Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-29 / 152. szám
Péntek 1956. június 29. ESZAKMAGTAROÄSZAg s ÖRVENDETES FORDULAT Több kolbász, mint nap A húsipari vállalat ma kissé hasonlít a mesebeli örmény kereskedőhöz, aki telente elbújt az emberek elől, mert nem volt portékája, nyaranta pedig rá sem néztek a vevők, hiszen télen cserbenhagyta őket. Persze ez a hasonlat As sántít, a vevők nem fordítót-* tak hátat a húsipari vállalatnak, csak kevesebbet vásárolnák, mint hat hónappal ezelőtt. Pedig van áru bőven. Jólesik leírni: a kolbászból kerítéseket fonhatnánk, a temérdek szalonnából városra való háztető tellenék, füstölt karajból meg annyi babfőzelék izesedhetne, amennyi báb nem is termett az idén Borsod- országban. Az a helyzet ugyanis, hogy kereskedelmünk nem képes felvenni az élelmiszeripar nagy- mennyiségű készítményeit. A vállalat hűtőiben mázsaszám áll a a finom kolbász, tepertő, zsír, szalonna és pácolt áruféleség. Ha meggondoljuk, nem kis dolog ez! Már csak azért is figyelemreméltó ez a bőség, mert emlékezhetünk rá: tavaly október, november s még december hónap elején is hosszú sor vásárló állt húsboltjaink előtt. S ha már olyan sokat beszélünk a dolgozókról való szerető gondoskodásról, minden kereskedelmi szervnek, de főképp az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat központjának figyelembe kell vennie: a raktárakban, hűtőházak- ban hegyeket alkotó húskészítményektől még nem lesz ízesebb a dolgozók levese, s nem lesz ünnepi az ebéd. Ki hát a raktárakból a termérdek kolbásszal, tepertővel, zsírral, szalonnával. Ki. a hús- és csemegeboltokba, de főképp a vidéki földművesszövetkezetekbe. Jónéhány miskolci hűsboltban ugyanis hiába érdeklődik a vevő: van-e lecsókolbász, vagy friss tepertő? Egész héten alig lehet kétszer-háromszor megvásárolni az említett árukat, pedig a kereslet mindennapos. Értesülésünk szerint a lecsókolbász minősége megjavult. A 20 forintos kolbász sertéshús aránya 25 százalékról 54 százalékra növekedett. Kereskedelmi szerveink mérjék fel a keresletet és ideiglenes szerződéseiket bővítsék ki pótmegrendelésekkel, hogy minden városi üzletben bőséges választék várja a fogyasztókat. A földművesszövetkezetek irányító szerveinek különösen figyelmükbe ajánljuk a nagymennyiségű finom pácolt füstölthús árut, amelyet a nyár és az aratás küszöbén dolgozó parasztjaink állandóan keresnek. A húsipari vállalat dolgozói egyízben, egy rövid körút alkalmával megállapították, hogy Onga, Gesztely, Sajóhidvég, Kiscsé- cse, Sajóköröm, Kistokaj és még jónéhány községben egyáltalán nem lehet füstölthűst kapni, pedig a parasztok télen leölt sertéseinek már a legkisebb sonkája is elfogyott, s nagy szükség lenne friss, ízletes füstölthúsra. Földművesszövetkezeti boltjaink nagyrészben kényelmi szempontból nem tesznek rendeléseket, mert attól félnek, hogy megromlik az áru. Nekünk az az érzésünk: nem kell ettől tartani, a falusi, s természetesen a városi vásárlók is, a legrövidebb időn belül megveszik a készleteket, ha az időben, gyorsan és frissen kerülhet asztalukra. (Pl) Számolják fel a bereutei szénosztályozónál a bürokráciát! — Hozzászólás az Északmagyar ország cikkéhez — A Berentei Központi Szénosztályozó ifjúsági üzemben mindannyian nagy érdeklődéssel olvastuk azt a cikket, amely a lap múltheti, szerdai számában jelent meg és minden sorával keményen, következetesen harcol a szénbányászatnál, elsősorban a Borsodi Szénbányászati Trösztnél fellelhető bürokratikus jelenségek ellen. A cikk megemlíti vállalatunkat, a berentei szolgáltató vállalatot is. Megállapítja, hogy erre a vállalatra semmi szükség nincsen, az üzem külön vállalati szervezet nélkül jobban dolgozna. A bürokrácia jelenleg akadályozza a termelést, megnehezíti a dolgozókkal való törődést, sokszor megkeseríti az emberek életét. Elöljáróban ki kell jelentenünk, hogy alapszervezetünk tagsága, a szolgáltató vállalat szénosztályozójának fiatalsága egyetért a cikkel. Egyetlen percig sem engedhetjük meg, hogy a bürokráciában elvesszen az egészséges kezdeményezés, a lélektelen bánásmód elvegye a fiatalok lendületét, munkakészségét. Jelenleg csakugyan az a helyzet, hogy a vállalat adminisztrációja pillanatnyilag nem tud produktív munkát végezni. Egyszerűsített módon fe- iényi adminisztratív munkavállaló eredményesebben tudna dolgozni. Minthogy ilyen körülmények között most elegendő munka nincsen, az emberek kénytelenek egymást egyik szobából a másikba irányítva feljegyzések özönével ellátni, állandóan azt figyelni, hogy a másik milyen kisebb, vagy nagyobb hibát követ el. Ez aztán újabb problémák, vitatkozások eredője. Amikor a folyósóhírek elkerülnek a legfőbb »'hármashoz« — az anyagosztály, a személyzeti és a munkaügyi osztályvezetőhöz ezek az elvtársak szobájukba bezárkózva tárgyalják meg a kérdéseket. Az üzem vezetője közben naponkint kap valamilyen felszólítást. A vállalat vezetői — akik közül például a személyzeti osztály csupán egy, azaz egy főből, az osztályvezetőből áll — mindannyian utasítani akarják az üzemvezetőt. A munkaügy feladata az volna, hogy a műszak beírásoknál segítse az üzemet. De ez a segítés eddig csak abban merült ki, hogy egyik is, másik is beleszólt a dolgokba, a hónap végén aztán 50—=-60 reklamáció jött. Egy nap szabadságért például a dolgozónak a legutóbbi időkig 6—8 emberhez is el kellett mennie s erre ráment legalább fél napja. Érdemes még elmondani, hogyan reagáltak egyesek az újság cikkére. A személyzeti osztályvezetőt, Molnár Károly elvtársat a cikk felháborította; Fehérvári elvtárs a cikkírót, meg azokat az elvtársakat, akik a cikkhez az anyagot szolgáltatták, földig pocskondiázta. Ez utóbbi esetnél annál érdemesebb megállni, mert Fehérvári elvtárs a hivatalház párttitkára. (Vajon mi fájhat neki, hiszen a munkások egyetértenek a cikkel?) Szerintünk az ilyen magatartás méltatlan kommunistákhoz, a párt katonáihoz. Mi ez, ha nem a bírálat elfojtása? Sajnos, ennek ezernyi megnyilvánulását figyelhetjük meg az üzemben. Még ma is' ott tartunk, hogy ha egy dolgozó kissé darabosabban megmond valamit gyűlésen, vagy értekezleten, másnap minden irányból pergőtűz alá veszik, nyomoznak, kutatnak utána, árgus szemekkel figyelik, hogyan lehetne fegyelmi eljárást indítani ellene. A cikk — örömmel állapítjuk meg — fiataljaink soraiban pezsgő, egészséges erjedést indított meg. Most a felsőbb szerveken a sor, hogy megfelelő intézkedésekkel segítsenek a berentei szolgáltató vállalat ifjúsági üzeménél megszüntetni a bürokráciát. Ehhez a vállalat kommunistái, DISZ-fiataljai minden segítséget megadnak. A Berentei Központi Szénosztályozó ifjúsági üzem MDP alapszervezete nevében: GÉCZI GYULA mb. párttitkár A DISZ-szervezet nevében: . PÓCSIK SÁNDOR DISZ-titkár Az idén már 15 vagon bűzét őrölnek naponta a miskolci István-malomban A miskolci István malom dolgozói tervük egyenletes teljesítése mellett — időben és jól felikészültek a nagy nyári munkákra. Az üzem műszaki gárdája — a szovjet és a bolgár malomipar gazdag tapasztalatait is hasznosítva — még kora tavasszal kísérleteket kezdett az örlőhengerek kerületi sebességének növelésére. A hosszú hónapokig tartó fáradtságos munka nagyszerű eredménnyel zárult. Az elmúlt év napi 9 vagonos átlaga helyett az idén — ugyanazon gépparkkal, de a gépek forgási se- gességének gyorsításával — 15 vagon búzát őrölnek a molnárok. Az új technológia kikísérletezése 35 ezer forintba került, a megtakarítás pedig meghaladja a másfél millió forintot. Pártélet ☆ A pártpropagandamunka központi feladata AMIKOR azt vizsgáljuk, hogy milyen hiányosságok voltak az 1955—56-os év oktatási munkájában, általában a pártoktatás módszereiben — bizony bőven válogathatunk a hibákban. A párttagság véleménye szerint: a pártpropagandamunka egyik fő fogyatékossága az volt, hogy az embereket nem nevelte önálló marxista gondolkodásra, nem segítette elő, hogy bátc* viták, eszmecserék bontakozzanak ki. önálló gondolkodás helyett^ divattá vált a mértéktelen idézgetés, a frázisok puffogtatása, egyes vezetők megállapításainak lélektelen ismételgetése. A propagandisták és a hallgatók egyaránt évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt leírt gondolatok visszhangjaivá lettek. Megmásítha- tatlannak véltünk minden olyan megállapítást, tételt, amely nagynevű emberekhez, vezető politikai személyiségek nevéhez fűződött. A marx i zmus t-lenrni zmust az élettől, a gyakorlattól elvontan tanulmányoztuk. Az alkotó, eleven propaganda- munka fejlődését fékezte továbbá, hogy nem volt kielégítő a propagandisták képzettsége, kevés volt az életet, a termelési kérdéseket jól ismerő, a pártmunkában nagy tapasztalattal rendelkező propagandista. A pártoktatás színvonalát csökkentette az is, hogy a hallgatókat nem mindig érdeklődési körük figyelembevételével, képességeik szerint vontak be a pártóktatásba. Mindezek a súlyos hibák akadályozták az elméleti munka kibontakozását és ezért a pártpropaganda nem válhatott a termelési, párt- és állami munka megjavításának fontos eszközévé. MOST, AMIKOR az új pártoktatási évhez közeledünk, — okulnunk kell az előző években elkövetett hibákból. Ezekben a napokban és az elkövetkezendő két-három héten nagy körültekintéssel kell végeznünk az idei pártoktatás előkészítését. Arról van szó, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink nagy alapossággal válogassák ki a propagandisták közül a legjobbakat, bátran növeljék a propagandisták számát politikailag fejlett, értelmiségi elvtársakkal. Pártbizottságaink, pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy a tanfolyamok szervezését szigorúan az önkéntesség betartásával végezzék* A pártvezetőségek tagjai és a propagandisták személyesen beszéljenek a párttagokkal, mindenkitől kérdezzék meg, milyen fokon akarja politikai tudását fejleszteni. Senkit se beszéljenek rá, hogy mást tanuljon, mint amihez kedve van* Akkor végzünk jó munkát, ha a párttagság képessége szerint választja meg az oktatási formákat és minden tőle telhetőt megtesz marxista-leninista képzettsége fejlesztéséért. A miskolci Közlekedési Vállalat pártszervezete már hozzákezdett az új oktatási év előkészítéséhez. Megbeszélték, hogy négy tanfolyamok indítanak. A tanfolyamok vezetésére kiválogatták a propagandistákat* Mindegyik mellé egy-egy helyettest is kijelöltek. A pártszervezet ezt azért tette, hogy ha az oktatási évadban valamelyik propagandista megbetegszik, vagy fontos elfoglaltsága miatt nem tudja a foglalkozást vezetni, helyettese tartsa meg. Ezek az elvtánsak ugyanolyan lelkiismeretesen felkészülnek minden egyes előadásira, foglalkozásra, mint a propagandisták. A Közlekedési Vállalatnál ez évben már mindenki azt az oktatási formát választja, amelyik képességének legjobban meg-* felel és gjrakorlati munkájához a lehető legnagyobb segítséget adja. EBBEN az évben már nem szabad megismétlődnie annak — ami sajnos tavaly és az azt megelőző években előfordult —, amikor sok pártszervezetben nem vették figyelembe a párttagság kérését. Nem egyszer megtörtént, hogy a pártszervezet a hallgató tudta nélkül döntött arról, hogy — kit milyen tanfolyamra küldenek. Ha minden pártszervezet körülte-' £ intőén, megfontoltan végzi az oktatási év előkészítését, a propagandisták kiválogatását, ha az önkéntesség elve alapján szervezi a tanfolyamokat, óriási lépést teszünk propaganda munkánk megjavításában, az alkotó elméleti munka fellendítésében. Pártszervezeteinknek, de minden egyes párttagnak fő feladata legyen: önálló marxista gondolkodásra nevelni a kommunistákat, a pártoktatás minden tanfolyamán báto-' rítani a szabad vélemény nyilvánítást, s kialakítani a bátor vitákat- megtanítani párttagjainkat lenini szellemben politizálni. Aho! peregni kezd az ősziárpa, azonnal aratni keli A földművelésügyi minisztérium közleménye Az elmúlt hetek rendkívül esős, szeles időjárása az ősziárpát a legérzékenyebb érési állapotában c/L Imlt-kúiár kulandj CLL Tartok tőle, hogy illetékesek végülis Kompos Endrére, esetleg a nyárra, a melegre, a sör és hűsítőitalok feltalálójára hárítanak majd minden felelősséget. Ugyanis a szálak Kompos Endrétől indulnak ki. Kompos a a Lentn Kohászati Müvekben dolgozik és gyakran újít. Már vagy ötven újítási javaslatot nyújtott be, ebből sokat meg is valósítottak. Addig nem volt semmi hiba, amíg leleményességével át nem lépte a gyár küszöbét. De átlépte és ezért »magára vessen«. Azóta lót-fut, rohan, leveleket küld éé kap tucatszámra. Egyiken két, másikon három pecsét és aláírások, előadók nevei, ügy- számok, »sürgős ...« felszólítások satöbbi, ahogy ez már ilyen esetekben szokás. Mondom, Kompos Endre (Malinovszkij-utca 133. szám alatti miskolci lakos) kezdte az egészet a »büfé-kosár« ötlettel — még tavaly május végén. Újítónk közelebbről megismerkedvén az aratással, azt tapasztalta, hogy ugyancsak meleg van ilyenkor, elkel a hűsítő ital literszám, meg a cigaretta, ha nem a szomszédba esik a trafik a határban. Jó kezdeményezés ugyan a büfékocsi is, de mit csináljanak azok, akiket a kocsi nem tud megközelíteni? Ne élvezhessék a hűsítő italt, amiért kilométereket kellene gyalogolni? »Igazságtalanság ...!« — gondolta Kompos és gyorsan megtervezett egy olyan büfé-kosár félét, amelyet kerékpárra lehet szerelni és kényelmesen szállítani a járhatatlan helyekre is. Hiszen eddig igaza is volt Kompos Endrének, egyetértek ve]e. De minek kezdett az egészhez, amikor tudta, hogy a javaslat bizonyos szervekhez kerül, onnan esetleg vállalatokhoz, ahol előadók, könyvelők, tervezők, kivitelezők, anyagkezelök, csoportvezetők, normások, bérelszámolók, osztályok, csoportok s egyebek vannak. Alighanem megfeledkezett erről, mert »nagy könnyelműséggel« beküldte újítási javaslatát a Szövetkezetek Országos Szövetségéhez. 1955. június 20-án megkapta az első levelet, amelyben.; * No de beszéljen maga a levél.. .* az értesítések, levelek tömkelegé ... ...AZ ELSŐ levél a SZŐVOSZ tömegszervezeti osztályáról érkezeit, 1070-es iktatószámmal, pecséttel, Farka Pál osztályvezető aláírásával. Közli, hogy az újítást kisebb módosítással elfogadták, Kompos készíttesse el a mintadarabot. (Már ez is furcsa, miért ő?). Kompos érintkezésbe lépett a MESZÖV-vel és »összefogtak« az ügy érdekében. Július 2-án (ezt is levél tanúsítja) meg akarták rendelni a prototípust a Borsodvidéki Gépgyárnál, de az nem vállalta. Kompos persze szaladt fűhöz-fához. A MÉSZÖV az anyag és az elkészítés költségét vállalta, de a sok munka, a sok goyd, a sok osztály... Teltek-múltak a napok. Beköszöntött az aratás, már el is csépeltek, de a büfé-kosár még mindig csak terv volt. A MÁSODIK levél újabb fénypont a bürokrácia sötétségében... Hárompecsétes iktatószámos írás Komposhoz, az Üzletberendezést készítő Fa- és Fémipari Szövetkezeti Vállalattól, Miskolc-Tapolcáról, 1955. október 13-án. Értesíti az újítót, hogy vállalta a prototípus elkészítését, a tervező »sürgősen« keresse fel a Vállalatot. Kompos felkereste. A HARMADIK levél 1956. március 19, a ME- SZÖV-től: »Ä ,büfékosár* prototípusa elkészült, kérem annak átvételére szíveskedjék hivatalunkban megjelenni...« A NEGYEDIK levél (mert ne tessék hinni, hogy ezzel befejeződött az ügy és az idén már lesz aratáskor »büfékosár«. Nem megy az olyan símán!) igazolás..., amelyben a MÉSZÖV igazolja, hogy Kompos benyújtotta javaslatát egy évvel ezelőtt. Az »üzletberendezést készítő ... stb.« vállalat 5 hónap alatt (!) el is készítette a prototípust a beszerzett anyagok segítségével. Azaz dehogy is készítette el! A készítéséhez küldött anyagok eltűntek, a vállalat 2400 forintot »felemelt« és se pénz, se posztó, illetve »büfékosár«.. Tegnap felkeresett Kompos a hírrel, hogy a gépállomások megyei igazgatósága rövid 24 óra alatt elészitené a prototípust, vagy micsodát, belekerülne mondjuk 700 forintba. Ezt megcsinálhatták volna már tavaly is, ha a MÉSZÖV úgy intézkedett volna, s akkor ma lenne már »büfékosár« __De én nem tud om mi a teendő. Már az éjjel is a »büfé-kosárral« álmodtam; cipeltem a hátamon, telistele aktákkal, úgy, hogy beleizzadtam ... Tessenek segíteni, mert. a közvélemény mégis' csak nagyhatalom. Lehet, hogy Kompos a hibás, mert elkezdte az egészet..; Mindenesetre nekem az a véleményem, hogy talán várjunk, halasszuk el az aratást, hátha rendbe jönnek a dolgok. Vagy .. -. önök mást gondolnak?.-.-. De tessenek sietni a tanácscsal, mert ha kisüt a nap, meg kell kezdeni az aratást ... BARCSA SÁNDOR érte. A sok nedvesség hatására az érésben lévő ősziárpa szemek megduzzadtak, így az erős szelek köJ vetkeztében a szemek a kalászokról könnyen leperegnek. A pergés nagysága attól függ, hogy az őszi^ árpát milyen érési állapotban érte ez az időjárás; Ahol a szem már peregni kezdett, ott a termelők — még abban az esetben is, ha az ősziárpa nem érte el a legjobb aratási érettséget —* azonnal arassák le, mert a szeles időben az érés előrehaladásával fokozódhat a pergés. Az állami gazdaságok és a termelőszöJ vetkezetek mindenütt, áhol arra lehetőség van, az ilyen ősziárpát kombájnnal arassák még akkor is, ha az árpa nem érte el a kombájn betakarításhoz legjobb érési fokot, mert a szemveszteség csökkentésének ilyen esetben éppen a kombájn a legfőbb eszköze. A betakarítás után igen fontos a tér* meny szárítása, ezért vékony rétegben terítsük és állandóan forgassuk az őszi árpát. Erre jelenleg megvan a lehetőség, mert még elegendő fedett helyiség áll rendelkezésre. Azokon a táblákon, ahol esetleg a szemhullás nagyobb mértékű volt, aratás után a tarlót sertésekkel járassák meg és a taríóhántást ezután végezzék el. (MTI) — A FELSÖPFALZVIDÉKI Kollebergben egy 39 éves asszony vallási megszállottságában két Iá* nyát baltával akarta agyonverni* hogy a »mennyországba jussanak«. A PATYOLAT VALLALAT kér! azokat az üzletfeleit, akik áprilisi? ruhát adtak át festésre, tisztításra vagy mosásra, ho?y azokat váltsák ki. mert helyszűke miatt a Patyolat fióküzletekben a ruhákat nem tartfiatlák.
