Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-14 / 63. szám
A Szerda, 1956. március 14. UMRAHM AG VAfcOPUSÄ At* Vorosilov ebéden látta veodégül Vincent Auriolt Moszkva (TASZSZ) Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a nagy Kreml palotában ebédet adott Vincent Auiriól, a Francia Köztársaság volt elnöke, neves francia közéleti személyiség tiszteletére. Az ebéden francia részről megjelent Vincent Auriol és felesége, Dejean moszkvai rendkívüli és meghatalmazott francia nagykövet és felesége. Szovjet részről az ebéden megjelent N. A. Bulganyin, L. M. Kagano- vics, A. I. Miköjan, V- M. Molotov. Az ebéd meleg, baráti légkörben folyt le. (MTI) £z SZKP Kiizcontf Bizottságinak és a Szsv e unió M BisiíerüsJiiácsanak lustozaa a közétfez e esi »diaiatok mmäjinak míg avitisát szó galá intézkedésekről Moszkva (TASZSZ) ■Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bkórságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának a közétkeztetési vállalatok munkájának meg javítását szolgáló intézkedésekről hozott határozatát. A határozat előirányozza, hogy 1956-ban alapjában véve minden étkezdében, kávéházban, teázóban, falatozókon és büfében vezessék be az Önkiszolgálást, adjanak tki több hazavihető ebédet, lássák el jobban a közétkeztetési vállalatokat a szükséges gépekkel, képezzenek ki több szakácsot és tegyen több más intézőké lést. A határozat egyben előírja, hogy a munkások, az alkalmazottak, a tanulók, a háziasszonyok. • széleskörű részvételével fokozzák az étkezdék, a teázök, a falatozok, a büfék munkájának társadalmi ellenőrzését. A határozat végezetül azt mondja: Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetun '■ 6 Min :s zier tanácsa tekints* be vesz', hogy a közétkeztetés fejlesztése és megjavítása nagyjelentőségű a nép életszínvonalának emelésében, ezért megköveteli minden párt-, szovjet-, szakszervezeti és Tí’zdrsá^i szervtől, hogy vessen vé- -*et a közétkeztetés lebecsülésének, fordítson állandó f;gyeimét erre a kérdésre és érte el a ’egkögc1ebbí jövőben a la^o^'g «-'•■' ^sánák gyö keres megjavítását. (MTI) OUetthuuer nyilatkoznia a belgrádi Politikának Belgrád (MTI) ’Erich Ollenhauer a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a Politika című jugoszláv lap munkatársának nyilatkozott a nyugatnémet bel- és külpolitikai helyzetről. A nyugatnémet belpolitikai helyzetről szólva a többi között hangoztatta, hegy az északraj na vesztfáliai tartományi kormányban bekövetkezett változások és a tizénhat szabad demokrata képviselő „lázadása'’ a gyakorlatban a Keresztény Demokrata Unió áfcuveién uralmának végét jelenti. Ollenhauer ezután a szövetségi kormány külpolitikájával foglalkozott. Bevezetőül kijelentette, hogy „a Kelet és a Nyugat közötti új diplomáciai tárgyalások ma közelebb vannak, mint közvetlenül az őszi genfi értekezlet után.” Kiemelte, most a legfontosabb, hogy „a nyugati hatalmak megpróbálják megtalálni a konstruktív megoldást a leszerelés a kollektív biztonság és Németország jövendő státusának kérdésében.” Németország jövőjéről szólva Ol lcr.hauer amellett foglalt állást, hogy a bonni kormány folytP-fsa együtt működésé* a nynrrc,ti parti?erekkel, de egyidejűleg tárgyaljon az oro szókkal. Erlander svéd miniszterelnök március 29-én a Szovietunióba utazik Stockholm (TASZSZ; A Morgen Tidningen című svéd lap a svéd külügyminisztérium közleményéről ad hírt, amely szerint Erlander miniszterelnök március végén a Szovjetunióba utazik. A köz- .emé'y többek között rámutat, hogy „a látogatás ugyanolyan jellegű lesz, mint a dán és a norvég miniszterelnök korábbi szovjetunióbeli látogatásai“. A stockholmi rádió közlésé szerin* Erlander mimszterelnök március 29-én, utazik a Szovjeb,rv*ósa és április 10-én tér vissza StockholmM (MTI) A francia nemzetgyűlés héttő esti ülésének bizalmi szarazasni Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés a késő éjszakai órákban a harmadik bizalmi kérdésben 465 szavazattal 49 e!1 őrében szavazott bizalmat a Ouy Hollét kormánynak. A külön felhatalmazásra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban a bizalmi kérdés* ugyancsak felvetették, a kormány 455 szavazattal 78 ellenében kapott bizalmat. Marci rí« 20-áu kezdik meg a nyeremények kifizetésé* A IV- Békekölcsön negyedik sorsolásán március 18-án Nagykőrösön csaknem 25 milHó forint értékű nve- yemér.yt húznak ki a szerencsekerékből. A nyereménnyel kisorsolt köt vény^et — a vécleg^s nyeremény- iégyzék .«'esjelenése után — március 20-tól vághatják pénzre. a s',rtren- cs% If.ötyényt-tűajd''•nősek rz ^Or^zá sros Takor^knép7}ár r; bkjaiban és a postahivatalokban (MTI) r t é l e t Hőnyim foglalkozzanak üzemi lapjaink a pártélet kérdéseivel ? He orrferedmény a BersodtiádasdJ lemezgyárban Régen látott iramú verseny bontakozott ki április 4 tiszteletére Borsodnál! a sdi Lemezgyárban. Szombaton a hengerészek üzemi rekordot értek eh Napi tervüket több mint 40 tonnával túlszárnyalták. A hétfőtől kedd reggelig tartó műszakon csaknem megismételték bravúrjukat, óiból 35 tonna hengerelt lemezt adtak terven felül. A kikészítőüzem dolgozói. — akik februárban adósak maradtak ?, terv teljesítésével, most még a hengerészek kiváló eredményeit is túlszárnyalták. A hétfői műszakon 145 százalékra teljesítették napi tervüket. Egyetlen műszak alatt 100 tonnával csökkentették februári adósságukat, ezzel a kikészítő üzem fennállása óta legnagyobb termelési eredményét érte el. Az üzem légióid)iái a DISZ brigádok. Boza János lemeznyiró DISZ- brigádja 200 százalékos terv teljesítést mutatott fel. A lemez szerelők közül Ilii meny ák László PlSZ-brigádja emelkedett ki 220 százalékos teljesít meny ével. A 30 hengerész brigád között egyetlen egy sem akadt, amely ne teljesítette volna tervét, így az özem 220 tonnával szárnyalta túl esedékes havi előirányzatát. Ne Egy népi ülnök naplójából SZÓLJON BELE ÉDESANYÁM... IGEN SOK szó esik mostanában a gyárakban, hivatalokban és az üzemi lapszerkesztőségekben a pártélet kérdéseiről, a pártmunka új stílusáról. Beszélnek, vitatkoznak azon, hogyan lehet a pártmunka jól bevált és új módszereivel még eredményesebbé tenni a termelést, szocialista hazánk építését. Ezekre a kérdésekre részben választ adtak a lezajlott vezető- égválasztó taggyűlések, üzemi pártértekezletek, amelyeken a párttagság kimondta: csak a tömegekkel való kapcsolat elmélyítésével, a kritika és önkritika fejlesztésével, a lenini kollektív vezetés elvének érvényesítésével lehet a pártszervezetek, a párttagság munkáját harcosabbá, hatékonyabbá tenni. De még sok probléma megválaszolatlanul maradt, így a termelés gazdaságosságával való foglalkozás, a kommunista éberség, a lenini ^ pártra jellemző munkastílus kialakításának, s a jól bevált munkamódszerek elterjesztésének kérdése. A pártértekezletek óta pártszervezeteink egyre jobban felhasználják azokat a jó módszereket, amelyek terveink teljesítését, szocialista hazánk építését nagyobb eredménnyel szolgálják. MEGYÉNK úgyszólván valamennyi üzemi lapja közölt cikkeket erről, beszámolt a pártvezetőségek munkájáról. az új pártvezetőségek feladatairól, a pártélet kérdéseiről. Rámutattak arra, hogy a munka neheze még hátra van, helyesebben mondva az igazi munka csak most kezdődik És tudjuk, hogy egyhamar nem is fejeződik be, hiszen a pártmunka uem kampányfeladat. A pártmunka emberekkel végzett munka s a tervek teljesítését, az ipari és a mező- gazdasági feladatok végrehajtását, a dolgozóink anyagi és kulturális jó iétének emelését szolgálja. De mind ez arra figyelmezteti az üzemi lapok szerkesztőit és munkatársait is, hogy a jövőben sokkal nagyobb felelősség gél kell a pártmunka kérdéseivel, a pártszervezetek munkastílusával, a ommunisták munkájával foglalkozniuk. Ha feltesszük a kérdést: érti-e már megyénk valamennyi üzemi lapjának szerkesztősége, hogy miért kerül éppen most, ilyen nyomatékkai előtérbe az új munkastílus, a pártélet kérdéseivel való foglalkozás? sajnos meg kell állapítanunk, hogy egyes szerkesztőségeket kivéve nem! Bizonyítják ezt a munkájukban fellelhető fogyatékosságok is. A Miskolci Építők című üzemi újság már nem egyszer ért el sikereket a. kommunisták mozgósításában, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásában, mégis március 2-i számában olyan hibákkal találkozunk, amelyek arra mutatnak, hogy ez esetben nem kellő alapossággal átgondolt cikket jelentettek meg az új pártvezetőségek feladatairól. ÍRTA: AD A MOV 1CS ILONA III. — Tulajdonképpen... az úgy volt, hogy én azelőtt is megszoktam ..., hogy..., anyámnak adtam a fizetésem teljes egészében. Most is úgy csináltam, a Feriét is odaadtam ... ő jobban tudja, hogy rrii kell, hogy kell... Nem sok meggyőződés volt hangjában, amikor ezt mondta. Éreztem, hogy most már ő sem tartja valami helyesnek. — S a férjednek ez nem tetszett... — Nem. Azt mondta, azért ad csak 600 forintot a fizetéséből. A többivel nem tudom, mit csinált, biztosan megitta, meg megitatta a barátokkal. Egyik baj tehát húzta a másikat. Máramennyire, kezdtem tisztán látni s az volt a meggyőződésem, ezek után semmi értelme, hogy a férj visszamenjen Sáriékhoz. Viszont annak még kevésbé van értelme, hogy elváljanak. Ezt meg is mondtam neki, amire Sári így válaszolt: — Igazad van, s ha mégegyszer hívni fog a férjem, hogy költözzek hozzá, meg is teszem, A gyerek meg addig édesanyámnál marad — tervezgetett lelkesen —, amíg kapunk lakást. Így jó is lesz, igaz? Egészen felvillanyozódott. Ügy érezte, mintha egy nagy tehertől szabadult volna. Én azonban nem voltam megelégedve. — Azt hiszed a férjed most hozzád megy könyörögni? Ezt hiába várod, mert ahogy én a tárgyaláson láttam, ő ezek után nem fog utánad menni. Ne felejtsd el, hogy te elég sok ember előtt kijelentetted, hogy vem szereted a férjed. De akkor mit csináljak? Csak nem képzeled, hogy én..hogy én menjek utána? ... — Azt képzelem pedig, s meg is kell tenned. Nehéz lenne leírni azt a lelki vívódást, ami Sáriban végbement. A rosszul értelmezett női büszkeség, a szerelem, s a család boldogsága iránt érzett felelősség viaskodott benne. Nem mondtam neki, hogy megalázkodjon. Ezt ne tegye! Mondja meg férjének mik a hibái, s ugyanakkor ismerje el ő is, hogy milyen helytelen dolog volt a túlzott féltékenység. Hiszen ha nagyon meggondoljuk, megalázza élettársát valaki azáltal, ha féltékenykedik rá, mert így nem hiheti el egy szavát sem. Megalázza azáltal, hogy mindenféle rosszat feltételez róla. A nők feladata, hogy okos asszoiiyi érzékkel megteremtsék a kölcsönös bizalom s megbecsülés légkörét. Sári hallgatott, nem szólt se igent, se nemet. Nem könnyű asszonynak lenni. Rossz asszony az, aki csak süt, főz, mos, takarít s így gondoskodik a férjéről. Üres az az élet, kihalt az a ház, ahol ilyen az asszony. Lelkiekben is gondosnak, megértőnek, finomnak kell lenni a jó feleségnek. — Ha rászorul a férjed, nevelned kell! Te légy erősebb, s győzd le a »barátokat«. Olyan asszony légy, hogy a férjed azt állapítsa meg: többet ér egy feleség, mint ezer barát... Neked ezt könnyű megtenned, mert szereted a férjed. Sári még mindig hallgatott, nem árulta el, milyen gondolatokat ébresztettek. benne szavaim. Nem is sürgettem a választ. Intettem a pincérnek, hogy fizetünk. Erre Sári is szedelödzködni kezdett, Kiléptünk az utcára. Már majdnem dél volt. Szótlanul haladtunk egy darabon, aztán az egy%: sarkon búcsúra nyújtottam a kezem: — Viszontlátásra, Sárika. Ha mégis meggondolod magad, szombaton este várunk benneteket. Gyertek el a férjeddel együtt. — De hiszen most mi nem is beszélünk ... és különben is ... no, majd meglátom ... Szombaton hiába vártam őket. Nem jöttek a következő szombaton sem. Nagyon sokat gondoltam rájuk, szerettem volna tudni mi történt. Egy keddi napon aztán várat lanul beállítottak. Azt sem tudtam, hová tegyem őket örömömben. Az első pohár gyöngyöző pirosbort az ö egészségükre és boldogságukra ürítettük. Sok mindenről beszélgettünk. Gyárról, az újságról, a gyerekekről a bíróságról, s ki tudná felsorolni miről még. Mikor későn este elbú csúztak, Sári meghívott magukhoz, de a férje gyengéden átfogta a vál lát s így szólt: — Ne, most még ne abba a csúnya kis szobába, majd az új lakásunkba. Kikísértük őket/ s a kapuban félrevontam egy pillanatra. Megkérdeztem, hogy kerültek mégis össze. Sári boldog arcán árny suhant végig s csendesen mondta: — Nem volt könnyű legyőzni magam, s az édesanyám iránt érzett szinte rabszolgai ragaszkodást. Sokat gondolkodtam még utána azon amit beszélgettünk s egy otthoni vita alkalmával csak megmondtam anyámnak tisztelettudóan, kedvesen, hogy meg ne sértsem: ne szóljon bele édesanyám. — Végej —» ~ A cikk befejező részében ezt olvashat luk: »Pártmunkásaink aktualizál ják a saját viszonyaikra az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait es hasznosítsák sokrétű tanulságait.« A cikk többi része is általános, sematikus, nem ad segítséget az új párt- vezetőségek munkájához. HASONLÓKÉPPEN általános szólamokkal, kijelentésekkel van tele a Borsodi Bányász üzemi lap március 7-i számában a Pártélet rovatban megjelent cikk is, amely a kondói párt- és szakszervezet munkájáról szól. Dicséret hangján kell szólnunk ugyanakkor a Kazincbarcika című üzemi lap március 8-i számában megjelent »Munkában az új pártvezetőség« című riportról, amely bemutatja, hogy az új pártvezetőség milyen módszerekkel igyekszik végrehajtani a Központi Vezetőség novemberi határozatát a technika fejlesztéséről. Csupán ezt az egy feladatot vizsgálja és igen jó módszerekről ad számot. Helyesen cselekedett az Ózdi Bányász szerkesztősége is, amikor »Adjon pártmegbizatást párttagjainak az újjáválasztott, ki- ráldi pártvezetőség« címmel kemény- h$ngú, de pártszerű kritikát közöl, amely megmutatja az új pártvezetőségnek, hogy milyen módszerekkel, hogyan kapcsolja be munkájába az egész párttagságot. üzemi újságjaink szerkesztőinek, munkatársainak legfontosabb feladatuk ma: mozgósítani a párttagságot, a kommunistákat, a népgazdasági feladatok végrehajtására, a szocializmus építésére. Ne feledjék el, hogy nem sokat ér az olyan cikk, amely a termelés kérdéseit elvontan, külön tárgyalja a pártmunka kérdéseitől, hiszen csak a pártmunka tudja biztosítani e feladatok sikeres végrehajtását. Éppen ezért üzemi lapjainknak most, a második ötéves terv időszakában az a feladatuk, hogy megtanítsák új módon vezetni a pártvezetőségeket, megtanítsák őket arra, hogy hogyan támassza alá. hogyan segítse a pártmunka az elő*tünk álló nagy feladatok végrehajtását. Helyesnek tartanánk, ha cikksorozatot indítanának: »Munkában az új pártvezetőség« címmel. Jó volna, ha ankétokat szerveznének kiváló pártmunkások részvételével, vagy »A pártmunkások tapasztalatai« cím alatt rendszeresen közölnének cikkeket. SOK JAVASLATOT lehetne még felsorolni, amelyek harcosabbá, jobbá tennék üzemi lapjaink pártrovatának munkáját. De talán elég ennyi is. hiszen »aki sokat markol, az keveset fog«. Ha ezzel a néhány gondolattal bármily kismértékben is sikerült hozzájárulni üzemi lapjaink színvonalának emeléséhez, — e cikk elérte a célját: segítette az üzemi sajtót a párt által elénk tűzött feladatok sikeres végrehajtásához. DRAGOS GYULA A Magyar Vöröskereszt seffüsé«;e a jugoszláviai lavina és árvízkárosultaknak Jugoszlávia egyes területein az utóbbi hetek zord időjárása következtében hólavina és árvíz pusztított, amely emberéletben és anyagi javakban jelentős károkat idézett elő. A Magyar Vöröskereszt a Jugoszláv Vöröskereszt útján együttérzését fejezte ki az elemi csapás károsultjainak s részükre gyógyszer és melegruha segélyt ajánlott fel, melynek átadására a közeljövőben kerül sor. (MTP KINCS amit heverni hagynak! \ DISZ megyei bi- zottsága és az MSZT megyei titkársága a Szovjetunióban járt delegációk tagjait és a volt ösztöndíjasokat március 10-én az MSZT székházában baráti találkozóra hívta össze. E találkozón, melyet a magyar- szovjet barátsági hónap alkalmából rendeztek — megjelentek a Szovjetunióban végzett, megyénk területén dolgozó mérnökök, agronómusok, közgazdászok, valamint a Szovjetunióban tanulmányúton résztvett elvtársak. Drenkó István, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökének megnyitó szavai után Simon Sándor elvtárs, a műszaki tudományok kandidátusa, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára — aki maga is a Szovjetunióban tanult aspiranturán — szólalt fel. Simon elvtársat követően többen felszólaltak és beszámoltak a Szovjetunióban szerzett tapasztalataikról, élményeikről. Többek között felszólalt Gonda Lajos elvtárs, a DISZ megyei bizottságának szervező- titkára és Darmos István elvtárs, az MSZT megyei titkára. V/ alamennyi felszó- * laló hangoztatta, hogy sok helyen nem karolják fel a Szovjetunióban végzett fiatal szakemberek javaslatait, kezdeményezéseit. A fiatal szakembereket nem bízzák meg feladatokkal, a termelékenység emelésére, a technika fejlesztésére tett javaslataikat bürokratikus módon elutasítják. Példa erre a következő: [A éri József elvtars Odesszában végezte el a mezőgazda- sági egyetemet. Azzal a céllal tért haza, hogy a Szovjetunióban szerzett tudását szocialista építésünk szolgálatába állítsa. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma a nyíregyházi Állami Gazdaságok Igazgatóságához küldte Déri elvtársat. Innen került a tarcali Állami Gazdasághoz, ahol 1955. május 1-től gyakornokként dolgozik, önálló munkával nem bízzák meg, javaslatait, tanácsait nem veszik figyelembe, még a helyi pártszervezet titkára sem. Ilyenformán kiaknázatlanul marad az a tudás, amelynek Déri elvtárs a birtokosa. I%/| egyénk ipara, 111 technikai színvonalának fejlesztése, az állami gazdaságok és tsz-ek termésátlagának növelése, a gépállomások munkájának megjavítása megköveteli, hogy megyénk illetékes vezetői minél előbb vizsgálják meg, hogv a Szövietunióban végzett fiatal szakembereink milyen körülmények között dolgoznak. javaslataikat f;- gvelembe veszik-e és megkapiáb-e a szükséges sec’Tsécet? Ifj, Pókos István