Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-29 / 178. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1956. jullcts 29, IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második öléves tervéhez * Mai számunkban folytatjuk a második ötéves terv irányelveinek közlését. Az ózdi értelmiség szól Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960- ban 10 000 lakosra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvos-képzést és továbbképzést, emelni kell az egészségagyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és korszerűsítésére, javítani kell műszerellátottságukat, növelni kell textil-, élelmiszer- és gyógyszerellátásukat. Támogatni kell a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvos- tudományi kutatómunkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményeinek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munkában. Biztosítani kel] a lakosság mind egészségesebb élet- és munka- körülményeit. Gondoskodni kell az üzemegészségügy, a munka- védelem és a balesetelhárítás fejlesztéséről. Mtmkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítményekre 5 év alatt több mint egy- milliárd forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Társadalmi támogatással is biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság, a közegészség- ügyi előírások követelményeinek fokozott érvényre jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell teami ellátottságukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok részére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével és a meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására— be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fejlesztését. Ezért a második ötéves terv idősza-.. tálános műveltségére is. A má- j sodik ötéves terv során be kell I vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános és középiskolákban az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a tanulók szépér- J zékének fejlesztésére, esztétikai j nevelésére. Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaállítását. 11. Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felsőoktatási intézményektől —.különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalának állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modem technika fejlesztését, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését. Ki kell dolgozni a népgazdaság 10 éves szakember-szükségleti tervét és ennek alapján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főiskolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát.' Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a második ötéves terv időszaka alatt több mint 250 millió' forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi '"Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutató munka fejlesztésére Is. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzést, az egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyorsütemü felszá- • molását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb arányú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező ’ dolgozóik szak- képzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi I munkának feltételeit. * 12. Tovább keli emelni egész dolgozó népünk kulturális színvonalát az irodalom és müvé- szet fellendítése, az öntevékeny kulturális munka és az ismeret- terjesztés egységes irányelvek alapján történő fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális intézménnyel még nem ren- delkező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új filmmű- termet, ezenkívül korszerűsíteni kell filmgyáraink műszaki berendezését. Uj filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új keskeny- és normálfilmes mozi létesítésével tovább kell fejleszteni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panorámafilmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint a kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság- és folyóiratkiadásra 25—30 százalékkal több papírt kell biztosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítéséről is. Részlegesen helyre kell állítani a pesti Vigadót és benne nagy befogadó képességű hangversenytermet kell létesíteni. Különös figyelmet kell fordítani a vidék zenei életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai hálózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új nagy jelentőségű eszközét kell megteremteni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövid'hullámu rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a leromlott állapotban levő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű helyreállításáról, A; budai várpalotát úgy kell helyreállítani,. hogy ott a második és a harmadik ötéves terv során tudományos- és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kulturális» értékeink nemzetközi cseréjét, kulturális kapcsolatainkat. Az n'ná'nvehrek közlését keddi számunkba« folyta ti uk. Ósdi pedagógusok, mérnökök, orvosok és más értelmiségiek gyűltek össze péntek délután a megyei pártbizottság hívására. Szabad, kötetlen eszmecsere alakult ki. Az értelmiségiek elmondták gondjaikat, problémáikat, sérelmeiket s javaslataikat. Nehéz erről a beszélgetésről pontos, hideg hangú tudósítást írni, hiszen annyira szerteágazóak és sokrétűek voltak a felszólalások, mint maga az értelmiség érdeklődése. Bőségesen esett szó a város kielégítetlen kulturális igényeiről, anyagi és lakáskérdésekről, de még olyan látszólag távoleső ügyekről is, amelyek azonban az értelmiséget nyugtalanítják, mint például az alkoholizmus terjedése, vagy az abortusztörvény esetleges káros kihatásai. Az ankét' egyik fontos tanulsága az volt, amint ezt az egyik felszólaló is hangsúlyozta, hogy értelmiségünket végre nagykorúsítani kellene. Az ózdi (és nemcsak az ózdi) értelmiségiek igénylik, hogy rájuk bízzák' a döntést: a velük közölt eseményekből, cikkekből, művekből saját elképzeléseik szerint vonhassák le a helyes következtetést. A tények alapján, s megfelelő viták után bizonyára ki fogják tudni alakítani helyes megítélésüket. Ez a kérés teljesen reális. Reális akkor is, ha az igényes és valóságot tükröző sajtótájékoztatást, akkor is, ha a nyugati haladó regényirodalmat igényli. Helyes és teljesíthető, ha pedagógusok bizalmát kérnek munkájukban. Talán nem tekintik indokolatlanul politikailag kiskorúnak azt a pedagógust, akivel szemben — mint több tanító elmondta — azért vádaskodnak, ha rosszul tanuló munkásgyermeket mer elbu'k- tatni? Talán nem tekintik kiskorúnak gazdasági tekintetben azt a gyárigazgatót, akinek ugyan milliárd forintos termelési érték fordul meg a kezén, de a pénzgazdálkodás, a premizálás formá:ban, a gyárvezetés viszonylag kis kérdéseiben is »felső szervek« gyámkodnak felette? Ezeken a problémákon nagyrészt a közeljövőben történő gyakorlati intézkedésekkel lehet segíteni. De ezen túlmenően a közvéleményben is el kell oszlatni a bizalmatlanságot az értelmiség minden rétege iránt. Annál is inkább helytálló ez a megállapítás, mert a tények bizonyítják, hogy az értelmiség többsége, noha nem egyszer indokolatlan sérelmek érték, teljes szívből, tettekkel támogatja a párt politikáját. Ezt több felszólaló is — köztük Horváth Károly igazgató ?— egyértelműen hangsúlyozta. Elénk vita bontakozott ki az értelmiség meggyőzéséről, az irántuk tanúsítandó türelem szükségességéről. A megjelentek állást foglaltak amellett, hogy az értelmiség világnézeti nevelését nem lehet adminisztratív eszközökkel megoldani'— amint a múltban egyes helyeken azt megpróbálták. Nem lehet, mert az ilyen eszközökkel nem marxista-leninista világnézetű embereket nevelünk, e módszerek gyakran képmutatásra ösztönzik* vagy passzivitásra kárhoztatják az értelmiséget. Olyan légkörben, amelyben a pedagógus fél bevallani vallásos meggyőződését, mert áthelyezéstől, vagy más megtorlástól retteg, soha nem fogja őszintén, valóban megváltoztatni, régi nézeteit. E iélvetett kérdések helyénvalóságát igazolják Gerő elvtárs szavai: „A pártnak szüksége van szövetségesekre. Együtt akar működni minden becsületes haza- fival, minden jószándékú és jóhi- szemű emberrel, még ha ezek nem marxista-leninisták is.M Türelmet keli tanúsítani mindazokkal a jóképességű, becsületes szakemberekkel szemben, akikben megvan a hajlandóság, hogy gyakorlati munkájukkal segítsék a szocialista építést. Türelmesnek kell lenni még azokkal ßzemiben is, akik valamikor elkövettek egy hibát — akar politikai téren is —» ha most hajlandók revidiálni régi, káros nézeteiket, gyakorlatban, támogatni országépítő munkánkat. Az ankétnak nemcsak ózdi, hanem megyei viszonylatban is ér* vényes tanulsága, hogy az értelmiség valóságos kincsesbánya. A tömérdek elhangzott javaslat, elgondolás, ötlet közül több külön ankétnak »is tárgya lehetne. Olyan kérdésekről, mint az alkoholizmus terjedés és megakadályozásának lehetőségei, vagy mint ifjúságunk magatartása, nevelése, a tervezés problémái és fogyatékosságai, a város kulturális problémái — külön is el lehetne vitatkozni alkalomadtán nyílt, őszinte szóval. Az ózdi városi pártbizottságnak — és más pártbizottságoknak is — el kellene gondolkozniok róla, nem volna-e hasznos, szükséges ilyen jellegű viták megrendezése. Ma még több helyütt tapasztalható — kimondva, vagy kimondatlanul — bizonyos óvatoskodás olyan formák iránt, amelyek között ügyvédek, tanárok, orvosok kifejezik magukat: gyanakvás életkörülményeikkel, szokásaikkal szemben. Helytelen e jelenségek miatt lemondani a velük való foglalkozásról. Lényeges kérdés, hogy az értelmiség műveltségét, tehetségét teljes egészében felhasználjuk* Ez pedig csak úgy lehetséges,, ha pártszervezeteink, pártbizottsága,, ink csoportosan, vagy egyénileg elbeszélgetnek velük, igyekszenek problémáikra megoldást találni, észrevételeiket figyelembevenni, javaslataikat megvalósítani. Igaz, Özdon is akadt egy-egy'in- dókolatlan követelés, több, egyelőre még nehezen teljesíthető'kérés, e problémák többségére azonban a beszélgetés egészséges légkörében magúik az értelmiségi résztvevők adtak megfelelő, elfogadható választ. Igaz az is, hogy kevés felszólaló mondta el, mát tudna tenni egyik-másik probléma megoldásáért. De e > téren a beszélgetés irányításával maguk a vitavezető elv- társak tehetnek a legtöbbet^ lkában 4500 általános iskolai osztály- termet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből kell megépíteni, kisebb részét társadalmi erőforrásokból, valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek visz- ’ szajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. Uj általános iskolák létesítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámolását. Az általános kulturális színvonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba felvehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való ellátását. Az ifjúság szocialista oktatásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános éá középiskolákban új tantervet, és az ehhez szükséges új tankönyveket kell bevezetni. A tananyagban helyet kell adni a politechnika! oktatás elemeinek. A középfokú szakiskolai képzést gyakorlatibbá kell tenni, közelebb kell hozni az ipari és mezőgazdasági termelőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a tanulók állási Főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából a Magyar Külügyminisztérium 1956 július 28-án jegyzéket juttatott el az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követségéhez, melyben tiltakozik a különböző amerikai szervezetek által Nyugat-Németországban felbocsájtott, izgató tartalmú röpcédulákkal és különböző felszerelésekkel ellátott léggömböknek a Magyar Népköztársaság légiteróbe való ■küldése ellen. Mint ismeretes, a Magyar Külügyminisztérium már két alkalommal, 1954 október 15-én és 1956 február 8-án hasonló tárgyú jegyzékben tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. A Magyar Népköztársaság kormánya július 28-iki jegyzékében felhívja az amerikai kormány figyelmét arra, hogy a különböző amerikai szervezeteknek, ez a tevékenysége súlyosan megsérti a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveit. Az ^ Amerikai Egyesült Államok kormánya a Magyar Külügyminisztérium előző tiltakozásaira adott válaszjegyzékeiben nem vitatta a magyar kormány által kifogásolt cselekmények megtörténtét, azonban ezek a válaszjegyzékek — a nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló kijelentéseken kívül — érdemleges megjegyzéseket nem tartalmaznak. A magyar kormány jegyzéke rámutat arra, hogy a szóbanforgó nemzetközi jogba ütköző cselekcrpé- nyek azóta sem szűntek meg. »Az illetékes magyar szervek — mint azt a magyar kormány jegyzéke leszögezi — a* második magyar jegyzék átadásának napja, 1956 február 8 óta 293 esetben észleltek a Magyar Népköztársaság légi terében ilyen jellegű léggömböket, sőt 1956 július 19-én tizenegy óra negyven perckor egy Nyugat-Németországban felengedett nagyméretű léggömb egy magyar repülőgéppel való összeütközés következtében újabb légi katasztrófát okozott; a magyar repülőgép lezuhant és pilótája életét vesztett©,« A magyar kormány sajnálattal állapítja meg, hogy »az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről nemcsak, hogy semmiféle intézkedés nem történt e nemzetközi jogba ütköző cselekmények megismétlődésének megakadályozására, hanem az amerikai hatóságok elősegítik és támogatják ezek folytatólagos elkövetését. Ezt bizonyítja az is — mint a jegyzék kiemeli —, hogy a léggömbakciókkal párhuzamosan amerikai katonai repülőgépek ismételten, csupán július első napjaiban négy esetben megsértették a Magyar Népköztársaság légi terét.« A magyar kormány jegyzéke felhívja a figyelmet arra — nyilván az Amerikai Egyesült Államok kormánya által is ismert tényre —, hogy a nemzetek közötti békés kapcsolatok elősegítése érdekében az utóbbi időben sűrítette saját nemzetközi légi járatait és több külföldi légiforgalmi társaságnak adott jogot arra, hogy a Magyar Népköz- társaság területe felett nemzetközi légi járatot' tartson üzemben,- A magyar jegyzék rámutat arra, hogy az állandóan ismétlődő léggömbhadjárat az ezeken a nemzetIközi légijáratokon utazó magyar és I külföldi utasok személyi és vagyoni j biztonságát veszélyezteti. »A szerencsétlenségek elkerülése érdekében — emeli ki a jegyzék — az illetékes magyar szervek kénytelenek lesznek minden esetbein, amikor a Magyar Népköztársaság légiterében 'léggömböket észlelnek, a személy- szállító gépeket leszállítani és utazásuk folytatását leállítani mindaddig, amíg az illető járat útvonalán a veszélytelen közlekedést nem látják biztosítottnak.« Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabb tiltakozásának _ kifejezésre juttatása mellett kijelenti, hogy mind a szerencsétlenségekből, mind a szerencsétlenségek megelőzéséhez szükséges biztonsági intézkedésekből eredő károkért a felelősség az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli, amely ismételt felkérés ellenére is vonakodik megszüntetni a nemzetközi jogot sértő cselekményeket. A Magyar Népköztársaság kormánya — írja a jegyzék — fenntartja magának a jogot arra, hogy konkrét kárigényeit érvényesítse, A jegyzék kifejezésre juttatja a Magyar Népköztársaság kormányának azt a reményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya most már hathatós intézkedéseket tesz a léggömbhadjárat által teremtett helyzet megszüntetésére. »Az említett cselekmények gátolják a két ország kapcsolatainak javulását, amely pedig a Magyar Népköztársaság kormányának mélységes óhaja« — állapítja meg befejezésül a Magyar Külügyminisztérium jegyzéke, (MTI) A Magyar Külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok kormányához A Külügyminisztérium Tájé'koztaA fő lanulság9 hogy az értelmiség véleményére adni kell, bizalommal és gyakorlati intézkedés sekkel közeledjünk feléjük; SÁNDOR LÁSZLÓ *------o—— B eszédes borsodi számok Ausztráliában az 1955—56, évi költségvetés kiadásainak biztosítás sara hatalmas adókat vetnek ki a lakosságra. Az összkiadások 85 százalékát a dolgozók adóiból fedezik* Megyénkben ugyanakkor a költség- vetés összes bevételi tervének csak 16 százalékát teszi ki a lakosság ál-* tál befizetett adó*
