Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-18 / 116. szám
VITA. fl MÁSODIK OTEVES TERV IRÁNYELVEIRŐL Értékes javaslatok Borsod mezőgazdaságának felvirágoztatására A TTIT és a METESZ vezetősége szerdán este a miskolci értelmiségi klubban »Irányelvek- a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéihez-« címmel ankétot rendezett. Résztvett a tanácskozáson Újhegyi Gyula, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, Könyves László, az Országos Tervhivatal belkereskedelmi főosztályának főelőadója, Kovács Sándor, az Országos Tervhivatal mezőgazdasági főosztályának főelőadója és a megyei pártbizottság képviselője. Ott voltak a TTIT megyei szervezetének vezetői, tagjai és mezőgazdászok, kiváló mezőgazdasági szakemberek. Az ankéten megvitatták a megye mezőgazdaságának helyzetét és meghatározták a tennivalókat a második ötéves terv irányelveinek tükrében. Sok értékes javaslat hangzott el arra vonatkozóan, milyen módon tudja elérni 1960 végére megyénk mezőgazdasága azt a színvonalat, amelyet a második ötéves terv irányelvei megszabnak számára. Szélesítsük a termelőszövetkezeti mozgalmat Ráski elvtárs, a megyei mezőgazdasági igazgatóság tervosztályának előadója ismertette a megye mező- gazdaságára vonatkozó vázlattervet. Amint hangsúlyozta, a mezőgazdaság fejlesztése, a terméshozam növelése és minden egyéb célkitűzés, amely Borsod mezőgazdaságát érinti, csak akkor valósul meg, ha tovább szélesítjük a termelőszövetkezeti mozgalmat, ha minden szektorban megteremtjük a legalapvetőbb agrotechnikai előfeltételeket. — öt év alatt a terméshozam 27 százalékos növekedése megyénkben azt jelenti — mondotta —, hogy 1960 végére őszi búzából 9.8, tavaszbúzából 9, rozsból 8, tavaszárpából 1Ö, zabból 8, burgonyából pedig 70 mázsát kell holdankint betakarítani. Tennivalóink az állattenyésztés fejlesztésében: A szarvasmarhaállományt a jelenlegi 172 ezer darabról 1960-ra 195 ezerre, a tehenek számát 75 ezer darabról 96 ezerre kell növelni. így tehát a szarvasmarhaállományt 12 százalékkal, a tehénállományt pedig 18 százalékkal kell gyarapítani megyénkben. Célul tűztük ki, hogy a lóállományt 41 százalékkal csökkentjük. Ezzel sok jóminőségű takarmányt nyerünk a szarvasmarhaállomány részére. . A kocaállományt 85, a juhállományt 25, a baromfiállományt ugyancsak 25 százalékkal kell növelni. Éven- kint 50 ezer holdon szándékozunk zöldtrágyának való növényfélét vetni. A hozzászólók megjegyezték, hogy Borsod megye egyes részein az utóbbi évtizedekben sokat romlott a talaj termőképessége, ezért 1960-ig 100 ezer holdon talajjavítást kellene végezni. Néhányan a szakemberek helyzetét is szóvá tették. Az ankét résztvevői hangoztatták: üdvös lenne, ha a mezőgazdasági szakemberek egy- részét felmentenék az irodai, sokszor bürokratikus jellegű munka alól, hogy ne jelentésgyártásra fecséreljék erejüket, hanem legjobb tudásukkal végezzék a mezőgazdaság irányítását, hasznosítsák gyakorlati tapasztalataikat, tudásukat. Kezdjük meg a miskolci szőlők rekonstrukcióját is Szabó Béla, a TTIT munkatársa a gyümölcs- és szőlőtermelés megjavítására hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint tervbe kellene venni a miskolci szőlőrekonstrukciót is. Szembe kell néznünk a tényekkel. Az elmúlt évtizedekben Miskolcon és környékén, valamint a megyében többezer holddal csökkent a szőlők és gyümölcsösök területe. Ezt a hiányt az ötéves tervben pótolnunk kellene, legalább ebben az ötéves tervben megkezdeni ezt a munkát. Forgács Gyula, a megyei gépállomások főmezőgazdásza javasolta, hogy változtassanak a mezőgazdasági technikumok tematikáján, oktatási rendszerén, hogy a hallgatók magasabb elméleti képzésben részesüljenek. A vita során kialakult az a vélemény: a jövőben megyénkben is tájegységek, táji adottságok szerint kell terveznünk, mert ez a terméshozam növelését tenné lehetővé, s fokozná dolgozó parasztjaink munkakedvét. Ózd on és környékén például túlsúlyban ne kenyérgabonát ^ termesszünk, mert erre sem a vidék -éiomborza fca, - sem «altala j nem kedvező. Folytassunk inkább belterjes szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelést, amivel megoldanánk a fontos iparvidék zöldség- és gyümölcsellátását. A táji adottságok szerinti tervezés egyúttal nagyobb lehetőséget adna a társasgazdálkodás továbbfejlesztésére is. Ezt a javaslatot feltétlenül számba kell venniök felsőbb szerveinknek. Létesítsenek megyénkben kísérleti kutató intézetet Sok hozzászóló hangoztatta: többet kell foglalkozni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Tanfolyamokat, előadásokat kell számukra tartani, amelyeken mezőgazdasági szakembereink megismertetik velük azokat az alapvető agrotechnikai módszereket, eljárásokat, amelyeknek alkalmazásával ők is lényegesen emelni tudják terméshozamukat. Ez annál fontosabb, mert megyénk földterületének nagyrészén egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak. Az ankét résztvevői támogatták azt a javaslatot, hogy az ötéves tervben "megyénkben létesítsenek kísérleti kutató intézetet. Úgy véljük, hogy a javaslatot Borsod megye egész dolgozó parasztsága helyesléssel fogadja. Nagyon sok hasznos észrevétel hangzott el az ankéton. örvendetes, hogy megyénk kiváló mezőgazdasági szakemberei mennyire érdeklődnek az irányelvek iránt, s részt kérnek a nagy feladatok végrehajtásából. Elkészült a Lenin Kohászati Művek tervjavaslata A Minisztertanács határozata szerint a Lenin Kohászati Művek is annak a huszonkét vállalatnak egyike, amely önállóan készíti el második ötéves tervjavaslatát. A gyár műszaki és fizikai dolgozói már korábban munkásgyüléseken és értekezleteken beszélték meg a diósgyőri kohászat fejlesztésének kérdéseit. Az elhangzottak figyelembevételével csütörtökre elkészült a diósgyőriek tervjavaslata. Eszerint a diósgyőri kohászatban a nyersvasgyártást — az ércek tömörítésével, a különböző hasznos melléktermékek felhasználásával és egyéb intézkedésekkel — a tervidőszak végére 1955-höz képest 28 százalékkal növelik, a nyersvas önköltségét tonnánkint több mint 90 forinttal csökkentik. Az ötvözött és ötvözetlen acélgyártásnál 22.4 százalékos emelkedést akarnak elérni, s ezen belül fokozottabban rátérnek az ötvözött acélok gyártására és ezek részarányát 12.8 százalékról 20 százalékra kívánják növelni. Az acélgyártásnál bevezetik a konverter-duplex eljárást s erre a célra külön konverter üzemet létesítenek. A kemencék fürdőfelületének mintegy 16 százalékkal jobb kihasználásával megteremtik a különleges acélgyártás feltételeit. Füstgázhasznosítással és más intézkedésekkel 1960-tól évenkint több mint 28 ezer megawattóra elektromos áramot szabadítanak fel üzemi és nép- gazdasági célokra. Importanyagok megtakarításával, az anyagkihozatal javításával, a selejt nagyarányú kiküszöbölésével az acéltuskó tonnáját mintegy 90 forinttal csökkentik. Megoldják a különleges acélfajták, mint golyóscsapágy-, gyorsforgácsoló, szerszám-, szerkezeti-, sav- és hőálló acélok tömeges nagyüzemi gyártását. A hengerművekben a blokksort korszerűsítik. A cél az, hogy a megnövekedett acéltermelést — az acélöntődé és kovácsolóüzemek fel- fejlesztésével — csaknem teljesen hengerelt, húzott, kovácsolt és öntött készáruvá dolgozzák fel. A finomhengerműben — lényegesebb beruházás nélkül — új nemesacélhengersort állítanak üzembe. Ezzel kielégítően megoldják az ország nemes- acél-hengereltáru szükségletének biztosítását. A három hengerműben a bevezetett intézkedések nyomán csak- nek 87 százalékra fog növekedni a tervidőszakban a készárutermelés s ugyanakkor a hengereltáruk önköltsége — elsősorban az anyagkihozatal javításával és a hengerek forgási idejének növelésével — mintegy nyolc százalékkal lesz kevesebb. Megháromszorozza termelését a sátoraljaújhelyi bútorgyár Uj távlatok nyíltak a második ötéves tervben a sátoraljaújhelyi bútorgyár számára is. Tegyünk rövid sétát az üzemben, amelynek termelése az első ötéves terv idején kezdődött meg. A gyár néhány épület a város szélén. Valamikor 30 munkás dolgozott benne. 1944-től 1950-ig szünetelt a termelés. 1950-ben jelentős beruházással korszerű üzemmé alakították át. Várszegi Béla igazgató büszkén mutogatja az új gépeket, berendezéseket, amelyekre a közelmúltban tettek szert. — Ez itt az asztali marógép, ez meg a korongcsiszoló. Amott a gyalugép, amely a munkadarab mindkét oldalát egyszerre dolgozza meg. Beállítható páros körfűrészünk is van. A gépeket egyébként ímost kaptuki külföldön vásárolták* A bútorgyár készítményei igen tetszetősek. A jól megmunkált konyhabútorok igen olcsón, 1007 forintos áron kerülnek forgalomba. Az üzem nagyon sokat tett, hogy csökkentse a konyhabútorok önköltségét. De még így is csak azért tudják ilyen olcsón adni, mert az állam jelentős összeggel, 200 forinttal járul a költségekhez. A második ötéves tervben lehetővé válik, hogy a dolgozók lényegesen több és olcsóbb konyhabútorhoz jussanak. Országos viszonylatban 37 százalékkal többet gyártunk, mint jelenleg. E többlet tetemes része a sátoraljaújhelyi bútorgyárban készül. 20 millió forintos beruházással új üzemrészt létesítenek, ami lehetővé teszi, hogy mintegy 200 fővel emeljük a gyárban a dolgozók létszámát. A sátoraljaújhelyi bútorgyár a második ötéves terv végére korszerű középüzemmé válik, megháromszorozza termelését. Hozzuk reudbe a legelőket Manapság nem ritka az unalmas, egyhangú előadás. Dr. Baskai-Tóth Bertalan kandidátus, egyetemi docens, aki „A borsod me gyei legelő- gazdálkodás időszerű tennivalói’* címmel tegnapelőtt előadást tartott a mezőgazdasági szakembereknek — szakított ezzel a módszerrel. Körülbelül egy óráig beszélt, s jobban akármelyik szónok sem kötötte volna le a hallgatóságot; Meg is jegyezték többen a végén: „Kár, hogy olyan hamar befejezte“. Akik nem jöttek el az anfcétra, őszintén sajnálhatják. Helyszűke miatt az előadásból csak a legfontosabb részeket közölhetjük. — A takarmányhiány — mondotta — nem néhány évtizedes, de legalább százéves gond nálunk. Az ország tízmillió hold szántója mellett a legelő és a rét 2.7 millió holdat tesz ki. Sajnos ez is alig hasznosított terület. Borsodban 147 ezer hold a legelő s ez az ország legelőterületének csaknem egytizede. De ha figyelembe vesszük a megye adottságait, bátran állíthatjuk: ez az egy tized rész értékben többre rúg, az ország legértékesebb legelő területe. Hogy legelőink tűrhetetlen, elhanyagolt állapotát felszámoljuk, az összes jó módszereket igénybe kell vennünk. Kevés jelenleg a. gyomirtás. A trágyázást és a szakaszos legeltetést is alkalmaznunk kell. Távolítsuk el a legelőkről az idegen anyagokat. Irtsuk ki a bokrokat s a vakondtúrásokat. Sokan azt hiszik, hogy a mohát irtják, ha fogasolnak, holott a mohát a fogassal oda is elviszik, ahol azelőtt nem volt. A moha képződésnek két oka van, vagy vizenyős a legelő, vagy trágyaszegény. Csak vízrendezéssel és trágyázással segíthetünk a bajon. A gyom nagyon elszaporodott legelőinken. Oka az, hogy a tehén nem legeli le. A gyomirtás^legjobb módja az acatolás, mert a gyepszőnyeget nem sértjük meg vele. Ez a módszer viszont csak tavasszal jó, mert őszszel már csak az irtókapa segít. Helyes, ha a pásztorokat ellátjuk aca- tolóval. A vegyszeres gyomirtás nagyon jó, de némelyik gyom ennek is ellenáll, a herefélék pedig néha kárt szenvednek tőle. Csodát ettől se várjunk. A legelő termékenységén csak szerves trágyázással segíthetünk. A legelőnek épp úgy szüksége van erre, mint a szántóföldnek. Trágyánk viszont kevés van, ezért a fektetése® trágyázás az egyetlen jó módszer.