Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

MAGYAROR r Tanulmányozzuk és alkalmazzuk Mi újság az euesi járásban? A kísértet-ABAUI-ZEMPLÉN MEGYEI PARI Bl ZOTT SAGAN Als isa evíoiva n 67. sa t»u Ára 50 fillér A párt katonái J? a a pártot hadsereghez hason­lítjuk — amint ezt Lenin elv­társ többször tette ennek a had­seregnek a tisztikarát a pártfunkcio­náriusok, a pártmunkásak alkotják. De ^ természetesen hozzája tartoznak a töjpegszervezeü, a gazdasági, a raű- a tudományos és a kulturális élet vezetői is, akik elsősorban nem a ^ pártszervezeteken belül, hanem a pártonkívüli dolgozók között harcol­nak a párt politikájának, a párt ha tározatainak megvalósításáért. A pártmunkások olyanok, mint i hajszálgyökerek, amelyek mélyen szétágaznak a földben, s amelyekkel a ^terebélyes fa felszívja a talaj éiie- lő nedveit. A mi pártmunkásaink hálózata is ilyen mélyen átszövi a párttagság és a dolgozó nép széles tömegeit. Összekötik őket a párttal, eljuttatják hozzájuk útmutatásait, közvetítik a párttagság és a nép hangját, mozgósítják a kommunistá­kat és a pártonkívülieket az időszerű feladatok megoldására. A pártnak ezt az önfeláldozó, fáradságot, nehéz­séget nem ismerő, különböző terüle­teken dolgozó vezetőrétegét nevezzük pártmunkásoknak. Pártunk rendkívül nagy gondot fordít a pártmunkások fejlődésére, nevelésére, figyelemmel kíséri azok minden tevékenységét, családi életét. Atyai szeretetét úgyszólván napról- aapra érzik derék katonái, harcosai Március 17-én, szombaton este a megyei pártbizottság és a miskolci városi pártbizottság elvtársi találko­zóra hívta össze az Avas szálló ter­meibe a kiváló pártmunkásokat és azok családját, s a bensőséges ünnep­ségen oklevéllel, értékes ajándéktár­gyakkal jutalmazta meg őket. fő zen az estén felelevenedett az elvtársak emlékezetében a harcokkal, győzelmekkel teli 11 esz­tendő. ,.Kinek ne lenne kedves emlé­ke a falujárásokról, a pártmunkáról. Még most is halljuk a csattogó vö- ^öszász Jóikat, amelyeket a nyitott te­herautókon tépázott az őszi szél: fü­lünkbe csengenek a falujárók ajkán zengő mtmkásdalok, amelyek életet, erőt vittek a faluba... Előfordult, hogy nem volt gépkocsi, de nem iá követelte senki... Este a gyaloglás fáradságát legyűrte az az öröm, hogy ismét alakult egy MKP szervezet, jólsikerült egy párttaggyűlés, ismét megoldottuk a falunak egy-egy pro blémáját...” — mondotta ünnepi be­szédében Déri Ernő eivtárs a mis­kolci városi pártbizottság első titká­ra, majd így folytatta: „... Most már nemcsak érzékünk diktálja, szívünk parancsolja, — ha­nem eszünk is irányítja a dolgozók erdőkében folytatott harcot. A pórt megtanított bennünket tudatosan élni és cselekedni, megtanított bennünket hazánkat szeretni, érte élni és dol­gozni’1. Szántó István elvtárs párt­munkás így beszélt: „Egész életemet, alkotó munkámat a pártnak köszön­hetem, amely belőlem, egyszerű vas­munkásból a közösség számára hasz­nos embert nevelt.” Igen, a mi pártunknak, a kommu­nisták Lenin alkotta pártjának egyik sajátossága, hogy felemeli az embert, s fenséges távlatokat nyit meg előtte; állandóan figyeli, segíti katonáit s ezzel még szorosabbá fűzi kapcsola­tát a dolgozó néppel. A Lenin alkot­ta párt tagjának, a párt munkásának lenni igen nagy dicsőség, amely fel­emeli az embert, lelkesíti és segíti, hogy betöltse nemes hivatását. He­lyesen^ mondotta az egyik idős párt­munkás: „Dicsőség ahhoz a párthoz tartozni, amelynek alapítója maga Lenin elvtárs volt.” Iíremniczky An­tal 62 éves diósgyőri dolgozó Lenin­ről^ beszélt: Ugyanúgy harcolt, győ­zött, ugyanolyan egyszerűen, szeré­nyen és hősiesen élt, mint maga a nép. A találkozó új erőt, lelkesedést adott pártol un kásáinknak. S erre az erőre, lelkesedésre szükség 15 ví*.n- amikor második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósí­tásához fogtunk hozzá, különös fele­lősség hárul a párt katonáira, a párt­munkásokra. Az a feladatuk, hogy a párt határozatai szellemében becsü­lettel eleget tegyenek kötelezet tóé- geiknék és másokat is erre ösztönöz­zenek. Az a feladatuk, hogy segítsék megvalósítani második ötéves ter­vünket, amely egész dolgozó népünk jobb, boldogabb életét szolgálja. Pártmunkásaink tudják, hogy sok ember együttes ereje összehasonlít­hatatlanul nagyobb, mint az egyes emberek erejének egyszerű összege. A közös munka megsokszorozza az alkotók erejét, különösen amikor a pártmunkás példát mutat, becsülettel helytáll parancsnoki posztján. 11 esztendő igazolja, hogy párt­munkásaink derekasan megállták he­lyüket, betöltötték feladatukat, s ez­zel közelebb kerültek dolgozó né­pünk szívéhez. Ma már igen sok pél­dát tudnánk felsorolni arra, hogy a párt katonáit milj’en szeretettel ve­szik körül dolgozó társaik, hogyan megbecsülik őket. Az most a feladat pártmunkásaink előtt, hogy megmu­tassák a párt által megjelölt utat, a lelkesítő célt, mert csak akkor kap mély értelmet az újért való harc, ha a dolgozók látják a célját is annak. Pártmunkásaink tudják, hogy nincs szebb feladat, mint a dolgozó nép életének további javításáért harcol­ni. ^ Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának ha­tározatai felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak ehhez. Uj erőforrásokat nyitnak meg számunkra az előttünk álló felemelő, szép feladatok végre­hajtásához. A XX. pártkongresszus kimondotta: elért sikereinknek for­rása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz le küzdése, a kollektív vezetés meg te remtése, amely a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a part és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit. Tanulnunk kell a Szovjetunió Kom munista Pártjának XX. kongresszusa anyagából, határozatából. Párímun kasaink vegyenek példát szerénység­ből és közvetlenségből Lenin elvtárs- ről, aki egy alkalommal Kasino falu­ba látogatott el. Gépkocsija elé gye­rekek szaladtak. Vlagyimir Iljics megkérdezte tőlünk: — Hol van itt nálatok a villany telep? — Megörül lek a gyerekek: — Vigyél minket autózni, akkor megmutatjuk. Lenin beültette a gyerekeket az autóba és elindultak. Az egyik háznál parasz­tok fogadták őket. Megindult a be­szélgetés. Lenin a Vörös Hadsereg­nek a fehérgárdisták felett aratott győzelmeiről beszélt és üdvözölte a parasztokat ebből az alkalomból. A parasztok beszélni kezdtek neki sa­ját ügyeikről, s I-enln nagy érdeklő­déssel hallgatta őket. pártmunkásainknak e példából is láthatniok kell, hogy Lenin elv­társ a párt szerény, egyszerű katonájá­nak tartotta magát, s mindent megtett a dolgozó népért. A mi pártmunká­sainknak is olyanokká kell válni, amint azt Lenin elvtárs tanította —, mint amilyen maga Lenin elvtárs volt. A szocializmus építésének fontos posztján állnak pártmunkásaink.. Jgecsüljük meg. segítsük őket és1 akkor még lelkesebben, még eredményesebben fognak munkál­kodni szocialista hazánk építésén, a párt erősítésén. * Miskolc. 1956 március 18 vasárnap F A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács fel hívása az árvízkárosultak meí£se«ítésére Közel két hét óta tart a küz­delem a megáradt Danával, A honvédségnek, a belügyi szer­veknek, a Duna partjai lakói­nak, a közlekedés, az építőipar dolgozóinak erőfeszítése, a ha­talmas anyagi és gépi erők be­vetése ellenére a minden ed­dig ismert szintet felülmúló jeges ár a Duna déli szaka­szán, egyes helyeken áttörte a megerősített gátakat és köz­ségeket, szántóföldeket öntött el — súlyos károkat okozott. Az egész ország együtt érez az árvízsuj tóttá lakossággal. A párt és a kormány a dunai ár­víz megfékezésére további erő­feszítéseket tett. A K-özponti Vezetőség javaslatára a Mi­nisztertanács az eddigi nagy anyagi erőfeszítések mellett huszonöt millió forint gyorsse­gélyt utalt ki a természeti csa­pás által sújtott lakosság meg­segítésére. Az üzemek, gyárak, intézmények dolgozói forint­jaikkal, a termelőszövetkeze­tek tagiai és az egyénileg gaz­dálkodók természetbeni ado­mányaikkal, önként siettek az árvízkárosultak megsegítésére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőgége és a Mi­nisztertanácsba dolgozók kez­deményezésére megindult gyűjtés eredményessége érde­kében felhívással lordul az or­szág népéhez és kéri, hogy mindenki erejéhez mérten nyújtson segítséget az árvíz­károsultak sebeinek enyhítésé-» hez, a természeti csapással suj-» tott terület életének helyreál­lításához. Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Segítsünk as árvízkárosultakon A lakosság, honvédeink, belügyi szerveink, pályamunkások, a közle­kedési és építőipari dolgozók hősi helytállásával sikerült úrrá lenni a jeges áradaton, a Duna magyarországi szakaszának nagyobbik részén. A hatalmas erőfeszítések ellenére a déli szakaszon az átázott gátakat több helyen áttörte az ár. A Minisztertanács 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg a káro­sult lakosságnak. Minden becsületes hazafi lelke mélyéig együtt érez a bajbajutottakkal. A budapesti üzemi munkások példájára az ország váro­sainak és falvainak lakói gyűjtést indítottak, hogy az ár elvonulása után mielőbb felépülhessenek a rom badőlt házak, teremjenek a szántó­földek, ruhával, bútorral, szerszám­mal segítsék azokat, akiket a termé­szeti csapás sújtott. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a Szakszer\rezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége kéri az üzemek, a hivatalok, az intézmények dolgozóit, a városok és a falvak lakosait, segít­senek árvízkárosult honfitársainkon. E nemes társadalmi megmozdulás szervezett formáinak biztosítása ér­dekében felhívjuk az üzemeket, in­tézményeket, hivatalokat és a helyi tanácsokat, hogy az eddig gyűjtött pénzadományokat fizessék be vagy az Országos Takarékpénztár 500. számú, vagy a Magyar Nemzeti Bank 106.000-70. számú külön e célra nyi­tott csekkszámlájára, hogy az ado­mányok mielőbb eljussanak a rászo­rultakhoz. Befizetéseket a fenti csekkszámlára valamennyi postahi­vatal, takarékpénztári és bankfiók elfogad. A további gyűjtés lebonyolítása érdekében az üzemekben, intézmé­nyeknél és hivataloknál a helyi szak­szervezeti bizottságok sorszámmal és pecséttel ellátott gyüjtőíveket bocsá­tanak a szakszervezeti, MNDSZ és Vöröskereszt aktívák rendelkezésére, akik a gyűjtést végzik. A területi gyűjtést a lakosság leg­szélesebb köreiben a helyi tanácsok által kibocsátott, sorszámmal és pe­cséttel ellátott gyüjtőíveken, Buda­pesten az MNDSZ és a Vöröskereszt aktívák bevonásával, a lakóbizott­sági megbízottak, városokban és köz­ségekben pedig a Hazafias Népfront Bizottságok tagjai, valamint az MNDSZ és a Vöröskereszt aktívák végezzék. Gyűjteni csak az említett szervek által