Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

6 fSIAKMAGr ARORSZAC Vasin*»*, 1956. márota* 4. A HATODIK FÖLDRÉSZ TITKAI ItiiitiiiiiiiiiiiimmittmiHiiiiiiiiiiufiiiiiiiHiiitiiiiiiitiiimiiiiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKimii írta: A• Akkurátov iituruiiiiiHiiluFHintutüüTmífiuiíiiriiiiiinriiiinnriiúiiiiiuiiniiniuTrimRiiiTniniTnnttinns llllllllll|l>lllllll|||||||J||llllillllllH!III{(IIU(U|limiUMIIIIHIlilllU)l|lll(||IM!!i!ltlllU1!lllllllÍIIM(! „Ha valaki elszántságra és kitartásra tesz szert... és ti álam távolabb jut délre, nem jogom iri­gyelni felfedezésének dicsőségéi. Meg kell azonban mondanom, hogy felfedezése a világnak semmi hasz­not nem hoz" — irta Cook kapi­tány, az 1772-től 1775-ig végzett délsarki utazásáról készített be­számolójában. »%. .. Kimondhatatlanul vonzott a legnagyobb fehér szárazföld — az újabb felfedezések vágya, az a tö­rekvés, hogy ismeretlen földeket pillantsak meg és eltöröljek a vt- lág térképéről még néhány „fehér foltot“ — mondta alig 150 évvel később Byrd tengernagy, neves amerikai sarkkutató. Sziget — vagy összefüggő földrész. *.? Hogyan is fest tulajdonképpen ez a rideg, szűzi földrész, amely Byrd szerint „a legnagyobb kutatá­si lehetőségekkel kecsegtet**? Mit Hidunk most erről a földről, amely Cook szerint semmi hasznot nem jelent sem az utazóknak, sem a földrajznaksem a tudomány más ágainak. Már igen régen legenda született arról, hogy délen van a „terra australis incognita“ a titkos, is­meretlen föld. A régi görögök ezt a földet Antarktisziak nevezték el és azt tar tolták, hogy minden élőt elpusztító izzó gyűrű veszi kö­rül Az Antarktisz felkutatására in­dult James Cook nem izzó övezet­be, hanem áthatolhatatlan jégtáb­lákba ütközött és visszatért. Az volt a meggyőződése, hogy senki sem merészel nála délebbre hatol­ni. jóllehet ő csak a déli Sand­wich szigetek szélességét érte el „A Csendes-óceán déli térségé­ben — mondta Cook — nincs kon­tinens“ Ezután még 50 év sem telt el és 1820 januárjában Bellinsgauzen és Lazarjov orosz expedíciója elért az Antarktiszhoz abban a térség­ben, amely most a Márta hercegnő partja nevet viseli. 135 esztendő telt el azóta, hogy véglegesen felfedezték a hatodik földrészt, a Déli-sarkvidéket. Ez idő alatt sok mindent megtudott az emberiség az Antarktiszról, de to­vábbra is’ nyitva maradt számos rejtélyes kérdés. köztük a titkok- titka: Szárazföld-e, vagy szigetvi­lág a hatodik világrész. Lehetséges, hogy az Antark­tiszról, akár csak Grönlandról, amelyet nemrég még szintén ha­talmas szigetnek tartottak, kiderül, hogy óriási szigetvilág, amelyet vastag jégpáncél ver bilincsbe. Az is elképzelhető azonban, hogy a tudósok véglegesen megállapítják: az Antarktisz összefüggő száraz­föld. Ez a rejtély még megoldásra vár. Réoen és most nem találtak tárgyi kát. bizonyítéka­Az Antarktisz hatalmas területét szinte teljes egészében vastag jég­páncél borítja. Az egész világon itt uralkodik a legzordabb időjá­rás, mondhatnánk, hogy az egész vidék valóságos természetes jég­szekrény. Éppen ezért még az az utópisztikus terv is felmerült, hogy az Antarktiszt fel lehetne használ­ni a romlandó anyagok raktárának. Az antarktiszi közép fennsíknak, a világ legnagyobb fennsíkjának magasan fekvő völgyeiből hatal­mas gleccserek zúdulnak az óceán­ba. A partok mentén óriási jég- akadályok képződnek. Ezek közül legismertebb a Ross jéghegy, amelynek területe akkora, mint Franciaországé. Ezek a 20—30 méter magas és több kilométer hosszú áthatolha­tatlan jéqfalak állják el az utat a parthoz közeledő expedíciók elő'. A jégakadá’yokból és az óceán­ba zuduló gleccserekből hatalmas jéghegyek keletkeznek. Jánénány hajó szenvedett hajótörést ú;y, hogy a sötétben nekiütközött az úszó jéghegynek, amelyek színük miatt sz'nte teljesen összeolvad­nak a környezettel. A Déli-sarkvidék éghajlata rend­kívül, kemény, A tél beálltával erős fagyok kezdődnek, amelyek a középső fennsíkon elérik a 65 fo­kot is. Nehéz elképzelni. hogy ezen az eljegesedett szárazföld ön, reléi-a is volt élet. De a Dé'i-sarkv'd'k különböző részén a geológusok kő' szén le rak ód ásókra bukkantak, s e réte^ekken ősi növények nyomait fedezték fel A haymiadkorban az Antarktisz éghajlata enyhe és nedves volt, A hatalmas területeket áthatolhatat­lan erdők borították, amelyekben páfrány, zsurlóm és korpafű nőit. Az állatvilágról is vannak elkép­zelések, noha erre vonatkozólag A szárazföld növényvilága sok tekintetben hasonlított Ausztrálul és Dél-Amerika flórájára. Ez sz:n- tén megerősíti azt a feltevést, hogy a történelem előtti időben szárazföld kötötte össze az Antark­tiszt ezekkel a világrészekkel. Mintegy egymillió esztendővel ezelőtt gleccserek kezdtek zúdulni a Déli-sarkvidékre, amelyet a jég i'égülis majdnem teljesen bilincsbe vert. Az éghajlat egyre hidegebbé vált. Ott, ahol tropikus erdők hú­zódtak, heves hóviharok szántot­tak végig. Az égboltot felhők ho- mályositották el, a földet pedig ködréteg bontotta be. Manapság még a nyári napon is borús az ég. A nap nem emelkedik magasra, sugarai gyen­gén sütnek. A hőmérséklet a leg­melegebb időszakban sem haladja meg a nulla fokot. Növényzetről tehát úgyszólván egyáltalán nem beszélhetünk. Nyáron egyes part­menti vidékeken, amelyek megsza­badulnak a jégtől, kibúvik az aira, az antarktiszi lengefű. A sziklák között satnya mohadarabkák, zuz­mó és penész jelenik meg. De vajon hogyan került a moha és a zuzmó azokra az antarktiszi vidékekre, amelyek távol esnek az óceántól? Kétségtelen, hogy a szárazföld ősi növényvilága elpusztult, az új azonban csak az eljegesedés után jelenhetett meg. Ez a mai napig is az Antarktisz egyik legnagyobb rejtélyei A tudósok hosszú évek óta pró­bálják megmagyarázni Ausztrália és Dél-Amerika, Madagaszkár és Ujzéland növény- és állatvilágá­nak hasonlatosságát. Számos pa­leontológus kifejtette azt a véle­ményét, hogy e földek között „hi­dak" voltak, amelyek az Antark­tiszon vezettek keresztül, majd ké­sőbb az óceánba merültek. Ha ez a feltételezés igaznak bi­zonyul, az Antarktiszon meg kell találni az ausztráliai és délameri­kai növény- és állatvilággal rokon növények és állatok nyomait. Hogyan fest ma a Délisarkvd-> dék növény- és állatvilága. A ten­gerparti részeken és a szárazföldet Izörnyező jégmezőkön és jéghegye­ken igen %ok pingvin él, sőt fel­fedeztek két rovarfajtát is. A szárazföld belső vidékeit egy­előre élettelennek vélik. Lehetsé­ges azonban, hogy a vastag jég alatt itt is életre bukkannak. A Jéfl és az idölárás Az élettelen jégmezők és a szik­lás hegyek fölött csak a hold sá­padt fénye süt. Az égbolton a sarki fény színes függönye látszik. Bor­zalmas fagyok pusztítanak. A jég­gel borított partmenti vidékeken azonban valamivel enyhébb az idő­járás, mint a szárazföld belsejé­ben. A víz melege ugyanis kissé felhevíti a levegőt. Télen az Antarktiszon nagy erejű anticiklon pusztít. Erőteljes lég­áramlatok száguldanak a szélrózsa minden irányába. A forgószelek magukkal hozzák a partvidékről a havat. A nedves nyári szelek azon­ban csapadékot hoznak és a konti­nens ismét fehér hótakaró alá bú­vik. Az általános légke ringest meg­határozó fontosabb meteorológiai jelenségek a tropikus zónákban és a sarkok környékén mennek vég­be. Ezideig egyáltalán nem tanulmá­nyozták azokat a folyamatokat, amelyek a Déli-sarkvidék közepén a jéggel borított hatalmas fennsík felett zajlanak le. E fennsík 3000 méterrel a tenger színe felett hii- zódik. Ezek a folyamatok befo­lyást gyakorolnak a légtömegek körforgására és okozói számos idő­járási jelenségnek — az erős viha­roknak és csapadékhullásnak. A szárazföld szigorú éghaHató­nak okát a jégtakaróban kell ke­resni. Ez a hatalmas jégpáncél nnn*rmé>*té'kb0n IchűH a hőmér­sékletet, ami viszont elősegíti az aktív légkeringést. A meteorológusok az Antarktisz éghajlatát tanulmányozva, meg tudják állapítani a sarkvidéki ég­hajlat legkülönbözőbb folyama­tait, amelyek nagytömegű hideg levegőt hoznak létre, E hideg leve­gőtömegek áramlása nagymérték­ben befolyásolja a más szélességi körökön lévő éghajlatot is. Éppen ezért nagyjelentőségű az aníarktiszkutatás a többi kontinens lakói számára is. Tervek Az 1957 júliusától 1958 decem­beréig tartó 111, nemzetközi geo­fizikai év során alaposabban ta­nulmányozzák majd az Antark­tiszt. Ebben a munkában többezer tudós vesz részt, köztük a Szovjet- r^nió, az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Anglia, Ausztria, Vjzé- land, Norvégia, Chile, Argentina és más országok képviselői. Az antarktiszi sarkvidéken léte­sítendő támaszpontok előkészítésé­re több hajó indul megfelelő fel­szereléssel, tudományos eszközök­kel, élelmiszerrakománnyal, hír­közlő berendezésékkel a déli-föld­részre. Az' előkészített támaszpontokra egy éven belül megérkeznek majd a tudósok is, A gondos kutatómun­kák és megfigyelések érdekében az Antarktiszon minden ország részé­re bizonyos térségeket jelöltek ki A szovjet komplex-expedíciónak a tudomány szempontjából érde­kes térséget szántak. Ennek a tér­ségnek a csúcsa a Déli-sark, alap­ja pedig a még egyáltalán fel nem derített Knox-part. Földrajzi szé­lességénél fogva alig magasabb az északi féltekén lévő Arhangelszk szélességénél, de éghajlata lénye­gesen ridegebb és kegyetlen hide­gek, végtelen hófúvások jellemzik, Erre a partvidékre ember még nem tette lábát. Az amerikai Wil­kes . expedíció tagjai az ms—mo között végzett utazásuk során csak távolról látták ezt a földet Az.em­berek nem merték megközelíteni. 72 évvel később Mousson és Da- wies az Aurora hajón próbálta felkutatni a Knox partot, de nem találta. A partvidéket csak . 1936- ban látták újból, de ezúttal sem sikerült hajóval megközelíteni. A partraszállást nemcsak jégtorla- szok akadályozzák. Teljesen isme­retlen a partvidék melletti meder domborzata és a térségről még nem készült térkép. Csupán annyi is­meretes, hogy a partvidék közelé­ben kisebb jégszigetek vannak; amelyek feltartóztatják a jeget. A jéghegyek igen meredeken eresz­kednek az óceánba, A Knox part térségében építik majd fel a főtámaszpontot: egész tudós-városkát, nagy hatósugarú radioallomással, vülanyteleppel, raktárakkal, repülőterekkel. Ezen­kívül másik két tudományos tá­maszpont létesítését vették terv­be. Az egyiket az úgynevezett „a viszonylag hozzáférhetetlen térség­ben“, a másikat a déli földmágnes- övezet térségében, amely fennsíkon van. Az 1957—1958-as geofizUzai év során minden ország tudósai beha­tóan tanulmányozzák majd a hato­dik földrészt, amiről ezideig keve­set tudunk. Közös erőfeszítéssel sokat megtudnak majd az Antark­tiszról és ezt az ásványkincsekben gazdag távoli földrészt az ember szolgálatába állítják. A Köztisztasági Vállalat felkéri Nagymiskolc háztulajdonosait, hogy a folyó évi szemétőljíveket és postautalványokat a Major u 2. szám alatti irodában március 15-ig vegyék át. DEBYNE SZINMAZ Március 9-től, péntektől A. N. OSZTROVSZKÍJ; FARKASOK ÉS Vígjáték 3 felvonásban Írókról, könyvekről 1 2 4 5 6 8 9 10 ::«b 11 ijHI; nun 12 iii 13 14 iíiiií 15 16 PH 1 7 18 19 11 20 m 21 22 '~2f> — 23 iüjjj 24 ;jt»3 25 27 I! Ül 28 ii :um 11 29 ül 30 31 32 m 33 Ül 34 35 36 SS 37 38 ijjHi «4*1* 39 40 11! 41 42 jiiili h::;: 43 44 iii 45 46 ill 47 p ni;;; 48 Ül 49 50 !!!!!! $1 VÍZSZINTES: 1. Most Jelentek met? aa Hiúsági Kiadó „Masvar irodalom gvönev- szemei" sorozatában. II, Vétke. 12, Ékto'e* nül: repüléssel kapcsolatos Idegen azó óssze- tételefcben. 13, Kimért megszólítás. 15, A „Vadwadár’* írónőiének vezetékneve és ke­resztnevének első betűié. 17. Mén itoUsM- hanezóí. 18. Az égvén mecbatároz-ására szol­gál. 20. Felakaszt. 21, Maupassant ke eszt- neve. 22, Vissza: iflú nő. 24, Nsrv költőnk nevének betűi keverve. 25, Eszerint dolgo­zunk. 26, Pompásan fejlődik. 28. R-re4 a vé­gén: meghalok latinul. 29. Latin ész betűi keverve, . 30. Hegv németül. 31, Nyári mező­gazdasági munkás. 34. A folyadék, 36, 49. vízsz. betűi keverve, 37. Férfinév, 39, Más nő latinul. 40, Ráz betűi keverve, 41. író. mű­vész teást, 43. Angol igen, 44, Állóvíz. 45. Miskolci írónő vezetékneve. (Könvve márci­usban lelenlk meg a Magvetőnél,) 47, Fű­szer, 48. Francia János fonetikusan, 49, Eb­ben remekel az operaénekes, 51. Jeles szov­jet fró vezetékneve, keresztnevének első be­tűié és most meal «lent regényének címe. FÜGGŐLEGES: 1. Ez a tábor egyesiti *3 irodalom kedvelőit. 2. Kereskedelmi kifeiezés 3, Vissza: Vétek, 4, Gorki! világhírű regé­nyének cime keverve. 5, Nvu eaten rónai nem­zet. 6, Nem tűri a rabigát. 7, IIvet íütvQl le a futballbíró, 8. A keresztreitvénvek meny­asszonya, 9. Latin adok. 10, Ezzé teszi a né­pet a helves kultúrpolitika. 14, Idősebb nő. 16, Lőveg, 17, Úri .... 19, Az ,.Egv aaz- szonv a milliók közül” c. kőnw írónőiének vezetékneve és keresztnevének első betüle, 21. 60 éves életkorát most ünnepelt icles Kossuth-diias írónk vezetékneve. 23, Rest. 25, Sport, 27, Több pápa neve, 28. Latin enyém nőnemben, 32, Lónév. 33. Kevert ká­sa. S3. Latin nap. 37. Még hozzá, 38. Visz- s.?a: skiccel. 41 Vissza: Heifetz koreszmévé. 42 Tárház eleie, 48. L-lel a végén becsap. 46, Becézett női név. 48. Zádor Tamás 60. A „Tetomrehiviás” költőiének motiogrsmla, Roküldendő: Vízszintes 1, 15, 45, 51; füg­gőleges 1. 10, J9. 21. Multheti rejtvényünk helves megfejtése: Viasz, 1. függőleges 10-zel együtt: A szovjet kőuvvet ünnepelfük, vizsz, 15; Isznkov, 51; Találó típusok, függőleges I: Az élő holt' test. 19, Ludmilla, 21: Ruszlán, Sorsolás útján egy-egy 20 forintos könyv- utalványt nyertek: Korst Margit. Miskolc, Burján Isfvánné, Miskolc, Kovács Ildikó, Sátoraljaújhely, dr. Tocsef Györgyné, Mis­kolc Tóth János, Miskolc, A helves mesríeKésőket legkésőbb péntekjei kell a szerkesztőséghez h «küldeni (Miskolc. Széchcnvi u, 30.) A helves megfejtők között uiból 5 darab 20 forintos könwutalvéuvt sor­solunk ki, A könyvutalványokat postán küld-1 lük. coliak is uj.g &sztotícL el Oagesztan népmese I? 3t egyszer az egyik dagesztán falu­ban egy gazdag ember. Amikor megbetegedett, halála előtt magához hívta a legidősebb fiát és így szólt hozzá: — Vágjatok le a ha­lotti toromra tíz bá­rányt és a húsát osz- szátok szét az embe­reknek. Nem akarom, hogy halálom után ró­lam valaki is rosszat mondjon. A gazdag meghalt. A fia pedig, miután le­vágta a tíz bárányt, megbízta a szegény szomszédját azzal, hogy a bárányok húsát ogz- sza szét az emberek között. — De aztán becsüle­tesen oszd szét, mint ahogy Allah tenné — mondta, — Törekedni fogok becsületesen elosztani, mint maga Allah — nyugtatta meg a szom­széd. Elment a gazdag fia, a szegény pedig tüs­tént fogta a fejszét és kezdte vágni és mind­járt osztani is a húst. A felbontott állatok felét a faggyűgümővel együtt elküldte a bíró­nak. A másik felét a farkával elküldte a papnak. A legzsfrosabb falatokat elküldte a falubeli gazdagoknak. Először gondolkozott azon, hogy kinek adja a fejeket és ä combo­kat, majd azokat is a gazdagoknak küldte. A szomszéd özvegy- asszonynak és öt árva gyermekének a zsige- reket küldte. A magaforma szegé­nyek között pedig el­osztotta a hulladékokat és a maradékokat, A* nyomorult vak koldusnak azonban semmit sem küldött. Később visszatért a gazdag fia a szegény szomszédhoz és ezt kér­dezte: * — Na, becsületesen osztottad el? — Allah sem osztot­ta volna el különbül — válaszolt a szomszéd. — A leölt állatok felét a faggyűgümővel meg­kapta a bírp. A másik felét a farkával együtt a papnak küldtem. A legzsírosabb falatokat, meg a fejeket és a com­bokat a falu gazdagjai kapták. A szomszéd özvegyasszonynak . és öt árvájának a zsige- reket adtam. Szegény barátaimnak és jóma­gámnak a hulladékok és a maradékok jutót* tak. Az öreg nyomo* rult koldusnak azon«* ban semmi sem ma* radt. — Te meggy alázod az emberek előtt aa apám emlékét — kiál­totta a gazdag fia. — Vajon Allah is így osztotta volna el? — Hogy-hogy? «4 csodálkozott a szegény szomszéd, — Allah ta­lán másképpen osztotta volna el? Akkor mondd meg, miért van tele a pap csűrje gabonával» míg a szegény özvegy­nek és árváinak bete­vő falatja sincsent Hogy lehet az, hogy u bírónál a falakat és a padlót szőnyegek borít­ják, a nyomorult öreg koldus meg a csupasz földön hál?.;< Nem, testvér, én mindent he­lyesen osztottam el, mindent helyesen. Te arra kértél: úgy osszak el mindent, mint Allah» Hát én pontosan úgy osztottam el, mintaho­gyan Allah. prre a gazdag fia . egy szót sem tu­dott szólni. Oroszból fordította« C. ár dús János gimnáziumi tanár,­Megjelent a Társadalmi Szemle új száma’ A Társadalmi Szemle most megje­lent, februári száma vezércikkben méltatja a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának törté­nelmi jelentőségét. A lap második szerkesztőségi cikke a közeledő ma­yái'—szovjet barátság hónapja al­kalmából a szovjet és a magyar nép barátsága és a proletár internaciona­lizmus kérdéseivel foglalkozik. Pécsi Ferenc az üzemi kollektív szerződések jelentőségéről s m I95ö, évi kollektív szerződésekkel kapcso­latos feladatokról ír. Marké ja Imre cikkének címe: Szocialista törvényes­ség és osztályharc. Soós Gábor a me­zőgazdaság gépesítésének főbb kér­déseit tárgyalja. Székelv Éndrené írása a magyar neveléstudomány helyzetével és feladataival foglalko­zik. Hans Kaufmann Heinrich Heiné­ről ír a költő halálának 100. évfordu­lója alkalmából. A szemle-rovatban Kováes Tibor- né cikke a nemzetközi nőmozgalom kialakulását és eredményeit tárgyal­ja. A folyóiratszemle-rovatban Ge­deon Pál, Ausztria Kommunista Pártja elméleti folyóirata 1955. évi 10—42, számait ismerteti, A könyvismertetí a-rovatban Beér János Szabó íme: A burzsoá jog- és áh am bölcselet Magyarországon című könyvével foglalkozik. T 4VtR41 AZ ßsZAKMAOVARORS^ÄG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Örömmel közöljük, hogy a párt- vezetőségek djjáválasztása és fel- szabadulásunk 11, évfordulója tisz­teletére indult versenyben a szikszói járás első negyedéves begyűjtési tervét globálisan 100 százalékban teljesítette, JÁRÁSI TANÁCS VÉGREH A TTÖPIZOTTS AG A JÁRÁSI BEGYŰJTÉSI HIVATAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents