Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

« £tt£AKMAU Y AKUK52AO Vasárnap, 1956. április L Ma avatják fel a miskolci Barfók-teref Beszámoltunk már arról, hogy Miskolc zenei intézményei a Zene­művészek Szövetsége helyi csoportjá­nak vezetésével hónapok óta készü­lődnek, hogy méltóképpen megünne­peljék Bartók Béla születésének 75. évfordulóját. A rendezésbe bekapcso­lódott a városi és a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a TTTT borsod- megyei szervezete. Az ünnepségek ma, vasárnap dél­ben 12 órakor kezdődnek a zenepa­lota előtti téren a Bartók-tér név­adási ünnepségével és a Bartók em­léktábla leleplezésével. Az emléktáb­la miskolci művész, Seres Jáncs mun­kája. Az ünnepségen Konczwald Barna, a városi tanács vb. elnökhe­lyettese tart ünnepi beszédet. Mind­két ünnepségen a zeneművészeti szakiskola női kamarakórusa ad elő Bartók kórusműveket Kardos Pál vezényletével. Ugyancsak ma délután indulnak Budapestre a zeneművészeti szakis­kola helyi döntőjén legmagasabb pontszámot elért növendékek is, akik 2-án és 3-án a szakiskolák közötti országos döntőn vesznek részt. 22 versenyző és mintegy 40 tagú kirán­dulócsoport indul Budapestre, hogy együttesen leszűrje a Zeneművészeti Főiskolán tartandó verseny tapaszta­latait. Április 7-én, szombaton lesz az Országos Filharmónia rendezésében az első kamaraest, amelyen a Két si­rató ének, a Gordonka rabszódia, a hegedű-duók és 20 magyar népdal, továbbá Bartók egyik legnagyob'o- szabásű műve. a zongorára és ütő­hangszerekre írt szonáta kerül mű­sorra. Ezeket 1938-ban a Bartók há­zaspár mutatta be Bázelben, két svájci ütőhangszer-művésszel. Az it­teni bemutatón a két 5mn«oránál a Ga^ánffy bázasoér ül, az ütőhangsze­rek tolmácsai Vrana József és Har- sányi László tanárok. A bemu'a^ó előtt a művét Lendvai Frr.ő, á győri zeneművészeti szakisk/'l» igazgatói a ismerteti, akinek a műről . tanulmá­nya is jelent meg. Közreműködnek a hangversenyen: Ä« Magda. Gombás Ferenc. Lukácsné Pék kér Zsuzsanna. Marx Erika. G. Pékárdy Mária és Vargáné Zalán Irén. Vállalati má-odik ölévé.-» terv|ava?latok üzemekben kido!gozá»a A második ötéves terv gondos ki­dolgozása szükségessé teszi a dolgo­zók tevékeny közreműködését a ter­vező munkában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozását rendelte cl. A határozat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát: a Rá­kosi Mátyás Művek szerszámgép- gyára, a Klement Gotíwald Villamos­sági Gyár, a Gheorghiu-Dej Hajó­gyár, az Egyesült Izzó villamossági gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alumínium Kohó, a Hungária Vegyi­művek, a Péti Nitrogénművek, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár, h 31. sz. Építőipari Tröszt erőmüépítkezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábat­lan! Cement- és Mészmű, a Hazai Fésüsfonó, a Csepeli Papit gyár, a Kecskeméti Konzervgyár. Kőbá­nyai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdá­ra j és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata sze­rint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszer­vezetekre és a szakszervezetekre tá­maszkodva, tervezőbrigádok és szak csoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező mun­kába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal s az illetékes minisztérium képviselőinek jelenlété­ben üzemi gyűléseken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tér vező munka irányítói használják fel dolgozóknak mindazokat a kezde­ményezéseit és javaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások ki­használását. a termelés lehető leg­gazdaságosabb bővítését, a munka­erő, az anyagok, a beruházási eszkö­zöli fokozott megtakarítását, a ter- r lelőberendezések jobb kihasználását, a műszaki színvonal emelését, új, korszerű gyártmányok bevezetését és termékek minőségének emelkedé­sét. az önköltség csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelé­sét. A Minisztertanács határozata sze­rint a felsorolt 22 nagy vállalat ter­vező munkájában szerzett tapaszta­latok felhasználásával a miniszté­riumok a felügyeletük alá tartozó vállalatok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a válla­lati ötéves tervek hasonló módon tör­ténő kidolgozását. (MTI) Hidas István elvtárs nyilatkozata az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról Ismeretes, hogy a közelmúltban Moszkvában 11 állam képviselőinek anácskozásai nyomán megalakult az Egyesített Atomkutató Intézet. A tanácskozáson résztvett hazánk küldöttsége is. Az intézet megalaku­lásával kapcsolatban Hidas István elvtárs, a magyar küldöttség veze­tője a következő válaszokat adta a Magyar Távirati Iroda munkatár­sának kérdéseire: Kérdés: Milyen jelentőséget tulaj­donít miniszterelnök-helyettes elvtárs a 11 ország tudományos együttműkö­désének? Válasz: Az a tanácskozás, amely a szovjet kormány kezdeményezé­sére Moszkvában március 20—26-ika között az Egyesített Atomkutató In­tézet létrehozása tárgyában' lefolyt, rendkívül nagyjelentőségű. A részt­vevő 11 ország delegációi a világ la­ke „ságának több mint egyharmadát képviselték. Az egyes delegációkban resztvettek az illető ország legjobb fizikusai, így pl. a Nobel- és Sztálin- díjas Herz professzor, Peng és Sol- tan professzorok, a többszörös Sztá- lin-díjas Vekszler, Blohincev. Mes- cserjakov akadémikusok és még so­kan mások. A tanácskozáson részt- ve-tt delegációkra a szovjet tudo­mánynak és a szovjet tudósok­nak az atomenergia békés felhasz­nálása terén elért nagyszerű ered­ményei mély benyomást tettek. A résztvevők körében rendkívüli ér­deklődést váltott ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Atomku- tató Intézetének és elektromfizikai laboratóriumának meglátogatása. Ezek az intézetek a világon egyedül­álló tudományos felszereléssel ren­delkeznek. Itt működik Mescserja- kev akadémikus vezetésével a 680 millió elektronvoltc-s szinkroeiklo- tron és befejezés előtt áll a Vekszler professzor irányításával tervezett és kivitelezett tízmilliárd elektronvol­tos .szinkrofazotron. Rövid időn belül Magyarország és az Egyesített Atom- kutató Intézet létesítésében részt­vevő minden ország tudományos dolgozói előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy ezeknek az intézeteknek kutatólaboratóriumaiban tudományos munkát végezhessenek. A Szovjet­unió az Atomfizikai Intézet és az elektronfizikái laboratórium átadá­sával — jelentős anyagi áldozatot hozva — ismét tanujelét adta a bé­keszerető országok iránti önzetlen barátságának és együttműködési készségének. Számunkra az Egyesített Atom­kutató Intézetben való részvétel je­lentősége abban van. hogy tudó­saink olyan berendezéseket használ­hatnak .fel kísérleteikben, amilyene­ket mi soha nem tudnánk létesíteni. A mai kísérleti fizika, (különösen a kísérleti atommagfizlka ugyanis néni fejleszthető tovább viszonylag egy­szerű eszközökkel, a legkorszerűbb oerendezések igénybevétele nélkül. Ezért az Egyesített Atomkutató In­tézet munkájában való. részvételünk hatása a magyar tudományra belát­hatatlan jelentőséggel bír. Lehető­ségünk van arra. hogy tudósaink olyan színvonalú tudományos mun­kát végezhessenek, amilyenre egye­lőre- a fejlett nyugati országok tu­dósainak sincs módjuk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a Cern-laboratórium — csak a kezdet kezdetén áll és a ter­vek szerint csak gyorsítóberendezé- sekkel fog rendelkezni, addig az Egyesített Atomkutató Intézet már most a legmodernebb felszereléssel kezdi meg munkáját és folyamatos o vább fe j lesztésében n agy tel jesítmé- nyű kísérleti atomreaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bővülni. Az Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása és különösen annak le­hetősége, hogy abba más országok is beléphetnek, a Szovjetunió békepo- litikájának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló tevékenységé­nek újabb fényes bizonyítéka. Az intézet létrehozásában részt­vevő országok egymás iránti barát­ságának kifejezője az a tény. hogy függetlenül ától, hogy az egyes tag­államok milyen összeggel járulnak hozzá az intézet fenntartásához, az intézet munkájában való részvétel tekintetében teljesen egyenjogúak. Kérdés: Milyen mértékben segíti az Egyesített Atom kutató Intézet létrehozása a tudományos együttmű­ködést? Válasz: A tanácskozáson résztvett országok képviselői kihangsúlyozták azt a meggyőződésüket, hogy az Egyesített Atomíkutató Intézet létre­hozása újabb nagy lehetőségeket te­remt a Szovjetunió és a népi demo­kráciák tudományos tevékenységé­nek összehangolására, különösen a fizikai tudományok terén. Az intézet létrehozásában részt­vevő minden ország képviselője cél­szerűnek és szükségesnek tartotta azt, hogy az Egyesített Atomkutató Intézet ne csak kutató tevékenysé­ge- foitsen ki, hanem segítse elő e t' ''ten az egyes orszóeok közötti iománvos együttműködést is. Pil­lanatnyilag ugyanis a baráti orszá­gok atomkutatással foglalkozó inté­zeteinek munkája nincs eléggé ösz- szehangotva. nem ismerik kielégí­tően egymás eredménjTeit és terveit. Kérdés: Az atomfizikusok együtt­működése milyen perspektívát tár hazánkban az- atomenergia békés felhasználása elé? Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet — mint már hangsúlyoztam — olyan kísérleti bázisra épül, amely a maga nemében páratlan a viiágon. A nagy gyorsítóberendezésekkel vé­gezhető kísérletek jelentősen gazda­gítani fogják az atommag felépítésé­ről alkotott ismereteinket. Az atom­magot alkotó részecskék és az azokat összetartó erők pontosabb tudomá­nyos megismerése alapján lehetővé válik az atommag energiáját haszno­sító technika továbbfejlesztése és ki- szélesítése is. Ezáltal az intézet mun­kája minden bizonnyal elősegíti az atomenergia békés célokra való fel- használását hazánkban is. Az intézet- ben felállítandó nagy neutronsűrű­ségű kísérleti atomreaktor és az emellett létesítendő rádiókémiai és metallográfiái laboratóriumok a rá­dióaktív izotópok előállítása és fel- használása és különböző az atom- Itechnikában fontos anyagok vizsgá­lata terén lehetővé teszik kutatá­saink nagyarányú kiterjesztését, így r®núkívül jelentősek a Magyar Nép- köztársaság számára. Kérdés: Milyen lehetőség van a nemzetek közötti együttműködés to­vábbi kiszélesítésére? Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról szóló ok­mányt 11 ország képviselője írta alá. Mint ismeretes a tanácskozás már csatlakozásra hívta fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyát. A résztvevők ezenkívül biáosí- tani kívánják más olyan államok részére is az intézet munkájába való bekapcsolódás lehetőségét, amelyek készek az egyezmény szellemében való együttműködésre. (MTI) P á r t h i r Téma: Az SZKP XX. kongresz- szusának anyagából a »Nemzetközi helyzet« című rész. SZKP Történet I. évfolyam. Konferencia vezető: Sztrelcsik Fe­renc. Időpont: április 5-én délután 4 óra, Pártoktatók Házában. SZKP Történet II. Konferencia­vezető: Déri Ernő. Időpont: április 11-én délután 4 óra. ' Pártoktatók Házában. Politikai Gazdaságtan I. évfo­lyam. Konferenciavezető: Faragó Andor. Időpont: április 7-én dél-? után 2 óra. Pártoktatók Háza. Politikai Gazdaságtan II. évfo­lyam. Konferencí avezető: Varga Zoltán: Időpont: április 11-cn dél­után 4 óra. Pártoktatók Háza. j O \J ■\on .jHü,hjó{jöl(ll miloÍLzítJ, íLmérujtk ^ ....................... > o f A matyók földje gazdag néphagyo­mányokban, népi tehetségekben. Az utóbbi években cél­tudatos munka fo­lyik Mezőkövesden és a környező fal­vakban, hogy felelevenítsék, illetve ápolják az apáktól és nagyapáktól örökölt hagyományokat, s ezzel együtt magukévá tegyék a szocialista kultúrát is. Éppen ezért kíváncsian vártuk az ifjúsági seregszemle vasár­nap délelőtti körzeti bemutatóját. A sok színvonalas szám közül a két leg­kedvesebb, a szentistváni matyó Gyermeklakodalmas és a bovsod- ivánkai tsz kórus szereplése volt. Igen jól sikerült — várakozáson felül is a helyi Bánk bán bemutató. (jjjerineULakzi a Lztniiiimuii áttörök elíhiíLáiábuu A szentistváni gyermekek élő szo­kást, népi játékot mutattak be. Olyan ■játékot — gyermeklakzil —, amely­nek egyes részleteit manapság is a falu főterén játsszák a kislányok. Burányi elvtárs, szentistváni tanító, a csoport vezetője, annyival járult hozzá a produkcióhoz, hogy alapos munkával, a helyi úttörő néprajzi szakkör segítségével összegyűjtötte a játék motívumait és azokat művészi produkcióvá gyúrta. A gyermek szereti azt játszani, amit a felnőtt komolyan müvei s ebből a maga ízlésére alakítja azt, ami megragadja fantáziáját. Hogyne kívánkoznék a szentistváni kislány játékai közé a cifra, százszínű matyó- lakzi? Ezt a figurás, felnőttektől má­solt lakodalmat játszák el a gyerme­kek ezerráncú, eredeti »matyókájak­ban«. A falusi lakodalomnak amúgyis velejárója a tréfa, a mondóka, a rig­mus. Ezt a gyermekhumor még to­vább forgatja — figurái ja. A gyermeknépművészet vidám ere­deti alkotását láttuk a szentistváni úttörőktől. Ilyen kedves, hamvas volt a játéknak az a jelenete, amelyben a kis háziasszonyok azon igyekeznek, hogy pörlekedő szóval eldöntsék, kié a legjobb kása? Vagy a hereto = eb­ben a jelenetben a menyasszony he­lyett először öreglánynak, aztán vén­asszonynak maszkírozott —, amint ők mondják »őtöztetett« kislány lép a kérők elé. Aztán az esküvői szer­tartás, amelynél legény kalapos, de máskülönben valódi matyókislány jelképezi az esketőt s a következő kis szöveggel folytatja le a ceremóniát: ..Eskető: Te Imre .szereted-e ezt a Julcsát? Legény: Szeretem. Eskető: Meddig? Legény: Halálig. Eskető: Hát te Julcsa szereted-e ezt az Imrét? Leány: Szeretem. Eskető: Meddig? Leány: Kedtő’ fogva szé'dáig. Ilyen üde kis jelenetek és gyerek­táncok, rigmusok váltották egymást s megesett, ami falun ritka mint a fehér holló — vastapssal hívogatta a függöny elé a közönség az ifjú mű­vészeket. Utána még egy fiú tánc­csoport is fellépett öreg parasztoktól tanult seprűstánccal. Sokan siettek a számok után Bárá­nyt tanítóhoz, hogy megszorítsák a kezét. Megérdemelte. Minden dicsé­ret kijár annak, aki ilyen hozzáértés­sel, szeretettel, önfeláldozó lelkese­déssel — és sikeresen — munkálko­dik faluja kulturális kincseinek gyűj­tésén, életbentartásán, művészi for­mába öntésén. c# borLö<Uoánkai kóuu diadxita A bemutatón kellemes meglepetés volt a borsodivánkai tsz-kórus. La­punk annakidején hírt adott arról, hogy január elején a tsz-ek és a DISZ-szervezet együttműködésével kórus alakult Borsodivánkán. Öröm­mel közöltük, hogy azt a népkultúra kincset, amelyet a borsodivánkaiak mint egyéni gazdák elfeledtek, most mint termelőszövetkezeti parasztok kutatják fel. De ki gondolta volna azt, hogy nem egészen három hónap alatt telje ser. kiforrott, művészi pro­dukcióval állnak elő? Már első számaik, az eredeti gyüj- i tésű népdalok, megfogták a hallgatók szívét. Valami mélységes, természe­tes tisztaság volt ebben az énekben. Az eredeti ivánkai népdalok elének- lése i$ elmélyült munkáról tanúsko­dott. De — becsületükre váljék — ezt a teljesítményt még fokozták. Novi­kov Szállj te büszke énekének dia­dalmas és ünnepélyes akkordjai kel­tek szárnyra, majd Vivaldi Csónakos éneke csendült fel négy szólamban. Különösen a kristálytiszta szoprán­hangok üdesége ejtette rabul a hall­gatók szívét és a nagyszerű összhang- zatból az ütemesen mélybe merülő evezőlapátok, a csónakhoz ütődő hul­lámok lágy zaját vélték kihallani. Végül Bárdos tréfás:.házasítóját szó­laltatták meg őszinte, kedves humor­ral. Mindez valóságos csoda volt. Szinte magam sem akartam hinni fülemnek és mindmáig sem értem teljesen, ho­gyan tudott Szabó Elemér kórus- vezető ennyi idő alatt kezdőkkel ilyen magasszínvonalú kórust betaní­tani. Az biztos, hogy főként a hozzá­értő kórusvezetés és az énekesek ter­mészetes tehetségének, nagy-nagy szorgalmának eredménye ez a siker. cJl k&otuLi rßdnk bán Este sor került a Bánk bán mező­kövesdi bemutatójára. Elképzelhetet­lenül sok munka előzte meg ezt a merész vállalkozást. Ha a borsod­ivánkai kórus sikeréről azt mondtuk, hogy valóságos csoda, a Bánk bán bemutatóval kapcsolatban megálla­píthatjuk, hogy a siker tervszerű, tu­datos, a fáradsággal nem takarékos­kodó előkészület eredménye. Általában nem helyes, ha öntevé­keny együttes nagy klasszikus tragé­diák, súlyos mondanivalójú és nyelvű, a csoportra különleges dramaturgiai feladatokat rovó darabok bemutatá­sával kíséi tetszik. Az ilyesminek ugyanis gyakran kudarc a következ­ménye. A kövesdi Bánk bán bemu­tató azonban beszé­desen bizonyította, hogy a kövesdiek sok-sok éves mun­kája — amelyet sem az objektív^ne- hézségek, sem kicsinyes belső bajok nem tudtak tartósan visszavetni — gyümölcsözik s a csoport a legnehe­zebb feladatok megoldására is képes. Nagy-nagy élmény volt hallani, amint Katona József nagy klasszikus drámáját egyszerű emberek tolmá­csolják; élvezni, amint egy tehetséges falusi tanítónő ajkán mély átéléssel csendülnek fel Melinda szavai és látni, hogy olyan ember kelti életre Tiborcot, akinek akár apja, nagyapja is bízvást saját tapasztalatai alapján mondhatta: »Szép földeinkből va­dászni berkeket csinálnak, ahová né- künk belépni sem szabad... és aki száz meg százezert rabol, bírája lé­szen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített.« Az előadás legfőbb érdeme a szín­játszók többségének világos, tisztán- csengő szövegmondása, értelmes hangsúlyozása, s több mélyen átélt alakítás, — különösen Répászki Gi­zelláé (Melinda), F. Lázár Kataliné (Gertrudisz), Dudás Alfrédé (Bánk bán), Erdőéi Kálmáné (Tiborc). De az egész együttes teljesítménye meg­lepően összehangolt, egybecsengő, Varga István céltudatos, hozzáértő rendezői munkáját dicséri. Tavaly Mezőkövesden járt Kotlja- rov elvtárs, a Szovjetunió népművé­sze, aki igen melegen szólt ß csoport­ról és kérte a járás, a község vezetőit, támogassák a lelkes, tehetséges ön­tevékeny művészeket. Nos, ekkora szorgalom és a kultúrának ez az égő szeretete minden támogatást meg­érdemel. Hihetetlenül gazdag Kövesé és kör­nyéke művészi tehetségekben. To­vább kell kutatni utána és segíteni e tehetségek minden lépését, hogy mákszemnyi se vesszen el belőle, sok-sok hasonló élményt nyújtson minél több kultúrára szomjas ember- ixek. SÁNDOR LÁSZLÓ Politikai Gazdaságtan III. évfo­lyam. Konferenciavezető: Tóth Jó­zsef. Időpont: április 5-én délután 3 óra. Pártoktatók Háza. MDP Történet I. évfolyam. Kon- férenciavezető: Kovács Miklós. Időpont: április 6-án délután 4 óra. Pártoktatók Háza. MDP Történet II. évfolyam. Kon- ferenciavezető: Dojcsák János. Időpont: április 11-én délután 4 óra. Pártoktatók Háza. Filozófia I. évfolyam. Konferen­ciavezető: Balázs Zoltán. Időpont: április 6-án délután 4 óra. Párt­oktatók Háza. Filozófia II. évfolyam. Konfe­renciavezető: Déri Ernőné. Idő­pont: április 5-én délután 4 óra. Pártoktatók Háza.--------o-------­Bors od megye megtartotta elsőséget az országos hegyüjtési versenyben A begyűjtési minisztérium 4. szá­mú versenyértékelése szerint a már­cius 27-ig elért eredmények alapján a megyék sorrendje a következő: I. csoport: 1. Szolnok, 2. Szabolcs, 3. Pest, 4. Hajdú, 5. Békés, 6. Bács, II. csoport: 1. Borsod, 2. Tolna, 3. Csongrád, 4. Fejér, 5. Somogy, 6. Győr. III. csoport: 1. Nógrád, 2. Vesz­prém. 3. Komárom, 4. Heves, 5. Vas, 6. Zala, 7. Baranya.--------o-------­— Megyei tanácstagok fogadóórái. M, Azar? •*» József ápriiis 2-án 9 órakor Zsuita községben, ifi. Balogh Sándor 2-án 16 órakor Heiőszalon»- ia. Kovács István Varga 2-án 8 órakor Dómn_ háza. Varga Elemér 2-án 15 órakor Pqfnok, Nevetős László 3-án 13 órakor Kisfcinizs, Berta István 6-án IC órakor Bükkaranyos. G-egus Zoltán 6-án 8 órakor Fclsőnvárád. Fekete Ferenc 7-én 14 órakor Hernádkércs. Értesítjük a József Attila u. és környéke dolgozóit, hogy a 9. sz. javítórészlegünket. a József A. M+cábóI áthelyezzük a Selyem­rét IV A. sz. bérházban megnyíló helyiségünkbe. Kérjük a környék 'o’gozóit. hogy iorénviikkel ke­ressék fel iavítőrc^zlegünket. * Miskolci Cipész ív tsz. I % 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents