Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

2

iSEAKMAGTARORSZÄG

Péntek;, 1956. jynius 29.

Tito elnök beszéde a belgrádi pályaudvaron

Aratás előtt az újhelyi járásban

Belgrád (TANJUG)

Joszip Broz Tito köztársasági elnök a Szovjetunióból és Romániából visszaérkezve a belgrádi pályaudvar előtti téren felállított disz- emelvényről szerdán beszédet intézett az egybe gyűlt többszázezres tömeghez. Tito elnöik többék között a következőket mondotta:

— Mindenekelőtt engedjék meg, hogy az egész küldöttség nevében köszönetét mondjak ezért a nagyszerű fogadtatásért és tolmácsoljam a Szovjetunió és Románia pépeinek forró üdvözleteit — kezdte beszédét, majd így folytatta:

— Tudom, hogy figyelemmel kísérték utunkat és sokat olvastak szovjetunióbeli tartózkodásunkról, de most ismét meg kell mondanom, nem is lehet leírni és nem is tudom szavakkal kifejezni, hogy milyen melegen és szívélyesen fogadott bennünket a szovjet nép. Amit ott átéltünk, minden várakozásunkat meghaladta. Igen gyakran mélyen meghatott bennünket az egyszerű embereik, a munkások, parasztok, kolhoztagok, öregek és fiatalok szívélyessége egyaránt. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy rövidnek tűnt háromhetes otbartózkodásunk.

Amidőn az igen szívélyes fogadtatásokról és az egyszerű szovjet emberekkel történt találkozásokról beszélek, hangsúlyoznom kell azt is, hogy a legmagasabb és más szovjet vezetők is igen “meleg és elvtársias magatartást tanúsítottak irányunkban. Megbeszéléseink a legszívélye- 6ebb légkörben és a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. Ez tette lehetővé, hogy egy újabb, történelmi jelentőségű nyilatkozat jöjjön létre kormányaink s a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között. Ez a nyilatkozat ismételten egészen világosan hangsúlyozza, hogy milyenek és milyennek kell ienniök kapcsolatainknak. A dolog lényege éppen abban rejlik, hogy e nyilatkozat nemcsak a két ország kapcsolata szempontjából nagy jelentőségű, hanem messze meghaladja ezeket a kereteket és nemzetközi okmánnyá válik.

Engedjék meig — folytatta Tito elnök —, hogy néhány szóval kitérjek arra, hogy a világ különböző részeiben miként tekintik a Szovjetunióban tett látogatásunkat. A nemzetközi sajtóban eddig megjelent kommentárokból látható, hogy a nagy többség pozitiven ítéli- meg ezt a látogatást és olyannak fogja fel, bmilyen az a valóságban, nagy hozzájárulásnak a béke megszilárdításához és a nemzetközi együttműködés további kiszélesítéséhez. Egy jelentéktelennek mondható kisebbség azonban vagy nem akarja ezt meglátni, vaigy pedig rosszindulatúan állítja be ezt a látogatásunkat, mintha a kommunista erők újabb csoportosulásáról lenne szó a «-szabad világ« ellen, ahogy ők mondják. Véleményem szerint mindenki, aki az évek során figyelemmel kísérte külpolitikánkat, képtelenségnek tartja ezt, mert ez a látogatásunk nem volt egyéb, mint elvhű külpolitikánk logikus végrehajtása — ez az együttműködés politikája mindazokkal az országokkal, amelyek az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján óhajtanak együttműködni. Az állandó harc politikája ez annak az eszmének a győzelméért, amely meg tudja akadályozni és meg is kell, hogy akadályozza az új nemzetközi összetűzést. Ennélfogva tehát a különböző társadalmi rendszerű államok közötti egymás mellett élés politikája ez.

Természetesen nem kell eltitkolni azt a tényt, hogy a legnagyobb ostobaság lenne, ha a szocializmust építő országok között nem állna fenn baráti kapcsolat és együttműködés. Mi sohasem titkoltuk atzt a tényt és legkevésbbé tesszük ma, hogy szilárdan haladunk egy új és igazságosabb társadalmi rendszer — a szocializmus felépítése útján. Ezek szerint tehát logikus, hogy minél jobb viszonyban akarunk élni azokkal az országokkal, amelyek ugyanezen cél felé törekednek.

De vajon azt jelenti-e ez, hogy mi meg akarjuk rontani kapcsolatainkat más országokkal, a nyugati országokkal? Természetesen nem erre törekszünk, sőt nemcsak, hogy meg akarjuk őrizni fennálló jó kapcsolatainkat, hanem ki is akarjuk szélesíteni azokat, miután ez megfelel a békés együttműködésre és az aktív egymás mellett élésre irányuló politikánk szellemének, együttműködésre törekszünk a más rendszerű, tehát a kapitalista rendszerű országokkal is.

Mint már előbb is mondottam, a Szovjetunióban, majd azután Romániában leraktuk jövő kapcsolataink szilárd alapjait. (Taps.) Ezzel kapcsolatban kifejezésre szeretném juttatni szándékunkat, hogy ugyanezt szeretnénk megtenni a többi keleti országokkal is, de feltevődik itt a kérdés, vajon kapcsolataink ezeknek az országoknak mindegyikével elérték-e már azt a fokot, hogy az ilyen együttműködés megvalósítható? Erre azt válaszolnám, hogy egyeseknél igen, de egyeseknél nem. Azokról az országokról, amelyek még nem érték el ezt a fokot, elmondhatom, hogy nem a népek hibásak ebben, hanem az egyes vezető emberek bizonyos ingadozása, bizonyos tartózkodása, mert nehezükre esik megmondani azt, amit meg kell mondani és úgy vélik, csorbát szen------------------------ *------------------------H

ammarksjöld Newyopkbó! elindult Moszkvába

Newyork, (MTI) Az APP jelenti, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szerdán este repülőgépen elindult Moszkvába. Ez alkalommal történik meg először az, hogy az ENSZ főtitkára a Szovjetunióba utazik. Newyorkból egyenesen Varsóba megy, majd

Stockholmba, Helsinkibe és Moszkvába, ahol négy napot tölt, július 2—6-ig. Ezután Prágába, Bécsbe, Belgrádiba és Genfbe látogat el. Géniben résztvesz az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa ülésszakának július 12 i megnyitásán;

A bürokrácia ellen

Tanácsaink

Á megyei tanács osztályai örömmel üdvözölték a Minisztertanács határozatát, amely az ügyvitel egyszerűsítését javasolja; A megyei tanács osztályai megbeszélték, hogyan egyszerűsíthetnék az ügyvitelt. A következő javaslatok születtek:

Több osztály javaslatot tett bizonyos vállalatok összevonására. Az igazgatási osztály javasolja, hogy a Turistaházakat Kezelő Vállalatot szüntessék meg és hatáskörét adják át az Idegenforgalmi Hivatalnak. Ez azért lenne helyes, mert ha egy miskolci, vagy a megye bármely területén lévő turista ki akar rán- dulni a Bükkbe, s éjjeli szállást szeretne magának biztosítani valamelyik turistaházban, a budapesti Turistaházakat Kezelő Vállalathoz kell fordulnia, hogy az adjon erre engedélyt. Ezt a feladatot a megyei tanács idegenforgalmi hivatala teljes egészében el tudja látni;

A megye területén lévő aggteleki barlangot, a jósvafői és az égerszögi Szabadság cseppkőbarlangot az IBUSZ kezeli. Ezeket is át kellene adni a megyei Idegenforgalmi Hivatalnak. Természetesen ezzel együtt a beruházási és fenntartási költségeket is kérik.

Jelenleg az árvíz- és belvízvédel- ini ügyek a mezőgazdasági és a

javasolják

VKG osztályhoz tartoznak; Javasolja az igazgatási osztály, hogy ezeket az ügyeket a jövőben a város- és községgazdálkodási osztály, illetve csoport intézze,

Több minisztériumtól kérik, hogy bizonyos vállalatokat adjanak át a tanácsnak. Az Élelmiszeripari Minisztériumtól például kérik a megye területén levő mezőgazdasági szeszgyárakat, valamint az Országos Bor és Gyümölcs Szeszfőzde Vállalat sárospataki lepároló telepét.

A megyei tanács elnöke korábbi előterjesztésére az Élemiszeripari Mi- tisztérium szeszipari igazgatóságától azt a kitérő választ kapta, hogy a tanács kezelésében nem látszik biztosítottnak a szeszgyár üzemeltetése. Ezzel ellentétben az Élelmiszeripari Minisztérium tervosztálya azt közölte az Országos Tervhivatal helyi tanácsok osztályával, hogy a szeszgyárak leadását támogatni fogja. Jelenleg az a helyzet, hogy a minisztérium sem üzemelteti ezeket a gyárakat s a megóvásukról sem gondoskodik. A jelenlegi állapot nem szolgálja a népgazdaság érdekeit.

A sárospataki telepet például teljesen elsorvasztotta a minisztérium, mert a gépeket az ország más területére szállította;

vedne a tekintélyük, ha megmondanák. Véleményem szerint ez tévedés. Miután kommunistákról van szó, úgy vélem, nemcsak a tekintélyük nem -csökkenne, hanem nyílt és őszinte állásfoglalásuk arra vonatkozólag, hogy új és jobb alapokon akarják helyreállítani a baráti kapcsolatokat, csak növelné tekintélyüket, mind saját országukban, mind pedig a világon általában (felkiáltások: úgy van! Taps.). Ami pedig bennünket illet, megmondhatom, hogy nálunk mindenkor teljes megértésre találnak. Erre pedig szükség van nemcsak a szocializmust építő országokkal való együttműködés szempontjából, hanem ugyanúgy szélesebb nemzetközi értelemben is.

Mi már igen gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködést folytatunk úgyszólván minden szocializmust építő országgal, de politikai együttműködésünk lemarad a gazdasági és kulturális együttműködés mögött. Azt szeretnénk, ha az a vacuum, amely köztünk és az egyes szocializmust éDÍtő országok között fennáll, mielőbb kiküszöbölődnék, hogy aztán el lehessen mondani, semmiféle különbség nincsen ezekkel az országokkal való baráti kapcsolatainkban és együttműködésünkben. (Taps.)

Ami a Moszkvában felmerült külpolitikai kérdéseket illeti, elmondhatom, hogy a lényegbevágó kérdésekben nézeteink azonosak voltak, vagy közel álltak egymáshoz, különösen Németország egyesítésének kérdésében, valamint abban, hogy meg kell tenni minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a középkeleti helyzet megszilárduljon;

A küldöttség romániai látogatásáról Tito elnök többek között a következőket mondotta:

■— Romániában is szóbakerültek gazdasági, politikai és kulturális vonatkozású kérdések. Meggyőződtünk arról, hogy fennállnak az igen kedvező feltételek arra, hogy kiszélesítsük az országaink közötti áruforgalmat és kölcsönösen műszaki segítséget nyújtsunk egymásnak;

Véleményem szerint látogatásaink óriási jelentőségűek a további fejlődésre nézve és igen kedvező hatással lesznek a népek közötti együttműködésre nemcsak a világnak ebben a részében, hanem általában is;

Rendkívül fontos számunkra, országainkra nézve pedig különösen hasznos az, bogy a .múltat sutba dobtuk és hogy a belgrádi nyilatkozat szellemének eddigi alkalmazása is bizonyítja, megtaláltuk azt az egészséges alapot, amelyen tovább építhetjük baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket, ez pedig érthe- tőleg hozzájárul majd a béke megszilárdításához is az egész világon.

(MTI)

Befejeződött

az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése

Végétért az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A június 25-i és 26-i üléseken behatóan megvitatták Palmiro Togliattinak, a párt főtitkárának a VIII. pártkongresszus összehívásáról tartott beszámolóját.

A Központi Bizottság jóváhagyta a Togliatti beszámolójával kapcsolatos határozatot és úgy döntött, hogy összehívja a párt VIII. országos kongresszusát. Két bizottságot választott, ezeket megbízta a párt programnyilatkozata és a kongresz- szus elé terjesztendő tézisek tervezetének kidolgozásával. (MTI)

——o—----— Kevés a mérnök Angliában.

Callaghan munkáspárti képviselő az alsóházban azt javasolta: küldjenek egy bizottságot a Szovjetunióba a műszaki kiképzés tanulmányozására. Rámutatott, hogy Anglia az ipari fejlődés tekintetében elmaradt a

Két százalékra szorítják le a

Horváth Endre községi agronó- mus így tájékoztatott bennünket az aratás előtti helyzetről:

— A sárospataki határ az aszály miatt most elég szegényes. Csak néhány napja esik ezen a vidéken. Különösen az alsóhatárban lesz gyenge a termés. A homokos részeken néhány nappal ezelőtt 15 centi- méteres őszi búzát találtak. ^,1 tanács engedélyt adott az ilyen vetések felszántására, a földbe másod vetésű növényeket vetettek. A jégeső is károkat okozott. Az egyénileg dolgozó parasztoknak körülbelül hat-nyolc holdján ment tönkre az ősziárpa. A Dózsa Termelőszövetkezetben az ősziárpa körülbelül 25—30 holdján 50—60 százalékos kár keletkezett. Az állami biztosító természetesen megtéríti a károkat. Érthető, hogy most különösen fontos csökkenteni a szemveszteséget. Az a szándékunk, hogy a tavalyi 4 százalékkal szemben az idén két százalékra csökkentjük a szemveszteséget. A lehetőség erre meg :s’ van. összesen 3727 hold kalászost kell learatni, ehhez 3062 fő a munkaerő. Egy aratópárra 2.4 hold-kalászos jut.

— Hogyan készülődnék a termelőszövetkezetek? — kérdeztük.

— A két termelőszövetkezet már

felkészült. A Vörös Csillag 179 holdon 25 aratópárral, a Dózsa 220 holdon 20 aratópárral áll ki. Kiszámítottuk különben, hogy ha a tavalyi négy százalék helyett az idén két százalékos szpm veszteséggel

aratunk, körülbelül 498 mázsa vegyes terményt mentünk meg magunknak,

A cigándi Petőfi Tsz

75 százalékban géppel arat

Albert Sándor, a cigándi Petőfi Tsz könyvelője az alábbiakban számolt be a szövetkezet életéről:

—* A gépállomás megígérte. hogy kenyérgabonánk 75 százalékát kombájnnal vágja* le, a tago- sított területen azonban csaknem teljesen géppel aratunk. A kézi aratáshoz már felkészültünk, az aratópárok beosztása is megtör- . tént. Sajnos csak egy cséplőgépet kapunk, ez pedig kevés, nem tudunk mindenkit kellőképpen foglalkoztatni. Úgy tervezzük, hogy a

A megyei Semmelweis-kórház kapuja előtt idős falusi nénike siránkozik. Siránkozik, vitatkozik, de hiába, nem használ semmit, a portás rendíthetetlenül áll a kapuban, nem engedi bemenni.

— Pedig milyen jó töltött tyúkot hoztam a lelkemnek, Meg egy kis pálinkát, sonkát is... Hogy megenné most az operáció után.

Naponta játszódnak le ilyen, vagy hasonló esetek a kórház kapujában. A kórházi dolgozóknak ugyancsak sok türelemre van szükségük, mire sikerül megértetniük a látogatókkal, miért nem lehet bármikor bemenni. Hadd segítsünk nekik azzal, hogy most nagyobb nyilvánosság előtt mondjuk el:

Egy időben a kórházban nem volt látogatási idő, mindenki akkor ment be, amikor akart. Ez túlságosan kifárasztotta a betegeket, pedig a gyógyulás egyik feltétele, hogy a beteg elzárkózva a külvilág minden gondjától, egyedül gyógyulásával törődjön. A csend, a nyugalom szintén orvosság. Heti három látogatás éppen elég, különösen, amikor a szabályok ellenére egy beteghez heten-nyolcan is bejönnek, körülülik az ágyát, s szinte valamennyien egyszerre beszélnék. Ez mérhetetlenül kifárasztja a többi beteget is, aki a szobában fekszik.

További veszély, hogy a beteg ember ellenállóképessége gyengébb, rrtint egyébként, a látogatók könnyen megfertőzhetik.

Egyesek nehezen értik meg azt is,

szemveszteséget Sárospatakon

hordással egyidőben csépelünk is*

nehogy nagy szemveszteségünk le* gyen. A növényápolás 90 százaié* kig rendben van. A burgonya hét-* ven százalékát háromszor meg Jca* páltuk, a kukoricát a tagosított ré* szén kétszer, egyebütt egyszer ka* páltuk meg. Tovább építkezünk< Kétszáz köbméteres siló építéséhez 16 ezer forintot kapunk. Egy öt* venf érőhelyes tehénistállóra 101 ezret, egy ötszáz férőhelyes juh* hodályra (már van egy ilyen) pe* dig 64 ezret.

— Visszatérve az aratásra még csak annyit, hogy a jégeső nekünk is nagy kárt okozott, ötvennégy hold ősziárpánkon ötven-hatván százalékos a kár. Az Állami Biz- tositónak már szóltunk, de ecfdig még nem jöttek ki hozzánk.

Néhány nap múlva aratnak Pácinban is

Május 21. óta határunkban csak a napokban esett eső — mondta a pácini tanácselnök. — Figyelemre méltó, hogy a szövetkezet kenyér- gabonája általában jobb termésátlagot ígér, mint az egyénieké. Ez érthető is. A Dimitrov Termelőszövetkezet alkalmazza a korszerű agrotechnikai módszereket, műtrágyázott, tavasszal gyűrüshengere- zett és idejében vetett. Számításaink szerint a jövő hét csütörtökén már Pácinban is megkezdődik az aratás — mondta a tanácselnök.

A bodroghalmi állami gazdaságban

Barcsa József agronómus az aratási készülődésről a következőket mondta:

— A bodrogközi állami gazdaság bodroghalmi üzemegysége úgy felkészült az aratásra, hogy bármelyik nap teljes erővel megkezdheti a munkát. Kétszázhusz hold kés nyérgabonához egy kombájn és két aratógép áll rendelkezésünkre^ A mai határszemlén azonban meg-* állapítottuk, hogy csak körülbelül két hét mulva^érik be a gabonánk^ Ösziárpánk nincs. A búza némelyik táblában igen szép, de általában gyenge lesz. Minden szükségest megtettünk különben az aratásra: a magtárakat kimeszeltük és fér-« tőtlenítettük, gondoskodtunk sze-* kér- és asztagponyvákról, ivóvízről, pálinkáról és egyebekről.

hogy a betegeknek nem szabad ételt behozni. Amit a kórházban kapnaki éppen elegendő számukra.' Ha csak üres levest adnak, annak megvan az oka, mert ha a súlyos operáción át* esett beteg másnap megenné a kapu* ban vitatkozó néni töltött tyúkjátt meg is halna tőle. A hozzátartozók a kórház orvosaitól várják, hogy visz* szaadja betegük egészségét, bízzanak tehát benne és fogadják meg utasí* tásait.

Sajnos, azok között, akik látogatási időn kívül, úgyszólván erőszakkal akarnak bemenni a kórházba, vannakf akiktől éppen nem várnánk ilyen magatartást. Gyakran hallani: mi azt hogy nem lehet bemenni?.. t Nekem nem lehet?!..-. Ennek és ennek cb vállalatnak vagyok az igazgatójat (Vagy: tanácstitkár..., tanácselnök.. párttitkár vagyok...) Itt és itt dolgo* zom, nekem nem lehet?..-. Bőszen hadonásznak igazolványaikkal a sze* gény portás orra előtt, aki nem tehet kivételt, mert a kórháznak megvan* nak a szabályai, amelyek a betegek érdekeit szolgálják. Ezeket a szabá* lyokat nincs joga senkinek felrugnii Nem akarunk példákat hozni, mert nagyon elszégyelnék magukat egye* sek, de reméljük, így is értenek be* lőle azok, akiket érint.

A kórház vezetősége a kapunál helyesen — szolgálatot hozott létret amelynél telefonon bárki, bármikor érdeklődhetik betege hogyléte iránti beszélhet kezelőorvosával. Ugyanígy a városból is mindig kap telefonösz* szeköttetést a kórházzal. A kapusszol* gálát arra is hajlandó, hogy tisztái* kodást eszközöket, vagy megengedett élelmiszereket bevigyen betegeknek< Ha valamelyik beteg állapota súlyost az igazgatóság természetesen megen* gedi, hogy legközelebbi hozzátartozói 5—10 percre meglátogassák. Ugyan* csak külön engedélyt kap az is, aki hosszabb útra indul, vagy katonai be* hívót kapott, stb.

Ezek az intézkedések igen helyesed mégegyszer alá kell húznunk: kizáró* lag a betegek érdekeit szolgáljákt mindenkinek kötelessége ezért tiszte* letben tartani azokat.

A. h

»■ 0 »

■— Indiában nagyszabású villamosítási munkák folynak. Nemrég Pép- szú államban 45 faluba és városba vezették be az áramot. Idén ebben az államban még 60 várost és falut villamosítanak.

többi ország mögött;

Beszédes borsodi számok

f f

JNCSI IMS—

LAKOSS ÁG ff ^

5JMOOO/«»/

biztosítási díjjal es eGYEB

ADÓNEMMEL TABTOZlK NÉPI

flLLQMU NKNAk

morn

Sokan nem tudják, hogy milyen nagy kárt is okoznak saját maguknak és embertársaiknak, ha nem teljesítik a dolgozó nép állama iránti kötelezettségüket. Nézzünk csak egy példát: az encsi járás lakossága jóval több, mint 53 millió forint közadóval, biztosítási díjjal és egyéb adónemmel tartozik államunknak. Ebből 50 nagy, korszerű kultúrotthont, vagy öt ózdi kAM^Áxawóxa^ vagy öt sárospataki gépállomást, esetleg közel 40 darab 12 lakásos bérházat lehetne felépíteni. Érdemes ezen elgondolkoznia minden adóhátrálékosnak.

Tartsuk tiszteletben a kórház szabályait