az egyes helyeken mutatkozó idegenkedés a gépektől? Egyrészt azzal, hogy kézikaszálással több munkaegységet tudnak szerezni, másrészt pedig azzal, hogy néme­lyik gépállomás egyes esetekben felületes munkát végez, vagy rosz- szul kijavított gépei leállnak. A pártszervezetek, a kommunisták magyarázzák meg türelmesen a ter­melőszövetkezeti tagoknak, hogy ha csak a több munkaegységet haj- hásszák, elhanyagolják a takar­mánybetakarítást, az állattenyész­tést, a kapások művelését. Amelyik termelőszövetkezet idegenkedik a gépektől — drága árat fizet elő­ítéleteiért, Mert egy hold búza ara­tása és betakarítása a tárolásig a tsz-ben kézi aratással 11 munka­egységet, kévekötő-aratógéppel 6, kombájnnal pedig 3 munkaegységet vesz igénybe. Ezekből a számokból is kitűnik, hogy a gépi aratás sok­kal termelékenyebb s kisebb a szemveszteség is; erről mindenki meggyőződhet, ha a tarlót megvizs­gálja. A pártszervezetek, a kommu­nisták helyes érvekkel meg tudják győzni az aggályoskodókat. Ha pe­dig a gépállomás munkájában van hiba, a helyszínen nyomban vizs­gálják meg az illető traktorvezető, aratógépkezelő vagy kombájnvezető munkáját, figyelmeztessék a gép­állomás dolgozóit a hibákra, tegye­nek javaslatokat azok kijavítására: NAGY SEGÍTSÉGET adhatnak pártszervezeteink a gazdasági veze­tésnek a munkafegyelem megszilár­dítása tekintetében is. Többéves ta­pasztalat, hogyha elérkezik az ara­tás ideje, minden más munkát hát­térbe szorítanak. Pedig mennyi fon­tos munka esik erre az időre! Pél­dául a takarmánybetakarítás, a ku­korica- és a répakapálás. A sok esőzés megnehezítette a mezőgazdaságban dolgozók helyze­tét. A munkák rendkívül összetor­lódtak, ezért fontos, hogy minden tsz-tag példásan, kötelességtudóan ott dolgozzon, ahová a vezetők irá­nyították. Igen üdvös, ha ebben az időszakban a tsz-tagok családtagjai* kát is bevonják a munkába. Ebben feltétlenül számítunk a párttagság példamutatására, arra, hogy a nyári munkák idején minden kommu­nista családjával együtt dolgozik a közösben. A kommunisták példa- mutatása, a pártszervezetek lelkes, szervező, politikai felvilágosító munkája mindig meghozza a várt eredményt. .Bízunk abban, hogy minden kommunista és őket kö­vetve minden tsz tag, s azok család­tagjai résztvesznek az aratásban és a cséplés ben. De nemcsak a család­tagok munkába való bevonását ille­tően van szükség kommunista pél­damutatásra. Szükség van kint a határban, a tarlón, kaszával a kéz­ben, az aratógépek és a kombájnok mellett is. Emellett nagy szükség van kommunista éberségre, a hibák elleni kérlelhetetlen harcra: Nagyjelentőségű az aratásban és a cséplésben a munkaverseny szé­leskörű kibontakozása. Pártszerve­zeteink lelkesítsenek arra, hogy az aratógép-kezelő kombájnosok és a tsz.-ekben az aratásban és csé élés­ben résztvevő munkacsapatok ver­senyre keljenek egymással. Itt is, — mint minden más területen — elsősorban a kommunisták példa- mutatására számítunk. A pártszer­vezetek biztosítsák, hogy az arató­gépkezelők és kombájnosok rend­szeresen tájékozódjanak a verseny állásáról, mert ez növeli a verseny­zési kedvet. Az aratási és cséplési verseny egyik előremozdító ja az lesz: hogyan gondoskodnak a dolgo­zókról, biztosítják-e számukra a jó munkakörülményeket? Gondoskod­nak-e arról, hogy az aratásban, cséplésben dolgozó traktorosok, cséplőmunkások élelmezése kifogás­talan legyen? Pártszervezeteink foglalkozzanak ezzel is, ellenőrizzék a gazdasági vezetés ilyenirányú te­vékenységét. A KÖZSÉGI és a tsz. pártszer­vezetek éljenek a pártellenőrzés jogával. Tekintsék elsőrendű köte­lességüknek a gazdasági munka ellenőrzését, de sohase folyjanak bele közvetlenül a gazdasági munka irányításába, hanem az ellenőrzésen keresztül hívják fel a gazdasági és állami vezetők figyelmét a hibákra, s tegyenek javaslatokat azok kija­vítására. Pártszervezeteink, az egész párttagság főfegvv^re legyen a kommunista példamutatás, a meg­győző politikai felvilágosító munka. Peng a kasza, dőlnek a rendek a mezőcsáti járás termelőszövetkeze­teinek ősziárpatábláin. Tegnap a já­rás jónéhány közös gazdaságában hozzáláttak az árpa aratásához. A mezőcsáti Szabadság, az ároktői Vörös Csillag, a tiszatarjáni Alkot­mány, az emődi Szabadságharcos, a tiszakeszi Alkotmány termelőszö­vetkezetek földjein egyre szaporod­nak a keresztek. A hejőbábai Haladó tagsága —1 egy nap leforgása alatt — már vég­zett is egy 20 holdas tábla betaka­rításával. Gondosan megszervezték az aratási munkát. Huszonnyolc kasza vágta, huszonnyolc tsz-tag szedte az árpát, s néhány óra le­forgása alatt elfogyott a 20 hold, az idei első tábla. De ugyanígy meg­szervezték már jóelőre az egész aratás, a gépi segítés, a sarkalás, a keresztelés és a hordás munkáját is. Hasonló gondosan készült fel a já­rás többi termelőszövetkezete is. Néhány nappal ezelőtt a termelő* szövetkezetekben megbeszélték az aratás feladatait. Erre azért volt szükség, mert jónéhány rozs- és búzatáblát megkavart, földre dön­tött a szél. Egyrészüket nem lehet géppel aratni. A termelőszövetkeze- tekben azonban gondoskodtak róla* hogy az így megsokasodott munkai ellenére időben végezzenek az ara* tással és a növényápolással egy* aránt. Úgy segítettek és segítenek magukon, ahogy az a legegészsége­sebb: minden családtagot bevonnak mind a növényápolási, mind az ara­tási munkába. A gyors, pontos munka végzése érdekében azonban egy kérésük is van a járás termelőszövetkezetei- nek. A kérés a gépállomásokhoz szól: — olyan gépekkel és úgy kezd­jenek munkához, hogy sehol ne lc-> gyen hiba. m/Iert gyorsan és jól aratni csak jó géppel lehel! Ankét a munkavédelemről A Miskolci Közlekedési Vállalat pártszervezete és üzemi bizottsága néhány nappal ezelőtt megalakította' a »kiváló dolgozók« körét és ankétot tartott a munkavédelmi intézkedé­sekkel kapcsolatos problémákról. Az ankéton több, igen helyes kezdemé­nyezés, javaslat hangzott el. Sokat foglalkoztak az önköltségcsökkentési tervekkel s határozatba foglalták, hogy rendszeresebben ellenőrzik a balesetelhárítási intézkedések meg­valósítását. Nagy helyeslés mellett jelentették be, hogy a vállalat 110 dolgozója és újítója egy-egy gyeiig gébb szaktársat patronál, hogy kiváló dolgozót neveljen belőle. KISS LÁSZLÓ levelező A bürokrácia ellen Helyezzenek több ipari üzemet a tanács felügyelete alá A megyei tanács javasolja a Mi­nisztertanácsnak, hogy a begyűjtési minisztérium szüntesse meg a Bor- sodmegyei Malomipari Egyesülést s a jelenleg felügyelete alá tartozó 20 malomegyseget helyezze a tanács felügyelete alá. Ugyanakkor kéri, létesítsenek a megyében egy malom­ipari vállalatot. Javaslatának indo­kolására elmondja, hogy a Malom­ipari Egyesülés jelenleg 28 adminisz­trációs dolgozóval látja el 20 malom irányítását, míg a megyei tanács élelmiszeripari osztálya 4 fővel 25 működő malom üzemeltetését és fel­ügyeletét végzi. Egy megyei malom­ipari vállalat létrehozásával, keve­sebb létszámmal ugyanúgy meg lehet oldani a malomipar problémáit, mint a jelenlegi drágább szervezéssel. Javasolja a megyei tanács, hogy az építésügyi minisztérium adja át a tanács kezelésébe a Miskolc, Sajó- szentpéteri kapui, a miskolc-tapolcai és a putnoki téglagyárat. Helyes lenne kivenni a minisztériumi fel­ügyelet alól a bodrogkeresztúri építő­kőbányát is. Az előbb említett, három téglagyár 1955-ig a borsodmegyei egyesüléshez tartozott, jelenleg pedig az Egerben lévő ugyancsak miniszté­riumi felügyelet alatt álló egyesülés­hez tartozik. Ez a szervezési forma a Minisztertanács határozata értel­mében sem tartható fenn, mert az üzemek nagyobbrészt helyi szükség­leteket elégítenek ki: A bodrogkeresztúri építőkőbánya mellett működő kisebb kőbányák a tanács felügyelete alatt vannak, a bodrogkeresztúri kőbányát viszont egy gyöngyösi vállalat üzemelteti. A minisztériumok megkülönbözte­tett bánásmódban részesítik saját üzemeiket. A tanács kőbányái ter­melésének gépesítésére például nem bocsátanak rendelkezésre beruházási hiteleket, míg a bodrogkeresztúri kő­bányát drótkötélpályával is ellátták; Ezenkívül javasolja a megyei ta­nács azt is, hogy a sátoraljaújhelyi bútorgyárat a könnyűipari miniszté­rium helyezze szintén a tanács fel­ügyelete alá. A faipari közszükségleti cikkek termelésére a megyei tanács végrehajtóbizottsága életrehívta a sárospataki faipari vállalatot. Ha a két vállalatot egyesítenék, a faipar tovább fejlesztése erőteljesebb le­hetne, a sárospataki vállalat pedig hordógyártó és egyéb fatömegcikke­ket termelő üzem lehetne, a uiMAVALr Gépgyár egyedi »épgyártó egységének dolgozói, akik ;lső félévi tervükön felül mintegy légyszázezer forint értékű gépet ad- ak a népgazdaságnak, a második fél- ?v első napján az egyiptomi Nílus- líd saru alkatrészeinek készítését kezdték meg. Az eg jenként több tonna súlyú ilkatrészek megmunkálását egy hat­ágú komplexbrigádra bízták. Á kol- ektíva úgy határozott, hogy egy :észletet, amelynek normaideje 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents