Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

Pésitek. 1056. március % ^SZÄKMAGlfARORSZÄG s Körültekintőbb felkészülést a mezőnyárádi gépállomáson A MÄV miskolci fűtőházának dolgozói vállalták, hogy patronálják a mezőnyárádi gépállomást. A vas­utasok lelkes határozatokat hoztak, a gépállomás pedig örült: de jó is lesz, ha segítenek a fűtőháziak! Az idei téli gépjavításokhoz kaptak is segítséget. Egy esztergályost küld­tek ki a vasutasok. Kiváló munkás volt, jól dolgozott, de azután egy- szercsak visszarendelték azzal, hogy nem nélkülözhetik az üzemben. Küldtek helyébe másikat, akinek azonban semmi hasznát nem vet­ték. Ilyen segítséget adott a fűtőház a téli gépjavításhoz. Ez bizony nem sok! Ha valaki vállalja a patronálást. akkor teljesítse is ígéretét! így akarja a fűtőház kollektívája segí­teni a mezőgazdaságot? Hiszen a vasútasoknak is érdeke a falu fel­virágoztatása! A fűtőház pártszer­vezete úgy látszik ezt még nem ma­gyarázta meg a munkásoknak: téli álmát alussza. A gépállomáson bizony nem vala­mi fényesen megy a munka. A vál­lalat nem fejezte be határidőre a javítási munkát, pedig a tavasz erő­sen közeledik. Egy rossz Zetor-traktor a mű­helyben hever. Nincs'hozzá csapágy — mondják a vezetők. Egy Lanz- Bulldog hasonló bajok miatt áll ki- javítatlanul, — a tavaszi munkában már nem is tudják felhasználni. De vannak más hibák is. Nemrégiben húsz darab olaj szóró tárcsát akar­tak felszerelni a gépekre, kiderült azonban, hogy egyetlen egynek sem pontos a mérete — javítani kelleít rajtuk. A gépállomásnak szerződése van a tsz-ekkel trágyahordásra, de nincs elég pótkocsija. A klementinái ál­lami gazdaságnak viszont — amint Kovács László párttitkár elvtárs elmondja — két új pótkocsija van, amelyeket nem is használ, már hó­napok óta állnak. Amikor ott jártunk, Piszkor Já­nos műhelyvezető rámutatott az egyik R 30—35-ös traktorra: »Nézze csak meg elvtárs ezt a hengerfejet. Még tiszta új, de nem lehet felsze­relni, mert túlméretezték a gyár­ban. Ez többletmunka lesz, ami sok időt rabol el tőlünk. De ilyen eset nemcsak elvétve akad, hanem rend­szeresen előfordul.« Jogos a bírálat, de a gépállomás vezetői sem mentesek a hibáktól. A múlt évben hetven traktoros ment el tőlük és hatvan jött a helyébe. Nincs tökéletesen biztosítva az ál­landó munkásgárda. A traktorosok nevelésével sem törődnek. Kiss Já­nos több értékes alkatrészt tett már tönkre. Cséplőjén 15 darab csapágyat kellett kicserélni, mert nem kente le a gépet. A kár leg­alább kétezer forint. Előfordul még feketeszántás és rossz munka is. Egyik-másik traktoros a kulákok- nak szívesebben szánt, mint a sze­gényparasztoknak. Súlyos hanyagságra mutat az is, hogy a gépállomás udvarán egy szárvágógép hever használhatatlan állapotban. Mintapéldány, 10.000 fo­rintot fordítottak a kísérletezésre. Az ötlet Hlavnyai Lászlóé, a régi főmérnöké volt, de nem valósították meg, miután a sok pénzt beleölték a munkát abbahagyták. Ezért és ha­sonló hibákért magas az önköltség a gépállomáson. Ä tavaszra való felkészülésben sok még a pótolni való. A négyzetes kukoricavetőgép rendbehozásához még’ hozzá sem kezdtek. A gépállomáson vagy nyolc trak- torista van, akinek nincs jogosít­ványa. Ezek állandó munkások és szakképzettségük is megfelelő. Saj­nos, eddig sem a megye, sem a rendőrség nem segítette őket abban, hogy mielőbb levizsgázzanak, illet­ve. hogy elvégezzék a tanfolyamot. Ezek a hibák akadályozzák a gépállomást a tavaszra való felké­szülésben, Tettekre van szükség, hogy pótolják a mulasztást. A hi­bák nagyrészét hamar meg lehelne szüntetni. Csak akarat kell hozzá, s mindjárt könnyebben megy a mun­ka! (Kgy) Öt m alatt 40 tciíiméter falat mMú fel a nisvolei Henri Martin liiííveü brigád fagyai A dermesztő hideg, a havas téli napok után hétfő reggel napfényes idő köszöntötte a miskolci építőket. A Malinovszkij úti ú,i lakótelep építkezésein vidám lelkes munka kezdődött. A híres Henri Martin bri­gád tagjai rövid értekezletet tartottak, megbeszélték további feladatai­kat. A kiváló kollektíva elhatározta, hogy felszabadulásunk emlékünne­pének tiszteletére pótolja a kényszerszünet miatt keletkezett tíz napos el­maradást. Délelőtt 10 órakor, amikor a hőmérő higanyszála már csak 3 fok hideget mutatott, az építkezésen megindultak a habarcskeverőgépek, megcsikordult a toronydaru. A 107 lakásos H-jelzésű épület hármas ido­mán a brigád 10 legjobb tagja kezdte meg az elsőemeleti felmenő fal épí­tését. A szovjet gyorsfalazással dolgozó kőművesek keze alatt szinte égett a munka. Á kiszolgáló segédmunkások alig győzték őket téglával. A terv szerint 5 óra alatt több mint 9 ezer téglát kellett beépíteniük az épületbe. A brigád tagjai azonban ezt a mennyiséget túl kevésnek ta­lálták, elmaradásuk behozásáért is harcoltak. Délután, amikor meg­szólalt a munka befejezését jelző csengő, az építésvezető gyors szám­adást végzett, s már írta is a versenytáblára: „A Henri Martin brigád 5 óra alatt 16.400 darab tégla beépítésével 40 köbméter falat húzott fel s így teljesítménye eléri a 180 százalékot.” Kedden reggel újult lendülettel indult a munka. A kollektíva tagjai ellenőrizték a habarcskeverőgépeket, gondoskodtak a melegvíz ellátásról majd 10 óra felé megkezdték a falazást. A déli órákig Farkas József és Veszprémi Bertalan kőműves csoportjai bizonyultak a legjobbnak, egy­mással versenyezve csaknem 2—2 köbméter falat építettek fel. TÁVIRAT Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak Nemrégiben Ózd kommunistáinak küldöttei, a pártértekezlet részt* vevői táviratban üdvözölték gyárunk dolgozóit, s a hagyományos páros­verseny felelevenítését javasolták. Örömmel olvastuk a felhívást. Bí­zunk benne, hogy az elkövetkezendő időben a verseny hozzá fogja segí­teni a két gyár kollektíváját a kitűzött feladatok megvalósításához. Gyárunkban a Lenin Kohászati Művekben a kommunista és párton* kívüli dolgozók egyemberként tettek vállalásokat terveik maradéktalan teljesítésére, április 4 méltó megünneplésére. A brigádok vállalásaiból megszületett a gyár felajánlása. Ebben az évben buga és hengerelt kész­áru tervünket 16.000 tonnával, kovácsolt készárutervünket 650 tonnával, húzott és csiszolt készárutervünket 300 tonnával, csavarárutervünket pedig 80 tonnával fogjuk túlteljesíteni. A tervenfelül termelt áruk értéke 32 millió forint. Emellett külön vál látást tettünk a termelékenység eme* lésére, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére és a pro­gramtartásra, A felszabadulás 11. évfordulójára indított szocialista munkaverseny nagymértékben segíteni fogja gyárunkat az éves vállalás maradéktalan teljesítésében. Úgy akarunk dolgozni, hogy a felszabadulási versenyben minél több tervenfelüli acél, hengerelt és kovácsoltam hirdesse mun­kánk diadalát, segítse dolgozó népünk életszínvonalának további emelését. A párosversenykihivást elfogadjuk. Folytassuk tovább a már évek óta tartó versengést, hiszen közös a célunk: minél több, jobb és olcsóbb vasat, acélt, készárut adni a második ötéves terv ragyogó célkitűzései* nek megvalósításához. Uj munkagyőzelmekkel, kiváló termelési eredményekkel, köszöntsük április 4-ét, drága hazánk szabadsága születésének 11. évfordulóját, va­lamint a város és a megye kommunistáinak nagy seregszemléjét a városi és megyei pártértekezletet. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK •* DOLGOZÓI« A Központi Vezetőség novemberi határozatának megvalósításáért Az Ózdi Kohászati Üzemek energiaellátó gyárrészlegének dol­gozói szocialista versenyre szólítot­ták a Lenin Kohászati Művek energia- és gázszolgáltató gyár­részlegét. A verseny célja a párt Központi Vezetőségének novem­berben hozott határozatának mara­déktalan teljesítése. A verseny feltételei a havi terv túlteljesítése, a gyárrészleg TMK tervének pon* tos betartása, a termelésből kieső idő és a hőfogyasztás csökkentése. A versenypontok közé vették még az újításokból eredő megtakarítás fokozását, a balesetek számának csökkentését és a jó versenynyil-■ vánosságot is. A verseny győztese az lesz, amelyik ezeknek a félté* teleknek a legjobban eleget teszi A tsz-fejlesztés néhány módszere Ami a kollektív szerződésből Ózdon megvalósult Az Ózdi Kohászati Üzemek mun­kásai és vezetői kilenc fejezetben foglalták össze az 1955. évi kollektív szerződés megállapodásait, A szerző­dés pontosan rögzítette a munkások és vezetők kötelezettségeit a tervek teljesítésében, valamint a dolgozók munkavédelmi, szociális és kulturális igényeinek kielégítésében. Az üzem dolgozói kötelezték magu­kat arra, hogy éves tervüket mara­déktalanul teljesítik. Szavukat becsü­lettel meg is tartották, sőt több mint 55 millió forinttal termeltek többet az előirányzatnál. Külön hangsúlyoz­ta a szerződés az exportterv, valamint a mezőgazdaság és a lakosság jobb ellátását szolgáló hengereltáru terv pontos teljesítésének fontosságát. Ezen a téren is szép eredményről adhatnak számot. Ózd munkásai exporttervüket 138.2 százalékra teljesítették, hengereltáru­ból pedig közel 30.000 tonnát gyártot­tak terven felül. Jelentősen túltelje­sítették a martinacél és hengerelt áru programszerű termelésére, valamint az acél minőségének megjavítására tett ígéretüket is. Az üzem dolgozói­nak jó munkáját igazolja, hogy a se- lejtet a vállalt 5.1 százalék helyett 3.57 százalékra szorították le. Az igazgató a kollektív szerződés­ben arra kötelezte magát, hogy min­dent megtesz a termelőeszközök jó karbantartására, a termelékenység emelésére, a folyamatos munka biz­tosítására. Együttes jó munka ered­ményeként az üzem 94.8 százalékos tervszerűséggel dolgozott s az egy főre eső termelési érték a tervezett­nél 9 százalékkal magasabb volt. A gyár dolgozói a gazdaságos ter­melésre, a takarékosságra vonatkozó vállalást is magasan túlteljesítették, az ígért 1.5 százalék helyett 3.6 száza­lékkal csökkentették az önköltséget. Csaknem teljes egészében végrehaj­tották a több mint 16 millió forintos beruházást is. Az ózdi munkások eredményesen segítették a már ré­gebben is patronált termelőszövetke­zeteket és gépállomásokat. A gyár üzemi bizottsága fontos fel­adatának tekintette a munkaverseny segítését. Minden eszközt felhasznált arra. hogy élénk versenynyilvánossá­got teremtsen. Az eredményeket nem­csak havonta és dekádonkint, de na* ponta is rendszeresen értékelte. Mindössze abban követett el hibát, nem ismertette rendszeresen a legjobbak munkamódszereit. ígéretet tett az üzemi bizottság arra feá hogy kidolgoztatja és minden üzemrészben ismerteti a termelé­kenység emelésének, a minőség javí­tásának és az önköltség csökkentésé­nek lehetőségeit. A termelékenység emelését sok értékes példával illusz­trált röplapon ismertette, a MEO jelentései alapján pedig rendszeresen a dolgozók tudomására hozta a minő­ségi munka állását. Az önköltség csökkentése érdekében tett vállalást azonban az üzemi bizottság nem haj tóttá végre. Szép eredményt ért el viszont a sztahanovista feltételek szé­leskörű ismertetésével, amelynek ha­tására a dolgozók százai indultak harcba a kitűzött feladatok eléréséért. Ennek következtében 1955 végére több mint 2200 munkás kapta meg a szakma kiváló dolgozója jelvényt és sokan kaptak más kitüntetést is. A gyár vezetői a Központi Vezető­ség és a SZOT teljes ülése után kü lönösen nagy gonddal foglalkoztak a termelési értekezleteken elhangzott javaslatokkal, a dolgozók panaszai­nak orvoslásával. A gyárrészlegeknél vezetett nyilvántartásból állandóan ellenőrizték a javaslatok végrehajtá­sát. Kitűnő éredményt értek el az újító­mozgalom fejlesztésében is. A szak- szervezet újítási ellenőrző bizottságá­nak brigádjai a kollektív szerződés alapján elsősorban az előző években be nem vezetett újításokat — külö­nösen a gazdaságos termelést és a munkavédelmet szolgáló ésszerűsíté­seket kutatták fel. Nem kevesebb mint 447 ilyen újítást találtak s első­nek ezek kivitelezését valósították meg. Szép eredményről számolhatnak be a munkafegyelem megszilárdításában is. A szakszervezet intézkedésére a műhelybizottságok hetenkint össze­hívták a lógósokat s elbeszélgettek velük, de ha kellett szigorú intézke­déseket is foganatosítottak. Levéllel keresték fel a kimaradók hozzátarto­zóit, elmondták nekik, milyen káro­sodás érte őket és a népgazdaságot. Ennek eredménye az lett, hogy az előző évhez viszonyítva csaknem 4000 munkanappal kevesebb esett ki a termelésből igazolatlan hiányzások miatt. Sok szakmai továbbképző tanfo­lyam működött a gyárban 1955-ben, többek között 84 kohász és 147 martinász vett részt szakmai oktatáson. A martinász tanfolyamokon azonban többnyire kemencemunkások, csapo­lok, segédek képezték magukat, kevés olvasztár járt el az első előadásokra. Ez komoly hibája volt a szakoktatás­nak. Az üzemi bizottság mintegy 600 főt oktatott, közöttük több mint 300 bizalmit nevelt, jóval többet, mint amennyit a kollektív szerződésben vállalt. A munkavédelmi beruházásokat is csaknem teljesen végrehajtották. Többek között öltözőszekrényeket vá­sároltak, melegedőt létesítettek, por­elszívó és szellőztető berendezéseket szereltek fel. A felújítási keretből több mint másfélmillió forint érték­ben sok új létesítmény készült el. A munkavédelmi társadalmi felügyelők mellé munkavédelmi bizottságokat hoztak létre, amelyek ismertették a legfontosabb óvórendszabályokat és rendeleteket. Kulturális téren is nagyrészt végre­hajtották a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket. A 72 szemé­lyes szilvásváradi munkásüdülőt télen-nyáron üzemeltették, a 30 sze­mélyes hajdúszoboszlói üdülőben pe­dig nyáron pihenhettek az üzem dol­gozói. A gyermeküdülőbe 620 gyer­meket utaltak be. A gyár 200 dolgo­zója üdült ingyenesen. A 100 szemé­lyes napköziotthon és a 35 személyes bölcsödé hiányzó felszerelését pótol­ták, ezenkívül egy új 35 személyes bölcsödét nyitottak meg. Az üzemi kultúrotthonban rendbe­hozták az olvasót és könyvtárat. A kultúrmunkások sok színvonalas mű­sort mutattak be, amellett lakásukon is köszöntötték a termelésben élen­járókat. A dolgozók kívánságainak figyelembevételével sok ismeretter­jesztő előadást rendeztek. Öt alka­lommal könyvankétot s a város több helyén könyvkiállítást tartottak. He­lyes lenne azonban most már a mű­szaki könyvtár rendbehozásának ügyében is intézkedni, mert ezt az ígéretet nem teljesítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói most vitatják meg az idei kollek­tív szerződés pontjait. Az új szerző­dés elkészítésénél hasznosítsák a múlt év tapasztalatait. Törekedjenek arra, hogy az abban vállaltak helyesen tükrözzék a dolgo­zók jogait és kötelességeit. Segítse elő a szerződés a gazdaságos termelés további javítását, a dolgozók szociá­lis és kulturális igényeinek kielégí­tését; vmaúm Értesítjük az SZKP Történet I. év­folyamának és a filozófia I. évfolya­mának megyei konferenciájára járó propagandistákat, hogy az előkészítő konferenciát részükre március 3-án délután 14 órától tartjuk a Megyei Pártoktatás Házában. MB« AGITs PROP« OSZT» Falun ma nincs nagyobb feladat a termelőszövetkezet megalakításánál, fejlesztésénél. De hogyan alakítsuk meg, miképpen kezdjünk hozzá szer­vezéséhez? Melyek azok a módsze­rek, amelyeknek segítségével sike­reket érhetünk el? Nemrégiben erről tanácskoztak a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járás párt- és tanácsszervei, a termelő­szövetkezetek küldöttei. A tapaszta­latcsere tanulságos, eredményes volt. A tsz szervezés módszerei közül ér­demes néhányat megemlíteni. Vannak olyan funkcionáriusok, akik mindig valamilyen különleges módszereken törik a fejüket, ügy gondolják, hogyha majd találnak ilyent, akkor megkezdik a szerve­zést. Eszükbe sem jut, hogy a leg­jobb módszer, ha a párt- és kor­mányhatározatokat valóra váltják. Abba a faluban, ahol a pártszerve­zet és a tanács vezetői törődnek a tsz mozgalommal, ott csaknem min­dig százszázalékos a siker. Ott van például Girincs. Nem nagy falu, kö­rülbelül ezer lakosa van, de a Sajó mentén fekszik, jó termőföldjei vannak, s ezért gazdag falunak is­merik. Sok közópparaszt van a fa­luban, de 'termelőszövetkezet imég nincsen. Miért? Azért, mert a falu vezetői és kommunistái maguk -sem akarnak belépni a szövetkezetbe. Egy másik eset: Tiszakeszin már két termelőszövetkezet van, de a kí­vülállók száma még igen nagy. A középparasztok közül alig kettő-há­rom található a szövetkezetben. A magyarázat egyszerű: nem kielégítő a kommunisták példamutatása. Sem a tanácselnök (Papp Imre) felesége, sem az elnökhelyettes felesége nem tagja a termelőszövetkezetnek. A tapasztalatcsere-értekezlet a legfőbb módszerek között említette a vezetők példamutatását. Az egész megyében híre ment a tiszaluci sikernek. 1956 január 3-tól január 20-ig 444 dolgozó paraszt család választotta a szövetkezetét? Hogyan történt ez? Amikor megalakult a szervezőbi­zottság, elnöke ifj.E. Nagy Sándor 16 holddal, a községi tanács végrehajtó* bizottságának elnöke, Szabó Miklós 4 holddal azonnal belépett a tsz-be* aláírta a belépési nyilatkozatot. A bizottság többi tagja természetesen követte a példát. A szervezőbizott- ság nyomán másnap mar 19 új tag* tekintélyes gazda lépett be a szö­vetkezetbe. S az új tagok nem elé­gedtek meg azzal, hogy ők beléptek* hanem belépési nyilatkozatot kértek és maguk is elindultak meggyőzni társaikat. Tiszalucon nem más községből jött népnevelők beszélgettek a kí­vülállókkal. A Vörös Hajnal Tsz kommunistái győzték meg az egyé* nileg gazdálkodó dolgozó paraszto­kat. Nyilvánvaló, hogy a tsz-tagob szavának jobban hisznek az egyé­niek, mint másnak. Ebben a faluban azért is lépett be a parasztság zöme a tsz-be, mert a meglévő tsz-nek, a Vörös Hajnalnak már igen meggyőző eredményei vol­tak. A szövetkezet tekintélye már megvolt s ez minden más érvnél vi­lágosabban beszélt. Az értekezleten megemlítették a bodrogolaszi tsz-t is. Ebben a faluban nem fejlődik kielégítően a szövetkezeti mozgalom* Hogy miért, az is nyilvánvaló: a ve­zetőség nem tartja be az alapsza­bályt, nem ér el megfelelő eredmé-í nyékét. A {kívülállók hangoztatják is: ebbe a tsz-be nem lépünk be* Néhány rosszul dolgozó vezető hát­ráltatja tehát az egész falu fejlődé­sét: A tapasztalatcserén volt mit ta­nulni, volt miből okulni, elsősorban a pártszervezeteknek. Kétségtelen: á tsz-mozgalom sikerei a pártszerve­zetek munkájától, a kommunisták és a vezetők példamutatásától függ­nek. Enélkül nem lehet fejleszteni a termelőszövetkezeteket! DISZ önkiszolgáló szövetkezet a Bányaipari Technikumban A miskolci Bányaipari Technikum DISZ-szervezete ötletes kezdet ményezéssel lepte meg az iskola tanulóit. Február 6-án reggel az iskola egyik falán két plakát jelent meg: »DISZ önkiszolgáló szövetkezet« és »Becsületességeddel védd a közösség vagyonát«. A két plakát alatt egy asztal s azon különböző cukorkák, csokoládék, mintegy 100 darab péhi sütemény. Az áruk között pedig egy nagy tányér, ráírva: »Ide tedd a pénzt!« Az önkiszolgáló szövetkezel árucikkein természetesen fel vannak tüntetve az árak. Az első óra után a tanulók nagy örömmel rohanták meg a szövetw kezetet. Nagy volt a forgalom. Közben a DISZ propagandistája, Fekete Mihály a hangosbemondón keresztül figyelmeztette a fiatalokat a közös vagyon megbecsülésére. Az első napon 50 fillér hiány mutatkozott, de valószínűleg tévedésből, mert azóta egy fillér sem vész el az önkiszol•» gáló szövetkezet boltjából. Az első héten 246 forint 50 fillér tiszta hasznai hajtott a kis önkiszolgáló szövetkezet. A szép bevételt gondosan félre* rakja a DISZ-szervezet s egyelőre csak annyit árulnak el, hogy a pénzt nagyszabású táborozás céljaira akarják fordítani, CHROBÁK KtAKA

Next

/
Thumbnails
Contents