Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG magyar-szov.ct tarátsági hcnap megnyHója A A hatodik földrész titka V.. IS'em szeretem apukámat P BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. óvtolyann 5vs«árn A hsa m ni jxn Miskolc, 1553 márc’us 4, vasárnap Harcos, eleven pártvezetést! A megyénkben megtartóit párt vezetőség újjáválasztó taggyű- Ijcek, pártcrtekezletek felhívták a pár [szerve ?. etek vezetőinek figysl- raát egy új munkastílus kialakítá­si^ amely hatékonyabbá, harco­sabbá, elevenebbé teszi a pártveze­tést. A párt taggyűlések és pártérte­kezletek határozatai hangsúlyozták: c, pártvezetők sikeres tevékenysége «son alapul, hogy tudja e alkotó mó­don alkalmazni pártunk marxista- leninista tanítását, hogy szigorúan betartja-e a kollektív vezetés és a pártonbeliili demokrácia lenini el­veit, s hogy mennyire teljesíti pár tünk és a tömegek kapcsolatáról szóló lenini útmutatósoloat. Ma már mindenütt munkához lát tak az új pártvezetőségek, de még mindig előttünk lebeg az a kérdés hogy mi az első teendő? Mindenek­előtt hasznosítani a taggyűlések, pártértekezletek tanulságait. Igen sok bírálat hangzott el a pártvezetés, az egyes vezetők, az egyes elvtársak munkáját, magatartását illetően. S ahhoz, hogy az új pártvezetőség munkáját eredményesen tudja meg­kezdeni, elengedhetetlenül fontos, hogy már most, a március havi párt­taggyűléseken, az egész párttagság előtt számot adjanak munkájukról: hogyan változtattak vezetési módsze­reiken, milyen intézkedéseket tet­tek a hibák kijavítására. Ne feledjék az elvtársak: az a harc, amely a pártélet demokratikus alapjainak tiszteletben tartásáért, a bürokrati­kus vezetési módszerek ellen, a bí­rálat és önbírálat fejlesztéséért fo­lyik, csak az tudja biztosítani a párttömegek egyre fokozódó aktivi­tását, a kommunis t á kna k a párt, az egész dolgozó nép ügyéért viselt megnövekedett felelősségét, valamint a dolgozók újabb politikai és terme­lési lendületét. Az llj' párt vezetőségeknek, igen tfohtos feladata a vezetŐségválasztö taggyűléseken és a pártértekezleten hozott határozatok végrehajtása. Természetes, a határozat valamennyi pontját meg kell valósítani, de kö­zöttük vannak olyanok, amelyek most elsősorban időszerűek, ame­lyekben gyorsan intézkedni kell. A technika fejlesztése, ez újítómozga- lom eredményeinek szakadatlan nö­vekedése, a tsz-fejlesztés, felkészü­lés a tavaszi munkára, a begyűjtés nagyon is kézzelfogható és azonnali tennivalókat követel mindenütt a pártvezetőségtől, az egész párttag­ságtól. Az, hogy a pártvezetőségek me­lyik feladatot tartják a legfonto­sabbnak, azt mindig az adott mun­katerület adottságai és eseményei szabják meg. A Lenin Kohászati Művekben például — igen helyesen i— a gyár pártbizottsága megvizsgál­ta., hogy a pártmunka miként segí­ti az újítómozgalmat, az újítók mun­káját, a műszaki kultúra fejlesztését A gyár pártbizottsága tehát a párt­munka gyakorlati eszközein keresz­tül nyúl egy igen fontos termelési probléma megoldásához, mely nem kétséges, hogy a terv teljesítésének egyik alapja. A Borsodi Vegyikombinátban la­za a munkafegyelem. A pártszervezet ezért e probléma megoldására irá­nyította a „tüzet'*. Az ózdi gyárban a nőkkel való foglalkozás, az ifjúság kérdése -került előtérbe, amellyel a legutóbbi pártbizottsági ülésen Is foglalkoztak. Mindezek a példák már azt bizo­nyítják, hogy igen sok párt vezető megértette, hogy pártunk Köz­ponti Vezetőségének, határozatait csak magas színvonalú, erős pártve­zetéssel iehet megvalósítani. Ezért helyes megyénk igen sok pártszer­vezetének az a törekvése, hogy igyekeznek megismerni a termelési mutatókat, a gazdasági vezetés mun­káját, s azt egyre inkább összehan­golják a pártmunkával, vagyis a gazdasági vezetést a pártmunka gyakorlati. eszközein keresztül segí­tik és támogatják. Ilyen egészséges törekvés tapasztalható a DIMÁVÁ G Gépgyárban, hőbb borsodi bánya­üzemben, de a mezőgazdaságban is. yí pnrtmilnka végzése közben felmerül a kérdés: mi szükséges ah­hoz, hogy a pártvezetőségek új mó­don dolgozzanak, s hogy motorjai le­gyenek az időszerű, előttük álló fel­adatok végrehajtásának? ! Legelőször is: a párt vezetőcég tag­jainak kollektív munkája. A Szov­jetunió XX. kongresszusa e téren igen sok tanulságul szolgált pártve­zetőinknek. A kongresszus rámuta­tott, hogy a kollektív vezetés lenini elvének érvényesítése nélkülözhetet­len a pártmunkában. A pártvezetés kollektív jellege, a pártszervek vá- lasztottsága és a párttömegek előtti beszámolási kötelezettsége, a bírálat és önbírálat — mindez fontos felté­tele a kezdeményezés megnyilvánu­ld sáriak, a munkában tapasztalható hibák és hiányosságok feltárásának, fontos feltétele a hibák és hiányos­ságok kiküszöbölésére vezető utak fellelésének, valamint annak, hogy a kommunisták és a dolgozók akti­vitása fejlődjön abban a harcban, amelyet a kommunista építés való- raváliására vívnak. Sok pártvezetőségbe új elvtársak kerültek. Ezért helyes, ha az idő­sebb, tapasztalt pártmunkások, párt- vezetők átadják munkamódszereiket ezeknek az elvtársiknak. De a kol­lektív vezetés megteremtésének leg­fontosabb feladata: hogy a pártveze­tőségek kollektíván döntsenek min­den, egyes problémában, akár sze­mélyi, akár termelési kérdésekről van szó. Fontos, hogy a vezetés gya­korlásába bevonják az egész párt­tagságot. A termelés pártellenőrzése nemcsak a pártvezetőségek feladata, hanem az egész párttagság ügye és ezért ennek gyakorlásában az egész párttagságnak részt kell vennie! Az új pártvezetőségnek a pártve­zetés lenini elvének szigorú betartá­sáért harcolva kell egész tevékeny­ségével példát mutatnia: hogyan leéli következetesen megvalósítani ezeket az elveket a gyakorlatban. A párt- szervezeteknek az a kötelessége, hegy éles fordulót vegyenek a gaz­dasági építés konkrét vezetésének kérdései felé, fokozottan tanulmá­nyozzák az üzemek, a vállalatok, a tsz-ek, a gépállomások és állami gazdaságok munkáját, gazdaságát és technikáját, hogy alapos ügyismeret­tel tudják vezetni á pártszervezetek munkáját. Csak így'tudjuk csirájá­ban észrevenni á .terv teljesítését akadályozó jelenségeket, a kisebb hi­bákat, amelyek gátjai, fékjei fejlő­désünknek. Ezért az új pártvezetősé­geknek kollektíván kell harcolni ok az önelégültség, a nemtörődömség ellen, s állandóan fejleszteni kell az egész párttagságban, de dolgozóink­ban is az éberséget. Nem szabad lebecsülni a har­cos, eleven pártvezetés jelentőségéi! A dolgozókkal való érintkezést, a velük való szüntelen törődést nem pótolhatják az egyre-másra tartott értekezletek, vagy az özönével ki­adott utasítások. Csak akkor lehet helyes határozatokat hozni, ha a ja­vaslatok nem az íróasztalok mellett születnek meg, hanem kint a mun­kahelyen. A helyes vezetéshez az is szükséges, hogy észre tudjuk venni és általánosítani tudjuk mindazt, ami új és haladó, ami a dolgozók kezdeményezéseinek az eredménye. Az SZKP XX. kongresszusa felhívta figyelmünket a tömegekkel való kapcsolatra, mint a pártvezetés egyik legfontosabb lenini alapelvé­nek fokozott érvényesítésére. Az új pártvezetőségek a tömegszervezetek irányítása, s a velük való kapcsolat megszilárdítása mellett helyes, ha továbbra is megtartják a fogadóna­pokat, a tanácsadó szolgálatot, ahol a dolgozók elmondják ügyes-bajos problémáikat. S ha azok elintézést nyernek —• úgy még közelebb ke­rülnek a párthoz! Az új pártvezetőságek feladata, hegy tevékeny harcosai legyenek az alulról jövő kritikai megjegyzések, ellenőrzések és javaslatok felkaro­lásának. Tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy megteremtsék a bírálat és Önbírálat egészséges légkörét, mert ez elengedhetetlenül fontos munkájukhoz — a bizalom­hoz. 4 vezetoségválasztő tag­gyűlések, a pártértekezletek nagyje­lentőségű határozatai nagyon fontos helyet töltenek be pártéletünkben. S hogy a párt tanításai szellemében újabb sikerekről számolhassunk be, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy sikeresen végrehajtsuk ezeket a ha­tározatokat, s hogy az egyre javuló pártmunka alapján újabb gazdasági ‘kerékről adhassunk -számot. X7x \J : A napokban felderítő körútra indultunk a megye­: ben. Nem valami titokzatos dolgot aláirtunk kibogoz- I ni, csak kiváncsiak voltunk, hogyan él, dolgozik, készül : hazánk nagy ünnepére Borsod ifjúsága. Igyekszünk : néhány sorban képet adni a fiatalok életéről. Katona Sándor és Farkas András ta nácskozik. JCílkiiiodis a laimtzm Első állomásunk a Lenin Kohá­szati Művek 116-os számú ipari ta­nulóintézete volt. A korszerű épü­letben a jövő kohászai, martinászai, hengerészei, vasöntői élnek. Mint­egy 270 fiatal lakik az intézetben. Délután lévén, a fiatalok nagyrészét otthon találtuk. A 205-ös ‘szobában 8 leendő martinász éppen lepedő- cserével foglalatoskodott, egy eme­lettel feljebb, az elsőéves kovács tanulóknál meg nagytakarítás volt Ketten kefélték a padlót, a többiek a szekrényeket rendezgették. A társalgóban sok fiatalt talál­tunk: egyesek közöttük sakkoztak, mások újságba, könyvbe merültek, s voltak, akik csoportba verődve be­szélgettek. Miről folyik ilyenkor a szó? Gál János körül egész csoport szo­rongott. ő a »vaskirály«, — elindí­tója és lelkes vezetője minden fém- gyűjtési mozgalomnak. A »vaski­rály« nevet azért kapta, mert mo­torjával rendszeresen eljárt felde ríteni- a vashülladéklelő helyeket. Utána megjelentek a 116-os MTH fiataljai, s alapos munkát végeztek, egy fia ócskavasat sem hagytak ' c területen. Nem hiába őrzik a DISZ Központi Vezetőségének vörös ván­dorzászlaját. : ; . Az egyik asztalnál a két leg­jobb fémgyűjtő, Katona Sándor és Farkas András martinász tanulók között éppen arról folyik a vita, mi­kor- indulhatnak gyűjteni. Április 4-re vállalták, hogy fejenkint 12 és fél mázsa fémhulladékot szednek Össze. Most, hogy eltakarodott a hó, könnyebben lehet felfedezni a »kin­cseket«. A tavasz jöttével meg akar­ják valósítani régi tervüket. A Ti­szában több elsüllyedt uszály van. ezeket szeretnék kiemelni. Ehhez ugyan még sok minden kell, de a tervezgetés már megkezdődött, A tél folyamán sem pihentek. Papírt és üveget gyűjtöttek, mert mint mond­ják, a gyűjtés nemcsak a népgazda­ság számára, hanem nekik is elő­nyös. A MÉH-től kapott pénzen már nagyon sok mindent vettek, többek között függönyt, szőnyegeket, vetítő­gépet, s még számtalan más aprósá­got, amellyel szebbé, barátságosabbá tették az intézetet. Nem adnánk pontos képet a 116-os számú MTH fiataljairól, ha nem írnánk ide, hogy a termelésben is kiváló eredményeket érnek el. Az I-es sz^nú martinkemencénél egy önálló műszakon László, Varsás és Serfőző elvtársak felnőtt normában 103 százalékos teljesítménnyel zár­ták a műszakot. cJíi/en tufa} nem oolt Szeréna ejt Még be sem léptünk a szerencsi cukorka- és csokoládégyár kapuján, már is tudtuk, hogy néhány nappal ezelőtt a gyár PISZ-szervezete fe­lejthetetlen farsangi karnevált ren­dezett. Több mint egyhónapos izgal­mas készülődés előzte meg az ese­ményt. A jelmezek, a mókamester, s a karnevál egész hangulata mind mai napig beszédtémát jelentenek a gyáron kívül is. Öregek és fiatalok egyaránt mondják: ilyen még nem volt Szerencsen, a DISZ kitett ma­gáért ! Perecsi Józsefné DISZ-titkár kísé­retében felkerestük munka közben az üzem néhány fiatalját, s míg fürge ujjaik a gyermekek kedvenc csemegéjét csomagolták, megtudtunk egyet, s mást. A csokoládégyár fiataljai »Tiszta üzemért« címmel mozgalmat indítot­tak, brigádokat szerveztek. Műszak végén végigjárják a munkahelyeket, s ahol rendetlenséget, szétszórt pa­pírt, vagy más anyagot találnak, ott hagynak egy cédulát, néhány figyel­meztető szóval. Felkerestük Rubi Erzsébet kiváló csomagolót, az egyik alapszervezei DISZ-titkárá.t. Éppen Kinizsi, szele­teket csomagolt. Óránként 16 dobozt tölt meg, egy-egy doboz tartalma 50 csokoládészelet. Műszak végén va­lóságos dobozhegy veszi körül. Átla­gos teljesítménye februárban löd százalék volt. A csomagolobah élénk versengés folyik, s a napi teljesít­ményt munka után rögtön kiírják a táblára. Nemcsak a legjobbakét, ha­nem valamennyiét. A tisztasági ver­senyt is rendszeresen értékelik. Az egyik tisztasági brigád — amelyik­nek Medgyesi Veronika, Kapanov- szky Anna, Szerek Györgyné, He­ring Mária, Krinta Mária, Juhász Mária, Határik Ilona, Orosz Olga é3 Iván László a tagjai'— arról neve­zetes, hogy felosztották az ellenőr­zést. Egyikük például állandóan az asztalok alját figyeli, másikuk a dobozok rendjére vigyáz. A tisztasági verseny mellett ápri­lis 4 tiszteletére párosversenyt kez­deményeztek arra, hogy ki termel többel ? A cukorkaosztályon Tat ara József és Izsbák János DÍSZ-brigád- jai között folyik a legizgalmasabb vetélkedés. Tatara József a legfiata­labb a gyárban. Brigádján kívül egyetlen más brigád sem dicseked­het azzal, hogy egy műszak alatt 12 mázsa cukorkát készít. Jelenleg a versenytáblán az első helyen állnak 118 százalékkal. Izsbák János bri­gádja azonban már veszélyezteti aa elsőséget, mert brigádja 117.9 száza­lékra áll, Tataráék tehát csak haj­szállal vezetnek, s bizony, április 4-ig már nincs sok idő ... c/L iölcwai Dfjaeeo i ' Zjt rm? f öik öv clke&étbe n Ha a gazdálkodást nézzük, a tolcs- yai Harcos Termelőszövetkezet a jobbak közó tartozik. Ami azonban a DISZ-életet illeti... bizony az utolsó között is sereghajtó volt ed­dig. Két héttel ezelőtt új élet kezdődött a fiatalok számára a Harcosban. Meg­alakult a DlSZ-s^ervezet, amely — noha csak 9 tagja van — máris nagyszerű terveket sző. A közelgő ta­vasz sok feladatot ró a fiatalokra, a termelőszövetkezet hatholdas kerté­szetének ugyanis ők a gazdái. Igaz, nem kilencen, mert akad fiatal ép­pen elég a Harcosban, csak éppen még nem DISZ-tagok valamennyien. A jelek szerint rövidesen belépnek. A melegágyakban már ezernyi pa­lánta nyújtózik a tavaszi napfény után. A karfiol; nyári káposzta, hagy­ma, s néhány korai zöldségféle pa­lántája szépen fejlődik. A fiatalok már arról beszélnek, hogy bővíteni kell a kertészetet, mert jól jövedel­mez. A Tolcsva-patak vize nagyobb terület öntözéséhez is elegendő. Ha esténként a tsz-irodában ösz-i szejönnek a fiatalok, gyakran esik szó a kulturmunkáról. A Sári bí­rót akarják előadni. Szép at igyek- vés, de ehhez az szükséges, hogy a kilenctagú DISZ-szervezet tovább gyarapodjék. Bizonyára így lesz, mert a Harcos DISZ-szervezete is olyan, mint a palánták: még zsenge, idő kell hozzá, hogy megerősödjék* UCáza éfuii Qzd&tt Nehéz lenne kideríteni, hogy ki­nek az ötlete volt Ózdon az Ifjúság Házának felépítése. Talán vala­mennyien egyszerre gondoltak erre a fiatalok, mert a vas és acél egyr« fejlődő városában kevés hely jutott a DISZ-nek. A kohászati üzemek DISZ-bizott ságának egyik végrehajtóbizottsági ülésén is szóba került az ötlet-. Délután "4 társalgóban mindenki megtalálja a maga szórakozását. Nyomban levelet írtak a budapesti műegyetem építészmérnöki kara DISZ-szervezetének, s kérték, hogy a leendő mérnökök diplomatervként készítsék el az ifjúság háza terveit* Az egyetemről szívélyes hangú* vá­lasz érkezett. Megírták: örömmel vállalják a tervek elkészítését, sőt az egyetem DISZ-fiataljai a nyári szünidőben segítenek is az építkezés­nél. Mindez nagy lelkesedéssel töl­tötte el az ózdi kohászat DlSZ-fia- taljait. A napokban már meg is ér­kezett Budapestről két mérnök a helyszín tanulmányozása végett. Ez­zel megkezdődött a nagy munka. Az öregek is felajánlották segítségüket* A DISZ-bizottságon kiszámolták: 31 munkanapot kell minden fiatalnak társadalmi-munkában dolgozni, hogy felépüljön az ifjúság háza. Nyolcszáz személyt befogadó nagy­terem, klubszobák, könyvtár, tár­salgók, táncterem, tanulószoba lesz benne, valóságos palota épül. A fiatalok megalakították a bri­gádokat, tele vannaK tűzzel, lelke­sedéssel. Horváth elvtárs, a kohászati üze­mek igazgatója, a terv túlteljesíti séből származó összeget felajánlotta az építkezésre. Salaktéglákkal, irá­nyító szakemberekkel segíti az épít­kezést, kommunista vezetőhöz mél­tóan minden erejével támogatja a fiatalok nagyszerű tervének megva­lósítását. Úgy tervezik, hogy az 1958-as DISZ-karnevált már az Ifjúság Há­zában rendezik meg. ÉLETÉBÖi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents