Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-09 / 135. szám
Szombat, 1956. június 9. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Egyhónapos előnyért harcolnak a miskolci MaUnovsskij-úti új lakótelep építői r 'Az utóbbi hetekben lelkes munkaverseny honiakén Stott ki Miskolcon a Malinovszkij-uti új lakótelep épit- kezesein. Két egyösszegű utalványozással dolgozó brigád vetélkedik itt egymással, hogy az épülő 215 új lakást kiváló minőségben, a határidő előtt egy hónappal elkészítsék. Májusban a 85 tagú Henri Martin brigád bizonyult jobbnak. A kiváló kollektíva 187 százalékos eredménnyel zárta a hónapot, míg Bial Dezső 38 fős brigádja »csak« másfélszeres normát ért el. A Henri Martin brigád — amely versenyben van tt budapesti Kossuth-díjas Macsali Sándor munkacsapatával is — a 107 lakásos H jelzésű épületet építi. Megfogadták, hogy az új lakásokat november 1 helyett már októberben átadják. A szakaszos építkezésen jelenleg — nyers állapotban — 5 szekció elkészült és itt a híres Bukovenszki vakolóbrigád pénteken megkezdi a belső gépi vakolást. Mire az épület vakolását a 25 fős kollektíva befejezi, addigra a Henri Martin brigád — 280 ezer tégla beépítésével és 4800 négyzetméter válaszfal elkészítésével — tető alá hozza az épület további 4 szekcióját. A jól dolgozó brigád csütörtökön reggelig két hetes előnyre tett szert. A 38 lakásos G jelzésű épület átadási határideje október 15. Itt Bial Dezső 38 fős munkacsapata dolgozik. A harmadik emeleti felmenő falak megépítése után az elmúlt héten hozzáfogtak a tető födémek elhelyezéséhez, valamint a válaszfalazáshoz. Bial Dezsöék — akik már 6 napos előnnyel dolgoznak — vállalták, hogy egyéb munkák mellett július 25-ig 4570 •négyzetméter válaszfalat építenek és 640 négyzetméter lapos tetőszerkezetet készítenek el, majd az épületet átadják a vakotoknak. A 70 lakásos J jelzésű épületen a földszinti és az első emeleti falegyen építése folyik. A munkát itt is szakaszosan végzik. Ezen az épületen — anyaghiány miatt — a dolgozók 3 héttel elmaradtak tervüktől. A Henri Martin brigád most megígérte, hogy ezt az elmaradást pótolja, s az alkotmány ünnepéig 6 napos előnyt harcol ki. A kollektíva tagjai már csütörtökön igen szép eredményt értek el. Nyolc kőműves — szovjet gyors falazással — 50 köbméter falat épített fel. Így egy-egy kőműves átlagban több, mint 5 és fél kilométer falat rakott. TÓTH JÓZSEF KESZTHELYI ELEMÉR JKOHÁCSON VOLTAK Megkezdődtek a mérnöknapok aRákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen Az ország egyik legfiatalabb és legjelentősebb kulturális in té zenéin y ében, a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen két évvel ezelőtt rendezték meg az első mérnök-napot, amely igen jó alkalmat adott arra, hogy az egyetemről az üzemekbe ke* rült mérnökök gyümölcsözően fejlesszék kapcsolataikat régi iskolájukkal s beszámoljanak ary ról, miképpen tudták hasznosítani a gyakorlatban az egyetem men tanultakat. Az első mérnöknap erdményessé- ge nyomán ebben az évben az egyetem tanárai, oktatói és jelenlegi hallgatói, valamint a már korábban végzett és az ország különböző üzemeiben dolgozó mérnökök újabb mérnöknapot rendeztek. «A II. mérnöknapon, amely pénteken kezdődött a miskolci műszaki egyetemen, az iskola mintegy négyszáz végzett mérnöke jelent meg az ország különböző üzemeiből. Ott volt az ünnepségen Csergő János, a MDP Központi Vezetőségének tagja, kohó- és gépipari miniszter, a városi pártbizottság és a városi tanács, az Oktatásügyi Minisztérium képviselője, valamint a soproni és a debreceni egyetem küldötte. Sályi Istvánnak, a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem Kossuth-díjas rektorának megnyitója után Csergő János elvtárs tartott ünnepi beszédet. Bevezetőben elmondotta,. hogy a Ti. mérnöknap a tudományos problémák megvitatásán túl azt a célt is szolgálja, hogy az eddiginél szorosabbra fűzze az egyetemről kikerült végzett mérnökök és az egyetem tanárai, valamint az iparban dolgozók kapcsolatát. A továbbiakban érintette a második ötéves terv célkitűzéseit és megállapította, hogy világszerte új ipari forradalom van kibontakozóban, s csak úgy leszünk képesek lépést tartani a fejlődéssel, ha szakítunk a régi, elavult, túlhaladott műszaki módszerekkel és rátérünk az új technika következetes alkalmazására. Ezután az ipar két döntő területének, a kohászatnak és gépiparnak fontosabb kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a kohászatban elsősorban a kiváló minőségű anyagok termelését kell növelni. A vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy negyven százalékkal emelkedik. Ennek biztosítására 1960-ig második nagyolvasztóval, két új martinkemencével, két kokszolóblokkal, meleg és hideg hengerművel bővítik a Sztálin vasművet, folytatják a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A kohászat fejlesztése — folytatta — alkalmas lesz arra, hogy a gépipar előtt álló nagy feladatokat megoldja. A gépiparban a szerszámgép- gyártást a tervidőszak alatt több mint kétszeresére .kell emelni s rá kell térni a kevésbé anyagigényes típusok, acél- és agregátgépek gyártására. A dieselesítés fontosságát hangoztatva rámutatott, hogy 1960- ban a dieselmotorokkal hajtott kü- lön.félé teljesítőképességű normál (nyomtávú mozdonyokból 380 darabot állítunk elő, motorvonatból 90-et, motoroshajóból pedig 209-nál is többet. gyártunk majd. A diesel motorok gyártása lóerőben mintegy hétszeresére növekszik a tervidőszak vécére. Ebben az évben 17 darab 600 lóerős, továbbá egy 2 ezer lóerős diesel-elektromos mozdony készül el. — A magyar ipar előtt álló nagy föladatok több és jobban képzett mérnököt kívánnak. Éppen ezért határozott úgy pártunk és kormányunk — mondotta , hogy a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem építését befejezzük és azt továbbfejlesztjük; A továbbiakban, arról beszélt, hogy a mérnököket sokszor nem műszaki munkával foglalkoztatják, felesleges adminisztrációval terhelik s így nincs idejük műszaki kérdésekkel való foglalkozásra. Ezen a helyzeten hangsúlyozta — változtatni kell és változtatni fogunk. A mérnökök munkájában; jobban ki kell domborodni a műszaki fejlesztéssel, a technikai és konstrukciós problémákkal való foglalkozásnak. Komoly hibaként említette, hogy egyes gazdasági vezetők, pártfunkcionáriusok, állami szervek bizalmatlanságot mutattak a műszaki dolgozókkal szemben, ha kísérleteik, próbálkozásaik nem jártak eredménnyel. Ennek az állapotnak véget kell vetni. Tudjuk, hogy a magyar mérnöki kar döntő többsége szíwel- lélekkel szolgálja a szocializmus építésének ügyét. Munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a bizalom légköre vegye őket körül, mert csak így tudják a nagyszerű hagyományokkal rendelkező magyar mérnöki kar alkotó kedvét, tehetségét kibontakoztatni. Mi bízunk a magyar mérnökökben és technikusokban — folytaita. —- Önök pedig éljenek ezzel a bizalommal és az új technika bevezetésével segítsék építő munkánkat. Az ország sokat vár a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemtől. A mi rendszerünk egyik fölénye a kapitalista rendszer felett éppen abban mutatozik, hogy tág teret, lehetőséget biztosít a mérnököknek, tudósoknak alkotó kezdeményezésük kibontakoztatásához. Befejezésül arra hívta fel a mérnöknap résztvevőinek figyelmét, hogy az egyetemről kikerülő mérnökök igye kezzenek minél alaposabban és széleskörűen megismerkedni az ipari üzemek gyakorlati problémáival, az üzemekben, a gépek között gyara pítsák gyakorlati tudásukat. Népünk sokat vár a saját soraiból kikerült magyar értelmiségtől — fejezte be Csergő elv társ nagy taps sál fogadott beszédét. Ezután Szinvavölgyi József, a Miskolc városi tanács vb. elnöke a városi pártbizottság és a város dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta és megígérte, hogy a város minden tőle telhető segítséget megad az ország egyik legjelentősebb kulturális intézményének fejlesztéséhez. A megnyitó ünnepség befejezése kép|jen az Oktatásügyi Minisztérium kiküldötte az egyetem öt tanárának illetve dolgozóiénak adta át »az ok tatásügy kiváló dolgozója« kitüntetést és pénzjutalmat^ Százéves a miskolci Semmelweis kórház Borsód-Abauj-Zemplén megye ta* nácsának kórháza, a miskolci Semmelweis kórház június utolsó két napján ünnepli fennállásának 100, évfordulóját. A 100 éves kórház ünnepén két napos ankétot rendeznek, amelyen dr. Román József egészségügyi miniszter vezetésével résztvesznek a megy&k egészségügyi osztályainak vezetői és a megyei kórházak igazgató főorvosai. Június 29-én, az ün- népi ankét első napján — többek között —■ dr. Hoffmann Ferenc, Borsod megye Kossuth-díjas tisztifőorvosa: A gyógyító megelőző ellátás kérdései Borsod-Abauj-Zem* plén megyében, dr. Kende István, a Semmelweis kórház igazgató főorvosa pedig: A területi munka gyakorlati megvalósítása megyénk ben — címmel tart előadást. Másnap Iván István, a Borsod megyei tanács vb. elnökének megnyitója után dr. Román József egészség ügyi miniszter mond ünnepi beszé det. Ezután dr. Horváth Miklós, a Semmelweis kórház igazgató főm vos-helyettese a megyei kórház százéves fejlődésének történetét ismerteti. A kétnapos ankéton több mint 10 szakorvosi előadást tarta vak, majd a vendégek megtekintik a 100 éves kórházat. OCazincbareika építő asszonyai között Míg bent a szobámban az írógépen kopogtatok, ablakomon ritmikusan koppan a freccsenő maltjer. Vakolják az F épületet; Nevető szemű, csupamész leányarc kukkant be az ablakon. Szarka Mária, — jól ismerem a DISZ Petőfi iskolából. — Majd lemossuk az üveget, aztán szép lesz megint! — int bíztatóan malteros kanalával. S már perdül is egyet és a harmadik emelet állványáról, mintha erkély lenne, Júlia gráciőz mozdulatával, könnyedén lehajol, de nem éppen lágy hangon lekiált: — Mi lesz már asz- szonyok, jöhet a vödör! Ne aludjatok! A magasból a kendők színes tarka mozgása mutatja a leányok, asszonyok serénykedését. Rostálják a sódert, öntik a vizet, keverik a maltert. Ur- bán Zsuzsánna irányítja a munkát: ■— Na még egy kis cementet^ Ügyi Még egy vödör víz is mehet! Elég! Keverjétek! — A krémes bélés receptje se lehet pontosabb és jobb. Lekiáltok: — Honnan tudja, hogy mennyi kell hozzá? Én vagyok fent, de ő néz fel reám lenézően. — Már hogyne tudnám, van érzékem hozzá, egy éve csinálom! Mind felém néznek és kórusban nevetnek. Mohorkai Erzsi meg is jegyzi: Szép is lenne, ha mi ne tudnánk, kőműves asszonyok!? Az állványokról is előhajolnak a piros kendők s mint a muskátlik piroslanak. A nevetést érces férfihang szakítja meg: — Na mi lesz, ne j átszatok, dolgozzatok! Csak ez kellett az asszonynépnek! Ki kanállal, csiszolóval, homokzsákkal felé kurjant: — Még hogy játszunk! —- Mert nevetünk? — Mit csinálnátok nélkülünk, férfinép ség? — Mi vagyunk többen, a mi munkánk nélkül ugyan sokr; menétek! — kiált min denkinél élesebben Felföldi Péterné. A szóharc ugyancsak mozgásba hozza őket. Viharosan keverik «naltert, nagy szottya- nással öntik a homo kot, a felvonó vödört sebesen húzzák fel mérgesen verődik falra a malter. — Még hogy játszunk! Nem is játszanak, ég a kezük alatt a munka. Ha valamelyik megáll rápirítanak: — Üres lesz a boríték, hallod-e! Ez aztán használ észbekap a lazsáló, sok új ház, sok asz szony jó munkáját dí cséri. Száll is a dal déli szünetben a hang szóróból Szarka Mária brigádjának tisztele téré: »Virágzik a rózsa.. Khigler Rezsóné A 101. sz. MTH intézet növendékeit fegyelmezett magatartásukról ismeri mindenki. Mostanában azonban előfordul, hogy óra alatt, vagy este a hálószoba sötétjében élénk beszélgetés folyik köztük. Az intézet tíztagú brigádja nemrég tért haza a mohácsi építőtáborból, ahol ezernyi fiatal dolgozik vállvetve az árvíz okozta károk helyreállításán. S azóta másról sincs szó köztük, mint a mohácsi élményekről. Ugyanazt többször is el kell mondani, mert jó hallgatni egy-egy érdekes élményíj amelyben az itthoniaknak nem lehetett részük. Tíz fiatalnak, az intézet legjobbjainak jutott osztályrészül az a kitüntetés, hogy Mohácsra mehetett. Tóth József, Tajti Imre, Horváth László, Kovács János, Keszthelyi Elemér, Balogh Béla, Jancsurák Gyula, Ládi József, Tóth András, Teliinger István indulásánál az egész intézet jelen volt. A táborparancsnokságtól érkezett dícsérőlevél arról tanúsító* dik, hogy a 101. MTH-sok jól dolgoztak. A legnehezebb munkahelyeken is megállták helyüket. Ott, ahol más brigád csak 50 köbméter földet emelt ki, ők 75 köbmétert termeltek. Jó munkájukért többször könyv* jutalmat is kaptak. A brigád, amelynek tagjai közt volt lakatos, motor* szerelő, szabó, nyomdász, sőt fodrász is nagy népszerűségnek örvendett. Főleg Keszthelyi Elemért, a fodrászt keresték fel sokan. Elemér, aki szak-* májának szerelmese, magával vitte szerszámait is és munkaidő után nagy kedvteléssel nyírta, borotválta ifjú társait. S minthogy több fodrász nemcsak a táborban, de még a környéken sem volt, Elemérnek bőven akadt dolga. Most itthon, a táborból érkező dicsérőlevél után mi is köszönt« jük a hős ifi brigádot. amelyik elsőként indult útnak, hogy segítsen az árvízsújtoita sziget falvainak felépítésében. 'lUszett faszénéit leaaiá&á a nmeiéi... Sokfelé hallja az ember a panaszt, hogy kevés az anyag, nincs alkatrész a gépjavításhoz és ami van rendszerint nem használható: alakítani, formálni kell. Ez persze késlelteti a munkát, gátolja a termelést. Ipari kérdésekkel foglalkozó ember már megszokta és szinte kívülről tudja a művezetők panaszát: »Az anyag ..; az anyag. Megbolon- dít minket az anyaghiány!« És ezzel (legalábbis úgy gondolják) lerázzák magukról a felelősséget; Lehet ugyan, hogy sokszor igazuk van a gépjavítóknak. Valóban megtörténik, hogy olykor-olykor heteket kell várni például egy különleges csavarra és emiatt hetekig nem működik a kombájn, nem szánt a traktor. Ez nagy bosszúság, komolyan felelősségre kellene —'és kell is — vonni azokat, akik hátráltatják a különféle javítórészlegek munkáját. Ám az éremnek másik oldala is van. Sok helyen — rendszerint ott, ahol sopánkodnak — a gépjavítók, könnyen belenyugszanak a helyzetbe és legfeljebb, amikor érdeklődik valaki, szidják a szállító vállalatot, az üzemvezetőséget és mindenkit, aki eszükbe jut. Arra kevesen gondolnak, hogy saját anyagból, erőből hogyan tudnák legyőzni a nehézséget. Soknak nem jut eszébe, hogy a meglévő anyag helyes tárolásával szakszerű, gondos kezelésével is hozzájárulhatna a tartósság növeléséhez. Sajnos, elég gyakran tapasztalható, hogy a javítóüzemek környékén (gépállomásokon, állami gazdaságokban, bányaüzemekben és máshol is) szanaszét hevernek drága anyagok, szerszámok, alkatrészek: elromlott, nagy értékű motorok. Néhány nappal ezelőtt Rudabá- nyán, a vasércbánya javítóműhelyében jártunk. Rövid félóra leforgása alatt itt is a szokásos panaszokat hallottuk. Igazuk lehet, ám hadd tegyünk néhány megjegyzést: 1. A javítóműhely udvarán, három transzportőrszalag áll kitéve az idő viszontagságainak és annak, hogy valaki ellopja; 2. Az egyik ereszcsatorna alatt egy dömperkerék belső gumija hevert. Szelepje volt eltörve, egyébként jó, majdnem új. Ugyanakkor az egyik dömpervezető arról panaszkodott, hogy nincs gumija és napok óta áll emiatt;: ? 3. Ugyancsak az udvaron láttunk két villanymotort és több különféle méretű haszonvasat. Az elszórt, kisebb nagyobb halom ócskavasról nem is szólva; Azt senki sem vitatja, hogy a gépek javítását gátolja az alkatrészhiány. De meglehet, hogy e megjegyzések olvasásakor a javító- műhelyek vezetői majd azt mondják: »Mire való ez a szőrszálhaso- gatás, hiszen ezek az anyagok már használhatatlanok, rosszak?!« Mi azonban úgy gondoljuk: helyes lenne, ha biztonságos helyre szállítanák ezeket a »használhatatlan-« anyagokat s ha a többi javítóműhely is körülnézne saját portáján» Ha csakugyan használhatatlanok a heverő anyagok, adják át a MÉH- nek, mert itt csak eszi őket az idő és ez növeli a kárt. De a veszett fejszének mentsék meg legalább a nyelét! (ó. m.) Házhoz szállítják a burgonyát és a vöröshagymát A nagym'iskolci pártbizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott a város lakosságának hiánytalan áruellátása érdekében. Vállalatunk — a Miskolci Zöldség, Cyümölcsértékesí tő Vállalat — a városi tanács kereskedelmi osztályával együttműködve, magáévá tette a határozatot és a következő intézkedésekkel kívánja javítani a város ellátását. Elhatároztuk, hogy azok számára, akik előtárolással kívánják biztosítani téli szükségletüket, a szeptember 15-től október 15-ig terjedő időben, napi fogyasztói áron, díjmentesen szállítjuk házhoz a következő áruféleségeket: Ella, Gültoaba és Rózsa burgonyát, valamint vöröshagymát; Az Ella burgonya irányára kilo- grammonkint 1 forint, a Gülbaba és a Rózsa burgonya kilogrammonkinti .-úrs 1.49 forint, a vöröshagyma pedig 12 forint^ Az irányáraktól eltérően a vásárlás alkalmával a vásárlás napján érvényben lévő napi fogyasztói ár fiw zetendő. A befizetést a vállalat boltjaiban beszerezhető csekkbefizetési lapon kell eszközölni; Amennyiben a város dolgozói élnek a. tanács kereskedelmi osztálya és a vállalat által adott lehetőségekkel, minden fáradság nélkül szerezhetik be téli szükségleteiket; A Miskolc? Víz- és Csatornamű Vállalat. Vörösmarty u. 12. tulajdonát képező 670—276—670.300. sorszámú 25 lapos elszámolási csekkfüzet e've- szett. A csekkfüzetből mindössze a 670.276 sorszámú elszámolási csekk nyert felhasználást. A csekkfüzetet megsemmisítjük, aki azt visszaélés céljából iUetéktelenül megkísérelné felhasználni, azt kértük a rendőrségnek átadni és az elszámolási csekkfüzetet értesítésünk mellett tőle bevonni.
