Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
TsAärnap, 1936. május 8. É5ZARMAGYA&OR3Z.AG Baj van a munkafegyelemmel a kondói bányaüzemben Két évvel eaélőtt a kondói bányaüzem főmérnökével beszélgetve megkérdeztük: van-e igazolatlan mulasztás üzemében? A főmérnök mosolyogva válaszolt: — Ilyesmi nálunk ismeretlen. A mi bányászatok tudják kötelességüket! Ma már nem dicsekedhetnek ezzel e köndóiak, mert a munkafegyelemmel ugyancsak rosszul állnak. Elsőkből az utolsók lettek. Hogy ez így van, számok igazolják, amelyek önmagukért beszélnek. Az elmúlt év második felében igazolatlan hiányzások miatt 465.3 tonnával, ezév első negyedében pedig 287.5 tonnával termeltek kevesebb szenet. 1956 első negyedévében. Kondón 409 műszak esett ki a termelésből a hiányzások miatt. Van olyan kondói bányász, aki úgy látszik már nem is érezné jól magát, ha hetente egyszer-kétszer nem hiányozna. Uébán András, Urban Mihály, P. Tóth András az elmúlt két hónap alatt egyehkint nyolcszor hiányoztak igazolatlanul. Bakos Béla áprilisban nyolcszor nem ment siktába. Labanc Mihály április 19-től 22-ig feléje sem nézett a bányának. Gál András három hónap alatt tizenhatszor hiányzott igazolatlanul. A munkafegyelem lazasága ipersze nemcsak az igazolatlan mulasztások emelkedésében mutatkozik meg. A beteglétszám alakulása körül sincs minden rendben. Az utóbbi egy év alatt ugrásszerűen emelkedett a betegek száma. Múlt év második felében 6956 műszak esett ki betegek miatt a termelésből. Csak májils 4-én 56 beteg volt az üzemben! Az ellenőrzések azt mutatják, hogy sok az álbeteg. Különösen most, hogy megkezdődtek a tavaszi munkák, gyakran lehet «-betegekét« a mezőn találni. De a 480 percet sem használják ki megfelelően a kondói bányában. A nnelégcsákányváltás például csak a fronton van meg, másutt nemigen szokás. Olyan is előfordul, hogy' egyesek elalszanak a bányában, mint Barci István gépkezelő. Legutóbbi «szundikálása« tíz ember munkáját akadályozta. Varga Piroska gépkezelőt kétszer találták alva. Perge István gépkezelő a napokban olyan mélyen elaludt, hogy a revír- aknász alig bírta felkölteni. Verekedés is történt már a bányában. Les- kó András egy másik bányásztársával «mérte össze« erejét. Sorolhatnánk tovább a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy Kondón baj van a munkafegyelemmel. Ehelyett inkább vizsgáljuk meg, hogy miért van Kondón a sok igazolatlan mulasztás, lazaság, fegyelmezetlenség? A bányaüzem vezetői egyöntetűen azt mondják, hogy azért, mert a dolgozók zöme nem kolonizált bányász. A szélrózsa minden irányából jöttek ide dolgozni. Van itt mindenféle ember — mondogatják. — Ez igaz, de ezzel a megállapítással nem szabad beérni a bányaüzem vezetőinek. Ezeket a dolgozókat is lehet, sőt meg is kell nevelni, csak meg kell találni ennek módját, hogyanját. Ezzel azonban nem sokat törődnek a vezetők. Fejükbe vették, hogy ezeket az embereket úgysem lehet megnevelni. Ezt elsősorban a bánya igazgatója és műszaki vezetői hangoztatják. Kialakult közöttük az a nézet, hogy az ő feladatuk a műszaki feltételek biztosítása, a bánya irányítása, arról ők már nem tehetnek, ha a dolgozók nem jönnek munkába. A fegyelem megszilárdításáért vívott harcban» szinte teljesen magára hagyták a pártszervezetet. Az üzem vezetői — az utóbbi hónapot kivéve — nem éltek a megengedett rendszabályokkal. Ez év első negyedében például mindössze két mulasztót bocsátottak el fegyelmi úton. írásbeli megrovásban is ritkán részesítik a hanyagokat. Sajnos a pártszervezet sem tett meg mindent a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Pedig láthatták. hogy amit tettek, az eredményre vezetett. Nagyon helyes volt például, hogy a pártszervezet javaslatára a notórius fegyelemlazítókat a két legjobb DISZ-brigádba osztották be. Kozma István és Ignécz János azóta, hogy a DISZ-brigádban dolgoznak, nem hiányoznak igazolatlanul. Makranczi elvtárs, a pártszervezet titkára el szokott beszélgetni a fegyelemlazítókkal, de természetesen egymaga nem tud megfelelő eredményt elérni. Kár, hogy a párt- szervezet elhanyagolta azt a régebben már jól bevált módszert, h3gy levelet írt a hanyag dolgozó családjának. A bánya vezetői jól tudják, hogy a fegj’elemlazítók 75 százaléka legényszállási dolgozó. De azzal, hogy a legényszálláson rendet teremtsenek, biztosítsák az ottlévők nevelését, már mit sem törődnek. A legényszállókon például egyáltalán nincs oktatás. Ezért van az is, hogy ha most próbálkoznak egy-két előadással, alig 5—10 ember jelenik meg azon. A legényszállás dolgozói elmondották, hogy a párttitkár elvtársat kivéve, a többi vezető hetekig rájuk sem nyitja az ajtót. Nem használják ki a nevelés többi lehetőségét sem, A hángoshíradóban például csak nagyon ritkán mondják be azokhak a nevét, akik igazolatlanul hiányoztak, megsértették a munkafegyelmet. Villámokat se lehet találni az üzem területén, amely megszégyenítené a notórius lógókat. A bánya vezetői nem ismerik el, hogy a sok igazolatlan mulasztó a termelés kerékkötője, pedig ha gondolkoznának rajta, belátnák ezt. Szerintük ugyan tényleg baj van a munkafegyelemmel, de atnint hangoztatják, tervüket azért teljesítik. Elfelejtik, hogy ha a munkafegyelmet megszilárdítanák, tervüket nemcsak teljesíteni tudnák, hanem túl is szárnyalnák. A kondói bányaüzem, munka- fegyelme szinté a legrosszabb a borsodi szénmedencében. Sem a bányászok. sem a vezetők nem tűrhetik ezt tovább. Össze kell fogniuk, el kell érniük, hogy a kondói bányaüzemben ne legyen igazolatlan mulasztás. FODOR LÁSZLÓ Ünnepélyesen étadiák a Lenin Koiiásza i Müvek do’gozóinak az élüzem csínét JJ ISZ-E LEI Iff* *»**»•»» (ßtijij lépésül előbbre Feledhetetlen ünnepség színhelye volt szombaton délután a Lenin Kohászati Művek művelődés háza. Kiváló munkájuk jutalmául átadták Diósgyőr kohászainak a Kohó és Gépipari Minisztérium vándorzászlaját és az ezzel járó élüzem címet. Az ünnepségen ott voltak a gyár legkiválóbb munkásai és mérnökei. Eljöttek a diósgyőriek örömében osztozni a versenytársak Özd és Sztálin- város dolgozóinak küldöttei is. Az elnökség soraiban helyet foglalt Szakai! József elvtárs a párt Központi Vezetőségének tagja, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, Cece László elvtárs a Kohó és Gépipari Minisztérium vaskohászati Igazgatóságának vezetője és Koval Pál elvtárs a megyei pártbizottság titkára. Meghívták az él- üzemávató ünnepségre a gyár veteránjait. az idős, nyugdíjas munkásokat is. Cece László elvtárs a Kohó és Gépipari Minisztérium nevében méltatta a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak nagyszerű eredmények. Ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a gyár dolgozói ez év első negyedévében végrehajtották a Központi Vezetőség novemberi határozatát, amely feladatul tűzte ki a nehézipar termelésének fokozásé* az önköltség csökkentéséh. a technika fejlesztését. A gyár első negyedévi befejezett termelési tervét 104.7 százalékra teljesítette. Emelkedett a termelékenység is, az egy munkásra eső termelési érték 103.5 százalék volt. Jelentős előrehaladás tapasztalható az önköltség csökkentésében is. A gyár dolgozói első negyedévi önköltségcsökkentési tervüket mintegy 23 millió forinttal túlteljesítették. A sikérék alapja a felszabadulás 11. születésnapjára indult lelkes munkaverseny volt. A brigádok üzemrészlegek vetélkedésével nagyszérű eredmények születtek. A martinászok valóraváltották a megyei pártbizottság jelszavát, minden hó— Tudja, jön, rohan valaki lélek- tszakadva: «Titkár elvtárs azonnal [jöjjön, baj van! A kultúrfelelös megmérgezte magát.« Nosza, szaladtam észnélküL Mire odaértem, az orvos már magához térítette a leányt. Hogy miért követte el a butaságót? Szerelmes volt. A szülei nem akarták hozzáadni a legényhez, akit szeretett, mert az mindössze 19 éves volt, s az ősszel megy majd csak katonának. Nagy gondban voltam.1 Nem tudtam hogyan kezdjem a xnondókámat. Sírt a leány és sírt az anyja is. Az asszony kijelentette, hogy inkább kitagadják gyermeküket, de nem engedik a fiúhoz. Nem tudtam eleinte, hogy mit csináljak. 'Arra nem gondoltam, hogy a DISZ titkárnak ilyesmivel is kell foglalkoznia. ‘Beszélgetni kezdtünk. Éjfélig ott voltam náluk. Reggel munkábamenet ismét benéztem hozzájuk, akkor a leány már valamennyire megnyugodott: még mosolygott is. Aztán, mint minden vihar, ez is elült, a leány Visszanyerte életkedvét. A Borsódnádasdi Lemezgyár DISZ (bizottságának irodájában Bartók István elvtárs DISZ-titkár mondotta el ezt a történetet. Az esetet annak jellemzésére említette, hogy régebben milyen problémákkal kellett az ifjúsági szervezet vezetőségének foglalkoznia. Persze nemcsak ezt az egyetlen történetet mondotta el. Eleinte, mikor a szervezet élére került, nehezen boldogult, különösen a leányokkal. Még az év elején történt, hogy egy darusleány megsérült és kórházba került. A DlSZ-szerve- zet úgy határozott, hogy kollektíván meglátogatja a beteget. Bartók elvtárs odament a mellette dolgozó leányhoz s mondta neki: — Gyere be te is a kórházba meglátogatni írónkét. Erre a leány azt válaszolta, hogy majd megkérdezi a vőlegényét. Másnap egy fiatalember odaáll't eléje s azt kérdezte tőle: — Mit akarsz a menyasszonyomtól? Ajánlom, hogy hagyj neki békét, mert megkeserü- löd! No tessék! Aztán itt volt egy másik eset. Az egyik jól dolgozó leánynak jegyet akart adni a t)ÍSZ megyei karneváljára. Nagy kitüntetés éz, más az 6 helyében örömmel elfogadta volna, de a leány azt válaszolta: majd megkérdezem a vőlegényemtől, hogy elmehetek-e? Egy másik érdekes dologra is na gyón. tél -t mlékszik. Bejött az DISZ irodába egy 16 év körüli legény ke. Bánatos arcán rögtön látni, hogy valami nyomja a szívét. Azzal kezdte: — Segítsen rajtam titkár elvtárs, nagy bajban vagyok. — Mi az a nagy baj? Erre elmondja, hogy meg akar nősülni, de a leányt szülei nem engedik hozzá. Mit tehet ilyenkor a DISZ-titkár?* Eleinte szeretett volna hevetni, hiszen a nősülendő fiatalember még egész gyerek volt. Sokáig beszélgettek és a Végén a fiú maga is belátta, hogy mégis csak jobb lesz várni néhány évig. A szívós nevelőmunkának meg lett a hatása. — Sokat, nagyon sokat fejlődtünk, eggyel mindig előre lépünk — teszi hozzá Bartók elvtárs. A felsőbb szerveknek is az a véleménye, hogy a borsodnádasdi DISZ fiatalok sokat fejlődtek. Habár ezt a fejlődést elsősorban azon mérik le, hogy mennyi fiatál' fizeti rendszeresen tagsági díját, hányán járnak a rendezvényekre s megtartják-e rendszeresen a taggyűléseket. Sajnos, még nem találtak ki olyan mércét, amellyel hitelesen le lehet mérni égy-egy DlSZ-szerve- zet fejlődését, annyi azonban bizonyos, hogy a tagdíjfizetésen és a taggyűlések megtartásán keresztül nem lehet megítélni egy szervezet tevékenységét. Az ilyen értékelés hamis képet mutat. Tavaly ilyenkor a Borsodnádasdi Lemezgyárban nyilvántartott 300 DISZ-tag közül csak 142 fizette rendszeresen tagsági díját. Taggyűlésekre is csak ezek jártak el. A mostani nyilvántartás szerint több mint 50Ö tagja van, közülök 350 vásárolja meg rendszeresen tagsági bélyegét. Igaz, ha ezt vesszük alapul, akkor is látunk fejlődést, dé ez a statisztika nem mutatja, hogy az ifjúsági szervezet közelebb került a fiatalokhoz, akik nemcsak termelési problémákkal, hanem magánéletük gondjaival és öröméivel is a Díszhez fordulnak. A lemezgyárban kilenc DlŐZ-bti- gád dolgozik. A tíicsőségtábla szerint Kurtán Imre DISZ-brigádja a gyér legjobb kollektívája. Habár a brigád néhány tagja már jóval túl van 26. évén, fiatalos lendületük bárkiével vetekszik. A sok munkagyőzelmet megért brigád az első negyedévben 15.500 forint értékű alápanya- gott takarított meg. A többi DISZ- brigád iá jelentősen hozzájárult az önköltségcsökkentéshez. Vincze Imre brigádja 5794 forint értékű alápanya got takarított még. A termelésben tehát kiteltek magukért. Ebben naponta lemérhető a fejlődés. Be mit tettek szervezeti vonalon? Bartók István decemberben vette át a DISZ-szervezet irányítását. Időbe telt, amíg megismerte a fiatalokat. Felkereste a leszerelt katonákat és elsősorban az ő segítségükre támaszkodva igyekezett megteremteni a DISZ élet egészséges légkörét. Legelső tennivalója a DISZ-zenekar megalakítása volt. Ez sok akadályba ütközött. A fiatalok tagjai voltak a gyári zenekarnak, ezért kiválásuk az öregek« rosszallásával találkozott. Végül mégis megalakult a DÍSZ- zenekara. Első alkalommal a DISZ által rendezett tea-esten léptek fel. A bemutatkozás sikerült, mindenki boldog volt, mikor a kíváncsiskodók sorfala között felvonult a zenekar. A DISZ tehát nőtt, egyre nagyobb lett, Helyiséget kértek. A napokban az az Öröm érte őket. hogy megkapták á község egyik régi, romos épületét. A legutóbbi DISZ-taggyűlés már a leendő ifjúsági otthon ügyét tárgyalta. Megkezdődött a vita, a tervezgetés. A villamosműhelybeliek elvállalták az összes villanyszerelési munkákat. A leányok a takarítást vállalták magukra. Sok fiatal tölti mostanában szabadidejét a leendő DISZ-otthonban. A fiúk már a színpadi világítás villanyhálózatát szerelik. Olyan rivaldafény lesz. hogy mindenki megcsodálja. Az idősebbeket is lelkesíti a fiatalok kezdeményezésé. Kormos Géza, a villamos- üzem művezetője segíti a fiatalokat, irányítja a szerelést. A leányok a parkírozásnál segítenek, a szikla- kertben szorgoskodnak. A jelek szerint nagyön szép lesz az otthon, hó nap végén már ott rendezik meg i májusi mintabált. Az ifjúsági szervezetben azért változott még az élét, mért Olyan vezetőség került a DlSZ-fiátalok élére, amely szívén viseli gondjaikat, megérti problémáikat. A kezdeti sikertelenségek sokszor elkedvetlenítették Bertók Istvánt, s azt kérdezte magában: hát lehet így dolgozni? Aztán rájött, hogy lehet, sőt csak ilyen emberekkel lehet még igazán! Azóta a fiatalok sokat formálódtak, ma már mindenben kérik a DISZ-titkár tanácsát. így lépnek egy lépéssel mindig előbbre a borsodnádasdi fiatalok. KECSKÉS ROZSA napban egynapos előnyre tettek szert. A termelési tervek kiváló teljesítését segítene a technika a kulturáltabb termelés fejlődése. Az üzemek fizikai dolgozói és műszaki vezetői az első három hónapban igen sok újítást nyújtottak be, hasznos javaslatokat tettek a technika fejlesztésére a rejtett tartalékok feltárására. Az ünnepi beszéd foglalkozott azokkal a feladatokkal is, amelyeknek megoldásában elmaradás mutatkozik. A huzóműhely kollektívájának javítani kell munkáján mert gyártmányaik sem mennyiségileg, sem minőségileg nem fejelnek meg az előírásoknak. Nagy feladatok állnak a gyár dolgozói előtt az exportmegrendelés hiánytalan teljesítésében is. Meg kell javítani egyes acélgyártmányok minőségét, mert a fejlődés ellenére még mindig igen sok a panasz, nem kielégítő a tengelyacélok, a kazánlemezek és egyéb export- megrendelések minősége. Az él üzem zászlót a gyár dolgozói nevében Valkó Márton elvtárs a Központi Vezetőség póttagja, a gyár Kossuth-díjas igazgatója vette át. Fogadalmat tett a munkások és mérnökök nevében, hogy a nagy kitüntetés birtokában tovább fognak küz-r deni a tervek maradéktalan teljesítéséért. Diósgyőr munkásai el akarják érni, hogy ebben az évben minden negyedév végén élüzemavató ünnepséget rendezhessenek. A megyei pártbizottság nevében Koval Pál elvtárs üdvözölte a gyár dolgozóit. Tanácsokat adott a munka tökéletesebb szervezéséhez, a népjólét növeléséért folyó csata fokozásához. Az ünnepség végén a gyár legjobb dolgozóinak kitüntetéseket és pénz- jutalmakat nyújtottak át. Kedves ajándékműsorral köszöntötték a gyár dolgozóit a sz.ociallsta kultúráért jelvénnyel kitüntetett diósgyőri művészeti együttes tagjai. V Dl MÁVÁG Gépgyár ünnepe Amiken- szombaton felbúgott a műszak végét jelző sziréna a DI- MÁVAG Gépgyárban, a dolgozók fényesre tisztították gépeiket és a friss tavaszi virágokkal, zászlókkal feldíszített ku ltu r otthonba siettek. Bár nem voltak ünnepi ruhában, észre kellett vennie mindenkinek, hogy ünnepi hangulat árad a sze- meikiből, a baráti kézfogásokból és üdvözlésekből. Nem is ok nélkül. Az üzem közel két év után újból megszerezte a kitüntető élüzem címet és a minisztérium vörös zászlaját. Az öröm nemcsak azért jogos, mert hosszú szünet utáai került újból az tizem homlokzatára a győzelmi jelvény, hanem azért is, mert lassan jubilálhat az üzerh: most kilencedszer vette át Pálmai József, a DIMÄVAG Gépgyár igazgatója a díszes élüzern oklevelet és a bordószi- nű, aráhyhlmzéses zászlót. A zsúfolásig megtelt teremben esztergályosok, lakatosok, kovácsok, marósok és műszakiak hallgatták Buzgó Kálmán elvtársnak.' a Kohó- és Gépipari Minisztérium küldöttjének szavait. Büszkeséggel, felemelő érzéssel hallgatták az exportra termelő kiváló magyar szakmunkások azokat a dicséreteket, amelyek a világ minden részéből érkeztek a magyar ipar. a magyar munkáskéz hírnevének öregbítésére. A dolgozók lelkiismeretes munkáján és verseny lendületén kí vül az élüzem cím elnyerésének részesei voltak még azok a derék pártmunkások is, akik a párt vezetőségek újjáválasztanának időszakában fogadalmat tettek arra, hogy minden erővel küzdeni fognak a 9. ólüzem cím elnyeréséért. A pártbizottság pértértekezleti jegyzőkönyve őrzi a komoly elhatározásit. Jó érzés látni a nagy fogadalom megvalósulását. A DIM A VÁG dolgozói emlékezetükbe vésték a megyei pártbizottság jelszavát: „A dolgozókról való szerető gondoskodás és az egyre javuló pártmunka alapján érjünk el minél nagyobb gazdasági sikereket“. A tartalmas pártmunka, a gazdasági és műszáki vezetés lelkiismeretessége. rátermettsége, a dolgozókban felébresztett kötelességérzé»? gyümölcseként az erkölcsi siker mellett mintegy 80 ezer forint pénzjutalom, oklevelek, jutalomüdültetés és 60 darab ..Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetés várta a szorgalmas dimávagi dolgozóikat. A gyár munkásai és mérnökei a magas kitüntetés birtokában most új, reális cél felé törnek: a II. negyedévben szeretnék megszerezni —1 a minden üzem munkájának legnagyobb megbecsülést jelentő — Minisztertanács és SZOT vándorzász- I? iát. KÉT UJ ELUZEM A MISKOLCI POSTA HÁLÓZATÉPÍTŐ ÜZEMÉBEN bensőséges ünnepség zajlott le: a dolgozók örömmel vették át az élüzem kitüntetést, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Postás Szak- szervezet Vándorzászlaját és az 5 ezer forint pénzjutalmat. Ezenkívül kiosztottak hét a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést és a velejáró félhavi fizetést, valamint 14 kiváló dolgozó kapott oklevelet. Az élüzem cím elnyeréséhez nagyban hozzásegítette az üzem dolgozóit a 7-es építési csoport kollektívája, amely Kovács II. András és Pétrovics Mihály irányításával 9 hónapja tartja a kiváló dolgozó szintet. A 4-es építést csoportban Varga László és Madarász Sándor irányításával már harmadik hónapja dolgoznak kiváló szinten. A. 2~és építési csoport eredményé is kiváló. Az üzem dolgozatért kitüntetést Salamon Ferenc üzemvezető vette át, s ígéretet tett arra, hogy jó eredményüket a második negyedévben megtartják. Tóth Jánós A BORSODMEGYEI MALOMIPARI EGYESÜLÉS dolgozói már hatszor nyerték el az élüzem Címet.? A tálíyái malom 131,2, a mezőcsátt 123.6, az abaújkéri 123,2 a szerencsi 123.2, a szikszói 122,2, a gönci 121,6, a sárospataki 104 és az István-malom 117.6 százalékra teljesítette tervéL Ugyancsak elnyerte az élüzem címet — ezúttal már másodszor — a mis** kolci István-malom is, ahol szovjet módszerek bevezetésével, aránylag igen kis költséggel 44 százalékos kapacitásemelést értek el. Ez a kiváló eredmény évente mintegy ,ll millió forintos megtakarítást jelent? Kiss József