Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

2 ßSEARfll AGY ARORSZ AO Szerda. 1956 április I# ,M egész világ számára hatalmas jelentőségű esemény“ Angol lapok N. A. Bulganvin és N. Sz. Hruscsov augliai utazásáról London (TASZSZ) Az angol lapok kiemelkedő helyen számolnak be arról, hogy N. A. Bul- gáziyitn és N. Sz. Hruscsov az Ord- záoTiikidze cirkáló fedélzetén Angliá­ba indult. Bulganyin es Hruscsov angliai lá­togatását a legtöbb hírmagyarázó az egyik legfontosabb nemzetközi ese­ményként értékeli. A Financial Times, az angol üzleti körök lapja „Kereskedelem Orosz­országgal” című szerkesztőségi cik­kében hangsúlyozza, milyen nagy­jelentőségű az angol-szovjet keres­kedelmi kapcsolatok kibővítése. A Yorkshire Post című konzerv a- 1 tív lap „Találkozás, amely messze vezethet’‘ című vezércikkében fog­lalkozik Bulganyin és Hruscsov lá­togatásával. „őfelsége kormányát — jelenti ki a lap — az a cél vezérelje, hogy jobb kapcsolatokat létesítsen az orosz kormánnyal.’ A lap bírálja azokat az angol kö­röket és sajtóorgánumokat,- ame­lyek akadályt igyekszenek gördíteni az elé, hogy a közeli látogatáson a barátság és a jóakarat légkörét te­remtsék meg. A lap befejezésül hangsúlyozza: A szovjet és angol vezetők találkozá­sának „a béke biztosítását és felvi­rágzást” kell céloznia. A Birmingham Pest című, másik befolyásos konzervatív lap a szovjet vezetők angliai látogatását szerkesz­tőségi cikkében úgy jellemzi, mint amely „nem csupán Anglia, hanem az egész világ számára hatalmas je­lentőségű esemény”. A lap rámutat arra, hogy Bulga- nyin és Hruscsov látogatása „ked­vező lehetőségeket nyit meg’ ’az an­gol és szovjet államférfiak „közvet­len tárgyalásai számára”, majd ezt írja: „Teljes mértékben érthető, hogy e látogatás nagy és pozitív eredményeket szolgáltathat.” (MTI) Ausztriát felvették uz Európa Tanácsba S trasbourg (MT I) Strasbourgban hétfőn megnyílt az Európa Tanács új ülésszaka. A DPA jelentése szerint a tanács mi­niszteri bizottsága hétfői ülésén jó­váhagyta Ausztria felvételét az Europa Tanácsba. Ausztria az Európa Tanács tizenötödik tagja. Egyébként az Európa Tanács kon­zultatív közgyűlése hétfőn a belga Dehousse-t választotta meg új elnö­kévé Guy Mollet helyére, aki fran­cia miniszterelnökké történt kineve­zése után lemondott erről a tiszt­ségről. (MTI) A bonni kormánynak titkos megállapodása van a nyugati hatalmakkal Berlin (MTI) A nyugatnémet hadügyminiszté­rium szóvivője sajtóértekezleten megerősítette a híreket, amelyek szerint a bonni kormány 1952 ele­jén, az úgynevezett Európai Védelmi Közösségről szóló szerződés kereté­ben titkos megállapodást kötött a nyugati hatalmakkal. Ebben a meg­állapodásban Bonn kötelezettséget vállal ötszázezer főnyi haderő szer­vezésére és fenntartására. Az EVK bukása után, 1954-ben ezt a titkos megállapodást a párizsi szerződések keretébe helyezték át. Az Adenauer-kormány beismerése nagy feltűnést keltett, miután bonni hivatalos körök az utóbbi években több ízben cáfolták azokat a feltevé­seket, hogy Nyugatnémetország tit­kos paktumot kötött a nyugati ha­talmakkal. (MTI) Kinevezték a sorsolási bizottságot A pénzügyminiszter kinevezte a másodilk békekölcsön 8. húzásának sorsolási bizottságát, amely irányít­ja és ellenőrzi a sorsolás menetét. A bizottság tagjai a Szakszervize­tek. Országos Tanácsa, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Mező­gazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége, az Országos Bé- ketanács, a hódmezővásárhelyi vá­rosi tanács, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Takarékpénz­tár jelöltjei közül kerültek ki. (MTI) A második cserepoveci nagyolvasztó építkezésén Hosszú, kanyargó lépcső vezet fel az új nagyolvasztó kohóadagoló terére. Itt, 50 méter magasságban találjuk a töltőtölcsért, a csészét, az adagelosztót, a nagy és kis etető- harangokat. A másötiik cserepoveci nagyol­vasztó adagoló berendezésének sze­relését a »Szojuzmontazssztroj-< tröszt szerelői végezték, élükön V. D. Rosztovszkij tapasztalt mester­rel. 30 fokos hidegben, sőt gyakran hóviharban dolgoztak. Annak elle­nére, hogy melegen voltak öltözve, sokat szenvedtek a fagytól. De a magasból nem igen lehetett mele­gedés végeit leszállni. Ezért az adagolótéren melegedőkamrákat állítottak fel. A tüzelőt puttonyok­kal szállították fel. A szerelők egy órát dolgoztak, tíz percet meleged­tek a kamrában ... Április 1-én hozzáfogtak a 2. szá­mú nagyolvasztó szárításához. Előző nap központosították az etetőtölcséreket. Minden készüléket gondosan felülvizsgáltak. A nagy- olvasztó szárítása nyolc napot vett igénybe. A cserepoveci kohómű második nagyolvasztóját 14 hónap alatt épí­tették fel. Az első nagyolvasztó épí­tése több mint két évig tartott. TőáfjeJtérke íl a kit törpe A VI. számú Tóth Pál általános leányiskola az úttörőmozgalom 10 éves fennállásának jubileumára a napokban az Állami Déryné Színház­ban bemutatta a Hófehérke és a hét törpe című mesedarabot. A kis „mű­vészek4 nagy sikert arattak. Dicsérettel, elismeréssel kell meg­emlékezni Pataki Gáborné nevélő és Szőllősi Zsuzsanna úttörővezető oda­adó munkájáról, amellyel a szénszü­net idején a szép előadásra betaní­tották a rájuk bízott leánykákat. Az iskola a bevételből 1000 forin­tot az árvízkárosultak részére jutta­tott el. Csengő Ildikó hatodik B. osztályos tanuló Hófehérke, Lizák Klára hetedik osztályos tanuló pedig a királyfi szerepében. Hófehérke a törpék között. (Weisz József felv.) ezzél kiegészítse, továbbfejlessze Marxnak és Engelsnek a ré­gebbi tapasztalatok alapján kidolgozott tanításait. Lenin sokat foglalkozott Magyarországgal, a magyar munkásmozgalom kérdéseivel is. Már 1913-ban megállapí­totta: Magyarország tudvalévőén a legközelebb áll Orosz­országhoz, nemcsak földrajzilag, hanem azoknak a reak­ciós földbirtolcosoknak a mindenhatósága tekintetében is, akik átmentették a középkoi'ból óriási kiterjedésű földbirto­kaikatu. Leninről ebben az időben Magyarországon még ke­veset tudtak. Bár első munkái — névtelenül — már 1905 nyarán megjelentek a Népszavában és 1905 decemberében nevét is közölte a lap, egész tevékenységéről alig jutott el valami a magyar munkássághoz. 1917-ben, ez oroszországi februári forradalom után már nem lehetett többé hallgatni Lenin tevékenységéről a magyar munkásság előtt. Egyre több hír érkezett a bol­sevikok forradalmi harcairól, Lenin fellépéséről és ezek a hírék harcra lelkesítették a magyar munkásokat és parasz­tokat is. A magyár munkások és parasztok körében új forradalmi irányzatok, mozgalmak jelentkeztek, amelyek Lenint és a bolsevikokat tekintették példaképüknek. Különösen nagy lett Lenin és a bolsevikek népszerű­sége Magyarországon a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után. A békédeikrétumot valamennyi lap kö­zölte, a budapesti munkások hatalmas népgyülése'ken tet­tek, hitet az orosz proletárforradalom mellett. Lenin neve és tanítása a baloldali munkásság zászlajává vált. A Forra­dalmi Szocialisták egyik röplapja igy írt erről: „A tartós béltét sem a szoció.ldemokrácia, sem semmiféle kormány, hanem csak a bolsevikizmusi eszme megvalósítása fogja számunkra biztosítani. Tehát tettre fel!*’ Á magyarországi 1918-as októberi forradalomban a munkások és parasztok nagy tömegeit az orosz forradalom eszméi, Lenin eszméi fűtötték: szocialista forradalmat, mun- káskormányt, szovjethatalmat akartak. Lenin a polgári forradalom győzelme után különösen •nagy figyelmet szentelt Magyarországnak. Harcba hívta a ■magyar munkásokat és parasztokat a forradalom továbbfej­lesztéséért, a szocialista forradalom megvalósításáért. A Lenin tanításainak jegyében létrejött Kommunisták Ma­gyarországi Pártja a proletariátusért vívott harcában Lenin segítségére támaszkodott. A párt lapja, a Vörös Újság, 1919 január 18-án ezzel a megjegyzéssel közölte Lenin egyik írását: „Lehin elvtárs, a nemzetközi proletariátus legelső harcosa és vezére. az alábbi cikket küldte el hozzánk, amely még több erői ad Minden kommunistának a proletariátus érdekében való küzdelemre“. Lenin ebben az időben többször rámutatott, hogy a magyarországi fejlődés újabb proletárforradalom felé ha­lad. Március elején arról beszélt, hogy „Magyarországon a kérdés élesen van feltéve...“ — március közepén pedig már megállapította, hogy „a magyar forradalom növekszik, éspedig vagyon gyorsan.’1 • Valóban, néhány nappal később Magyarországon, győzött a proletárforradalom, Lenin eszméi diadalmaskod­tak. Lenin a Magyar Tanácsiköztársaságnak igen nagy je- iéjjtőséget tulajdonított. Szemléltető bizonyítékát látta benne ánnak. hogy a proletariátus diktatúrája nem különleges oroszországi jelenség, hanem a szocializmushoz vezető egye­dül lehetséges út. ..Magyarország példája — mondotta. — döntő lesz a proletártömegek számára, mert. azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a . szovjélhatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot.“ Amikor a magyar - tanácskorjlány megbízásából Sza­muely Tibor 1919 májusában Moszkvába utazott. Lenin részletes útmutatást és tanácsokat adott neki. Elküldte vele nagyszerű munkáját, az „Üdvözlet a magyar munká­soknak“ című levelét. Az „Üdvözlet*’ Lenin kiemelkedő, jelentőségű művei közé tartozik. Helyet foglal Lenin legjelentősebb válogatott gyűjteményeiben, a világ csaknem minden nyelvén megje­lent sokmillió példányban és a kommunista felvilágosítás és tanítás ügyét szolgálja. Ebben a levélben Lenin kifejti a proletárdiktatúra megszilárdításának nehézségeit és feltételeit, figyelmeztet a dolgozó parasztság megnyerésének szükségességére, a kis­polgárság és a szociáldemokrácia ingadozására és esetleges árulására. Kitartó, lelkes, következetes harcra buzdítja a magyar munkásságot. „Legyetek szilárdak — írta — és a győzelem a tiétek lesz!“ A magyar tanácsköztársaság fennállása altatót Lenin népszerűsége rendkívül még­növekedett. Pesterzsébetet Le- ninvárosnak nevezték eL Deb­recen főutcája a Lénám út ne­vet kapta, mert ahogy akikor írták: „Lenin útja a mi utunk’*. Amikor pedig a jobboldali szo­ciáldemokraták bírálgattáik Lp- nin ..Üdvözlet’*-ét. akkor a proletariátus igazi véleményét fejezte ki az I. Vörös Hadtest, távirata, amely így szólt: „Mindannyian Lénm. álláspontját valljuk“. ­A magyá>v. tanácsköztársaság bukása után Lenin to­vábbra is sokát foglalkozott annak kérdéséivel, s levonta a bukás tanulságait. Kiemelte,-hogy a bukás fő oka a külső ellenség túlnyomó ereje volt, a magyar • forradalmát ,,hz antant képviselői fojtották vérbe, parlamentjeik háta mö­gött...*1 De feltárta azokat a hibákat is, amelyeket a ma­gyar kommunisták követtek el. Lenin állandóan nagy segítséget nyújtott a magyar kommunistáknak és az illegális kommunista mozgalomnak. Segítségével szabadította ki a szovjethatalom az éUemíorra- dalmi . hóhérok kezéből több mint négyszáz halálra, vagy sokévi fegyhózra. ítélt magyar kommunistát. Tanácsai, út­mutatásai, közvetlen személyes irányítása segítette munka- iában Rákosi elvtársat, aki akikor a Kommunista Interna-' cionálé egyik titkáraként dolgozott Moszkvában. Tanácso­kat adott munkájukhoz Varga Jenő és Alpári Gyula elvtáf- sakinak s még sok más magyar kommunistának. A magyar kommunisták ekkor rendkívül nehéz kö­rülmények között harcoltak az ellenforradalmi Magyaror­szágon. De lelkesítette, segítette őket harcaikban a Szov­jetunió, a Bolsevik Párt és a nagy Lenin példája és útmu­tatása. Lenin népszerűségét, szereíetét semmiféle terror nem tudta kiűzni a magyar dolgozók szívéből. Nem véletlen, hogy 1923 májusában az egyik burzsoá lap, a Pesti Hírlap sürgős intézkedést követelt azok ellen, akik az Internacioná- lét éneklik, vagy ahogy kifejezte magát: „akik még mindig a Lenin-himnusz hangjánál vigadnak“. Lenin és a Lenin- himnusz hívei sokan voltak és számuk állandóan szapo­rodott. d Lenin- halála mélységesen megrendítette a magyar dolgozókat. A fasiszta elnyomás lehetetlenné tette a-nyil­vános gyászt. De. az üzemekben és a proletár lakásokban a dolgozók mindenütt a nagy, vezér halálát gyászolták.. A má­tyásföldi Magyar Állami Gépgyár, egyik munkása'írta le ké­sőbb, hogy néhány. nappal Lenin halála után megszerez­ték fényképét; tkitették a falra és ezt írták alája: „Meg­halt Lenin, de él a leninizmus!“ Lenin már életében elismert vezére volt a nemzet­közi forradalmi munkásmozgalomnak. Jelentősége, hatása halála óta állandóan növekszik világszerte, különösen ma, a XX. pártkongresszus után. A magyar kommunisták az el­lenforradalmi rendszer évtizedeiben Lenin tanításaival fel­fegyverkezve küzdöttek a fasiszta ellenség ellen, a dolgozó nép szabadságáért, a munkásosztály felszabadulásáért. Ezt a szabadságot Lenin népe hozta meg nekünk. A felszaba­dulás óta elért minden eredményünk alapja, győzelmünk biztosítéka — a hűség nagy tanítómesterünk, a halhatatlan Lenin tanításaihoz. Ezt mondja a magyar költő: ..Raffvoe jövendő századokban Almokban, szívekben, d átokban. Ami Leninből véetelen És ami Leninből örök!” S e költői szavak minden évtized után egyre elévül** kötetlenebbé, örökérvényűvé válnak! Lenin politikai és tu­dományos tevékenysége kez­detétől fogva igen nagy fi­gyelmet szentelt a nemzet­közi munkásmozgalom fejlő­désének. Lenin az élő, fejlődő marxizmus híve és hirdetője volt. Ezért igyekezett mmél jobban megismerni és feldolgozni az egyes országok törté­netének, mozgalmainak tapasztalatait, sajátosságait, hogy LENI N ÉS A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM

Next

/
Thumbnails
Contents