Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

r iSÍARfÍAGtAftO fUSÄÄG Péntek. 1P56. március 16, Varsó népe gyászolja Bolesiaw Bierutot Március 14-én 12 óra 50 perckor a varsói Okecie repülőtéren füldreszál- lott az a repülőgép, amely Moszkvá­ból hazaszállította Bolesiaw Bierut- nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának holttestét. Varsó lakosainak ezrei gyűltek ösz- sze a repülőtéren a pártszervezetek és szakszervezetek gyászfátyollal be­vont lobogói előtt. A repülőtéren jelen voltak a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és kormányának tagjai, a politikai pártok és társa­dalmi szervezetek vezetőségének kép­viselői, tábornokok, a lengyel mun­kásmozgalom régi harcosai, a párt, az állam és a társadalom vezető sze­mélyiségei. Megjelentek továbbá az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztár­saság,’* a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság. a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet­unió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság diplomáciai testületének tagjai. A vörös és fekete lepellel borított koporsót a Lengyel EgyesüH Munkás­párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai — az elhunyt legközelebbi munka- és harcostársai — emelték a katonai gépkocsin el­helyezett ravatalra. A koporsónál a lengyel hadsereg tisztjei álltak dísz­őrséget. A gyászmenet az Internacionálé hangjai mellett indult el. A gyászmenet több kilométeres út­vonalát Varsó lakosságának hatal­mas tömegei szegélyezték, akik így akarták kifejezni kegyeletüket Bole­siaw Bierut emléke iránt. Minél kö­zelebb ért a menet a város központ­az jához, annál zsúfoltabbak voltak utcák. A gyászmenet 14 óra 25 perckor érkezett meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székháza elé, ahol emberek tízezrei álltak néma várakozásban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai gyász­induló hangja mellett leemelték a koporsót a gépkocsiról és bevitték az épületbe. A koporsót fekete posztóval be­vont teremben, vörös és fehér virá­gokkal díszített ravatalra helyezték. A ravatal mellett a lengyel hadsereg katonái és tisztjei álltak díszőrséget. (MTI) Párt- és kormányküldöttség utazott Bolesiaw Bierut elvtárs temetésére Bolesiaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának temetésére elutazott a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormá­nya küldöttsége. A küldöttség, tag* ai: Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Mekis József élvtárs, az MDP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnö­kének helyettese. Egri Gyula elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tit­kára. Pongrácz Kálmán • elvtárs. az MDP Központi Vezetőségének tagja. Budapest, főváros Tanácsa Végre­hajtóbizottságának elnöke. Szántó Zoltán elvtárs, az MDP Közoonti Vezetőségének tagja, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykövete. (MTI) Kiosztották as 1956. évi Kossuth-dí fakat Március 15-én — ezúttal kilen­cedszer — osztották ki az 1843—4li­es forradalom és szabadságharc Cen- tenáris évfordulója alkalmából ala­pított Kossuth-dí jakat tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető töké­letesítése terén elért eredményekért, valamint a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságért. Az Országház kupolacsarnokában csütörtökön délben megtartott ün­nepségeken megjelent a párt és a kormány vezetői közül Dobi István. GerŐ Ernő, Hidas István, valamint Csergő János kohó- és gépipar- mi­niszter, Kiss Árpád vegyipar] és energiaügyi miniszter. Nagy József- né könnyűipari miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságom mi­nisztere. Altomáre Iván élelmiszer­ipari miniszter, Szobek András be­gyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter. Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisz­tere, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet szá­mos vezető személyisége. A Kossuth-díjakat Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Az ünnepség után. a párt és a kor­mány megjelent vezetői, s a Minisz­tertanács tagjai hosszas, szívélyes beszélgetést folytattak az új Kos- sulih-diiä^r-k^'a7. (MTT> Butoes're éiíezel' a Moldvai Sz viel Szocialista Köztássaság népi iánceayiiltese Csütörtökön délután a magyar­szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre érkezett e Moldvai Szov­jet Szocialista Köztársaság népi táncegyüttese. A Szovjetunió budapesti nagykő- vétségé részéről B. V. Gorbacsov és Koroljcv követségi titkárok voltai: jelen a fogadtatáson. A vendégeket Kende István, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára üdvözölte. Az együttes nevében A. Sz. Kirtcka, a Moldvai SZSZK kul­turális ügyei minisztériuma művé­szeti igazgatóságának vezetője mon­dott köszönetét az üdvözlésért. (MTI) Lipták János Kossutfi-dí/as föépítésvezetö; A tiszapalkonyái erőmű első gépegysége 1957 tavaszán már áramot ad az országnak Lipták Jánost, a tiszapalkonyai erőmű főépítésvezetőjét a nagyelőré- gy ártott vasbetoneleniek alkalmazása, a modern építéstechnika elterjesz­téséért Kossut h-díjjal tüntette ki kormányzatunk. Lipták János a/, építőmunkások közt nőtt fel, kőmű- vestanulóból küzdötte fel magát a Kossüth-díjig. — A felszabadulás óta eltelt év­tized alatt kevés építőipari dolgozó­nak jutott olyan szép feladat, mint a hatalmas erőművek, építésé. Első nagy munkám az inotai erőmű épí­tése volt, itt alkalmaztuk az előre­gyártott vasbeton Oszlopokat, pillére­ket, amelyeket a földön zsaluztunk- befonoztunk és daruval emeltük helyre. A inásodik nagyszerű’ mun­kám u sztálinvárosi erőmű volt, ezt követte a bereutet, amelynek építé­sénél, mint szakmai tanácsadó mű­ködtem. Most pedig a legnagyobbat, a tiszapalkonyai erőművet építjük, amely mind a tervezés, mind a ki­vitelezés alapján egyedülálló Euró­pában. Míg Inotán és Sztálinváros- ban egyszerre csak egy-egy ötven- tonnás pillért emeltünk, addig Tisza- pplkonyán egyszeri emeléssel 360 tonnás keretállás kerül a helyére. Itt alkalmaztuk először a rácsostar­tókat, amely kevesebb anyagot igé­nyel. mint az eddigi, ezenkívül köny- nyebb a szerkezet. Évről évre szer­veztük a törzsgárdát, egyszerűsítet­tük a munkafolyamatokat. Míg Ino­építésén, itt Tiszapalkonyán már .csak 700 építőmunkás tevékenykedik. Ma már olyan törzsgárüaval rendelke­zünk, amely még ennél is nagyobb feladatok elvégzésére is alkalmas. Az elkövetkező időkben arra töre­kedünk, hogy az erőmű építését meg­gyorsítsuk. Azt akarjuk, hogy az első gépegység 1957 tavaszán üzemeljen már. Ez újabb kétszáz megawatt-oí jelent az országnak. Most mérnök­képző tanfolyamra járok, hogy töké­letesen megismerjem a tervezést, a statikát is. A második ötéves tervben sok erőművet szeretnék még építeni, mindig nagyobb és nagyobb felada­tokat rnego’dani. A Kdssuth-díj, álla­munk magas kitüntetése erre köte­tén 1200 ember dolgozott az erőmű lez. (MTI) Az Árvízvédelmi Kormánybiztospájj jelentése A február utolsó napjaiban nyu­gatról megindult gyors felmelegedés a. L u.n_í becs pozsonyi szaKaszaii erűkijes jégzajlást indított meg. A jégzajlás következtében torlaszok ke- ittkeztek, először Pozsony alatt, majd Rajkánál, Cikolászigétnél, Ercsinél. Dunaföldvárnál és Fájsz alatt. Az utóbbi kivételével a jégtorla^zokat műszaki beavatkozással sikerült megbontani, de a Fájsz alatti torlasz, amely' mintegy hetven kilométeres többé-kevé-bé összefüggő jégmezőre támaszkodik— még ma is áll. A vízügyi hatóságok az olvadás megindulásának első hírére megtet­tek az árvízveszély elhárítására szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács a pusztító ere­jű jeges árvíz elhárításához hatal­mas méretű anyagi erőt mozgósított és bocsátott a védekező szervek rendelkezésére. A védekezéshez felvonultatott ha­talmas erő, az emberfeletti küzde­lem, a nagy számban alkalmazott gé­pek és a rengeteg anyag felhaszná­lása ellenére a minden eddigit íe ül- muló jeges árvíz a Duna legalsó sza­kaszán az átázott gátakat több he­lyen — balpárton Baja alatt és fe­lett, a jóbbparton pedig Bogyószló térségében — átszakította. A gátszakadások következtében három község, valamint tíz község mélyebben, fekvő részei, Baja térsé­gében . és Mohács szigetén tuny.a- csc-portok kerültek víz alá. Az elön­tött terület nrntegy 120—130 ezer katasztrális N/0dra tehető. A . mentési munkálatokra minden műszaki erőt — rohamcsónakokat, kétéltű járműveket, repülőgépeket, stb. bevetettek. A honvédségi és bel­ügyi szerveken kívül szovjet műsza­ki alakulatok támogatják a mentés nehéz munkáját. Azokon a helyeken, ahol az árhul­lám már levonult és a veszély meg­szűnt, így Bölcske és Madocsa tér­ségében, továbbá Csepel szigetén és környékén, a közegészségügy) Intéz­kedések megtétele után megkezdő­dött a lakosság visszaköltöztetek. (MTI) Ai-v zvédelmi intézkedések A Minisztertanács 25 miflió forint gyorssegélyt szavazott meg az árvízkárosult lakosság támogatására A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Miniszterta­nács megvizsgálta az árvízveszéllyé: kapcsolatos helyzetet, s tekintene! annak súlyosságára, megbízta A*->r j Antalt és Erdei Ferencet, a Minisz­tertanács elnökhelyetteséit, az árvé­delmi munka megszervezésének, irá­nyításának a helyszínen való segíté­sével. A Központi Vezetőcég javaslatára a. Minisztertanács az árvízvédelemre fordított hatalmas anyagi erőkön felül huszonöt millió forint gyorsse­gélyt szavazott meg az árvízkárosult támogatására* (MTI) A ta diák rendeltetésének az újjáépített „Avas“ s, helyiségeit Csütörtökön a késő délutáni órák­ban megnyitották a volt »-Kossuth-« étterem és népbüffé helyén a sörözőt és az eszpresszót. Mintegy 900.000 fo­rintos költséggel az építők és, az »Avas« szálló dolgozói szinte újjá­varázsolták a helyiségeket. A megnyitáson részt vettek Mis­kolc város tanácsa kereskedelmi osz­tályának vezetői, valamint a keres­kedelmi vállalatok dolgozóinak kép­viselői. Az átadást megelőzőleg Budai elvtárs. a szálloda igazgatója mint­egy 11.000 forint értékű jutalmat osz­tott ki a dolgozók között. Ekkor ad­ták át a vállalat legjobbjai részére a »Belkereskedelem kiváló dolgozója« címeket és a »Kiváló dolgozó« jelvényeket. Az ünnepség után a vendégek megtekintették az újjá­épített helyiségeket. A sörözőt telje­sen új köntösbe öltöztették. Magyar népművészeti elemekkel díszített fa­ragott bútorok, csillárok, gazdag fel­szerelés várja a közönséget. A fafara­gásokat Sztélé Béla, a népművészet mestere készítette. A helyiség impo­záns külsejével megnyerte a látoga­tók tetszését. A régi eszpresszó helyén szépen be­rendezett presszó várja a vendégeket. Miskolc ismét egy szép, szórakozo- I hellyel gazdagodott. A város dolgozói I örömmel vélték át az újjáépített l»Avas« szálló helyiségeit^ Pórtélét Levél egy párttaghoz Ne haragudj meg kedves Szodor elviárs, hogy a nagy nyilvános­ság előtt leplek meg ezzel a levéllel. Ügy gondolom, éppen Így érdemes róla beszélgetni a nagy nyilvánosság élőit, hiszen a Te problémád nem egyszer jelvetődik más elvtársnál is. A párttitkárod beszélt rólad, s miután személyesen is ismerlek, •emélem elnézed ezt a nyílt levelet s barátságunkon ez mit sem változtat. Azaz csak mélyebb lehet a barátság, hiszen e pár sorral segíteni akarok neked s a veled egyformán gondolkodóknak is. Mert miről is van szól A jó multkorában az üzemi pártszervezel titkára behívatott s miután az üzemben a pártmegbizaíásodnak eleget tetiél, a vezetőség pártiskolára javasolt. Ezt adta tudtul a titkár s adott Lozzá még háromnapi gondolkodási i dói is. Az első percben nyilván büsz­kén léphettél ki a pártiroáa ajtaján s ez a büszkeség jogos is volt, mert csak arra érdemes embert küldenek el egy ilyen fontos helyre. Nein mindenki mehet el, ki kell érdemelni, éppen ezért — mint ahogy már említettem — jogos volt a büszkeség. A három nap letelt. Nem tudom mi történt veled ez idő alatt, elég abból annyi, hogy a terminus után kicsit szégyenkezve, zavartan, de azért mégis határozottan kijelentetted a titkárnak, hogy nein vagy lajlandó pártiskolára menni. Az érvek tömkelegét hoztad fel: nyáron építkezni akarsz, jelenleg jó a munkahelyed, fiatal házas vagy és így ovább, kibúvót kerestél, de a kifogásaid mögött mégis megérezte a Út­zár azt, hogy Te magad sem értesz egyet azzal, amit mondasz s kifogá- aidnak a tömege silány, semmivé válik, ha gondolkozni kezdesz. Bizony van ezen gondolkodni való és kell is gondolkodni rajta. Wert mit is akar a párt, ormikor eddigi munkád jutalmaképpen iskolára züld. Nagyon egyszerű a válasz, röviden summázva a következő: ke­mény, edzett embert akar nevelni belőled, ideológiailag fejletté akar enni, tudást akar adni. Márpedig a tudás — mint ahogy Lenin elvtárs mondottá — hatalom, s ezzel azt hiszem az előbbinél rövidebben meg- nagyaráztam mindent a lenini mondás segítségével. Izzig, vérig munkás vagy s hogy ez a visszautasítás megtörténi észedről, ezt csupán azzal tudom megmagyarázni magamnak és meg- hagyarázni a többi (nőtársaidnak is, akik bizonyos idegenkedéssel és rthetetlenül állottak a tőled annyiszor elhangzott »nem megyek« szóval zémben, hogy elfelejtetted a múltat s elfelejtkeztél arról, hogy a ház- pitést^a jó keresetet s mindazt, amit úgy hívunk, hogy »emberibb«, azt a pártnak köszönheted, amelynek bizonyos fokig hátat fordítottál, genis helyes ez a »hátat fordított ál« kifejezés, mert megbántottad azt pártot, amely édesapja, édesanyja a munkásosztálynak s amely nevelt Téged is azzá, amivé lettél, szabad emberré. Ügy látszik nem gondoltál arra, hogy a pártiskola a kitüntetések legnagyszerűbbike és sok más ezer és ezer párttag nagy örömmel venné ezt a kitüntetést. Ügy látszik, nálad tévedés történt. Tévedtek a benned bízó elv- ársak, nem gondoltak arra, hogy Téged, aki évek óta átlagosan 3009 orintot keresel havonta, annyira rabszolgájává tett a pénz. És még Te beszélsz áldozatról, hiszen a párttitkárnak többek közölt azt is mondtad, logy »Ne kívánjátok tőlem elvtársak ezt az áldozatot, hogy én hóna­pokra távol kerüljek a családomtól«. Bizony ez nem áldozat. Minden héten haza tudsz jönni, a fizeté­sednek csak egy bizonyos százalékát vonják le s mire az építkezést meg- cezdtétek volna, már itthon is lehettél volna. Nem tudom, ki volt a tanácsadód, de a tanács igen rossz volt s Fe hamar megfogadtad azt. A három nap gondolkodási idő is rossz engedmény volt, meri gondolkodni azon, hogy átvegyek-e egy kitünte- ést, nem három napig szokott az ember. S még rosszabb volt az, hogy a párt titkárod a terminus elteltével még napokig kapacitált s igyekezett »telkedre« beszélni. Nem, kedves Barátom, Elvtársam! Az ember előbb gondolkodik nem három napig persze) és azután mond igent, vagy nemet. De a gon­dolkodáshoz máskor (ha még egyszer jelölnének pártiskolára) használd 'el a szívedet is s tégy magadban komoly számvetést: érdemes vagyok-e arra, hogy a párt iskolára küldjön s ha érzed, hogy nem, akkor igen, iltakozz ellene. Mert ezen a téren a Te részedről — ma, amikor már pártiskolákat úgy szervezték: meg, hogy ha bármilyen eset adódik is, lazomehetsz — Te nem beszélhetsz áldozatvállalásról, különösen, ami­kor a Te és a családod életét akarja gazdagabbá, szebbé tenni a párt. (H.) (Megjelent a »Borsodi Bányász« március 14-i számában.) • tiMIIIIIIIMIMIIIIMHMH IMMItUMlIMIMMMM Március 15-i ünnepség a Múzeum-kertben A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és budapesti bizottsága, vala­mint a DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága csütörtökön dél­előtt ifjúsági ünnepséget rendezett a Múzeum kertben. Az ünnepségre több, mint tízezer budapesti fiatal jött el, hogy megemlékezzék az 1343- cas szabadságharc hőseiről. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén fel­állított díszemelvényen helyet fog­lalt Szakai! József, a DISZ Központi Vezetőségénél: első titkára, K. M. Szimonov. a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének titkára, a magyar— szovjet barátság hónapja alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kultu­rális küldöttség vezetője, valamint A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse, a Szovjet Békebizottság tagja. Az ünnepséget Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára nyitotta meg. majd Bicskei Tibor, a Magyar Néphadsereg Szín­házának tagja elszavaita Petőfi Nem-* zeti dal című versét. Ezután Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségé­nek titkára mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi beszéd után A. P. Ma­reszjev. a Szovjetunió hőse üdvözölt© a magyar—szovjet barátság hónap­ján résztvevő szovjet kulturális kül­döttség nevében az ünnepség részt­vevőit, majd K. M. Szimonov szólalt fel. Az ifjúsági ünnepség a DÍVSZ in­duló és a Rákóczi-induló hangjaival ért véget. Március 15. alkalmából, csütörtö­kön délben a Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílt, amely bemutatja, ho­gyan harcolt a magyar ifjúság né­pünk legjobbjainak oldalán a hala­dásért. hazánk szabadságáért. A ki­állítást Kovács Antal, a DTSZ buda­pesti bizottságának első titkára nyi­totta meg. (MTI) Az edelényi Alkotmány Tsz nagy gonddal készül a tavaszi mezőgazdasági munkákra Az edelényi Alkotmány Tsz t sága már az elmúlt évben is bebizo­nyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A termelőszövetkezetben az egy munkaegységre eső részesedés 62 forint volt. A tsz tagsága elhatá­rozta, hogy már kora tavasszal meg­alapozza az idei gazdag termés elő­feltételeit. A gépeket, szerszámokat március 1-ig kijavították, a vetőmag­vak kitisztításáról és azok beszerzé­séről is idejében gondoskodtak. Elő­készítették a fej trágyázáshoz szüksé ges műtrágyát. Felmérték azokat a területeket, amelyeken gyengén te­leltek az ősziek, legelőször ott mű trágyáznak. 143 négyzetméter meleg­ágyat ' készítettek, hogy a 20 holdas öntözéses .és szárazföldi kertészethez idejében biztosítani tudják a szüksé ges palántákat. A hideg ellenére a| melegágyakban már szépen zöldéi-1 íiek a palánták* A dohánypalánták * részére is elkészültek a szükséges melegágyak. KISS ISTVÁN1, főagronómus

Next

/
Thumbnails
Contents