Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

’ Minden erőt a tavaszi munkára ! ÍZ MBP BORSOD-ABADJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZ0TTSÍG1 ÉS 1 MEGYEI TAMÍCS LIPJ» ' WmM M XIL évfolyam, 91. szár Ára 50 fillér 1956 április 17, kedd A békeszereti) erük egységes akarata A Béke-Világ tanács április 5 és ;) közt Stockholmban tartott rendkívüli ülésszaka a nemzetközi feszültség enyhítéséért küzdő békeszerető né­pek életének nagy eseménye. Az ülésszak munkáját élénk érdeklődés­sel cs reménykedéssel figyelte az egész haladó emberiség. Az ülésszak teljes egyetértésben és lelkesedéssel a következő történelmi fontosságú dokumentumokat adta ki: »Felhívás a világ közvéleményéhez«, »Távirat az ENSZ leszerelési albizott­ságához«, -Nyilatkozat«, -Nyilatkozat a gazdasági, a szociális és a kulturá­lis kérdésekről«^ -Nyilatkozat az atomenergiáról«. Ezek a dokumentu­mok a vil&g minden jóakaratú embe­rének gondolatait, érzelmeit és törek­véseit fejezik ki. A Béke-Világt-anáes rendkívüli ülésszaka és határozatai a néptöme­gek békeharcának továbbfejlődését mutatják. Az ülésszak tevékeny elő­készítése, összetétele és munkája, valamint dokumentumai, melyek minden országban a társadalom .•minden rétegében nagy visszhangot keltettek, megmutatják, milyen óriási vonzóerőre tett szert napjainkban a béke megszilárdításának az eszméje, milyen mélyen gyökeret eresztett százmilliók tudatába. Az ül' .ikon több mint harminc ország képviselői, köztük a Béke- Világtanács tagjai, ismert tudósok, neves politikusok, nemzetközi szer­vezetek és különböző egyházak kép­viselői és a nemzeti bókemozgalmak részvevői vettek részt. Politikai és vallási nézeteik különbsége ellenére a népek közti békére, a kölcsönös megértésre és a barátságra való le­küzdhetetlen törekvés egyesítette őket. Az ülésszak részvevői figyelmüket korunk legégetőbb, létfontosságú problémájára, a leszerelésre és az atomfegyver eltiltására összpontosí­tották. Sikeres megoldása a fegyver­kezési hajsza végét jelentené és hozzájárulna a tartós béke meg­teremtéséhez. Más bonyolult nemzet­közi kérdésekben való megegyezés­nek és az államok közötti őszinte együttműködés kialakulásának az új távlatait is megnyitná. A világ népeinek létérdekük a le­szerelés problémájának a megoldása. Már több mint tíz éve szívósan har­colnak az atomfegyver eltiltásáért és a hagyományos fegyverek csökken­téséért. A Bóke-Világtanács felhívta a népeket, hogy fokozzák e2t a har­cot. A világ közvéleménye fokozni fogja éberségét és harcát — olvassuk a felhívásban —, míg az általános leszerelés, valamint az atom- és hid­rogénfegyver gyártásának és alkal­mazásának teljes megtiltása meg nem valósul. Nem kétséges, hogy a felhívásnak ezek a szavai eljutnak a béke min­den őszinte hívéhez, eljutnak min­denkihez, aki valóban meg akarja szabadítani a népeket az új, pusztító háború veszedelmétől. A Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka egybeesett az ENSZ lesze­relési albizottságának londoni ülései­vel. Felszólalásaikban az ülésszak részvevői nem véletlenül követelték az albizottság munkájában részvevő kormányoktól, hogy minden erejük megfeszítésével a békeszerető embe­riség nagy reményeinek megvalósí­tására törekedjenek és igyekezzenek megegyezni a leszerelésnek és az atomfegyver eltiltásának a kérdésé­ben. A népek azt várják kormányaiktól, hogy reális lépéseket tesznek a béke és a biztonság szavatolására. Ragasz­kodnak a leszereléshez, a hidrogén- fegyver eltiltásához, mert a nem­zetközi légkör csak így tisztul meg a félelemtől és a bizalmatlanságtól, csak ez járul hozzá a népek és a kor­mányok közti kölcsönös bizalom megszilárdításához. A nyugati hatalmak kormánykörei évek során át alakították ki azt a tévhitet, hogy a leszerelés problé­mája végzetszerűen megoldhatatlan. Itt az ideje, hogy ezt a gyökeret vert tévhitet szétfoszlassuk és ténylegesen áttérjünk a fegyverkezési hajsza gyakorlati megszüntetésére. Ehhez megvan minden lehetőség. A szovjet kormány reális sikerre törekedve és hogy a leszerelés kérdését kivezesse a zsákutcából, március 27-én az ENSZ leszerelési albizottságában újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyek lelkes visszhangot váltottak ki a világ haladó közvéleményéből. E javaslatok eredményeképpen a le­szerelést illetően a hatalmak állás­pontjai jelentősen közeledtek egy­máshoz. A béke ellenségei és a fegyverke­zési hajsza hívei azonban folytatják a méregkeverést. A nyugati hatal­makat az atomfegyver eltiltása hí­veinek tüntetik fel, a Szovjetunióra pedig azt a rágalmat szórják, hogy ellenzi az atomfegyver eltiltását. De ‘ki nem tudja, hogy a Szovjetunió mindig határozottan követelte és kö­veteli a tömegpusztító fegyverek el­tiltását? A békeszerető népek akaratát ki­fejezve az ENSZ leszerelési albizott­ságához intézett táviratában a Béke-Világtanács annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést,; hogy a leszerelésben meg lehet egyezni, s hogy a megegyezést, leg­alábbis néhány kérdésben, már az ENSZ leszerelési albizottságának jelenlegi ülésein is el lehet és el kell érni. A jóakaratú emberek lelkesen tá­mogatják az ülésszak nyilatkozatát, amelyet a világ békeszerető érői köAti kapcsolat és együttműködés bővítéséről tett- A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy az összes békeszerető erőknek az egyenlőségen és egymás kölcsönös tiszteletben tartásán ala­puló közős tevékenysége biztosít­hatja a nemzetközi bizalmat, az együttműködést és a békét. Ma a leszerelés és a nemzetközi együttműködés mellett szállnak síkra a nagy politikai pártok veze­tői, a szakszervezetek, a kulturális és egyéb szervezetek, valamint az összes vallások képviselői is. Rendkívül nagy jelentőségű a Béke-Világtanács nyilatkozata az atomenergiáról. Minden népnek arra kell törekednie, mondja a nyi­latkozat, hogy a félelemtől megsza­badult világban az atomenergia al­kotó célokra való felhasználása va­lósággá váljék. Az ülésszak több résztvevője fog­lalkozott a leszerelésnek és az atom­fegyver eltiltásának a problémájával összefüggő gazdasági, szociális és kulturális kérdésekkel. Egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az általános leszerelés és az atomfegyver eltiltása fokozná a népek jólétét, javítaná er­kölcsi, anyagi és kulturális színvo­nalukat. Egyes országok képviselői érintettek néhány igen égető nem­zeti problémát, amelyek szintén a béke megőrzésével és megszilárdítá­sával függnek össze. Beszédeikből kicsend ült a népeik sorsáért érzett nagy aggodalom, mert népeik érde­keit az imperialista nagyhatalmak semmibe se veszik. A küldöttek az ülésszak szónoki emelvényéről méltatták azt a követ kezetességet, haj thatat lanságot és szilárdságot, amellyel a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és vala­mennyi népi demokratikus ország békepolit.ikáját folytatja. A Szov­jetunió igyekszik minden lehetőséget kihasználni a nemzetközi légkör megjavítására, az összes államokkal a kölcsönös bizalom és együttműkö­dés megteremtésére. Buíganyin és Hruscsov közelgő angliai utazása fontos lépés ebben az irányban. Buíganyin, a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke az angol Times . kérdéseire adott válaszában kijelen- * tette, angliai látogatásuk során a szovjet vezetők minden erejükkel azon lesznek, hogy látogatásuk a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja. A Szovjetunió kormánya és népei abból indulnak ki, hangsú­lyozta, hogy kapcsolataikban a nagy­hatalmaknak a közös érdekeket kell szem előtt tartaniuk, hogy legfőbb gondjuk az újabb háború megaka­dályozása, és az összes országok kö­zött normális jó viszony kialakítása. A Bé«:e-Világtanác$ rendkívüli ülésszaka kifejezte a népek egysé­ges akaratát, s megbonthatatlan egységét korunk döntő kérdésében, a béke megőrzésének kérdésében. Az ülésszak határozatai valamennyi or­szágban el fognák jutni a tömegek­hez. Hozzá fognak járulni az üj há­ború elhárításához. Az ülésszak újra megmutatta, h^ev napjainkban vannak hatalmas társadalmi és politikai erők, ame­lyek jelentős eszközökkel rendelkez­nek és erélyes választ tudnak adni a béke ellenségeinek, el tudják őket szigetelni. mesterkedéseiket meg tudják hiúsítani és az új háború kirobbantását meg tudják akadá­lyozni. Minél aktívabban védelmezik a népek a békét, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nem lesz új háború. Iskolai filmszínházat rendeztek be a diósgyőri kohásztanulók Az MTH diósgyőri 116-os számú kohóipari tanulóintézet növendékei már korábban elhatározták, hogy iskolájukat május l-re kicsinosít­ják s az egyik arra alkalmas te­remben filmszínházat rendeznek be Az intézet StíO tanulója, a nagy­szerű cél elérésére — a vasgyüjtés- bol kapott pénzén felül — c Lenin Kohászati Müvekben önálló műsza­kot vállalt $ annak keresetét aján­lotta fel. Összefogásuk eredménnyel járt, az összegyűlt 60.000 forint kész­pénzből keskeny film vetítőgépet szereztek be. Hulladékanyagokból társadalmi munkában elkészítették az ülőhelyeket, valamint a tanulás­ban élenjárókat megillető páholyt is. Ezenkívül ízléses függönyökkel és térítőkkel, képekkel csinosítot­ták ki lakószobáikat A megmaradt tízezer forintot a szaktantermek felszerelésének kiegészítésére for­dítják. ________________ H erezeg Sándor, az edelényi gépállomás 17 éves segedtraktorosa és tanítómestere a gépállomás legjobbja. Tizedes Sándor eddig 120 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét. Képünkön a példamutató ifjúmunkás, Herczeg Sándor elvtárs a gépen, amellyel az edelényi Alkotmány Tsz földjén linngercz. A hódosesépányi termelőszövetkezet földjein nagy igyekezettel dol­gozik a tagság, hogy pótolja a hosszú tél okozta időveszteséget. A gép­állomás segítsége mellett kihasználják a tsz fogatait is, hogy minden vetőmag Idejében a földbe kerülhessen. Amint a kéoen is látható, négy lovasfogattal szántanak egyszerre a tsz nagy tábláin. Törpevizművek épülnek Borsod megye vizszegény területein A megyei tanács város- és községgazdálkodási osztálya a dolgozók kívánságait és javaslatait figyelembevéve készítette el ezévi beruházási tervét. Jelentős összegeket fordít új lakások és utak építésére, épület­tatarozásra. Az elmúlt esztendőkben a dolgozók részéről több javaslat hangzott el az iparvidékek vízellátásának megjavítására. Ezek alapján a tanács ebben az évben a vízszegény községekben — Bótán, Kondón, Parasznyán és Felsődobszán — csaknem egymillió forintos költséggel törpevízműve- ket létesít. A tervek szerint a községek határaiban fakadó források vizét összegyűjtik és azt gravitációs úton vezetik a falvakba. A bötai és kön- dói dolgozók vállalták, hogy a csővezeték elhelyezését társadalmi mun­kával segítik. A törpevízművek építését június elején kezdik meg. Még ezévben egészséges ivóvízzel látják el az alig ezer lakosú Györgytarló községet is. Itt a több mint másfél kilométerre lévő forrá­sokból nyerik majd a vizet. Nem feledkezett meg a tanács a kurityáni bányászokról sem. Több mint 350.000 forintos költséggel hatalmas víztároló medencét építtet a község részére. A medence földmunkáit már a jövő hónapban megkez­dik. Ugyanakkor Négyes, Karos, Pácin, Hejőkürt, Gesztely és Hejő- keresztúr községek új fúrt kutakkal gazdagodnak. Ezévben befejezik Szendrő községben a Boldva két partját össze­kötő belterületi átkelőhíd építését, amely megkönnyíti majd a nyári me­zőgazdasági munkát. Az új híd, amelynek építését az elmúlt évben kezd­ték meg — csaknem egymillió forintba kerül. Tovább bővítik a bánya­községek úthálózatát is. Ormosbányán, Ózdon, Bólén, Putnokon az új bányásztelepekhez bekötőutak készülnek. ! Szombaton este fl MEGYE 96. KÖZSÉGÉBEN GYŰLT KI fl FÉNY Nagy volt Széndrőlád dolgo­zóinak öröme amikor megtud­ták, hogy falujukba is bevezetik a villanyt. Sok szó esett erről a téli, estéken, s a beszélgetések során úgy határoztak, hogy a vezetéket tartó oszlopok szállí­tását és földbehelyezését társa­dalmi munkával segítik. Először az „Uj Élet” Termelő- szövetkezet tagjai láttak mun­kához. Példájukat követték a község lakói, legelőször Ádám Sándor és Kovács Ferenc egyéni gazdák, akik nemcsak a fuvaro­zásnál, hanem a gödrök ásásá­nál is segítettek. Amikor a ta­nács látta a község dolgozóinak összefogását, elhatározta, hogy a békekölcsön részesedésből han­goshíradót vásárol. Szombaton este vidáman ün­nepeltek Szendrőlád dolgozói. A falu 130 házában és a középü­letekben kigyult a tény. műsort sugárzott a hangoshíradó. Ezzel Borsod megyében a felszabadu­lás óta már a 96, községbe ve­zették be a villanyt. NÉMET VENDÉGEK A MEGYEI KÖNYVTÁRBAN ÍZ edves vendégei voltak szombaton a megyéi könyvtárnak: Wolfgang Schumann, a Német Demokratikus Köztársaság népművelési minisztériuma népkönyvtári alosztályának munkatársa és Herbert Wolff, a schiverini területi könyvtár vezetője. A német vendégek a Dunántúl több megyei és népkönyvtára megtekintése után ellátogatlak Borsodba. Útjuk mindenekelőtt a megyei könyvtárba veze­tett: megtekintették a könyvállományt, tanulmányoz­ták katalógus-rendszerét. Baráti eszmecsere alakult ki a német és a magyar könyvtárosok között. Ennek so­rán megkérdeztük Wolfgang Schumannt, mi a benyo­mása a megyei könyvtár munkájáról? — Véleményem szerint — mondotta Schumann elvtárs — a borsodi megyei könyvtár berendezése ki­tűnő és olyan munkát végez, amelyet a nagy hagyo­mányaikkal rendelkező 15 német területi könyvtár kö­zül egy sem múl felül. Különösen tetszik a könyvtár tömegpropaganda munkája, az, hogy rendszeresen tar­tanak ismeretterjesztő előadásokat. Ezt mi még nem vezettük be. Nagyon örvendetes az is. hogy a tanács és a pártszervek különleges gondot fordítanak a könyv:- tárakra s a. pedagógusok is bekapcsolódnak a könyv­tári munkába. Egyébként a vendégek hangoztatták: — Tartalmában — úgy látjuk — a könyvtári mun­ka azonos a német és magyar könyvtárakban. A kü­lönbség a kölcsönzést rendszerben van. Nálunk az NDK-ban ügynevezett „szabad polc,! rendszer van. ami azt jelenti, hogy az olvasó bemegy a könyvtárba s ma- ga választ a könyvtári polcokról könyveiket. — A könyvtárak milyen munkát végeznek az if- , júság között a Német Demokratikus Köztársaságban? — önálló gyermekkönyvtáraink vannak, külön helyiségben vagy az uttörőházakban. Természetesen a fő ezekben is a könyvkölcsönzés. Ezt a munkát csakúgy mint Önöknél, kiegészítik a mesedélutánok, filmvetí­tések, bábjátékok és mi is kiírunk akár csak az Önök könyvtárai rajzpályázatokat. — Mi az, amin az Ön véleménye szerint nálunk javítani kellene? — Az olvasóknak, úgy látom, nagyobb gondot kel­lene fordítaniuk a könyvek ápolására. Egy másik hi­ba: Túlsók jelentést kell írniuk a magyar könyvtáro­soknak, Mentesíteni keltene őket a sok bűrOkráiUcus munkától — •Hogyan vélekedik a magyar kulturális életről? — A Magyar Népköztársaságban igen magas & közönség kulturigénye. Különösen jó, hogy a kuliur- házak iránt olyan nagy érdeklődést tanúsít a közön* ség. örvendetesen magas színvonalú a hangverseny kultúra és nagyon tetszett, hogy milyen nagy erőfeszí­téseket tesznek a magyar népművészeti kincs, a nép­dal és népzene felhasználására. TJferbert Wolft és Wolfgang Schumann elvtársak tanulmányozzák a putnoki járási könyvtár. & kazincbarcikai városi könyvtár és a sajószentpéteri községi könyvtár munkáját is. S. fe Újabb 3 iriHíó 333 ezer forint érkezett az árvízkárosultak részére A hétfői napon újabb 3,333.000 fo­rint érkezett az árvízkárosultak ré­szére. A bankszámlákra eddig befi­zetett összeg ezzel 73,180.000 forint­ra emelkedett. Borsod-Abauj-Zemplén megye ré­széről: 3,784.000 Ft. A kiemelkedő felajánlások között a hétfői napon: Rudabányái vasérc­bánya 48.800 Ft-al szerepel. /MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents