Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

3

MMA, lm iprWB 1?

Okuljanak a hibákból ax edelényi gépállomás vezetői is

kapunk mult csütörtöki számának „A hibakereső brigád“ című cikkében beszámoltunk az edelényi gépállomáson folytatott néhánynapos ellenőrzésről.

A ciikik írójának — ott jártakor — a gépállomás vezetői elpanaszolták, hogy a brigád csak megkereste a hibákat és megjelölte azok kijavításának határidejét, — ezzel azonban be is fejezte ténykedését. Hogy egyes feladatokat miért nem tudtak végrehajtani, — erre vonatkozóan meg sem hallgatták a helyi vezetőket. Ellentmondást nem tűrő hangon utasították őket a jegyzőkönyvben nyolc oldalon rögzített tennivalók elvégzésére. A gépállomás eddig végzett munkáját egyetlen szóval sem méltatták. Fukarkodtak az élenjáró traktorosok dicsérésével is. Az ellenőrzést végző szakemberek — akik egyben felettesei is a gépállomásnak — nem adtak segítséget a hibák kijavításához.

A bírálat a Megyei Tanács Gépállomás Igazgatóságának vezető szakembereit érte. Mikor tudomást szerezték az igazgatóság vezetői a panaszról — nagyon helyesen —, nem engedték el fülük mellett*a kritikát. Úgy érezték, hogy a bírálat jogos és ezért azonnal cselekedtek. Múlt hét péntekjén Gergely elvtárs, a gépállomási igazgatóság vezetője meglátogatta az ede- lényieket és kérte őket: mondják el sérelmeiket.

A jegyzőkönyv minden pontját átnézték és megvitatták. Gergely elvtárs pontos útmutatást adott a tennivalók elvégzéséhez. Módosítottak néhány határidőt is.

Az igazgatóságon tehát megszívlelték a bírálatot. Ugyancsak okulniok kell az esetből a gépállomás vezetőinek, köztük Csillag elvtárs igazgatónak is. Akad

még tennivaló a gépállomáson. A tavaszi munkában az utolsó előtti helyen állnak. A gépeket nem javították ki megfelelően. Elhanyagolták a tervszerű karbantartást. Nincs minden rendben a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetben sem. Többszöri figyelmeztetésre sem vezették be a szakaszos trágyakezelést és baj volt a szerződések kötésével is. A gépállomás vezetői nem látogatják a termelőszövetkezeteket s így nem tudnak megfelelő segítséget adni számukra. A gépállomás udvarán az ellenőrzés idején példátlan volt a rendetlenség. Mindezeket még betetőzi, hogy a gépállomás nem tud elszámolni 120.000 forinttal.

Lássuk, mit kell tenni a hibák megszüntetésére? A szakaszos trágyakezelés megoldásához pótkocsikat kap a gépállomás és hogy vezetői könnyebben járhassák a körzetet, két motorkerékpárt, sőt gépkocsit is bocsátanak rendelkezésükre. De ne várják a gépállomás vezetői, hogy a megyei igazgatóság mindent elvégez helyettük, hogy például majd kifüggeszti a tsz- ek istállóiba a munkarendet. Nincs szükség különleges módszerre a szerződéskötések elkészítéséhez sem, — ezt maguk bizonyították be azzal, hogy a vizsgálat után azonnal hozzákezdtek a feladat megoldásához. Módot találtak az udvar rendbehozására is —, kát volt megvárni, hogy erre a megyei főmérnök, a főag- ronómus s az igazgatóság vezetője figyelmeztesse őket.

Igényeljék a megye segítségét, de ne várjanak gyámolítgatásra. Az edelényi gépállomás vezetői, fizikai dolgozói lássanak hozzá a hibák gyom kijavításé hoz és teljesítsék kötelességüket. Dolgozzanak jobban az edelényi gépállomáson!

(Ardainé)

A pártszerű kritika nyomán alkotó munka fakadt Királdon

Még tavaly október 20-án történt.

— Igaz, tökéletesen igaz — gondolta. Prohászka elvtárs, a királdi bánya igazgatója, amikor olvasta a Szabad Nép aznapi számában »A :felajánlást kövesse tett« című vezércikkének első sorait. Érdeklő- éléssel futotta át a cikket, amelyben gyakran esett szó bányákról. Egyszer csak — a vezércikk közepe tájánál, megdobbant a szíve. Hiszen itt róla van szó! Egy pillanatra megállt és a bekezdést újra elolvasta.

»Borsod megyében a május 7-én megtartott bányászértekezleten felszólalt Prohászka Rajmund a királdi bányaüzem igazgatója. Idézünk felszólalásából: »Lyükóbánya versenyfelhívását elfogadom. Megmondom kemény ellenfél leszünk,

, mert ha az utóbbi időkben keveset hallottak is a vöröscsillagos Királd- ról, a jövőben hallani fognak.« i fezek után hét pontban felsorolta , a verseny céljait. Érdemes megvizs- \ gálrii, mi valósult meg belőlük. A ‘ hánya a második negyedévben él- , üzem volt, ma az ózdi tröszt legrosszabb üzeme. A vállalt megtakarítás helyett a harmadik negyedévben 19.9 százalékkal több bánya- . fát használtak fel, mint szabad lett I volna. A vállalt csökkentés helyett . a harmadik negyedévben 19.1 szá- zálékkal nőtt az önköltség. Vállalták, hogy az idén 20.000 tonna szenet millszekundos robbantással termelnek, az új módszert azonban [ október 1-ig be sem vezették. Vállalták, hogy a darabbérben dolgozók 90 százaléka teljesíteni fogja normáját, de a harmadik negyedévben nem teljesítették ezt az ígéretüket sem. Vajon hogyan lép ezekután Prohászka elvtárs azok' elé, akik résztvettek a májusi aktíván és végighallgatták felszólalását?«

A betűk táncolni kezdtek a szeme előtt. Csak most érezte igazán,

' milyen súlyuk van a szavaknak. Akkor döbbent rá, hogy amit májusban megígért, az mind csak ígéret máradt.

Szeretett volna tollat ragadni, hogy megírja a Szabad Népnek: az elmúlt öt hónap alatt is éppen úgy harcolt a tervek túlteljesítéséért mint azelőtt és nem igaz, hogy csalódott benne a párt. Mert ha a sorok nem is mondták ki, ezt sejt- tetiék. Keze már nyúlt volna a toll felé, de félúton megállt. Nem! Itt szavaknál többre van szükség. A vezércikk százezrek nevében tőle is tetteket követel!

Az izgalom lassan felengedett benne. Gondolatai már a bányában jártak s végigvonultak minden vágaton. Kereste, kutatta, hol mit lehet tenni, hogy minden rendbe jöjjön és ismét kigyúljon a vörös csillag az akna fölött.

*

Az éjjeles műszak dolgozói már régen a munkahelyen voltak, de Prohászka elvtárs még mindig a térképek fölé hajolva dolgozott. Agyában az önköltség csökkentés, a millszekundos robbantás, a bá- nyáfa takarékosság problémái ke ■ringtek, amelyek mind-mind megoldásra vártak. Végül összegezte magában; hogyan kezdje holnap a munkát. Első tennivalója az volt,

azonos állásponton vannak: egyetlen lehetőség a hibák kijavítására, ha meghallgatják a bányászok véleményét, bíznak alkotó kezdeményezésükben, eljuttatják a párt szavát a legkisebb munkahelyre is.

A legközelebbi termelési értekezleten nem lehetett látni bóbiskoló embereket. A vita során még olyanok is hozzászóltak, akik máskor csak bólogatni, vagy hallgatni szoktak.

Néhány hét alatt teljesen megváltozott a bánya arculata. A bá- nyafapazarlás szinte teljesen megszűnt. Emelkedett az omlasztásból visszanyert fa mennyisége is. Külön brigád alakult a millszekundos robbantás bevezetésére. Bics István bányamérnök és Kakuk István elvtárs, az üzemi pártbizottság titkárának irányításával. A harc eredményes volt. A fiatal bányamérnök és a párttitkár személyesen próbálta ki a millszekundos robbantást. Utána a kommunisták legjobbjait tanították meg az új eljárásra, majd tanfolyamot szerveztek, ahol 30 bányász sajátította él millszekundos robbantás tecJ\niká- ját. Ez év januárjában a szén 11 százalékát, februárban 33 százalékát, márciusban már 50 százalékát termelték ki millszekundos robbantással. Ezzel azonban nem elégedtek meg. Pótolni akarták a tavalyi súlyos mulasztást s ezért Bics elvtárs felajánlást tett, hogy ez évi millszekundos robbantási tervüket május 1-re befejezik. A terv első negyedévre esedékes részét már 356 százalékban teljesítették.

A dolgozók öntudatába vetett bizalom most is meghozta gyümölcsét. Németh Péter és Jelsovszki

László lőníesterek, valdihint tröszt »millszekundos brigádjának« tagjai: Szalmás József, Kondor ősi Géza és a Béke-tárói Vass József fáradhatatlan harcosai lettek az új robbantási technika alkalmazásának. A királdi lőmesterek a nagyszerű eredmények láttán felajánlást tettek arra, hogy a frontok termelésének 60 százalékát millszekundos robbantással termélik ki.

.W

Most, hogy hat hónappal a bírálat után megkérdezzük Prohászkd elvtársat, mit tettek a hibák kijavítása érdekében, mosolyogva előbb hellyel kínál bennünket.

— Erre a kérdésre a Szabad Nép vezércikke alapján szeretnék vála szólni — mondja. — Ebben az. év ben minden hónapban; túlieljesítét tűk. tervünket. Április 1-től 9-ig

110.5 százalékos teljesítményünk kel a tröszt legjobban termelő üzeme voltunk. Az előirányzathoz képest első negyedéves önköítsé günket tonnánkint 5 forinttal csők kentettük. A bányafa felhasználás ban az első negyedév folyamán 243 köbméter megtakarítást értünk el. A darabbérben dolgozóknak 55 százaléka teljesíti normáját 100 százalék felett.

Kemény próbatétel volt Prohász ka elvtárs számára az elmúlt hat hónap, de megtanulta ez alatt, hogy a szavak helyett százszqr többet ér a tett! A bírálat jó talajra talált vörös csillagos királdi bányászok nál, nyomában termékeny munka fakadt.

SZABÓ FERENC az Ózdi Bányász szerkesztője

Használjuk ki jól

a vegyszeres gyomirtás nagy előnyeit

A szántóföldjeink elgyomosodásá- ból eredő károkat minden gazda ismeri, de bizonyára mégis megdöbbentő számunkra az a megállapítás, hogy a gyomok átlagosan közel egy harmaddal csökkentik évenkint a mezőgazdasága termelés értékét. Éppen ezért a mezőgazdaságii murikénak is jelentős részét teszi ki a gyomirtásra fordított fáradozás.

A sűrűn vetett növényeknél — például a gabonáknál — eddig gyakorlatilag szinte tehetetlenek voltunk a gyomokkal szemben. Ha az időjárás nem kedvezett a gabona gyors fejlődésének, akkor a gyomok jutottak uralomra és gabona termő terület üníknek 16—30 százalékát

azok foglalták el. 1947-ben gabona- vetésterületün/k 32.5 százaléka gyom volt. Ezek a számok azt jeOentik, hogy — csak 6 mázsa átlagot véve alapul — egy-két milliárd forint értékű gabona teremhetett volna a gyomok helyén. Ehhez még hozzájön a közvetett kártétel, hogy sok gyomnövény számtalan gombabetegséget és kártevőt szaporít.

Ezért lett a mezőgazdasági tudománynak olyan hatalmas vívmánya a vegyszeres gyomirtás feltalálása gyakorlati alkalmazásának kidolgozása. A mezőgazdaságban ez teljesen új védekezési módszer: Az elmúlt évben beállított nagyüzemi kísérletek: azt bizonyítják, hogy igen eredményes, a növényvédelem területén valóságos forradalmi módszer, A vegyszeres gyomirtás 2—4 mázsával növelte a termést a közepesen gyomos területeken.

Mi is az a vegyszeres gyomirtás?

A vegyszer neve: Dikonirt, fehér poralakú anyag, amelynek hatására a növényben rendkívüli gyors változások keletkeznek. A sejtek az egyik áráról a másikra annyira megnöve- kedneik, hogy a sejtfalak szétrepednek és a növény valósággal meg szakad. Ez a hatása azonban csak áz úgynevezett kétszikű növényeknél áll fenn. Köztudomású, hogy a növények egyik része ■ két sziklevelet, a máisáik része egy sziklevelet hajt csírázás után. A két nővénj^- csoport belső felépítése és sejtrend szere is alapvetően különbözik egymástól. Az eltérő belső tulajdonságok alapján a Dikonirt az egyszikű ríövényékre — ahova az összes gabonafélék ‘tartoznak — • mines káros hatással, míg a kétszikű gyomok, mint a vadrepce, aoat, folyófű, zsá- zfca menthetetlenül elpusztulnak. A vegyszer tehát »^kiválogatja“ a gyomokat a gabonanövény közül. Ebből a szerből egy lkat. holdra egy kiló 20 dekagramm szükséges, amit 150 liter vízben oldanak fel. Legjobb akkor alkalmazni, amikor a gabona 15—20 centiméter magasságot ért él, a gyomnövényeik pedig zsenge léveles állapotban vannak. A vegy szeres permetezést kalászolás előtt egy héttel be kell szüntetni. A meleg, napo6 idő elősegíti hatását. Permetezés után néhány óra múlva már lankadás látható, egy-két nap múlva pedig a gyomok teljesen elpusztulnak;

Kormányunk nagyarányú gondoskodása mind nagy óbb mértékben teszi lehetővé ennék az új módszernek az elterjesztését.

Az idén már 480 ezer kata&ztrália holdra elegendő gyomártószer áll rendelkezésünkre. Ezzel kenyérgabona területünknek 18 százalékát, a szocialista gazdaságokon belül pedig a kenyérgabona 40 százalékát lehet permetezni és így már az idén majdnem félmillió holdon egymillió mázsa termés többletet érhetünk el. A rendelkezésre álló készletekből főleg a tiszántúli gabona- termő vidékek, Békés, Szolnok és Hajdú megye kapják a legtöbbet: i

Használata anyagilag is kifizetődő

Egy katasztrális holdhoz szükséges vegy anyag 51 forint, a permetezést pedig a növényvédő gépállomás 49 forintért végzi el. Egy katasztrális hold közepesen gyomos gabonának kézi aca tolása 5—6 munkanapot vett igénybe. Ezt a munkát most 100 forintért szinte percek alatt végzi el a motoros permetező, hiszen naponta 35 katasztrális holdat tud gyomtalanítani. Tavaly a 160 ezer holdon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a vegyszeres gyomirtás két mázsa terméstöbbletet biztosít. Tehát 100 forintos befektetéssel 560 forintos tesranéstöbbié tét érhetünk el:

Ennyi előny és jó tulajdonság ellenére sem kielégítő a gyomirtásra kötött szerződésék mennyisége. A •munka április végefelé már megkezdődik és a legtöbb helyen még csak 50 százalékra áll a (szerződéskötés. Az új nagyhatású módszer elterjesztése és megismertetése minden közigazgatási szervnek és minden mezőgazdasági szakembernek feladata és kötelessége. Ne hagyják magára ebben a fontos szervező munkában a növényvédő gépállomásokat !

Még van idő, hogy a tsz-efkkel, vagy a növényvédő állomások, s a tsz-ek közelében fekvő egyéni gazdákkal megkössék a szerződésit. Az a tsz pedig, ahol még az idén is csak kísérletképpen kötötték meg a szerződést — például 100 hold helyett csak 10. holdra — tulajdonképpen, két vagon gabona terméstöbbletet dob el magától. A kísérletek beváltak — nincs már mit bizonytalankodni! Ezért minden tsz vezetősége vizsgálja felül a megállapodásokat és — ha szükséges — sürgősen. egészítsék ki azokat.

A nagy horderejű felfedezés hatalmas segítséget jelent parasztságunknak — éljünk is vele, hogy több kenyeret adhassunk az országnak.

Sz. In

Jó, ha tudják a gazdák...

Negyedére csökkentette a hengerfogyasztást

A diósgyőri kohászat durvahen- gerdéjében, ahol évenkint több tízezer tonna vasúti sínt hengerelnek, rendkívül sok henger használódik ei. Általában 350 tonna sin kihengerlése után hengercseréré van szükség. A gyakori csere nemcsak költséges, hanem tetemes időveszteséggel is jár.

Osztatni Mihály, az üzem fiatal mérnöke, aki tanulmányait a Szovjetunióban végezte, az év elején különleges összetételű anyagból készíttetett hengeröntvényt, ugyanakkor módosította a hengerek üregezését is. Az első évnegyed nagyobb részében már ezzel az új hengerrel végezték többezer tonna sinacél hengerlését. A negyedév végén számadást végeztek, s megállapították, hogy az új hengerrel 1300 tonna acélt tudnak kihengérelná. így. az egy tonna sínacélra eső hengerfogyasztást hét forintra, a korábbinak több mint harmadára csökkentették.

A második negyedév feladataira készülve az üzem fiatal mérnöke tovább tökéletesítette az eljárást. Az újonnan készített hengerékkel a napokban már megkezdik az üzemszerű munkát. A kísérletek alapján arra számítanak, hogy május 1-re hengercsere nélkül egyhuzamban 1500 tonna vasúti sint hengerelnek egy hengerrel, így a sdnacéloíknál a régebbivel szemben negyedére csökkentik a hengerfogyasztást.

Áprilisban megkezdik az első Lazai kísérleti atomreaktor építését a Szabadsághegyen

A tervek végleges kidolgozása után a 44. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói még ebben a hónapban hozzákezdenek a budapesti Szabadsághegyen az első hazai kísérleti atomreaktor földmunkáihoz.

A szovjet tervdokumentáció alapján épülő reaktor egy központi épü. „ . ...................... .létből és több laboratóriumból áll.

h

ogy felkereste az üzemi part-1 . j , , ,, ..........

b

izottság titkárát és véleményét Az atammáglyat a főépületben he- kérte. Hamarosan kiderült, hogy 1 lyezik el; Tervezőmérnökeink, az

építőipari vállalat vezetői és dolgozói nagy lelkesedéssel készülnék a nagy mű létrehozására, amely hatalmas segítséget nyújt majd atomkutatóink ipari, tudományos és gyógyászati kísérleteihez, ipari üzemeink munkájához.

Az atomreaktor berendezéseinek felszerelését előreláthatólag a jövő év tavaszán kezdik meg szovjet technikusok és szerelők. (MTI)

A búza nagyobb mennyiségű vizet májusban és júniusban használ el a talajból. Ezzel szemben a rozs — amely a hűvös időben is erőteljesen fejlődik — a talaj nedvességtartalmát már áprilisban jelentékenyen ig^nybeveszi és májusban, júniusban már sokkal kisebb a vízigénye, mint a búzáé. Ez a magyarázata annak, hogy a rozs után a talajban mindig több nedvesség marad, mint a búza után. A kapásnövények vízigénye júniusig általában kicsiny, majd erősén • megnövekedik. Augusztusban viszont a kapások már a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét fogyasztják.

Kutatók adatai szerint virágzáskor

és virágkötéskor a fagyra legérzékenyebbek a kajszibarack, a szilva, a dió és a szőlő, amelyek virágzáskor már —0.6 fok hidegben kárt szenvednek. A szamóca viszont —2.2 Celsius fokos, az alma és a körte —2.7 fokos hideget tűr el. Az őszibarack fagytűrőképessége virágzáskor —1.1 Celsius fok.

A szántóföldi növények közül a gyomnevelők közé soroljuk a búzát, árpát, zabot, borsót, lencsét, bíborherét, lent, mohart és a kölest. A gyomirtó növények között foglal helyet a rozs, a jól kapált kukorica, bab, burgonya, répa, repce, mák, napraforgó, dohány, továbbá a lucerna, a vöröshere, a baltacím.

Szakmunkás-vizsgát tehetnek a képesítéssel nem rendelkező állami gazdasági dolgozók

Állami gazdaságainkban sok olyan traktoros gépész és a műhelyekben szakmunkát végző dolgozó van, akiknek nincs meg a szakmai képesítésük. Igen fontos, hogy minden dolgozó megszerezze ezt a képesítést, ezért az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ikii szakmunkásvizsgák szervezéséről.

Az utasítás szerint szakmunkás- vizsgára jelentkezhet olyan állami gazdasági dolgozó, akit az 1956. évben traktoros gépész munkakörben, vagy műhelyekben foglalkoztattak, ha legalább 3 évi szakmai gyakorlata, a vizsgához szükséges elméleti tudása van és munkáját megfelelően végzi. A traktoros gépész szakvizsga követelménye: a mezőgazdaságban használt különböző típusú traktorfajták, kombájnok, és egyéb I erő- és munkagépek vezetése, kezelése és karbantartása, valamint a gépek javításában való közreműködés. Traktoros gépész szakmunkás- vizsgát a termelési igazgatóságok által szervezett bizottságok előtt kell letenni.

A vizsgákhoz a termelési igazgatóság segítséget is ad. Megszervezi á vizsgákra előkészítő szakmai oktatást, továbbá megszervezi a vizsgákra való jelentkezést. A gazdaság igazgatója is köteles segítséget adni a szakmunkás-vizsgák előkészítésében. Ismertetnie kell a vizsgakövetelményeket. kihirdetni a vizsgák helyét és időpontját, s gondoskodni kell arról, hogy a gazdaságban dolgozó gyakorlott szakmunkások, szakmai gyakorlatukat töltő mérnökök és technikusok segítséget adjanak a vizsgára készülőknek. Az utasítás melléklete a vizsgakövetelményeket részletesen ismerteti.