Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
í IWAIilACfAlWtóíi G Szerda, 195& február 22. u .'V. I. Hniganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom összes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirágozhassanak.11 „A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, 'hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert ez a haladóbb.“ Gigászi tervek a termelés fejlesztésére, a jóiét növelésére N. A. Bulganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötben fokozniuk kell a húsáruk, zsiradékok, tejtermékek, haláruk, cukorfélék és édesipari gyártmányok, valamint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építeni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak több mint másfélszeresre kell növelniök a lábbelik és a konfekciós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok kell a lenszövetek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagy mértékben kell kifejleszteni a műrost és a szintetikus rost gyártását, A műszaki fejlesztés elszakíthatatlan kapcsolatiban áll a villamosítással A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. — A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással s elsősorban a gép- és berendezés-állomány állandó tökéletesítésében, a legkorszerűbb gyártási technológia bevezetésében, a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és atomatizálásának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhasználásában, mindennek eredményeképpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásának szüntelen növelésében jut kifejezésre. N. A. Bulganyin rámutatott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az atomatizálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére és a szocializmus feltételei között elősegíti a dolgozók műszaki-kulturális emelkedését. Ezenkívül az automatizálás biztosítja a termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkentését, ugyanakkor fokozza a termelőfolyamatok megbízhatóságát és folytonosságát. A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új gépek, felszerelések, anyagok és más készítmények minőségét, törekedni kell arra, hogy e készítmények megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak, az elavult gépeket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a termelésből és újakkal kell helyettesíteni. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Bulganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába. Bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokkal, helyesebben kell területileg elhelyezni a tudományos kutatóintézeteket és a főiskolákat, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy közelebb kerüljenek a termelési bázisokhoz. „A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, mérnököknek és technikusoknak, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet és a gazdasági szervekre, a tudósokra, a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az ésszerüsí- tőkre és a feltalálóikra. Mindenkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét.“ Egymillió 650 ezer traktort kap a szovjet mezőgazdaság A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelésének a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. A szemestermények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetés- területe legalább 28 millió hektárra növekedjék. 11 milliárd púd szemestermény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestearmóny biztosítását a jószágok takarmányozására. A lentermelés több mint egy- harmadával, -a gyapottermelés több mint 50 százalékkal fog emelkedni. A terv a cukorrépa termelés jelentős kibővítését is feladatul tűzi ki: Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej- és egyéb szükségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. „A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el á különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül egymillióhatszáz- ötvenezer traktort kap majd (tizenöt lóerős traktorokra átszámítva), továbbá ötszázhatvanezer gabonakombájnt és sok más gépet”. Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves terv-időszak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és traktorállomá- sok villamosítását. Ezzel kapcsolatban az ipar kötelessége az, hogy növelje a gazdaságos és megbízható elektromos-hajtású gépek gyártását a mezőgazdaság számára. A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedést tett a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. Nagyjelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban felelőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kolhozokban végzett munkáért: Országunk ot és félmilliós szakember-hadsereggel rendelkezik A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok dolgozói a mezőgazdasági szakemberek hatalmas tömegei legsa- játabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött feladatot, a mezőgazdaság rohamos fejlesztését és minden lehetőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatainak -határidő előtti teljesítéséhez. N. A. Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervek szerint 8100 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis 3 és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vettek közel 6500 kilométer hosz- szúságú új vasútvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállítás mennyisége több mint kétszeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsiszállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik. Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel. Ez az összeg nagyobb, mint a negyedik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve. N. A. Bulganyin részletesen foglalkozott a munka termelékenységének további emelésével és a termelés gazdaságosabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozásának. A rpunka termelékenységének emelkedését a hatodik ötéves tervben főképpen azok az átfogó intézkedések biztosítják, amelyek révén az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építkezéseknél és a népgazdaság más ágaiban meghonosítják a korszerű új technikát és ennek alapján emelkedik a munka technikai ellátottsága. A munka termelékenységének emelésében komoly szerepet kell betöltenie a normamegállapítások és a munkaibérek rendezésének. Az irányelvek tervezete szerint a hatodik ötéves tervben legalább tizenhét százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés és a vasúti szállítás önköltségét, a kereskedelem forgalmi kiadásait, ami öt év leforgása alatt összesen ötszáz milliárd rubel megtakarítását jelenti; éüe&.Jerv folyamán 65 százalékkal Jggll ^emelkednie. Ez azt jelenti, hogy a hatodik ötéves terv utolsó. léiben — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 19áör'ben és 5.3-szor akkora, mint IstfKHbein, a háború előtt. — A hatodik Ötéves terv legfontosabb feladatai az ipar területén abban állanak — folytatta N. A. Bulganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ásványolajipar, a szénbányászai és a vegyiipar fejlődését, biztosítsuk az erőműépítés mindent megelőző ütemét és a gépgyártásnak, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, kovácsoló és sajtológépek, automatizálási berendezések és műszerek gyártásának gyors fejlődését. A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villany- energiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat- Németország együttvéve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyers vasat, 68 millió 300.000 tonna acélt, 52 millió 700.000 tonna hengerelt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal, a kőolajtermelést 91 százalékkal, a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesztéséhez. Űj olajlelőhelyeket fedeztek fel és kezdtek kiaknázni. Ennek eredményeképpen az ipari kőolaj tartalékok a háború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ban az ország egész kőolajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga-melléken kell nyerni. A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos erőművek kapacitásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, addig a villamosenergiatermelést 88 százalékkal kell növelni. A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején 2.7-szeresre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molotovi és a votkin- szki vízierőmű építését s ezenkívül megkezdik a szaratovi, a csebokszari és az alsókámai vízierőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán, a bratszki és a Jeniszejen a krasznojarszki, amelyek mindegyikének kapacitása 3 millió 200.000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áramszolgáltató rendszert létesítenek, megvetik a középszibériai egységes' áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek össz- kapacitása 2—2.5 millió kilowatt. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előznie fejlődésében a többi iparágakat, ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint 80 százalékkal növelik. A gépgyárakat rövid idő alatt új, nagytermelékenységű berendezéssel kell ellátni, forgácsológépekkel, kovácsoló- és sajtológépekkel, automata és félautomata gépsorokkal. Az automata és félautomata gépsorok gyártása, az önműködő üzemrészek és gyárak berendezéseinek gyártása körülbelül ötszörösére növekszik. Ki kell dolgozni a 2—3000 kilowattos gőzturbinák terveit és meg kell kezdeni a turbinák gyártását. A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről, a fa- és papíripar, valamint a falfeldolgozó ipar fejlesztéséről beszélt. — A hatodik ötéves tervben — folytatta N. A. Bulganyin — meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk előre a kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásában. Ehhez minden feltétel megvan. Az élel- *n«S0erfpari dolgozóknak nagymértékN: A: Bulganyin ezután rátért a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését érintő kérdésekre. A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem vdőban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg hatvan százalékkal növekszik: A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy harminc százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább negyven százalékkal lesz magasabb. N. A. Bulganyin emlékeztetett azokra, a dolgozók életszínvonalának további emelését és a munkakörülmények javítását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsony fizetésű kategóriák munkabérének emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, a nyugdíjellátás gyökeres javítására, stb. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem kiszélesedésének, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakásépítés előtt is. Tervbe vették a népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. „A középiskolák X. osztályát öt év leforgása alatt 6 millió 300 ezer ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi.” „Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt ós félmilliót meghaladó létszámú szakember-hadsereggel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat, büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A főiskolák és a középfokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. Tervbevettek négy millió, vagyis majdnem ugyanannyi szakember kiképzését, mint amennyit a két előző ötéves terv keretében képeztek ki. A főiskolákról a hatodik ötéves terviben több mint 650 ezer mérnök kerül ki az ipar, a közlekedés és az építkezések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik ötéves ^ervben főiskolát végzett szakembereknek. Komoly figyelmet fordítanak a tudomány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáció, továbbá az atomerő békés felhasználása. N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag előírt intézkedéseiről és a közegészségügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elosztásának kérdésével. „Éppen úgy, mint az előző ötéves tervekben — mondotta —, most is a keleti területek gazdaságát kell. a leggyorsabb ütemben fejleszteni,' Itt óriási szén, bauxit, vizienergia, fa* vasérc, színes- és ritkafém-készletek, vegyi nyersanyagkészletek összpontosulnák. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékék beruházása több, mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházásainak körülbelül felét teszik ki“. Az ország keleti részén biztosítani kell a Gzemestermény-termelés továbbfejlesztését. Különösen nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása terén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sokoldalú, általános fejlesztése és megerősítése. Adva van a szükséges feltétel valamennyi szövetséges köztársaság szakadatlan gazdaságii politikai és kulturális fejlődéséhez; „Legyen a hatodik ötéves terv a szövetséges köztársaságok további gazdasági és kulturális virágzásának ötéves terve”; A marxizmus—lenmfesmis tanai világítják meg utunkat a fényes Jövő, a kommunizmus felé Beszámolója befejező részében N. A Bulganyin rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sokezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelő-tapasztalatait: „Országunk dolgozói az irányelvek tervezetének megvitatása során feltárták a népgazdaságunk mélyén rejlő újabb nagy tartalékokat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutatták az utat egész munkánk további megjavításához. N. A Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terve nemcsak belpolitikailag, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagy alapítója előre látott: a szovjet állam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetére, az emberiség történelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával“. „A Szovjetunió gazdasági építésének grandiózus tervei — mondotta N. A. Bulganyin — gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, ideológiánkból fakadnak, minden ország, minden nép közötti tartós béke és barátság ideológiájából.“ A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi -feszültségben bizonyos enyhülés következett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdítására.” N. A. Bulganyin rámutatott arra* hogy a Szovjetunió továbbra is »következetesen és hajthatatlanul folytatja a békés egymásmelleit élés lenini politikáját«. — Még jobban erősíteni fogjuk testvéri kapcsolatainkat és barátságunkat a népi demokratikus országikkal — folytatta N. A. Bulganyin? — Míndannyiunk közös érdekében bővítjük együttműködésünket. Továbbra is olyan politikát folytatunk? amelynek célja kapcsolataink megjavítása az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és más országokkal. Fejleszteni és erősíteni fogjuk baráti együttműködésünket az Indiai Köztársasággal, Burmával? Afganisztánnal, minden olyan állammal, amelynek érdeke a béke fenntartása és megszilárdítása, a kereskedelem sokoldalú fejlesztése és a kölcsönös előnyök elvének betartása alapján bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat minden országgal. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a kitűzött feladatok becsületes elvégzéséhez minden feltétellel és lehetőséggel rendelkezik. Beszámolója végén kijelentettes — Hős munkásosztályunkat és dicsőséges kolhozparasztságunkat, kiváló értelmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége forrasztja össze, alkotóenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált és bölcs vezetője van, mint a marxizmus—leninizmus nagy és halhatatlan tanításával felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja meg utunkat a fényes jövő: a kommunizmus felé; (MTI) Ä% SZKP XX* kmsgrem&usának február 21»i esÉM ülése Moszkva (TASZSZ) Az SZKP 2CX. kongresszusának február 21-i esti ülésén, amelyen J. A. Furceva elnökölt, megkezdődött a vita N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió 1956—1960. évre szóló halódik ötéves népgazdaságfejleszté- si térve irányelveit ismertető beszámolójáról. A vitában felszólalt M; A: Jász* nov (OSZSZSZK), K. T. Mazurov (BSZSZK), N. I. Beljajev ((Moszkva); A vita folytatódik. (MTI) Magyar—olasz áruQsereforgalml és fizetési megállapodás A miagyar és olasz kormány megbízottai között az utóbbi hetekben kereskedelmi és pénzügyi tárgyalások folytak. A barátságos légkörben í lezajlott tárgyalások eredményeként magyar-olasz árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá Budapesten: A megállapodás a két ország közötti árucsereforgalom jelentős növelését irányozza elő. Olaszország — többek között — textilipari alapanyagokat, vegyipari és nehézipari gyártmányokat, hengerelt árut, golyóscsapágyat és iéligyümölcsöt szállít Magyarországnak. Magyarország többek között szerszámgépe* két és egyéb nehézipari gyártmányokat, elektromos készülékeket? műszereket, különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeket, továbbá vegyi cikkeket szállít Olaszországnak. (MTI) = A Szovjetunióban járt mező* gazdasági küldöttségek tagjai részére baráti találkozót rendez február 23-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel az MSZT Déryné utcai klubhelyiségében az MSZT ós a mezőgazdasági igazgatóság:
