Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-18 / 116. szám
SSZAKMAGXAKORSZAC Péntek, 1856. májúi U, MI ÚJSÁG A BORSODI BÁNYÁKBAN? 72 új lakást építenek Ormosbányún A Borsodi Szénbányászati Tröszt egyik legnagyobb bányaüzemében. Ormosbányán a dolgozók nagyobb része lakáshiány miatt vidékről jár be munkahelyére. A tröszt vezetősége most az ormosi dolgozókkal együtt elhatározta: saját erőből új bányászházakat épít. Az elkészült tervek szerint három 24 lakásos kétemeletes bányászházat építenek. Az első emeleten 2 szobás összkomfortos, a második emeleten pedig 3 szobás összkomfortos lakások lesznek. Az új bányászlakások építése már megkezdődött. Jelenleg a földmunkát végzik. A tervek szerint az új lakásokba még az év végén beköltöznek a sokgyermekes bányászcsaládok. A régi kolónián felszabadult kisebb lakásokat azoknak a vidékről bejáró dolgozóknak adják, akik azt jó munkájukkal kiérdemelték. A lakások építésében a bányásztelep lakói is résztvesznek. Mint segédmunkások dolgoznak, hogy a munkaerőhiányt pótolva, mielőbb felépüljenek részükre az új otthonok. Ezévben több mint 40 millió forintot [ordít oépesitésre a borsodi tröszt A második ötéves terv első évében több mint 40 millió forintot fordítanak gépesítésre a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben. A nagyösszegű beruházásból megjavítják a bányák szállítását. Csaknem 3000 uj csille kerül a bányaüzemekbe, már több mint ezer belőle megérkezett. Emellett 55 munkahelyi kaparó és 10 Zsigmondi-féle kiskaparó könnyíti meg a frontfejtéseken és a csoportos pillérfejtésen a dolgozók munkáját. A főszállítóvágatokban 18, egyenkint 240 méteres gumiszállítószalagot építenek be. Nagymértékben gépesítik a másik nehéz fizikai munkát, a rakodást is. Negyven Kóta-féle kisrakodógép mellett az uj típusú rakodógépek egész sora kerül kipróbálásra a borsodi üzemekbe. Kísérletek kezdődnek a borsodi szénmedencében eddig még nem használt úgynevezett kacsacsőrű rakodógépekkel is. Aa új rakodógépek munkábaállításával a géppel felrakott szénmennyiség a múlt évihez viszonyítva mintegy 30 százalékkal emelkedik. Fokozottan gondoskodnak a dolgozók egészségvédelméről is. A munkahelyi levegőellátás biztos ítására 40 centrifugál ventillátort építenek be. A kismunkaheiyeken 300—1000 köbméteres levegő-ventillátorok biztosítják a bányászok egészséges munkakörülményeit. Ezenkívül feltörésfurógépek, ré-i selőgépek segítik, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei a második ötéves terv első évében elérjék azt a termelésemelkedést, amelyet az irányelvek előírnak. Tömegtermeléstt munkahelyeket alakítanak ki a bánfalvi bányászok A bánfalvi üzem is azok közé a bányák közé tartozik, amely a második ötéves terv éveiben hatalmas léptekkel fejlődik. A jelenlegi termelőakna mellett már lemélyítették az új, úgynevezett nagybarcai aknát, amelyben a következő hónapokban már megkezdik a rendszeres termelést. A nagybarcai aknában jelenleg szénben haladó elővájásokkal tárják fel a szénmezőt, amely több évi termelést biztosít. Az elővájások- kal nagytermelékenységű munkahelyeket alakítanak ki, front- és csoportos kamrafejtéseket. Az új bányában a szállítást gumiszalagokkal és kaparókkal teljes egészében gépesítik. Addig is, amíg a bánfalvi bányaüzem új aknája megkezdi a termelést, a régi akna bányászai biztosítják, hogy a második ötéves terv szükségleteinek megfelelően termeljék a szenet. A bánfalvi bányaüzemben a napokban új nagytermelékenységű frontfejtésen kezdték meg a munkát. A fronton bevezették a ciklusgrafikont. Az ürescsille ellátására a szállítást is ciklusba szervezték meg. A korszerű fejtés és a magasabb szintű szervezés meg is hozta eredményét A bánfalvi bányászok májusban eddig még minden twíp túlteljesítették elővájásukat, s hétfőn reggelig előírt havi tervükkel 116 százalékra állnak. TUR1STASZEMMEL SzOVJETFÖLDÖN Irta: VAJDA PÉTER A közlekedésről még annyit, hogy a villamosokon és autóbuszokon a kalauz-.hátul ül állandó helyen s az utasok nagyrésze hátul is száll fel. De vannak olyanok — öregek, betegek, anyák, stb. —, akik elől szállnak fel. A hátul felszállók közül is sokat előre sodor a tömeg. Hogy mi történik ilyenkor? Mi pestiek, miskolciak, szegediek elcsodálkoztunk, amikor szovjet uti- iársunk először nyomta kezünkbe a pénzdarabot: kérem adja hátra a kalauznak. Egymásra néztünk és némi halvány pír is égett az arcunkon ... Hogy miért? Akit még sohasem figyelmeztetett a kalauz, hogy »kérem az a barnakalapos elvtárs a sarokban, miért nem váltja meg a jegyét« — mondom, akit erre még sohasem figyelmeztettek, az úgysem érti meg ezt az arcunkon tüzelő pírt. De a többiek — megértik. Megjegyzendő, hogy amikor harmadszor utaztunk villamoson, akkor a dolog már nekünk nem volt feltűnő: barátságos mosollyal csúsztattuk szomszédunk kezébe a pénzdarabot: prosu bilet — mondtuk tört oroszsággal. A városok autóforgalma — min- denekelőtt Moszkváé — szédületes. Nyugati gépkocsit nemigen látni: Pobjedák, Moszkvicsek, Ziszek, Zimek robognak az utcákon. igen sok a magángépkocsi! A Dinamó-stadion előtt vasárnap megpróbáltuk számolni a gépkocsikat: 180-nál abbahagytuk. Megkérdeztem a rendőrt, hogy van-e állami gépkocsi is ezek között? — Hogy-hogy állami géplcocsi? — felelte a rendőr, aki nem értette a kérdést. — Hiszen nincs munkanap ... Igen sok a taxi is. A Ivovi pályaudvar előtt 13 darabot számoltunk meg. A taxi jóval olcsóbb, mint idehaza. Befejezésképpen még szeretnék egy-két találkozásról beszámolni: találkozásainkról — a szovjet emberekkel. Már a vonaton találkoztunk olyan szovjet emberrel — utitársainkkal, Mónus Ferenccel és Papp Györggyel címet is cserélt — aki résztvett a hazánk felszabadí1/alaki megkérdezte tőlem: mi volt a legnagyobb élményem a Szovjetunióban? Nem könnyű felelni rá: a metró, a magasépületek, az újjáépített utcák, városok — mindez maradandó emlék. De ami legkiváltképpen maradandó — ezek a találkozások a szovjet emberekkel, akik bátran harcolnak a hibák ellen, az újért, a szebbért, a holnapért, a kommunizmusért. Azt kívánom, hogy minél többen láthassák a szovjet földet, azt amit mi láttunk, találkozzanak azokkal, akiket mi megismertünk: a szovjet emberekkel. Kiev. Kilátás az Ukrajna szálló ablakából a Krescsatikra. színházát — melynek két termében, a »pirosában és a »kékében 12.000 ember is megnézheti az előadást egy nap alatt — s az előadás éppen folyt, akkor sem ismertek akadályt. — Idegenvezetők vagyunk az idegenforgalmi vállalattól — állítottak be a mozi igazgatójához. — Külföldi vendégeinknek szeretnénk a mozit megmutatni... t — Mondani sem kell, hogy az ig'azgató a legnagyobb készséggel mutatott meg mindent: még az előadásra is meginvitált bennünket. Aljának, Valériánál£ ezúton is köszönjük — az igazgató elvtárstól pedig bocsánatot kérünk kegyes csalásukért. .7 Értünk tették ... Cok-sok szovjet emberrel való ^ találkozásról lehetne még mesélni. Mégis arról szeretnék még írni, amit legkedvesebb emlékeink közt őrzünk: május 3-án a Kreml nagy belső terén sétálva Hruscsov és Bulganyin elvtársakkal találkoztunk. Ahogy kiléptek az egyik kormányépületből rögtön körülvették őket a szovjet emberek, külföldi turisták, — mi is. Elbeszélgettek, kezetráztak velünk. Hruscsov elvtárs mosolyogva mondotta csoportunk egyik tagjának, Wolf Rózsi budapesti orvosnőnek, hogy sokszor üdvözli a kedves magyar nőket... Amilcor Hruscsov és Bulganyin elvtársak barátságosan mosolyogva búcsút intettek s elhajtattak, még sokáig szálltak utánuk a lelkes hurrá kiáltások. * tásáért vívott harcban. Ez a barátunk szabadságának letelte után a Karel-Finn Szovjet Köztársaságba utazik vissza: favágó, villanyfűrész- szel dolgozik. Első kérdéseinek egyike ez volt: állnak-e már a pesti hidak? A kievi Ukrajna-szállóban Ver- ba elvtárs volt a szomszédunk: megérkezésünk után félórával már átkopogott Hozzánk. — Ne haragudjanak, hogy zavarok, de 11 éve nem találkoztam magyarokkal. Csehszlovákiában, a Bükk-hegyekben, Budapest alatt és a Balatonnál harcoltam... Mindazok a szovjet emberek, akikkel találkoztunk, útbaigazítottak, segítettek bennünket, örömmel, büszkén mutatták városukat. A szőke Alja Gajvoronszkája, a barna- fürtű Valéria Kuzmenko s a többiek, a kiévi egyetem diákjai vizsgák előtt álltak: mégis kéretlenülis azon voltak, hogy a lehető legtöbbet mutassanak meg nekünk szép városukból s nagyon-nagyon rövid idő alatt, ök vittek el bennünket a kievi egyetem őslénytani és természetrajzi múzeumába, amely akármelyik város nyilvános nagy múzeumának is megfelelne., Amikor elhatározták, hogy meg-iriutat- ják nekünk Kiev hatalmas filmA hires Kreml-harang. — Vége. — Megyénk kirándulóhelyeit minden évben sokezren keresik fel az ország különböző részeiből. Borsod természeti szépségei már számtalan természetbarátnak szereztek felejthetetlenül szép élményeket. A képen: debreceni egyetemisták gyönyörködnek a boldogkőváraljai várrom szikláiról a kilátásban. (Weisz-felvétel) Finom porcelánt gyártanak Hollóházán i Borsod megye egyik legszebb vidékén, az erdős hegyekkel övezett Hollóházán, több mint száz esztendeje kezdte meg üzemelését a kőedénygyár. A falusi üzemben nagyobbrészt vázákat és kőedényeket készítettek. A hazánk felszabadulását követő években jelentősen fejlődött a kicsi ’ üzem is. A nehéz fizikai munkát géppel könnyítették meg s egy új korszerű égetőkemencét állítottak üzembe. A gyár dolgozói az első ötéves tervben munkájukkal már a falu-villamosítást segítették. Magasfeszültségű vezetékekhez porcelán szigetelőt 'gyártottak. Az elmúlt évben számos dolgozó javasolta, ! —f-----h ogy a második ötéves tervben tegyék híressé üzemüket és kevés anyagból értékes árut készítsenek. így született meg az elhatározás, hogy a 124 éves gyárban különleges porcelán tárgyakat gyártanak — amelyek majd felveszik a versenyt a legjobb herendi készítményekkel. A vezetőség részletes tervet dolgozott ki az újfajta áru gyártására. Négy fiatal munkást elküldték a pécsi porcelángyárba, hogy tanulmányozzák a mintázás, a festészet művészetét. Az üzem törzsgárdája tanfolyamokon ismerte meg a finom porcelángyártás technológiáját. A második Ötéves tervben a régi kőedénykemencét kor-szerűsítík és az üzemrészekben az elavult tetőszerkezetet betonfödémmel cserélik ki* Az év elején — nagyobbrészt hazai anyagokból — a dolgozók megkezdték az egészen finom, áttetsző porcelánvázák és csészék gyártását. Egyelőre mokkás, teás szerviz készleteket, valamint újszerű virágvázákat készítenek. A jó munka eredménye, hogy az első negyedévben már 68.000 forinttal haladták túl tervüket és az elmúlt hónapot is 103.1 százalékkal zárták. A dolgozók most azért harcolnak, hogy a gyár 125 éves évfordulóján a hollóházi porcelánt már külföldön is ismerjék. Tízszeresére emelkedik a szerencsi csokoládégyár termelése A szerencsi csokoládégyár az elmúlt hónapokban , négy új készítményt hozott forgalomba. A «-jó egészség«, a »pemetefű«, a »maláta« és »korhely«-drazsé ma már keresett cikk a fővárosi és vidéki üzletekben. A gyár dolgozói az első negyedévben terven felül 755 mázsa édesipari árut készítettek és jó munkával elnyerték a büszke élüzem címet. A második ötéves tervben még nagyobb feladatok várnak a dolgozókra. 1960-ig termelésüket — 1938-hoz viszonyítva — több mint tízszeresére kívánják emelni. A nagy munkához már hozzáláttak. Az év elején a Német Demokratikus Köztársaságból három korszerű karamella csomagológépet kaptak. Ezekkel a berendezésekkel egyszerre végzik el a karamella vágását és csomagolását. Az új gépek kiszolgálására kevesebb személyzetre van szükség és termelésük 50 százalékkal magasabb, mint a régi gépeké együttvéve. A második ötéves tervben három masszakeverő vei, két csokoládétemperálóval, három csomagolóval és egy vacuum gyúrógéppel gazdagodik az üzem. Ezidő alatt egymillió forintos költséggel .egy új, komplett csokoládétáblázó gép is megkezdi a termelést. Ä második ötéves terv végére a gyárban a nehéz fizikai munkát teljesen megszüntetik a rostasütő-automata és az új vacuum főzőgépek üzembeállításával. Az üzem laboratóriumában is lelkesen készülődnek, hogy az elkövetkezendő években jobb minőségű édesipari áruval és új gyártmányokkal »lepjék meg« a dolgozókat. A terv szerint újszerű hűsítő, gyümölcs és gyógykaramellákat, csokoládé darabárut, valamint gyümölcssel és csokoládémasszával töltött cukorkákat hoznak forgalomba. Az idén már a szerencsi csokoládé tetszetős csomagolásban kerül a dolgozók asztalára. A jövőben a gyár vezetősége szeretné, ha a műanyagból készült díszés dobozokba csomagolhatná a világszerte híres csokoládét és cukorkát. Ehhez kérik a fejlődő műanyag- és vegyipar dolgozóinak segítségét. pere teAefait... ■■ ■■ — — Halló, itt az Északmagyarország szerkesztősége, ipari rovat! — Jószerencsét! Itt a szentpéteri bányaüzem verseny felelőse. — Hogyan állnak a tervteljesítéssel elvtársak? — Jól. A tervteljesítés átlagosan 106 százalék. Hasonlóképpen jól állnak az egyes brigádok is. Szloboda Károlyék elővájáson 171, Csontos Míhályék 142, Varga Józsefék pedig 133.6 százalékot teljesítettek. — Ügy halljuk, hogy a frontfejtésen viszont nem ilyen rózsás a helyzet. — Ez igaz. Sajnos, itt csak 8Ó—82 százalékot értek el, bár az egyik utóbbi műszakon Verebélyi Károly csapata 106 százalékot mutatott fel. — Talán nincsenek meg a műszaki feltételek? — Azt nem lehet mondani. Éppen itt van mellettem a bányamester elvtárs. Neki is az a véleménye, hogy a műszaki feltételek jók. Az emberekben van a hiba. Nem dolgoznak elég lelkiismeretesen. Mert amint mondtam —, amíg Verébélyi Károlyék 106 százalékot értek el, ugyanilyen műszaki feltételek mellett Gál Béla és Mihók János csapata csak 80 százalékot tudott teljesíteni. * Véleményünk szerint érdemes lenne ezt a kérdést jobban megvizsgálni a sajószentpéteri bányaüzemben. DÉRYNÉ SZÍNHÁZ ........................................... G UTHl SOMA — SZŐLLŐS Y ANDRÁS: A kormánybiztos Zenés bohózat 3 felvonásban Jegyek előjegyezhet ők a színház szervezési osztályán