kibocsátott és lepecsételt gyűjtő- íveken lehet. Az egyes gyüj tőívekre befolyt ősz- szegeket a helyi gyűjtő szervek (szak- szervezeti bizottságok, lakóbizottsági megbízottak, helyi tanácsok) fizessék be az Országos Takarékpénztár 500. számú, vagy a Magyar Nemzeti Bank 106.000-70. számú, külön e célra nyi­tott csekkszámlájára. A befizetéseket valamennyi postahivatal, takarék- pénztári és bankfiók elfogadja. A befizetési nyugtákat a helyi gyűjtő szerveknek a gyüjtőívekhez kell csatolniok és meg kell őrizniük. A természetben felajánlott mező­gazdasági termékeket, gabonát, ta­karmány gabonát stb. a földműves-* szövetkezetnek kell átadni, két pél­dányban kiállított elismervény elle­nében. Az elismervény egyik példá­nyát az adományozó adja át a helyi tanács végrehajtóbizottságának. A földművesszövetkezetek a felajánlott és átvett termények szabadfelvásár*» lási áron számított ellenértékét fizes-j sék be a Magyar Nemzeti Bank! 106.000-70. számú csekkszámlájára. A ruhaneműek és háztartási cik­kek gyűjtését a népfrontbizottságok­kal együtt a helyi MNDSZ-szerveze- tek végezzék és a helyi tanácsok út­ján továbbítsák a megyei tanácsol« szociálpolitikai csoportjához. Felkérjük a szakszervezeti közpon­tokat, a helyi tanácsok végrehajtó- bizottságait, valamint a Hazafiam Népfront helyi bizottságait, ellenőriz­zék mindenütt a gyűjtés megszerve­zését és a gvüjtőíveken jegyzett ősz-*' szegek átutalását a megjelölt csekk­számlára. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a Szakszervezetek Országos- Tanácsa és a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége bizton reméli, hogy mindenki képessége szerint siet a rászoruló honfitársak segítségére. Budapest, 1956. március 17. 1Szakszervezetek Országos Tanácsa Hazafias Népfront Országos Tanácsa Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Begyógyítjuk a Duna-okozta sebeket Napok óta heves •küzdelem zajlik a megáradt Duna partjainál. A megpróbáltatás nehéz napjai következtek el a hatalmas folyam mellett lakókra. Őszinte együtt­érzéssel gondolunk azokra, akiket egyik óráról a má­sikra hajléktalanná tett a pusztító áradat. s legszük­ségesebb holmijukon kívül csak puszta életü'iet tudták megmenteni. A veszély még nem mult el, a károkat még hozzá­vetőlegesen sem lehet felmérni, de ez eddigi adatok azt mutatják, hogy az ár nagyméretű pusztítást vég- zeit amellett a rédelcezés is igen számottevő mennyi­ségű anyagot, felszerelést, emberi munkát vett és vesz igénybe. Túl a közvetlen károkon, ez árvízveszély leküzdése számokban alig kifejezhető erőfeszítési, ál­dozatot kíván az egész országtól. Az árvíztől sújtotta vidékek lakossága nem áll egyedül, az egész ország segítségére sietett A társa­dalom tagjai megmozdultak, megnyitották szivülcet, felajánlották lakásukat, éléskamrájukat, munkájukat. Még jobban helytállnak a gépek mellett, mert a rom­má vált házak helyett újakat kell építeni, ehhez anyag kell. Üzemi munkásak gondoltak először arra, hogy péiizzel, keresetük bizonyos hányadával segítik a baj­bajutottakat. Hogy az árvíz által a népgazdaságnak és az egyes családoknak okozott károkat eltüntessük, a .társadalom nagyarányú összefogására van szükség. Ezért álltak rögtön az árvízkárosultak mellé a Lenin Kohászati Művek, a nehézszerszámgépgyár, a miskolci Alkotmány Tsz dolgozói, ezért követi példájukat Bor­sod lakossága. Látják, tudják, hogy forintjaik, s ter­ményben adott segítségük segít letörölni a szerencsét­lenek arcáról a könnyéket. Felemelő bizonyíték ez arra, hogy a veszélyben, a harcban, a megpróbáltatásban a nép hatalmas erőt tud felmutatni. A párt, a kormány és a nép összefo­gásával, terveink még jobb teljesítésével, odaadó gon­doskodással helyrehozzuk a károkat, begyógyítjuk a Duna okozta súlyos sebeket. A fiatalok járnak élen a gyűjtésben Régi szokás a diósgyőri martina célmű öatőcsaraokában, hogy a fiata­lod a kezdeményezői a különböző mozgalmaknak. Az árvíz pusztításá­nak Mre most is a fiatalok szírét indította meg először. Pénzes Márton a IIL számú félportáldarú brigádvezetője tegnap röpgy fi lésre hívta össze munkatársait és a tomboló áradat pusztításáról beszélt előttük. A fia­talok figyelemmel hallgatták, majd megszólaltak: Egy napi keresetün­ket küldjük el az árvízsujtotta duna-menti lakosságnak. Már szövegezték kibővített vállalásukat: — Ml az öntő csarnok műszakja, Pénzes Márton brigádjának tagjai elhatároztuk, hogy jövő heti szabadnapunkon dolgozni fogunk és munkabérünket felajánljuk az árvízkárosultak megsegítésére. Ezzel kétszeres segítséget adunk, mert a munkában töltött szabadnap alkalmával több acélt termelünk. A válla­lás alatt következtek az aláírások: Pénzes Márton, Molnár János, Ber- náth János, Hernádi János, Utvai Miklós, Lukács István, Kecskeméti Mihály, Ágoston László. A 7 kiváló fiatál ezzel a vállalásával mintegy 450 forintot ajánlott fel az árvízkár osultaknak. II BfMÄVIfi-öan is megindult a gyűjtés A DlMÁVAö Gépgyár kultúrter­mében pénteken délután összegyűl­tek a gyér dolgozói. Az üzemi új­ság, a „Gépgyári Munkás“ szerkesz­tősége hívta össze azokat a dolgo­zókat, akik segítséget nyújtanak a lap elkészítéséhez. Több felszólalás hangzott el az árvízveszélyről. Kasztlui Róbert, a vasszerkezeti üzem párttitkára. Diószegi János, a „Du egység pártszervezetének titká­ra, Kosztrub Sándor, az ,.FU- egység műhelybizottsági elnöke. Tárnái Sán­dor, a munkavédelmi osztály dolgo­zója az értekezletről intéztek felhí­vást a gyén dolgozóihoz s vállalták, hogy fizetésük 2 százalékát az árvíz­károsult családoknak küldik el. SEGÍT A FALU IS A taktaharkányi gépállomás dol­gozói megkezdték a gyűjtést az árvízkárosultak számára: egy napi keresetüknek megfelelő összeget adnak a dunamenti községek hajlék­talanná vált lakóinak. A borsodivánkai Petőfi Termelő­szövetkezet tagjai röpgyülésen be­szélik meg, hogy milyen segítséget adnak az árvízsujtotta lakosságnak.? Kiss elvtárs, a tsz. elnöke közölte« hogy a győri árvíz alkalmával har­minc mázsa lisztet küldtek a bajba­jutottaknak s ezalkalommal is jelen­tős segítséget adnak maid nekik. A mezőkövesdi dohánybeváltó ‘dol­gozói megkezdték a gyűjtést. Teg­napig hétszáz forintot ajánlottak föl az árvízkárosultaknak. Cserépváralján, a Bükk déli lejtő­jén lévő faluban szombaton reggel népnevelők és tanácstagok járták a házakat. Az árvízkárosultak megse­gítésére hívták fél a lakosságot. Egyetlen helyről sem távozták üres kézzel. Szombaton réggel a gyűjtés első óráiban már 690 forint, kész­pénzt, 6 mázsa burgonyát, 59 kiló bú­zát és 40 kiló árpát. 40 kiló babát ajánlottak fél a dunamenti községek megsegítésére. Ezenkívül minden házban megfogadták: úgy dolgoznak földjeiken, hogy pótolják az árvíz okozta károkat. A gönci és az abaujszántói föld­művesszövetkezel; igazgatósága az évi tiszteletdíjból 5—*5 ezer forintot ajánlott fel az árvízkárosultak meg' segítésére. Ugyanakkor elhatározták hogy a földművesszövetkezetek min'' den téren elősegítik a Duna-menté^ bajbajutott dolgozók megsegítéséért folyó akciót.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents