Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

4 CSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1956. május 6. Javítsa meg munkáját a putnoki gépállomás Putnokot elhagyva, az Özd felé vezető országút jobb oldalán pom­pás, modern épületek állnak. A put­noki gépállomás hatalmas műhelye, hangárszíne és irodaháza. Még kívül ről is látni a sok gépet, amellyel államunk a gépállomást felszerelte. Joggal hihetné az ember, hogy ilyen korszerű üzem nagyszerű mun kát végez, hiszen minden lehetősége megvan hozzá. Amikor azonban be­lép a gépállomás területére, a csalódások egész sora fogadja. A putnoki traktoristák már hosszú ideje az utolsók között kullognak a versenyben. Régebben még volt mire hivatkozniuk, rossz körülmények kö­zött dolgoztak. A műhelyek vizes pincehelyiségekben voltak, a gépe­ket nem tudták megfelelően tárolni, réndbentartani; a messze szétterülő munkaterületet nehezen lehetett megközelíteni. Ezeken a hibákon azonban már segítettek. Nemcsak új épületeket, hanem több motorkerék­párt, több személygépkocsit és egy teherautót is kaptak a munka s az ellenőrzés megkönnyítésére. Ennek ellenére nem sokat javult a helyzet a gépállomáson. A tavaszi tervet eddig csak 72 százalékra tel­jesítették, most is sereghajtók a gép­állomások vetélkedésében. A mezőgazdasági igazgatóság ve­zető szakemberei Dimitraskó Viktor igazgató elvtárs kérésére vizsgálatot tartottak a gépállomáson, hogy fel­fedjék a hibákat, segítséget adjanak azok kijavításához. Hosszú lenne fel­sorolni, mennyi hiányosságot tapasz­taltak. Amint megállapították, szer­vezetlenség, kapkodás jellemzi a mű­szaki munkát, ami rányomja bélye­gét a gépállomás egész tevékenysé­gére. A téli gépjavítást felelőtlenül, hanyagul végezték el. A kivonuló erőgépek sokszor még a munka­helyig sem jutottak el, félútról visz- sza kellett fordulniok, akkor derült kif hogy rosszak a traktorok. Szám­talan csapágykiolvadás, eldugulás okozott időkiesést, akadályozta a ta­vaszi munkát. Nem szervezték meg kellő gonddal a gépek üzemeltetését s kint a területen lelkiismeretlenül végzik a karbantartást. Mindössze 60 holdra szóló négy­zetes kukorica vetéstervéből a gép­állomás május 2-ig csupán 23 holdat vetett el. holott három átalakított négyzetes vetőgépe van. Ilyen felsze­reléssel néhány nap alatt "könnyen elvégezhette volna az összes vetést, sőt terven felül nagy területen ültet­hetett volna négyzetes kukoricát. Hogy milyen gyenge eredményt ért el a gépállomás, bizonyítja az is, hogy máshol egyetlen brigád egy nap alatt vet el ekkora területet. Ügy látszik megfeledkeztek arról, hogy a tsz-ek tagsága nagy reménye­ket fűz a gépállomás munkájához, amelynek segítségével meggyorsít­hatják a növényápolást, olcsóbban, többet termelhetnek. Ahhoz, hogy ezeket a reményeket valóraváltsák, a putnoki gépállomás dolgozóinak sürgősen meg kell javí­taniuk munkájukat. Elsősorban a műszaki vezetőknek, a műhely dol­gozóinak kell ezt megszívlelniük. Az ő fegyelmezett, jó munkájuk nélkül: a gépállomás csak kínlódik, nem tölti be nagy feladatát. Sajnos Dub- rovszki Béla főmérnök nem bízik saját erejében, munkáját tervszerűt- lenül, kapkodva irányítja. Ez a fejet­lenség a legfőbb kerékkötője a gép­állomás sikereinek. Teremtsenek végre rendet a mű­helyben, tegyék lehetővé, hogy an­nak minden helyiségét eredeti cél­jára használják. Ne nézzék el tétle­nül, hogy a kovácsolási munkáknál, az ekevas élezésénél szinte nélkülöz­hetetlen Ajax-kalapács kijavítatla- nul heverjen. Hozzák rendbe a próbaműhelyben felállított vízfék­padot, amelyen percek alatt ki lehet próbálni a motort s megállapítani, hogy a traktorban milyen hiba van. De még rehgeteg más feladat is akad. A íukaszálógépek már régen dolgozhatnának ' a határban, ehelyett rozsdásan, javítatlanul hevernek a hangárszínben. Ugyanitt találjuk a cséplőgépeket is. Papíron eddig már 41 cséplőt ja- vítotttak ki, de valójában egyetlen darab sincsen készen. A cséplőgépek tartozékai ott hányódnak szanaszéj jel a hangárszínben. Egy lánctalpas traktor már négy éve van a gép­állomás birtokában s ez idő alatt 100 ezer forint költségráfordítás melleti i mindössze 30 holdnyi munkát végzett el. Jelenleg is rossz, munkaerőhiány miatt nem készítik el. A brigádvizsgálat óta már jó- j néhány nap telt el s eddig még sem-i mi érdemlegeset nem végeztek el a teendőkből, amelyeket feltártak a gépállomás dolgozói előtt. Igen sok tehát a hiba a putnoki) gépállomáson, amely súlyosan lema-; radt a megyei versenyben. De mi ! emlékszünk arra. hogy ez a gépállo­más járt már az élen is. Bízunk ab­ban. hogy most is lesz ereje kijaví- [ tani a hibákat. Ezt várja most a párt a putnoki elvtársaktól A PAJíASCSALAD Ül TAGJAI A miskolci Tóth Pál általános leányiskolában felavatták a »Há- mán Kató*1 út­törőcsapat 120 új pajtáscsalád tag­jait. Képünkön az egyik kitüntetett pajtás nyakába néphadseregünk hadnagya köti a szép kéknyakken­dőt. Saját üzemet létesítettem a barossaknai bányászok a korszerű biztosításhoz szükséges TH gyűrűk gyártásához A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek gázgenerátorait kénszegény szénnel ellátó barossaiknai bánya­üzemben a nagy kőzetnyomás miatt nagy gondot okoz a vágat biztosítá­sa. A nyomás és a talpduzzadás kö­vetkeztében nem egyszer műszako­kon át szünetelt a szállítás, s ez kiesést öltözött a termelésben is. A műszáki vezetés intézkedése folytán a hosszabb időn keresztül üzem­emelő vágatok biztosítására áttértek a Th. gyűrűzésre. Ez azonban nehéz­ségekbe ütközött, mert nem minden esetben kaptak elegendő, és megfe­lelő minőségű Th. gyűrűt. A folyamatos biztosítás érdekében a bányaüzem vezetősége most a bá­nyaműhelyében Th. gyűrűt gyártó részleget alakított. Tapasztalt szak­munkások segítségével naponta már 25—30 Th-gyürüt gyártanak, Ez a mennyiség bőven fedezi a bánya­üzem szükségletét. Az üzem vezető­sége a második ötéves terv követel­ményeit figyelembe véve a Th. gyű­rűt gyártó részleg bővítését határoz­ta el. Már dolgoznak a gyűrűk készí­téséhez szükséges prések készítésén, s rövidesen a szomszédos üzemek, Lyuikóbánya szükségletét is ki tud­ják majd elégíteni. A miskolci Peeér-völgyben május 1-én három vízcsapot adtak át a környék lakosságának. Eddig mintegy 3—400 méternyire kellett vízért járni, de kérésükre a II. ke­rületi tanács megoldotta a Pecér- völgy vízellátását. Uj vegyipai*i teclinikutn kezdi meg működését ezévben Kazincbarcikán A magyar nehézipar egyik fel­legvárában, Kazincbarcikán, a ve- gyikombinát és az épülő tiszavidé­ki vegyikombinát műszaki vezetői részére az év őszén új iskola, ve­gyiipari technikum nyílik. A tech­nikum feladata lesz, hogy a Bor­sodi Vegyikombinát, valamint a Tisza vidéki Vegyikombinát üze­meltetéséhez neveljen műszakilag jólképzett középkádereket. Az új technikumot egyelőre a meglévő általános iskola átalakí­tott épületében helyezik el, szak­mai gyakorlatukat pedig nagyobb részt a Borsodi Vegyikombinát la­boratóriumaiban végzik. A tanulók közvetlenül a helyszínen ismérkéd- nek meg a műtrágyagyártás és egyes vegyipari termékek gyártá­sával. Az ősszel a kazincbarcikai új városban megkezdik a techni­kum új épületének és diákotthoná­nak építését, melyet a tervek sze­rint 1958-ra fejeznek be. Az új vegyiipari technikumban a második ötéves tervben hatalmas léptekkel fejlődő nehézvegyiipar részére többszáz szakembert ké­peznek ki. A BORSODI KINCS Pesten kapta ezt az elnevezést építőipari szakemberektől. Itt Nyékládházán egyszerűen csak kavicsnak hívják. S valójában az is, — kavics, amibe lépten-nyomon belebotlik az ember; ha gyerekes játékos kedvében van, elhajítja. Nem is gondolja, hogy kincset dobott el. Igaz, ezt én sem hittem első hallásra, de tegnapelőtt be­bizonyították Nyékládházán. Érdekes számokról esett szó a beszélgetésen. A nyékládházi telep­ről átlagosan napi 3000—4000 köb­méter kavicsot szállítanak az or­szág különböző tájaira, főleg Ka­zincbarcikára és Tiszapalkonyára. Ebből a kavicsból épült a mező­kövesdi gabonaraktár, a nyíregy­házi dohányfermentáló s készülnek most is a tiszapalkonyai épületele­mek; ezt használják Kazincbarcikán és a legtöbb útburkolásnál. Szak<■ emberek szerint nyomban a Duna- kavics mögött a második helyen áll, mert érdes felülete jó kötési lehetőséget biztosít. Hátránya csu­pán az, hogy iszapos. Igaz, hogy ez éppen elég gondot okoz az építők­nek, mert a iszapszemcsék nem kötnek s lazítják a. keveréket. Tiszapalkonyán például a pillér­elemek készítésénél — ahol külö­nösen nagy szilárdságra van szük­ség — háromszor-négyszer át kell rostálni. Rengeteg munkát igényel ez és sok időbe is kerül. S noha, a nyékládházi elvtársak mindent el­követnek a minőség javítására, az építőiparban még mindig sok a ki­fogás. Rozsnvai Tibor elvtárs sze­rint a második ötéves tervben egy osztályozó berendezést kellene léte-r síteni. Ennek segítségével minden igényt ki lehetne elégíteni. Volna úgy még egy másik feltétele is annak, hogy még jobban segíthes­sék az építkezéseket. A feltétel megteremtése nem is jelent külö­nösebb anyagi gondot, csupán több rugalmasságot követel a MÁV-tól. A folyamatos szállítást ugyanis csak akkor tudják biztosítani, ha a MÁV a rendelési határidőre megküldi a vagonokat. Eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy a rendelt 50—60 vagon helyett csak 10—15, de volt olyan eset is, ami­kor mindössze 2 vagont küldött. Ilyenkor persze kénytelenek leállí­tani a munkát és időbérben fizetni a zúgolódó embereket, akik a MÁV késlekedése miatt keveset keres­nek. Ilyen nagyjából a helyzetkép a kavicsbányában. Arra a kérdésre, hogy a második ötéves tervben a nagyarányú épít­kezésekhez tudják-e biztosítani az alapanyagot. Simon Jenő üzem­vezető helyettes elvtárs így vála­szolt: — Szinte kibány ászhatatlan mennyiségű kavics hever itt előt­tünk. A Nyékládháza és Önöd kö­zötti területen mindenütt kavics és kavics van. Természetesen számí­tunk a megnövekedett keresletre, éppen ezért centralizáltuk az üze­met. A mályi-környéki kitermelést teljesen leállítottuk és összes gé­pünket — közte a VM 1-es nagy­kotrót, amelyből összesen két darab van az országban (a másik a Keleti Főcsatronánál dolgozik. A szerk.) — idehoztuk. Az új területek fel­tárásával hatalmas kavicsmennyi­séget bányászhatunk ki. Naponta 4000 köbmétert, ami bármilyen gyorsütemű építkezés szükségletét kielégíti. Lényegesen emelni fogja a kitermelést az is, hogy a javító- műhelyt az áthelyezéssel egyidőben korszerűsítik s ezáltal a javítási időt lerövidítik. Látogatásunkkor éppen a telepen járt Hável elvtárs, a mi­nisztérium megbízottja. Tőle is ér­deklődtünk a létesítendő osztályozó üzem felől. Hável elvtárs kijelentette: — Ismerjük ezt a régi problémát, ezért a tervfeladatok összeállításá­nál is erre gondoltunk először. Megépítjük az osztályozót. Az üzem a tervek szerint Felső- és Alsózsolca között épülne, ahol az előzetes talajkutatások adatai szerint újabb nagy kavicslelő hely van a Sajó és a Hernád kúpban. Ez az .osztályozó berendezés egy­ben épületelemet is gyárt majd, amelyhez Hejőcsabáról szállítják a cementet. Ilyenformán méginkább megnő a »borsodi kincs« jelentő­sége. A kombinát a második ötéves terv első éveiben felépül. Ez ren­geteg megtakarítást jelent, hiszen — amint kiszámították — a kavics vasúti fuvarköltsége (1 köbméter 4.54 forint) egy-egy nagy építkezés­nél tíz- és százezer forintokra rúg. A második Ötéves terv irány­elvei különösen hangsúlyozzák az alapanyagok gondos, tervszerű elő­állítását. A nyékládházai telepen tett látogatásunkon meggyőződ­tünk arról, hogy a hatalmas borsodi kavicskészletek felhasználása ered­ményesen segítik majd az építke­,70 Q0 lf0t ÚNQDVÁRl MIKLÓS Dobos II. János, a Borsodvidéki Gépgyár szerelő brigádvezetö áprüis hávi tervét 200 százalékra teljesítette, valamint évi tervében július 24- nél tart. Képünkön Dobás elvtárs MHP 20-as szivattyú szerelésén dói-,. gozik brigádtársával Lakóházszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társházak építéséről hozott rendeletet a Minisztertanács A Minisztertanács abból, a célból, hogy a dolgozók saját lakáshoz jut­hassanak,. rendeletet hozott a Lakó­házszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről. A lakóházszövetkjezet a dolgozók önkéntes egyesülése. Célja, hogy az állam által felépített társasházak­ban a dolgozókat megtakarított pén­zük, valamint az állam által nyúj­tott kölcsön felhasználásával saját lakáshoz juttassa, s gondoskodjék a ház karbantartásáról és tatarozásá­ról. A rendelet értelmében az állam a népgazdasági tervben évenkint meg­határozott keretben társasházakat épít s az ezekben levő lakásokat kedvezményes vételárért — lakó­házszövetkezetek útján — személyi tulajdonba adja. Az állam a vétel­árkedvezményen kívül hosszúlejára­tú kölcsönt és egyéb kedvezménye­ket is biztosít a szövetkezet tagjai­nak. A szövetkezeti akció keretében a második ötéves terv során egy-, két- és háromszobás komfortos lakások épülnék. A szövetkezeti tagok — amennyi­ben vállalt kötelezettségeiknek ele­get tesznek — az építési költségből árkedvezményt kapnak. Áz egy szo­bás lakás építési költsége 78 ezer fo­rint. Ebből az állam Húszezer forint árkedvezményt ad, tehát a szövet­kezeti tag a lakásért ötvennyolcezer forint vételárat fizet. (A kétszobás lakás építési költsége 104 ezer forint, a kedvezmény 26 ezer forint, a fize­tendő vételár hetvennyolcezer forint.) A háromszobás lakás építési költsé­ge százhuszonkilencezer forint, a kedvezmény harminckét ezer forint, a fizetendő vételár kilencvenhétezer forint. A szövetkezeti tagoknak a vételár mintegy harminc százalékát a be­költözés időpontjáig részben kész­pénzben (előtakarékosság), részben havonkinti törlesztéssel (előtörlesz­tés) kell az Országos Takarékpénz­tárhoz befizetni. A szobák számától és attól függően, hogy a második ötéves terv ideje alatt melyik-évben kíván lakáshoz jutni, állapítják meg, hogy az előre fizetendő-összeg­ből mennyit kell a belépés időpont­jában és mennyit havonkinti előtör­lesztéssel kiegyenlíteni. Az állami kedvezménnyel, az elő­törlesztéssel és az elő takarékossági összeggel csökkentett vételárat 2p év alatt évi két százalékos kamattérí­téssel, havi részletekben kell tör­leszteni. A beköltözésig befizetett összeg után a takarékpénztár . éVi két százalék kamatot térit. A szövetkezeti lakások 15 évig tel­jesen adómentesek és az első alka­lommal mentesek az örökösödési il­leték alól. 'Ezekre is vonatkoznék általában az 1953. április 1-é ütáíi épiilt családi lakóházakra • megálla­pított kedvezmények. A földalatti munkahelyen dolgozó­bányászok és az Építésügyi Minisz­térium főfelügyelete alatt álló álla­mi építőipari és építőanvagjpari vállalatoknak azok a munkásai és u termelést közvetlenül irányító mű­szaki dolgozói, akik három éve'meg­szakítás nélkül az állami iparbán dolgoznák, külön kedvezményben is részesülnek. Nagyobb árkedvez­ményt kapnak (az egy szobás la­kásért 47 ezer, a két szobásért, 62 ezer, a három szobásért pedig 77 ezer forint kedvezményes vételárat fizetnek), ezenkívül a szövetkezetbe történő felvételtől számított legké­sőbb 3 éven belül kell részükre la* käst biztosítani. Lakóházszövetkezeteket szervez­hetnek üzemek, vállalatok — a szakszervezeti bizottságok közremű­ködésével — (üzemi, szakmai szövet­kezetek) továbbá a tanácsok végre­hajtó bizottságai (területi szövetke­zetek). A szövetkezetek szervezését a Vá­ros- és Községgazdálkodási Minisz­térium engedélyezi. A szövetkezetek tagjai munkások, alkalmazottak, szellemi szabadfog­lalkozásúak és nyugdíjasok ’ehetneld Az állam szövetkezeti társasházak építésével a dolgozóknak munkahe­lyükhöz kövei kíván megfelelő la­kást biztosítani. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents