Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

4 v** «GYARORS/.AC Vasárnap, 1956« áprilb t. GONDOSAN KÉSZÜLJÜNK FEL A PÁRTÉRTEKEZLETRE Irta: DÉRI ERNŐ, a Miskolc városi pártbizottság első titkára valamint az egyetem sport- és kulturális intézményeinek létrehozá­sában. Tovább kell szélesíteni az is­kolák hálózatát, egyrészt új iskolák építésével, másrészt a meglévő isko­lák bővítésével. III. beállítása, előléptetése, leváltása pártszerűen történjék. A ‘káderek előléptetésénél, beállításánál első­sorban azt kell figyelembe venni, hogy a politikai rátermettsége mi­lyen a kádernek. Emellett azonban Kiemelkedő eseménye lesz a miskolci pártszervezeteik életének az április 7—8-án összeülő városi tíártértekezlet. A párt­szervezetek küldöttei megvitatják az el- műit két év munkáját és a legfontosabb előttünk álló feladatokat. A pártértekez- letrc való felkészüléshez kíván ez a cikk ■ néhány gondolatot felvetni a pártbizott­ság határozati javaslata alapján. Az alapszervezetek bízzák meg a küldötte­ket. hogy ezekben a kérdésekben foglal­janak állást, mondják el bírálataikat, ja­vaslataikat .az eddigi munkáról és a cél­kitűzésekről. Kérjük ez elvtársakat, hogy észrevételeiket és javaslataikat máris küldjék el a pb-nak. vagv az „Északma- gyarország" szerkesztőségének. A legutóbbi pártértekezlet óta ér­tünk el eredményeket a munkában. A termelésben az 1954. évi megtor­panás után gyökeres fordulatot eredményezett a város üzemeinek életében a Köziponti Vezetőség 1955. márciusi határozata. Befejezett ter­melését 1955-ben a város miniszté­riumi ipara 105.6 százalékra, a helyi és szövetkezeti iparral együtt 106 százalékra teljesítette. Teljes terme­lési tervét is a város összipara 4.3 százalékkal túlteljesítette. A döntő fordulatot az 1955. évi tervteljesí­tésben a munka termelékenységének növekedése jelentette, mert a ter­melés aiövelését túlnyomórészt, — mintegy 3.1 százalékkal meghaladva a tervezettet — a termelékenység fokozásával értük el. Meg kell vi­szont jegyezni, a város miniszté­riumi iparának jó eredményeire be­folyással volt az a körülmény, hogy az 1955. évi terveink alacsonyabbak voltak a megelőző évek tetrvszá- mainál. A párt politikai és szervezési mun­kájában is vannak kezdeti eredmé­nyek. Ezt mutatja, hogy a párt és a tömegek kapcsolata erősödik, ja­vul a tömegszervezetek pártirányí­tása és most, az SZKP XX. kongresz- szusának határozata, a MDP Köz­ponti Vezetőség határozatai szelle­mében javítjuk a pártmunka mód­szereit is. Most azonban az előttünk álló leg­fontosabb feladatokra kell a figyel­met fordítani. A pártértekezletnek meg kell vizsgálni, hogyan tudjuk megoldani azt a célkitűzést, hogy „Érjünk el nagyobb sikereket a munkában és a dolgozókról való elv­társi as gondoskodásban — a javuló pártmunka alapján.“ I. A második ötéves terv célkitűzé­sei és ezen belül az 1956-os tervév feladatai még nagyobb követelmé­nyeket állítanak valamennyi mis­kolci üzem fizikai és műszaki dol­gozója elé. Városunk iparának 250 milliq forinttal kell többet termel­nie 1956-ban az előző év tervszámai­hoz viszonyítva. Az 1955. évben el­ért tényleges termelési eredménye­ket is mintegy 180 millió forinttal meghaladják az ezévi tervszámaink. A város dolgozói megértették és ma­gukévá tették pártunk Központi Vezetősége iránymutatását és a megyei pártbizottság útmutatása alapján a Miskolc város miniszté­riumi iparában dolgozók vállalták, hogy éves tervüket 12 nappal előbb fejezik be és ezzel mintegy 56 mil­lió forintot adnak népgazdaságunk­nak terven felül. Elérhető az a célkitűzés, hogy a város ipara gazdaságosabban ter­meljen 1956-ban, mint az előző évek­ben. Üzemeinknek 1956-ban 50 mil­lió forintot kell megfcakarítaniok. Az importanyagok hazai anyagokkal va­ló' pótlása révén pedig üzemeink 13 millió forintot takarítsanak meg" népgazdaságunknak. Az 1956. évi tervünk megvalósítá­sának egyik fő feladata az export- tervek maradéktalan, határidőre va- ló, kiváló minőségben történő telje­sítése. 1956-ban különösen nagy gondot kell fordítani az exportterv teljesítését elősegítő műszaki javas­latok kivitelezésére. A műszaki in­tézkedési terv alapján pl. a DIMá- VAG-nál 38, a December 4. Drót­műnél. 8 javaslatot 'kell bevezetni, ami elősegíti az exportterv teljesíté­sét. Ugyanakkor a Lenin Kohászati Művek igazgatósága a meglévő tech­nológiák gondos felülvizsgálása út­ján intézkedjen az exporttermékek mi Hőségének j aví fásáról. Ezeket a célkitűzéseket többek között a következő fő módszerekkel kívánjuk biztosítani: Az eddiginél jobban ki kell hasz­nálni a város iparában még meglévő tartalékokat. Meg kell szigorítani a -technológiai- és munkafegyelmet. Az elmúlt évben a Lenin Kohászati Műveknél a selejtkár összege elérte az 58 millió forintot. A DIMÁVAG- nál 240.060 óra volt a gépállási idő. A város minisztériumi irányítás alá tartozó üzemeiben igazolatlan hi­ányzások miatt 48.000, az indokolat­lan (fizetetten) szabadságolás miatt 160.000 műszak esett ki, a termelés­ből. A dolgozókról való hiányos gon­doskodás következtében 50.000 mű­szak esett ki a termelésből, mely részben a baleset, részben a munka­helyek egészségtelen voltából követ­kezett be. Az igazolatlan hiányzást és a fizetésnélküli szabadságolások számát 1956-ban felvilágosító mun­kával és a fizetett szabadságolási terv szigorú betartásával mintegy 25 százalékkal csökkentjük. Védő- felszerelések használatát, ellenőrzé­sét kötelezővé kell tenni a műszaki vezetők részéről. Többet kell törőd­ni az újfelvételesek kioktatásával, ez­által is elősegítve a balesetek szá­mának minimálisra való csökkenté­sét. A TTIT fő feladata, hogy a tudo­mányos politikai ismeretek széles­körű ismertetésével, az általános műveltség emelésével, műszaki is­meretek fejlesztésével és terjeszté­sével segítse a szocializmus építésé­nek ügyét. A termelési célkitűzések megvaló­sítását egybe kell kapcsolni a dol­gozókról való maximális gondosko­dással. Helytelen, hogy még most is sokan öncélúnak tartják a terme­lést és nem látják a termelés szá­maitól az embert. Az egyes üzemekben a dolgozók, s az üzem vezetői ma már becsület­beli ügyüknek tekintik a kollektív szerződésben vállalt kötelezettség tel­jesítését. Ennek ellenére a kollektív szerződések ügye még nem foglalta el a jelentőségének megfelelő helyét a párt- és szakszervezetek munká­jában. 1956-ban törvénnyé kell ten­ni a kollektív szerződésekben vál­lalt kötelezettségek teljesítését a város minden üzemében. Fokozni kell a dolgozókról való gondosko­dást, ezért szociális, kulturális, vala­mint munkavédelmi beruházásokra a Lenin Kohászati Műveknél 11 millió forintot kell fordítani. A DI- MÁVAG üzemi étkezdéjét be keljl fejezni 1956-ban; sportpálya építésé* re 100.000 forintot kell biztosítani és május 1-ig be kell fejezni a jávor­kúti üdülő építését. A Borsodi Álla­mi Építővállalatnak 5 millió forin­tos költségráfordítással egy munkás­szállót kell építeni 1956-ban. A De­cember 4. Drótműveknél az ipari megbetegedések számát csökkenteni kell a légpatentírozás fokozottabb alkalmazásával, stb. Mindezeket az intézkedéseket a párt- és tömegszer­vezetek ellenőrizzék és menetköz­ben nyújtsanak segítséget a munká­hoz. II. Évek óta hatalmas erőfeszítések folynak, hogy a lakosság legégetőbb problémáit, jogos sérelmeit orvosolni tudjuk. Vannak is kezdeti. — de még nem kielégítő — eredmények. A pártértekezlet útmutatást ad majd arra vonatkozóan, hogy milyen fel­adatokat állítson a pártbizottság munkája középpontjába. A lakáshelyzet megjavítása érde­kében a pártbizottság a tanáccsal együtt biztosítsa, hogy közületek ösz- szevonásával, ésszerűbb elhelyezésé­vel újabb lakások szabaduljanak íel. 1956-ban ilymódon legalább 50 újabb lakást kell biztosítani a dolgozók­nak. Gondoskodni kell arról, hogy az építő vállalatoktól csak teljesen kész, jól felszerelt lakásokat vegye­nek át. Ebben az évben állami költ­ségen 537 Lakást kell építeni. A városi tanács saját erejéből biz­tosítsa, emeleték ráépítésével, 36 la­kás megépítését és 46 ház, 350 la­kás-felújítását. Mivel világosan látható, hogy ál­lami erőből a lakásproblémát rövi­desen megoldani nem tudjuk, ezért nagy erőfeszítéseket kell tenni a kislakásépítés kiszélesítésére. Ezév- ben el kell érni, hogy 350 kislakás épüljön fel. Az építtető dolgozóknak segítséget kell adni olcsó és jó helyi építőanyagok biztosításával. Ki kell dolgozni a célszerű és olcsó kisla­kásterveket, melyek a helyi anyagok felhasználására irányulnak. Gondos­kodni kell arról is, hogy az építtető megfelelő házhelyet kapjon. A meglévő lakások elosztását a tanácsoknál és üzemeknél társadal­mi ellenőrzés alá kell helyezni oly módon, hogy a döntéshez hívják meg valamennyi lakásigénylőt és meg kell magyarázni, hogy miért így született meg a döntés. Ezzel elejét lehet venni a kivételezések­nek, gyanúsítgatásoknak, igazságo­san lehet elosztani a lakásokat. Az ellátást tovább kell javítani. Gondoskodjon a pártbizottság és a tanács a lakosság jobb iparcikk ellá­tásáról, de a legnagyobb figyelmet az élelmiszerellátásra fordítsa. Abból induljon ki, hogy egy személynek évente 110 kg zöldségáru szükséges. Ennek biztosítása érdekében a Miskolci Állami Gazdaság ezévben 680 holdon, 1957-ben pedig 1000 hol­don termeljen zöldséget. Ez azért is igen jelentős, mert amellett, hogy megoldást nyer a dolgozók friss zöldségfélékkel való gyors ellátása, hatalmas megtakarí­tásokat eredményez népgazdasági szempontból is. Ezzel 164.000 vagon km-t lehet megtakarítani és meg le­het akadályozni, hogy 40 vagon áru teljesen használhatatlanná váljon, 480 vagonnál pedig minőségi romlás következzen be. Szerződést kell kötni termelőszö­vetkezetekkel 250 mázsa zöldáru szállítására. A városi tanács szervezze meg, hogy a vendéglátóipari vállalatok­nál fennmaradó ételmaradékokból hizlaljanak sertéseket és így is javul­jon a lakosság ellátása. A kereskedelmi pártszervezetek biztosítsák e feladatok maradékta­lan megoldását. A megyei pártbi­zottság határozata alapján alapo­sabb nevelőmunkát végezzenek a kereskedelmi dolgozók között, hogy napról-napra kultúráltabb, figyelme­sebb, a lakosság keresletén alapuló legyen a kereskedelem munkája. Rendszeresen rendezzenek a keres­kedelmi vállalatok a városban ki­állításokkal egybekötött vásárokat, hogy a lakosság mielőbb megismer­je az új gyártmányokat és köny- nyebben hozzájuthasson. Küzdeni kell a kereskedelemben még meglé­vő hibák ellen, mint pl. a pultalóii árusítás, leltárhiányok, fegyelmezet­lenség. Javuljon tovább a közlekedés, úgy, 'hogy csúcsformáiéin idején is képeis legyen lebonyolítani a forgalmat. Ennek érdekében 1956-ban újabb 5 villamos motorkocsit kell biztosíta­ni. A község-politikai tervet maradék­talanul meg kell valósítani. Ezévben kerüljön megépítésre a 4.500 méter új út, 2.700 méter gyalogjáró. Sze­reljenek fel kb. 1.300 lámpát az ut­cák világításának megjavítására. Mindezek megvalósításában igen nagy jelentősége van a lakosság ál­tal felajánlott 230,000 társ ad a Imi munkaórának, amely közel három- negyedmillió forint értéket jelent. Nevelómunkával el kell érni, hogy további vállalások szülessenek, hogy a lakosság társadalmi munkával fo­kozott abban járuljon hozzá <a köz­ségpolitikai terv megvalósításához. Az így felszabaduló anyagi eszközö­ket a lakosság javaslatai alapján a kerületi tanácsok használják fél. A kultúra, köznevelés, sport terü­letén elért jelentős eredmények mel­lett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kulturális munka, a köznevelés és a sportmozgalom sok tekintetben elmarad a követelmé­nyektől, nem elégíti ki városunk dolgozóinak a kulturális szükségle­teit. valamint nem segíti megfele­lően az előttünk álló feladatok meg­oldását. A pártértekezlet bízza meg a pártbizottságot, hogy városunk kultúréletének megjavítása érdeké­ben szorgalmazza a Déryné Színház átépítését úgy, hogy az még 1956- ban megkezdődjön. A pártértekezlet foglaljon állást abban is, hogy ebben az 5 ékes tervben szükséges egy új korszerű városi kultúrotthon, felépí­tése. El kell érni a város külső ke­rületeiben lévő mozik férőhelyeinek bővítését is, valamint azt is, hogy a mozikat tatarozzák. A köznevelés területén a pártbi­zottság fordítson nagyobb gondot a várcs egyetemének, a mi egyete­münknek segítésére, a nevelés meg­i a vitására, az ott folyó építésék —--------------------;---------------­m eggyorsítására, a terület parkosí­Szervezze meg, hogy a vá­ros üzemei, az üzemeik dolgozói és vezetői szorosabb kapcsolatba kerüljenek az egyetem tanárai­val és hallgatóival, segítsék egy­mást az üzemek műszaki fejlesz­tési feladatainak megvalósításában, A pártértékezlet nagy gondot fog fordítani arra, hogy megvitassa, hogy a termelési célkitűzések mara­déktalan teljesítése és túlteljesítése, valamint a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodás jobbátétele érde­kében hogyan javítsuk meg a párt­munkánkat. A XX. pártkongresszus útmutatá­sai alapján változtatni kell az eddigi munkastíluson és fel kell számolni az általános, fecsegő irányítást, az „önmagáért való pártmunka“ ma­radványait és úgy szervezze meg a pártmunkát, hogy az közvetlenül a gazdasági feladatok jó megoldását segítse elő. A pártmunka alapját minden pártszervezetben az 1956-os terv célkitűzései képezzék, a párt­munka tartalma a gazdasági felada­tok megoldásának, az összes terv­számúk túlteljesítésének elősegítése legyen. A pártszervezetek az összes tervszámok ismeretében állandóan ellenőrizzék a gazdasági mutatókat és a pártmunka eszközeivel segítsék elő a gazdasági feladatok megoldá­sát. A pártbizottság már 1956-ban tanítsa meg az alsóbb pártszerveze­teket az új, az élenjáró pártmunka módszereire, segítse elő a gazdasági építés hatékony ellenőrzéséhez és segítéséhez szükséges szakmai isme­retek megszerzését. Az agitációs és propaganda mun­kát a K. V. 1956 márciusi határoza­tának megfelelően úgy kell átállí­tani. hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes mun­kamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvet­lenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok meg­oldását. A felvilágosító .és nevelő munka alapját is az időszerű gaz­dasági feladatok képezzék. A terme­lési agitáció konkrét feladatokat, egészen az egyénekig lebontott fel­adatokat magyarázzon, ugyanakkor mutassa meg azt is. hogy milyen módon, milyen módszerrel lehet azt a. feladatot legeredményesebben vég­rehajtani. Az agitáció és propaganda — az XX. kongresszus határozatai alapján — magyarázzon meg olyan el­vi és gyakorlati kérdéseket, mint pl­ánnak a jelentőségét, hogy a szocia­lizmus kilépett egy ország keretéből és világrendszerré vált; mutassa meg, hogy a kapitalista világ egy főre eső termelésének túlszárnyalá­sában milyen szerepe van Magyar- országnak és ezen belül városunk iparának; ismertesse a szocialista országok együttműködésének elő­nyeit, jelentőségét., ugyanakkor ter­jessze és tegye általánossá a párt- munka új stílusát, a pártmunka élenjáró módszereit. Lépjen fel n személyi kultusz ellen, magyarázza meg .annak károsságát, leplezze le városunk területén egyes politikai és gazdasági vezetőknél a még meg­óvó személyi kultuszt, vagy annak maradványait, terjessze a kollektív é)p-">ru:ó tapasztalatait. Mindemellett arra kell törekedni, hogy a XX. pártkongresszus tanul­ságait, határozatait magas színvona­lon sok elvtárs sajátítsa el. A pártoktatást — már a XX. kon­gresszus anyagának tanulmányozá­sára is úgy kell megszervezni a pártszervezeteknek, hogy a lehető legjobban megvalósuljon az elmélet és gyakorlat egysége. A propagan­dának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxizmus-leni- ndzmus elméletét, hanem az is, hogy elősegítse az elmélet gyakorlati va- lóraváltását. Ezért úgy dolgozzák fel a pártok tatásban a XX. kongresszus anyagát, hogy minden egyes hallgató megértse, hogy egyénileg milyen fel­adata van a XX. kongresszus tanul­ságainak, tapasztalatainak megvaló­sításában. A propagandisták az elvi kérdé­sek megértetése mellett a főfigyel­met arra fordítsák, hogy a hallgatók azt is megértsék hogy az adott elvi kérdést miiven módon, milyen mód- 1 lehet megvalósítani a gya­korlati munkában, A kádermunkát, az emberekkel való elvtár,s-ias foglalkozást tartsa a pártbizottság munkája középpontjá­ban, Biztosítani kell, hogy káderek nagy figyelmet keli fordítani arra ís, hogy szakmai rátermettsége ké­pessé teszi-e az állandóan növekvő tél ad átok megoldására. Nevelni kell a kádereket az elvtársias bírálat- őnbírálat kibontakozása útján és az­által, hogy a pártszervezési munka alapvető formája a helyszíni munka közben nyújtott ellenőrzés, segítés- nyújtás kell, hogy legyen. Csak akkor kell a leváltás mód­szerét alkalmazni, ha már semmi más lehetőség nincs. Az alapvető do­log a segítség. Meg kell szervezni, hogy az ideológiai oktatás mellett biztosítva legyen a szakmai tovább­képzés is, ami elengedhetetlen a munka színvonala emelése szem­pontjából. Meg kell becsülni a régi, tapasz­talt, mozgalmi munkában jártas elv- társakat. Hasznosítani kell a mun­kában tapasztalataikat, fokozottab­ban kell gondoskodni problémáik megoldásáról. Fontos szerepe van a pántmunká- ban a tömegszervezeíek megfelelő pártirányításának. Kellő helyet kell biztosítani a tömegszervezetekkel való foglalkozásnak. Az ellenőrző munka alapfeladatá­vá a helyszínen nyújtott segítség- adást, a fejlődést akadályozó hibák pártszerű feltárását és megszünteté­sét kell tenni. Úgy végezze a párt- bizottság az ellenőrző munkáját, hogy segítse a gazdasági feladatok és a párt politikai munkájában előt­tünk álló feladatok egybekapcsolá­sát. /-L pártbizottság a helyszínen vég­zett konkrét, operatív ellenőrző munkája mellett adjon az alapszer­vezetek munkájához segítséget úgy is, hogy április 30-ig szervezze meg az alapszervi titkárok egyhetes to­vábbképző tanfolyamát. A titkári tanfolyamok után minden hónapban a titkárok részére szervezzen egy­napos továbbképző tanfolyamét. Az egynapos titkári tanfolyamot minden esetben a gazdasági szakágaknak megfelelően tartsa meg. Ezen tűimen őleg a reszortosok ré­szére is szakágaknak' megfelelőén negyedévenként meg-.-kell szervezni az értekezletet. , , . . ,:,v A pártbizottság a párttagság ellen­őrzésén és bírálatán alapuló jó kol­lektív vezetésen keresztül biztosítsa a pártszervek és pártszervezetek éle­tében a pártdemokráciát, harcoljon a személyi kultusz minden megnyil­vánulásával szemben. A pártvezetés legfőbb elve: a kol­lektív vezetés megvalósítása érdeké­ben a pártbizottság a határozatok kidolgozásába, végrehajtásába és el­lenőrzésébe minden esetben- vonjon be társadalmi aktívákat, ezen ke­resztül az egész párttagságot. Ne­gyedévenként a párt v. b. a pártbi­zottságnak számoljon be a fontosabb határozatok és feladatok végrehaj­tásáról és ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy a pártbizottság határo­zatait taggyűléseken a párttagok megismerjék. A pártbizottság munkájában sze­rezzen érvényt annak, hogy a párt­tagok jogos kritikai megjegyzéseit, javaslatait érvényre juttassák. En­nek érdekében biztosítsa, hogy az alapszervezetektől beérkezett jelen­téseket. jegyzőkönyveket brigádok értékeljék és a jogos panaszokat a pártbizottság az illetékes szerveken keresztül orvosolja. A pártbizottság osztályvezetői az instruktorok és tár­sadalmi aktívák segítségével kéfcha- voniként vizsgáljanak felül 1—1 alapszervezetet és nézzék meg azt, hogy a taggyűlésekén hozott hatá­rozatok. a párttagok által felvetett javaslatok hogyan lettek végrehajt­va és mit tettek a hibák kiküszöbö­lése érdekében. Azokat a vezetőket, akik több esetben nem reagálnak a iolgozók jogos panaszaira, kritikai me"’’^v zései re. akik elfojtják a bírálatot, azokat funkciói ükből váltsa le és helyezze más területre. A pártbizottság a törneeszerveze- tektől is követelje meg, elsoso" ban a tanácstól és a szakszervezetektől, hogy tanácsüléseken, termelési és aavéb értekezleteken a dolgozók ál- lal felvetett ió javaslatokat minden '«efben ideiében hajtsák végre. A pa^J értekezleten megvitatásra kerül mée néhány más dolog is. de ő.«! ^ ezek a 1eglénvege"ev>Ko’'. Amennyiben ezekről a kérdésekről megfelelő ió határozatok születnek, '■”7', a gyakorlati munkában mara­déktalanul meg fogunk valósítani, :smét “előbbre lécünk szeretett ha­zunk megerősítésében, dolgozó né­pünk és városunk dolgozói jólétének további emelésében.

Next

/
Thumbnails
Contents