Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

*S*AKMAGY4Hö!lg*Ä& "elitek, 1956. március t. Az SZKP XX. kougresszusának nemzetközi visszhangja Tirana (TASZSZ) Tiranában szerdán többezer dol­gozó részvételével gyűlést tartottak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa befejeztének alkal­mából. A gyűlésen jelen voltak a népi de­mokratikus országok diplomáciai képviseletének vezetői, valamint Ho- sev tiranai ideiglenes szovjet iigy- . vivő. A gyűlésen Enver Hodzsa az Al­bán Munkapárt az SZKP XX. kon­gresszusán résztvett küldöttségének vezetője mondott beszédet. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa — mondotta Enver Hodzsa — nem csupán a szov­jet nép, hanem az egész emberiség történetébe vonult be. A kongresszus mint í'énjdő világítótorony mutatja a szovjetországnak és a világ minden népének a jómódú élethez és a béké­hez vezető további utat. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa, valamint a kommunista párt és a szovjet állam tapasztalata az albán nép és az Albán Munkapárt számára, mint mindig, nagy iskola lesz! A dicső Szovjetunió­ban.- a Szovjetunió Kommunista Pártjában és Központi Bizottságá­ban az albán népet őszintén szerető legdrágább és leghűbb barátainkat látjuk. Népünket az örök barátság szálai fűzik össze a Szovjetunió né­peivel. Enyer Hodzsa befejezésül az albán dolgozók, az Albán Munkapárt; és a kormány nevében az albán nép szere- . tétét és mélységes háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a testvéri szovjet népnek és a szovjet kormánynak. Delhi (TASZSZ) A Bombay ban megjelenő Economic Weekkly című befolyásos hetilap rá­mutat. hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának kongresszusán fon­tos határozatok születtek a »Pancsa Sila elvein nyugvó békés egymás mellett élésről, amely elveken Orosz­ország külpolitikája alapszik«. »A békés egymás mellett élés — folytatja a hetilap — a verseny útján megvalósuló egymás mellett élést je­lenti majd.« Brüsszel (TASZSZ) A belga sajtó nagy figyelmet szen­tel a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa eredményeinek. A Drapeau Rouge, a Belga Kom­munista Párt lapja február 29-i ve­zércikkében a követkézőket írja: »A XX. kongresszuson megvitatott kér­dések nemcsak a szovjet népet, d< az egész világ dolgozóit, a szocializ­mus minden hívét érdeklik«... Alap hangsúlyozza, hogy a kongresszus határozatai, valamint a kongresszus résztvevőinek beszámolói és felszóla­lásai nagy jelentőségűek a nemzet­közi munkásmozgalom számára, a többi közt a belga kommunisták és szocialisták számára. A katolikus Libre Belgique a bur- zsoá propaganda szokásos téziseinek szellemében kommentálja a kon­gresszus eredményeit. Ugyanakkor beismeri, hogy az N. Sz. Hruscsov be­számolójában ismertetett szovjet kül­politika elvei és a kongresszus hatá­rozatai kedvező visszhangot keltenek a világ közvéleményében. A lap sze­rint az N. Sz. Hruscsov beszámoló­jában foglalt tételek »-kétségtelenül növelik Ázsia és Afrika semleges országainak rokonszenvét a Szovjet­unió iránt és új híveket szereznek a Szovjetuniónak. E tételek növelik a Szovjetunióval rokonszenvező nyu­gati értelmiségiek számát is.« A lap aggodalommal állapítja meg: a Szovjetunió békeszerető politikája arra ösztönzi majd a nyugati orszá­gok közvéleményét, hogy egyre éle­sebben foglaljon állást a fegyverke­zési verseny ellen, majd azzal igyek­szik megfélemlíteni az olvasókat hogy »a fegyverkezés fogatatásáról való váratlan lemondás komoly gaz­dasági nehézségeket, sőt válságot idézne elő a Nyugat országaiban.« (MTI) Mit ad az 1956-os terv az országnak? 1000 * r KORHÁZI ÁGV V agy gondot fordít a második ötéves terv a dolgozók szociális el­látottságának további javítására. Már a második ötéves terv első eszten­dejében allami eszközökből több mint 1000 új kórházi ágyat létesítenek, ízzel együtt tovább növeljük a szanatóriumi, betegotthoni és szülőotthoni férőhelyek számát is. Megérkezett Prágába a magyar országgyűlés küldöttsége d’-rovó-Spurná, dr. Dionysius Po- lansky és Antonin Fiala. a nemzet­gyűlés elnökségének tagjai, dr. Jó­zef Kysely, Bozena Machácová-Dos- tálová asszony és dr. Alois Neumann miniszterek, dr. Marta Got-twaldová- Cepicková, a külügyminisztérium főosztályvezetője, a nemzetgyűlési bizottságok elnökei és több képvise­lő fogadta. Jelen volt a fogadásnál Havrán János, a Magyar Népköz- társaság prágai nagykövetségének tanácsosa is. Prágai úttörők virágcsokrokat ajándékoztak a vendégeknek, majd a nemzetgyűlés és a csehszlovák dol­gozók nevében Zdenek Fierlinger mondott üdvözlő beszédet. A magyar kormányküldöttség nevében Rónai Sándor válaszolt. A pályaudvarról távozó küldöttséget az összegyűlt tö­meg lelkesen megéljenezte. (MTI) P á r t é i Egy kiváló instruktor ‘S41 4 LÁSZLÓ &&& R MDMl ... és u hatódik M dyen nagyszerű érzés körül­tekinteni Koncz Pityuéi Debreczenyi-utca 6. szám alatti la­kásában! Milyen boldog kis fészek. Semmi pompa, semmi fényűzés, minden egyszerű, derűsen mosoly­gó, ragyogóan tiszta. Akár a szülők és a gyermek: Pityu. A verekedés, szitkok, zsörtölőüés ismeretlen ebben a lakásban. Itt mindenki úgy él, ahogy megérdemli. Igen, még Pityu is. Pedig őrá iga­zán nincs panasz. A Kossuth-utcai iskola egyik legkiválóbb növendéke, rajtanácselnök a közösség bizalma ból. S Ö már azt is ismeri, hogy mi a kötelesség. S ha olykor nem érti? Akkor az apa és az anya kénysze­rítik rá. De nem veréssel! Azt mondja az apa: — Nézd fiam, én keresek 1200 fo­rintot. Ha nem lennék szorgalmas, kevesebbet kapnék és le is keve­sebbet kapnál. Mindenki annyit ér­demel, amennyire megdolgozik érte. Te ma nem voltál elég szorgalmas, nem voltál teljes értékű ember, fi­zetséged tehát csak félannyit ér: te itthon maradsz, mi pedig anyuddal moziba megyünk. S a fiú megérti. Máskor igyek­szik, mert hozzászokik ahhoz, hogy az élet nem ingyen adja juttatásait, hanem mindent ki kell érdemelni. Nincs is szükség a verésre, mert pümvy kortól fogva úgy nevelték o szülők — s a legnagyobb egyetértés­ben! —, hogy ne kelljen verni. Mi­nek is megfélemlíteni a gyereket. flisze7i úgy csak kétszínűvé válik, számítói '' gerinctelenné és min­dent esc azért csinál meg, hogy verést ne kapjon. Koncz Istvánnak nincsenek különösebb nevelési elvei, csak egyszerűen leszűri a pártnak a társadalom neveléséről szóló taní­tásai az ő kis társadalmára — a csa­ládra. C mit tanii a párt? Nem erő­szakkal, hanem türelemmel meg. kell győzni az embereket, meg kell tanítani őket arra, hogy külön tudják választani a jót a rossztól, a hasznosat a károstól. Belátásra, önttfdatra keU nevelni az embere­ket. S ez vonatkozik a kis ember­kékre is, a társadalom palántáim Sokan mosolyognak: ugyan, van is egy gyereknek önérzete, öntudata? Van! Annak, amelyikbe az iskola és a szülők egyértelműen beléneve- lik. Az öntudat nem született adott­ság, a párt azt tanítja, hogy tuda­tunkat a lét, a környezet határozza meg. S miért ne vonatkozna ez a tanítás a gyerekekre? A gyerekek­re is hat a környezet, a család, az iskola. S az ifjúság nevelése érde­kében nem az lenne-e a legfonto­sabb, hogy összhangba hozzuk az is­kola és a szülők nevelési módsze­rét? De igen! Mert mire megyünk azzal, ha kétféle nevelést kap a gyerek? Semmire, csak azt érjük el vele, hogy tudatában konfliktuso­kat okozunk, s ő egyedül még nem képes eldönteni, hogy melyik a jó és melyik a rossz, ő még részre­hajló. S a szülőknek és az iskolának együttesen segíteni kell őket a fel­ismerésben. £)' e melyik szülő képes erre? Csakis a Koncz Istvánok. Csak azok, akik felismerték, vagy fokozatosan felismerik ennek a tár­sadalomnak a lényegét, akik nem követelőznek, hanem belátják, hogy csak annyit várhatnak a társada­lomtői, amennyit tehetségüknél és szorgalmuknál fogva adnak a tár­sadalomnak. S azok a szülők, akik komolyan veszik a családot, s ál­dozni tudnak érte, — boldogulnak. Aki máról-holnapra él, aki nem látja az élet célját, aki felelőtlenül ad életet gyermekének — az meg­bocsáthatatlan bűnt követ el gyer­mekével és a társadalommal szem­ben. Hát nem nagyszerű dolog al­kotni a jövőt gyermekeink számá­ra? Hát nem kötelessége-e minden szülőnek, hogy becsületes embert neveljen gyermekéből? Igen! De hogyan? Csakis úgy, ha a család olyan kis társadalom, amely elsza­kíthatatlan testrésze a mi új, nagy társadalmunknak, a dolgozó népnek s ha e nagy társadalom erkölcse és törvénye a családban is érvényesül! £lyen egészséges kis társadalom Koncz Istvánék családja: r békesség, a szorgalom, a megelége dés, s a küzdenitudás kis társadul ma. A család feje újtípusú, kom­munista ember. Egyszerű munkás a DIMÁVAG-ban s mint újtípusú ember és mint aki felismerte a tár sadalmat, megtalálta a helyes mód szert ahhoz is, hogy a családot ma gához idomítsa. Náluk is van olykor — s ez szinte elkerülhetetlen — apróbb összetűzés a szülők között. Viszont nem a gye rek előtt. De ha mégis előtte, akkor sem durván, hanem a rávezetés, < szeretetből fakadó meggyőzés alap ján. Rosszat nem lát és nem tanul a gyermek a szülőktől, hát hogy is lehetne rossz?! Ezek szerint, uki végigolvasta ezt a sorozatot, azt mondhatja, hogy rossz gyerek nincs is. Csakugyan így áll a dolog — egy-két kivételes esettől eltekintve, ami részben már nem is függ össze a neveléssel, ha­nem orvosi, illetve idegorvosi ma­gyarázatra szorul. Hál akkor mégis miért rossz némelyik gyermek? Azért, mert közvetlen tanítói, neve lói: a szülők helytelenül nevelik. Legalább is ezt bizonyítja az öt »rossz« gyermek és a hatodik példája! Tessék, lehet róla vitázni! TI tószóként hadd tegyek egy megjegyzést: talán szememre vethetik, hogy mindezt úgy írtam meg, mintha legalábbis a mi társa­dalmunkban »ez« lenne a jel­lemző a gyermeknevelésre. Szó sincs róla! A mi társadalmunknak nagyon is meg vannak a helyes né­zetei az ifjúság nevelését illetően s épp arról van szó, hogy azzal össz­hangba hozzuk a szülők nevelési módszerét. És még annyit, hogy az egész írás-sorozatban rengeteg a nyitott kérdés. Mindezekre vála­szolni azonban a pedagógusok »kenyere« s hogy hallassák szavu­kat, szívesen adunk helyet számuk­ra az újságban. (Vége) Birincsik János elvtársat a Le­nin Kohászati Művek hengerdei gyárrészlegéhez osztották be, hogy mint instruktor szervezze és irányít­sa az ott folyó pártmunkát. Jófor­mán még meg sem melegedett új munkahelyén, egyesek már mondo­gatták neki: — Itt nehezebb dolgod lesz, mint a kovácsműhelyben. Kez­detben figyelembe sem vette ezt a megjegyzést, de amikor eltelt két- három hét, saját maga tapasztalta, hogy munkájának vajmi kevés lát­szatja van. Sokáig töprengett, mi le­het ennek az oka? A kiadott utasí­tásókat, instrukciókat csak egy-két elvtárs hajtotta végre. Naphosszat az üzemben tartózkodott az embe­rek között, beszélgetett velük. Ezek­ből a beszélgetésekből megtudta többek között, bogy gyenge a poli­tikai munka, rendszertelenül foglal­koznak a kommunistákkal, a tag­gyűlések is el-elmaradoznak. Külö­nösen a finomhenger de ki készítő­ben — és egy-két esetben a finom- hengerdében tapasztalta ezt, ahol az alapszerve^fíek hónapokig nem tar­tottak taggyűlést. De megtudta azt is, hogy a kommunistáknak jelen­tős része — mintegy 43 százaléka — nem fizet progresszív tagdíjat. Ilyen és ehhez hasonló hibák egész soro­zatára bukkant rá. igyekezett leszűrni a tapasz­talatokat, megállapítani mindazokat az ökokat, amelyek előidézték eze­ket a hiányosságokat. A fogyatékos­ságok legfőbb okát a vezetőségek gyenge, rendszertelen munkájában látta. Csakis olyan hadseregben ke­letkezhet káosz, ahol gyenge a ve­zérkar — állapította meg magában többízben. Igaz, a hibákat más kö­rülmények is növelték. Többek kö­zött a műszaki vezetők más mű­szakra osztották be dolgozni a párt- vezetőségek tagjait. Megállapította azonban, hogy ba­jok vannak a párttagok körül is. Jó- részükből hiányzik a kommunista szívósság. Az oktatási év megkez­dése előtt néhányan kérték: ne ta­nuljanak ebben az évben, pihenje­nek egy kicsit. • Sokan legelemibb kötelességüket, a tagdíjfizetést sem teljesítették. A taggyűléseken mind­össze 30—40 százalékos volt a meg­jelenés. Ilyen körülmények között Birin- csik elvtárs elhatározta, hogy a leg­elején kezdi meg a munkát; lépés- ».ől-lépésre tanítja meg dolgozni a oártvezetőségeket. összehívta a ve­zetőségi tagokat — hogy munkater­vet, politikai intézkedési tervet dol­goztasson ki velük. De nemcsak azt magyarázta el nekik, hogyan kell el­készíteni a munkatervet, az intéz­kedési tervet, hanem leült melléjük és segített is nekik. Ezután megtanította a vezetősé­geket a feladatok végrehajtására és ellenőrzésére. Figyelembe vette, hogy ez sokkal nehezebb, mint az előbbi, ezért úgy osztotta be munkaidejét, hogy minden egyes pártvezetőséghez eljusson, a gyakorlatban mutathassa meg a feladatok végrehajtásának helyes módszereit. Hogyan segítette Birincsik elvtárs például a finomhengermű 1-es szá­mú pártalapszervezetének vezetősé­gét? — Jól jegyezzék meg — mondot­ta a vezetőség tagjainak —, hogy első és legfontosabb feladat meg­nyerni a kommunisták, a pártonkí- vüliek bizalmát. Azt javasolta a vezetőségnek, hogy egyénileg beszélgessen el a pártta­gokkal. A vezetőség tagjai megfo­gadták tanácsát. Mielőtt azonban hozzákezdtek volna a munkához, el­sőnek Kugler Lajos elvtárssal, a li- nomhengerde Kossuth-díjas henge­részével beszélgetett el Birincsik elvtárs. Kugler elvtárs nein volt haj­landó pártmunkát végezni, prog­resszív tagdíjat fizetni. Mielőtt be­szélgetett volna vele, előszedetve Kugler elvtárs fényképét. A képet letisztíttatta, s kifüggesztette a fal­ra, majd behívta Kugler elvtársat. — Miért hivattak elvtársak? — kérdezte meglepetten. — El akarunk beszélgetni magá­val. Birincsik elvtárs hamarosan a ki­függesztett fényképre terelte a szót. — Ismeri ezt az embert, Kugler elvtárs? — Hogyne, hiszen ez én volnék — lepődött meg Kugler elvtárs. — Nem kertelünk, megmondjuk úgy, ahogy van — mondotta Birin­csik elvtárs —, a párt többet vár magától Kugler elvtárs. Többet vá­runk a gyár első Kossuth-díjas hen­gerészétől. E szavak Után csakhamar kiala­kult a vita. S ebből kiderült, miért passzív Kugler elvtárs. Többek kö­zött sértette, hogy anyagiasnak ne­vezik, nem úgy bánnak vele, mint, ahogy megérdemelné. Az elvtársias beszélgetésből azonban Kugler elv­társ is megértette, hogy hibát köve­tett el. ígéretet tett, hogy megvál­toztatja magatartását. Szavát azóta is tartja. Visszamenőleg kifizette tagsági díját, munkakedve újból felébredt. Minden műszakban 120 százalékon felül termel. Januári ter­vét hét nappal hamarabb fejezte be. Jó munkája elismeréseként a kommunisták beválasztották a párx- vezetőségbe. Hasonló segítséget adott Birincsik elvtárs a többi pártszervezet veze­tőségének is. Botkó Imre, Major Zoltán és a többi alapszervezeti tit­kár maga mondja. ,hogy megvan­nak elégedve Birincsik elvtárssal, mert a gyakorlatban is megmutat­ja, hogyan kell egyes feladatokat megoldani. A hozzá tartozó alapszervezetek vezetői már több mint 100 kommu­nistával beszélgettek eh A taggyű­lések látogatottsága is megnöveke­dett. Az utóbbi taggyűléseken pél­dául 89 százalékos volt a megjele­nés. A tagdíjfizetés is jelentősei* megjavult. Nem tévedünk9 amikor azt ál* lítjuk: Birincsik elvtársnak, a nagy­üzemi pártbizottság instruktorának az eredményekben nagy része van; Bízunk abban, hogy a továbbiakban is hasonló sikereket fog elérni; TÖRÖK ALFRÉD A március meghozta a tavaszt Március fordulatot hozott az idő járásban. Öt hét óta elsőízben ha­tolt hazánkba Atlanti óceáni erede­tű levegő. Az enyhe levegő hatására ■a hőmérséklet tíz fokkal emel-ke dett, s a havazások után lehullott az idei tavasz első esője. Az Atlan­ti óceán partjairól a levegő szélvi­harral érkezett. Sebessége Budapes­ten megközelítette a másodpercen- kinti húsz métert, iami azt jelenti hogy elérte a gyorsvonat iramát. A szél meggyorsította a hő eltű­nését. Most már nemcsak olvad a hó. hanem az erős szél hatására gyorsan párolog is. Egy nap alatt 4—5 centiméternyi hóréteg tűnhet el a lökésszerű szélrohamok erősen párologtatják a hólevet is. Ez igen kedvező, mert a vízlevezető hálózat­ba nem zudui egyszerre túlságosan nagy mennyiségű víz. Természete­sen még így is jelentékeny víz- mennyiség jut a folyókba nemcsak Magyarországon, hanem a ‘felső- Duna vízgyűjtő területein is. (MTI) Utcai mozi Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi Művelődés Háza fény­képész szakcsoportja és a járási könyvtár kedves meglepetéssel szolgált az elmúlt napokban a város lakosságának. A járási könyvtár mozivászonná átalakított kiraka­tára képeket vetítettek a Művelődés Háza életéről. A valóságos kis utcai mozi iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az utcai moziban legközelebb a környék termelő­szövetkezetei és a gépállomás életéről, munkájáról vetítenek képeket. (Országhegyi Ernő). 60 százalékkal csökkentették a fénycsövek árát A fénycsövek fogyasztói árát már­cius elsejétől az egész országban hatvan^ százalékkal csökkentették; Ezáltal még több lakásban lehet majd felszerelni a jó fényerejű csö­veket. A tizenöt wattos fénycső új ára 19.20 Ft, a 20 wattosé 25.20 Ft, a 30 wattosé 32.— Ft, a 40 wattosé pedig 42.— forint lett. (MTI) — EGYMILLIÁRD DINÁR több százmillió forintnyi — kárt okozott a rossz időjárás Dalmáciá­ban. A különböző zöldségfélék* amelyek ezen a vidéken a meg* felelő időjárás folytán kitünően megteremnek, úgyszólván teljesen kipusztultak. A füge, narancs és más déligyümölcs sem bírta lei a szokatlan hideget. :Een fdf főn wereméam/ A Magyar Népköztársaság ország­gyűlésének küldöttsége, amely Ró­nai Sándornak, az országgyűlés el­nökének vezetésével a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének meg­hívására Csehszlovákiába utazott, csütörtökön reggel megérkezett Prá­gába. A küldöttség két hetet tölt Csehszlovákiában. A küldöttséggel együtt érkezett Prágába Horváth Imre. a Magyar Népköztársaság -endkívüli és meghatalmazott nagy­követe is. A küldöttség tagjait a csehszlovák iá tártól Prágába kisérte Jozef Való ;s Andrej Zirk, a csehszlovák nern- setgyülés két alelnöke. A küldöttséget a prágai pályaud­varon Zdenek Fierlinger, a nemzet- gyűlés elnöke, valamint 'Anezka Ho-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents