Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

Április 4 ti---------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Megkezdték a 80 tonnás gépházi daru beemelését Tiszapalkonyán Az enyhe tavaszi időjárás lelkes munkára serkentette a tiszapalko- nyai építőket. Ezekben a napokban a szerelők és dolgozók azért harcol­nak, hogy mielőbb pótolják elmaradásukat, nagyszerű munkagyőzelem­mel köszöntsék a felszabadulás emlékünnepét. A munkában élenjárnak a budapesti „Április 4. Gépgyár” kirendelt­ségének munkásai. Silhanem Jaroszláv csehszlovák szerelő is példát mu­tat. A hideg januári napokban kezdte meg a 80 tonnás gépházi daru összehegesztését. Hősi munkával, kiváló minőségben hétről-hétre növelte teljesítményét. Amig az új év első hónapjában még csak 100—110 szá­zalékot ért el, februárban másfélszeres normával dolgozott. Munkáját si­ker koronázta: a megadott határidőre befejezte a hegesztést. A hét elején nagy munka vette kezdetét az erőmű hatalmas csarno­kában. Rozmann József az „Április 4. Gépgyár” brigádja villamoscsör- lők segítségével bevontatta a gépházi részbe a 80 tonnás darut. Hétfőn reggel a Geiger-brigád tagjai felkészültek a daru egyik részének- be­emelésére. Térdigérő sárban dolgoztak, s méterről-méterre emelték a 30 méteres szintre a daruszerkezetet. A délutáni órákban büszkén jelentet­ték, hogy fogadalmukat teljesítették, a daru egyik részét helyére emelték. Kedden délelőtt a kiváló brigád tagjai megkezdték a daruszerkezet második részének beemelését. A kol lektiva megfogadta, hogy a munkát szerdán délig elvégzi, — s az Összeszerelés után — a daru jóval a ha­táridő előtt segíti az építők munkáját. TAVASZODIK Az ünnep napjára áramot ad a Borsodi Hőerőmű IV-es turbinája házas munka folyik a Borsodi Hőerőműnél. Csaknem húsz válla­lat szerelői dolgoznak azon, hogy vállalásuknak megfelelően április 4-én a már áramot termelő három turbina mellett, áramot adjon a IV-es turbina is.­— Eddigi vállalásainkat mara­déktalanul teljesítettük — mondja Varga János, az ERBE kazincbar­cikai kirendeltségének vezetője. Most meg akarjuk tartam a IV-es turbinára vonatkozó ígéretünket is. A fogadalom valóra váltására pontos ütemtervet dolgoztaik ki. Szinte óráról órám meghatározták a feladatot. A munkát minden nap értékelik. Ahol segítségre van szükség, azonnal intézkednek. Még e hónapban behozzák a kemény tél okozta kéthetes építészeti ké­sést. A szerelő vállalatok is élőbb­ére tették -az egyes berendezések szerelési határidejét. Ennek ered­ményeként a turbina lefedése után a 1napokban beemelték a generátor rész 64 tonnás állórészét. A be­emeléssel kapcsolatos kőműves- munkák elvégzése után a napok­ban megkezdik a forgórész beeme­lését is. A VERTEX dolgozói a 3 kilo- woltos kapcsoló állomáson dolgoz­nák. Ezt határidő előtt, március 20-án átadják, s megkezdik kipró­bálását, hogy a TV-es turbina üzembeindítására kifogástalanul működjön. Párosversennyel a több szénért A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei párosversenyben harcolnak a több szénért, április 4. méltó megünnepléséért. A rudolftelepi szénbánya Albert- teleppel áll- párosversenyben. A rudolftelepi bányászok terven felül négyezer tonna szén kitermelésére tettek ígéretet. A műszaki vezetők a munkahelyekre kidolgozott kor­szerű technológia széleskörű alkal­mazásával segítették a bányászok harcát. Bevezették a millsze- 'kundos robbantást, a fejtést ré- selőgép üzembeállításával gyorsí­tották meg. A bányászok a 480 perc kihasználásával, a ciklus- diagram betartásával küzdöttek a fej teljesítmény emeléséért, -az egyenletes termelésért. A közös erőfeszítés eredményeként eddig vállalásukat túlteljesítve, már 6800 tonna szenet küldtek a felszínre. Párcsversenytársuk, az albertte- lepi bányászok, szintén kitettek magukért. Április 4-re terven fe­lül 3000 tonna szén • kitermelését vállaltait, s már 3500 tonnát adtak. Most úgy határoztak, hogy a hát­ralévő időben. újább ezer törni át termelnek terven felül. Ebből Loy elvtárs frontbrigádja 400 tonnát vállal. A felszabadulás emlékünnepére tett vállalást teljesítették a perecesi szénbányák is. Itt különösen a ba- rossaknai bányaüzem DISZ fiatal­jai értek el jó eredményt. A mun­kafegyelemben, a munkaidő ki­használásában valamennyi DISZ fiatalnak példát mutatnak. Erede­tileg háromezer tonna szén terven felüli kitermelését vállalták, ké­sőbb azonban 500 tonnával fel­emeltek ezt a mennyiséget. Válla­lásuknak már maradéktalanul ele­get tettek; Megenyhült az idő. A megbar- nult mezők felett földszárasztó sze­lek fujdogálnalk. Eke alá szikkad a talaj. Itt-ott még hófoltok tarkál- lanak, tócsákat, sőt némely helyen egész tengert borzol a szél, de a dombosabb részeken már sár nél­kül léphet az ember. Megélénkül a határ. Széles csi­kókban zöldülnek az őszi vetések, nemsokára hullámokat fodroz raj­tuk a szél. Készülődik a falu a nagy tavaszi munkarohamra a több kenyérért, a szebb és boldogabb életért. Tavaszi gondoktól terhes a falu. Meglepően kemény volt a tél, né­hol kárt okozott az ősziekben. Ta­nácselnökeink a gondos és lelkiis­meretes gazda figyelmességével, járják a határt, hogy felmérjék a fagykárt. A hidegtől megviselt őszi vetések gondozásra szorulnak. A felülír ágy ázás sóikat segít a meggyengült vetés felerősítésében, égy percig sem várhatunk véle. Sürget az idő, igyekezzünk! Több tsz-ben még a tél folyamán gondos­kodtak arról, hogy a trágya szarvas­ban a föld szélén legyen, de sajnos korántsem minden terme­lőszövetkezetünkben. Nem egy köz­ségben is átaludtak a telet és most az olvadástól tönkretett utakon igyekeznek pótolni a mulasztást. Bizony, bajok vannak még az elő­relátó gondolkodással! De ami ké­sik, nem múlik, az elmaradás még behozható. Párt- és tanácsszerveink fáradságot nem kiméivé küzdje­nek a tavaszi tennivalók elvégzé­séért. A legsürgősebb feladatok közé tartozik a vetőmagvak tisztítása, idejében való biztosítása. A Ter­ményforgalmi Vállalat munkájá­ban máris komoly hiányosságok mutatkoznak. Nem készültek el idejében a vetőmag tisztításával, eddig még csak körülbelül a mun­ka felénél tartanak. A szelektorok és egyéb tisztító gépek még most sem dolgoznak teljes kapacitással, Mit csináltak a télen? A minisztérium is késik a vető* magcsere feltételeinek közlésévei^ pedig rövidesen megkezdődik a v&> tés. Községi tanácsaink sem futsz* náltak ki kellően a téli ,tszünidőtt*i elaludtak a tavaszi terv elkészítés se fölött. A szerencsi járás tizei* hat községében még csak tíznek van meg a terve. Igyekezzünk (t mulasztások sürgős pótlásával elő­készülni a nagy tavaszi munkártL, A hirtelen beállt olvadás árvíz* veszéllyel fenyeget. Az árvízvédel* mi bizottságokra nagy feladat, fe­lelősség hárul. A muU év tapasz­talatain okulva, tegyünk meg min­dent, hogy elejét vegyük mindéit kárnak. Az alacsonyabb helyeken megállt a hóié, víz alatt a vetés* Nem egy helyen bűnös gondatlan­ságot tapasztalhatunk. Az edelé- nyi utón, Szendrőlád és Edelény között az út szinte járhatatlan. Az útmenti levezető árok eltömődött, a víz szabad folyása megakadt és az ár a földekre ömlik. Az útkar­bantartó dolgozók hanyagsága miatt mennyi fáradtságos munka veszhet kárba! De nem jobb a helyzet Miskolc és Sajószentpéter között sem. A vetett■ területeken tengerré dagadt az ár. Sürgősen meg kell kezdeni a levezető ár* kok ásását, a víz elvezetését. Móz- gósvtani keü a falvakat a vészéi lyeztetett területek megmentésé- ért, mert minden késedelemnek súlyos következményei leheineki ' Nemcsak az ország látja kárát a gondatlanságnak, hanem a falu, s közvetlenül a gazdák is. A párt* szervezetek, a kommunisták jó pél* damutatássál segítsék a nehézsé* gék megoldását, mozgósítsák a dol­gozókat a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. Tavaszodik, szaporodnak a gon* dók, a feladatok. A tavaszi mun* kék sikeres elvégzésétől függ, hogy milyen lesz az aratás, mennyi ke* nyere lesz az országnak. A nagy feladat nagy téttéfket láván! (gulyás) A huszonötödik esapolás A Borsodnádasdd Lemezgyár elektróacélművében kedden az ol­vasztárok terven felül lecsapolták az első negyedév 25. acéladagját. A csapolást ünnepélyesen Érsek József, a szakma kiváló dolgozója olvasztárbrigádjának tagjai végez­ték, akik élenjárnak az április 4. Február utolsó hetében 2448 csatád lépett be a termelészövetkezeteMe Érdemes felnevelni minden borjút A február 19-től 25-ig terjedő hé­ten 2448 család 3379 taggal lépett be a termelőszövetkezetekbe, mintegy tízezer hold földdel. A legtöbb földet Baranya, Fejér, Borsod és Somogy megyei belépők vittek be a közös [ gazdálkodásba. Baranya megyében több mint tíz, Fejér megyében 6.6, Borsod megyében 6.4, Somogy me­gyében 6.2 kát. hold föld jut átlago­san egy-egy belépő csáládrá. Január 1-től február 25-ig 74 ter­melőszövetkezet és 16 termelőszövet* kezeti csoport alakult az országban? (MTI) Az állattenyésztés jövedelmezősé­gének, a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztésének fontos felté­tele, hogy a tehenek arányszámát — amely jelenleg szarvasmarha-állomá­nyunknak 40.8 százalékát teszi ki — legalább 48—50 százalékra növeljük. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha minden tenyésztésre alkalmas üsző­borjút felnevelünk. Különösen a ki­váló tenyészértékű szülőktől szár­mazó borjak nevelésére kell nagy gondot fordítani. Az itatásos módszer előnyei Akadnak olyan gazdák, akik úgy vélekednek, hogy a borjúnevelés kevés jövedelmet ad. Ezzel a hely­telen véleménnyel szemben tény az, hogy a borjúnevelés költsége bősége­sen megtérül, ha a nevelést nem el­avult módon, hanem itatásos mód­szerrel kezdjük és a takarmányozást, a járatást a jó gazda gondosságával végezzük. A tenyésztők használják ki a fiatal borjúk nagy fejlődési eré­lyűét, annál is inkább, mert a fiatal korban erőteljesen fejlődő borjak ellenállóbbak a betegségekkel szem­ben és hamarabb válnak tenyész- érettekké, mint azok, amelyeket rosszul gondoznak, gyengén takar­mány óznak. Az újszülött borjúnak a föcstej «tán még három hétig egészséges anyatejet adjunk. Ezután bármelyik egészséges tehén teje megfelel a borjú itatásához. A tenyésztésre nevelt bikaborjúkat 4-»-5 hónapig, az üszőket pedig 3—4 hónapig itassuk lefölözött tejjel. Az itatásos borjúnevelés előnye: a borjú mindig annyi tejet kap, amennyi a fejlődéséhez elegendő, tehát nem terheli meg a gyomrát és nem ha­rapja véresre az anyja csecsbimbóját. Ezenfelül egy-egy borjú felnevelésé­nél a lefölözött tejből mintegy 20 kiló vajat készíthetünk, amelynek értéke 1200 forint. Az itatásos borjúnevelés hasznán kívül nagy előnyt jelent a tenyésztők­nek, hogy kormányunk minden hat­hónapos korig felnevelt és 160 kiló súlyt elért üszőborjú után 600 forint adókedvezményt ad. pe sok előnyt és szép jövedelmet biztosítanak a különböző nevelési szerződések is. Ezek közül talán leg- iwitosabb a vemhes üsző-nevelési szerződés, amellyel a megyei állat- forgalmi -vállalatnál 8—13 hónapos korú üszők köthetők le. Ezeket az üszőket kéthónapos vemhes állapot­ban, a szerződéstől számítva 16—28 hónap múlva vészi át az állatforgal­mi vállalat. Éspedig a törzsköny­vezett tehenektől származó vemhes üszőket kilónként 11.50 és 12 forintos áron, a nem törzskönyvezett tehenek­től származókat pedig 9—11 forintos áron. Ezenkívül minden egyes át­adott üszőért 1000 forint vemhességi pótlékot kap a tenyésztő. Az állat­forgalmi vállalat a szerződésben le­kötött üsző után a szerződés aláírá­sakor 500, nyolc hónap múlva újabb 500, majd négy hónap múlva ismét 500 forint kamatmentes előleget biz­tosít. Ez azt jelenti, hogy egy 500 kilós vemhes üszőért mintegy 6000 forintot kap a gazda. Milyen jövedelmet biztosít a hizlalási szerződés? Megtalálják a számításukat azok is, akik üszőihizlalásra kötnek szer­ződést. A hizlalási akcióban 50—280 kiló súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú üszőborjúra lehet szerződést kötni a megyei állatforgalmi válla­lattal. Az 50—140 kiló súlyú borjút a szerződéskötés napjától számítva 13—18 hónap között, a 141—220 kiló súlyút a szerződés napjától számítva 9— 13 hónap között, a 221—280 kiló súlyú borjút pedig a szerződéskötés­től számítva 4—9 hónap között veszi át az állatforgalmi vállalat, legalább 350 kiló súlyban. A hizlaltató válla­lat 350-től 400 kiló súlyhatárig minő­ség szerint 8—10 forintot, 401—450 kilóig minőség szerint 9—11 forintot, 450 kilónál nehezebb állatért pedig 10— 12 forintot fizet kilónként. Ugyanilyen előnyöket biztosít az' állattenyésztőknek az a szerződés is, amelyet 70—300 kiló súlyú, hizlalás­ra alkalmas bikákra, illetve tinóbor­júkra köthetnek a termelőszövetke­zetek és az egyéni gazdák a megyei állatforgalmi vállalatokkal. Aki az itatásos borjúneveléssel kapcsolatos adókedvezménynek és a szerződéses borjúnevelésnek előnyeit összegezi, az könnyen meggyőződhet: érdemes a borjakat fölnevelni. A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IRÁNYELVEIBŐL w/. 4ß0ooo SAR-AS KIKRMK m wo A garadnai gazdák problémája A hatodik ötéves terv tervezete nagy gondot fordít a lakosság igé* nyelnek messzemenő kielégítésére. A következő öt év alatt a Szovjetunió* ban az eddiginél is gyorsabban növekszik a közlekedési eszközök gyár* tása. A különböző gépjármüvek mellett a hatodik ötéves terv végéret 1955-höz viszonyítva másfélszeresére emelkedik a kerékpárok gyártásai 1960-ban 4 millió 230.000 kerékpárt gyártanak a szovjet üzemek. Garadiián súlyos hibák vannak az állattenyésztés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásával: Anniikor a mesterséges megtermé­kenyítő állomás Szikszón megkezd­te működését, azt lehetett várni, hogy a körzetébe tartozó községek­ben szaporodni fog a szarvasmarha- állomány. Ezzel szemben Garadnán csökkent a borjak száma és keve­sebb tejet fejnek a gazdák. Nagy Mihály 8 holdas dolgozó paraszt egyik tehene már három éve szára­zon áll, nem kaphatott borját. A mesterséges megtermékenyítő állo­másról ugyan minden nap kijönnek Garadnára, de mindig délelőtt 10 óra tájban, s így azoknál a tehenek­nél, amelyeknél délután érkezik meg az üzekedés ideje a megtermékenyí­tés elmarad. Az állatorvos ilyenkor azt mondja, hogy ,,jmajd legközelebb“: Igen ám, csakhogy az a „legköze­lebb0 hetek múlva lesz, s így a leg­több tehén szárazon áll, nem nevel borját. Tenyészállat viszont — szá­mítva a mesterséges megterméke­nyítő állomásra — csak egy van s ez is csak vasárnap vehető igénybe, amikor az állomás nem áll rendel­kezésre.­Sürgős intézkedésre van szükség. Vagy szervezzék meg jobban az ál­lomás munkáját -— amelynek az ál­lattenyésztés fejlesztése szempont­jából óriási jelentősége van —, vagy pedig gondoskodjanak még egy apa­állatról. Ezt kívánják a falu dolgozó parasztjai, ezt kívánja az ország ér­deke is. C33DS 40. MILLIABD □ %--JL _ @33 a A MfMY/SíG MAGYARAMAG & & Í t t ’£• A a 2. mehr mdgJSdh éJbwrhnd A Szovjetunió városaiban már alig van olyan lakás, amelybe ne vezették volna be a gázt. A hatodik ötéves tervben ismét többmillió háziasszony főzési gondjait könnyítik meg a háztartási gáz bevezetéséi vei. 1960-ban a Szovjetunió gázmüvei már 40 milliárd köbméter gáz! gyártanak. Ez a hatalmas gázmennyiség egy olyan gáztartályt töltene meg, amelynek alapja hazánk területével azonos és magassága két mé-* tér* tiszteletere matat m útik a verseny­ben. Az elektróolvasztárok eddig 3 napos előnyt szereztek negyedéves tervükkel szemben, selej tjüket pe­dig 0.3 százalékra csökkentették. A terven felüli 25. csapolással 85 tonna elektróacéllal haladták túl I. negyedévi esedékes előírásukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents