Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

Péntek, 1956. március 16. ^EAKMAGYARORSZAG 3 Mi gátolja az ózdi Rákóczi Tsz fejlesztését? Az elmúlt évben megyeszerte je­lentős eredményeket értünk el a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében. De ta sikerek mellett bőven vannak még hiányosságok is, ame­lyek gátolják a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. Több helyen, így példáiul Özdon '— lassan halad a termelőszövetkezet számszerű fejlesztése. Nézzük a té­nyeket. 1953-ban az ózdi Rákóczi Termelőszövetkezetben 228 tag dol­gozott. A. rákövetkező évben a ter­melőszövetkezet taglétszáma 44 főre csökkent, most pedig 1956 márciusá­ban 57 tagot tartanak nyilván. A felsorolt adatokból kiviláglik, hogy Ózdon nincs minden rendben a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztése körül. Nincs minden rend­ben, mert a Központi Vezetőség 1955 márciusi és azt követő határo­zataiban. félreérthetetlenül megmu­tatta. a termelőszövetkezetek meg­szilárdításával és számszerű ■ fejlesz­tésével -kapcsolatos tennivalókat, — ennek ellenére Ózdon egyhelyben to­pog a termelőszövetkezeti mozga­lmin, ' ;' __ tehetetlenkednek a vezetők. 1954 óta pindössze 13 tággal gyara­podott a Rákóczi'Tsz tagsága. Felmerül a ‘kérdés:— /hóvá lettek azók a dolgozó parasztok, akik 1953-ban kiléptek a tsz-ből? Elköl­töztek a városból, vagy pedig gyárba mentek, dolgozni? Nem. Ott élné«:, • dolgoznak ők is egy város!ban a ter­melőszövetkezet-beliekkel — kispa­raszti gazdaságaikon. Hogyan lehetséges, hogy Özdon megállt a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése? Sokféleképpen magyarázzák ezt. Nagy Imre elvtárs, a Rákóczi Tsz elnöke ezt mondja: — Egyrészt azért nem jutunk előbbre szövetkezetünk számszerű fejlesztésében, mert kevés a földte­rületünk, s a belépni szándékozók legtöbbje földnélküli; — ipari mun­kások feleségei, családtagjai. Ugyanis csak 500 hold földünk van, a tsz pe­dig 57 tagot számlál. Ha kinyitnánk a kaput és felvennénk azokat is, akiknek nincs földjük — nem tud­nánk minden termelőszövetkezeti tagnak háztáji földet biztosítani. Nagy elvtárs érveivel nem értünk egyet. Elsősorban azért nem, mert 500 hold földön sokkal többen meg tudnak élni, mint amennyien most a Rákóczi Termelőszövetkezetben dolgoznak. Hogy miképpen? Úgy, hogy belterjesebbé keM tenni a gazdálkodást. Növelni kell a kertészet .területét, .az eddiginél, jobban .kihasználni a cso­port 16 holdas gyümölcsösét.'emelni a hozamokat és a régimódi állat­tartás helyett céltudatos állatte­nyésztést kell folytatni. Á belterjes gazdálkodással megjavítanák Ózd dolgozóinak zöldség- és gvümölcsel- 1 étását, másrészről nedig soha nem. látott mértékben növekedne a ter- ■ --------------- 11 “ * “ ^----- --­m előszövetkezeti tagság jövedelme. Milyen örömmel fogadta- volna a megyei tanács, ha az ózdiak azt mondják: — Meg akarjuk javítani Ózd ipari munkása inak zöldségellá­tását, szeretnénk belterjes gazdál­kodást folytatni, túlnyomó részben zöldséget termeszteni. — De nem ezt tették, pedig a megyei tanács minden segítséget megadott volna munkájukhoz. Arra hivatkoztak az ózdi vezetők, hogy nincs munka­erő. emiatt nem' lehetett zöldségter­melő tsz-t . alakítani. Ez aztán való­ban tehetetlenség. Ne ■ gondolják az elvtársak, hogv Miskolc, vagy egy másik város küld munkásokat Ózdra zöldséget termeszteni. Nem! Magok­nak az ózdiaknak kell ezt a felada­tot is megoldani. Az a véleményünk, hoffv Ózdon rendkívül felületesen foglalkoznak a termelőszövetkezeti mozgalommal, ézért nem ért^k el menetelő e^ed- méyyekot • ,a, számszerű feilesztésben. mert sem a szövetkezet vezető’, sem a városi oártbizottság és a városi ta­nács illetékes szervei nem haitott^k ví^re a Kőroantj Vezetőség határozatait. Nem folytattak szívós felvilágosító munkát «z egyénileg dolgozó o»- rasztok között. . hogy megnyerjék, őket p termelőszövetkezeti mozga­lom szárná "a. Itt P" ideje, hogv Ózdon véget vessenek a tehete+lenkedém^k és végrehajtsák pártunk határozatait. A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IRÁNYELVEIBŐL <<?Í0 - 8AM * B si •r eneu amiu 5$tf-tüu roes Mtur tysSeen A hatodik ötéves terv irányelvei elő­írják a cipőgyártás gyorsütemű nőve-» lését. 1960-ban a szovjet cipőipar már 455 millió pár lábbelit készít. A lakosság számarányához viszo­nyítva sehol a világon nem gyárta­nak annyi gyapjúszövetet, mint a Szovjetunióban. Az ötödik ötéves tervben 145 százalékkal emelik a gyapjúszövet termelését. 1960-ban már 363 millió méter gyapjúszöve­tet vásárolhatnak a szovjet dolgo­zók. Van még bőven tennivaló a szerencsi járásban A tavaszi mezőgazdasági munkára való készülődés néhány tapasztalatáról Még égyre tart a kedvezőtlen időjárás, holott rendes körülmények köpött már vetni kellene a tavaszi gabonákat, a korai burgonyát és a borsót. A melegebb napok késleke­dése móginkább megköveteli min­dén termelőszö vetkezet tői, gépállo­mástól és egyénileg dolgozó paraszt­tól, hogy teljesen félkészülten vár­ja a tavaszt, s ahol lehet, percnyi késedelem nélkül kezdjen munká­hoz. A felkészülés néhány tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy. bőven akad még tennivaló a .vetőmag biztosi tár sa, tisztítása», a gépek előkészítése. a ,belvizek -levezetése terén. Hogy , a hiányosságokat mjelőbb pótolják, .a tanácsok, n gépállomások jobb ezer- veb5, » ar pártszervezetek, pártbi­zottságok jobb ellenőrző munkájára van szükség.: ff A harcsai Dózsa Termelőszö­vetkezet tagsága teljesen felkészül­ten várja a tavaszt. A munkagépe­iket kijavították, s amint az időjárás engedte* megkezd tóik a trágya ki­szállítását. Gondoskodtak megfelez lő minőségű és meniiyiségű vetőmag­ról is. 50 hold bonsót, 30 hold árpát, 8Ó hold búzát kéil elvetniük amint az idő. megengedi. S ha van is hiá­nyosság a’ tsz felkészülésében, az a sáltor ál jaujihelyi gépállomás hibája. A Dózsa tagjai panaszkodnak, hogy baj van a szelektorral. Naponta alig néhány- mázsa vetőmagot tudnak vele kitisztítani, mert hol a gép rossz, hol benzin nincsen; — Ezen sürgősem segíteni kellene! De nem minden járásban szer­vezték meg a belvizek levezetését, úgy, ahogy kellett volna. A szeren­csi járási tanács mezőgazdasági osz­tályán azzal válaszolnak a bei vi zek­kel kapcsolatos kérdésre: „Különös jelentés nem érkezett'“. Pedig ha a járási- tanács alaposan megszervezte volna a termelőket, ha megfelelően ellenőrizné a területet, akkor meg­győződhetne róla, hogy akad még tennivaló. A Taktaközbén, sőt a sze­rencsi és a tarcali határban is van olyan őszi vetés, tavaszi magra váró föld, amely víz alatt áll, megfelelő mozgósításra volna szükség, hogy a vizet levezessék. A szerencsi járás mezőgazdasági osztálya különben körültekintően gondoskodott vetőmagról és műtrá­gyáról is. Ugyanilyen, gondot ikellene fordítani az esetleges belvízveszély elhárítására is. 13 nap alatt 500 köbméter falat épített fel a miskolci Henri M.artin-brigácl Miskolcon, a Mahnovszki.i úti lakótelep építkezésein március else­jén lelkes munka indult. A téli kényszerszünet után a x országoshírű Henri Martin kőmüvesbrigád me«ke zdíe a 107 lakásos II-jelzésű épület falazását. A nagyobbrészt fiatalokból álló kollektíva megfogadta, hogy hazánk felszabadulásának ünnepéig — egyéb munkák mellett — 643 köb­méter fa*at épít fel. Az adott szó beváltásáért fiatalok és idősek ver­senyre hívták egymást. Varga László „az építőipar kiváló dolgozója,” a brigád vezetője a munka jó megszervezésével segítette társait. Az építők pontosan tudják, hogy egy-egy műszak alatt mit kell elvégezniük, hol kell dolgozniok. Lelkes verseny kezdődött. A szovjet gyorsfalazással dolgozó kőműve­seket a kiszolgáló segédmunkások alig győzték ellátni téglával. S ahogy nőttek a falak, úgy változott a versenytáblán a brigád teljesítménye. A hónap első napjaiban még csak másfélszeres normát, az elmúlt héten pe­dig már 190 százalékos teljesítményt érték el- A versenyben kezdetben Farkas József és Veszprémi Bertalan csoportjai vezettek napi 3—3 köb­méter fal felépítésével. Kedd reggelre Kiss Bertalan és Molnár József kőművesek törtek az élre, műszakon kint 1800 téglát falaztak be. Kedden délben ebédidő alatt, a kollektíva ellenőrizte vállalását. Rövid számolgatás után kiderült, hogy az építők 13 nap alatt 500 köbmé­ter falat építettek fel. Áz értekezleten a brigádtagok in'abb felajánlást tet­tek s elhatározták, hogy a felszabadulás évfordulójának ünnepéig még 200.000 téglát dolgoznak be az épületbe. Harcban a négyezer tonna terven felül kitermelt szénért Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dol­gozói április 4. tiszteletére megfogad­ták: minden nap túlteljesítik tervü­ket s így az eredetileg igén 8000 tonna szén helyett 12.000 tonnát ter­melnek terven felül. Az elhatározást kemény munka követte. A farkaslyuki bányaüzem a királdival lépett párosversenyre, Somsály pedig Égercsehivel vetélke­dett az elsőségért. Március 1-ig a tröszt üzemei teljesítették is a 8000 tonna szénről szóló válla­lásukat. E hónap első napjaiban ' azonban nehezen haladt a munka. Az új mun­kahelyek kezdése, a csapatok átcso­portosítása miatt, napokon keresztül inkább 100 százalék alatt, mint fölött teljesítették napi tervüket. A kezdeti balsikerek azonban nem szegték az ózdi bányászok kedvét. Elsőnek a putnoki ^bányászok »tértek magukhoz«. A versenyhíradó napról napra ismertette kiváló eredményei­ket, keményen megbírálta az elma­radókat. Az aknászok beszámolója« alapján azt is elmondotta a verseny­híradó, hogy egy-egy csapat miért nem teljesíti tervét? A széleskörű, személyhez szóló versenyagitáció nem maradt hatástalan. A putnoki bányaüzem, amely március 1-én m^g csak 57 százalékra teljesítette napi tervét, március 3-tól kezdve minden nap túlteljesíti előirányzatát. Szer­dára virradóra ismét 103 százalé­kos eredményt ért el, ezzel ese­Éste hét óra. Az építők női szállásán nagy a jövés­menés. Gyorsbeszédü fiatal lány kiált be az egyik szo­bába: — Gyertek már, elkésünk a moziból. Megyek előre jegyet váltani. Lentről halk fütty hallatszik. Jelq.dó.s, mert máris siet, lefelé a lépcsőn egy karcsú leányka. Hárman, négyen, hatan rohannák lefelé nótázva a népi táncosoké csak úgy reng belé az épület. Rájuk is szól egy erélyés 'hang a földszintről: — Lassabban! Nem csak a tiétek a ház! — .De mié fik- a világ. — Jöjjön vélünk, jobb kedve llesz! — feleselnek vissza kicsattanó jókedvvel. Egy •percnyi csend sincs, pedig a kapuban egy fiatal fiú • szájharmonikázik azzal a reménnyel, hogy akinek szól, : majd meghallja. • ... Csillagok, csillagok nélcem ragyogjatok!... \ Találomra benyitok az egyik szobába. Pattog a fa ; a kályhában. Fiatal lány ül mellette csendesen, el- j gondolkozva. A középső ágyon zavartalanul alszanak. j Az asztalnál két leány jóízűen falatozik, magu-kkészi- ! tette paprí káskrumplit esznek. Maguk mellé ültetnek. I ...... — Jobb mint az üzemi? — kérdezem a tálra mii­; tatva. Nevetnek. Fürkészőn figyelem őkét. öltözékük : a szokásos pufajka nadrág, felgyürt ujju ingblúz, mel- : lény, a hajuk begyűrve egy svájci sapkába. — Ha nem tudnám. hogy női szálláson vagyok, azt hinném, hogy fiukkal beszélgetek — mondom ön­kéntelenül. A velem szemben ülő hamiskásan hunyo­rít; hátrahúzza a. sapkáját, s úgy válászol: — Más is így van velünk. Mikor idejöttem, je­lentkezéskor úgy szóltak rám, hogy: na öcskös, mit ákarsz? Pedig nekem már 18 éves lányom és .16. éves fiam van! • — Ejnye, pedig egész fiatal. A sátoraljaújhelyi járási tanács mezőgazdasági osztálya nagy- gondot fordít a tavaszi, felkészülés­re. ' Ä járás területen több mint 4000 hold tav^zi.. gabonát kell. elvetni. SZÍhte órák alatt a földbe kell ten­ni a/magot, ánimt az'időjárás meg­engedi. A járási: tanács felmérte a vetőmágszühségl-etet és gondoskodott wr*Öl. hogy részben központi' hész- ' létből, részben égymás'közötti csere utján minden termelőszövetkezet és község biztosítsa vetőmagszükségle­tet. ' Megtette a megfelelő intézkedése­ket a/járási táiiaés a belvizek leve­zetésére é> felkészült az esetleges áradások • cihád fására js. A járási ta*. nács instruktorai állandóan a terű4- leteket járják, a községek pedig ese­tek int kötelesek jelenteni, - -.hogy nán<»s-e ár- vagy belvízveszély. Min­den községben megszervezték a .biz­tonsági '; szolgálatot,.' gondoskodtak róla,, hogy • veszély esetén elegendő társad almi munkaerő rendel* kezesre. / ■;' f • ,V /;/ : A járási tanács véleménye szerint csupán á gépállomások szelektoro- záSl munkájával van baj. A sáros­pataki és . a sátoraljaujilmíy-i gépállo­más’szelektorai vagy azért nem dol­goznak, mert nincs munkaerő, vagy azért, .mert rosszak a gépek, S az ilyen hiányosságok Akadályozzák, hogy mindenütt megfelelőén kitisz- ti'tö'tt vetőmag , kerüljön a földbe. dékes havi tervét 104 százalékra teljesítette. A napokban az egercsehi bányá- szók üzentek párosversenytársaik­nak, a somsályiaknak. Arról adtak hírt, hogy fogadalmukhoz híven már­ciusban minden nap túlteljesítették, tervüket, sőt terven felül már csak­nem 500 tonna szenet termeltek. De hol vannak a somsályiak? A somsályi bányaüzem bizony el­maradt. Kifogyott a frontfejtés, s az új front késedelmes előkészítése miatt csaknem egy hét esett ki ná­luk a termelésből. A somsályi bányá­szok ezalatt nem teljesítették napi tervüket. A többi bányaüzemnek ugyancsak keményen kellett dolgoz­nia, hogy a tröszt termelése a som­sályiak elmaradása ellenére se essen 100 százalék alá. A királdi és a borsodnádasdi bá­nyászok becsülettel helytálltak sza­vukért. A királdi bányaüzemben ezekben a napokban teljesen megszűnt az igazolatlan műszakmulasztás, a borsodná­dasdi bányában pedig már tíz napja egyetlen olyan bányász sincs, aki ne teljesítené 100 szá­zalék fölött tervét. A somsályi bányászok, akik most az utolsó helyen kullognak, a hónap végére pótolni akarják elmaradá­sukat. Tudják, hogv a 4000 tonna terven felüli szén kitermelése rajtuk is múlik. Az új frontfejtésen már megkezdődött a termelés. Szerdára virradóra a somsályi bányaüzem napi ter- ; vét már 104.5 százalékra teljesí- J • tette. Most keményen harcol, 2 hogy elmaradását pótolja. : A felszabadulási verseny lelkes, ió ____ -munkájának eredménye, hogy az v --■■T-:rr:.v■■■■■■:___■ ------- ■ -■ -----«Ózdi Szénbányászati Tröszt vala­2 mennyi üzeme szerda reggelig túltel­— Ez azért van, mert jót tesz a harcikat levegő • jesítette napi tervét. A terven felül és jó az étvágyam. 48 kiló. voltam, mikor szeptember- -kitermelt szénnel az ózdi bányászoka ben idejöttem, most meg 54 vagyok. 2 márciusra vállalt 4000 tonnából szer­Társa magas, karcsú fiatal nő, hirtelen feláll s: 5a reggelig már több mint 2600 ton- úgy mutatja, hogy ő is meghízott. Nevetve hozzáteszi: - iát a felszínre szállítottak. — Tornászni fogok, hogy lefogyjak. I --------n-------­— Majd’megyünk a hegyekbe, várj csak, ha majái melegebb lesz. Ez a téli idő sehogy sem jó, a munka \ sem mehet úgy, ahogy kéne és kevesebb a kereset is.: No de majd megindul most minden. Nem ülünk a szó- : bábán ne félj! • —■- Ami igaz, igaz, december óta munka után bent Z ülök* a szobában, olvasgatok. De azért jó volna, ha • rádió is lenne a szállásokon. Tudja, megmondom 2 őszintén — néz rám komolyan, közelebb húzva szé- 2 két —, arra Vagyok kíváncsi, hogy azok, akik beköl- : főznek az új lakásokba-, gondolvak-e arra, hogy mennyi; munka fekszik ezekben a szép épületekben? Az M - épületnél még a nagy hidegekben is dolgoztunk koksz- 2 kályha mellett. Úgy kellene csinálni, hogy mikor egy- : egy nagy ház ellcészül, az építők adnák át. Nagv bilsz- ■ keség lenne nekünk és örülnénk, mikor a boldog tu-\ lajdonos dicséri munkánkat. A másik belevág a szavába: — Megmondom ahogy gondolom, azon spekulálok, hogy traikioi'os fiamat s a lányomat, aki gép- és gyors­író, ide hívom dolgozni, s a magam építette házba költözünk. Ezt szeretném elérni! — Ez azt hiszem nem is lehetetlen — jegyzem meg Elgondolkozik, majd így szól: ... — Nem olyan biztos,'hogy eljönnek, ök nem is--.,. _ _ merik Báróikét, megszokták odahaza. De-mi, akik jj-sí 'Snnd. ClSÄi ' Srosnyl^Y'^'^rcfo* építjük, megszeretjük ezt a szép új várost s nem is tu- |?3*án Pövénv. Atsősruh?». icrid. N.-svcf^s. dunk elmenni innét máreius-24-én: Fái. Sr’ávánka kőz­■ .... KUGLER REZSŐNÉ akik építik es szeretik Kazincbarcikát ! ranasznapoü a járási székhelyeken és községeden A pénzüsTVi vonatkozású panaszolt trvora 5 és eredményes elintézése vécéit a'Mnási ta­il máesők vb r>én/.ÜGryi osztályai minden héten 2 állandó napokon a fá-ási székholveken, az 2 esves községekben pedis? előre me'rhat/“o- 2 zott napokon panasznapokat tartanak. Fze- 2 ken. a panasznapokon az adózók előadhatlak 2 a kötelező állami biztosítási díf. valamint a 2 közadó fizetésével és elszámolásával kao- 2 rsolatban felmerülő panaszaikat. A séfelrrie- 2 két azok Ionossá oának megái tanítás a esetén 2 nyomban orvosol iák. Panasznapokat ta-ta-. • nak a tárást 'tanácsok vb Dénzileyl osztd- 2 ívnának hivatalos helyiségében, minden héten • hétfőn .A^ező*'sáton. Özdon és*Szikszón, min- : den kedden Miskolcon és Szerencsen. Minden • szerdán Miskolcon, minden csütörtökön En­• csen és Putnokon. minden szombaton Mezo- 2 kövesden. Özdon és Sátoraitauihelven. • Az ecves községekben a köz°éei tanács hiva­talos helyisécében lesznek a panasznapok, • Morc. 17: FeisŐteiekes Z:liz. Dubic-oánv. Saió­• örös. Mezőke'esztés. Mezőkövesd. M-á^. Tanulj • március ?0-án Szemere. Ba-ktakék. öagw'i- - daeri. 7ádörfalva. Heíőbába. Sarióvámos. Kö- ;.röm. Karcsa. Felsörerrmec. Pi^se. MaVkos- ; hotvka. Kenézlö: március 21-én Trizs. Zubotrv. ; Ernőd. Heioke-esztúr. Helökürt. Geszielv. ; Pusztafalu. Zemnlénaeárd: nvarciiis 22-én

Next

/
Thumbnails
Contents