Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

BZMMAGTftRORSZíffi Ne íe lejt ©ék el üiénayőrött: a magyar ipar jó hírneve rajtuk is múlik \ti újság a sátoraljaújhelyi járásban mé-ABAU3 -2E MPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XU. évtől v t -\ 6 >. sitin •\ P t t?? i f fr** Miskolc. 1956 március 14 szerda ELHUNYT BOLESLAW BIEKLT, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köípoull Bizottságának első titkára Varsó (PAP) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, 9. Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa és kormánya, Minden dolgozóhoz, a lengyel nézfrgzl A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és kormánya mélységes megrendülés' sei tudatja az egész néppel — or­szágunk munkásaival, parasztjai­val, értelmiségével és ifjúságával, hogy március» 12-én 21 óra 35 perc­kor Moszkvában súlyos betegség után elhunyt Boleslaw Bierui elv­társ, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. $úJyos veszteség ez a lengyel munkásosztály számára, amelynek Bierut élvtárs fáradhatatlan har­cosa volt, a dolgozók számára, akiknek hű fia volt, a nép számá­ra, «melynek szabadságáért és jobb jövőjéért ifjú éveitől kezdve egész ^életében harcolt. Boleslaw Bierut ifjú nyomdász­ként lépett a szocializmus ügyéért harcolók soraiba. Mint a Lengyel Szocialista Párt balszárnyának har­cosa megedződött a cári hódítók, a német-osztrák megszállók elleni harcban. A Lengyel Kommunista Párt megalakulásának kezdetétől fogva annak zászlaja alá állt. A két háború közötti években az üldöz­tetéstől és a többszörös letartózta­tástól meg nem törve, lelkesen és önfeláldozással szervezte harcra a munkásokat, a dolgozó paraszto­kat, az értelmiséget, valamint az ifjúságot a kapitalisták és a nagy­birtokosok hatalma ellen a kenyé­rért és a munkáért, a demokra­tikus szabadságjogokért, a békéért és a nép hatalmáért. Boleslaw Bie­rut, mint a nemzetközi munkás­mozgalom harcosa részívett a test­vérpártok forradalmi harcában. Népünknek a hitleri megszállók elleni harca legsúlyosabb napját- ban Bierut — „Tornász“ . elvtárs neve elszakíthatatlanul összekap­csolódott a Lengyel Munkáspárt hősi történetével. 0 volt a Lengyel Munkáspárt egyik megteremtőié. Tornász elvtáns. szervezője és elnö­ke volt a Krajowa Rgda Narodor wának, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért harcoló lengyel nép első demokratikus kormányá­nak. A népi Lengyelország évei elsza­kíthatatlan kapcsolatban vannak Bierut elvtársiak, a köztársasági elnöknek, a minisztertanács elnö­kének, a Lengyel Nemzeti Front Országos Bizottsága elnökének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának munkájával. Bierut elvtárs a nép­hatalom szilárdításáért, Lengyelor­szág Odcra-Neise menti határáért, a munkásosztálynak a marxizmus- leninizmus alapján való egyesíté­séért, az ország újjáépítéséért, gaz­daságának és kultúrájának fejlesz­téséért, Lengyelország világhelyze­tének szilárdításáért, a szocializ­musért küzdő rendületlen harcos­ként él a nép emlékében. . Bdeslaú' Bierut lelkes hazafi volt, bajnoka $ népi Lengyelország és á Szovjetunió,' mindin szóéi a1 is­ta ország ..testvéri barátságának bajnoka a dolgozók nemzetköz1 szo­lidaritásának; a békéért és a népek barátságáért küzdő lánglelkű har­cos volt. A .'munkásosztály, az egész nép úgy ismerte őt, mint a pártnak — amely a munkásosztályt, a népet mimikájában és harcában vezeti élvonalbeli harcosát. A párt, ame­lyet utolsó lehelletéig szolgált, a kommunizmusért küzdő rendíthe­tetlen harcosként ismerte őt. Dicsőség emlékének. (MTI) * “Ä-Äi Mjgyar Dolgozók Partja Központi Vezetősége, az Elnöki tanács és a Mm sztertanács rúszvéfia/íraia Bernt evíárs Halála állmából A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK, A LENGYEL NÉPKÖZT ARS AS ÄG MINISZTERTANÁCSÁNAK, VARSÓ. Mély fájd alom mai értesültünk Boleslaw Bierut elvtársnak, a len­gyel nép hű fiának, a* újjászületett Lengyelország kiemelkedő személyi­ségének, a szocializmusért, a népek békéjéért, a társadalmi haladásért folyó nagy küzdelem bátor harcosának elhunytéról. Az egész ínagyar dolgozó nép mélyen együttérez Lengyelország test“ véri népével, osztozik mély gyászában és őszinte részvétét fejezi ki a szo­cializmus építésiben, a nép felemelkedésén oly lankadatlanul munkálkodó nagy lengyel hazafi halála alkalmából A nfagyar nép kegyelettel megőrzi Bierut elvtárs emlékét és még szorosabbra fűzi a barátság és a testvéri szövetség eJtéphetetlen szálait a lengyel néppel, a szocializmus és a béke ügyének győzelméért folyta totí küzdelemben A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Orvosi ’eleutés Boleslaw Bierut betegségéről és haláláról Varsó (PAP) Boleslaw Bierut elvtárs ez év február végén influenzában és tü­dőgyulladásban megbetegedett. Március 11-én szívizominfarktus ke­letkezett, március 12-én pedig fo­kozódott szívérelégtelenség tünetei közepette beállott a halál. N. Vaszileaiko professzor, a Szov­jetunió orvostudományi akadémiá­jának levelező tagja, M. Fel gin professzor a Lengye' Népköztársaság egészségügyi n*‘- nisztériuma gyógyintézetének a fő­belgyógyásza, A. Markov professzor, a Szovjet­unió egészségügyi minisztériuma IV. osztályának vezetője. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye ( Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mely szomorúsággal közli, hogy március 12-én 23 óra 35 perckor (moszkvai idő szerint) súlyos betegség után (szívizominfarkíus) Moszkvában el­hunyt Boleslaw Bierut, a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyisége, a lengyel nép nagy fia, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A SZOVJETUNIÓ MINISZTER­TANÁCSA » Boleslav Bierut egész pártmunká­jában és állami tevékenységében szi­lárdan a proletár-internacionalizmus álláspontjára helyezkedett, rendület­lenül követte a lengyel munkásosz­tály és pártja harcos hagyományait. A lengyel munkásosztály pártját fél­évszázados közös forradalmi harc, az eszmei közösség, a barátság és a testvériség kötelékei szorosan ösz- szefüzték a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Bierut elvtáre megnyilatkozásai­ban fáradhatatlanul hangsúlyozta a jengyei és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátságának nagy jelentőségét, hangoztatta, hogy tovább kell.«tömöríteni a szocialista tábor erőit. Legutóbb lelkesülten mondotta az SZKP XX. kongresszu­sának szónoki emelvényéről: „A len­gyel munkásosztály forradalmi ha­gyományai, politikai egysége, az egész szocialista tábor népeinek ba­rátsága és összetartása, a' nemzetkö­zi munkásmozgalom növekvő harci aktivitása, ä Szovjetunió népeinek történelmi hőstettei által lelkesített elnyomott népek felszabadító harca szilárdítja a lengyel dolgozó tömegek akaratát a szocializmus teljes győzel­méért folyó harcban.“ Bierut elvtársat a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kipró­bált harcosának ismerik. A lengyel munkásosztály, a lengyel nép Boles­law Bierut személyében olyan kiváló politikust és államférfit adott, aki ifeen sokat tett az új, népi Lengyel- ország megteremtéséért, a szocialista országok nagy közösségének megal­kotásáért. Boleslaw Bierut tevéke­nyen részt vett a kommunista inter- nacionálé végrehajtó bizottságának munkájában. A háború után részt vett a kommunista és munkáspártok tájékoztató irodájának munkájában. Boleslaw Bierut személyében Len­gyelország és valamennyi ország dol­gozói olyan szilárd harcost vesztet­tek el, aki egész életében utolsó lehe­letéig odaadóan szolgálta a munkás- osztály ügj'ét,. a kommunizmusért folyó harc nagy művét. 1952-ben, 60. születésnapján Boles­law Bierut büszkén jelentette ki, hogy a szellemi és az erkölcsi erők forrása mindegyikünk növekedésé­nek és fejlődésének forrása: a marxizmus-leninizmus eszméi. Boles­law Bierut arculatának fő vonása a marxizmus-leninizmushoz való határ­talan hűség. Bierut elvtárs egész élete nagy­szerű példa a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért, a népek boldogságáért küzdő minden harcos számára. Boleslaw Bierut ragyogó alakja sohasem tűnik ej emlékeze­tünkből. Búcsúzunk Tőled feledhetetlen ba­rátunk és harcos elvtűrsunik! N. Bulganyin K. Vörös ilov L. Kaganovics A. Kiriesenko G. Malenkov A. Mikojan V. Molotov M. Pervuhin M. Szaburov M. Szufizlov N. Hruscsov G. Zsukov L. Brezsnyev N. Muhitdinov D. Sepilcv J. Furceva N. Svernyiik A. Arisztov N. Beljajev P. Poszpjelov. A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK Kedves barátaink! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége mélységes részvéttel együttérez a Lengyel Egyesült Munkáspárttal, Lengyel- ország kormányával és népével most, hogy elhunyt Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel nép nagy fia, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiváló harcosa. Boleslaw Bierut halála súlyos vesztesége a lengyel népnek, a Szovjetunió népeinek, a szocialista országok nagy közösségének, az egész világ dolgozóinak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt, és az egész lengyel nép kipróbált politikai ve­zetőjét és a szocializmus építéséért folyó harc szervezőjét vesztette el Bierut elvtárs személyében. Boleslaw Bierut dicső élete és tevékenysége lelkesítő példa lesz a kommunizmus eszméinek győzel­méért folyó harcban. Bierut elvtárs minden erejével ezeket az eszméket szolgálta. A SZOVJETUNIÓ KOMMU­NISTA PARTJÁNAK KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGA A SZOVJETUNIÓ MINISZ­TERTANÁCSA A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐ TANÁCSÁNAK ELNÖK­SÉGE Uj te» rucloszöveíkcsetciiik első lépései étsége?, tagsága A 2 óvek óta gazdálkodó, szervese­^ tileg és gazdaságilag egyaránt megerősödött termelőszövetkezetek már felkészülten várják a tavaszt. Kész tervekkel, a további fejlődés, gazdagodás tudatában tekintenek az elkövetkezendő hónapok elé. Térvük a párt- és kormányhatározatok út-r mutatása alapján készült s a közös gazdaság, valamint a helyi adottsá­gok figyelembevételével szabja meg a további munka irányát. Jelentő­sebb problémáik már nem igen akad­nak. Annál több megoldatlan problé­májuk van a nemrég alakult új ter­melőszövetkezeteknek. Különösen az olyan új tsz-eknek, amelyek már a kezdet kezdetén — akár tapasztalat­lanságból, akár a felsőbb párt- és tanácsszervek segítségének hiányá­ban eltértek az alapszabályzat egy- zgy pontjától. Fiatal termelőszövetkezeteink tag­sága már az első hónapban az ercL, régi termelőszövetkezetek lépéseihez akarja szabni lépteit. Olyan eredmé­nyesen szeretne dolgozni mint példa­képei. Minden termelőszövetkezeti tag többet akar termelni, több ha­szonra kíván szert tenni, többet akar nyújtani az államnak, a népnek, mint azelőtt, egyéni gazda korában. S a kívülállók — különösen az olyan községekben, ahol még nem volt ter­melőszövetkezet — feszült figye­lemmel kísérik a közös gazdaság erő­södését, fejlődését, az első megtett lépéseket. Éppen ezért párt- és ta­nácsszerveink a kezdeti sikerek érde­kében több és eredményes segítséget kell, hogy nyújtsanak a termelőszö­vetkezeti mozgalom új hajtásainak, j\/1 egyénk új termelőszövetkezetei néhány kivételével nem men­tesek a kisebb-nagyobb hibáktól. Kü­lönösen az olyan fiatal termelőszö­vetkezetek küzdenek bekkel, ame­lyek megalakulásuk után hiába igé­nyelték a párt- és tanácsszervek segítségét, vagy ahol ezek nem figyel­tek fel arra, hogy az új közös gazda­ságban hiba van a közös vagyon ki­alakítása, az első gazdasági év sike­rének megalapozása körül. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a felsőbb szervek megalkuvó módon, »• jóhisze­műen'- elnéznek egy-egy szabályta­lanságot, holott tudniok kellene, hogy ez a tsz megerősödését, az első lépések sikerét veszélyezteti. Új termelőszövetkezeteink sikeres munkájának egyik legfontosabb fel­tétele. hogy megfelelő gazdasági alap­pal, közös vagyonnal rendelkezzenek. Olyan gazdasági alappal, amelyet mint az alapszabályzat előírja, a tsz. tagsága főként saját erejéből teremt meg. Erre az alapra építve teremt majd a termelőszövetkezet tagsága egyre erősebb, nagyobb, jövedelme­zőbb gazdaságot. A göncruszkai Jólét Termelőszövet­kezet a helyi Szabadság Termelőszö­vetkezet és a pártszervezet segítségé­vel megalakulása után azonnal hoz­zálátott a közös vagyon kialakításá­hoz. A termelőszövetkezet tagjai gon­doskodtak a közös állatállomány lét­rehozásáról. Saját erőből rendbehoz­ták az istállókat, összeadták a szük­séges takarmányt. Azonnal megala­kították a pártszervezetet és már a tervek elkészítésénél arra törekedtek, hogy minél kevesebb állami hitelt vegyenek igénybe. A szükséges ta­karmányalap megteremtésével már sertéstörzset is azzal igényeltek az államtól, hogy a süldők felnevelése és a hizlalás segítségével azt mielőbb visszafizethessék. »-Amit lehet saját erőből« ez a szempont vezeti a Jólét tagságát. És nem két; hogy a ’ termelőszövetkezet már most, az első esztendőben sike^ reket ér el a közös gazdálkodás erő­sítésében. A göncruszkaiak példája azonban nem jellemző megyénk vala­mennyi új termelőszövetkezetének; munkájára. Egyes járási tanácsaink» pártbizottságaink nem fordítottak kellő gondot a megalakult új tsz.-ek- nél a közös vagyon kialakítására; Tiszalűcon például az új termelőszö­vetkezetek — szinte a. felsőbb szer­vek helyeslésével — nem teremtették meg a közös állatállományt azzal, hogy »kevés a takarmány«, pedig hogyha minden tsz tag otthon el tudja tartani teheneit, lovait, akkor nem lett volna probléma a közös át- te-leltetés sem. Ennek a helytelen állásfoglalásnak az a nyitja, hogy így az állatállomány néhány hónapig még nem a közösségnek, "hanem egy- egy tagnak biztosítja a hasznot. Ez azonban alkalmat ad az állatok ki­cserélésére is, amely szintén hátrál­tatja a tsz erősödését. Párt- és tanácsszerveink, népneve­lőink néhány új termelőszövetkeze­tünknél nem magyarázták meg, hogy milyen károsan befolyásolja az új, közös gazdaság első lépésének sikerét és további erősödését, ha a saját ere­jük helyett mindenben hitelekre tá­maszkodnak. Néhány új termelőszö­vetkezeti tag úgy gondolja — éppen, mert senki sem győzte még az ellen­kezőjéről —, hogy az helyes, ha »ami az enyém, az az enyém, a közöst majd kialakítja nekünk az állam«. Pedig ez világosan ellentmond a tsz alapszabályainak, s megakadályozza, hogy az új termelőszövetkezet a va- gyonilag, gazdaságilag erős, tagjai­nak jelentős hasznot hajtó közös gazdasága legyen. . Párt- és kormányhatározataink minden párt- és tanácsszerv, gépállo­más és kommunista számára meg­szabják az új tsz-ek alapításával és megerősítésével kapcsolatos feladato­kat. Néhány járásunkban, közsé­günkben ennek ellenére hiányzik még a legegyszerűbb segítségadás is. A geleji új termelőszövetkezet tag­sága például jóformán semmilyen segítséget nem kap a járási szervek­től. Litka és Kány község új termelő-- szövetkezetei vetőmagigénylésükre még választ sem kaptak, holott ez a járási szervek legelemibb tennivalói közé tartozik. Ezek tűrhetetlen hibák. Tűrhetetlen az is, hogy megyénk csaknem húsz új termelőszövetkezete közül a megyei tanács tsz osztálya hibájából még csupán egy kapta meg a működési engedélyt. Az ilyen esetek károsan befolyásolják a ter­melőszövetkezeti mozgalom erősödé­sét. Akadályozzák, hogy új termelő- szövetkezeteink az alaplzabályzat szerint a párt- és kormányhatároza­toknak megfelelően lássanak munká­hoz s már az első lépéseket is sike­resen tegyék meg a további fejlődés felé. II j termelőszövetkezeteink mun­kájának fogyatékosságai a köz­ségi, járási párt- és tanácsszervek, a gépállomások hiányos segítségét mutatják. A párt- és kormányhatá­rozatok alapján minden párt- és ta­nácsszerv kötelessége, hogy azonnal megvizsgálja a körzetéhez tartozó új termelőszövetkezetek munkáját, olyan segítséget nyújtson fejlődésük­höz, amilyenre szükségük van. Ez egyben minden régi tsz, mindén kommunista kötelessége is.

Next

/
Thumbnails
Contents