Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

*PSAKJ*AfT¥Ä*öteS*As tSR* ísMSrS* BESZÉLŐ FIZIKAI ESZKÖZÖK — MEGELEVENEDETT PÉLDÁK A Kilián György-gimnázium kiállításai Lenin-ünnepségek Borsod megye üzemeiben és községeiben r Hogyan lehet elvont matematikai £s .fizikai tételeket érdekessé tenni, s a gyakorlatban alkalmazni? Ho­gyan lehet a számok elvont világát megkedvelteim a diákokkal, az át­lagosak és gyengék seregét a kivá­lóak színvonalára fejleszteni — ezek a kérdések a pedagógia sarkkérdé­sei- voltak és maradnak még hosszú ideig. A Kilián gimnázium országos jelentőségű fizikai és matematikai szemléltetőeszköz kiállítása és fej­lődéstani kiállítása jól válaszol tizekre a kérdésekre. {A fizikai és matematikai kiállí­tások rendezői Lenin mondását ad­ták a kiállítás mottójául: „Az ele­ven szemlélettől az absztrakt gon­dolkodáshoz és ettől a gyakorlathoz *—' ez az igazság megismerésének dialektikus útja<c. A kiállított szem­léltető eszközök kitűnő lehetőséget biztosítanak az elvont gondolkodás és a gyakorlat egyesítésére. Vegyünk csak egy olyan természé­ki jelenséget, mint a mechanikai energia átalakulása elektromos ener­giává, majd ennek visszaalakulása mechanikai energiává. Ezt a folya­matot a következő elmés szerkezet szemlélteti: Egy mágnespatkó sarkai között lengésbe hoznak egy ingát, ezáltal indukált áram keletkezik. Az inga vezető révén összeköttetés­ben áll egy másik ingával. Az át­vezetett indukált áram a másik in­gát is lengésbe hozza. Tehát a len­gésre fordított mechanikai energia átalakult elektromos energiává, ez pedig a másik inga mozgásával visz- száalakult mechanikává. Teljesen világos így az egész folyamat min­den diák számára. A mágneses elv gyakorlati allcalmazásáru ifcis ércdu- Sn<tt szerkesztettek. Láthatunk elek­tromágnes működését szemléltető da­ruz, a dinamó elvét bemutató kis motort, elektromágneses hibajelző készüléket — összesen 40 darab pompás kis kísérleti eszközt. A matematikai kiállításon bemu­tatott testek részben mértami felada­tokat szemléltetnek, részben térben nehezen elképzelhető példákat ma­gyaráznak. Vegyünk csak egy kér­dést: „Hogyan aránylik egymáshoz annak a három gömbnek a felszíne, amelyek közül az első egy kocká­ba van beírva, a másik átmegy az élek felezőpontján, a harmadik pe­dig a csúcson" Mindez nemcsak a matematika berkeiben nem túl já­ratos olvasó, hanem az egyszerű diák számára is kicsit arabusul hangzik. De az ötletesen összeszer­kesztett lest láttán a tanuló meg­érti a kérdést és könnyen meg tud­ja oldani a példát. Ezek a testek térszemléletre nevelik a diákokat. Ér deices a fejlődéstani kiállítás is, amely rajzokon szemlélteti az em­lős világ, illetve az ember fejlődé­sét, a törzs, a végtag, a koponya át­alakulásáról szóló bizonyítékokkal, s fejlődéstani. . lélektani tényekkel dokumentálja a darwini fejlődésel­mélet igazságát. Különösen gazdag a kiállítás rajz és szobrászati doku­mentum anyaga, amelyet a tanulók készítettek. Érdemes néhány szót ejteni a ki­állítások megrendezésének történeté­ről. A Kilián György gimnázium­ban már hagyományosak az ilyen Iciállítások. Tavaly a Bükkről és a kohászat történetéről rendeztek ki­állítást. Az idei három kiállítás anyagi feltételeit részben az áldo­zatkész szülői munkaközösség te­remtette meg. A műszerek előállí­tása a kiállítást rendező tanárok és diákok találékonyságát dicséri. A fizikai műszerkiállítás anyagát a fi­zikai szakkör 12 diáktagja állította össze, az 56 matematikai szemléltető eszközt pedig főleg a IV/c és I. osz­tályosok. A tárgyak elkészítése ki­tünően szolgálja a gyakorlati kép­zést. A matematikai anyagot főleg rossz kerékpárküllőkből forraszt lát­ták össze. A diákok így megtanulták a forrasztópáka kezelését is. A fizi- Icai anyaghoz szintén igen ügyesen. szerezték össze az anyagot, az elké­szítést pedig az iskola saját műhe­lyében végezték. Különösen találé­kony munka a rezonanciát szemlél­tető készülék, amelyet egy rossz fűrészből készítettek. A biológiai kiállításon, kitűnő rajzo­lót ismertünk meg Tóth Ágnes sze­mélyében. Kiss Ágnes és Svéde. Jo­lán szobrászt készségét bizonyí­totta be. Nagyon jelentős pedagógiai szem­pontból a Kilián György gimnázium kiállítása, amely jól szolgálja az if­júság politechniilcai és gyakorlati képzését, hozzájárul a sokoldalúan képzett, természettudományos gon­dolkodású ifjúság neveléséhez. (Sándor) Vladimir Iljics Lenin születésé­nek 86. évfordulója alkalmából ezen a héten megyénk dolgozói ünnepségeken, röpgyűléseken, kis- gyűléseken emlékeznek meg a szovjet állam megalakítójáról, az emberiség nagy lángelméjéről. A következő helyeken lesznek ünnep­ségek megyénk területén: Tiszapalkonyán április 19-én este fél 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Vadászi Elemérné. Kazincbarcikán április 19-én este fél 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Pál Lajos. Encsen április 20-án este fél 8 órakor. Ünnepi beszédet mond Kö­vér József. Szerencsen április 20-án este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Fü- geczky István. Tiszalúcon április 20-án este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Kor- dos Győző. Mezőkövesden április 20-án este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Laczkó László. Mezőkeresztesen április 21-én este 7 órakor, ünnepi beszédet mond Lukács János. Putnokon április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Dikó Etel. Sajókazán április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Hering István. Borsodnádasdon április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Kovács Miklós. Arlón április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Balogh Pé­ter. Szikszón április 21-én este 7 óra* kor. Ünnepi beszédet mond Kere-? kés József. Alsóvadászon április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Dobozi Erzsébet. Abaujszántón április 21-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Iván István. Göncön április 21-én este 7 óra- kor. Ünnepi beszédet mond Fekete László. Sajóbábonyban április 21-én este 6 órakor. Ünnepi beszédet mond Lehóczky Sándor. Mezőcsáton április 22-én délelőtt 10 órakor. Ünnepi beszédet mond Tóth László. Ernődön április 22-én délelőtt 10 órakor. Ünnepi beszédet mond Aranyosi József. Edelénybcn április 22-én este 7 órakor, ünnepi beszedet mond Gyurák László. Ormosbánván április 22-dn este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Bodrogi Jenő. Sárospatakon április 22-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Serfőző János. Sátoraljaújhelyen április 22-én este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Vahály Józsefné. Kiesén április 22-én este 7 óra­kor. Ünnepi beszédet mond Molnár András. A megemlékezéseket mindenütt rövid kulturális műsorral kötik egybe. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY fi Minisztertanács megtárgyalta a lermelőszövettcezetek 1955. évi zárszámadásáról szóló jelentést Pártépités Beszélgetés egy járási pártbizottság munkatársával A napokban lapunk munkatársa ♦beszélgetést folytatott a mezőgazda­ság időszerű kérdéseiről Nagy Sán­dor. elv társsal, a miskolci járási pártbizottság gépállomás titkárával, íme a kérdéseik és a feleletek: — MILYEN EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL AZ ELMÚLT ESZTEN­DŐBEN ÉS EZÉV ELSŐ NEGYED­ÉVE ALATT A JÁRÁS MEZŐGAZ­DASÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN? — A múlt évben örvendetes sike­rek mutatkoztak a terméshozamok növelésében. Természetesen a ked­vező időjárás is elősegítette, hogy a járás dolgozó parasztsága, — minde­nekelőtt a termelőszövetkezeti tag­ság, — megfeszített munkával túl­szárnyalta az előző évek eredmé­nyeit. A járás termelőszövetkezetei 1955-ben búzából 10.6, rozsból 9.7, őszi és tavaszi árpából 13.9, kukori­cából 15 mázsás holdankinti termés­átlagot értek el. Bebizonyosodott ez­úttal is, hogy csak a nagyüzemi gaz­dálkodás útján növelhetjük mező- gazdasági kultúránk színvonalát. A termelőszövetkezetek búzából 1.6 •rozsból 2.3, kukoricából 2.9 mázsá­val haladták túl az egyéni gazdák holdankinti terméseredményeit. A zöldségtermesztés fejlesztését sem hanyagoltuk el. A járás tsz-ei tavaly teljesítették terveiket — 72 holdon termesztettek zöldségfélesé­geket. De a zöldségtermesztés jelen­legi színvonalával' nem lehetünk megelégedve. A termelőszövetkeze tek kertészetei nem eléggé jövedelme zoeik, a szövetkezeti tagság nem használja ki azokat a szinte korlát­lan lehetőségeket, amelyek rendel­kezésére állanak. A feLsőzsolcai Sza badságharcos Tsz kertészete például tavaly mindössze 15.000 forintot jö­vedelmezett. Nagyobb szervezettség­gel, igényesebb munkával jövedel­mezőbbé, belterjesebbé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdaságát. A járás termelőszövetkezetei 1955- ben 40 holddal növelték a gyümöl­csösök területét. Dicséret illeti < kesznyéteni Szabadság Termeiőszö vetkezet tagjait, akik 20 holdon te­lepítettek gyümölcsöst. Ugyancsak az elmúlt évben létrehoztunk egy faiskolát is a hernádnémeti Vörös Csillag Tsz-ben. Az idén szőlőolt­vány telepet szándékozunk létesí­teni. Sajnos az állattenyésztésben nem értünk el olyan sikereket, mint a növénytermesztésben. Főleg a szarvasmarha tenyésztésben marad­tunk le. Az 1955. évi júniusi pártha­tározat megjelenése után tapasztal­tunk csak némi fejlődést. Tavaly szeptemberben a tejtermelés istálló- átlaga 2.4 liter volt, októberben pe­dig egyik hónapról a másikra meg­haladta az 5 litert. De a fejlődés azóta megrekedt, az istállóátlag je­lenleg is 6 liter alatt van. Nem le­hetünk elégedették az egy te­hénre eső tejhozammal sem. Egye­denként az évi fejési átlag 1955-ben a termelőszövetkezeteiknél 1820 liter volt. Tervünk az, hogy az év végére elérjük, sőt meghaladjuk az évi 2000 literes tehenenkénti fejési átlagot.- MILYEN EREDMÉNYEK SZÜ­LETTEK A JÁRÁS TERMELŐ­SZÖVETKEZETI MOZGALMÁNAK KISZÉLESÍTÉSÉBEN? — A járási pártbizottság 1955-ben célul tűzte ki, hogy 250—300 család­dal erősítsük a szövetkezeteket, 2500—3000 holddal növeljük földte­rületüket. Célkitűzésünk egyrészét valóra is váltottuk. A múlt évben 350 család 409 taggal lépett be a ter­melőszövetkezetekbe. vagy alakított új csoportot, a közös földterület azonban csak 1100 holddal gyarapo­dott. Ez azt mutatja, hogy a belépők nagyrésze földnélküli és kisparaszt volt. 1956 első negyedévében már lé nyegesen nagyobbak eredményeink mint az előző esztendő hasonló idő szakában. Március végéig öt új ter­melőszövetkezet alakult: Sajósenyén, Arnóton, Ládpetrin, Kiscsécsen és Kesznyéten községekben. 3 hónap alatt 257 család 1687 hold földterü­lettel választotta a termelőszövetke zeti gazdálkodást. Nem lenne helyén­való persze. ha elhallgatnánk a meg­lévő hibákat, hiányosságokat; — MILYEN BABÁK, HIÁNYOS­SÁGOK EZEK? — Eredményeink nagyobbak le­hetnének, ha a járási pártbizottsá­gon nem tanúsítottunk volna merev­séget a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésében. Ez a merevség abban nyilvánult meg, hogy a párt- bizottság oly.an községekben terve­zett tsz fejlesztést, ahol erre még nem voltak meg az előfeltételek. Nem tanulmányoztuk eléggé a tava­lyi júniusi párthatározatot, amely pedig világosan meghatározta i pártbizottságok és pártalapszerveze- tek feladatait. A munkát jórészt író­asztal mellől irányítottuk, keveset tartózkodtunk a községekben, a ter­melőszövetkezetekben . Az eLkövetkezendő időkben a le­hető legnagyobb mértékben haszno­sítjuk a XX. kongresszus útmutatá­sait. Tudjuk, hogy csak akkor érünk el az eddigieknél nagyobb eredmé­nyeket mind a hozamok növelésében, mind a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésében, ha szakítunk a bürokratikus irodai módszerekkel, gyakrabban eljárunk a községekbe, termelőszövetkezetekbe, a gépállo­másokra és a helyszínen igyekszünk segíteni a munka megszervezésében. Hiba volt továbbá az is, hogy a termelőszövetkezeti tagság elzárkó­zott a kívülállóktól, nem ismertette eredményeit. Igen kevés tsz tag kap­csolódott be a dolgozó parasztok kö­zött folyó politikai felvilágosító munkába, a spontán fejlődésre bíz­ták a termelőszövetkezeti mozgal­mat. A gépállomások is csak term*#- lési feladatuk elvégzését tartották szem előtt, a politikai felvilágosító munkához nem adtak segítséget. A termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésénél sokszor a dolog könnyeb­bik részét választottuk, csak a kis- parasztok és a földnélküliek között végeztünk szervező, felvilágosító munkát. Ez volt a legfőbb oíka an­nak, hogy a múlt évben kevés kö­zépparaszt lépett be a tsz-ekbe. — MELYEK A JÁRÁSI PÁRTBI­ZOTTSÁG TERVEI ÉS A LEG FONTOSABB FELADATOK? — A pártszervezetek, tanácsszer­vek, egész dolgozó parasztságunk legfontosabb teendője most végre­hajtani a Központi Vezetőségnek „a mezőgazdaság szocialista, átszervezé­sének, s a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól’ szóló 1955 júniusi határozatát. Ennek szellemében biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer, érászaik útján létrehozott tsz-ek nem erősítik, hanem gyengítik a szövet kezeti mozgalmat. A fő figyelmet jövőben is, mint eddig, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fejlesz­tésére fordítjuk. Nem feledkezünk el azonban közben az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákról sem. Ügyelünk arra. hogy az alacsonyabb típusú tsz-ek az alakulástól kezdve alapszabály szerint dolgozzanak. A mezőgazdasági terméshozam növe­lése, az á 1 lat ten y és z tés fejlesztése valamint a termelőszövetkezeti moz­galom kiszélesítése érdekében mesz- szemenően figyelembe vesszük a most megtartott járási pártértekez­let határozatát. LOVAS LAJOS * A Minisztertanács megtárgyalta a földművelésügyi miniszter jelentését a termelőszövetkezetek 1955. évi zár­számadásáról és megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági helyzete jelentősen tovább erősödött. A termelőszövetkezetek tiszta va­gyona közel félmilláárd forinttal, az egy munkaegységre jutó részesedés pedig 24 százalékkal nőtt. Az ered­mények ellenére a termelőszövetke­zetek gazdálkodását és a vezetés színvonalát tovább kell javítani. Annak érdekében, hogy a termelő­szövetkezeti tagok a közös gazdálko­dás eredményeiből egész évben ará­nyosan jussanak jövedelemhez, a Minisztertanács ajánlja a termelő- szövetkezeteknek, hogy havonkint rendszeresen adjanak készpónzelőle- get. Az alapszabálynak megfelelően az előző hónapban ledolgozott mun­kaegységek után megtervezett kész­pénzrészesedés ötven-hatvan száza­lékát lehet előlegként kiadni. A havi- előleget elsősorban a ter­melőszövetkezetek készpénzbevéte­leiből kell folyósítani. Mivel a tér meloszövet kezeteknél a készpénzbe­vételek zöme ősszel jelentkezik, Minisztertanács felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy — < termelőszövetkezetek kérésére — a Magyar Nemzeti Bank útján indo költ esetben munkaegységelőleg fize tésére rövidlejáratú hitelt adhas son. A munkaegységelőlegre adott hitelt a bevételekből folyamatosan de legkésőbb a zárszámadásikor kell visszafizetni. A Minisztertanács felhívja a tér melőszövetkezetek figyelmét, hogy a bevételek fokozásának legfőbb esz­köze a közös állatállomány hozamá­nak növelése és ennek alapja első­sorban a közös állatállomány takar- mányellátásának feltétlen biztosí­tása. A termelőszövetkezetek alap­szabályának 39/c. pontja szerint: „a takarrnán)^lapba olyan mennyiség­ben kell szálas- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövet­kezet meglévő és a terv szerint nö­vekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa"; A Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az alapszabály e rendel­kezésének végrehajtása érdekében a termelőszövetkezetek vezetőségei a legnagyobb körültekintéssel gon­doskodjanak a közös állatállomány takarmányellátásáról, dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket és ter­jesszék jóváhagyásra az áprilisi közgyűlés elé. A közgyűlés elé ja­vaslatokat kell terjeszteni arra vonat­kozóan, hogy milyen módon lehet a takarmányfélék, elsősorban a kuko­rica, pillangósok, valamint a siló­takarmányok vetésterületét és ter­méshozamát olyan szintre emelni, hogy a megtermelt takarmány a kö­zös állomány teljes szükségletét biz­tosítsa és lehetőséget adjon arra is, hogy a ledolgozott munkaegységek után a tagok háztáji gazdaságuk alapszabály szerinti állatállománya ellátására takarmányrészesedést is kapjanak. A közgyűlés megfelelő határozatokkal és hatékony ellenőr­zéssel gondoskodjék arról, hog£ az alapszabály szigorú betartásával a tagjaik részesedéseként — tekintet­tel arra, hogy a tagok háztáji gaz­dasággal rendelkeznek és azon dön­tően takarmányt termelnek —; csak azt a szemes- és szálastakarmányt adják ki, ami a közös állatállomány takarmányszükségletén felül van; A Minisztertanács arra is felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a kö­zös állatállomány takarmányellátása mellett fordítsanak sokkal nagyobb gondot a növendékmarha, elsősor­ban az üszőnevelésre. Az üszőneve­lés megjavítása teszi lehetővé az ál­latállomány gyors fejlődését, a meg­lévő tehénállomány minőségi javítá­sát és a tejtermelés jelentős fokozá­sát. Végül elhatározta a Miniszterta­nács, hogy ez év őszétől kezdve együttesen kell elkészíteni a termelő- szövetkezetekben a befejező gazda­sági év zárszámadását és a jövő gazdasági év termelési és pénzgaz­dálkodási tervét (MTI) — Szélenergiát hasznosító villa- moserőmű új mintapéldányát pró­bálták ki a Szovjetunió országos mezőgazdasági-gépészeti intézetében. A tartalékgenerátorral felszerelt új­fajta erőmű teljesen fedezni tudja egy gép- és traktorállomás áram­szükségletét; 1 év alatt mintegy 70 ezer kilowatt villamosenergiát ter­mel. Működtetéséhez mindössze há­rom ember szükséges Vizes bányák <6 a karagandai szénmedencében A május 1-e tiszteletére indított munkaversenyben • a karagandai 106-os akna gépkezelői hozzáláttak, hogy előkészítsék a bányát a hid­raulikus eljárással való szénfejtés­re. Az új szintben előkészítő vága­tokat hajtanak ki, amelyeken ke­resztül víz szállítja majd a szene* a külszínre. A Kuznyeck-medence üzemben lévő hidro-bányáitól el­térően, itt nagy dúsítót is építenek ahol újfajta gépek választják el a meddőtől a különböző szemnagy­ságú szenet. A karagandai bányatervező inté­zet már készíti a hatodik ötéves tervben létesítendő hidro-bányák terveit. Az új, haladó szénfejtési eljárás a »Dubovszkaja—2« akná­ban háromszorosra növeli a bányá­szok termelékenységét, ugyanakkor felére csökkenti a szén önköltségét, jóval kevesebb lesz a földalatti munka. Majdnem valamennyi karagan­dai hidro-bányát az új tentéki szén­vidéken létesítik, amely csak ta­valy került rá a karagandai me­dence térképére. A négy első bánya szomszédságában épül az új bánya­város: Tentek. A kazahsztáni kohó »vizesbányái-* az ötéves terv végéré a karagandai szén 15 százalékát adják majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents