Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-07 / 83. szám
SieaHt, IMS. 4prttts 7. ÉSZAKMAOTABOUZÁG 3 Május 1 tiszteletére 27 500 tonna szén kitermelését vállalták terven félül a borsodi bányászok A Borsodi Szénbányászati Tröszt első negyedévi tervén felül csaknem ,70.000 tonna szenet termelt az április 4-í versenyben. Most* a bányászok május 1, méltó megünneplésére készülve megfogadták: második negyedéves tervükön felül 27.500 tonna szenet szállítanak felszínre. Az ígéret valóraváltására széleskörű műszaki intézkedéseket foganatosítottak az üzemekben. Az Ella-aknán új frontfejtést nyitottak, melynek szállítását gépesítik, s ezzel az akna jelenlegi termelését a negyedév végére csaknem 50 százalékkal emelik. Ugyancsak új frontfejtésen kezdik meg a munkát a rudolftelepi 3-as aknában is. Az új fronton a Lukács-akna jól begyakorlott és már sok sikert elért bányászai tanítják majd meg az ottaniakat a korszerű frontfejtés művelésére. A nagy nyomás kiküszöbölésére és a biztonságos szállítás megteremtésére „TH” gyűrűs és „MOLL’* íves biztosítást vezetnek be. Ezzel a vágatfenntartási költséget csaknem 30 százalékkal csökkentik. A bérén tei bányaüzemben az új, 60 méteres frontfejtés előkészítve várja a Gomyák-kombájn érkezését. A frontot kaparó és szállítószalagokkal szerelték fel Az új gépi termelésű front kialakításánál figyelembe vették a kondói bányaüzemben szerzett tapasztalatokat is. A második negyedéves terv túlteljesítését szolgálja, hogy az or- mosi IV-es aknában megkezdték az V-ös szénmező művelését. A borsodi bányászok vállalásuk megtételekor felhívással fordultak a bányaüzemeket ellátó vállalatokhoz. Kérték, hogy megfelelő minőségű víznyomócső és főként csillecsapággyal segítsék őket ígéretük valóraváltásában. A lakosság jobb áruellátásáért Hozzászólás a „Gondosan készüljünk fel a pártértekezletre'* című cikkhez A diósgyőri fütöház dolgozói állták szavukat A diósgyőri fűtőhöz dolgozói április 4 tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. Megindult a nemes versengés: melyik brigád hogyan teljesíti vállalását, melyik üzemrész fejezi be hamarabb első negyedéves tervét? A verseny lendületet fokozta az a (szilárd elhatározás, hogy továbbra is megtartják az élüzem kitüntetést. A fütöház, — mint ismeretes — a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi kiszolgálását végzi. Egyidőben a IV-es számú gőzdarut leállították fővizsga miatt, ami érzékenyen érintette a fűtőház munkáját. A nagyjavítást az előírás szerint 70 nap alatt kellett volna elvégezni. Ez a hosszú i£ő zavart okozhatott volna a kohászat termelésében, ezért nagyjelentőségű volt az Andráskó-brigád felajánlása. A brigád április 30 helyett április 4-re vállalta a főjavítás befejezését. Vállalását becsülettel teljesítette. ■ — •• A Vaszil-brigád ugyancsak eleget tett adott szavának: március 28 helyett március 25-re megjavította azokat a mozdonyokat, amelyeknek helyreállítását vállalták. Batta István ifibrigádja egy nappal előbb befejezte a 377-es mozdony kijavítását. A fűtőház dolgozói minden üzemrészben eleget tettek szocialista vállalásuknak. Munkasikereiket szeretnék továbbra is megtartani, sőt május 1 tiszteletére tovább foJcózni, hogy ezzel is bizonyságot tegyenek arról: megérdemelten ítélték nekik a büszke élüzem jelvényt. Az izsófalvi bányászok versenyfelhívása A borsodi szénbányáik afe utóbbi időben csaknem egytől egyig teljesítették tervüket. Ennek eredményeképpen a szénbányászati tröszt nemrégiben örömmel jelentette negyedéves terve határidő előtti befejezését. A szép eredmények ellenére egyes üzemek megvizsgálták termelési helyzetüket és azon tanácskoztak, hogyan lehetne sikereiket tovább fokozni, módszereiket tökéletesíteni. Főleg azok az üzemek tartották fontosnak a termelés helyzetének megvizsgálását, amelyek idom- kínt nem teljesítették tervüket. Ezek közé tartozik az izsófalvi bányaüzem is, amely lemaradt első negyedéves tervével. Az üzem vezetői, kommunistái elhatározták, hogy felszámolják az elmaradást, ennek érdekében versenyre hívják a som- sályi bányaüzem dolgozóit, akik példásan teljesítették tervüket. Az izsófalviak versenyfelhívása a II. negyedévre szól. s kiterjed a 4 millió 300 ezer néző a ssov/et film ünnepi hetén A szovjet film ünnepének két hete alatt négymillióháromszázezer néző nézte meg országszerte a szovjet filmeket. Ez a szám ötven százalékkal magasabb, mint a múlt évi szovjet film ünnepe látogatóinak a száma. Ma este Bartóx-hangversenv a Zenepalotánál! A Bartók emléktábla vasárnap tartott leleplezési ünnepélye és a Herman Ottó Múzeumban április 4-én megnyílt Bartók Béla emlékkiállítás mellett méltó folytatása a miskolci Bartók ünnepi hétnek a ma, szombaton le 7 órai kezdettel tartandó első kamarazene-est a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében. A hangverseny központjában Bartók egyik legnagyobbszabású művének, két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátájának bemutatója áll. A művet Lendvai Ernő, a győri Zeneművészeti Szakiskola igazgatója ismerteti. A zongoránál a Galánffy házaspár ül, a tíz ütőhangszert Vrana József és Harsányi László szólaltatja meg. A műsor első részében Ag Magda, Marx Erika, V. Zalán Irén, L. Pekker Zsuzsanna és Szűcs Ilona működik közre. A MISKOLCI Kiskereskedelmi' Vállalat kommunista és pártonkívüli dolgozói aktívaértekezleten tárgyalták meg a kereskedelem előtt álló legfontosabb feladatokat. Déri Ernő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára az ÉSzakmagyarország április l-i számában megjelent cikkében különös hangsúllyal mutatott rá a feladatok megoldásának jelentőségére. A kiskereskedelmi vállalat dolgozói arra törekednek, hogy mind nagyobb választékban, jóminőségű iparcikkeket adjanak a vásárlóknak. A lakosság iparcikkszükséglete állandóan növekszik. 1956 első negyedévében Miskolcon 19 százalékkal több iparcikket vásároltak, mint 1955 hasonló időszakában. Tűzhelyből 20 százalékkal, alumínium edényből 50 százalékkal, rádióból 96 százalékkal, motor- kerékpárból 1.18 százalékkal, villamos háztartási gépekből 233 százalékkal adtak el többet, .mint az elmúlt esztendő ugyanezen hónapjaiban. Jelentősen elősegítette ezt. hogy a vállalat januárban vasműszaki kiállítást és vásárt rendezett. Az ilyen árubemutató kiállítások rendkívül hasznosak, mert egyrészt sok dolgozó megismerkedik az áruválasztékkal, másrészt a kereskedelem dolgozói szakmai tanácsokat adnak a vásárlóknak. A KISKERESKEDELMI vállalat feladata, hogy a szerzett tapasztalatok felhasználásával tovább folytassa a kiállítások rendezését. A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat ebben az évben sportcikkekből, üveg, porcelán és játékáruból rendez kiállítást. Az áruválaszték bővítése céljából tovább szélesítik a szakboltok hálózatát. Már megnyílt a gyermekkocsi szakbolt, a Bajcsy-Zsilinszky-utcában pedig papír, nyomtatvány és háztartási szakboltot létesítettek. renueies mennyiségi es minőségi növelésére, az> egy főre eső teljesítmény emelésére, az önköltségcsökkentésre, az elővájási munkálatok meggyorsítására, valamint a munka- 1 fegyelem megszilárdítására. Elvetették a tavaszbúzát a mezőkövesdi járásban is A szikszóiak után a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai is teljesítették tavaszbúza vetéstervüket. A járásban megkezdték a napraforgó vetését. A többi 9 járásba,n bőven van még tennivaló a vetés meggyorsításában. Az ózdi járásban egy nap alatt mindössze 6 százalékkal emelték a teljesítést. Jól dolgozott viszont a szerencsi járás, amely egyetlen nap eredményeként 71 százalékos teljesítménnyel az 5. helyről a 8. helyre került. Meg kell dicsérni a sátoraljaújhelyi. a miskolci és az abaujszári- 'tol járás termelőszövetkezeteit és egyénileg dolgozó parasztjait is. A sátoraljaújhelyiek a 6. helyről egy napi munkával a 3. helyve kerül tek. A tavaszbúza vetésterv teljesítésében a következőképp alakult járásaink sorrendje: 1. Szikszó 144 százalék, 2. Mezőkövesd 100.4 százalék, 3. Sátoraljaújhely 86 százalék, 4. Miskolc, 5. Abaujszántó, 6. Mezőcsát, 7. Encs, 8. Szerencs, 9. Edelény 58.3 százalék, 10. Putnok 50 százalék, 11. Ózd 27.5 százalék. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy szocialista szerződést kötnek a gyártó üzemekkel a választék bővítése és a minőség javítása végett. Nagy feladat hárul a jövőben a kereskedelem dolgozóira, akiknek gazdaságosabbá kell tenniük munkájukat. Nem mindegy, hogy milyen költséggel bonyolítják le az áruforgalmat. Az elmúlt években a legjelentősebb költséget a kereskedelmi veszteségek jelentették. A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalatnál 1955 elpő félévében ez a veszteség 400.000 forintot tett ki, amely főleg leltárhiányokból keletkezett. A második félévben fokozottan végrehajtották a megyei pártbizottság idevonatkozó határozatát, s ennek eredményeképpen negyedére csökkent a veszteségj Ez azonban még mindig ^csaknem 100 ezer forintra rúgott. Nyilvánvaló, hogy ezzel az eredménnyel nem lehettek elégedettek a vállalat dolgozói. Arra törekedtek, hogy teljes egészében felszámolják a leltárhiányokat s ezért politikai nevelőmunkát végeztek s megszervezték az oktatást, javították az ellenőrzést. Ennek köszönhető, hogy 1956 első negyedévében felszámoltuk a leltárhiányt, úgy hogy a népgazdaságot egyetlen fillér károsodás sem érte. Most azon vagyunk, hogy ezt az eredményt megtartsuk, sőt tovább növeljük; SOK MÉG a tennivaló az önköltség, az áruselejt csökkentése körük A feladatok végrehajtásában nagy feladat hárul a vállalatok pártszervezeteire, melyeknek fel kell számolniuk az eddigi tartalmatlan, öncélú pártmunkát. Minden egyes párttagnak és pártonkívüli dolgozónak arra kell törekednie, hogy a tervek teljesítésével megjavítsák a szocialista kereskedelem munkáját. BÁN IMRE A dolgozók másként látták., Március utolsó napjaiban a vattai állami gazdaságban is hozzákezdtek a tavaszi munkához. Tari elvtárs, az igazgató és Takács elvtárs, a párttitkár fáradságot nem ismerve szerveztek, ellenőriztek. Gondoskodtak mindenről, úgy ment a munka, mint a karikacsapás. — Egyikét ilyen sikeres nap — állapították meg — és végzünk a búzavetéssel... Azaz, hogy.-.. — s Tari elvtárs megvakarta a feje- búbját — meglennénk, meglennénk, ha. ez a húsvéti ünnep nem jönne közbe. De vasárnap senki se jön dolgozni, amint nem jött tavaly sem. S holtbiztos, hogy hétfőn se, aki pedig jön, be lesz pity ókázva. Tari elvtárs mély gondokba bo- ruitan számolgatta, mennyi két nap veszteség elvetett hóidban. Nem beszélve a tehenészetről, ahol GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDIK A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM A KÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBAN Nem szükséges történelem könyveket vagy egyéb régi írásos hagyományokat fellapozgatni ahhoz, hogy képet kapjunk a parasztság egykori és mai életéről. Elegendő csupán a fel- szabadulás előtti időkre, a grófok, a bárók, a földbirtokosok uralmára gondolni és máris eszünkbe jut a hárommillió koldus országa. De nemcsak Magyarországon volt súlyos a parasztság helyzete. Hasonló sorsban éltek Délkelet-Európa országainak és a hatalmas Kínának parasztjai is. Lengyelországban a pá- nok, Romániában a bojárok, Albániában a bejek, Bulgáriában a csorbad- zsiók, Csehszlovákiában és Kínában a földbirtokosok szipolyozták ki a földet megművelő embereket. Hosszú évszázadok teltek el anélkül, hogy ezekben az országokban valamivel is javult volna a dolgozó parasztság helyzete. A Szovjet Hadseregnek a hitleristák felett aratott világtörténelmi győzelme vetett véget egész sor országban a grófok, a bárók, a nagybirtokosok uralmának. Tizenegy esztendő telt el azóta. Egy nép történetében 11 éy nem nagy idő, mégis ez alatt a rövid idő alatt óriási változások történtek nemcsak Magyarország, hanem valamennyi népi demokratikus ország dolgozó parasztságának életében. KÍNA A termelőszövetkezeti mozgajom a Kínai Népköztársaságban érte el a legnagyobb sikereket. Ennek szemléltetésére elegendő csupán a következő számadatokat megemlíteni: 1955 nyarán 650.000 termelőszövetkezet működött Kínában. Ez a szám 1955 őszén már 1 millióra emelkedett, 1955 vé gén pedig már elérte az 1 millió 900 i ezret. ROMANIA Szembetűnően fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom a Román Népköztársaságban is. Az első ötéves terv végéig 6325 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás alakult, amelyekben több mint 382.000 parasztcsalád dolgozik. Az ország egész vetésterületéhez képest a szocialista szektor vetésterülete az 1950. évi 12 százalékról 26.5 százalékra emelkedett. Jelenleg a Román Népköztársaság mezőgazdasága több mint 30.000 traktorral (15 lóerőre számítva), több mint 1500 magajáró kombájnnal és egyéb korszerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A termelőszövetkezetek terméshozama jelentősen magasabb az egyénileg dolgozó parasztokénál. Elegendő megemlíteni például a pas- cáni rajont. ahol a termelőszövetkezetek búzából átlag 9.5 mázsával, kukoricából 1.8 mázsával, cukorrépából 25, mázsával, burgonyából pedig 48.5 mázsával nagyobb terméshozamot értek el hektáronkint, mint az egyéni gazdák. ALBÁNIA Az albán termelőszövetkezeti mozgalom is mérföldes léptekkel halad előre. Ebben az országban a felszabadulás előtt úgyszólván teljesen ismeretlen volt a traktor. Jelenleg 21 gépállomás könnyíti meg a dolgozó pa rasztok munkáját. Az első termelő- szövetkezet 1946-ban alakult meg Albániában. Ma már 225 albán faluban működik termelőszövetkezet és to vábbi 200 faluban alakultak termelőszövetkezeti csoportok. BULGARIA A Bolgár Népköztársaságban külö nősen a múlt évben fejlődött ugrásszerűen a termelőszövetkezeti mozgalom. 1955 első tíz ; hónapja alatt 24.868 egyénileg dolgozó’ paraszt lépett be a közös gazdaságokba, összesen több mint 900.000 dekár földdel (1 dekár egyenlő 0.1 hektárral). Jelenleg összesen 2730 termelőszövetkezet működik az ország területén. Ezek együttesen az ország szántóföldjeinek 60.5 .százalékát művelik meg. 1956 folyamán a bolgár mezőgazdaság újabb 2975 traktort (15 lóerőre számítva), 1339 különböző típusú kombájnt és csaknem 21.000 más mező- gazdasági gépet kap. LENG YELORS Z AG Gyors ütemben fejlődik a kollektív gazdálkodás a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság falvaiban is. A Lengyel Népköztársaságban a termelőszövetkezetek száma eléri a 10 ezret. Az ország szántóföldjeinek 24 százalékát a szocialista szektor műveli meg. A Csehszlovák Köztársaságban 6663 a termelőszövetkezetek száma. A szocialista szektor az ország szántóföldjének 39 százalékán gazdálkodik. A csehszlovák ipar egyre több korszerű mezőgazdasági gép gyártásával támogatja a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az ország területén működő 256 gép- és irak- torállomáson összesen 18:900 traktor áll a parasztság rendelkezésére. KELET-NÉMETORSZAG Semmivel sem marad el a fejlődésben a többi népi demokratikus országok mögött a Német Demokratikus Köztársaság. Az NDK területén élő dolgozó parasztság bebizonyította: jobb gazdája a földnek, mint a junkerek voltak. Az első termelőszövetkezet 1952-ben alakult meg. 1955 elején a termelőszövetkezetek száma eléri az 5260-at, 1955 végén pedig már az 5700-at. És azóta is szinte naponta alakulnak új termelőszövetkezetek, a régiekbe pedig tömegesen lépnek be az egyénileg dolgozó parasztok. Ma már csaknem 600 gépállomás segíti a német parasztokat egyre magasabb terméshozamok elérésére. Közös munka — gazdagabb elet Nézzük meg, minek köszönhető, hogy a szocializmust építő országokban kivétel nélkül gyors ütemben fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Elsősorban annak, hogy a dolgozó parasztság egyre inkább meggyőződik a társas gazdálkodás vitathatatlan fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben. Nem véletlen, hogy a közös gazdaságok terméshozama minden országban jelentősen felülmúlja az egyénileg dolgozó parasztokét. A Kínai Népköztársaságban a Sanszi környékén működő 984 termelőszövetkezet átlagos gabonaterméshozama 30 százalékkal volt magasabb az egyénileg dolgozó parasztokénál. A Román Népköztársaságban c. termelőszövetkezetek térki tudja, hogyan fognak fejni? Ezekután eleve lemondtak arról* hogy valamit is szervezzenek a két húsvéti napra. Kár lenne a fárad* Ságért, hiszen most is úgy lesz* mint tavaly, s ki tudja meddig még? Ilyen előzmények után várat« lanul érte őket a hrigádvezetők javaslata, hogy. dolgozni kellene vasárnap és hétfőn is, hiszeii szó* ni az- idő. össze kellene hívni valami gyűlést — mondották. Hanem Tari elvtársék. csak legyintettek: — Ugyan mit képzelnek? Ki jön dolgozni! Hanem azért csak összehívták a gyűlést. A kommunisták — első* sorban Lengyel és Varga élvtár*» sok — javasolták, hogy dolgozza* nak húsvét mindkét napján. Min-? denekelőtt a kommunisták"járja* nak élen és mindegyikük hozzon magával egy-egy pártonkívülit is. A vezetőség gondoskodjon üzemanyagról és munkáról, a többit bízzák rájuk. Tari és Takács elvtársak — noha a javaslat szivük szerint való volt — hittek is, nem is a. sikerben, azt azonban megígérték, hogy ha jönnek, lesz műn? ka, lesz gép és üzemanyag is. És busvétvasárnapra vir-* radóra a gazdaság udvarán fel■* berregtek a inotorok, befogták a lovakat, hordták a vetőmagot. Varga János brigádja 60 holdat vetett el egy nap alatt, ami testvérek között is 150 százalékos teljesítés» Azután jött a hétfő. Műhelyben# istállóban, s kint a földeken csak- úgy égett mindenki kezében a> munka. Ott volt a gazdaság vala* mennyi dolgozója. A kommunisták* a brigádvezetők jártak az ■ élen. Makkal Árpád fogatos 5 holdat vetett el ezen a napon, Kissné és a többiek pedig fejték a teheneket, Tari és Takács elvtársak a történtekből levonták a következte* test: nem szóbeszéd, hogy az emberek fejlődnek. S ami a legfontosabb tanulság, míhdig meg kell hallgatni a dolgozókat, akik sok* szór helyesebben látnak bizonyos dolgokat, mint azok, akik csalhatatlannak képzelik magukat. BARCSA SÁNDOR —--------o-------— Ú tépítés kő nélkül A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának két mérnöke, Ács Tivadar és Cservenka Andor újfajta útépítési módszert dolgozott ki. Az útépítés során az egyszerű mezőgazdasági gépekkel: ekével, tárcsával előkészített földhöz papírgyári hulladék-vegyszereket kevernek, amelytől a föld megszilárdul. A hengerlés után aszfalthoz hasonló felület kép* ződik. Az építés költségei az új módszer alkalmazásával a réginek töredékére csökkennek. Az eljárás utak portalanítására, gyalogjárdák készítésére. betonutak alapozására is felhasználható. mésátlaga 20—25 százalékkal múlja felül az egyénileg dolgozó parasztokét. A térméshozamok állandó növelése eredményeként emelkedik a közösben dolgozók jövedelme. Évről- évre emelkedik a német, a csehszlovák, a román stb. parasztok anyagi és kulturális színvonala. Elegendő megemlíteni, hogy a lengyel termelő- szövetkezetekben csupán 1954-ben 8545 különböző mezőgazdasági létesítmény készült el. A bolgár termelőszövetkezeti tagok pedig több mint 41 ezer lakóházat építettek. Mindez igen vonzó hatást gyakorol a népi demokratikus országok parasztságára. Ezért van az, hogy a boldogabb, jobb élet útját, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választja.
