Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

t8*ÄÄ8SAGTA*01ISiA6 Szerda, 1056. march» I magyar—szovjet barátság hónapja keretében a flewszibirszkí opera ismét bemutatta a Bánk bánt Novoszibinszk (TASZSZ) A rtovoszibirszki állami opera ház a »agyar-szovjet barátság hónapjának tiszteletére március 4-én ismét mű­méi* ára tűzte Erkel Ferenc Bánk bán című operáját. A főszerepeket Ligyia Mjasznyikova, Venyiamin Arkanov és : Kirzanov énekelte. Mihail Buh- bínder vezényelt. Isnjeretes, hogy a novoszitoirszki opéraház a Szovjetunióban először mutatta be Erkel operáját. A ma­gyar művészek segítették a szibé­riaiakat a rendezésben. Nemrégiben a szibériai színpadon a Bánk bánban nagy sikerrel lépett fel Mátyás Mária és Jeviczky József a budapesti operaház szólistája. A novoszibirszki munkásklubokban és kulturházakban a magyar—szov­jet barátság hónapja alatt előadáso­kat és esteket rendeznek. (MTI) Pineeni Auriol Kiérheti Kiev (TASZSZ) Vmcent Auriol, az ismert francia közéleti személyiség, a Francia Köz­társaság volt elnöke feleségével ef£yütt második napja vendégeske­dik az ukrán fővárosban. Március 5-én reggel D. Sz. Korot- csenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke fogad­ta. V. Aurí olt. Ezután a francia vendégek felke­resték a Brovári-körzet Sztálin-kol- hozát. Elbeszélgettek a kolhoz elnö­kével, megtekintették a gazdaságot. Este P. G. Ticsina. az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke fogadást adott Vincent Auriol tisztele­tére. A fogadáson beszédek hangzot­tak el. (MTI) Pórtélét ☆ INI@IAllfiCOBC egy községi pártbizottság életéből Aa0fasi§2ta tüntetés Toulouse bau Párizs (MTI) Toulouseban, ahol Dides volt pá­rizsi rendőrbiztos és több poujadeista képviselő gyűlést akart rendezni a Sportcsarnokban, hétfőn délután ha­talmas antifasiszta tüntetés zajlott le.- A tüntetésen körülbelül tizenöt­ezer antifasiszta vett részt. A tünte­tők , ábsn megjelent a többi között Bádicu, Toulouse polgármestere, va­lamint több szocialista és kommu­nista képviselő. A tömeg a Marseillaise-í énekelve áttörte a kordont és behatolt a sportcsarnokba. A rendőrség könny­fakasztó gázt használt. A tüntetők erre visszavonullak, de aztán még többen csatlakozták hozzájuk és si­került megakadályozniuk a pouja­deista képviselőket a felszólalásban. Helyettük szocialista és antifasiszta szónokok szólaltak fel. A poujadeis- tá'k megkísérelték az ellenállást, de kiverték őket a teremből. A tömeg ezután „a fasizmus nem fog felülkerekedni !“ kiáltásokkal vo­nult fel Toulouse főútvonalain. (MTI) A eiprusi helyzet ttardnm tábornagy rádióbeszéde — Makariosz érsek sajtóértekezlete London (MTI) Hírügynökségi és rádiójelentések szerint az angol kormány kedden minisztertanácson foglalkozik a cip­rusi (helyzettel. Mint a Reuter iroda közli, ,JEden miniszterelnök és kor­mányának tágjai kidolgozzák a ke­ményebb irányvonalat Ciprussal kapcsolatban“.- Jól tájékozott körök „s*e$nt a kormány hajlandó szükség esetén további katonai egységeket küldeni Ciprusra. • Harding tábornagy, Ciprus kor­mányzója hétfőn este Nicosiában rádióbeszédet mondott, amelyben már éreztetni engedte, hogy kormá­nya továbbra sem hajlandó teljesí­teni a ciprusiak jogos követeléseit. Hétfőn. íMak'ariosz érsek, a cipru­siak önrendelkezési jogáért küzdő mozgalom egyik vezetője sajtóérte­kezletet tartott. Az érsek ismertette a Harding főkormányzóval öt hónap óta, valamint Lennox-Boyd gyarmat­ügyi miniszterrel a múlt héten foly­tatott tárgyalásainak eredményeit. Kijelentette, „az angolok által a szi­get jövőjére kidolgozott javaslatok olyan rendszer megvalósítását jelen­tenék, amely még az önrendelkezést megelőző átmeneti időszakban is teljesen nevetséges volna. Az ango­lok alkotmányjogi javaslatai nem demokratikusak és nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a sziget görög lakosságának jogos követeléséit1*: A főkormányzóval folytatott tárgyalá­saimból. és üzenetváltásaimból nyil­vánvaló, hogy Nagy-Britanmia. részé­ről hiányzik a jóakarat és a megér­tés a megegyezés alapjainak a meg­keresésére — mondotta Makariosz. Az érsek felhívta a sziget lakossá­gát, hogy folytassa harcát az önren­delkezési jog megvalósításáért, tanú­sítson passzív rezisztenciát „az an­golok törvénytelen uralmával szem­ben“. Makariosz végül bejelentette, hogy a görög kormány rövidesen újból az ENSZ elé terjeszti a ciprusi kérdést. (MTI) Debler újabb támadása Adenauer politikája ellen Berlin (MTI) Thomas Dehler, a Szabad Demo­krata Párt elnöke vasárnap egy hamburgi gyűlésen újabb éles táma­dást intézett Adenauer politikája Éhen és határozott lépéseket köve­telt Németország újraegyesítése ér­dekében. Dehler megismételte, hogy Aden­auer nem törekszik őszintén és ko­molyan Németország újraegyesíté­sére. Sok bonni politikus is idegesen hallgatja már Adenauer örökös szó­virágait az újraegyesítésről, ame­lyeket sohasem követnek tettek. A Szabad Demokrata Párt elnöke ez­után arról beszélt, hogy Nyugat- Németországban az elmúlt tíz esz­tendő alatt sohasem a nép akarata, hanem mindig a nyugati hatalmak és elsősorban az Amerikai Egyesült Államok akarata jutott kifejezésre. Adenauerék tíz évig úgy ' tettek, mintha Kelet nem is léteznék — mondotta Dehler, majd rámutatott arra, hogy Adenauer gyámkodni igyekszik a parlament és a képvise­lők felett. A kancellár számtalanszor politikai és gazdasági nyomást gya­korolt a Szabad Demokrata Párt parlamenti képviselőire és ezzel a legdurvábban megsértette az alkot­mány rendelkezését, amely szerint a szövetségi TH'ilés tagjai csak lelki- ismeretüknek tartoznak felelősséggel — mondotta Dehler, majd így foly­tatta: Bonnban ma odáig fajult a hely­zet, hogy senki sem folytathat esz­mecserét anélkül, hogy Adenauer vagy Globke államtitkár egy órán belül ne értesülne a beszélgetés tar­talmáról. A kancellárnak a Szabad Démokrata Párt parlamenti csoport­jában is voltak besúgói, akik a leg­pontosabban tájékoztatták őt a tör­téntekről és a tervekről. Dehler hamburgi beszédét politi­kai megfigyelők az eddig legélesebb Adenauer-ellenes támadásnak minő­sítik. A beszédben az a felfogás jut kifejezésre, hogy Németország de­mokratikus újraegyesítése elképzel­hetetlen a Német Szövetségi Köztár­saság politikai rendszerének alap­vető átszervezése nélkül. Dehler azonban nem halad következetesen e felismerésének vonalán. Ezt mu­tatja a többi között beszédének ama kitétele, hogy a Szabad Demokrata Párt nem kívánja a Német Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság közvetlen tár­gyalásainak felvételét. (MTI) Ügy van az mostanában, ha instruktor, felsőbb pártszerv kül­dötte vagy újságíró érkezik a falu­ba és megkérdezi a párttitkárt: „Mit dolgoznak mostanában?“ — akkor az előveszi a munkatervet és odateszi az ember elé. S ebből aztán megállapítható, hogy helye­sen dolgozik-e a pártszervezet vagy nem. A munkatet'v a pártszervezet- munkájának térképe, fin például megszoktam már, hogy ha valaho­vá elmegyek, mindjárt így kezdem: mutassák elvtársak a munkatervet. De éppen ezért lepődtem, meg kissé a múltkor, amikor az ónodi községi pártbizottságon a szokásos kérdés után Gál elvtárs megragad­ja a karomat és azt mondja: — Kocsival vagytok? Van-e hely benne két embernek...? Akkor gyerünk. Bár jobb lenne, ha gumi­csizmái húznál, mert, nagy a sár. — Hová menjünk? — A várba! — mondja. de ez már a sofőrnek is szól. — Tudja hol van? Nem? — Az se baj. Majd előre illők. Most jobbra, aztán balra végig egyenesen. Időtől tépve. ázottan, ko­pottan merednek az égnek az ónodi Rákóczi vár romjai. A Sajó felőli nagy fal már régen leomlott, csak a négy bástya-torony tartja- még magójt, de az is mintha gondolkod­na: ledőljön-e vagy maradjon, s tovább mutassa a hajdani híres vár körvonalait? Az egykori töréseken utat keres magának a szél, s fü­tyül bennük sejtelmesen... Gál elvtárs odavezet az oldalsó meredek falhoz, aztán keresztül haladva a hatalmas várudvaron, magával cipel a még épen maradt pincébe, a Rákócziak állítólagos kincseskamrájába. Amikor sze­münk megszokja a sötétséget, s a derengő homályban tájékozódni tudunk — azt mondja: .,Ut lesz a söröző“. — Söröző? Itt. ebben az ósdi várban? A kérdésre nem ad választ. Visz- szavezet ki az udvarra: „Itt lesz a múzeum, oda diadalkaput eme­lünk ... Amott a nagy fal tövében szabadtéri színpad lesz. ;; Erre körül fásítunk, a Sajóparton pedig csónaikházat építünk”. S hogy mindezt jobban megértsem. botot tör és belerajzolja a nedves föld­be a vázlatot. — A múltkori pártbizottsági ülé­sen elhatároztuk, hogy megment­jük a várat. A falak tetejét cse­réppel vagy betonlapokkal fedjük be, hogy ne áztassa tovább az eső, ne poriassza a nap. a szél. A fá­sítás is sokat segít az épületmarad- ványak védelmére. A diszisták a nyugati fal tövében ültettek is már vagy 500 facsemetét, de úgy látom kevés maradt meg belőle. Kitör­delték a legeltető gyerekek, meg a szomszédok. Majd szólok is a ta­nácsnak, hogy hozzon valami in­tézkedést, büntesse meg a kárte­vőket. — Ha rendbehozzuk a várat — folytatja —, nemcsak egy szép tör­ténelmi műemléket mentünk meg. hanem egy olyan nyári kiránduló és szórakozó helyet rendezünk be, ahová szívesen eljárnak az öregek és fiatalok. Irtunk már a Központi Veze­tőségnek, az Országos Tervhivatal­nak és a miskolci, múzeumnak is. Itt vannak a válaszok: Helyeslik a kezdeményezést. Ha javul az idő, rögtön hozzákezdünk, meg­mozdítjuk — ha kell — az egész falut társadalmi munkára. — Meglátjátok: ősszel már rá sem ismertek a várra — üt a vál­tamra. Földi Mihály DISZ-titkár egy papírlapot lobogtatva ront be a pártirodára: a tanácsülés hatá­rozata. Háromezer forintot kapott a. DISZ-szermzet. Már számolgatja is, hogy mit vesznek belőle: — rádiót, gramo­font és társasjátékokat is ha futja a pénzből. 1 Ónodon mér régóta, egészen mos» tanáig nagy gondot okozott a ta­nácsnak is, meg a pártszervezet* nek is a DISZ helyiség ügye. A több mint 3 ezer lakosú Jcözségben sok fiatal van, aki munka után9 különösen szombat; és vasárnap délután szórakozni vágyna. De hol? — A kulturoUhonban == mond­hatná akárki. De a DISZ f iatalok azt mond­ják: — Az nem jó. Ott nem lehet za- jongani, színdarabot tanúim, meg mindent. — Valahogy úgy vannak a kulturotthonnal, hogy túlságosan vigyázni kell mindenre, még arra is, ahogy a székre leülnek. Szóval saját helyiségre vágynak, ahol maguk rendeződhetnek be. Egy gonddal megint szaporították a ta­nács, a pártszervezet amúgyis sok, ügyes-bajos dolgát. A tanács ugyan előbb kissé vonakodott, de a párf- szervezet azt mondta: a fiatalok­nak helyiséget kell adni. Minden­áron! Aztán — mii lehetett tenni szereztek egyet. Egy volt korcsma* helyiséget alakítottak át a főútvo­nalon a diszistáknak. A pártbizott­ság adta hozzá a berendezést. Ide állították be a tanácstól kapott, pénzen vásárolt rádiót, meg a gra­mofont is. S hogy az ónodi fiatalok meny­nyire megérdemelték ezt, íme mun­kájukról néhány adat: a Ságvári. Eridre sport- és kulturversenybe énekkarral, tánccsoporttal, színját­szó csoporttal, szavalattal, egyéni énekszámmal és egyéni táneszám- mal neveztek be. Most pedig újabb nagy tervük van: az egész falu fiatalságát be­szervezik a DISZ-be, aztán társa­dalmi munkával hajrá: ki a vár* hoz, dolgozni. ... Mert hiszen azt is maguk­nak csinálják. ÓNODVÁRI MIKLÓS (Békehiradó A Béke-Világ-tanács április 3 és 9 között rendkívüli ülésszakot tart Ve­lencében. Ezen az ülésszakon a le­fegyverzés, az atomfegyver eltiltásá­nak kérdését vitatják meg. Több or­szágban már országos méretű kam­pány indult a leszerelés jegyében. Az angol bé'kemozgalom arra mozgósítja a közvéleményt, hogy a kormányhoz intézett levelekkel, táviratokkal és küldöttségek útján juttassák kifeje­zésre békeakaratukat. Belgiumban a lefegyverzési kam­pány gerince a „leszerelési dialógus“ — mely lényegében egy nagyméretű vitasorozatot jelent. 500.000 példánk­ban füzetet adnak ki a leszerelés kérdéséről. E füzet alapján folytat­nak eszmecserét a leszerelésről gyű­léseken, megbeszéléseken, találkozó­kon 9 A finn békemozgalom országos kongresszusa május végére összehív­ta mindazokat a szervezeteket, köz­életi személyeket, amelyek, illetve, akik érdekeltek a leszerelésért vívott harcban. Az értekezletet különböző társadalmi rétegekhez és foglalkozási ágakhoz tartozók részére rendezett kisgyűlések előzik meg. • Olaszországban a békemozgalom „leszerelési chartát” dolgoz ki. Ez rö­vid és világos megfogalmazásban tartalmazni fogja a leszerelés megva­lósításának lehetőségeit. Az olasz 4 „ISóva ja Zsizny“ kolhoz hizlaldája A Novoszibirszk kerületi „Novaja Zsizny”-kolhozban nagyon fejlett az állattenyésztés. A közelmúltban 248 férőhelyes istállót, fejőtermet és egy nagy disznóhizlaldát építettek. A képen: A „Novaja Zsizny”~koJ hoz új disznóhizlaldája. béketanács ezt a dokumentumot el­juttatja a politikai pártokhoz és tár­sadalmi szervezetekhez, hogy csatla­kozzanak hozzá. Ugyanígy felszólítja a soronlevő községi választások je­löltjeit is csatlakozásra. A lakosság­gal kisebb-nagyobb gyűlések hosszú során ismertetik meg a „leszerelési chartát*’. • Az atombomba betiltását követelő japán bizottság nemrég atombomba- ellenes film gyártását kezdte meg. A főszerepet két ismert japán színészre, Josh ito Kiyomi és Kiyoshi Teke- guchira osztották ki, akik túlélték a Hirosima elleni amerikai atombom­ba-támadás borzalmait. A híradás szerint a két művész a film forgatá­sa alatt vérkeringési zavarok követ­keztében hirtelen elhunyt. Az orvo­sok megállapították, hogy mindket­ten a tizenegy évvel ezelőtt ledobott atombomba késői áldozatai. m Verdimben nagyszabású békegyü- lést tartottak a verduni csata 40. évfordulóján. Ez volt az első világ­háború egyik legnagyobb és legtöbb emberéletet követelő ütközete. A béke gyűlésen Franciaország külön­böző vidékeiről több mint három­ezer küldött vett részt és más orszá­gok is képviseltették magukat. A nyugatnémet békemozgalom képvi­selője élesen elítélte a nyugatné­met felfegyverzést és a nyugatné­met dolgozók szolidaritásáról bizto­sította a francia népet. 9 A kaliforniai egyetem egyik bi­zottsága kiszámította, hogy az Egye­sült Államokban 17 millió ember évente még a 2000 dollárt sem keresi meg, holott a hivatalosan megállapí­tott létminimum évi 4000 dollár. Az automatizálás terén a Szovjet­unió máris hatalmas eredményeket ért el. A dnyeperi vizierőműnél egy műszakban mindössze hat ügyeletes kezeli az erőmű 9, összesen 650.000 ki­lowatt kapacitású vízturbináját és egész sor más gépezetét. Az üzbe- kisztáni energetikai művek ordzsoni- kidzei vízlépcsőjénél 2—3 ügyeletes irányít egy helyről 4 vizierőműtele- pet. • Az Egyesült Államokban új Ku­Klux-Klan szervezet alakult. Á szer­vezetnek 44 államban máris 500 al­csoportja van 200.000 tagsággal. A vezetők bankárok, ipari tőkések és kongresszusi tagok. Az új Ku-Klux- Kian szervezet négerek üldözése mellett céljául tűzte ki a szakszer­vezetek elleni terrorhadjáratot is; A SZOVJETUNIÓBAN olyan vil- lany vagy atomenergia meghajtású öntözőgépeket terveznek, amelyek egy kilométeres fronton árasztják el csapadékkal a földet. Van már több­féle olyan atomerőtelep is, amelyet hajómotorként lehet használni. A perspektíva mérhetetlenül megnöve­li a hajók gazdaságosságát és telje* sítő képességeit, hiszen egy atom* 'meghajtású hajó napi 85 tonna fo­lyékony üzemanyag helyett mind­össze 55 gramm urán energiáját fo­gyasztja el. N y ugat-N é met országban egy kölni asszony fáradhatatlan munkával egy« maga 5155 aláírást gyűjtött a Béke­világtanács atomfegyver eltiltását követelő bécsi felhívására. Az Egyesült Államokban új moz­galom bontott szárnyat: a „béke- kert”-mozgalom. A mozgalom részt­vevői levelezést folytatnak más or- szagok békeszerető embereivel s az összefogás jelképeként kicserélik kertjeik virágainak vetőmagjait. Gravier francia képviselő a Fran* cia Unió Tanácsának igen figyelemre méltó bejelentést tett. Ebben közöl­te, hogy a francia gyarmatokon sza­bályos rabszolgakereskedelem folyik; Havonta több mint ötezer afrikait ad­nak és vesznek. A rahszolgakereske- delem központja a francia egyenlítő Afrikában, Tibestiben van. Itt gyűjtik össze a Nyugat-Afrikából, Eritreából, Ugandából és Kamerunból érkező emberszállítmányokat. Tiibestiből a rabszolgákat teherkocsikon szállítják a Vörös-tenger partjára, ahol hajóba rakják őket, 9 A Szovjetunió hatodik ötéves tér- ve 1956-ra újabb 30 millió hektár szűz- és parlagföld bevetését írja elő. Ez a terület több mint ötszörös se Magyarország megművelt földte­rületének. Az ötödik ötéves terv utolsó esz­tendejében a Szovjetunióban 1950- hez viszonyítva annyi acéllal gyár­tottak többet, amennyiből oly sok gyorsvonati mozdonyt lehetne gyár­tani, hogy a hosszú mozdonysor Bu­dapesttől Moszkváig és vissza érne. A hatodik ötéves tervben a Szov­jetunióban annyi lakást építenek^ amely négymillió kétszobás lakásnak felel meg — ennyi lakásban el lehet­ne helyezni Magyarország egész la­kosságának kéts?zeresét.

Next

/
Thumbnails
Contents