- Nagyon jó kiegészítője ennek a foszforsavas és kálium műtrágyázás, mert a sarjadzást gyorsítja; A mechanikai gyepápolásnál alkalmas a rétborona, mert nem tép, nem hasít és nem szaggat. A gyepfélék biológiailag ugyanazok, mint a gabonafélék, ezért felfagyás ellen náluk is védekezni kell nehézihenge- rezéssel. Az előadó végül arról beszélt, hogy soha se kopirozzunk. Az a módszer, ami jó egyik faluban, nem biztos, hogy beválik a másikban; Az ankét végül határozatot fogadott el a legelőgazdálkodás megjavítására. (kgy.) Áramtermelésre használják fel a diósgyőri martinüemencék füstgázát a második ötéves tervben A diósgyőri ipari kemencékben keletkező magas hőmérsékletű és nagymennyiségű füstgáz eddig kárba veszett, holott a fejlett ipari országokban és nálunk a Sztálin-vasműben is ezt már megfelelő berendezés útján igen jól hasznosítják. Ezek alapján a második ötéves tervben a diósgyőri kohászatban is megkezdik az ipari kemencékben keletkező füstgáz hasznosítását. így a középsori hengerműben már ebben az évben üzembeállítanak egy füstgázhasznosító kazánt, amellyel óránként mintegy 2.5 tonna gőzt termelhetnek s ezt az üzem fűtésére, valamint az öltözők-mosdók vizének melegítésére használják majd fel. Ettől lényegesen nagyobbarányú lesz a martínkemencék füstgázának hasznosítása. A martinüzemben mintegy 35 millió forintos beruházással hat füstgázhasznosító kazánt állítanak üzembe a második ötéves terv során. A kazánok segítségével óránként több mint 20 tonna gőzt állítanak elő, amelyet a Keleti erőmű gőz rendszerébe vezetnek s turbina útján áramtermelésre használják fel. így — a tervek szerint — óránként 4500..kilowatt áramot nyernek majd. Ezzel az árammennyiséggel éven- integy8 nríjílió |pri»i megtakarítást érnek cl. vt 1 • 'x'rí--------------:--------------------------------— H úsz ország dolgozóival leveleznek a miskolci MÁV Járóműjavító békeharcosai A borsodmegyei békeharcosok felvilágosító munkájuk során igen jól hasznosítják azokat a leveleket, amelyeket külföldi országok dolgozóitól kapnak. A miskolci MÁV J árómű javítóban például Temesi István béz kebizottsági titkár húsz ország dolgozóival levelez rendszeresen. A Szovjetunió és a népi demokráciák mellett számos nyugati ország dolgozóival vették már fel a kapcsolatot. így legutóbb Japánból érkezett levél a járműjavító békebizottságához. A fiatal japán vegyész- mérnök arról írt, hogy szeretné megismerni a magyar nép életét, kultúráját, szokásait. Egy másik levél Amerikából érkezett. Egy Mezőkövesdről kivándorolt bányász mondja el benne nehéz életét. Érsek József a járműjavító asztalosa pár hónappal ezelőtt szekfűmagot kért egy holland dolgo- zótól. A napokban ő küldött levelet Amszterdamba. Megköszönte az ajándékot és meg-> írta, hogy a magot már elvetette kertjén ben. Az üzem békeharco« sai most elhatározták, a levelezést felhasz- nálják arra, hogy a szovjet és lengyel jár-> műjavítókkal szakmai tapasztalatcserét foly* tassanak. Példamutató DISZ-brigád Császár Sándor DISZ-brigád ja szerdán délután két órakor vette át a munkát az ózdi fínomhengermű drótsorán. Az eredmény után érdeklődve, a fiúk kicsit csalódottan hallották, hogy csak 1050 mázsás teljesítmény volt. A művezető azzal intézte el: »Nem sikerült a mai nap, nem boldogultunk.« Az ifi brigád kétszeres erővel kezdett munkához. De kiderült, hogy csakugyan nem megy úgy semmi, mint kellene. Egyik jelentette: laza az ereszték:;: ki kell szedni. A másik kifogásolta: rossz a hengerek beállítása, nincsenek jól lezárva. A 12 tagú hengerész brigád 16 felé dolgozott egyszerre. De este hat órára már felvidultak, mert 860 mázsányi anyagot hengereltek. Nagy teljesítmény ez félműszak alatt! Ezen felbuzdulva elhatározták, hogy a műszak másik felében is megpróbálják ugyanezt az eredményt elérni. Szaladtak a diszpécserhez, hogy biztosítsa az anyagot. Ügy dolgoztak mint még soha. Mikor műszak végén kiszámították az eredményt, maguk sem akartak hinni a szemüknek: 1765 mázsa anyagot hengereltek, ennyi volt a ‘betét! Olyan mennyiség ez, amelyre nem volt még példa a drótsor történetében. A legtöbbet, 1737 mázsát tavaly áprilisban hengereltek, ennyi volt a csúcsteljesítmény, de azóta meg se közelítették ezt. Ha mű- szakonkint 1300 mázsát hengereltek, azt mondták: ez igen, sokkal többet úgy sem lehet kihozni a hengerekből Az új, nagyszerű eredményért joggal illeti dicséret a DISZ-brigád valamennyi tagját, Alberti Károly művezetőt, Restás Kálmán és Kónya Miklós forrasztárokat, akiknek jelentős szerepe volt az ózdi fínomhen- gerészek új győzelmének születésében. Egy új termelőszövetkezet sikerei A tiszaszederkényi Április 4 mező- gazdasági termelőszövetkezet tagjai alig néhány hete, hogy megkapták a működési engedélyt, de már mindent elvetettek. A jó munka eredményei máris mutatkoznak: a tavaszi vetések szépen zöldéinek. A tíz hold tavaszi búzára, a 22 hold tavaszi árpára, s a 6 hold borsóra már is büszkék vagyunk: A kezdő termelőszövetkezet még sok nehézség előtt áll, de ezeket a tsz tagjaival, igyekszünk legyűrni. A családtagokat is bevonjuk a munkába. A tagság igen szorgalmasan dolgo«tlr. A ».n—1—±—» • - ■ nem dolgozhatunk géppel mindenütt — a háztáji teheneket is befogták szántásra és vetésre. Május 1-i felajánlásuknak is eleget tettek. Á munka átmeneti csökkenését arra használjuk fel, hogy a tagok által bevitt gazdasági felszerelést rendbe, üzemképes állapotba tegyük.A termelőszövetkezet munkájára az egyénileg dolgozó parasztok is felfigyeltek, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy a tsz hamarosan számbe’ileg is növekedni fog; 3UBAY ISTVÁN Tervbevettek uj karbantartó gyárrészleg építését, valamint a kovácsolóüzem jelentős bővítését is. Az új karbantartó gyárrészlegnek a gyáron kívüli megépítésével három üzem elhelyezését oldják meg. Ezzel lehetővé válik, hogy húzott, hántolt, csiszolt nemesacélrudakból kereken 150 százalékkal, nehéz kovácsárukból 40 százalékkal többet termeljenek. Fokozottabban térnek rá a nemesacélfajták, kéreghengerek gyártására. Kohósalaktéglából a hamarosan üzemelő új téglagyár évenkint 15 millió olcsó téglát ad majd a miskolci és környékbeli építtetőknek. Az új érctömörítőmű felépítésével felszabaduló érctéglagyárat kohógázzal üzemeltetve jóminőségű, kénmentes égetett mész termelésére állítják be minden beruházási költség nélkül. Ezzel kettős célt érnek el: tovább javítják az acél minőségét, másrészt a jelenlegi széntüzelésű mészégetőkben építkezések céljaira folytathatnak mészégetést. A második ötéves tervidőszakban a .javaslat szerint ruh^^^anaíéől 'több mint 48l ^ millió forintot építkezésre fordítanak. Szociális és munkásvédelmi célokra öt év alatt 74 millió forintot költenek. Ebből — a többi között — megépítik á négyezer személyes ételkombinátot s 13 öltöző-mosdót létesítenek. A széleskörű országos ipari beruházások tervezési munkáinak megkönnyítésére a Lenin Kohászati Művek és Diósgyőr tapasztalt mérnökeiből tervezőbrigádokat szerveztek, amelyeknek tagjai napi munkájukon felül vállalták, hogy az egész fejlesz, tési program körülbelül negyven százalékát, a kisebb jellegű beruházások tervezéseit elvégzik. így mintegy száz diósgyőri mérnök vesz részt a gyár fejlesztési terveinek elkészítésében. Saját tervezés szerint készítik el — a többi között — a martin- és elektroacélmű fejlesztését, a hengerművek korszerűsítését, a kovácsológyár átrendezését. A második ötéves tervjavaslat végrehajtásával a diósgyőri kohászat teljes termelési értéke 1955-höz képest 1960-ra 54.5 százalékkal, a befejezett termelés 53.1, míg a munkái termelékenysége csaknem 39 százalékkal növekedik A diósgyőri kohászok a második ötéves tervben azt tűzték ki célul, hogy feladataik maradéktalan megvalósításával elérik a fejlettebb ipari országok kohászati üzemeinek színvonalát.
