Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

A DIMÁVAG Gépgyár kovácsműhelyében augusztus 20 tiszteletére komoly felajánlások születtek. E felajánlások teljesítését a Központi Ve­zetőség határozata még jobban fellendítette. Simkó Ferenc brigádja vál­lalta, hogy váltóteűgelyből 50 darab helyett hatvonat készítenek el. A KV határozata utáni első napon 70 darab váltótengelyt készítettek el. — Képünkön: A Simkó-brigád a 750 kilós kalapáccsal munka közben. Az építőipari technika újdonsága AZ MDP EORSDD-ABAÚJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TBBBCS LAPJA XII. évfolyam, 178. szám 1956 július 29, vasárnap A szövetkezeti gazdálkodás útján ermelőszövetkezefceinkben ma -*• szorgalmasan arat, csépel a tagság. Egyre-másra érkeznek a hí­rek, hogy egy-egy újabb közös gaz­daság végzett az aratással, cséplés- sel, avagy teljesítette gabonabeadá­sát, az állam iránti kötelezettségét. A borsodivánkai József Attila már napokkal ezelőtt letudta a kötelea- ségteljesátés gondját. S letudta a ti- szaluci Uj Élet, — csak az ez év ta­vaszán alakult új termelőszövetkezet is. Ricséről a Terményforgalmi Vál­lalat telepe közölte örömmel, hogy a cigándi Kossuth Termelőiszövetkezet is beszállította gabonáját, kiváló mi­nőségű 84-es fajsúlyú búzát termel­tek. Legtöbb termelőszövetkezetünk ez esztendőiben is jobb terméshoza­mot takarít be, mint egyénileg dol­gozó parasztjaink általában. S ez ismételten a nagyüzemi, — a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás tör­vényszerű fölényének reális muta­tója. A tsz-ek eredményei kézzelfog­ható cáfolatok, válaszok a napokkal ezelőtt itt-ott elterjedt mendemon­dákra, az ellenség koholt híreire, jövendöléseire. Egyes községekben arról beszéltek a Központi Vezető­ség ülése idején, 'hogy nem kell to­vább fejlesztenünk a termelőszövet­kezeti mozgalmat, sőt rövidesen még a már betagosított területeket is szét lehet majd osztani. Ezekre a rémihírekre végeredményben már a Politikai Bizottság beszámolója megadta a választ: »Továbbra is vál­tozatlanul, töretlenül visszük a pár­tunk irányvonalát a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a legszigo­rúbb önkéntesség betartásával, de nem pgsszív módon, hanem az elért eredmények népszerűsítésével, s ér­vek segítségével. Meg kell győzni a parasztságot arról, hogy felemelke­désének egyetlen útja a termelőszö­vetkezet .. .« A Központi Vezetőség határoza­ta tehát megszabja a termelő­szövetkezeti mozgalom további fej­lesztésének, erősítésének irányvona­lát. A határozat végrehajtásához szükséges erőt, szilárdságot, beszé­des példát pedig maga az élet, az eredmények adják. A szocialista nagyüzemi gazdálko­dás előnyét, — gazdasági, erkölcsi, az egész társadalomra pozitívan iható fölényét már ma is számos olyan kézzelfogható példa bizonyít­ja, amely minden szónál meggyőzőb­ben hat egyénileg dolgozó paraszt­ságunkra, — ha élünk e példákkal. Természetesen ma még van olyan termelőszövetkezetünk, amely nem tudja gyümölcsözi et ni a lehetősége­ket, nem tud úgy élni az új gazda­sági forma előnyeivel, hogy eredmé­nyeivel feltétlenül vonzóvá tegye minden középparaszt számára a maga berkeit. Azonban az ilyen he­lyeken a tagságban, a munkaszerve­zésben, a kiforratlanságban van a hiba. Erre a már néhány év óta gaz­dálkodó erős, munkaszerető tagság­gal dolgozó közös gazdaságok élete, munkája, eredménye a bizonyíték. S az ilyen példából van a több. A taktabáji Béke Termelőszövetkezet tagsága: Porkoláb Béni, Botyánszki József, Bozsvai bácsi és a többiek — volt 'középparasztok és egykori cse­lédek nem cserélnének ma egyetlen középparaszttal, egyéni gazdával sem. S nem cserélnének a taktabáji fiatalok sem. Hiszen elegendő csak egyetlen példával élni; a taktabáji Béke Tsz fiataljai csak az elmúlt egy esztendő alatt mintegy 300.000 forint értékű konyha- és szobabú­tort vásároltak jövendő családi fész­kükbe — abból, amit maguk keres­tek a közös gazdaságban. A termelőszövetkezeti tagság jö- védelmének, gondtalan életé­nek forrása természetesen a gazda­ságos termelésiből, a nagyüzemi ter­melési módszerekkel elért nagyobb terméshozamból ered. Számos pél­Jugosz'áv haditengerészeti kiiidcUíWz utazott a Szovjetunióba'^^!/ Belgrád (TANJUG) Mate Jerkovics altengemagy veze­tésével pénteken jugoszláv haditen­gerészeti küldöttség utazott a Szov­jetunióba. A küldöttség részt vesz a Szovjet Haditengerészet Napja al­kalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) A Népköztársaság' Elnöki Taná­csa az országgyűlést'' hétfőn dél­előtt 11 órára új ülésszakra hívta 4 se egyiptomi döntés visszhang fa London (MTI) A szombat reggeli ar^gol lapok különböző hangnemben írnak a Szuezi csatorna-társaság államosítá­sa után. bekövetkezett új helyzetben teendő angol lépésekről. A TIMES ugyan leszögezi, hogy a helyzettel nem lehet csupán ud­varias jegyzékváltással megbirkóz­ni, ugyanakkor azonban óvatos han­gon ír a megteendő lépésekről. Em­lékeztet arra, hogy Nasszernek to­vábbi megtorló eszközök állnak ren­delkezésére. A Timés a Szuezi csa­torna-társaság államosítását »a leg­nagyobb csapásnak« tartja, »amit csak egy úgynevezett semleges or­szág eddig a Nyugatra mért«. A DAILY MAIL gyors akciót sür­get Anglia részéről, barátaival egyetértésben, mert a gazdasági szankciók életbeléptetése és az ENSZ-hez intézendő felhívások »igen lassú dolgok«. A MANCHESTER GUARDIAN ellenzi a fegyveres beavatkozást. Ehelyett — írja — a Nyugatnak meg kell vizsgálnia azt. miként te-, hetné magát a csatornától kevésbbé függővé. (MTI) AUGUSZTUS 20 ELŐTT A DIMÁVAG-BAN •re re Nem maradt le mellettük Nemescsíki László brigádja sem. Vállalták, hogy lánctengelyből napi 75 helyett 80-at készítenek. Első nap e vállald sukat túlszárnyalva 89 darabot készítettek. Képünkön: a Nemescsiki-bri- gád másféltonnás kalapáccsal munka közben. össze, amely több fontos kérdést tárgyak Az ülésszak foglalkozik a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a vi­lág parlamentjeihez intézett fel­hívásával, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözli a ha­zánkban tartózkodó lengyel parla­menti küldöttség tagjait. Az üd­vözlésre a lengyel Szejm küldött­ségének vezetője válaszol; A napirenden ö továbbiakban négy fontos beszámoló szerepelj Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszá­mol az Elnöki Tanács működésé­ről, majd , törvényjavaslatok és az országgyűlés új ügyrendjének be­nyújtására kerül sor. Ezután He­gedűs András, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnö­ke számol be az országgyűlésnek Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze az ügyészségek munkájáról tart ismertetést, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig a parlamenti küldöttségek cseréjéről és az Interparlamentá­ris Unió munkájáról tájékoztatja a képviselőket. A beszámolókat vita követi; Az országgyűlés megtárgyalja az új ügyrendet, megválasztja az új bizottságot és előreláthatólag pén­teken az interpellációkra is sor ke­rül; Az országgyűlés új ülésszaka elé nagy várakozással tekint az ország dolgozó népe. (MTI) •----------ö——i A Szovjetunióba érkezett a Brit Országos Bányász Szakszervezet durhami szervezetének küldöttsége Moszkva (TASZSZ) A Brit Országos Bányász Szakszer­vezet durhami szervezetének kül­döttsége a Szovjet Szénipari Mun­kások Szakszervezete Központi Bi­zottságának meghívására július 27-én Moszkvába érkezett. A küldöttség három hetet tölt a Szovjetunióban.- Az angol bányászok elutaznak a do- nyeci szénmedencébe, meglátogatnak bányákat és kulturális intézménye­ket, majd néhány napot a Krim- félszigeten töltenek. (MTI) ELSŐ GABONÁT A HAZÁNAK! Legyesbeijyeil napok óta egy­mást érik a gabonával megrakott szekerek. A frissebb, gyorsabb gaz­dák portáján már gépre vár az osz­tag. Az alvégen Tószegi Miklós ud­varába elsőnek fordul be a traktor, s vonatként cipeli maga után a szürke cséplőgépet és a has szunya ku elevátort. A gép nyomába szegő­dünk, s megvárjuk a gép indulását, közben megismerkedünk Tószegi bácsival, aki 8 holdon gazdálkodik fiával együtt. A beszélgetésből kide­rül: »szeretnek minden munkát há­tuk mögött hagyni«. így tehát bár­miről is legyen szó — Tószegiék min­dig elsők a faluban. A szerencsi gépállomás garnitúrá­ja végzi a munkát, s Szűcs János munkacsapata — csupa válogatott, hozzáértő legyesbényei fiatal — ké­szülődik a csépléshez. Pillanatok alatt »leássák« a traktort, a cséplő­gépet, felrakják a szíjakat. Halk füttyszó harson, s Benedek János a dobba szórja az első árpakéve nya­lábot. Lassan porfelhő kerekedik, s ahogy magasodik a szalmakazal, be­állítják az elevátort. Nagyon csend­ben, hangyaszorgalommal végzi munkáját a munkacsapat. Tószegi bácsi a cséplőgép garatjánál kötözi a zsákokat, s néha beletúr a kövér árpaszemekbe. — Hogy fizet Miklós? — kiáltja oda Kovács szomszéd. — Majd meglátjuk. Eddig úgylát­szik nagyon szépen. Délelőtt 10 óra felé már »glé- dában« állnak a tömött búzászsákok. Az árpaszalma már a kazal tövében fekszik, s a kazalrakók a búzaszal­mával viaskodnak a jó magas kazal tetején: A csépiés még javában fo­lyik, amikor Tószegi bácsi fiával befogat, s vagy 10—12 teli zsákot raknak a szekérre. — Vidd fiam a begyűjtőhöz, mondd meg, hogy lesz szabad gabona is bőven, talán még több, mint ta­valy. Ifj. Tószegi megindul szürkéjével a begyűjtőhöz, ahol átveszik a falu első, > a hazának küldött gabonáját. Béli féltizenkettő felé már meg­csappan az osztag. Rövidesen sor ke­rül arra, hogy Pisák Miklós felad­ja Tószegi gazda utolsó kéve gabo­náját. A gép leáll, a csapat nagyon gyorsan, fegyelmezetten szerel. Egyik leány kiönti a vizet a vizi- fecskendőből, a kazalrakók leeresz­tik az elevátort, s a traktor máris viszi hosszú terhét egy másik por­tára. Elcsendesedik a Tószegi por­ta. A por lassan leülepedik, s a tyú­kok foglalják el a masinák helyét és szedegetik az ottmaradt ocsut. Amíg Tószegi néni az ünnepi ebédet készíti, férje leül a veranda padká­jára, s valóságos irodát verbuvál a hivatalos papirosokból. Előkerül a beadási könyv, négyféle cséplési ösz- szesítő, szerződések, adóív, tintace­ruza és miegymás. Sokáig nézegeti a teli zsákokat, majd megnyálazza a tintaceruza végét, s számolni kezd. összead, szoroz, kivon, s úgy hozzá­vetőlegesen megállapítja, hogy két és fél, három .mázsát kell még be­vinni a begyűjtőhöz. — Ha jön Kiss (a begyűjtőt hív­ják így), elszámolunk vele, s a tar­tozást délután beviszed — int fia I felé a kurta ceruzával Tószegi bácsi. *— Nem szeretek tartozni » for­dul felém később. — Tudja, az én öregapám a régi világban azt mond­ta: »fiam az államnak ne tartozz soha«. Ezt én már megfogadtam a múltban is, bár nekem nagyon sok­szor adósom maradt az állam. — És most. Tószegi bácsi? — Most jobban élünk. Van zsír# szalonna, hús, rmeg ami az asszon nyoknak főzéshez kell, így hát vidá- mabban megy a nyári munka. S tálán ez a rendszer meggyógyítja az unokámat is, mert fáj szegénykém­nek a lába. — Történt valami igazságtalanság Tószegi bácsival a 11 év alatt? — Velem semmi. Érzésem szerint nem is történhetett, mert én 11 év alatt egy deka gabonával nem ma- radtam adósa a hazának, s egy krajcárt nem írtak adósságként a számlámra. Ha mindemellett valami igazságtalanság történt volna velem, kiálltam volna az igazam megvédér sére, bárki emberfiával. S most az új begyűjtési rendszer alapján igyek­szem mindig legelsőnek letudni az állammal szembeni kötelességem, mert tartozni nem jó dolog. Amit pedig ráadáskérppen adok^ az a föld­nek köszönhető, meg om idei jó idő-* járásnak. — És természetesen Tószegi gaz­dának, aki nehéz, fáradságos mun-* kával vetette meg ősszel és tavasz-> szál a gabona ágyát. Erre Tószegi bácsi szerényen el-* mosolyodik,. összeszedi a busás pa-> pirókat és bemegy a szobába, hogy megegye a százszorosán megszolgált ünnepi ebédet. Párkány László Héttőn összeül az országgyűlés ; a képen: Előregyártott épületelemek, amelyeket építődaruk segítségével i szerelnek össze. Az ilyen épületelemek igen taitósak és nem szorulnak rekonstrukcióra. tat lenetne ieisoromi megye iik va- amennyi járásából, hogy mennyivel ;öbb kukoricát, búzát s egyéb kapás- §s kalászos ruovényféleséget takarí­tott be egy-egy példamutatóan gaz­dálkodó termelőszövetkezet, mint az sgyénileg dolgozó parasztok. A sze­rencsi járás termelőszövetkezetei az simult esztendőben 1.5 mázsával több búzát takarítottak be holdan­ként, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok. A járás összes gabonaveté­sét alapulvéve, — ha minden hold senyérgabonavetést a termelőszö­vetkezetek műveltek volna nagy­üzemi, fejlett agrotechnikai mód­szerekkel — az 1.5 mázsás többter- més csak az elmúlt esztendőben 16.250 mázsával több kenyérgabonát adott volna a járás dolgozó paraszt­sága részére. És ez az, ami holna­punkra, a több kenyérre, élelmi­szerre, életszínvonalunk emelésére, a falu jobblétére való tekintettel követeli a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást Éppen ezért szükséges és egyetlen alapfeltétele a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésének, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt megismerje a termelőszövet­kezeti gazdálkodást. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha termelőszövetke­zeti tagságunk, a falu kommunistái, népnevelői mindent megtesznek, hogy az egyénileg dolgozó parasztok tábora látogatások, beszélgetések során egyre jobban figyelő;je legyen a nagyüzemi gazdaságok munkájá­nak, eredményeinek. j\| éthány községben nemrégiben 1 ^ előkészítő bizottságok alakul­tak és azok tagjai dolgoznak is, szorgalmazzák, hogy minél több tár­sat találjanak őszig a termelőszövet­kezeti gazdálkodáshoz. Termelőszö­vetkeze te inkibe állandóan új és új egyéni .gazdák kérik felvételüket. Mezőkövesden az I. típusú Kossuth termelőszövetkezeti csoport tagsá­gának egyrésze néhány héttel ez­előtt a fejlettebb formát' válasz-’ tóttá. S most, a Központi Vezetőség határozata, második ötéves tervünk irányelvei alapján, — amelyek újabb hatalmas erkölcsi és anyagi segítsé­get nyújtanak termelőszövetkeze­teink megerősödéséhez — nagy ter­vekkel, reményekkel kezdik meg a közös gazdálkodást. A termelőszövetkezeti mozgalom 'ejilesztése szempontjából igen figye- emreméltóak és jelentősek egyéni­éig dolgozó parasztságunk különbö­ző társulásai, a szövetkezeti gazdál­kodás előiskolái. Megyénk jónéhány községében alakultak már szőlő- és Dltványtermelő szakcsoportok és né­hány helyen különösen az utóbbi időben több szó esik bizonyos érté­kesítési társulásokról, közös mező- gazdasági gépvásárlásokról is. Me- gyeszerte ismerős például eredmé­nyes, nagyszerű munkájáról a tály- lyai »Hegyalja csillaga« és a másik két oltványtermelő csoport. A mádi szőlő- és oltványtermelő szakcsoport és a dolgozó parasztok más csopor­tosulásai odaadó, gondos munka, megfelelő segítség esetén bebizo­nyítják a csoport tagjainak, milyen óriási lehetőségek rejlenek a közös, szocialista, nagyüzemi gazdálkodás­ban. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez legalapvetőbb feltétel meglévő szövetkezeteink példamutató gazdálkodása. Közös gazdaságaink nagyrésze ma már egyre inkább megadja ezeket a fel­tételeket. Ehhez igen erős támasz­ként társul a Központi Vezetőség határozata és .azok a támogatások, milliárdos beruházások, anyagi, gépi és más segítség, amelyet má­sodik ötéves tervünk irányelvei ígérnek. Mindezek mellett azonban arra van szükség, hogy a falu kom­munistái, népnevelői lépten-nyomon magyarázzák, minden dolgozó pa­raszttal megértessék, megismertes­sék termelőszövetkezeteink eredmé­nyeinek jelentőségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents