Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

FSZAKMAGYAROBSZÄG Éljen dicső pártunk, a magyar nép elismert és kipróbált vezetője J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolvam 27. sz*in 4 p a ah im I i?t> m Miskolc. 1»f>6 leírnál* t. szerds A szabadság világító tornyai A magyar sajtó napját ünnepeljük ma. Tizennégy esztendeje, 1942 február 1-én jelent meg először a szabad forradalmi gondolat fáiklyamvője, a kommunista várt lapja, a Szabad Név. Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc a párt akkori vezetői, a munkásmozgalom későbbi mártírjai szerkesztették. Vérzivataros időkbent a Szovjetunió ellen viselt vablóháborű ideién, halálos veszélyben, halált megvető bá+orsáo- gal írták és szedték ki minden betújét. Minden sorát, minden útmuta­tását úgy szomjazták a fasizmus által fojtogatott munkások, parasztok, mint az életet adó forrásvizet. A lap zászló lett, a forradalmi gondolat, a véres rablnháborű elleni karc lobogója. Ez a lobogó lelkesítette azokat, akik nem akartak németbérenc, horthysta tábornokok seregében banditaháborúban pusz­tulni;. azokat, akik szabotázsokkal tiltakoztak az ellen, hogy áruló sir serahadak gyárainkat Németország ba hurcolják, azokat, akik nem akar­ták, hogy szétbombázzák házainkat, akik fegyvert ragadtak a gyermek­es asszonyptrilkosok zsoldos seregei ellen. A Szabad Nép a fasizmus el­len egtiségbe tömörülő tömegek harcának, a népfront-gondolat hordo­zója lett. Nem váratlanul, előkészületlenül nem elődök és előfutárok nél­kül született. A kommunista sajtó kezdettől fonva haladó hagyományé­nak tekintette Petőfi, Kossuth, Táncsics, Ady Endre írásait• közel­állónak és harcostársnak ez olyan merészen igazat szóló publicistáidat, mint Móricz Zsigmond és Bálint György. fje a kommunista párt tudta, hogy a kapitalizmus és különösen a, 1/4 fasizmus éveiben lehetetlen az igazságot minden összefüggésé­ben megmutatni, a politikai igazságtalanságot polgári, legális újságban teljes egészében leleplezni. A kommunista párt örökösének tartotta ma­gái mindazoknak a haladó-forradalmi eszméknek, mindazoknak a küz­delmeknek, amelyeket Kossuth, Petőfi. Vasvári a sajtószabadságért vív­tak. Igaznak, megcáfolhatatlannak tekintette Petőfi mondását: „Logi­kailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége sza­baddá *»rmi a sajtót. A-f. fm-pu tenni, ho1nav H kell vívnunk a s-y*- tószabadságot és ha lövöldöznek, isten neki: ki várhat ennél szebb halált”. De a párt ismerte Lenin útmutatását a sa i ásza bad sä <7 relativi­tásáról a polgári társadalomban. „A pénz hatalmára alapított társada­lomban, amelyben a dolgozók tömegei koldusok és maroknyi gazdag lopja a napot, nem lehet valóságos és tömeges „szabadság“. ... A pol­gári {ró, művész, színésznő szabadsága csak leplezett, vagy képmuta­tóan álcázott függés a pénzeszsáktól, a megvásárlótól, attól, hogy va­laki kitartja őketu — tanította Lenin. . ^ h« igazi szabad, polgári függéstől mentes sajtót nem lehetett legálisan létrehozni a viszonylagos demokrácia, a polgári demokrácia napjaiban, az úgynevezett polgári sajtószabadság idejében, teljesen vi­lágos volt> hogy a fasizmus sötét navjaiban csak illegális kommunista lap hirdetheti az igazságot, a forradalmi harcot. A magyar, illegális hommttnista sajtónak olyan példaképei voltak, mint a forradalmi „Iszkra“ s a „Pravda“, amelyet Sztálin „az orosz proletariátus későbbi dicső győzelmei előhírnökének“ nevezett, s amely napjainkban szintén Sztálin szavai szerint ..fennen hirdeti Lenin parancsolatait és fennen hordozza a proletariátus kommunizmusért vívott forradalmi harcának zászlaját!*. A magyar illegális kommunista sajtónak olyan előfutárai vol­tok, mint a Vörös Újság, a 19-es Tanácsköztársaság eszméinek szószólója és harcostársa; a Kommün. a Gerö-csoport kiadványa: mint a Kommunista, amely leleplezte Sallai Im+e és Fürst Sándor gyilko­sait, küzdött Rákosi elvtárs életéért. Az illegális Szabad Nép, „a sza­badság világító tornya" — ahogy első vezércikkében szerkesztői nevel­ték — ezeket a hagyományokat felhasználva, büszkén kiáltotta ki a KAfP jelszavát: „Szabad Nép, szabad országban*“. S 1944 szentemben számában kemény szóval hirdette: „Csak a munkásság fokozódó ha-ca, sztrájk, szabotázs kényszerítheti Uorthyékat fegyverszünet kérésére, csak a munkásaktivitás szervezheti meg a nemzet németellenes erőit döntő rohamra*. A kommunista párt sajtójának ügye a szovjet hadsereg segítsé­gével diadalt aratott. A jelszó valóság lett, a szabad országban legáli­san szólalhatott meg a Szabad Nép, amely ettől kezdve az igazság szó­szólója, a haladás, a nép ügyéért, jólétéért, a szocializmus felépítéséért folytatott harc nyílt fóruma. A Szabad Névnek, a kommunista sajtónak hatalmas jelentősége veit a különböző polgári pártok, a bnrzsoá és szociáldemokrata eszmék leleplezésében, az ellenforradalmi összeeskü­vések szétzúzásában. A Szabad Nén és kommunista laptársai — köz- tük az Eszakmagyarország is — szervezték és lelkesítették a. három­éves és a? első ötéves tervért megindult munkaversenyt. A párt sajtó­jának segítségével értük el az első sikereket a falu szocialista átszer­vezésében. A pártsajtó részese pártunk nagyszerű diadalainak. A kommunista lapok harcos, bíráló szava segíti a dolgozók kez­deményezéseit — azokat a kezdeményezéseket, amelyek városon és fa­lun a párt további győzelmeinek zálogai. A várt sajtója az igazság hirdetője. Bármit állítsanak a kapita­lista^ hazugságot)grogok, bármilyen ráaalmakat kürtöljön is a in- lágba a háborús uszító „Szabad Európau és az „Amerika Hanoja", a mi sajtónk mindig az igaz szó bainóka, a dolgozó nép iinvének harcosa volt és az is marad. Az ioazat írtuk, nemcsak a valódit. Igyekszünk megismertetni haladásunk előbbrevivőit és kerékkötőn, s nanról napra bebizonyítjuk a párt igazát Ehhez nyertük meg az egyszerű dolaozok ezreit levelezőinkül szem előtt tartva Lenin tanítását: „A lap akkor lesz eleven is életképes, ha öt vezető és állandóan író irodalmár mel­lett — ötszáz és ötezer nemhivatásos munkatársa lesz". Az Eszakmagitarország kis egység a kommunista, sajtó seregében, de a párt sajátos feladattal bízta meg. Nehézipari bázisaink, szocialista új városaink munkásait, a borsodi falvak dolgozó parasztjait kell a szocializmus felépítésére mozgósítania. Sok a tennivaló még, hogy a lav közelebb kerüljön a dolgozók­hoz. Még mélyebbre kell ásnunk a jelenségek humuszába, még harco­sabban% s még szívhez, értelemhez szólábban, még tisztább, világosabb nyelven kell hirdetnünk pártunk igazát. De büszkék lehetünk — s vagyunk is — a magyar sajtó s lapunk eredményeire. Levelezőink, olvasóink véleményei, szóban és írásban azt bizonyítják, hogy neves olvasótáborunk mondénok érzi lapunkat Ha bíráltok is, mint magukét bírálják, de védik, oltalmazzák az ellensé­ges ócsárlás ellen. Még több segítőkész bírálatra, még több kiállásra van azonban szükség a párt Ionjai mellett. Minél több új munkáslevélre, sok új olva­sóra, barátra. Olyan levelezőkre, mint Fehér Ferenc, Daragó Miklós, Országhegyi Ernő és Szádeczki István elvtárs. Sikereket, új diadalokét ünnepelünk ezen a napon, a sajtó hű olvasóinak és munkatársainak ünnepén. Sok újabb sikert és még több diadalmas harcot ktvánpvk valamennyi magyar laptársunknak s még több örömöt cikkeink, újságjaink révén olvasóinknak a magyar sajtó napján. —*« —«* VTÁ^ LE VECEZOINK ÍRJA K Miért lettem levelező? A kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet agronómusa vagyok. Elha­tároztam, hogy a jövőben, termelőszövetkezetünk eredményeiről, az itt felmerült problémákról rendszeresen értesítem levelekben az Észak­magyar or szagot. Egy érdekes megfigyelés adta számomra azt a taná­csot, hogy a pártsajtó levelezőjévé váljak. A termelőszövetkezet köz­gyűlésein és több beszélgetés során egyes fontos problémák megvilá­gításánál, mint például a munkaszervezés, a terméseredmények foko­zásával kapcsolatos kérdéseknél — mindig akadt a tanok között olyan, akj javaslata megtételekor utalt a pártsajtó egyes cikkeire. így jöttem rá. hogy milyen fontos szerepe van a mi életünkben is a pártsajtó írásainak. Ezért határoztam el, hogy a jövőben nemcsak a mi termelő- szövetkezetünk, de a Bodrogköz más termelőszövetkezeteinek életerők eredményeiről is tudósítom megyei lapunkat. Bodnár Lajos agronómus. A „lépkedő* óriási* olro nem «ok óra mankóhoz lét Kurtizánban Kurityánban a napokban befeje­ződött a „lépkedő” óriáskotró nagy­javítás utáni összeszerelése. A ha­talmas gép készen áll arra, horv megkezdje a munkát a hurityáni külszíni szén fejtésen. A gépóriás „főpróbája” jól sikerült. Fagyos reggelre ébredt Kurityán. A Szuha-patak vize jégpáncél alatt csörgedezett, de lent a völgyben ki- melegedtek az emberek a „lépkedő” óriáskotró körül. Rövid idő múlva próbamunkára készen állott a gép. Tíz érakor elhangzott a jel a kot­ró beindítására: —- Vigyázz! Indul a kotró, — me­het!. .. A motor felbugott, a hatalmas szerkezet megremegett, s a darukar alatt pihenő három köbméteres puttony lassan emelkedni kezdett. Néhány perc múlva az óriáskot tó egyenletesen emelte az évezredek óta pihenő ősföldet. A munkások szemén örömfény csillant. A felhők mögül még a nap is kisütött, s meg­csillant a gépóriáson, amely körül rohamosan emelkedett a kitermelt földmennyiség. Sokan gondoltak örömmel a gép körül arra, hogy a földtakaró eltávolítása után rövide­sen napi 1500—'M09 tonna szenet ad maid ez a külszíni szénbánya. Hány gyár szénszükségletét biztosítja majd, hánv szoba levegőiét vará­zsolja kellemes meleggé?... PÉCZELI ENDRE. A vajdácskáik teljesítik adott szavukat Vajdácska község dolgozói meg­fogadták, hogy a második ötéves terv első esztendejében példát mu­tatnak az állam iránti kötelesség teljesítésében. A község valamennyi kommunistája tiszta gazdalappal kezdte az újesztendőt s elhatároz­ták, hogy kisgyűlések szervezésével* személyes agitációval és példamuta­tással elérik azt, hogy községük első lesz a begyűjtés és adófizetés terén* Adott szavukat eddig valóra is vál­tották. A beütemezés szerint ja­nuárban 12 sertést kellett volna be­adniuk, de már 22-ot szállítottak be a vajdácskaiak. A januári sertés­beadási tervet 153, a baromfibeadási tervet 244 százalékra teljesítette a község Sok a példamutató gazda* Közéjük tartozik ifj. Pásztor János* Csomós Ferenc, Maklódi László, Dorf el Mihály és még sokan mások* Jó eredményeket ért el a község a termelőszövetkezet szervezés terén is. A Petőfi Termelőszövetkezetben már 9 új tag dolgozik. A termelő- szövetkezetben 24 taggal megala­kult a DISZ-szervezet is s Babják Piroska, valamint Magyar' Anna fiatal pedagógusok átjelentkeztek a tsz fiataljaihoz, hogy segítsék mun­kájukat. Németh Pál 30 tagú fúvószenekar Bor sód bő fán Borsodb<Mán nébánv hónán Óta estén- kínt. amikor a nrári és Mnyásrfíatalok megjönnek napi munkájukból, rövidesen hangos zeneszó hallatszik a falu közepén lévő kastélyból, amely ma a dolgozók tu­lajdona. Maid minden este szorgalommal és lelkesedéssel tart Itt próbát a borsod- bótal DISZ fiatalok »0 tagú fúvós zenekar a. Alig néhány hónán alatt valamennyien ki­tűnően megtanultak játszani trombitán, vagy fuvolán. A zenekar rövidesen már a környéken iá hallat magáról. GÁSPÁR GUSZTÁV Borsod megye legjobb tehenészei A Borsod és Heves megyei állami gazdasá­gok tehenészeteinek versenyében a keselyű- halmiak kerültek az első helyre. Az elmúlt évben 3073 liter volt a gazdaságban az egy te­hénre eső átlagos tej­hozam. A legjobb ered­ményt Gályász István érte el, aki tehenen­ként 4031 literre emelte az évi tejtermelést. Szanyi József és Tokai Imre -is megközelítet­ték az ő eredményét. Szanyi József most több fejőstársával együtt elhatározta, hogy legkiválóbb tehe­neiknél ez év végére elérik a 6000 literes tejtermelési átlagot A gazdaság minden tehe­nésze azzal dicsekedhet már, hogy egy-két leg­kiválóbb tehene na­ponta 3® liternél is, több tejet ad. A tehe­nészek a jó eredmé­nyek eléréséhez sok. segítséget kapnak a ta-' karmányozó brigádtól* Hajdú, Emődi és Ta­kács elvtársaktól, akik egész télen át biztosít­ják a zöld futószalagot.’ Rácz István A nagyobb termáét am emüétbalámmo* tanfolyamnak hotmonhetem 1934 novemberében Görőarnbölyön is megnyílt az ezüstkalászos tanfo­lyam. A tanfolyam először nehe­zen indult, de nemsokára megmu­tatkozott az eredmény. Borosnyai Károly agronómustól igen sokat tanultunk. Előadásaiban foglalko­zott a szőlő- és gyümölcstermelés­sé], de legtöbbet a szántóföld meg­művelésével. Elmondta, hogy ha a földet jól műveljük, trágyázzuk, akkor van bőségesen takarmány, jobb és több állat, több trágya, több lesz a termés, a zsír, tej és jö­vedelem, különösen ha műtrágyát is alkalmazunk. A műtrágya he­lyes kezelését és használatát is a tanfolyamon ismertük meg igazán. En azelőtt tíz-tizenegy esetben 12 mázsás átlagtermést értem el. A tavalyi ezüstkalászos tanfolyam után — melyet jelesre végeztem — hasznosítottam az ott tanultakat, mégpedig jó eredménnyel: 14 má­zsás átlagtermesem lett. Pedig ta­valy tavasszal még csak kísérletez­tem. Két hold földön nem adtam meg a szakszerű munkát és mű­trágyát sem alkalmaztam. A ho­zam ezen a területen búzából 9, árpából 10 mázsa lett. Míg a töb­bi területen — mivel azokon kí­sérletképpen műtrágyáztam — ár­pából 17, rozsból és búzából 16 má­zsa termett holdankint. Itt megem­lítem még, hogy az a 2 hold föld­terület* amely borsodi sót kapott $ amelyen búzát és árpát vetettem — ősszel 33 mázsa elsőrendű csi­kóherét adott, míg arról a földről, amely nem kapott műtrágyát, csak 19.5 mázsát tudtam letakarítani. A fent említett terméseredmény­ből jutott a beadásra, a piacra, biztosítottam a család évi kenyerét és maradt bőven abrak a jószá­goknak is. Terméseredményeimet a kor­mány és a párt által engedélyezett ingyenes ezüstkalászos trrtolvamop szerzett tudásomnak köszönhetem. Tudásomat azonban tovább fej­lesztem, el akarom végezni a tan­folyam második évét is. Ha minden dolgozó paraszt ké­pezné magát, növelné szaktudását, aflrkor több élelmiszer kerülne a dolgozók asztalára. KŐSZEGI ANDRÁS dolgozó paraszt. Görömböly. ii sikerült tagsyüiés a szomoiya! Sarit-Xalapacs Isi-ben A szomolyai Sarló-Kalapács Tsz vezetőségválasztó taggyűlésén tin* neplőbe öltözötten jelentek meg a nagy család kommunistái. A ter-> melószövetkezetben még sosem tar-* tottak ilyen jólsikerült, eleven tag-* gyűlést. A vezetőségválasztó taggyűlés ha* tározati javaslata részletesen meg-* szabta a termelőszövetkezet kom* munistáinak feladatát. Megfogadták többek között, hogy március 31-t& nyolc egyéni dolgozó parasztot győz* nek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. A taggyűlésen született meg az az elhatározás is, hogy áp-* rilis 4. tiszteletére mezőgazdasági munkavexsenyre hívják fci az egész községet és első negyedévi beadást tervüket március 26-ig teljesítik* Azt is leszögezték. hogy a legjobb dolgozók közül három tagjelöltet vesznek fel. A termelőszövetkezet kommunistái a pártszervezet veze-* tését olyan harcos, becsületes elv* társakra bízták, mint Bozó István-* né, Képes Antal és Fülöp André? elvtársak, akik mindent el fognak követni a határozatok végrehajtó* sóért. JUHASZ PSTftt TÉLI MUNKA A SÁTORHEGYEK LANKÁIN Az elmúlt napokban a téli napsütés még bő­kezűen ontotta melegét a Sátorhegyek lankáira. A hegyoldalban amerre szem ellátott, szorgos ke­zek lazították a vöröses­barna vulkánikus földet. A Popelyás gyönyörű lankáin folyó munka kis, de mégis jelentős része a hegyaljai rekonstruk­ciós terpek megvalósulá­sának. A sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet szőlészeti brigádjának tagjai hasz­nálnak ki itt most min­den munkára alkalmas napot, hogy ágyat készít­senek nemes szőlővesz- szőiknek. Kiss Ferenc elvtárs, a tsz új elnöke gyakran el­látogat a szőlészetbe. Büszkén meséli, hogy az idén ötezer nemes vesz- szót telepítenek az eddig kihasználatlan hegyol­dalba. A talaj teljesítő­képességét is fokozzák. Tervszerint egy hold tor- kolását kellett volna el­végezni, de most már a harmadik holdnál tarta­nak. Szabó Tibor élvtárs, a tsz nemrégiben megvá­lasztott párttitkára is segít a szőlőben. Az el­nökkel együtt ők már a jövőről tervezgetnek, ar­ról, amikor a Vörös Csil­lag Tsz exportálja majd a környékről a legjobb hegyaljait. A szőlészeti brigád tagjai és vezetői Majnik András, Németh Sándor, Tóth Lajos és társaik egyik javaslatot teszik a másik után, hogy jövedelmezőbbé te­gyék a szőlészetet. Egyik javaslatuk az, hogy a vízgyűjtő medencét helyre kell állítani, mert a kutak nem győ­zik majd a permetezés­hez szükséges vázét biz­tosítani Az ebiök egy lépéssel m^r tovább is megy. Vállalja, hogy a vízgyűjtő medencéhez vascsöveket is szerez és Így a vizet -a szőlőtábla közepéig verethetik él. 3—499 méterrel köze­lebbről kell majd a j>*f- metezőlevet felhordani. Hét hold szőlőt le is trá­gyáznak az idén. Már most a télt hónapokban mindent megtesznek azért, hogy az ősszel gaz­dag legyen a szüret Országhegyi Bmő

Next

/
Thumbnails
Contents