Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-17 / 91. szám
ÉSKAKHf AGTARORSZAO Kedd, 1956 iprttii H MIT KÖSZÖNHETNEK AZ ASSZONYOK LENINNEK ? Clara Zetkin válogatott írásaiból és beszédeiből a kövellcező cikkrészletet közöljük, amely 1925-ben jelent meg a „Die Kommunistische Fmuenmterna- tionale’t c. lapban. 1 enin elevenebben él, mint va- laha, eleven maradt számunkra. Olyan lángelme, mint az övé, sohasem szűnhet meg világítani; olyan iorró szív, mint az övé, sohasem hülhet ki; olyan hatalmas akarat, mint az övé, sohasem vesztheti el hajtóerejét, még akkor sem, ha életét a testi halál nyugalomra kényszeríti. Lenin lángelméje, szíve ( és akarata tovább él abban a gaz- ^ dag örökségben, melyet reánk hagyott. Tovább él írásaiban, beszédeiben és abban a három törté- neimi jelentőségű alkotásban, amelynek létrehozása és felvirágoztatása elsősorban az ő műve: a .bolsevik pártban, a Szovjetunióban és a Kommunista In- ..ternacionáléban. Lenin mindnyájunknak szeretett vezére és tanítója marad. A dolgozó asszonyoknak van a legnyomósabb okuk arra, hogy behatoljanak Lenin tanításaiba és elsajátítsák azokat. Valóban még nyomosabb okuk van rá, mint az elnyomottak és le- tiportak más rétegeinek, akik a kapitalizmus húsbavágó bilincseit akarják szétfeszíteni. Még nyomosabb okuk van rá, mint azoknak, akiknek akarata és minden cselekedete arra irányul, hogy megteremtsék a gazdasági élet, a társadalmi berendezkedés és a társadalmi viszonyok kommunista formáit. Amíg a kapitalizmus fennmarad és a gazdagokat milliárdosokká, a szegényeket koldusokká, a gyengéket rabszolgákká teszi, mindaddig a nők kettős igát viselnek, az a sorsuk, hogy kétszeresen jogfosztottak, megalázónak, és kizsákmányoltak legyenek. Mind- addig:.két. uruk lesz: otthon a férj, s gyárban vagy a földeken pedig a tőkés. A nőket csakis és kizárólag a kommunizmus szabadítja meg jogfosztottságuktól és megalázó 'helyze tűktől. A kommunizmust azonban csak úgy lehet felépíteni, ha a nők öntudatosan és elszántan kiveszik részüket a társadalomátalakító munkából Ka Lenin egyetlen sorban vagy egyetlen szóban sem érintette volna a „nőkérdést”, akkor is kiváló élharcosa lenne a dolgozó asszonyok felszabadulásának: a kapitalizmus-, ban élő kizsákmányolt nők és a szovjetunióbeli munkás- és parasztasszonyok felszabadulásának egyaránt. Mert Lenin mindenki másnál többet tett korunkban a női nem megváltójának, a proletárforradalomnak a meggyorsításáért és ő töltötte meg győzelmes erővel a forradalom első életmegnyilvánulásait. A Szovjetunióban élő munkás- r* és parasztasszony ok millióinak már nem kell rettegniök attól, hogy a tőkés a gyárban munkaidejüket a késő éjszakába nyújtja, hogy ’keresetüket éh bérre szorítja le, hogy az áruházban, vagy a piacon kifosztja őket. Nem kell rettegniük attól sem, hogy otthon, a kertjükben, a földjükön a földesúr, a zsírosparaszt, az uzsorás szüreteli le hangyaszorgalmuk gyümölcsét. Nem kell félniük többé a férfiak uralmától, előjogaiktól sem otthon, sem a közéletben és nem kell tartaniuk attól sem, hogy a törvényhozás megkárosítja, mellőzi, vagy jogaiktól megfosztja őket azért, mert feleségek, vagy anyák. A szovjet kormány a többi szovjet szervvel együtt őszintén és oda- adóan törekszik arra, hogy élettel töltse meg a női nem teljes egyenjogúságát meghirdető törvényeket. Szélesre tárják a kaput az asszonyok előtt, hogy ők is résztvehessenek a törvényhozásban, a közigazgatásban, a kormányzásban, valamennyi társadalmi testületben, a társadalom gazdasági és kulturális átalakításában. Szaporítják azoknak az iskoláknak, tanfolyamoknak és intézkedéseknek a számát, amelyek az asszonyok képzését, teljesítőképességük fokozását szolgálják. Közkonyhákat, étkezdéket, mosodákat és javítóműhelyéket, bölcsődéket, gyermekotthonokat. gyermeküdülőket és egyéb intézményeket létesítenek, hogy a háztartási és gyermeknevelési munka terihén könnyítsenek és lehetővé tegyék, hogy a nők erejük javát szakmai munkájukra, a közéletben való részvételükre fordíthassák. A dolgozókat vezető kommunista párt fes a társadalmi viszonyok nap mint nap emlékeztetik * a munkás- és parasztasszonyokat jogaikra és kötelességeikre. Arra., hogy tettrekészen és fivéreikkel kéz-a kézben fáradozzanak azon, hog.V a szovjetállam kommunista közösséggé váljék. A dolgozó nők időtlenv-idők óta a szovjethatalom alatt, a proletárdiktatúrában váltak a valóságban gyakorlatilag először egyenjjogúakká. |A/|it köszönhetnek a* Szovjetunión ’-*■ kívül élő nők az oroszországi prolet árforradalom nak és a forrada- ______ ^ lom lángeszű vezérének, Leninnek? A tőkés országokban az imperialista háború és minden velejárója a dolgozó nők millióinak nemcsak az egyéni boldogságát 7 ózta öcsze, hanem attól a reményüktől is megfosztotta .őket, hogy a szociaHz- us me gszabad í t - ía mindanmyinkát az elnvomástól és ° kizsákmányolástól. A z orosz munkások, a szegényparasztság támogatásával, a bolsevik párt vezetésével. amelynek elén Lenin állt, megragadták a politikai hatalmat, szétzúzták a cári önkényuralom reakciós államhatalmát és létrehozták a világ leghala- dottabb államát: a szovjet államot, a dolgozók államát. Ez a világraszóló óriási esemény visszaadta a kétségbeesett és elnyomott nőknek a szocializmusba és a proletariátus társadalomújító erejébe vetett hitüket. A felszabadulás reménye újra megmozdult a szívekbe© és harci erővé változott. És történt valami más, igen fontos dolog is. A keleti országokban, amelyekbe a kapitalizmus telhetetlen vadállatként tört be, az orosz forradalom felébresztette a föld legelnyomottabb, legmegtiportabb teremtményeit, a nőket. Az emberi mivoltukra eszmélő, emberi jogaikat követelő nők rázni kezdték a sokszáz esztendős szolgaság láncait’ A Szovjetunión kívüli országokban a dolgozó nők millióinak serege jött létre, amely az oroszországi forradalom viharában és lángjaiban meghallotta Lenin hangját. A dolgozó nők milliói köszönhetik Leninnek, hogy reményeik újjáéledtek, hogy látják a Capital izmus megdöntésének világos útját és harci eszközeit; hogy bepillantást nyertek a forradalom viszonyaiba, a forradaloméba, amely döngő lépteivel széttapossa a zsarnoki régit és amelynek teremtő keze megalkotja a megváltó újat — s Lenintől kaptak kitartást és bátor harckésziséget a burzsoá osztályuralom szétzúzásához. T enin a „nőkérdésről” nem írt külön könyvet, sem átfogó tanulmányt. Nem tartozott módszerei közé, hogy a társadalmi kérdésekkel „általánosan” és elvontan foglalkozzék. De annál világosabban, következetesebben gondolta át, annál szilárdabban, határozottabban fejtette ki mindazt, ami a proletár- forradalom véghezvitele szempontjából fontos és jelentős. Ezért művein vörös fonalként húzódik végig az a nézete, hogy a polgári társadalomban a nők elnyomott, méltatlan helyzetben élnek, s hogy a nőknek döntő fontosságú szerepe van a kommunizmus megvalósításában. Hogyan is lehetne ez másképp? Lenin azért lett a proletárforradalom kimagasló vezére, mert nagy szíve a jogfosztottakkal, az elnyomottakkal, a szenvedőkkel érzett. Mert beható tanulmányai alapján az ő mindent átható szelleme felismerte a kizsákmányolt dolgozó nőkben a forradalom harcosait és az új társadalom hordozóit. Mert rendíthetetlen akarata arra irányult, hogy meggyorsítsa a forradalmat, hogy a távoli jövőre vonatkozó programpontokat és ígéreteket napi feladattá, eleven tetté változtassa, amelynek minden törekvést és cselekvést alá kell rendelni. Teljesen lehetetlen, hogy Lenin hidegen és érzéketlenül szemlélte volna az emberiség felének nehéz sorsát, hogy ne osztozott volna azok fájdalmában, akik a sors töviseit viselik. Ámde Lenin a szenvedéseken és megalázottságon túl meglátta a jogfosztott nők történelmi hivatását és szabadságát, a jogfosztott nők alkotó erejét is. Felismerte a polgári társadalom eme kereszthordozóiban a forradalom kérlelhetetlen harcosait, a kommunista társadalom építőit. Mélyen meg volt róla győződve, hogy a dolgozó nők tömegeinek részvétele nélkül a burzsoázia oszitályuralmát forradalmi harcban szétzúzni, a szocialista gazdasági rendet és a kommunista életformát megteremteni nem lehet. A forradalom vezérének törek** vései és tettei korántsem korlátozódtak csupán arra, hogy a nők helyzetét megjavítsa, sorsukat megkönnyítse. Arra is törekedett, hogy öntudatra ébressze, képezze, felvértezze a dolgozó nők tömegeit, mert csak így képesek megszabadításuk művét véghezvinni. Lenin nemcsak igaz barátja és segítőtársa, de tanítója és vezére is volt a dolgozó nőknek. Arra törekedett, hogy a nők tömegeiben, minden egyes munkás- és parasztasszonyban forradalmi tetterővé változtassa a forradalmi érzés és gondolkodás forrásait, felkeltse és fejlessze bennük a kezdeményezést. amely beilleszkedik a forradalmi közösség — a párt és az osztály — szervezett öntevékenységébe, s amely életet és formát ad a komm unizm usn ak. A társadalom, a világ kommunista átalakítása a leghatalmasabb feladat, amelyet a történelem valaha is egy osztály számára adott. Ez a feladat helyesen alkalmazott tudást, forradalmat és megújhodást jelent minden téren: a gazdasági életben, a szocialista viszonyok terén. az embernek emberrel való kapcsolatában és az embernek a természethez való viszonyában. Ezt a hatalmas feladatot csak a tömegek tu dates, tervszerű közreműködésével lehet megoldani. Ehhez a félfogás hoz híven értékelte Lenin a dolgozó nők széles tömegeinek tevékenységét a kommunista építő munkában, forradalmi harcban, amely az államhatalom meghódításával és a proletá rdikta t ura létrehozásával megteremti a kommunizmus építésének alapját és felszabadítja az ahhoz szükséges milliók alkotóere jét- Lenin teljesen magától értetődő nek találta mindazt, amit meglehetősen sokan — férfiak és nők egyaránt — rémülten „természetellenesnek” tartanak, mivel gondolat- és érzelemviláguk a kispolgári előítéletek rabságában él. Nevezetesen azt, hogy egy nő a háztartáson kívül tevékenykedjék, hogy képességeit a társadalmi feladatok minden területén kifejthesse: az üzemi konyhától, vagy em\ek vezetésétől egészen egv nagy .álíam formázásáig. Lenin a legjobb eredményeket várta a nőknek a társadalmi életben való közreműködésétől: nagyobb megértést egyes társadalmi igények fontossága és kielégítésük célravezető módjai iránt, a társadalom életének tartalmi és formai gazdagítását. Lenin számára nem egyes kiváló nők ragyogó tettei voltak a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapos jelentéktelen tettei, még a legegyszerűbbeké, a legszerényebbeké is. Mert Lenin mélyreható elméje a kicsiben, a legkisebben is meglátta a nagyot, az egészet és ezért összefüggéseiben nélkülözhetetlennek ítélte azt. Szilárd meggyőződése volt, hogy nincs olyan erő, amelyet a forradalom és az építés munkájában nélkülözni lehetne és hogy a forradalom és a kommunista társadalom minden erőt hasznosítani tud. Következésképpen nagy eréllyel törekedett airra. hogy a nők tömegei között végzett kommunista szervező és nevelő munka a városról a falura is kiterjedjen és a pártonkívüli munkásnőket és parasztasszonyokat aktivizálják. Mert a kommunizmus csak akkor szabadíthatja fel a népet, ha a nők milliói az új társadalom megteremtése érdekében lángoló akaraterejüket és erőtől duzzadó aktivitásukat fivéreik akaraterejével és aktivitásával egyesítve olyan ellenállhatatlan, titán i erővé kovácsolják össze, amely ellentmondást nem tűrve kiáltja: „Legyen!” Vs akkor majd a felszabadult a nők boldogan és hálával írhatják e nagyszerű énítmény gránitfalaira: Ez az emlékmű a forradalmár nők munkája is. Lenin 86. születésnapja előtt A szovjet nép Vlagyimir Iljics Lenin 86. születésnapjának a megünneplésére készül. A jelentős évforduló alkalmából a kerületekben, a gyárakban, a hivatalokban, a főiskolákon és az iskolákban ünnepi gyűléseket tartanaik. A gyűléseken a forradalom résztvevői, munkások, tudósok, írók, művészek, párt- és szovjetfunikeionáriusck mondják el emlékeiket Vlagyimir Iljics Leninről. A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság a moszkvai központi előadóteremben több nyilvános előadást rendez, A Szovjetunió állami Lenin-könyv- tára nagy kiállításra készül, amelyen bemutatja Lenin műveinek különböző, köztük ritka kiadásait is. Ezekben a napokban különösen sok látogató keresd fel a központi tíenin- múzeumot. A népi demokratikus országok dolgozói és a kapitalista országok demokratikus közvéleménye is készül Lenin 86. születésnapjának a megünneplésére. Az Egyiptomi Köztársaság első magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn, április 16-án fogadta Abd-el-Hamid Naféh Zade rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, az egyiptomi követség első magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A követnek a megbízólevél átadása alkalmából mondott szavadra válaszolva Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke sok sikert kívánt itteni működéséhez. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Kárpáti József külügyminiszterhelyettes és G&atorday Károly, a külügyminisztérium proto- kollosztályának ideiglenes vezetője. A megbízólevél átadása után a követ a kíséretében megjelent Sherif Lotfy követségi attasét és. Mohamed Aly Mohamed követségi irattári titkárt bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. (MTI) , Megpróbálták felgyújtani a TASZSZ londoni szerkesztőségének helyiségeit London (TASZSZ) Április 15-én késő este provokációs merényletet követtek el a TASZSZ londoni szerkesztősége ellen. Ismeretlen személyek gyúlékony folyadékkal öntötték le és meggyújtották a TASZSZ szerkesztőségébe vezető ajtókat. (A TASZSZ helyiségei a Reuter-hírügynökség épületében vannak;) A tüzet gyorsan eloltották. (MTI) Amerikai beavatkozási tervek a Közel-Keleten Newyork (TASZSZ) Az United Press hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint Drew Pearson szemleíró írja: a második amerikai páncélos hadosztály parancsot kapott, amely szerint harminc napon belül Németországból a Közép-Keletre helyezik át. Pearson azt írja, hogy a feltevések szerint a hadosztályt a Szaud-Ará- biában élő amerikai állampolgárok »védelmére« fogják felhasználni. Szaud-Arábia az Arabian—American Oil Company-nál öt-hatezer amerikai dolgozik. London (MTI) A Reuter jelentése szerint a Chicago Tribune »provokációs akciónak« tartja a nemrég a Földközi-tengerre küldött amerikai tengerész-gyalogos zászlóalj bejelentett krétai gyakorlópartraszállását és ezzel kapcsolatban közelkeleti »amerikai akciók veszélyéről« ír. Guy Mollet beszéde Lille-beu Guy Mollet miinisztetelnök a lillei vásár megnyitása átkaiméból vasárnap beszédet mondott s abban több időszerű politikai és gazdasági kérdést is érintett. Az algériai helyzettel összefüggő behívások ügyében a miniszterelnök igyekezett igazolni a kormány politikáját. Azt mondotta, hogy az érintett fiatal franciák behívása „a nemzetnek arra a kívánságára mutat, amely semmilyen vonatkozásban nem akar engedni az erőszaknak”. Hangoztatta ezután, hogy Algériában „békepolitikát" kíván folytatni. Úgy próbálta beállítani, hogy „amikor az országtól nagy áldozatokat kér, a franciák hatalmas többsége óhajának tesz eleget”. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva Guy Mollet kiemelte, hogy a kormány olyan politikát folytat, amelynek eredményeként emelkedik majd az életszínvonal Franciaországban. Ismertette a kormány reformelgondolásait, főként a bérzónák és az öregségi járulékok tekintetében. Az Humanité vezércikkében megállapítja, hogy Guy Mollet érvelése szerint a mozgósítás egyenlő a békével. A miniszterelnök szerint a rendelkezési állományban lévő fiatalok behívása hozzájárulás a békepolitikához. A valóság az, hogy amikor háború folyik, újabb csapatok bevetése csak fokozhatja a háború intenzitását. A MUNKASZERETO CSALAD Jakov Jefremovics Filatov, a »Krasznij Máj« üveggyár legöregebb művezetője. Több mint 40 éve dolgozik itt. Rengeteg tapasztalatot gyűjtött, amelyet szívesen ad át a fiataloknak. Sok művezető tanult Filatovnál és hálás neki a tanultakért. Filatov gyermekeibe — Anato- lij, Gennadij, Igor fiába, Ljucia és Vera lányába is beoltotta a szakmája iránti szeretetét. Valameny- nyien együtt dolgoznak apjukkal a gyárban és a kollektíva szorgalmas embereknek ismeri őket. Anatolij az egyik ifjúsági brigád vezetője, neve ott díszeleg a gyár dicsőségtábláján. Ljuciát, aki üvegvágó. termelési programja sikeres teljesítéséért díszoklevéllel tüntették ki. 533 nagy nyeremény a második békekölcsön nyolcadik sorsolásán A II. békekölcsön április 19—22 között sorra kerülő 8. sorsolásán 245.200 egész kötvény számát húzzák ki a szerencsekerekekből. Négy nap alatt a százezer forintos főnyereményen kívül huszonhárom 50 ezer forintos, negyvenhat 25 ezer forintos, 117 tízezer forintos és 347 ötezer forintos nagynyereményt, továbbá '5800 ezer forintos, 17.400 ötszáz forintos és 93.466 háromszáz forintos nyereményt húznak ki. Név- értélkben 128 ezer kötvényt sorsolnak ki. (MTI) Ugyanakkor, amikor Guy Mollét békés szándékokat • hangoztat ; — folytatja az Humanité — Chabán Délmas államminiszter nyíltan kijelenti: „Fel kell kutatni és foglyul kell ejteni, vagy ki kell irtaná a lázadókat”. Ilyen módszerekkel nein lehet ellenállni a reakció nyomásának — emeli ki az Humanité —• A helyzet konszolidálása céljából nem szabad hagyni, hogy csak a reakció gyakoroljon nyomást a kormányra. A reakció nyomására a békét követelő népi tömegek nyomásának kell felelnie. (MTI)--------o-------H IRDETMÉNY. Miskolc város tanácsa vb. munkaerőgaz- dálkodási osztóivá értesíti a város . lakosságát. hogv segédmunkás, lakatos, kőműves, kazánkovács, horizont esztereálv.os. marós, vésös. kereskedő segéd, asztalos, kovács, kontírozó könwelö. villamos mérnök (egyetemi végzettséggel és oklevéllel), villamos* ioari technikus munkakörben elhelyezési lehetősége van azoknak az állandó bejelentővel rendelkező miskolci lakosoknak, akik a felsorolt szakmák területén kívánnak elhelyezkedni és akik Jelenleg munka viszonyban nem állanak. Jelentkezni lehet a városi tanács vb. mttnkaerőgazdálkodási osztályánál (Miskolc. $zéche«ivi utca 72.) minden hétfőn, szerdán és oénteken fél 9 órától délután I óráig. Város! tanács vb. munkaerő* gazdálkodási osztálya. IcJCéfttZetL* DIANA,
