Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
Hogyan foglalkozott a termelés kérdéseivel a DIMUVAG Gípgyár pártértexezlete ? Gáspár Margit élménybeszámolója Miskolcon 1DP, BORSOD-ÁBAü:r-Z£lHÉ>LÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA All. évfolyam 45. sz'-un ARA 50 RTl I RR Miskolc. 1956 február 22, szerda RíSZKP XX. keügresszesának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960 as népgazdasáife]leszlési Mik stéves tervéről IS. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója . , Moszkva (TASZSZ) Február 21-én Moszkvában a nagy Kreml palotád ban folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Partja XX. kongresszusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pontra: Az SZKP XX. kongresszu- sanate a Szovjetunió 1956—60-as „népgazdaságfejleszteni hatodik oteves. tervéről szóló irányelveidre. Az elnöklő í. G. Kebin Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi nísztertanácsa elnökének adta át a szót. A küldöttek és vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgattélc az egész délelőtti ütésen át tartó előadói beszédet, amelyet több ízben lelkes helyesléssel szakítottak meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének nincs nagyobb elismerése, mint a néptömegek határtalan bizalma és támogatása Beszámolója elején N. A. Bulga- nyin ismertette az ötödik Ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresz- 6ZUS óta eltelt időszak alatt megtett. — Az előadói beszéd — mondotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista-leninista elmélet igen fontos kérdéseit, a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymásmelleit élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését. N. A. Bulganyin ezután így folytatta: — Lenin és a leninisták számára a marxista elmélet sohasem dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt. A Központi Bizottság beszámolója e lenini követelmények szempontjából példája a marxizmus—leniniz- mus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind pártunk, mind a testvéri kommunista és munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük yan. A Központi Bizottság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű programját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ügy, pmelyért harcolunk a kommunizmus ügye diadalmaskodni fog és az, hogy p Központi Bizottság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg e vonal helyességét, e munka termékenységét, pártunk gránitszilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években a2ért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat. A pórt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus —leninizmus szellemével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntésében, akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hozott. A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól óvja meg a pártot és biztosítja számúnkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javával, nagy hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győzelmes kommunista építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékenységének nincs nagyobb elismerése, mint a nagy néptőmegeknek ez a határtalan bizalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem szabad megszédülnünk a sikerektől, nem szabad önelégültségbe és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a néphez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk. Hazánk «agy lépéseket tett előre a kommunizmusba való átmenet útján N. Ai Bulganyin ezután rámutatott a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésében elért nagy sikerekre, amelyék a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervezőmunkájának eredményeként jöttek létre: ,yA párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük és sok fontos mutatószám szerint túlteljesítettük". „A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink és technikusaink mun- kaaktivitására támaszkodva, az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése akárcsak az előző ötéves tervben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődés^ alapján történt; a nehézipar termelése nagyobb mértékben nőtt, mint ^mennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták és ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményeképpen 1055-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek.” „Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk el kulturálisépítés területén. Alapjában teljesítettük a XtX. pártkongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köz- társasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban, főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építőmunkában. Megnövekedett tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővültek és megszilárdultak a szovjet tudósok kapcsolatai más országok tudósaival.” N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi for-» galma majdnem kétszer akkora volt, mint az 1950. évi. A népi demokra* tikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a 19 és fél- mllliárd rubelt, az 1950. évi 10.Ö milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert az „Amerikai Egyesült Államok és nyomáséra több nyugaterrópai ország is megkülönböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése célja ból”. Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számára való eladása és szovjet áruk vásárlása iránt. így, ezekkel az or szagokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növekedett. „Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete. Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nemcsupán a gazdasági és kulturális építőmunkában ért el kimagasló sikereket, hanem békeszerető külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott harcban is. A szóbanforgó idő alatt még jobban összeforrott és megszilárdult a nagy szocialista tábor.” „Az ötödik ötéves terv teljesítésének: eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátainkat: a szocialista tábor országainak dolgozói és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommu- nista párt, élén lenini központi bizottságával, lelkesít és vezet.” Minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük a fermelőeszköa&Ök és a közszükségleti cikkek termelését „Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődéséinek új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt. A szocialista terv- gazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tüzzük magunk elé. A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőforrásai és ami különösen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már elsőrendű nehéziparral rendelkezik. Minden feltétel (megvan ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelőeszközök, hanem a 'közszükségleti cikkek termelését lis. Jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdagságot és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében.” N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv főfelada- toit: „A Szovjetunió hatodik ötéves ■népgazdaságfejlesztési tervének főfeladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazda- sági termelés gyors, fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük ei.” N. A. Bulganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában. Megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd így folytatta: „Míg Q XIX. század, elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század a villamosság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában. Aí atomerő békés felhasználóban a Szovjetunió a többi ország előtt halad A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát nekünk, kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatában.1’ N. A; Bulganyin rámutatott arra, hogy az atonierő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezetőhelyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk.“ A hatodik ötéves terv megvalósítása fontos szakasz lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatainak Távlratváltás a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kíiiiigymiitisz ere Bűzött a magvar—szovtet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója ajkaiméból V. M. MOLOTOV elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének Moszkva. Engedje meg külügyminiszter Elvtárs, hogy a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és személy szerint Önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, amely új tartalommal töltötte meg a magyar és a szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőséggel bir a magyar nép számára. Népeink testvéri szövetsége —% amely a szerződés ^megkötése óta egyre szorosabbá, gyümölcsözőbbé válik és amely a magyar nép szabadságának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munkájának fontos feltétele —- lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus ídlencszáz milliós táborának, amelynek szüntelen fejlődését rokonszenvvel nézik az egész világ békeszerető népei. A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösztönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának munkájából, hazafias feladatának tekinti, hogy híven a magyar-szovjet barátsági szerződéshez, szüntelenül erősítse népeink testvéri barátságát és fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. t? BOLDOCZKI JÁNOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest. Fogadja Miniszter Elvtárs, szívből jövő köszönetemet az országaink közötti baráti viszony fejlőd ését és megszilárdítását elősegítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából küldött jókívánságaiért. A szov jet nép örül a szocialista társadalmat építő és a népek közötti béke noeTSzilárduiásához jelentősen hozzájárul testvéri magyar nép sikereinek. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fejlődjék és erősödjék a szovjet és a magyar nép javára, az általános béke érdekében. V. MOLOTOV. megoldásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rövid idő alatt a békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista országokat;.” N. A. Bulganyin hangsúlyozta* hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség, mint amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont „a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában a jelenlegi szakad sajátosságát adja az is hogy a háború előtti időktől eltérően, hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot* amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrendszer, a szocialista és a kapitalista Világrendszer békés gazdasági versengése folyik.” N. Aj Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szuverén OT-szagai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. „Ennek az együttműködésnek a területei kitéri* jedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legésszerűbbén használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperációját* kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasztalataikat stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságok tói, n munkanélküliségtől és a kapitálist« rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének. A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a másodig világháború eredményeként országok egész sora vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen összeomlását Lenin oly világosan előre látta. A Szovjetunió é® az egész szocialista tábor ilytnódon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésének tág (Folytatás a 2. oldal on.)
