Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

Csütörtök, 1956. február 9.

ÉSZAKMAGYARORSZAo

Horváth Márton előtárs felszólalása

(Folytatás a 2. oldalról.)

nyin. elvtárs levelét fogadta az Egyesült Államok elnöke részéről. Eisenihower válasza szavak helyett •tetteket kíván. Ha volt valaha külpolitika, amelyet a szavak és tettek egysége, a béke védelmét szolgáló eredménye® tették sorozata jellemez, akkor a szovjet külpolitika ez. A Szovjetunió és a béketábor országai nem szavakkal, hanem példamutató tettekkel küzdenek a béke megőrzéséért. A Szovjetunió és a béketá!bor országai csökkentik hadseregeik létszámát, csökkentik hadikiadásaikat.

Az Egyesült Államok az, amely az ellenkezőjét cseldkszi ennek.

Nincs nép a világon — beleértve ez amerikai népet is, —, amely megértheti, hogy a békére nyújtott jobbunk elfogadása helyett miért választja ezt az utat az Egyesült Államok kormánya. De ha ezt az utat választja, akkor érthetővé válnak azok a provokatív jellegű nyi- latkozatóík, akciók és jegyzékek, amelyeknek egyik célpontja a mi hazánk, Magyarország. Mindenki tudja, miről van szó. Teljes mértékben egyetértek a Minisztertanács elnökével, Hegedűs elvtárssal, aki elítélte és megbélyegezte azokat az — államunk szuverenitását és tlépünk önérzetét sértő — akciókat és nyilatkozatokat, amelyeket az Egyesült Államok egyes vezető politikusai és hivatalos személyiségei részéről tapasztaltunk.

— Helyeseljük a Magyar Népköz- társaság külügyminisztériumának eljárását, hogy visszaküldte a feladónak a gyalázkodó hangú jegyzéket. Értsék meg e gyszersmindenkor- ra, hogy nem kitartott lakájaikkal, hanem egy szabad és szuverén ország kormányával állnak szemben, amellyel Vagy tisztességes hangon lehet beszélni, vagy sehogy. (Nagy

töppS.)

— .Ami az ügy érdemi részét illeti, népünk elvárja kormányától, az illetékes védelmi szervektől és a bírósagoktól, hogy még -éberebben és keményebben sújtsanak le a kémekre, hazaárulókra, idegen ügynökökre, bárki venné is védelmébe azokat;

Ezután aláhúzta, hogy külpolitikánk alapja a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor többi országához fűződő baráti, testvéri kapcsolatunk, amint ez nagy nyomatékkal jutott kifejezésre a tavaly májusban Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben. A szorosabb összefogásnak különös jelentősége van a jelen helyzetben, amikor újra szaporodnak a hidegháborús provokációk.

— Hogyan vehetjük ki részünket mi, magyarok a békés együttélés megvalósításáért vívott harcból még jobban? Azzal — mondotta —, ha fokozzuk népünk belső egységét, rendszerünk szilárdságát, az egész dolgozó nép fölzárkózását pártunk és kormányunk mögé. Azzal, ha maradéktalanul teljesítjük termelési terveinket, .mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a termelőeszközök és a szükségleti cikkek gyártása terén. Azzal, ha fejlesztjük nehéziparunkat, korszerűsítjük a termelés egész apparátusát és győzelemre visszük az életszínvonal emelésére irányuló politikánkat.

— Hegedűs András elvtársnak a beszámolójával — mondotta végül —, amelyben ismertette a kormány külpolitikai tevékenységét és külpolitikáját — minden, részletében egyetértek és azt helyeslem. (Taps.)

Barcs Sándor, az országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója szólalt fel ezután.

A következő felszólaló Péter János országgyűlési képviselő, református püspök volt.

Örömmel üdvözölte a varsói szerződés tagállamainak prágai deklarációját s a Minisztertanács elnökének beszámolóját elfogadta.

A vitában utolsónak Szabó Gusztáv pestmegyei képviselő a gödöllői Ganz Árammérőgyár dolgozója szólalt fel.

Helyeselte és elfogadta Hegedűs András elvtársnak külpolitikai beszámolóját és javaslatait;

Az országgyűlés határozata

Ä vita befejeztével az országgyűlés Rónai Sándor javaslatára egyhangúlag a következő határozatot hozta:

— Az országgyűlés 1956. február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András ejv- társnak. a Minisztertanács elnökének á Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben részvevő államok politikai tanácskozó bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját.

— Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit.

Egyetért a Magyar Népköztársaság kormánya képviselőinek a varsói (szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prá gai ülésén kifejtett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát.

Elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására.

Egyetért , a kormány szilárd állás- foglalásával egyes imperialista kö röknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. t Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nem zetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőmunkája biztonságának növelése.

Az országgyűlés Non Györgyöt a Népköztársaság legfőbb ügyészévé választotta

Ezt kövétőleg Boldoczki János külügyminiszter beterjesztette az Egyesült Nemzetek al'apofcrrt ányának törvénybeiktatásáról szóló törvén y- javaslatoit. Az országgyűlés a javaslatot előzetes tárgyalásra a Külügyi Bizottság elé utalta;

Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1956. évi állami költségvetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet ez országgyűlés előzetes tárgyalásra .kiadott a gazdasági és .pénzügyi bizottságnak.

Rónai Sándor ezután bejelentette: Alkotmányunk 43. szakaszának (1) bekezdése értelmében a Népköztársaság legfőbb ügyészét az ország- gjnilés választja. A megüresedett legfőbb ügyészi tisztségre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Non György képviselőt javasolta.

Az országgyűlés Non Györgyöt, a Népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag megválasztotta.

Az országgyűlés ezután a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára Darabos Iván képviselőt, aki más munkaterületre kapott pártmegbizatáift, felmentette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának tisztségétől, majd a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa titkárává Kristóf István képviselőt egyhangúlag me.gválasztotta.

Kristóf ‘ Istvánnak az Elnöki Tanács titkárává választásával az Elnöki Tanácsban megüresedett tagsági helyre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára az országgyűlés Kovács István képviselőt, az MDP Politikai Bizottságának tagját egyhangúlag megválasztotta.

A gazdasági és pénzügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre Kossá István képviselőt választották meg.

Ezzel a szerdai ülés befejeződött Az országgyűlés legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt tíz órai kezdettel tartja. Az ülés napirendjére „Az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról“ szóló törvény- javaslat, valamint az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény együttes tárgyalását tűzték ki.

(MTI)

A miskolci Pártoktatás Háza közleménye

Február 10-én, pénteken délután 5 órakor „A magyarországi munkás- mozgalom 1848—1917-es időszakának főbb kérdései” címmel előadást tartunk a MDP történet I. évfolyamának propagandistái és hallgatói részére. (I. em. 56-os teremben) Előadó: Kerekes József elvtárs.

Február 10-én, pénteken délután 5 órakor „A kommunista párt harca Be ország iparosításáért’* (1926—29-ig)

címmel előadást tartunk az SZKP, történet II. évfolyamának propagandistái és hallgatói részére. (III. eme let, nagyterem). Előadó: Déri Ernő elvtárs.

Február 15-én, szerdán délután órakor Déri Emőné elvtárs konferenciát tart az „Osztályok és osztályharc" című anyagból a filozófiai II. évfolyamának propagandistái ésf hallgatói részére. )

A Magyar Népköztársasig -kormányának tiltakazá jegyzéke ez Amerikai Egyesült Államok karmányához

A Külügyminisztérium Tájékoztatást Főosztálya közli:

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma február 8-án az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez:

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma nagyrabecsülését fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének és az alábbiakat közli:

Huzamosabb idő óta, elsősorban az Osztrák Köztársaság felől, egyre gyakrabban és nagyobb számmal repülnek be a Magyar Népköztársaság léglterébe különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök. A léggömböket a magyar kormány rendelkezésére álló adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok szervei segítségével indítják útnak Nyugat-Németország területéről. Illetékes magyar szervek a birtokukba került léggömbökről, ezek tartozékairól, a rajtuk levő adatokból minden kétséget kizáró módon megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államokban készültek.

A léggömbök rendeltetését illetően az illetékes magyar szervek megállapították:

a) Egyrészüket azzal a célzattal küldték a Magyar Népköztársaság fölé, hogy a léggömbökre szerelt berendezések segítségével légi-fel- derítő tevékenységet végezzenek^

b) A léggömbök másik részét arra használják fel, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormányát, államformáját gyalázó, a törvényes rend

ellen uszító tartalmú szennyirato-» kát juttassanak az országba.

c) Ezen túlmenően a lent idézett léggömbökre szerelt több mázsa súlyú készülékek, a bennük elhelyezett robbanó gyutacsok és maguk a robbanó gázzal töltött léggömbök arra mutatnak, hogy azokat céltudatosan alkalmassá tették arra, hogy emberéletben kárt, illetve gyúlékony anyag közelébe*) tüzet okozzanak.

Az említett léggömbök már több súlyos katasztrófát idéztek elő. Egy hidrngéngázzal töltött amerikai léggömb a múlt évben egy magyar repülőgép lezuhanását és egy pilóta halálát okozta. 1956. január 2l-én közvetett módon ezek a léggömbök okozták az Osztrák Köztársaság határa közelében egy pilóta halálát és két repülőgép pusztulását. A léggömbök nagy mértékben akadályozzák a M ag var N érvközt ár s a« ág területe felett folyó légiközlekedést és veszélyeztetik a repülőgépeken utazó magyar és idegen állampolgárok életét.

Az Amerikai Egyesült Államok azon szerveinek tevékenysége, amelyek a szóban lévő léggömböknek a Magyar Népköztársaság légiterébe való juttatásában közreműködnek* egyfelől beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság belügyeibe, veszélyezteti annak biztonságát* másfelől megsérti a Magyar Nép- köztársaságnak a területe feletti légitérre vonatkozó szuverénítását.

A nemzetközi jog általánosan elismert elvei szerint az állam fele- —■■■■■ im —

lősséggel tartozik szerveinek a nem« zetközi jogot sértő cselekedeteiért. Az Amerikai Egyesült Államok szerveinek fent részletezett tevékenységéért tehát az Amerikai Egyesült Államok kormánya viseli a nemzetközi jogi felelősséget.

A Magyar Népköztársaság kormánya nem tűrheti sem a fentebb megállapított felderítő tevékenységet, sem pedig a területe feletti légi közlekedésnek, állampolgárai életének és javainak ilyen módon való veszélyeztetését.

Ennélfogva elvárja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya haladéktalanul hathatós Intézkedéseket tesz aziránt, hogy a léggömböknek a Magyar Népköztársaság légiterébe való juttatása megszűnjék.

A Magyar Népköztársaság kormánya fenntartja magának a jogot a fenti nemzetközi jogot sértő cser lekmények folytán emberéletben és anyagi javakban bekövetkezett és bekövetkezhető károk megtérítésének követelésére.

A Magyar Népköztársaság kor«! mánya reményét fejezi ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — mely az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek védelmezőjének tartja magát — haladéktalanul véget vet ennek az állapotnak, amely durván sérti az államok szuverénitása tisz- teletbentartásának és a be nem avatkozásnak az ENSZ alapokmányában védett elvét.

Budapest, 1956. február 8,

A jó tervfelbontás félsiker

Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a begyűjtés mindéin részletét alaposan meghány- ták-vetették a termelőikkel, ott tnem volt különösebb baj a beadási kötelezettség teljesítésével. így volt ez Muhi községben is. Muhi évek óta teljesíti begyűjtési tervét s azzal is büszkélikedhetík, hogy nincs hátralékos a községben. Tavaly 104 százalékban tett eleget állampolgári kötelezettségének. Államunk nagyra értékeli a muhiaik példamutatását. Teljesül a község dolgozóinak kívánsága: a faluban hamarosan bevezetik a villanyt.

Muhin azért tudtak szép eredményéket elérni a begyűjtésben, mert az év elején mindéin termelővel részletesen megbeszélték egész évi kötelezettségét, s a megállapodás értelmében szorgalmazták az adott szó való raváltás át. Most is helyesen végzik a tervfelbontást. A begyűjtés dolgozói mindent a legaprólékosabban megtárgyalnak a gazdákkal. A községi tanács elnökét, titkárát is ott találjuk a dolgozó parasztok között. Elbeszélgetnék velük, megmagyarázzák, amit nem értenek, orvosolják jogos panaszaikat, sérelmeiket. A pártszervezet ás nagy jelentőséget tulajdonít a tervfeüibontás- na'k. A vezetők látják: ha most minden-ben megállapodnak a termelőkkel, megszabják a határidőket, s pontosan kiszámítják miből menynyit kell beadni egy-egy dolgozó parasztnak — akkor évközben nem kell attól tarfcaniok, hogy elmaradnak a tervteljesítéssel. A dolgozó parasztok is szívesen mennek a tanácsiházára, mert érzik, hogy törődnek velük, meghallgatják szavukat.

Muhin kívül sok más község példája is tanúsíthatja, hogy milyen nagy jelentősége van a jó tervfelbontásnak, a dolgozó parasztok között végzett politikai felvilágosító munkának. Nem kell tehát a begyűjtési megbízottaknak az időt sajnálniuk — ha szükséges, tárgyaljanak hosz- szabb ideig egy-egy dolgozó paraszttal. Az a legfontosabb, hogy a termelők megértsék a tervfelbontás jelentőségét, meggyőződjenek annak helyességéről, becsületbeli ügyüknek tartsák a beadás teljesítését;

A tervfelbontás során néhol találkozunk olyan helytelen módszerekkel, melyek akadályozzák a jó begyűjtést, a tervteljesítést. Csobád község begyűjtési előadója például „elfelejtette” 5 százalékkal felemelni egy 40 holdas kulák beadási kötelezettségét, ezenkívül a kulák 16 hold földterületére sem termény, sem húsbeadást nem vetett ki. Ez a súlyos hiba azért fordulhatott elő, mert a községi tanácselnök nem ellenőrizte kellően a tervfelbontást. Teljesen magukra hagyták, a begyűjtés dolgozóit. Sok helyütt a párt- szervezet és a tanács lebecsüli a tervfelbontás politikai jelentőségét, a munkát csupán adminisztrációs feladatnak tekinti. Tudatják a termelőkkel, hogy mennyi a beadási előírás, s ezzel mindent elintézett- nek tekintenek. Helytelen módszer ez, káros a népgazdaságra s a termelőkre nézve egyaránt.

Az elkövetkezendő napokban* hetekben a begyűjtés dolgozói üljenek le a dolgozó parasztókkal és tisztázzák: az idén miből mennyit és mikorra kell beadniuk? A pártszervezetek, a tanácsszervek pedig ellenőrizzék a tervfelbontást: Végezzenek

jó politikai felvilágosító munkáit; Ne tévesszék szem elől, hogy a jó tervfelbontás már magában véve fél siker!

^/SZAIffA MACSAPD

Mit kell tennünk a jó termés biztosításáért?

Különleges időjárással áldott meg bennünket az 1955-ös év. Általában hűvös, egyes évszakokban nedves, szeszélyes évről beszélhetünk, ebből kifolyólag sok kellemetlenség és kár származott mezőgazdaságunkban.

Ha megnézzük a múlt évi hőmérsékleti és csapadékadatokat, kitűnik, hogy lovászpatonai viszonylatban az átlaghőmérséklet kevesebb volt a szokásosnál: 9,2 C fők. (A 10 évi átlag 10,4 C fok.) A csapadék 100,1 mm-rel kevesebb volt a 10 évi átlagnál (10 éves átlag 693,2 mm). A csapadék eloszlása sem volt kedvező (hűvös tavasz, aratáskor viszonylag sok csapadék), ősszel ismét sok eső esett, de egyenletes elosztásban. Ennek az időjárásnak köszönhetjük, hogy a kukoricát alacsony fekvésű földeken csak késő tavasszal tudtuk elvetni és ősszel a késői törés ellenére sok éretlen csövet kellett betakarítani. Sok helyen csírás gabonát csépeltek, s az őszi vetésekkel is elkéstünk, A gyakori esőzés miatt sokhelyütt még azokat a földeket is nehéz volt megmunkálni, ahová őszieket vetettünk.

Mindezekből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a tavasszal vetendő magféleségeket már most csíráztas suk be és ha gyenge csíraképesség mutatkozik, vessünk többet a magból. A kukorica-csöveket, amelyek bői vetőmagot akarunk, már most válogassuk ki, próbáljuk kiszárítani hogy víztartalma minél előbb csökkenjen. Erős fagyok esetén ugyanis romlik a csíraképesség a magas nedvességtartalom következtében. Ajánlatos meleg helyen (istálló) ládában vagy kosárban az elvermelt burgonyát előcsíráztatni úgy, hogy közepes gyenge fényt kapjon a gumó. Meg kell győződni: nem lesz-e sok cérna- csírás burgonyahajtás? Az ilyen burgonyát nem szabad kiültetni.

A kései vetések gyengén mentek a télbe. Csak akkor lehet jó termésre számítani, ha nitrogén fejtrágyát adunk/a vetéseknek. Lehet egy kis foszforműtrágyát is belekeverni, bár ezt, mint fejtrágyát nem használják fel a növények, de közvetlenül a mikroorganizmusokon keresztül mégis bizonyos serkentő hatással van a növényzetre. A nitrogén trágyát ajánlatos két részben adni, kora tavasszal és később, közvetlenül a szárbaindu- lás előtt. Ahol megfelelő apró szervestrágyával rendelkeznek (hizlaldákban disznótrágya, jó komposzt), ott ajánlatos a fagyos földre ezeket a szerves-trágyákat vékonyan kiszórni.

Az elmúlt nedves esztendő sok gyomot is nevelt, tehát a kihullott magvakból ismét nagymennyiségű gyomnövény fog kikelni, amelyek a

nedvességet és a tápanyagot a kul- túrnövényektől elvonják. A gyom« növényekkel szemben is fel kell vennünk a harcot és erre most kiválj lehetőség van a »Hedonál« és más gyomirtószerek felhasználásával. A gabonavetésekből minden kétszikű gyomnövényt el lehet pusztítani, tehát a repcét, pipacsot, búzavirágot stb. Gépállomásainknak és növényvédőszolgálatunknak minden erre) alkalmas fogatos és gépi permetező készüléket fel kell használniok, a gyomirtás nagyüzemi, tervszerű elvégzésére.

Az ideü rendkívül enyhe tél, a késed hótakaró kedvez a mezei egereknek is. Már több helyen látni a földeken fekete foltokat, ahol a vetést lerágtá'k. Megfelelő időben tiporjuk be az egérlyukakat, majd másnap a friss lyukakba rakjunk 3—4 szem „Arvalint". ’Ezzel is jónéban y mázsa gabonát megmenthetünk országunknak.

Az utolsó három évben a vegetációs-idő alatt elég sok csapadék volt, de erre nem számíthatunk biztosan, s ezért ajánlatos tavasszal az árpát, zabot, kölest stb. nagyobb mennyiségben vetni* ugyanis új kutatások alapján a gabonaféléiknél 2—2.5 méter mélyre is lemegy egy- egy gyökér a földbe, s ez a szál gyökér alulról annyi nedvességet képes felszívni, hogy a növény nagy szárazságban is hosszabb időn keresztül élni tud, viszont ha el van bofcrosod- va, akkor a felhozott nedvesség nem elegendő 2—3 kalász eltartására* Ezért ajánlatos a sűrű vetés.

A gépesítés jobb kihasználása végett ajánlatos a napraforgót 60-szor 60, a kukoricát 80-szor 80 cm-re vetni és két szárat hagyni. Kísérletek alapján ezek a négyzetes művelés legkedvezőbb méretei. Sikeresen alkalmazták ezt a burgonyánál is: egy fészekbe két gumót tettek, nymodon minden irányban lehet géppel kapálni, természetesen fontos a fészkeket kézi ihunkával is tisztántar- tani.

Kombájn-szérűkről is minden termelőszövetkezetnek már most érdemes gondoskodnia, hogy a kombájnnal elcsépelt gabonát jól ki lehessen szárítani. Legjobb megoldás erre* ahogyan azt a Szovjetunióban látni, ha a szérűk felett egy lábas pajtát építenek és a gabonát transzportorök állandóan mozg, jak.