Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-17 / 142. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAQ Vasárnap, 1956. június 11. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) cialista világrendszerhez való tarto­zásunk erősítő, felemelő tudata; Világos tehát, hogy a két hatalmas tömegszervezet egyesülése a Nép­fronttal, valamint a Magyar-Szovjet Társaság szorosabb együttműködése a Népfronttal kétségkívül fordulatot jelent a Hazafias Népfront munkájá­ban, új távlatokat és új lehetősége­ket nyit meg előtte; S mi rajta le­szünk, hogy élni is tudjon ezekkel a lehetőségekkel. De az a döntő dolog, amit Bencsik elvtárs és más elvtársak is mondtak és amit nem győzünk hangsúlyozni: hogy a Hazafias Népfront csak akkor tudja valóban teljesíteni műkö­dési szabályzatában megállapí­tott helyes célkitűzéseit, ha tel­jes erővel résztvesz ebben a munr kában a Magyar Dolgozók Párt- 4 jának minden szervezete, minden tagja. (Taps.) Ez és csak ez a biztosítéka, hogy a Hazafias Népfront a városban csak­úgy, mint a falun (és különösen a fa­lun) be tudja tölteni azt a hatalmas feladatot, amelyet rábízunk, hogy valóban az egész dolgozó nép, az egész magyar nemzet legnagyobb tö­megmozgalmává váljék. Még két dolgot szeretnék kommu­nistáink lelkére kötni. Az egyik: az értelmiséghez, különösen a falusi ér­telmiséghez, a pedagógusokhoz való viszony. Meg kell mondanom őszin­tén, hogy ezen a téren sorozatos hi­bákat követtünk el. A sz&kt^sz^em ezen a téren gyakran odavezetett, hogy rendes, derék, becsületes, a népi demokráciához hű értelmiségie­ket nem tudtuk úgy bevonni az or­szágépítő, a szocializmust építő mun­kába, mint ahogy ennek lehetőségei megvoltak. Elvtársaink most a XX. kongresz- szus tanulságai alapján igyekezzenek mindenütt jóvátenni azokat a hibá­kat, amelyek a szektaszellem meg­nyilvánulása miatt az értelmiséggel kapcsolatban előfordultak. Óriási erőt jelentene a Hazafias Népfront, de egész jövendő fejlődésünk szá­mára is, ha ezeknek a hibáknak ki­küszöbölésével az értelmiség teljes erejét bevetve segítene építeni a népi demokráciát, a szocialista Ma­gyarországot, A másik kérdés, amely talán még fontosabb: a XX. kongresszus tanul­ságainak a magyar viszonyokra való alkalmazása. A XX. kongresszus egyik legfontosabb tanulsága, hogy minden erővel elő kell segítenünk az építő kritikát, erősíténünk kell egy valóban demokratikus népi közszel­lem kialakítását. S ebben a munká­ban mindenütt a kommunistáknak, a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak kell élenjárniok. Nem kell félni az ilyen vitáktól. Nagyon helyesen mondták a felszólalók, hogy az ilyen vitákban feltétlenül mi maradunk felül, mert a mi iga­zunk világos, minket a dolgozo nép szeretete, a dolgozó nép üdve vezet minden téren. Az ilyen viták feltétlenül oda ve­zetnek, hogy pártunk gyökerei el­mélyülnek, pártunk befolyása erő­södik és vele együtt a szocialista építés. is. A szabad vita, építő kri­tika folyamán helytelen, téves, ká­ros, sőt esetleg ellenséges nézetek is elhangozhatnak, ezeket természete­sen azon melegében vissza lehet és vissza is kell utasítani. Ezért megis­métlem: A Hazafias Népfront meg­erősítése, de egész szocialista építé­sünk erősítése céljából is a kommu­nisták. álljanak az élére mindenütt az építő kritika, a demokratikus szel­lem, az egészséges viták fejleszté­sének. ók legyenek azok, akik kez­deményezik és helyes irányba tere­lik á vitát; akik gondoskodnak róla, hogy az ilyen viták valóban építők legyenek, népünk érdekeit, a szocia­lizmus érdekeit szolgálják. Meg kell mondanom, hogy az Utolsó hónapok munkája nyomán a mi pártunk felkészült erre a fela­datra, Pártunk megértette, hogy a Hazafias Népfront. segítése, minden hazafias, demokratikus, népét sze­rető honpolgár egyesítése olyan fela­dat, amely megkönnyíti és biztosít­ja á reánk váró óriási munkák si­keres befejezését; Előttünk áll az új Ötéves terv, amelynek megvalósítása valóban az egész nemzet összefogását követeli. Előttünk állanak olyan feladatok, mint a mezőgazdaság szocialista át­építése, a mezőgazdasági termelés további fellendítése. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához felbecsülhetetlen segítséget je­lent, ha pártunk a XX. kongresz- szus szellemében bátran, demo­kratikusan, a nép minden te­remtő erejének mozgósításával fog neki e hatalmas munkák megvalósításának.. Egyben a demokratizálás, a szabad kritikaj az építő bírálat, a teremtő, egészséges viták kiszélesítése hoz­zásegít minket ahhoz is, hogy pár­tunk egyre mélyebbre eressze gyö­kereit a dolgozó népbe. És megfor­dítva: ez hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozó nép még szorosabban mint eddig, nagy pártunk köré tömörül­jön, s egyesült erővel, szoros szö­vetségben haladhassunk tovább azon az úton, amelyet a felszaba­dulás óta járunk és amely népünk további boldogulásához, hazánk to­vábbi felvirágzásához vezet. (Nagy taps.) Határozati javaslat Végül Mónus István, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei bizottságának elnöke szólalt fel, majd az Országos Tanács egy­hangúlag elfogadta a Népfront Or­szágos Elnökségének beszámolóját és a határozati, javaslatot. A határozati javaslat többek között ezeket mond­ja: A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa június 16-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ja­vaslatát, hogy az MNDSZ és a Ma­gyar Békemozgalom egyesüljön a Hazafias Népfronttal és az MSZT működése szorosabban kapcsolód­jék össze a népfront-mozgalom­mal. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa helyeselve a népfront-mozga­lom kiszélesítését és megerősítését szolgáló kezdeményezést, tudomá­sul vette az MNDSZ Országos El­nökségének és az Országos Béke­tanácsnak az egyesülésre vonatkozó határozatát és egyhangúan elhatá­rozta a Hazafias Népfront, az MN­DSZ és a békemozgalom egyesíté­sét, valamint a csatlakozott szerve­zetekkel, különösen az MSZT-vel való szorosabb együttműködést. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa felkéri a népfront-bizottságo­kat, valamint az MNDSZ helyi el­nökségeit és a békebizottságokat, hogy együttes üléseiken tárgyalják meg e határozatot, az ebből folyó teendőket. Egészítsék ki a nép­frontbizottságokat és azok elnöksé­geit a nőmozgalom és a békemozga­lom vezetőivel. Támogassák és fej­lesszék a békebizottságok tevékeny­ségét, alakítsák át az MNDSZ terü­leti és termelőszövetkezeti alapszer­vezeteit a Hazafias Népfront nőta- nácsaivá. E nőtanácsokkal és a békebizott- ^ágokkal karöltve, azok bevált munkaformáit átvéve és tovább­fejlesztve, lelkes, fáradhatatlan munkásaira támaszkodva tegyék eleven, alkotó mozgalommá a Ha­zafias Népfrontot, s biztosítsák, hogy annak keretében eddigi fel­adatainak megvalósítása mellett szélesedjék és erősödjék a béke­mozgalom és a nőmozgalom. A határozat ezután felsorolja a megerősödött Hazafias Népfront­mozgalom legfontosabb feladatait. Befejezésül kiemeli: A Hazafias Népfront eredményes, )ó munkájának legfőbb biztosítéka: minden magyar dolgozó aktív, cse­lekvő részvétele a mozgalomban. Folytassuk új, megsokszorozott erő­vel munkánkat, hogy végre tudjuk hajtani kitűzött feladatainkat népünk javára, a szocializmus győzelmére, hazánk üdvére. (J j tagokat választottak be az Országos Tanácsba Az elnök javaslatára az Országos Tanácsot új tagokkal egészítették ki. Az Országos Elnökségbe a követ­kezőket választották: Andics Erzsé­bet, az Országos Béketanács elnöke, Achátz Imre pécsi országgyűlési kép­viselő, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Barcs Sándor, a Ma­gyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Egri Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tit­kára, »Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Nagyistók József, az or­szággyűlés alelnöke, Ratkó Anna, az Országos Béketanács alelnöke, Mol­nár Imre, a Parképítő Vállalat igaz­gatója. Ezután Szabó Pál, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke bejelentetne, hogy mivel a Hazafias Népfront tevékenysége nagymérték­ben kiszélesedik, s mivel jövőbeni munkásságát fokozottabban az iroda­lomnak kívánja szentelni, a Hazafias Népfrontban ' eddig viselt elnöki tisztségéről lemond. Az Országos Tanács Szabó Pál le­mondását tudomásul vette. Harrer Ferenc, az Országos Tanács alelnöke meleg szavakkal mondott köszönetét Szabó Pálnak eddigi mun­kásságáért s egyúttal javasolta, hogy Szabó Pál a jövőben mint alelnök vegyen részt a népfront-mozgalom­ban. Az Országos Tanács a javaslatot elfogadta. Az Országos Tanács ezután új el­nököt választott. Szabó Pál javasla­tára a tanácsülés résztvevői a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak elnökévé egyhangú lelkese­déssel Apró Antalt, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét válasz­totta. Apró Antal megválasztatása után többek között a következőket mon­dotta: Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a falvakban .és a városokban, most a XX. kongresszus hatása nyo­mán megváltozott politikai légkör­ben a hazafias erők, a nemzeti Össze­fogás politikáját tekintsük legfonto­sabb belpolitikai feladatunknak, hogy a párt, a kormány, a nép egy­ségét tovább erősítsük és széles dol­gozó rétegekben bontakoztassuk ki a közügyek iránti érdeklődést, a fele­lősséget az ország sorsáért. Úgy gondolom, hogy a mai tanács­kozáson elhangzottak, a hozott hatá­rozatok helyes irányban fejlesztik, tovább a Hazafias Népfrontot, meg­teremtik az előfeltételét annak, hogy a mindennapi építő munkában, a nemzeti egység erősítésébe új töme­geket kapcsoljunk be, olyanokat, akik eddig tartózkodtak a politikai élettől, óvatosak vagy bizalmatlanok voltak. Minden felszólalásból, ami ma itt elhangzott, kicsendült az or­szág, a nép ügye iránti felelősség; A magam nevében egyetértek az elhangzott célkitűzésekkel és meg­ígérem, hogy mindent megteszünk, hogy azok a Hazafias Népfront-moz­galomban valósággá váljanak — fe­jezte be nagy tetszéssel fogadott sza­vait Apró Antal. Mihályffi Ernő, az Országos Tanács főtitkára végül bejelentette, hogy a népfront-mozgalom megnövekedett feladatai szükségessé teszik az orszá­gos vezetőség kibővítését is. Javas­latára az Országos Tanácsülés Ratkó Annát alelnökké, Vas Istvánnét, Dá­vid Ferencet és Győri Gáspárt titká­rokká választotta. Az Országos Tanács ülése Apró Antal zárószavaival ért véget; Ausztriába utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Moszkva (TASZSZ) Az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és Szövetségi Tanácsa meg­hívására szombaton Bécsbe utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget Tara- szó v, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnökhelyettese, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke vezeti. (MTI) Sepilov megérkezett Kairóba Termelőszövetkezeteink kerultázásairól 'T'ermelőszövetkezeteink fejlődésé­*■* nek egyik fokmérője, hogy mi­lyen beruházásokkal mennyire gya­rapszik a közös vagyonuk. Milyen új gazdasági épületek épülnek, hogyan nőnek, korszerűsödnek a közös gaz­daság különböző termelési ágazatai és ezek mennyiben segítik elő a bő­vített újratermelitek Nyilvánvaló, hogy ha a termelőszö­vetkezet, korszerű istállót épít, abban — ha más feltételek is rendelkezésre állanak — eredményesen alkalmaz­hatja a legfejlettebb zootechnikai el­járásokat. Ez viszont az állattenyész­tésben hozam- és szaporulatnövelés­sel, tehát egyre nagyobb, több ha­szonnal jár. Az a termelőszövetkezet, amely nem végez beruházásokat, nem épít egyre több gazdasági épü­letet, csak a mának él, nem fejlődik és nem is várhat egyre jobb eredmé­nyeket. Megyénk termelőszövetkezetei so­kat fejlődtek, erősödtek, gyarapod­tak az elmúlt két esztendő alatt. Jó- néhán/ termelőszövetkezet tagsága nagy gondot fordított arra, hogy mi­nél korszerűbbé tegye a termelést, elsősorban az állattenyésztést. Az edelényi Vörös Zászló, a karcsai Dózsa, a tiszabábolnai Rákóczi, a borsodivánkai Petőfi termelőszövet­kezetek tagsága jövedelmük jelentő­sebb százalékát évről évre beruházá­sokba fektetik. Ehhez természetesen sok segítséget nyújt államunk, kor­mányunk is. A beruházásokra fordí­tott pénzösszegek növelték a közös gazdaságok termés- és termékhoza­mát, a tsz tagság hasznát. És hogy ez így van, azt kézzelfoghatóan bizo­nyítja az említett termelőszövetkeze­tek egyre nagyobb terméshozama, egyre gazdagabb zárszámadása. Cajnos termelőszövetkezeteink egynémelyike nem fordít kellő gondot az új beruházásokra, a közös vagyon, a gazdasági alap növelésére. Egyrészt nem végez erejéhez mérten saját ércből beruházásokat, másrészt — mint ezt a tapasztalatok bizonyít­ják — nem él az államnyúj tóttá hi­telek lehetőségeivel. Másutt viszont, ha élnek is ezekkel, sokáig húzzák- halogatják az építkezéseket, maguk­nál tartják az építkezési anyagokat, vagy anélkül hogy hasznosítanák, le­foglalják az államnyújtotta hitel­keretet. S így sem a pénzt nem for­díthatjuk népgazdaságunk gyarapítá­sára, sem a termelőszövetkezetek gazdasági alapja nem növekszik meg­felelően. Jellemző tény, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei az év eddigi eltelt*, részében jóformám 50 százalékban sem használták fel "az államnyújtotta hitelkeretet. Ez azt is jelenti, hogy nem építkeztek meg­felelő ütemben, nem teljesítették be­ruházási tervüket. Különösen nagy .a lemaradás az építkezések területén. Nemrégiben a pénzügyminiszté­rium és a Magyar Nemzeti Bank brigádja megvizsgálta az egyes járá-_ sok terrríelőszövetkezeteinek beruhá­zásait. A vizsgálat megállapította, hogy ezek a hibák néhány olyan té­nyezőre vezethetők vissza, amelyeket idejében meg lehetett volna szün­tetni. Egyik ilyen tényező volt például, hogy a földművelésügyi miniszté­rium is későn adta meg a hitelkere­teket. A Beruházási Bank illetékes osztályának véleménye szerint az építkezéseknél a felküldött tervek jóváhagyása annyi huzavonával járt, hogy mire ez megtörtént és a hitel­keret bizonyos hányadát is »megnyi­tották-«, addigra beköszöntőitek a sürgős tavaszi mezőgazdasági mun-, kák. És ezzel újabb probléma került előtérbe: az építkezésekhez szükséges munkaerő, a. szak- és segédmunkások kérdése. És ez mind a mai napig megoldatlan probléma maradt, mert a termelőszövetkezetek vállalattal nem építtethetnek — ez túlságosan drága lenne. Kisiparosok nem szíve­sen vállalnak munkát a tsz-ekben, a még mindig rendezetlen bérkérdés miatt. A legtöbb helyen nincs építő­brigád sem, mert nincs is szükség állandó brigádra. A hírek szerint a minisztériumi szervek is próbáltak már megoldást keresni, de nem talál-* tak. I^gy másik probléma az építkezési anyagok biztosítása. Tudva­levő, hogy még mindig vannak ne­hézségeink az építőanyagellátásban; Ez évben fokozta ezeket az árvíz okozta kár. Építőanyagipari vállala­taink, a téglagyárak, cementművek minden lehetőt megtesznek, hőgy terveik túlteljesítésével csökkentsék a hiányt. A földművelésügyi minisz­tériumnak a tervek jóváhagyásával* a járási és a megyei szerveknek a munkaerő- és a szakmunkáskérdés jobb megoldásával kellett volna eredményesebben segíteniük a tsz-ek építkezéseit, beruházásait. Az építő­anyagok hiányát azonban jelentősen csökkenthetik maguk a termelőszö­vetkezetek is. Termelőszövetkezeteinket az jel­lemzi, hogy az építkezésben is a leg­drágábbra, a legalaposabbra törek­szenek. Ez nem mindig hiba, hiszen a drágább és alaposabb munka tar- tósabb is, de nem minden esetben szükséges és helyes ez a törekvés. A hejőcsabai termelőszövetkezetben be­bizonyosodott például, hogy a beton­ból épült sertésfiaztató nép a leg­egészségesebb, de jelentősen drá­gább, mint egy egyszerűbb, kőből* vagy téglából épült, zsúppal, náddal fedett fiaztató. A termelőszövetkezet sok pénzt és értékes, másutt haszno­sítható építkezési anyagot takarítha­tott volna meg magának, illetve a népgazdaságnak, ha jobban meggon­dolja az építkezést. Jellemző az is, hogy némelyik termelőszövetkezet feltétlenül téglából szeretne épít­kezni, holott helyben van a kő, vagy a vályog. A tiszalúci Vörös Hajnal Tsz például téglából akar istállót épí­teni. Ugyancsak a tégla mellett dön­tött a taktabáji Béke és néhány olyan tsZ tagsága is, amelynek köze­lében kőbányák vannak. Néhány ter­melőszövetkezetben befejezetlenül állnak az istállók — mint a szerencsi Lenin Tsz-ben is — csak a tető hiányzik róluk — cserép, illetve pala híján. Pedig a zsúp, vagy nád is megtenné, amelyhez könnyen hozzá lehetne jutni. Ezzel szemben azonban ellenállás mutatkozik még egyes me­gyei szakemberek részéről is, arra való hivatkozással, hogy a zsúp és a nád nyolc-tíz év alatt tönkremegy; Ez igaz, viszont az is igaz, hogy nyolc-tíz év múlva már nem lesz probléma a cserép- és tetőanyag és akkor könnyen ki lehet cserélni a zsúpot. Ma viszont, ha Jkésik az istanó befejezése, késik véle az állat- tenyésztés továbbfejlesztése, tehát a tsz továbbfejlődése is. Amint a brigádvizsgálat megálla­pította, a tsz-berúházások hiá­nyosságaiért felelősség térbeli' ‘'az egyes járások tanácsszerveit is. Ezek példát vehetnének a mezőkövesdi járás szerveitől. Ebben a járásban nincs fennakadás a közös gazdaságok beruházásainál, építkezéseinél. A borsodivánkai Petőfi jól megoldotta az idén is az 50 férőhelyes istálló épí­tését — nem utolsósorban azért, mert a járási szervek segítették a tervek elkészítését és a problémák megoldá­sát is. Vannak azonban olyan járá­sok is, amelyekben a termelőszövet­kezetek beruházási és hitelterve ké­sett, vagy hiányosan készült el és ezért a felsőbb szervek nem hagyhat­ták jóvá. A tsz tagság ötletessége mellett nem hiányozhat a járási szer­vek segítsége sem. Éppúgy, ahogy az edelényi. Vörös Zászló és más ter­melőszövetkezetek a járás'segítségé­vel helyi anyaggal megoldották a juhhodályok, dohánypajták és istál­lók építését, másutt is meg lehetett volna oldani. Hiszen megyénkben le­het az építkezésekhez használható, megfelelő anyagot találni, ha a tsz-ek vezetősége, tagsága, a járási szervpk segítségével mindent megtesz a be­ruházás, a fejlődés érdekében. Emel­lett azonban természetesen szükség van a felsőbb szervek pontosabb* I eredményesebb, lelkiismeretesebb I munkájára is. Kairó (MTI) D; T; Sepilov szovjet külügymi­niszter szombaton Kairóba érkezett, hogy részt vegyen a brit csapatok­nak a Szuézi-övezetből való eltávo­zása alkalmából hétfőn rendezendő ünnepségeken — jelenti a Reuter. t (MTI) Fogadás Vorosilovnál Radhakrisnan tiszteletére Moszkva (TASZSZ) Dr. Sz. Radhakrisnan, az Indiai, Köztársaság alelnöke, a neves po­litikai személyiség pénteken baráti látogatásra Moszkvába érkezett Vorosilov, a Legfelső Tanács El­nökségének elnöke pénteken este' a nagy Kreml palotában fogadást adott dr, Sz. Radhakrisnan tiszte­letére,i Szovjet részről a fogadáson meg-; jelentek Bulganyin, Hruscsov, Ka- ganovics, Malenkov. Molotov, Per- vuhin, Szaburov, Zsukov, Érezs-1 nyev, Furceva, Svernyik elvtársi továbbá Volkov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke, va­lamint számos más hivatalos sze­mélyiség és a szovjet és külföldi sajtó képviselői. A fogadáson resztvettek Menőn, az Indiai Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott ■ nagykövete, az indiai nagykövetség munkatársai, valamint a diplo­máciai képviseletek munkatársai. ,A szívélyes és baráti légkörben lefolyt fogadáson Vorosilov és Radhakrisnan beszédet mondott. (MTI) A dolgozó nők világkonferenciájának szombati tanácskozása A dolgozó nők világkonferenciája szombaton folytatta tanácskozását. A délelőtti ülésen az elnöki tisztet He­gyi Gizella, a Textil- és Ruházati­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke látta el. Elsőnek Evelyne Howley angol küldött szólalt fel, majd Socero Sa-: laz Picado, a középamerikai Costa-1 Rica állam nődolgozóinak üdvözle­tét tolmácsolta a kongresszusnak., Rose Williams, a jamaicai szakszer­vezeti szövetség vezetőségi tagja arról szólt, hogy országában — a gyarmati állapotok következtében: *— igen súlyos terhek nehezednek a’ nőkre. Georgia Prenti, az albán kül­döttség vezetője az albán nők nevé­ben üdvözölte a konferenciát. Hor- tensya Ro.ias ^Velasquez mexikói kül­dött felszólalása után Yang Ce-Hua, a kínai dolgozó nők küldött« üdvö­zölte a kongresszust. Ezután átadták a kínai delegáció gyönyörű ajándé­kát a konferenciának; Marta Dahlem, Norvégia küldötté, aki hazájában mint papiripari mun­kás. dolgozik, beszámolt az ottani szakszervezeti életről. Alvina Car- reira Do Rego brazil textilmunkás- nő arról szólt, hogy a brazil nők ki­vívták az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de a munkaadók megke­resik a módját a törvény kijátszá­sának. A délelőtti ülés végén Andrée Marty-Capgras, a Francia Nőszö­vetség vezetőségi tagja felolvasta Eugenie Cotton asszonynak, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség elnökének üdvözlő táviratát. Ezzel a délelőtti ülés végétért: ÉMTlj

Next

/
Thumbnails
Contents