Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-16 / 114. szám
ftSZAKMAGYAKOTtSZAG 3 Ssefä#, 19SS. m ifra 16, Második ötéves tervünk irányelveinek megfelelően gépesítjük az ózdi kohók adagolását A második ötéves terv irányelveinek tervezete kimondja, hogy biztosítani kell a népjólét szilárd alapját, a munka termelékenységének növekedését. öt év alatt a nehéziparban is 46 százalékkal kell fokozni a termelékenységet. Sokféle lehetőségük van ez ózdi Kohászati Üzemeknek e cél elérésére. A műszaki fejlesztéssel, termelöberendezéseink korszerűsítésével nagy lépést tehetünk előre a termelékenység emelésében s ugyanakkor a dolgozók munkakörülményeinek megjavításában. Terveink alapján az új ötéves tervben nagy gondot fordítunk a nagyolvasztómű gépesítésére, illetve berendezéseinek felújítására. Már az elmúlt esztendőben átépítettük a III. számú kohót. A tervezés, valamint az átépítés és az üzemeltetés ideje alatt szerzett tapasztalatok felhasználásával átépítjük a többi kohót is. Valamennyit korszerűsítjük, teljesítményüket jelentősen növeljük. Eddig a kohók adagolása csillékkel történt. Az átépítéssel szkip-rendszerü felvonókat létesítünk, ezzel egyidőben üzembehelyezzük az elegygyűjtő és ércmérlegkocsikat is. Az elegy- térre érkező anyagok ürítésénél nagyrészt kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát azzal, hogy önürítős kocsikat szerzünk be. Szorosan a kohóműhöz tartozik az érctömörítő. A második ötéves terv keretében ebben is nagyméretű rekonstrukciós munkát végzünk el. Korszerűsítjük többek között az üzem szállítóberendezéseit. A különböző elszívó és portalanító berendezések üzem- behelyezésével megjavítjuk a dolgozók munkakörülményeit, valamint a környék lakosságának egészségügyi viszonyait. Irányelv tervezetünk két nagyon fontos pontját hajtjuk végre akkor, amikor az új ötéves tervben felépítjük az új salak téglagyárat. Ennek üzembehelyezésével fokozni tudjuk a nagy értéket képviselő kohósalak további hasznosítását. A salaktéglagyár termelése elsősorban a lakásépítési program megvalósítását fogja segíteni. A felsorolt átépítési, korszerűsítési munkák elvégzése — beleértve az új salaktéglagyár építését is •— mintegy 170 millió forintot igényel: Néhány esztendő leforgása alatt azonban a költség sokszorosan vissza térül, mivel jelentősen emelkedik a termelékenység, a termelés, csökken az önköltség, s ami a legnagyobb előny — megkíméljük dolgozóinkat a megerőltető fizikai munkától. ássunk néhány számadatot annak bizonyítására, hogy érdemes az ózdi nagyolvasztóművet korszerűsíteni. Az ötéves terv végére az átépítések eredményeképpen a termelékenység mintegy 37 százalékos emelkedése várható. A szállítási költségek csökkentésével, a tömörített érc felhasználásával, a gépi munka fokozásával évenkiint előreláthatólag mintegy 5.7 százalékos önköltségcsökkentés következik be. Ez évenkint 15.2 millió forintnyi megtakarítást jelent a népgazdaság számára. A több termelés értéke meghaladja az évi 65 millió forintot. A második ötéves tervben a nagyolvasztónál növelni kívánjuk az érctóglagyári termékek betétará- nyát. A terv végére el akarjuk érni, hogy 60 százalékra fokozzuk a tömörített érc felhasználását. Természetesen számítunk a Miskolc mellett megépítendő új nagy érctömörítő és előkészítőműre is, amely a tervek szerint termelésének egy részét éppen az Ózdi Kohászati Üzemeknek fogja átadni. A beruházási főosztály dolgozói a felújítási ter- ^ vek elkészítésén túlmenően • segíteni akarják az irányelv-tervezet vitájának kibontakozását is. A közeljövőben elkészítik a nagyolvasztómű mellékterméke, a kohósalak nagyüzemi felhasználásának javaslatát. Emellett hozzákezdenek a tomaszentandrási mészkőbánya fejlesztési tervének elkészítéséhez, hogy lehetőséget teremtsenek a mészkőellátás zavartalanságának biztosítására. SZLÁNYI LAJOS, a beruh, üzem osztályvezetője. HACKEL REZSŐ, K. G. M. tervezési iroda: A TAGSÁG JÓLÉTÉÉRT AZ ORSZÁG GYARAPÍTÁSÁÉRT Sátoraljaújhelyen köny- nyen meg lehet számolni azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem léptek a közös gazdálkodás útjára. A 93 tagból álló Vörös Csillag Termelőszövetkezet már nem is számíthat arra, hogy számbelileg jelentősen gyarapodjék. Pedig 1018 holdas gazdaság gondos megművelése vár a tagokra. Hogy tudnak megbirkózni a -feladattal? Bizony nem könnyen. Az állatokat 7 ember látja el, a kertészetben 10, a szőlőben 25, a növénytermelésben 20 tag dolgozik, a többiek pedig a műhelyben és a faüzemben tevékenykednek. A szőlészeti brigád tagjaira fejenkint egy holdnyi terület, a növénytermelőkre pedig egyenkint 20 hold szántó megművelése jut. Nagy terület ez, de jó munka- szervezéssel és különösen az egyre fokozódó gépi segítséggel évről- épre eredményesebben dolgoznak. A talajmunkát már 100, a vetést 90. a növényápolást pedig 8C százalékban géppel végzik. A területet az idén is felosztották egymás között s a családtagok bevonásával az egy főre eső 4 és fél hold kapás- növényt is határidőre rendbe tudják tenni. Az esedékes tavaszi munkákat május 1-re befejezték s már több mint egy hete végeztek 19 hold cukorrépa és 3 hold hagyma sarabolásával. * A tsz tagjai az idén tovább akarják fokozni eredményeiket a növénytermelésben és az állat- tenyésztésben. Minden adottságuk megvan ahhoz, hogy végrehajtsák az ötéves terv célkitűzéseit, még több kenyeret és húst adjanak az országnak. Nem a Központi Vezetőség határozatában előírt 3 százalékkal, hanem sokkal nagyobb arányban akarják emelni a terméshozamot. Tavaszbúzából például a megyei átlagként tervezett 8.5 mázsa helyett 10.5 mázsát, rozsból 5, tavaszárpából pedig 10 százalékkal akarnak többet betakarítani. Meg is tettek mindent ahhoz, hogy kitűzött céljukat elérjék. A jó taiajelőkészítés mellett nagymeny- nyiségü istálló- és műtrágyát hordtak a földekre, s a korszerű agrotechnikai módszereket is bátran alkalmazzák. 33 hold kukoricát ..égy- zetesen vetettek, 10 holdon pedig Kolbay-féle ikersoros vetéssel kísérleteznek. Ha beválik, jövőre még nagyobb területen vetik majd így a kukoricát, amelyet egészen a törésig géppel kapálhatnak. Röszler József agronómus javaslatára egy módosítást is bevezettek. Számoltak azzal, hogy száraz időben a kukorica későn kel s addig a fold nagyon begyomosodik, ezért az iker sorok között a traktor nyomát nem simították el. így, ha szükséges, a jól látható traktomyomon végighaladva még a kukorica kelése előtt kultivátorral vagy tárcsával megkapálhatják a földet. A terméshozam növelése érdekében kétszer is sorműtr ágy ózzák a kapásnövényeket. * Az állattenyésztés fejlesztésére is pontos programot állították össze. Ezen a téren még bőven akad tennivaló, elsősorban a juhállomány körül. A tsz-nek még egy éve országoshírű juhászat a volt. Farkas István juhász jó munkáját kormánykitüntetés is dicséri. Azaz csak a múlt évig végzett jó munkáját. Az ősszel a szó szoros értelmében tönkretették a juhállományt. Már októberben istállóba zárták az állatokat, holott még hosszú hetekig a legelőn lehettek volna. Bár sok értékes abraktakarmányt etettek fel a juhokkal, a korai behajtás miatt mégis leromlottak. A legyengült anyák bárányait sem gondozták megfelelően s az állomány számszerűen is igen lecsökkent. Ezért elsősorban a juhászok a felelősek, de hibás a tsz vezetősége is, mert nem ellenőrizte a munkát s elnézte, hogy az egyik legjövedelmezőbb üzemágban súlyos károk érjék a szövetkezetét. Most minden erőt arra kell fordítaniuk, hogy az őszre legalább a régi állapotba helyezzék vissza juhállományukat. Növelik a szarvasmarhaállományt is. Ezév végére éppen mégegyszer annyi tehén lesz az istállóban, mint most. A sertéseket a jelenlegi egészségtelen, nedves ólakból korszerű, új épületekbe helyezik. Egy 30 férőhelyes fiaztatót és egy 50 férőhelyes hizlaldát építenek saját erőből. Gyarapítja a tsz jövedelmét a csaknem 300 holdas legelő rendbehozása is. Tavaly 20, az idén pedig 50 holdat törnek fel belőle. A talajt elegyengetik, hogy alkalmas legyen gépi Icaszálásra. Kézierővel nem győzték a munkát, s tavaly is a részkaszálásért 1000 mázsa szénát kellett adniuk. ^ 4 A alósággal átka a termelő- szövetkezetnek a gazdaság mellett elfolyó Ronyva-patak, amely évről évre kiárad s nagy területeket önt el. A múlt évben is százezrekre rúgott a kár, amelyet az áradás okozott. A tsz tagsága elhatározta, hogy gátat épít a folyó megfékezésére. Már a múlt héten megkezdték az előkészületeket s ezentúl minden szabad percet a gátépítésen töltenek. A sokszázezer forintba kerülő gátat a tagság nagyrészt társadalmi munkában készíti el. Tudják, hogy egy-két év múlva sokszorosan visszatérül majd a befektetett munka. Először azokon a szakaszokon dolgoznak, ahol nem tesznek kárt a kultúrnövényekben, aratás után pedig tovább folytatják az építést. Segítségükre lesz a nagy munkában a kitűnő szovjet Sz. 80- as lánctalpas traktor is. ★ Nagyszerű célokat tűztek maguk elé a sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Tsz dolgozói. Ha elhatározásukat tettek követik, nemcsak gazdag zárszámadást várhatnak, de hozzájárulnak az egész ország nagy programjának megvalósításához. (ARDAYNÉ) AZ ÚJHELYI VÖRÖS CSILLAG ISZ KERTÉSZETÉBEN A termelőszövetkezet 6 hold területen konyhakertészetet létesített, hogy az újhelyi dolgozók zöldségellátását biztosítsa. Az aianti képek is bizonyítják, hogy a tsz tagjai szorgalmas munkával igyekszenek tervc'kef megvalósítani. Cslcsek Jánosné a tsz új tagja karalábé palántát ültet az előkészített talajba. 4-« Toronyi Józsel vezetőkertész örömmel mutatja a melegágyban szépen növekvő paradicsompalán iákat CB/ieni az ixköíáláí Városunk utcáin gyakori látvány ezekben a napokban az érettségiző diákok hosszú sora, amint virággal kezükben búcsúznak a diákélet ezernyi szépségétől, = Képünkön a miskolci Hámán Kató leánykollégium most végző növendékei ballagnaki ___ A kenyércsata elé A MEGYEI tanács mezőgazdasági igazgatóságának gépállomási csoportja a napokban a gépállomások főmérnökei és vezető műszaki dolgozói részvételével értekezletet tartott. A megbeszélés célja volt, hogy megtárgyalják a legfontosabb feladatokat a növényápolásban, valamint a kenyércsata előkészítésében. Tóth Sándor főmérnök ismertette az eddig végzett munkát, majd gyakorlati és szervezési útmutatást adott a műszaki vezetőknek ahhoz, hogy munkájukat a -nyári kampányban is sikeresen elvégezhessék. Elmondotta, hogy a megye a tavaszi terv teljesítésében országos viszonylatban az elsők között áll, de a nyári gépjavítás nem halad kielégítően. A tavaszi terv befejezésével együtt a nyári munkához szükséges gépek javítását legkésőbb május 30-ig kifogástalan minőségben be kell fejezni. Az elért eredmények egy percig sem tehetik elbizakodottá gépállomásaink dolgozóit. Úgy kell dolgozniok, hogy a hátralévő idő minden percét az elmaradás pótlására fordítsák. Különösen nagy jelentősége van ennek mosí, a második ötéves terv első évének közepén, hiszen ahhoz, hogy a mezőgazdaság az irányelvekben megszabott meny- nyiséggel több kenyérgabonát, kukoricát, vágóállatot, tejet adjon az országnak, a gépállomások jó munkájára is feltétlenül szükség van. A TÉLI gépjavítás befejezése óta gépállomásainkon nem használták ki kellően a rendelkezésre álló munkaerőt és munkaidőt. Mintegy 70.000 munkaórából körülbelül 42.400 munkaórát fordítottak csak gépjavításra. Sürgősen fel kell számolni a kapun belüli munkanélküliséget. Ez ugyanis akármilyen furcsán hangzik, csaknem mindenütt megtalálható. A műszaki vezetők nem követelik meg a fegyelmet, ezért sokszor felesle- s ácsorgással. várakozással telik el a munkanap. Szervezzék meg szakszerűen az anyag és alkatrészkiadást, hogy a szerelőknek, műhelymunkásoknak ne kelljen ezzel értékes órákat tölteniük. A legnagyobb feladat az aratás- cséplés idején vár a gépállomások dolgozóira. Ezt a munkát csak jó felszereléssel, kifogástalanul kijavított gépekkel tudják sikeresen elvégezni. Csakhogy eddig a cséplőgépeknek 82.3. az altatógépeknek pedig csak 54.6 százalékát hozták rendbe. A szemle megkezdéséig valamennyi gépnek összes tartozékával együtt munkára készen kell állnia. Még rosszabb a helyzet a kombájnok javításával. E feladattal gépállomásaink mindössze 19.4 százalékra állnak. Pedig az idén el kell érni, hogy a kombájnok teljesítőképességét a legjobban kihasználják. Úgy kell előkészíteni a gépeket, kijelölni a kombájnok munkaterületét, hogy egyetlen műszak se essen ki a termelésből. A hibaelhárító szolgálatnak elsősorban a kombájnokra kell ügyelnie. hogy a munka közben előforduló üzemzavarokat azonnal elhárít-» sák. GÉPÁLLOMÁSAINK fordítsanak nagy gondot a cséplés jó megszervezésére is. Törekedjenek arra, hogy minél több központi, nagy területet átfogó közös szérűt létesíthessenek, hogy a gépeket a lehető legkevesebbszer kelljen egyik helyről a másikra vontatniok. A terv szerint a tavalyi 23 helyett az idén 50 helyen kell villamoscséplést végezni. Ahol még nem tették meg, sürgősen gondoskodjanak a villamosmotorok rendbehozásáról, a szükséges tartozékok, kábelek, kapcsolószekrények biztosításáról. A cél az, hogy minél kevesebb robbanómotort használjunk, hiszen a csép- léssel egyidőben sok más fontos munkát — tarlóhántást, másodvetést — kell a traktorokkal végezni. Sok szó esett az értekezleten a baleset- és a tűzvédelemről. Gondatlanságból. hanyagságból nem egyszer súlyos balesetek fordulnak elő. A műszaki vezetőket is felelősség terheli, ha nem követelik meg a traktorosoktól minden előírás pontos betartását:-* ' ‘ ** '' *•' ~ * Tóth elvtárs felhívta gépállomásainkat, hogy a soronlévő fontos munkák mellett már most gondoljanak az ősziek betakarítására. A téli gépjavításhoz szükséges anyagokat, alkatrészeket készítsék elő, s jóelőre biztosítsák az év hátralévő munkáinak határidőre való elvégzését. Felszólalt az értekezleten Stu- binszky László elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási főigazgatóságának főmérnöke is. Többek között felhívta a figyelmet a Gépállomásokon lévő szerszámgépek jobb kihasználására. Borsodban is gyakran tapasztalható, hogy értékes gépek, Ajax-kalapacsok, vízfékpadok, lugosmosó berendezések kihasználatlanul állnak. Több helyen még annyi fáradságot is sajnáltak, hogy üzemképes állapotba helyezzék ezeket a gépeket. Hangoztatta: a minisztériumban mindent elkövetnek, hogy a gépállomásokat korszerű gépekkel, esztergapadokkal és más berendezésekkel lássák el, ezeket azonban fel is kell használni. AZ ÉRTEKEZLETEN csaknem valamennyi gépállomás képviselője felszólalt. Beszámoltak arról, hogy mit akarnak tenni a gépjavításban meglévő elmaradás pótlására, milyen problémáik vannak az alkatrészek és a tartalék üzemanyag beszerzése körül. Gergely István elvtárs, a gépállomási igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy az eddig elért sikerek a gépállomások dolgozóinak jó munkájáról tanúskodnak. Ezeket az eredményeket továbbra is meg kell tartani. Minden erőt a nyári gépjavításra kell most fordítani, hiszen csak jó gépekkel lehet tervet teljesíteni, jó munkát végezni. Gépállomásainkon tegyék élővé a dolgozók vetélkedését, a munkaverseny kiszélesítésével törekedjenek napról-nap- ra szebb sikereket elérni. Jtféüc/MÍ/édt / ! ÁaSiteu/cdf i &Ofl4Z All AZMI m BIZTOSIT*
