Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

2 Vasárnap, 1956. március 4. özomDaton este a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Taná­csa és a Magyar-Szovjet Társaság diszünnepséget rendezett az Állami Operaházban a magyar-szovjet ba­rátság hónapja alkalmából. A megnyitó díszünnepség elnöksé­gében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gj'ula, Vég Béla elvtársak. Az elnökség tagjai voltak a politi­kai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális életünk képviselői. Ugyancsak az elnökségben foglal­tak helyet a barátsági hónapra ha­zánkba érkezett kulturális küldött­ség tagjai: Ny. V. Melnyikov pro* fesszor, a műszaki tudományok dok­tora, ^ a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a unió i uaomanyos Akadémiája táti Intézetének igazgatóhe lyéttese, a küldöttség h. vezetője A. P. Mereszjev, a Szovjetunió hőse, a Szovjet Békebizottság tagja, K. I. Trapeznyikov építőművész, a művé­szettörténeti tudományok kandidá­tusa, a Szovjetunió építészeti aka­démiája városépítészeti tudományos kutatóintézetének igazgatóhelyettese, V. F. Masztyerova mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusa, a Moszkva területi szovjet mezőgazdasági igazgatóság osztály- vezetője és I. D. Leonov, a lenin- grádi Sz. M. Kirov gépgyártó és ko­hászati üzem marósa, továbbá A. M. Gyuzsev, a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának osztályve­zetője, a magyar-szovjet barátság hónapjára hazánkba érkezett mű­vészeti küldöttség vezetője. Az elnökségben foglalt helyet V. V. Asztafjev, a Szovjetunió magyar- országi nafykövetségének ideiglenes ügyvivője. Megjelent a díszelőadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. A magyar és a szovjet himnusz el­hangzása után Erdei Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Ma­gyar—Szovjet Társaság elnöke nyi­totta meg az ünnepséget. Utána Kris­tóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet, majd A. P. Mereszjev, a Szovjetunió hőse, a Szovjet Béke­bizottság tagja szólalt fel. Az ünnepi beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps, a megjelen­tek hosszasan ünnepelték a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátságát. Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. Az ünnepi est művészi műsorában a hazánkba érkezett szovjet vendég- művészek, továbbá magyar művészek léptek fel. (MTI) Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat esti rádióbeszédének kivonata Ebben az esztendőben nagy munka vár mindnyájunkra, a mező gazdaság minden dolgozójára azokra is, akik fontos ipari tenné kekkel járulnak hozzá a mezőgaz dasági termeléshez — kezdte beszé dét Erdei Ferenc. Azt kell elérnünk, hogy még több kenyérnekvalót, húst, zsírt, tejet, vajat, tojást, cukrot, zöldségfélét és gyümölcsöt ter­meljünk népünk fokozódó szük­ségletének ellátására s hogy a szükséget, vagy hiányt falun, városon egyaránt száműzzük minden fontos élelmiszerben. Ezt tűzte ki célul a Központi Veze­tőség mezőgazdasági határozata és ezt foglalja magában 1956. évi tér vünk. Ennek a célnak az elérése, ilyen célt szolgáló terveink teljesítése azt jelenti, hogy ebben az esztendőben meghaladjuk a tavalyi jó termést. Ehhez a múlt esztendeinél jobb, szervezettebb, előrelátóbb és gazda­ságosabb munka kell. Milyen alapja, feltétele van eddig a tavalyit felülmúló jó termésnek és mi az, amivel ebben az évben szá­molhatunk? Nem könnyíti a dolgunkat, hogy az őszi mélyszántást sem a termelő- szövetkezetekben, sem az egyéni gazdálkodóknál nem végezték el tel­jesen. Hasonló a helyzet a trágyá­zással is. Az is növeli tavaszi gond­jainkat, hogy Őszi gabonavetéseink jórésze későn került a földbe és a sokáig tartó enyhe téli időjárás elle­nére sem tudott úgy megerősödni, hogy minden károsodás nélkül ki­bírja a zord télvégi időjárás viszon­tagságait. Szaporítja a bajt, hogy a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges nitrogénműtrágya csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, tehát nem tudunk minden felerősí­tésre szoruló gabonavetéshez nitro­génműtrágyát adni. A legközvetle­nebb gondunk pedig az, hogy a Kü­lönösen kemény hideg miatt a mé­lyen fagyott talajon a csapadék le­folyása nem lesz könnyű, tehát víz- Veszélyre kell felkészülnünk. Mindezek ellenére nem indulunk roVszabb feltételekkel az idei termés­nek, mint az elmúlt tavaszon. Ellen- Ivezőleg olyan előnyeink is vannak, amilyenek tavaly tavasszal nem voltak. Mindenekelőtt számolhatunk azzal, hogy a leesett csapadék, különösen hó következtében olyan fokú a talaj- nedvesség, amit ha helyes talaj- munkával megőrzőnk, nem kell tartanunk bármilyen száraz ta­vasz vagy nyár károsításától. Hasonlóan nagyértékű tényezője ez- évi termésünk növelésének az a gépi erő, ami ebben az évben mezőgaz­daságunk rendelkezésére áll. Erdei Ferenc hozzátette: a gépek­kel ténylegesen jobban kell bánni és dolgozni a mezőgazdasági gépészek­nek, mint eddig. További komoly té­nyezője a termés növelésének — mondotta — az, hogy ezévóen na­gyobb mennyiségben rendelkezünk gyomirtószerekkel. Lényegesen job­ban állunk a tavaszi vetésű növé­nyek vetőmagjával, mint az elmúlt évben. A jó termés a kezünkben van, jabban, mint az elmúlt esztendőben, de löbbet kell dolgoznunk érte, hogy valóban elérjük és be is takaríthas­sunk. S ebben különösen döntő az, hogy milyen kezdeti lendülettel in­dul a munka már most tavasszal, lit figyelembe kell venni, hogy a ké­sőre húzódó tél és az előreláthatóan lassúbb ütemű kitavaszodás rövi- debbre szorítja azt ez időt, ami •alatt a tavaszi r-i keli vé­gezni, Most tehát LírCnösen előre­látóan és gyorsan kell dolgozni. A legelső, máris nagyon sürgető mun­ka a belvíz levezetése. A halasz­tást nem tűrő feladat most az, hogy a tényleges védekező munka min­denütt megkezdődjék, s különösen hozzálássanak ahhoz, hogy a helyi tanácsok és mezőgazdasági szerveik irányításával a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban és egyéni gazdálkodók területein gon­doskodjanak a csatornák kitisztítá­sáról, a belvíz lefolyásának útjáról. Ehhez a munkához a vízügyi szervek mindenütt kötelesek műszaki segít­séget nyújtani. A következő nagy gond, a kita- rszodás előrehaladtával, az őszi gabonák megvédése minden károso­dástól. Ahol minden szorgos véde­kezés ellenére is kifagyás következ­ne be, ott pótlásról kell gondoskod­ni, 'azonkívül, hogy a vetésterület bizonyos kiegészítésére is szükség van, mivel őszi gabonavetésünk el­maradt a tervezettől. Ki mint \ret — úgy arat, mondja a régi közmondás. A talajelőkészí­tés veti meg az ágyát a növénynek > ez. szakszerűen szólva, azt jelenti, hogy a fejlődő növény életfeltételeit a talaj határozza meg, amelybe kerül. Ez pedig nagyrészt eldől a vetés lőlti talajmunkán. Jó őszi szántás, nyomban a tavaszi pirkadás után sí­rni tózva, boronáivá, erős tömődés esetén kultivátorral fellazítva, szük­ségből tavaszi szántást végezve, a minél korábbi — de nem elsietett — szántás, ezek . a jó vetőágy legfőbb . elemei. Mezőgazdasági termelésünk na­gyobb része még az egyéni gazdál­kodók kezén van. Az elmúlt eszten­dőben derekas munkát végeztek s szorgalmuknak, tennelési igyekeze- üknek nagyrésze van abban, hogy a mindennapi kenyér biztosítása mellett húsban, tejben, tejtermék­ben, zöldség- és gyümölcsfélékben is nagyot javult népünk ellátása a ko­rábbiakéhoz képest. Tudjuk, előfordult, hogy egy-egy területen a helyi szervek értetlen­sége vagy helytelen módszerek al­kalmazása itt-ott nyugtalanította az egyéni termelőket, tudniok kell azonban, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép állama nem tekinti magáénak az ilyen módszereket, hanem határozottan fellép elle­nük. Ml határozottan a termelő- szövetkezetek fejlesztése mellett és természetesen az állampolgári kötelezettségek teljesítése mellett vagyunk, de ellene vagyunk a szervezési elvek eltorzításának és minden törvénytelen módszer al­kalmazásának. Nem áll tehát útjában semmiféle politikai vagy gazdaságpolitikai aka­dály, sőt minden érdeke ahhoz fű­zi, hogy egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztságunk is legjobb tudá­sa, szorgalma és igyekezete szerint termeljen s egyéni gstflálkodóként is érezze termelése fontosságát, biz­tonságát és megbecsülését addig is, amíg el nem szánja magát a terme­lőszövetkezeti gazdálkodásra. # Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben jó eredményt értek el. Terme­lésük összességében meghaladták, túlszárnyalták az egyéni gazdálkodó­két, egész közös termelésükkel bebi­zonyították a szocialista nagyüzem fölényét az egyéni parcellagazdál- kcdc.ssal szemben. Biztosak vagyunk benne, hogy mindazok a termelő- szövetkezetek, amelyek már az el­múlt évben eljutottak a szocialista j"-ero; gazdálkodás magasabb | szintjére s kivívták ennek a fölé­nyét, most nem állnak meg ezen a fokon, vagy mégkevésbbé engedik meg, hogy , gazdálkodásuk visszaes­sék. A termelőszövetkezetek minél nagyobb területen termel­jenek kukoricát, állattenyészté­sünk^ takarmányalapját minden lehető módon növeljék, erősítsék. Termelőszövetkezeteink előtt az a cél lebegjen, hogy mind a régi, mind az új termelőszövetkezetek növény- termelésben és állattenyésztésben egyaránt túlszárnyalják az egyéni gazdálkodókat. A gépállomások vezetőivel és dol­gozóival szemben is nagyobb igénye­ket kell támasztanunk. A gépállo­mások jó munkája most különösen kettőn múlik: a gépjavításén és á szervezeti felkészülésen. Országszer­te azt tapasztaljuk, hogy a kijaví­tott gépek átvétele sokszor felületes, bürokratikus volt, emiatt a javí- tottként átvett gépek egyrészén még sok a javítani valói Arra van szükség, hogy minden általános intézkedés utasítás vagy értekezlet nélkül az összes minőségi ellenőrök és a me­gyei gépállomási igazgatóság műsza­ki _ szakemberei minél több gépet egyenkint vizsgáljanak meg s ezzel érjék el a javítási mulasztások pótlá­sát. Kiemelkedő szerepe van a munka sikerében a mezőgazdaság szakem­bereinek, a mezőgazdászoknak, állat­tenyésztőknek, mezőgazdasági mér­nököknek. Azt várjuk tőlük, hogy erejüket nem kímélve, tudásu­kat felhasználva, minden új is­meret elsajátítására törekedve, úgy harcoljanak a termelés front­ján, mint az orvos a beteg mel­lett, s mint a mérnökök a gyár­ban. Ez az év egyben a második ötéves terv első éve is. Ez évi munkánktól, idei termésünktől tehát nemcsak né­pünk jövőévi biztos és hiánytalan ellátása függ, hanem második ötéves tervünk nagyobb céljai felé is jelen­tős lépéssel kell előrehaladnunk. A tervet teljesíteni, a jó termést el­érni érdeke a m .^©gazdaság minden dolgozójának és törvényes kötelessé­ge a nép állama iránt. De több is ennél. Becsületügyünk ez, a haza iránti kötelesség parancsa. KÜLFÖLDI HÍREK KUJBISEV (TASZSZ). Március másodfkán kísérőivel együtt Kujbi- sevbe érkezett Csu Te marsall a Kínai Népköztársaság alelnöke. BERLIN (ADN). A némex béketa­nács pénteken Berlinben megtartot­ta tizedik teljes ülését. Az ülésen résztvevő nyugatnémet és NDK-beli polgárok megvitatták azokat a kér­déseket, amelyek az általános lesze­reléshez történő német hozzájárulás­ra vonatkoznak. Köss szerződést sclyemgiibótermelésre! ! KtTAOnC HERNYÓ CONOOSm­NEVELÉSEVEI 1SÜ0-20Q0 Ff.JOVfOElE* ÉRHETŐ El. l ÉSEOíUAlVU CUBO á<U KC.-XENT 3? SO fi ül. OSZTÁLYÚ 3 fi. Hitóis&iU a tétáb... Lapunk február 12-i számában „Egyházi „bonyodalom“ Bükkzsér- cen“ címmel karcolatot közöltünk, amelyben a „felsőbp fórum** hoz­zájárulása nélkül szemére vetettük Túri Sándor plébános úrnak, hogy háládatlan a betlehemi tehenek leszármazottjaival szemben —nem akar hajlékot adni a plébánia üres istállójában a helyi termelőszövet­kezet jószágainak. Mindezt pedig azzal indokolta —• megerősödvén a „felsőbb fórumtól“ kapott instruk­ciók által —, hogy abból — már­mint a tehenek befogadásából •— csak " bonyodalom származnék. S úgy látszik, az egyébként jám­bor, de ezúttal vádló tehéntekinte­tek nyugtalan éjszakákat idézhet­tek elő a plébános úr lelkiismere­tében, mert annak egyensúlybaho- zására olyan nemes dolgot csele­kedett. hogy az majdan bizonyára a javára íratik. Az történt, hogy február 24-én cirkuszosok érkeztek a faluba. Ti­zenkét darab lovuk számára ideir- lenes lakást kerestek — s csodák csodája! a plébánia istállójában ta­láltak is. És még bonyodalom sem lett belőle! Sőt még a „felsőbb fó­rum11 jóváhagyását sem kellett kérni! Hát ez eddig rendben is volna, csak most azt nem értjük, m'ért különbek a cirkusz lovai a terme­lőszövetkezet teheneinél? Az igaz. bogy pozíciójuknál fogva van némi különbség köztük a ranglistán, mi­vel ritkaság a magái\számmal fel­lépő és jobb elülső lábával púk* kedliző tehén... dehát mégis, tes­sék csak arra gondolni, hogy az elsőség a teheneket illeti, meri a lónak manapság nálunk már nines jövője. Vagy talán épp ez keltette a plébános úrban a szimpátiád?..» Ismeretes ugyan, hogy sok em­bernek megvan a maga kedv:.nc állata: egyiknek az öleb, másiknak a papagály, a harmadiknak az an- góramacska. A tisztelendő úrnrk pedig ezek szerint a cirkuszi ló; különösen abból a célból, hogy fel­használja őket a termelőszövetke­zet elleni nyílt tüntetésre. De mivel nem akármilyen lo­vakról van szó, hadd jegyezzük meg, hogy ez az eljárás sérti c *cir­kuszi lovak önérzetét, mert „mű­vészi*’ felfogásukkal nem egyeztet­hető össze ilyenfajta alkalmaztatá­suk. Mennyivel egyszerűbb lett volna valamelyik — a cirkusz po­rondján körbenyargaló — sárga vagy deres nyakába akasztani egy táblát ezzel a felirattal: Én, Túri Sándor plébános, a termelőszövet­kezet ellensége vagyok! Igaz, a produkció nem aratott volna valami nagy sikert, mert ezt ló és tábla nélkül is tudják a bükkzsérciek. (csala) Ötéves a Csehszlovák Kultúra öt évvel ezelőtt alakult meg — a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény alapján — a budapesti „Csehszlovák Kultúra* a pragai .Magyar Kultúra“ létrejöttével egy- idpben. Az intézet feladata, hogy to­vább erősítse a csehszlovák és a ma­gyar nép baráti kapcsolatát. Ezt a célt szolgálta az a csaknem 1000 kulturális akció — zenei és iro­dalmi est, filmvetítés, ankét, kiállí­tás —, amelyet a „Csehszlovák Kul­túra,, az elmúlt öt évben rendezett tudományos és kultúrális intézmé­nyekben, üzemi klubokban, MSZT- és DISZ-szervezetekben és iskolák­ban. 1955-ben 180 rendezvényen 300 ezer magyar dolgozó vett részt. A csehszlovák játékkiállításnak 80.000, az üvegművészeti kiállításnak pedig 20.000 látogatója volt. Üzemekben, kultúrotthonokban és iskolákban 170.000-en nézték meg azt a 95 fil­met, amelyet az intézet a múlt év­ben juttatott el hozzánk. A kölcsönös megismerést, együtt­működést és a szoros kapcsolatok kiépítését szolgálta a többi kiállítás is. Csehszlovákia életét és kultúiáját mutatta be ,,A Csehszlovák Köztár­saság 10 éve“, „A csehszlovák sport“, „A csehszlovák képzőművészet“ és az „Antonin Dvorzsák élete és mű­vei* című kiállítás. Több magyar mű­vész és szakember számolt be az in­tézetben csehszlovákiai tanulmány- útjáról. Az intézet egész sor kultúrális rendezvénye szerepelt vidéki váro­sokban és falvakban is. A Csehszlovák Köztársaság ma­gyarországi nagykövetsége és az in­tézet közös kiadásában harmadik éve jelenik meg az Uj Csehszlovákia cí­mű tájékoztató képes folyóirat. Ál­landóan emelkedik az érdeklődés az információs szolgálat és a nyelvtan­folyamok iránt is. Az idén 300 hall­gató részvételével indítottak cseh és szlovák nyelvtanfolyamot kezdő és haladó fokon. Az intézet további munkájában is támaszkodhati'k népünk egyre foko­zódó érdeklődésére Csehszlovákia iránt, minden akciója a jövőben is s^élyes fogadtatásra és nagyszámú közönségre talál a magyar dolgozók körében. Érdekes Mint a vidia — de olcsóbb A vidia név a „wie Diamant“ (mint a gyémánt) rövidítése azt je­lenti, hogy ez a fémötvözet ke­mény, mint a gyémánt. Most si­került olyan anyagot előállítani, amely kemény, mint a vidia, de sokkal olcsóbb. Az új anyagból készült forgácsoló szerszámot ke­ramikus lapkának nevezik. A Vas­ipari Kutató Intézetben állították elő házi nyersanyagból, alumini- umoxidból. A porrá őrölt alumi- niumoxidot magas hőmérsékleten zsugorítják, így kapják meg azt a kemény, hőálló kerámikus lapkát, amellyel az acél is megmunkálha­tó. Élezése ugyan' körülményes és csak gyémántszemcsés korongon lehetséges. Viszont a szakértők sze­rint újraélezésre egyáltalán nem lesz szükség, hiszen sorozatgyár­tás esetén egy kerámikus lapka önköltségi ára mindössze 30 fillér ^efz; Többe kerülne tehát a köszö­rüléssel járó időveszteség, mint az új kerámikus lapka. A kerámikus lapka felhasználása nagymennyi,* ségű keményfém megtakarítását teszi lehetővé. A1 u in inium*villnmnc A Ganz Vagongyár­ban aluminiumvilla- mossal kísérleteznek. Ha a kísérlet beválik, hamarosan sor kerül sorozatgyártásra is. Az aluminiumvillamos mo­torkocsijának súlya 14 tonna lesz, az eddigi motorkocsik 17 tonna súlyával szemben. Az aluminiumvillamos költségesebb, mint a többi villamos-motor­kocsi, de ez a költség­többlet hamarosan megtérül. Ugyanis a kisebb súlyú kocsi ke­vesebb áramot fogyaszt és amellett a pályát is kisebb mértékben ron­gálja. Vizkenésü csapágyak . i Va£°n£yár mérnökei újabban úgynevezett vízkenésű csap­agyakkal kísérleteznek. Természetesen fémalkatrészek esetében vizet nem hasznaihatnak kenőanyagként, ezekre a víz károsan hatna. Kivá- loan beválnak azonban a műanyagból készült csúszó alkatrészek eseté- textilbetetes műgyanta csapágyak például nemcsak kitűnően üködnek, de olyan nagy terhelést is elbírnak, amely bronz csapágy ak­nai megengedhetetlen lenne. A vízkenésű csapágyak bevezetése nemcsak nagymennyiségű színesfém megtakarítását teszi lehetővé, hanem az ed- flig hasznait olaj- es zsírtartalmú kenőanyagokat, valamint különböző draga tömítőanyagokat is. Szállítható lakóházak traktoristáknak A poznani vasúti műhelyben el­készült az első 50 darab szállítható lakóház néhány lengyel gépállo­más számára. A szállítható nyári házak lehetővé teszik, hogy a trak­toristák közvetlenül a munkahe­lyen telepedjenek le. Egy-egy ilyen ház nyolc férőhelyes és tehergép­kocsin szállítható. A házban ké­nyelmes ágyak, mosdó és takarék­tűzhely van, sőt beépített akkumu­látor még villanyáramot is bizto­sít. A poznani vasúti műhely dol­gozói vállalták, hogy idén további 150 szállítható lakóházat készítenek a lengyel gépállomások számára,-Az operakazi diszünnépséggel megkezdődött a ttiagyar-'szovjet karátság kónapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents