Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

9

iBSAKHAGlAftOISZAQ

Vasárnap, 1956 április 15

N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elindult Moszkvából Angliába

(íltml

IRADO

Moszkva (TASZSZ) Április 14-én az angol kormány meghívására elindult Moszkvából Angliába N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnökségének tággá, valamint kíséretük.

Moszkva—Bjelorusz pályaudvarán N. A. Bulganyint és N. Sz. Hrus- csovot L. M. Kaganovics, A. I.' Kiri- csenko, G. M. Malenkov. A. I. Miko- jan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, I M, Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, K. I

J. Vorosilov, G. K. Zsukov, L. I. Brezsnyev, D. T. Sepilov, J. A. Fur- ceva, N. M. Svernyik, P. N. Poszpje- lov, továbbá a* Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió marsalljai és más hivatalos személyiségek búcsúztatták.

N. A. Bulganyin és Sz. N. Hruscsov búcsúztatására megjelent még S. K. Parrott nagykövetségi taná .-sos. meghatalmazott miniszter, . Nagy- Britannia moszkvai ideiglenes ügyI vivője és az egész diplomáciai te^tü- ’et. (MTI)

Mibe kerül 1 százalék? :

•

A voronyezsi Kirov-gumigyár igaz-! satója a napokban előadást tartott a * párt-, szakszervezeti és Komszomol- • aktivisták előtt „A termelési mutató- • számok eg\ százalékának ára” cím- ; mel. Szerbulov igazgató elméleti meg-; állapításait a gyár életéből vett Dél-; dákkal illusztrálta. így például azt» mondta hogy lia a gyár valamennyi; munkása csupán egv százalékkal fo-; kozza termelékenységét, úgv az üzem • naponta annyi gumit fog gyártani.: amennyi elegendő 35.000 pár sárclpő ; vagy 900 teljes készlet autóabroncr • elkészítéséhez. Vagy: egy százalék • gőz megtakarítása 1900 tonna kősze- 5 net Jelent. egv százalék villamos- ; áramé 420 tonnát. S

Az Űj Idő 15. számáról

A KIRÁLDI általános iskola úttörői a nagy. árvízveszély napjaiban izgatottan hallgatták a rádió és az Árvízvédelmi Kormány biztosság jelentéseit. A hősies mentési munkákból mi királdiak nem vehettük ki részünket közvetlenül, ezért gyűjtést indítottunk az árvízsujtotta pajtások megsegítésére. A gyűjtés eredménye bizonyítja legjobban, hogy iskolánk minden tanulója átérezte a Duna- menti pajtások szenvedéseit. Iskolánk 160 tanulója összesen 1000 forintot gyűjtött, az összeget már postára adtuk s reméljük, hogy sikerült vele néhány pajtás könnyét felszárítanunk.

SZODORAY SÁNDOR csapattanácselnök *

NEM REGEN hangzott el a csepeli úttörők felhívása: »Egymillióan vagyunk — egymillió forintot adunkI« Mi, szikszói úttörők is megértettük ennek a felhívásnak a jelentőségét. Valamennyi osztály azonnal megkezdte a gyűjtést. Az átlag jóval túlhaladja az eredetileg tervezett összeget. A nyolcadik leányosztály tanulói érték el a legmagasabb átlagot — fejenként 4 forintot gyűjtöttek. Tudjuk, hogy ez, az összeg egymagában nagyon kevés, ha azonban minden iskola meghallgatja a csepeliek felhívását, akkor legalább részben tudunk a hajléktalanná vált embereken segíteni.

% TÓTH GABRIELLA

VII. oszt. tanuló ’

Tr ■

A FELSÖZSOLCAI általános iskola néhány tanulója is részt vett a miskolci járási számtanversenyen. A nyolcadik osztályosok versenyében első lett Macsuga Ervin felsőZsöicai tanuló, a hetedikesek között a második helyezést is iskolánk tanulója, Füzesi Anna nyerte el. A hatodikosok versenyében ismét első helyezést nyertünk— a verseny győztese én lettem. Büszkék vagyunk, hogy iskolánk olyan jó eredményt ért el, hiszen ez bizonyítja legjobban a tanárok és tanulók szorgalmas munkáját! Reméljük, hogy a megyei versenyen sem maradunk le.

BÉRES GYULA VI. oszt., Felsőzsolca

AZ ALBERTTELEPI iskola úttörő- csapatát nagy öröm érte. Konopeusz István pajtás nevét bejegyzik a megyei DlSZ-bizoltság Dicsőségkönyvébe. Büszkék vagyunk Pistára, akt sok jócselekedetével és példamutató viselkedésével megérdemelte ezt a kitüntetést. Előttünk megfogadta, hogy most még jobban tanul, még

jobb úttörő lesz — s hogy ígéretét, betartja, abban biztosak vagyunk.

MEN DE MARTA VIII. oszt.

*r

A KŰRIT YÁNI pajtások az elmúlt napokban meglátogatták az albert- telepi úttörőket, hogy személyesen megismerkedjenek egymással. A látogatás alkalmával rögtönzött sakk- és asztaliteniszversenyt rendeztek. A sakkversenyt a kurityániak, az asztaliteniszversenyt az alberttelepiek nyerték. Sokat játszottunk s igen boldogok vagyunk, hogy vendégeink jól érezték magukat nálunk. A látogatást a napokban készülünk viszonozni s • biztosak vagyunk benne, hogy mi is éppoly jól érezzük magunkat majd az ő otthonukban.

ANDREI TIBOR VIII. oszt.

*

VIDÁM jelmezesbálon szórakoztak az elmúlt napokban a Füzérradványi Gyermekkórház úttörői. A bálqn több mint hetven jeímezbeöltözött pajtás vonult fel. Volt oroszlán, szamár, hirdetőtábla, varázsló, katona stb. A legnagyobb sikert talán áz élő libával megjelenő Ludas Matyi (Hq- vasi pajtás) s a hegyessipkájú, min- denttudó Lity-Loty csodadoktor (Tő- zsér pajtás) aratták. A jelmezesbált az évzáró után újból megismételjük kint a szabadban.

JUHÁSZ JÁNOS" csap. tan. e. és társai

DISZ-tagavatás volt iskolánkban

A József Attila iskolában az elmúlt napokban nagy ünnepség volt. Negyven úttörőpajtást DISZ*» taggá avattak. A városi DlSZ-bi- zottság titkára meleg szavakkal köszöntötte az új DISZ tagokat, s átnyújtotta nekik a DISZ-tagköny-» vet. Az iskola fiatalabb pajtásai az iskolai úttörőszervezet nevében bú-« csúztatták a volt úttörőket és köszöntötték az új DISZ tagokat vi* rágcsokrokkal és baráti szavakkal, Már ezen az első, ünnepélyes gyűlésen választottuk meg a vezetőséget s beszéltük meg a legsürgősebb feladatokat. Az ünnepség végén vk dám kultúrműsorral szórakoztatták az úttörők és fiatal DlSZ-tagof" a megjelent vendégeket.

KOVÁCS ÉVA kultúrfelelőSf

................ ■ ------..J^=

A jugoszláv külügyi szóvivő sajtónyiiatkozaia

Belgrád (MTI) segítségének tanácsába, a szóvivő kijelentette: ,.A Kelettel és Nyugattal kapcsolatos gazdasági együttműködésben elfoglalt jugoszláv álláspont már ismeretes. Érdeklődéssel tanulmányozzuk a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának szervezetét, mint ahogyan annak idején tanulmányoztuk az európai gazdasági együttműködés szervezetét is, ahová elküldtük megfigyelőinket“. (MTI)

A belgrádi rádió jelentése szerint Branko Draskovics, a jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivője pénteken sajtóértekezletet tartott.

Draskovics válaszolt az újságírók különböző kérdéseire. Arra a kérdésre, vajon Jugoszlávia szándékozik-e megfigyelőt küldeni a szocialista országok kölcsönös gazdasági

N>ugalberliDi lap Gruenther tábor nok lemondásáról

Berlin (MTI)

A nyuga (berlini Telegraf című szociáldemokrata lap szombaton vezércikkben foglalkozott Gruenther tábornoknak, az atlanti haderő európai főparancsnokának lemondásával.

Gruenther lemondása — írja — csak azokat lephette meg, aki-k egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy a NATO hónapok óta súlyos politikai és katonai válságban van. Az Északatlanti Szervezet léte és tragédiája a világ kettéosztottsá- gának tételére épült. Időközben fontos változások következtek be. új áramlatok járják át a világot, anélkül, hogy az Atlanti Szervezet politikai és katonai apparátusa figyelembe vette volna ezeket a változásokat. Gruenther tábornok az ebből adódó nehézségeket nemcsak felismerte, hanem nyiltan ki is mondotta.

Gruenther lépéséhez — folytatja a Telegraf — az utolsó ösztönzést fcl^hanem az a , nyilatkozat adta meg, amely a NATO megalakításának hetedik évfordulóján került nyilvánosságra. Gruenther tábornok ebben a nyilatkozatában félelmes őszinteséggel jelentette be, hogy a IMémet Szövetségi Köztársaságot, Hollandiát — és több más országot

13 — végzetes veszély fenyegeti, ezeknek az államoknak területét háborús konfliktus esetén a NATO nem tudná megvédeni. (MTI)

\ Tegyük meir az első lépést! című vezércikk a szovjet leszerelési iavaslatokat Ismerteti. s rámutat, horry a leszerelés kérdésében reálisan elérhető részleges meffeeye- zés is milyen nagyfontossájrú volna. A. Leony'dov részletesen elemzi az angol- szovjet kapcsolatok történelmi tapasztalatait és távlatait. J. Olszevlcs Jó üzletfelek című cikke a népi demokratikus országoknak a tőkésállamokhoz és a gazdaságilag e’marádott o'szágokhoz fűződő kereskedelmi ’•.rn-sola+r!vnl foglalkoz'k. Az e heti külföldi sajtószemle me gm a fTv?r á?za bizonvos oviidat! lakoknak ..a* osztrák semleffessésr” kérdése Iránt egy Ideie tapasztalható gyanús crdeklőf,ését. G. Ollhalova cikkéből In- d!a ól rrazdasá*»! tervét Ismerhetjük meg. I. Korovin, a Szovletunfó Tudományos Aka- dém’áiának levelező taffla beszámol a ná- r*zsl nemzetközi io"é"^'5riekezlet munkáidról. Lev Ginzbur" folvtatia Berlin—Llo.-'e —We’mar efmfi út'uaolóiát. Dav'd OJsztrah, a vMághfrű hegedűművész ped'jr angliai hanrrve-senvkörútiáoek eseményeiről számol be. A Könyvismertetés című rovat Matthew Tosephsonnrk az Egyesült Államok leghatalmasabb hadi'narl konsze-nle’ről «zőló. Nagyágyúk című cikksorozatával foglalkozik. Az emberek és események című rovat l'zkander Mirza, a oakiszHoi Iztám Köztársaság elnökének és Veliko Micsunovles moszkvai jugoszláv nagykövetnek életrafzf adatait ismerteti. (MTI)

Hogyan eév/enede^f meg DiSZ-helyíségünk ?

Az abaujszántói DISZ-fiatalok több esetben bebizonyították, hogy van bennük akarat, lelkesedés, fiatalos lendület. De mindezen jótulajdonságok ellenére sehogy sem akart a DISZ-élet megindulni. Az ifjúsági szervezet terme legtöbbször csöndes volt, néhanapján csak egy-egy vezetőségi tag mutatkozott ott, de az is csak rövid időre. S hogy mi volt ennek az oka? Nagyon egyszerű a válasz: — nem volt bútoruk, talán még a vendégeket sen tudták hellyel megkínálni. Ilyen barátságtalan környezetben pedig nem szívesen jöttek össze.

E nagy probléma megoldásában segítségünkre sietett' a helyi kőbánya igazgatósága. Az anyagi segítség. mely Lehelévé leite, hogy DISZ helyiségünket bebútorozzuk, szinte egyik navról a másikra megváltoztatta a DlSZ-életet. Először talán csak a kíváncsiság vonzotta a

fiatalokat, ma pedig már minden este hangos kacagás, vidámság, jókedv veri fel a még nemrég csendben porosodó termet.

Ezért a segítségért köszönet illeti a kőbánya igazgatóságát, hiszen támogatásuk nélkül talán még ma sem lenne megoldva az abaujszán- ’ tói fiataloknak ez a problémája.

Sotkó József DlSZ-titkár.

— A sátoraljaújhelyi járási könyv

tár és Művelődés Háza meghívására Baiktay Ervin híres India utazó csü- törtökön este Sátoraljaújhelyen Kö rösi Csorna Sándorról tartott érdekes, ve titettképes előadást. A bevezetőt Bodnár Imre a Kazinczy Kör elnöke mondta. Több mint ötszázan hallgatták meg az előadást, melyről a Borsodi Rádió hangfelvételt készített.

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA LENINI NEMZETISÉGI POLITIKÁJA

Lenin? a kommunista párt vezére, a szovjet állam megalapítója, kidolgozta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nemzetiségi kérdésre vonatkozó programját és politikáját. Lenin a népek teljes egyenjogúságának elismerését tanította, határozottan tagadta a nemzetiségekkel kapcsolatos

kényszer mindennemű formáját. Rámutatott, hogy csak az önkéntesség és egyenlőség alapján valósítható meg a népek tartós egyesülése. Nem lehet teljes bizalom és egység a dolgozók között a néoek önrendelkezési jogának elismerése nélkül, amely egészen az állami elkülönülésig terjed.

Lenin munkáiban megsemmisítő bírálatát adta a burzsoá nacionalizmusnak, amely a különböző népek munkásait elválasztja egymástól és célja, hogy más népek elnyomásával az egyik nemzet uralmát megerősítse. Lenin a burzsoá nacionalizmussal szembeállította a proletár internacionalizmust, a dolgozók egyesítését nemzeti és faji •különbség nélkül, a demokráciáért és a kommunizmusért vívott közös harcra. Lenin a kommunista pártot is a különböző nemzetiségű munkások egységes osztály.szervezetőnek, a következetes proletár internacionalisták pártjának teremtette és nevelte.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetiségi kérdésben igazi marxista programmal felfegyverezve, az internacionalizmus szellemében nevelte Oroszország népeinek sokmillió dolgozóját, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmát egybeolvasztotta a munkásoknak a burzsoá földbirtokos- rendszer ellen folytatott küzd álnévéi, Ez volt az egyik legfontosabb

alapja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének.

A szovjet hatalom megteremtése után a kommunista párt következetesen és töretlenül megvalósította a nemzetiségi kérdésre vonatkozó lenini programot. 1917 november 16-án tették közzé „Az orosz- országi népek jogainak kinyilatkoztatása“ néven ismeretes rendeletet, amely kihirdette a népek egyenlőségét és függetlenségét, önrendelkezési jogát, az Oroszország' területén élő nemzetiségi kisebíxsé- gek szabad fejlődését, eltörölt minden nemzeti és vallási kiváltságot és korlátozást.

A kapitalizmusban megoldatlan nemzetiségi kérdést így a szovjet hatalom fennállásának első napjaiban megoldották. Segítséget kellett nyújtani Oroszország népeinek, hogy újszerűén szervezzék meg életüket, legyőzzék elmaradottságukat, megteremtsék a népek önkéntes szövetségét, amely a teljes bizalmon, a testvéri egység világos tudatán alapul. Lenin azt tanította, hogy a szövetség megteremtésén a legnagyobb türelemmel és óvatossággal kell dolgozni, hogy megszűnjön a földbirtokosok és kapitalisták évszázados elnyomása következtében fennmaradt bizalmatlanság.

4 Szovjetuniónak* mint szabad, egyenjogú és független nemzetek önkéntes szövetségének eszméje teljes egészében a nagy Lenin eszméje volt. ö vetette fel és ő fejlesztette ezt a gondolatot, mert az egységes szövetségi államban látta a sikeres szocialista építkezésnek, a népek mindenirányú fejlődésének és az ország védelmi képessége rr.cgszhárdításának legfontosabb feltételeit,

A Szovjetunió olyan soknem- zetüségű állam, amelyet nem ismert a történelem. A Szovjetunióhoz tartozó minden egyes szovjet köztársaság megőrzi az önálló állam jogát: megmarad sérthetetlen területe, legfőbb hatalmi szervei, alkotmánya.

4 lenini nemzetiségi politika megvalósulása óriási jelentőségű volt az Októberi Forradalom vívmányainak megszilárdítása és fejlődése, a szocialista társadalom építése szempontjából.

A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetiségi politikájában aboól •a lenini tételből indult ki és- indul ki, hogy a szocializmus nemcsak, hogy nem szünteti meg a. nemzetiségi különbségeket és sajátosságokat, de éppen ellenkezőleg, biztosítja minden nemzet és nemzetiség sokoldalú fejlődését, gazdasági és kulturális életének felvirágzását.

A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent elkövetett, hogy az ország népeinek gazdasági és kulturális éleiében a régi rendszer következtében fennálló ténjdeges egyenlőtlenséget gyorsan megszüntesse. Az elnyomott nemzetiségeknek Lenin mutatta meg a szocializmushoz vezető utat. 'Előre látta, hogy a fejlődés kapitalista szakasza, amely az emberiség egésze számára szükségszerű, nem kötelező egyes nemzetekre.

A haladó országok proletáriátu- sának segítségével az elmaradóit országok áttérhetnek a szocializmusra, elkerülve a fejlődés kapitalista szakaszát.

Úgy , történt, ahogy Lenin tanította. A szocializmus építésének menetében a Szovjetunió legelmaradottabb népei az orosz nép önzetlen segíti:égével és az ország többi népének kölcsönös testvéri segítségével, rövid idő alatt soha nem látott utat tettek meg — a kapitalizmus előtti társadalmi formákról áttértek a szocialista formákra.

Aki járt a szovjet köztársaságodban, látta, hogy mindennapi életük minden különbözősége mellett mindenütt fejlődik a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság.

A szovjet hatalom éveiben a szövetséges köztársaságokban nemcsak a gazdasági élet alakult át. Felvirágzott a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra is. Mindenütt megvalósult a kötelező hétosztályos oktatás, a hatodik ötéves tervben pedig lényegében megvalósul az általános középfokú oktatás. A forradalom előtti Oroszországban, különösen pedig a nemzetiségi határvidékeken, a lakosság nagyrésze írástudatlan volt. Tádzsikisztánban például a lakosságnak mindössze fél százaléka volt írástudó.

A XX. pártkonsresszuson

a Szovjetunió népeinek képviselői büszkén beszélték arról, milyen sikeresen oldotta meg a kommunisták pártja a társadalom fejlődésének egyik legbonyolultabb kérdését, a nemzetiségi kérdést.

Az ország minden népét mély tisztelet és szeretet hatja át szocialista hazája iránt, felelősséget éreznek soknemzetiségű hazájuk sorsáért, kifejlődött a szovjet haza- fiság.

Lehet-e azt mondani, hogy a hazájuk iránt érzett szeretet ellentmond a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a szocialista internacionalizmusnak? A hazafiság ilyen értelmezése gyökerében hamis. Ez csupán megbántaná az emberek nemzeti érzéseit és távolról sem segítené a szocialista nemzetek együttműködésének megszilárdítását, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának fejlődését. A hazafiság és az internacionalizmus szerves összekapcsolása a szocialista nemzetek barátságának eszmei alapját képezi.

A kommunista pártnak kérlelhetetlenül ki kellett irtania a bur- zseá nacionalizmus minden megnyilvánulását, különösen a nagy orosz sovinizmushoz és a helyi nacionalizmushoz való elhajlást, hogy a dolgozókba beoltsa a hazafi és az internacionalista legszebb tulajdonságait.

Lenin már a Szovjetunió megalapításának időszakában figyelmeztetett a túlzott centralizmus lehetőségére, a bürokratikus elhajlásokra, amelyek megakadályozhatják a szövetséges köztársaság dolgozói kezdeményezésének sokoldalú fejlődését. Lenin tanítását követve, a kommunista párt és a szovjet kormány fontos intézkedésekét hoz a szövetséges köztársaságok szerepének megerősítésére a gazdaság vezetésében.

A túlzott centralizmus megszüntetésére, ott, ahol szükségesnek bizonyult, a legfontosabb iparágakban köztársasági minisztériumokat létesítettek: kohóipari és szénipari minisztériumot Ukrajnában, ásványolajipari minisztériumot Azerbajdzsánban, színestfémkohá- szati minisztériumot Kazahsztánban. A köztársasági ipar egyre fontosabb helyet foglal el: Ukrajnában az ipari termelés kétharmadát, Azerbajdzsánban nyolcvan százalékát adja.

A XX. pártkongresszus azt a feladatot tűzte ki, hogy még magasabbra emeljék a szövetséges köztársaságok szerepét, nagyobb jogot biztosítsanak a köztársaságoknak a gazdaság vezetésében.

A kongresszus a hatodikötéves tervre vonatkozó irányelvei minden szövetséges köztársaságban az ipar és a mezőgazdaság újabb, hatalmas fejlődését írja elő. Sok történik a szövetséges köztársaságok szerepének és tekintélyének emelése érdekében az állami költségvetés összegeinek szétosztásában. Ez lehetőséget nyújt minden egyes köztársaság érdekeinek és szükségleteinek teljes figyelem- bevételére. elősegíti a népek barátságának további megszilárdításátj