Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

X SMKMAGtA80ItSW Csütörtök, 1956. február 9» Hegedűa András elv társ külpolitikai beszámolója (Folytatás a« 1. oldalról.) törekszünk, hogy velük s-zoros gaz­dasági kapcsolatot építsünk ki és en­nék keretében kiszélesítsük külke­reskedelmi .forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kor­mánydelegációt küldtünk Egyiptom­ba, Indiába és Burmába. Gazdasági szerveink ajánlatot tették és szerző­dést is kötöttek több fontos objek­tum megtervezésére és megépítésé­re. így többek között megállapodást kötözünk Egyiptommal a heluáni hid és ,az El-Tabini gőzerőmű meg­építésére, továbbá kábel- és zománc­gyárak szállítására Indiába. . ^ Magyarország nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordul azon orszá­gok felé is, amelyekkel történelmünk során országunk szorosabb 'kapcso­latba került. Gondolok itt elsősor­ban Finnországra, Olaszországra és Törökországra. Ezekkel az orszá­gokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt, időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kulturális és spor^kapcsolatainkra is. A magunk részéről azon leszünk, hogy elhárít­va a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesít­sünk ezekkel az országokkal. Ezt kí­vánja ; elősegíteni többek között az­zal is. bogy javasoljuk az ország­gyűlésnek, hívja meg magyarorszagi látogatásra Törökország ás Finnor­szág parlamenti képviselőinek egy- egy csoportját (taps), akik itt sze­mélyesen áist meggyőződhetnek dolgozó népünk békés, alkotó munkájáról. Bízunk abban, hogy meghívásunkra mindkét ország népei és parlament­jei kedvező választ adnak és ezzel is‘elősegítik a népeink közötti köze­ledés ügyéi,. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet-nyugati közeledés érdekében normális államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. — Ami Franciaországot illeti, eb­ben a vonatkozásban — vélemé­nyünk szerint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás kérdés sem, amely gátolná kapcsolataink fejlő­dését. A múlt éviben rendeztük pénzügyi problémáinkat Franciaor­szággal. Nagy-Britanniával jelenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdéseik rendezésére. Áru- csereforgalmunk az elmúlt, évben ismét emelkedésnek - indult mindkét országgal és azon leszünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy- Britaniniával fejlődnék kulturális, •tudományos és sportka pcsol a ta in k, válamiiint idegenforgalmunk is. Tiltakozunk a hazánk függetlenségét sértő amerikai provokációk ellen *■ A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya — saj nálatunkra — távolról sem felel meg az országok közötti szokásos normá­lis kapcsolatoknak: mindjárt hozzá- tehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. — Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismételten elhangzottak olyan kije lentések és megmutatkoztak olyan törekvések, amelyek -nyílt beavatko­zást jelentenek országunk belügvei- be. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált úgyneve zett karácsonyi üzenetei és az Egye­sült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar külügyminisz- tá*ium által — minősíthetetlen hang ja és a magyar belügyekbe való be avatkozása miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai . Egyesült Államok kormá nya — megsértve országunk szuvere­nitását és megkísérelve azt, hogy be­avatkozzék országunk belügyeibe, a nemzetközi joggyakorlat megcsúfolá­sával büntetlenséget követelt a ma­gyar bíróság által idegen hatalom javára történt kémkedési miatt törvé­nyeink alapján elitéit magyar állam­polgároknak. Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: hazánkban örökre el­múlt az az idő. amikor imperialista hatalmak ügynökei szabadon garáz­dálkodhattak (nagy taps), ügy vél­tük, egyetlen állam kormánya sem tűrheti el, hogy idegen hatalmak kémei országában büntetlenül garáz­dálkodjanak. — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy amerikai irányí­tás alatt álló szervezetek Nyugat- Európából — megsértve Ausztria füg­getlenségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak hazánk légite­rébe különböző fajtájú és rendelteté­sű léggömböket, amelyek akadályoz­zák a légi közlekedést , veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát és ame­lyek már eddig is több súlyos sze­rencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmat­lanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek Amerikai Egyesült Államok­beli műszerekkel, rádióadó-vevő Be­rendezéssel, stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azért bo­csátottak hazánk légiterébe, hogy itt légifényképezést, s ezzel katonai fel­derítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a helyről is tiltakozik ee ellen a hazánk függetlenségét sér­tő és biztonságát veszélyeztető provo kativ cselekmény ellen és a leghatá­rozottabban követeli ezek beszünte­tését. (Taps.) — Mi az Egyesüli Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremté­sére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követeljük, hogy az Egyesült Álla­mok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverénitását. (Taps.) — Külpolitikai tevékenységünknek szerves részét képezi a nemzetközi szervezetek munkájában és kongresz- szusain való részvétel. Ez is elősegíti, hogy kivegyük részünket: a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséből és aktív támogatást nyújtsunk a béke és a haladás erőinek; E cél megvalósítása érdekében tevékeny kezdeményező szerepel; viszünk több nemzetközi szervezetben. Több, mint százötven azoknak a nemzetközi szervezeteknek a száma, amelyeknek munkájában tevékenyen résztvesz- nek képviselőink, s csaknem kétszáz nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai. Csupán 1955-ben több. mint 250 külföldi kongresszuson és konfe rencián vettek részt magyar dele­gációk. — A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontos szerepet játsza­nak az országok közötti jó viszony és az államok közötti együttműködés fej­lesztésében. A kormány azon a véle ményen van, hogy a gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés lényeges tényezője a Kelet-Nyugat közeledésé nek is. Az elmúlt évben növeltük külkereskedelmi forgalmunkat, ezen- belül 1955-ben megerősödtek és ki­szélesedtek a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok .is. Jelenleg több mint kilencven or­szággal, illetve területtel van külke reskedelmi kapcsolatunk. Külkeres­kedelmi kapcsolataink kiszélesítését és elmélyülését azonban gátolják azok a megkülönböztető rendszabá lyok, amelyeket egyes vezető kapita­lista körök alkalmaznak a szocialis­ta tábor országaival — így Magyar- országgal is — folytatott kereskedel­mükben. Ez természetesen — hozzá- tehetem — legalább annyira hátrá­nyos azokra az országokra, amelyek a szocialista tábor országaival szem­ben alkalmazzák a megkülönböztető rendszabályokat, mint. a mi táborunk országaira; Magyarország felvétele az ENSZ-be hazánk legszélesebb körű elismerését jelenti Jelenleg több mint 90 országgal van kül­kereskedelmi kapcsolatunk — Tisztelt Országgyűlés! A Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi te­kintélyének jelentős növekedését, fokozódó külpolitikai aktivitását jel­lemzi, hogy jelenleg már harminchat országgal állunk diplomáciai kap­csolatban. Országunkat tizenegy nagykövetségünk, huszonhárom kö­vetségünk képviseli a külföldi álla­mokban. Az elmúlt hónapokban dip­lomáciai kapcsolatot létesítettünk Indonéziával és Izlanddal. Hasonló célból jelenleg tárgyalásokat folyta­tunk Szudánnal, Burmával, Afga­nisztánnal, Görögországgal, valamint több latinamerikai országgal* — Tisztelt képviselő elv társak! Az országgyűlés 1955 áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfon­tosabb külpolitikai eseménye az hogy hazánkat — a Szovjetunió ja­vaslata alapján — az Egyesült Nem zetek Szervezete, más országokkal együtt, felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a régi és jogos kívánságának teljesíté­sét. Engedjék meg, hogy itt, az or­szággyűlés előtt is köszönetét mond jak a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdemé nyező politikájával kiharcolta Ma gyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lengyelország, Csehszlovákia Jugoszlávia, India, Egyiptom, Kana­da és mindazon országok kormányát amelyek támogatták a Magyar Nép­köztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe nagy jelen­tőséggel bír, mert hazánk legszéle­sebbkörű elismerését jelenti. Elisme rése annak, hogy a Magyar- Népköz­társaság tevékenysége mind bel mind külpolitikájában teljes össz­hangban áll a világszervezet alapok­mánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak, mint az emberi jogokat, a demokratikus sza badságjogokat biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató államnak. az Egyesült. Nemzetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi súlya és tekintélye. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek elsöprő többséggel hozott hatá­rozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és külföldre szö­kött hazaárulóknak a rágalmaira, akik a népi Magyarország jóhirnevét éveken keresztül próbálták beszeny- nyezni. A Magyar Népköztársaság az Egye­sült Nemzetek Szervezetében minden erejét latbaveti az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdí­tása, a népeket megillető egyenjogú­ság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartása, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű államok bé­kés egymás mellett élésének megva­lósítása érdekében. Küldötteink te­vékenységét mindenkor a magyar népnek a béke megőrzése iránti őszinte vágya hatja át. Tisztelt Képviselő Elvtársik! Az országgyűlés áprilisi üléssza­kán helyeselte és szükségesnek tar­totta, hogy — tekintettel a támadó jellegű párizsi egj^ezmények ratifi­kálására és a német militarizmus fel- támasztására — kormányunk kössön barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést azon országok kormányaival, amelyek az 1954. november-decemberi moszkvai értekezlet résztvevői voltak.- Enríek — mint ismeretes — a kormány ele­get is tett: 1955. május 14-én Varsó­ban aláírtuk a nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződését, vala­mint az egyesített katonai parancs­nokságról szóló határozatot, amelyet az országgyűlés röviddel azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szer­ződésnek a megkötése az elmúlt idő­szak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az agresszív Nyugat­európai Unió létrehozására. Nyugat­németország ujrafelfegy vérzésére. Ez á szövetségi szerződés, amelyet a Kí­nai Népköztársaság is teljes mérték­ben támogat, a szocialista tábor or­szágainak külpolitikai alapelveire épül: védelmi jellegű, tiszteletben tartja a résztvevő államok szuvere­nitását minden vonatkozásban fo- fozza az együttműködést és bármelv beleszerető európai ország számé # nyitva hagyja a csatlakozás lehetősé­gét. A magyar kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartjuk ezt. amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet to­vábbi kedvező alakulásának és béke megszilárdulásának. Ezért örömmel üdvözöltük a varsói szövet ségben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában ez év január 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezője és egv ben továbbfejlesztője volt az orszá­gaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapokon álló együttműködésének. különösen pedig az európai népek­nek — érdekében lépett fel a Szov­jetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisz­tereinek genfi értekezletén a legha­tározottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agresszív, impe rialista államként, a NATO tagja­ként külső erők révén egyesítsék. Ez Európa és az egész világ békéjét fe­nyegetné. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást javasolt, amely egy­séges* békés, demokratikus Német­ország megteremtését célozza. Az európai kollektív biztonsági rendsze­ren belül és német kérdés demokra­tikus úton való megoldásában és ily- módon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint való­ben békeszerető, demokratikus né­met állam megszületését — a ma­gyar nép, a világ valamennyi béke­szerető népével egyetemben, öröm­mel üdvözölte. Mindezek alapján tel­jes mértékben egyetértünk a Szov­jetunió kormányának azzal a véle­ményével, hogy a német egység kér­dését a Német Demokratikus Köz­társaság nélkül, illetve a Német De­mokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani. A prágai tanácskozás elősegítette, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok — soraikat szorosabbra zárva — egységesen lépjenek fel az egyes nyugati agresszív körök hideg- háborús törekvései ellen és a nem­zetközi feszültséget’ csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdései­nek rendezését. A varsói szerződés tagállamai min­denekelőtt kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szi­lárdítaná a békét. Az elfogadott nyi­latkozat hangsúlyozza: nagyjelentő­ségű lenne, ha egyfelől a varsói szer­ződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tagállamai kö­telezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támádó vitákat és nézet- eltéréseket. A magyar nép békéje és bizton­sága szempontjából megfglelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Ta­nácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogy Európá­ban hozzák létre a fegyverzet korlá­tozásának és ellenőrzésének külön­leges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részéi. Ilyen különleges övezet létrehozása előrehaladást jelentene a német kér­dés békés, demokratikus úton való megoldásához és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke. Ezekből a javaslatokból az a szi­lárd meggyőződés árad, hogy a kü­lönböző társadalmi berendezkedésű államok nemzetközi együttműködé­sét meg lehet teremteni. Ennek iga­zát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind nagyobb és nagyobb tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, amelyek egy­más országához fűződő kapcsolatai* kát a békés egymás mellett élés is­mert öt alapelvére építik. A szocialista tábor következetes, békeszerető politikája a világon mind nagyobb visszhangra talál a népek között. Szüntelenül növekszik és egyre hatékonyabb történelem* formáló erővé válik a népek béke­akarata. A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió következetes békepoliti­kájának újabb meggyőző bizonyíté­kai Bulganyin elvtársnak, a Szovjet­unió ^ Minisztertanácsa elnökének Eisenhowerhez, az Amerikai Egye­sült Államok elnökéhez küldött leg* újabb levelei. A levelekben foglalt javaslatok elfogadása nagyjelentő­ségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszo­nyának a megjavítása, hanem ai világbéke biztosítása, a népeket fe­nyegető új világháború veszélyének az elhárítása szempontjából* A prágai tanácskozás elősegítette9 hogy « varsói szerződés államai egységesen lépjenek fel az agresszív körök ellen A Politikai Tanácskozó Bizottság beható elemzés alapján megvonta a jelenlegi nemzetközi helyzet mérle­gét. Megvitatta és jóváhagyta az egyesített katonai parancsnokság szabályzatát, eldöntött néhány olyan szervezeti kérdést, amely a varsói szerződésben résztvevő államok együttműködésével, fegyveres erői­nek közös vezetésével kapcsolatos. Kiemelkedő jelentőségű volt a Né­met Demokratikus Köztársaság meg­bízottai részéről előterjesztett javas­lat elfogadása, amely szerint a Né­met Demokratikus Köztársaság nem­zeti néphadseregének megalakítása után, annak meghatározott egységeit is bevonják az egyesített fegyveres erők kötelékébe. A Magyar Népköztársaság megbí­zottai, csakúgy mint a Politikai Ta­nácskozó Bizottság minden részt­vevője, teljes mértékben helyeselték, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság létrehozta függetlenségének ás szabadságának védelmi erőit. (Taps.) Ezt a lépést szükségessé tette az a körülmény, hogy Nyugat-Német- ország a támadó jellegű atlanti pak­tum fő támaszpontjává vált és az északatlanti agresszív szövetség há borús terveinek megvalósulása rend­kívül súlyos következményekkel fe­nyegetné nemcsak a német népet, de Európa, sőt az egész világ népeit is. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a ma­gyar kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít a német kérdés békés úton való megoldásának, az egységes, bé­keszerető és demokratikus Német­ország megteremtésének és az euró­pai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának? Minden népnek «•» Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormá­nyának szilárd meggyőződése, hogy megvannak a reális feltételek nerhzetközi feszültség további eny­hítésére, az államok közötti együtt­működés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy minden ország az eddigieknél is nagyobb erő feszítéseket tegyen a függőben levő kérdések békés úton való megoldá­sára. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetnek egyik legfontosabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökkentése az atom-, hidrogén- és más tömeg- pusztító fegyverek előállításának fel tétel nélküli betiltása alapvetően megszilárdítaná az államok közötti bizalmat és elejét venné egy új, min­den eddiginél pusztítóbb világháború veszélyének. A fegyverkezési verseny csökkentése érdekében konkrét gya korlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink lét­számát és a kormány olyan költség- vetést terjeszt az országgyűlés elé, amely az 1955. évi tényleges helyzet­hez képest közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk, iránti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy min­den szükségest megtegyünk hazánk biztonságának megerősítése érdeké­ben. (Taps.) Kötelességünknek tart­juk, hogy teljesítsük azokat a fela­datokat, amelyeknek végrehajtása a mindenkori nemzetközi helyzet alapján honvédelmünk megerősíté­séhez szükséges. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni műiden olyan nemzetközi- akcióban, amelynek cél­ja Európa és az egész világ békéjé­nek és biztonságának megerősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­se lehetőségének és szükségességé­nek elve, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az országok szuverenitásának kölcsönös tiszte­letben tartása alapján együtt kívá­nunk működni minden országgal; Népünknek épp úgy, mint ä bármely országa népének az az ér­deke, hogy a béke megszilárduljon* megszűnjék..a íqgyvgrfsezé&i verseny és anyagi eszltőzedhket mennél "na­gyobb mértékben" a népgazdaság fellendítésére, a népjólét emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköztár* saság kormánya minden erejét meg­feszíti azért, hogy csökkenjék a né* pékét fenyegető atom- és hideg’há* ború veszélye és hogy háttérbe szó* ruljon az imperialista kardcsörtetőto háborús politikája. Tudatában va­gyunk annak, hogy ebbeli törekvé­seinkkel békeszerető népünk egyet­ért és a tisztelt Országgyűlés egy- em'berként támogatja azt. (Taps.) Et* tői a politikától nem tántorít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísérlete. Népünk békés építőmunkájának megvédése, biztonságának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető céJki'tüzé* se. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Nép- köztársaság kormánya minden ere­jével a nemzetközi feszültség továb­bi csökkentésére törekszik. Ez és csak ez a külpolitika teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk ma­gabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel munkálkodjék ipa­runk és mezőgazdaságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyarányú fejlesztésén, a népjólét állandó emelésén, a szocializmus fel­építésén hazánkban.­Kérem a tisztelt országgyűlést) hogy fogadja el a kormány külpoli­tikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben résztvevő álla­mok Politikai Tanácskozó Bizottsá­gának a kormány által jóváhagyott! nyilatkozatát. (Hosszantartó, nagy taps.) Az elnök ezután az ülést felfügg gesztette. Szünet után elsőnek Hoi> váth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tag­ja, a Szabad Nép szerkesztőbizott­ságának vezetője szólt a külpolitika? beszámolóhoz. Horváth Márton elvtárs felszólalása aKuiv Kezeiének1 íeszallm a magas lóról, amelyet az erő helyzetének neveznek és ha húzódozva és nehe~ zen is, békés húrokat kénytelenek pengetni. Akadnak azonban szép számmal. íkevésbbé józan politikusok és katonáié, különösen az Egyesült Államokban, akik nem tudnak meg­válni ikedvenc paripájuktól és to* vábbra is a háborús fenyegetés ide*’ iétmult szólamait fújják; Tisztelt _ Országgyűlés! A hideghá­ború széliemét idézi az a lényegé­ben elutasító válasz, mely Bulga* (Folytatás a & oldaloöJ * Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A minisztertanács elnöke, Hegedűs András elvtárs be­számolójában rámutatott a nemzet­közi helyzet javulásának alapvető fényeire. Nem túlzás, ha az 1955. évet úgy jellemezzük, mint a béke ügyének legnagyobb győzelmét a fa­sizmus veresége és Kína felszaba­dulása óta. Az elmúlt év meghozta a hírhedt erőpolitika csődjét. Az erőpolitikához erőfölény is kell és éppen ez az, amivel az imperialista hatalmaik nem rendelkeznek. A túlsó oldalon is egyre nagyobb szám­ban akadnak józan politikusok. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban^ amelynek célja a béke erősítése

Next

/
Thumbnails
Contents