Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
»W. már ciu« 4. ÉSZAKMAGYAROBSZAC 5 Mit kell tennünk, hogy 1956 a minőségi vas- és acélgyártás éve legyen? H ózz ás zó lás a. vitához Nemrégiben az »Északmagyar- ©rszág« érdekes problémát vetett fel amelyhez Barta Zoltán elvtárs, a Lenin Kohászati Művek anyagvizsgálati .osztályának vezetője írt vitaindító cikket. Meg kell állapítanunk: a vita feltétlen hasznos és szükséges, mert segítséget nyújthat a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak ah- lnpz, hogy a második ötéves tervelsÖ esztendejében javítsák a minőséget s nem utolsó sorban olcsóbbá tegyék a termelést. A következőkben arról szeretnék beszámolni, hogy a Lenin Kohászati Művek igazgatósága, s a gyár műszaki vezetői mit tettek azért, hogy 1956 a minőségi vas- és acélgyártás éve legyen. Régi problémát oldottunk meg akkor, amikor az üzemek részére megállapították a megtűrt selejt mértékét. A fejlődés következtében feltétlenül szükségünk volt erre, mert fejlettebb technikai berendezésekkel, új technológiával dolgozunk, melynek következtében a régi megtűrt selejtszázalékok elavulttá váltak. Az újak bizonyos mértékű, feszítést tartalmaznak, de minden körülmények között reálisak, még az új gyártmá nyoknál is. Ä központi technológiai osztály dolgozói a minőség javítása érdekéiben gyártás közben rendszeres ellenőrzést tartanak. Ha valahol hiányosságot észlelnek, bejegyzik az úgynevezett technológiai naplóba és segítséget nyújtanak az illető üzemnek a hibák megszüntetéséhez. Úgy láttuk, hogy egyes gyártmányoknál túl magas az anyagfelhasználás. Ennek kiküszöbölésére új anyagnormákat dolgoztunk ki, amelyben megállapítottuk, hogy az üzemeknek egyes gyártmányoknál milyen fajlagos anyagfelhasználást szabad elérniök. Ezek a normák az acélgyártóüzemeknél az alapanyagokra, a melegalakítóüzemeknél az acélöntecsek, illetve a bugák felhasználására vonatkoznak. Az acélgyártó kemencék karban-, tartásának megjavítása, végett új dolomitzsugorítóüzem elkészítését tervezzük. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az importmagnezit helyett fokozzuk a kitűnő minőségű új kemencejavítóanyag, a zsugorított dolomit felhasználását. Ebben az esztendőben jelentős kísérleteket folytatunk a minőség javítására. A durvahengerműben meg kell akadályoznunk az anyagkeveredést. A jobb minőség és az öntecs kihozatal érdekében tovább folytat juk a felöntések melegentartásának kísérletét. A külföldi tapasztalatok alapján a sín-acélöntecsek nagyobb kihozatala céljából tovább kísérletezünk a biokkbaöntött öntecsek vízfagyasztásával. Az ötvözött és kényes acélok gyártásánál a túlgyors hüiésből származó hibák, kiküszöbölésé céljából megépítjük a durvahengerműbén a 8 gödörből álló lehűtő rendszert. Ugyancsak á durvahengerműben építjük fel az új bugápácolóberen dezést, mely lehetővé teszi a? anyas- felület jobb ellenőrzését,' a' hibák könnyebb felderítését és megszűnte tését. 4 martinacél miiben és az elektroacélműben bevezetjük a kényesebb acélok háromszori salak- vizsgálatát. A gyártás különböző fázisaiban történő ellenőrzés hozzásegíti az acélgyártókat, ahhoz, hogy a minőségi követelményeknek megfelelően irányítsák az acéladag elkészítését. A hengeres konverterben a középtermékké frissített nyersvas alkalmazása minőségi szempontból igen jó eredményeket hozott, mind a tengely-, mind* az abroncsgyártásnál. A konverterezett középterméket ebben az esztendőben kényesebb minőségű acélok gyártásához is fel fogjuk használni. A Lenin Kohászati Művek új gyártmányai között szerepel a go- lyóscsapágyacélrűd is. Az év első felében kikísérletezzük ennek pontos technológiáját, hogy a III. negyedévtől kezdve az ország teljes szükségletét ki tudjuk elégíteni, s kiküszöböljük a külföldi behozatalt. 1956-ban acélművünknek komoly eredményt kell elérni a tengelyacélok minőségénél, mivel az eddigiekkel nem lehetünk megelégedve. Jó eredményt értünk el viszont a kazánlemezek gyártásánál, mert a korábbi 30—40 százalékos selejtet 15— 21 százalékra csökkentettük. Dicséretre méltó eredményekről számolhatunk be a 275 lóerős forgattyútengelyek gyártásánál, amelynek selejtszázaléka az elmúlt év első részében igen nagy volt. Az acélmű műszaki kollektívájának lelkiismeretes munkája nyomán a selejtszázalék oly alacsony szintre került, amely világviszonylatban is számottevő eredmény. Ezek az intézkedések azonban nem elegendők ahhoz, hogy lényeges javulást érjünk el gyártmányaink minőségénél. Feltétlenül meg kell emlékeznünk olyan problémákról is, amelyek, megoldása igen sürgős. Jelentős nehézségek mutatkoznak az alapanyagellátásban. Még mindig igen magas az 'égetett mész kéntartalma, de hasonló probléma jelentkezik a pakuránál is. Javítani kell munkánkon az anyagirányítás szempontjából is. Előfordul, hogy hengerműveink nem arra a. célra dolgozzák fel az átadott anyagot, amire az acélműben gyártották, illetve amire a MEG felszabadította. Ez a központi termelési intézőség és a .hengerművek rossz munkájának következménye, amelyhez a MEG éberségének hiánya is hozzájárul. Előfordult, hogy a meg nem felelő anyagokat hengerlés közben, vagy hengerlés után kell leállítanunk. mert nem feleltek meg a kívánt célnak. Többször kiderült már. hogy a feldolgozás alkalmával tett helytelen intézkedés következtében sok tonnát kellett kiselejtezni, vagy kevésbé fontos célra felhasználni. A Lenin Kohászati Művek műszaki vezetőinek, de minden egyes dolgozójának elsőrangú kötelessége, hogy 1956-ban a minőség megjavítására sokkal körültekintőbben, fegyelmezettebben és nagyobb hozzáértéssel végezze munkáját. gondolom, ez az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy 1956 gyárunkban a minőségi vas- és acélgyártás éve legyen. WEIGL ERNŐ a Lenin Kohászati Művek főmetallurgusa Csatorna a K ara— K umt népi ülnök IIHmnilMMHMMHlfHI naplójából l Nem szeretem apukámat... ¥ assan, nagy, puha pelyhe h- ben hulU a hó. A kis pádról, ahol a tizenegyévés Lacika és a Ikilencéves Erzsiké ült, nem lehetett látni az udvart, csak a szembeniévé falat, s néhány ablakot. ‘Az unatkozó Lacikát ez a kis látvány is lekötötte. Kabátjáról lassan olvadt a hó, s a meleg teremben tulipirosra csípett arca is kezdte visszanyerni eredeti színét. Az anyjuk ott állt mellettük. Figyelmesen hallgatta a bírót, aki felolvasta az asszony írásban beadott panaszát. Az apa, a volt férj, tüntetőén távoltartotta magát a Ifcts családtól, jelezve, hogy elváltak, semmi közük egymáshoz. ‘Mindebből semmi sem tűnt fel a ikét gyereknek, megszokták már. Sokkal nagyobb újdonság volt a puhán hulló hó, amelynek látása pillanatnyi Önfeledtségbe burkolta Őket. •— Fizetem én a gyerektartást, dohát őnagysága ezreseket követel, nem tudom, milyen címen... — Nem ezreseket, csak azt, ami jár. Az elmaradt gyerektartást... Olyan mérhetetlen gyűlölet éli ebben a két emberben, hogy végképp nem tudtak gátat szabni indulatuknak. — Mert őnagysága palikat tart. azért fizessek? A gúnyos, éles hangra összerezzentek a gyerekek. Lacika ránézett a kislányra, az picit elbiggyesztette a száját és hátradőlt a vadon, hogy könnyebben lóbázhassa a lábát. A fiú megfeledkezett a hó- pelyhek táncáról és figyelni kezdett. — Már én megnősültem kérem, gyerek is van, arra is ' kell pénz. Meg aztán... no... hajlandó vagyok a Lacit mégegyszer magamhoz venni. A gyerek barna szeinei ijedten kerekre tágultak, szaporábban vette a lélegzetet, orrcimpái kidagadtak, s arcán foltokban terjengett a sápadtság. Ott ült száján a ki nem mondott kérdés: — Mit szól erre anyuka? — Azt nem! — felelt az asz- szony s védőén nyúlt a gyerek felé. — Nem adom! Azért, hogy üsse, hogy megint ,baltával fenyegesse ? ... Nem! Nem!... Nem adom egyiket sem! Lacika szeméből potyogni kezdtek a könnyek. Üjjai idegesen markolászták egymást. Amikor anyja azt a baltával való dolgot kimondta, a gyerek szinte rémülten kapta fel a fejét, s tekintete találkozott az apja kérdő, szigorú szemével, aki erre egy kicsit előbbre lépett, hogy éppen szembe tudjon nézni a gyerekkel. Lacika nem sütötte le a szemét, sőt! Szívettépo volt ennek a két szempárnak makacs összekapcsolódása. A gyerek emberfeletti bátorsággal állta az apa tekintetét: Igen, így volt, megvertél. .. Fenyegettél... De ne haragudj, igazán ne haragudj apukám, hogy megmondtam... — így rimánkodott a gyermek szeme, míg a könnyek végigfutottak szenvedő kis arcán. Már Erzsi is régen befejezte ** harangozást, közelebb csúszott a bátyjához, simogatni kezdte síró testvérét. Közben az elvált szülők hadakoztak, az egyik a gyerekért, a másik a fizetés ellen. Sértő, izzó szavak röpködtek,, s a bíró hasztalan igyekezett emberi józanságra inteni őket. Lacika már csak ködön át látott és hallott mindent, az eszében apja falusi lakása járt, a mostoha, s minden keserű emléke felidéződött. Már a kislány is sírt, félt, hogy el kell szakadnia bátyjától. Elővette zsebkendőjét, amellyel hol a maga, hol a testvére könnyel telt arcát törwlgette, miközben oda-odahujoU hozzá és csendesen susogott valamit a fülébe. Úgy bújtak össze, mint két ijedt madárfióka. — A bíróság tanácskozni fog. Mindenkit kiküldtek, de Lacikai az ajtóból bizonytalanul visszalépett, mint aki akar valamit. A bíró észrevette és odaszólt neki: — Gyere csak fiam. Mit akarsz mondani? Lacika megvárta, míg becsukódik az ajtó, s közelebb jött, szorosan, egészen az asztalhoz: — Ne tessék engem apukámhoz küldeni. Már nem sírt. Határozottan, komolyan beszélt. — Aztán miért? *= Nem szeretem apukámat..» U Ihangzott a rettenetes ldje•*-J leütés. Egymásra néztünk, aztán a gyerekre. A másik ülnök, Siráki István szólalt meg elsőnek, nagy torokköszörülés után: — Ejnye, ejnye, te fiú... hogy mondhatsz ilyet! Nem gondoltad te ezt komolyan, ugye? — De igen. Nem szeretem apukámat — ismételte Lacikamégegyszer, miközben lesütötte szemét, s a foltokban mutatkozó sápadtság ismét megjelent az arcán. — Nem tudod te, hogy mit beszélsz fiam — hajolt előbbre Siráki bácsi. — Egy apa, mindig apa, édesapa, te pedig fiú vagy, s az apád lesz a legjobb barátod... Látod, rendes, dolgos ember, jó munkás ember..-. — Félek tőle. Goromba... Meg aztán nem szeretem, hogy azzal a nővel él... — Az nem „nő”, az az édesapád felesége... — Anyukám az édesapám felesége, őt pedig otthagyta... Nem, nem megyek hozzá!,— tört ki szenvedélyesen a gyerek. — Ha elküldenek, úgyis vissza- szökök megint!... ...Mikor a szülők visszajöttek, az apa kérdőn nézett a gyerekre. Lacika az anyja mellé állt, végigsimított lódenkábátja újján, majd szinte tüntetve és egyben menekülve is belekarolt. — Veled maradok, édesanya — mondták a gyermekszemeki ... Lacika jónéhány évet öregedett ezen a tárgyaláson. Gyermeki lelkében egy óra alatt szörnyű viharok száguldozták. Ahogy néztem minden szónál kifejezőbb mozdulatait', tekintetét, piruló-sápadt arcát, kiolvastam belőle azt a megrendülést, azt az állandó gyötrelmet, amelyet szülei szereztek ennek a szegény gyereknek. Mert a válóper — ha gyerek van — soha- sincs befejezve. Bárhogyan is szeretnék idegennek tekinteni egymást az elvált szülők — lehetetlen. A gyerek egy életre összeköti a két embert. C ki szenved ártatlanul a fele^ lőtlen házasságok, a köny- nyelmű válások miatt? — csakis a gyerek, aki szegény semmiről nem tehet. ADAMOVICS ILONA Az Amu-Darja balpartja. A kopasz homokzátonyok messzire ellátszanak. A folyó két ágát sással benőtt hosszú sziget választja el. Itt kezdődik a karakumi csatorna. A XX. pártkongresszus irányelvei szerint a hatodik ötéves terv során be kell fejézni a csatorna első részlegének építését. A csatornát már 120 kilométer hosszúságban víz tölti meg. Kiindulási pontjánál rövid idő alatt rendezett munkástelep létesült, klubbal, étkezdével, sütödével, hűtőházzal, mechanikai javítóműhely- lyel és úszó villany teleppel. A zsilip alatti hajózás céljaira a volt bássza—gakerkini csatorna ágát használták, amelyet most kétszeresére szélesítenek ki. Távolabb a Kelif-Uzboj körzetében kiszáradt tavak lánca húzódik. E tavakat most egyesítették és részben vízzel töltötték meg. A sivatagban fehér kócsagok, pelikánok, libák jelentek meg. Télidőre rengeteg vadkacsa repült..ide.-Ha- a csatornát üzembe helyezik, e víztárolóban mintegy 200 millió köbméter vizet gyűjtenek össze. A tó partját megerősítik; éjjel-nappal dolgoznak itt a szívó-kotró berendezések, építik a magas gátakat. A csatorna legnehezebb szakasza a Csaszkak-sor tónál kezdődik. Itt az építőknek át kell hatol- niok a homoksivatagon. A karakumi csatorna első 410 kilométer hosszú részlegét egyszerre kétfelől —, az Amu-Darja és a Murgab folyó felől kezdik ásni. Ha umoan a két szakasz találkozik, a murgabi oázis vizet kap majd az Amu» Dar j ától. A K. Ceretelli vezette 3. számú földásó osztag, amely az Amu- Darjától kiindulva halad előre, már 155 kilométert tett meg. Elől haladnak a talajgyaluk és a bulldózerek. A Kara-Kum e körzetében telep létesült. Pionyernij-nak nevezték el. A telep mögött a földásó osztagok futóhomokos területre értek. A mozgó homokdombok magassága eléri a 18—20 métert. A homokviharok gyakran még télen is több napig tartanak. Itt a gépek nyáron csak éjjel tudaak dolgozni, mert a homok 70 fokra is felmelegszik. A karakumi csatorna óriási jelentőségű. A csatorna első részlege is több mint 100 000 hektár s2űzföldet öntöz majd. A mariji területen, ahol az egyik legértékesebb, hosszúszálú gyapotfajtát termesztik, az öntözhető területeket a kétszeresére növelik. A csatorna közelében számtalan szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, sok-sok legelőt látnak el vízzel, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen emeljék az asztrahán-bár4nyok számát. A közeljövőben a csatorna Ashabad közelébe ér, tehát a köztársaság fővárosa bőséges vizet kap. A Kara- Kum csatorna teljes üzembehelyezésével az öntözött terület 450 000 hektárra növekszik. További fejlődési lehetőségek nyílnak meg a feldolgozó ipar előtt, a csatorna vize több nagy vízierőművet üzemeltet majd. 1 R A D Ó Érdekes verseny a jégen Nagy izgalommá! készültek a safővámosi pajtások a borsodi népihagyományt felelevenítő „bakett” versenyre — írja a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat. — Milyen is ez a téli sportjáték? Fából készüli négyzetalakú a talp. erre áll a bakettozó pajtás. Egy másfél méter hosszú bottal löki magát a jégen, melynek végén hegyes szög van. A sze- gényparaszíofc és munkásgyerroekek sportja volt ez a múltban, még nagyapáiktól tanulták, «kik gyermekkorukban szintén versenyben döntötték el. ki a leggyorsabb, ki a legügyesebb. Annak ellenére, hogy csapatunk sok pajtásának korcsolyája van. mégis szívesen vesz részt a „bakéit” versenyben. A versenyen 24-en vettek részt, de a szurkolók száma meghaladta a nyolcvanat. A verseny 100 méteres távon folyt. A szurkolók biztatása és hangos kacagása között Nagy András nyolcadik osztályos tanuló futott be elsőnek a célba, s ezzel elnyerte a község „bakettbajnoki” címét. Készülünk a területi kulturversenyre Fia vaijiaiki elmegy az esti órákban a varbői fcui'burőtthon előtt, vidám zai üti meg fülét. Fiatalok harsány, csengő éneke és kacagása ez. Eev Felles csokorra ~virtó tarka szoknyás ;lánv vidáman rónia a táncot — próbát tartanaik. A fáncpróba utón a szín- dara bot^ gyakorol iák. Gárdonyi Géza Fehér Anna című drómóián>a'k előadására készülnek. Ott talóikozirak a község fiatal és régi DlSZ-tagiai. egymástól tanulnak, egymás véileménvét kikérve készülnek íi pa- rasznvai területi versenyre. Március negyedikén fog eldőlni, hogv melvik község fiataljai a legügyesebbek -a táncban, énekben és színjátszásban. Reméljük, hogv az eddigi kemény munka nem lesz eredménytelen. Kovács Lajos Kossuth diákotthon Akik meggyógyultam hazatérnek Radvánvban bizonv nem mindig a dolgozók tüdőbeteg gyermekei gyógyultak — írja Földi Adrien VII. osztályos tanuló. Valamikor a gazdagok üdülőié volt ez. Má azonban egyre több paritás haigvia el a gyógyintézetet egészségesen, frissen, életvidámau. Akik haza érnek, azonnal írnak volt társaiknak, a doktor bácsiknak és tanároknak. Egyben minden levél megegyezik: — valamennyien arról írnak, hogv ió volt itt lenni és soha sem feleltük, ß gyógyulásukat elősegítő gondoskodó szere tetet. 99 A miskolci Sztálin úti általános iskola tanuló! a tanuláson kivül különböző versenyeket rendeznek. Legutóbb a „Ki olvasott többet” verseny keretében megállapítottuk, hogy Iskolánkban Herman Ilona VIII. c. osztályos tanuló olvasott legtöbbet. Most elbeszélés megírására hirdettünk Ki olvasott többet ?“ újabb pályázatot. Berendeztük uttöröottho- nunkat. s jólsikerült jelmezbált rendeztünk. Természetesen a szórakozás mellett nem feledkezünk meg a tanulásról, hiszen első es legfontosabb feladatunk ez. Bódi Ildikó csapattanácselnök. Sok még Kisgyőrben a javítanivaló Btarsi Miklós kis győri pajtás az ottani általános iskola tanulóinak életéről számol be. Amint a levélből kitűnik, sajnos, sok még a javítanivaló a tanulásban. s a hiányzások körül is bajok vannak. ..Az úttörőélet érdekes — írja kis levelezőnk — szeretjük a raj- és örsösszeiöveteleket.” Jó lenne aftonban. ha a raj- és örsösszeiövete- leken többet foglalkoznának a pajtások « tanulás kérdésével s a’Giiánvzásokk.al. — PÁLOS IMRE, a miskolci Déryné Színház fiatal tenoristája csütörtökön este nagy sikerrel énekelte Budapesten az Állami Operaházban Verdi: Trubadúr című operájának Manrico-szerepét. A budapesti közönség meleg szeretettel ünnepelte a tehetséges művészt, aki rövid három év alatt Miskolc operakedvelőit is meghódította. — A Megyei Könyvtár »A világirodalom örök értékei« című előadássorozatának legközelebbi előadását március 6-án, kedden délután 6 órakor tartja Stendhal: A pármai Certosa c. regényéről Kordos László megyei könyvtáros. Az előadás a Megyei Könyvtár (Szabadság-tér 3) emeleti olvasótermében lesz, belépődíj nincs. Gabonautalványok beváltása Mindazok a termelők, akik kedvezményes pétisó, szuper foszfát vagy kálisó műtrágya-utalvánnyal rendelkeznek, annak beváltása céljából a helyi földművesszövetkezetnél haladéktalanul jelentkezzenek. Amennyiben a földművesszövetkezet ez áruféleségekkel nem rendelkezne, utalványukat ajánlott levélben küldjék mee a Műtrágya és Növény védőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat megyei kirendeltségének, Miskolc, Széchenyi u. 66. Kirendeltségünk az utalványra járó műtrágyát utánvét mellett megküldi. %
