Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
r híjén ÉSZAKMAGYARORSZAR AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁB a Magynr Dolgozók Pátija és annak Központi Vezetősége V*. J XU, évfolyam ‘ji, nmm csülöriök Msikezdte munkáját az országgyűlés ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány tizenkettedik paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlés ülésszakát szardán délelőtt tizenegy órára összehívta, A szerdai ütésen megjelentek a párt és a kormány vezetői, Apró Antal, Ács hajon, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerö Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekii József, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Az ülést Hónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett a közelmúlt ban elhunyt Szóival Mihály altábornagy, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés a megemlékezést, felállva hallgatta végig és Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezt követöleg Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az elnöki tanácsnak az országgyűlés leét ülésszaka között kifejtett tevékenységéről és ismertetett több törvényerejű rendeletet. Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs külpolitikai beszámolója — Tisztelt Országgyűlés! Képviselő «Ívtársak! — A Magyar Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy az országgyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifejtett külpolitikai tevékenységéről s ennek keretében számot adjon a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről. — Az 1955-ös esztendő — amelynek során eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében — a békeszerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket hozott a Magyar Népköztársaságnak is. Ugyanakkor ez az év a magyar népi demokrácia megszilárdulásának, a munkás—paraszt szövetség megerősödésének és a népgazdaság fejlesztésében elért jelentős sikereknek az esztendeje volt. — Az elmúlt esztendő a nemzetközi feszültség kiéleződésével kezdődött. Egyes nyugati országok kormányainak — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányának nyomására 1954 végén aláírták a Nyugat-Európai Unió néven ismert agressziós tömb létrehozására és a német militarizmus feltámasztására irányuló párizsi egyezményeket. Az 1955-ös év kezdetére ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása és ennek következtében a nemzetközi feszültség növekedése nyomta rá bélyegét. Válaszként az agresszív jellegű Nyugateurópai Unió létrehozására és a párizsi szerződésekre, a Szovjetunió és vele együtt az európai békeszerető államok — köztük Magyar- ország — megalkották a védelmi jellegű varsói szerződést. — Az a körülmény, hogy a múlt esztendő mégsem a feszültség növekedésének, a hidegháború fokozódásának éveként került a történelembe, annak köszönhető, hogy a népek a világ minden országában egyre határozottabban fejezték ki békevágyukat, követelték a vitás kérdések békés úton való megoldását, az atom- és a hidrogénfegyverek betiltását és a fegyverkezési verseny megszüntetését. Ugyanakkor elsősorban a Szovjetunió kormánya és' mindazok a kormányok, amelyek a béke fenntartásának őszinte hívei, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív körök megfékezése és a nemzetközi légkör megjavítása érdekében. Kiemelkedik ezek közül az osztrák államszerződés megkötése, a Szovjetunió és a szocializmust építő országok viszonyának rendezése Jugoszláviával, a huszonkilenc ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások és a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvétele, tizenhat új tagállam — köztük Magyar- ország — felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (nagy taps) és végül Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja. Ezek az eredmények kétségtelenül bizonyítják, hogy a hírhedt erőpolitika folytatása a népek egyre határozottabb ellenállásába ütközik és hogy a különböző országok érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló tárgyalások jelentik a rendezetlen problémák megnyugtató megoldásának egyetlen járható útját — ■ Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a körülményt, hogy jóllehet a nemzetközi, helyzetben enyhülés következett be, a Szovjetunió ,, vezette béketábor külpolitikai kezdeményezéseivel jelentős sikereket é^t el, bizonyos nyugati körök, elsősorban az Egyesült Államokban, tovább folytatják mesterkedéseiket a nemzetközi légkör megfertőzése és elmérgesítése érdekében. — Az imperialista körök attól félnek, hogy a nemzetközi légkör enyhülése csökkenti a hadianyagtermelésből származó búsás hasznukat és a nehezen összetákolt katonai csoportosulásaik széthullásához vezet. A népek azonban — és különösen Európa népei —, amelyeket az imperialista kalandorok egy emberöltő alatt kétszer sodortak szörnyű világháborúba, egyre határozottabban és egységesebben lépnek fel és követelik kormányaiktól, hogy békeszerctő politikát folytassanak. (Taps.) E helyről is üdvözöljük a francia népet, amely a legutóbbi választásokon az imperialista körök hidegháborús terveire határozott nemmel válaszolt. (Lelkes taps.) — A hidegháború szószólói semmissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén bekövetkezett enyhülést, amelyet a népek szerte a világon örömmel üdvözöltek. Az imperialisták többek között arra törekszenek, hogy fenyegetések kíséretében meghirdetett katonai programjaikkal és a fegyverkezés fokozásával gazdasági és kulturális építésük lassítására kényszerítsék a békeszerető államokat. — Ez az irányzat világosan kirajzolódik. A NATO múlt évi decemberi miniszteri értekezlete állást foglalt amellett, hogy támadó szellemű hadseregét atom- és hidrogénfegyverekkel szereljék fel, a nyugateurópai légierőt egyharmadával növeljék és tovább gyorsítsák Nyugat-Német- ország felfegyverzését. Visszatükrözi ezt az is, hogy — ellentétben a Szovjetunióval és a béketábor más országaival, amelyek csökkentették hadseregeik létszámát és honvédelmi költségvetéseiket — az Egyesült Államok hatalmas összegekkel emelte fel ezévi katonai kiadásait. — A genfi szellemmel szöges ellentétben álló törekvéseik során a nyugati nagyhatalmak még a leszerelés kérdésében korábban tett javaslataiktól is elálltak és a fegyverzet, a fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának eszméjét is megtagadták. Mindezek arra mutatnak, hogy a népeket fenyegető új világháború veszélye még nem múlt el. Legutóbb Dulles amerikai külügyminiszter a «Life* című lapnak adott nyilatkozatában oly nyíltan dicsőítette a háborús kalandok politikáját, hogy az még egyes amerikai politikusok és szövetségeseik, egyes angol vezető körök részéről is visszautasításra talált. — Külön meg kell említenem azt a közös nyilatkozatot is, amelyet az amerikai elnök és a brit miniszterelnök washingtoni tárgyalásairól c napokban kömé '-lettek^&Rűly új ab!: támadást jelent a népi demokráciák ellen, de sérti azoknak az afrikai és ázsiai országoknak függetlenségét is amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekét — nem csatlakoztak az imperialista katonai tömbökhöz. Ez a nyilatkozat arra az időszakra emlékeztet, amikor ezeknek a népeknek a sorsáról még Washingtonban és Londonban döntöttek. De — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — ez az időszak egyszersmindenkorra letűnt. (Taps.) t A béke biztosításáért folytatott küzdelemből hasúnk is kivette résxét — Meggyőződésünk, hogy egyes imperialista körök mesterkedései ellenére is megvan minden lehetősége annak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biztonság megerősítésére irányuló politika — amely a népek békeakaratát fejezi ki — további eredményeket hozzon. — A béke erőinek az elmúlt időszakban a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke biztosításáért folytatott küzdelméből — erejéhez képest — a Magyar Népköztársaság is kivette részét. A kormány külpolitikáját az országgyűlés 1955. április 22.-i határozata alapján folytatta, amely e politika legfőbb célkitűzéseként «a magyar nép békés építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítását* jelölte meg. — Külpolitikánk megvalósításának szilárd alapját képezte, hogy az elmúlt évben — csakúgy, mint a hazánk felszabadulása óta eltelt több, mint egy évtized folyamán — bizton támaszkodhattunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovjetunióra (lelkes taps) és építhettünk a testvéri népi demokratikus országok segítségére. — A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk felemelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor országai közötti együttműködés szilárd elvi alapra, a marxizmus—leninizmus elvi alapjára épül. Ez köti össze a szocialista tábor országait és ez teszi lehetővé, hogy szoros egységben tevékenykedjenek mind a népgazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, mind külpolitikai téren. — És ha az imperialista körök félremagyarázzák, rágalmazzák ezt az elvi alapon nyugvó egységet, azt azért teszik, mert látják az ebben rejlő erőt. Mi azonban határozottan kijelentjük, hogy a szocialista tábor országai közötti egységnek az erősítését dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. Ennek megfelelően az országgyűlés abban jelölte meg a kormány alapvető külpolitikájának alapvető feladatát, hogy «tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Nép- köztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával, politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén*. — A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége magyar- országi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. (Taps.) Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság küldöttségeinek magyar- országi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. — Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét, java-. solj.uk, hogy az országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nemzetgyűlésének és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségét. (Taps.) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten decemberben megtartott ülése tovább vitte előre országaink között a szocialista munkamegosztáson alapuló gazdasági együttműködést, amely sokoldalúan valósul meg a Szovjetunió és a népi demokráciák következő ötéves tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szocialista tábor országai az eddiginél egységesebben és összehangoltabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, népeik jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk ebben az egész szocialista világgazdaság és ezen belül hazánk számára“TfT‘olyan nagyjelen' tőségű munkában és üdvözöljük a gazdasági együttműködés kiszélesítését. — Az egész szocialista tábor gazdasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pártjuknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusára készülve nagy lelkesedéssel és odaadással fogtak hozzá ezen világtörténelmi jelentőségű program valóraváltá- sához. (Taps.) — Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni arról, hogy ellátogatott hazánkba a Kínai Népköztársaságból Csu Te elvtárs. a Kínai Népköztársaság alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomása és nagyban hozzájárul a magyar és a kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének további fejlődéséhez. — Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel való barátság elmélyítése érdekében azzal is, hogy lényegesen megkönnyítettük a látogatást egymás országaiba. Az elmúlt évben - már tízezrével utaztak magyar állampolgári/ Csehszlovákiába és Romániába üdülésre vagy rokonaik látogatására és hasonlóan nagyszámban érkeztek hazánkba csehszlovák és román állampolgárok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdeményezésere kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül ellátogathassanak egymás országaiba; Hasúnkat ma már minden oldalról velünk jószomszédi'* bucáti viszonyban álló országok vesxik körül Tisztelt Képviselő Elvtárs&k! Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fontos feladatul állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytassa a nemzetközi. együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal 4, s hogy »fordítson különös gondot a szomszédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben ■is politikájúk nem irányul a béke- tábor országai, köztük hazánk ellen“. Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelki ismerettel közölhetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot. Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdeményezésit tett annak érdekéhen, hogy a más országokkal fennálló, még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folytatunk azért, hogy a könnyező országokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet-Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását. Az elmúlt év során, amint arról az országgyűlés novemberi ülésszakán már beszámoltam, kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar—jugoszláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereforgalom Is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy még a rendezetlen kérdések a kölcsönös érd ékek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a gazdasági, a politikai és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésében munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunkkal, Ausztriával is jószomszédi viszonyt, megértő együttműködést alakítsunk ki. Ezt a törekvésünket a múltban gátolta Ausztria rendezetlen ^ nemzetközi státusa és bizonyos imperialista körök azon tervei, amelyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömörülésekbe bevonva, alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irányban változott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszerződést és az osztrák parlament törvénybe iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semlegességét, amelyet a Magyar Népköztársaság az elsők között ismert el. Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően, fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást kötöttünk, így a Duna hajózás kérdésében, vízjelző szolgálat létesítésére és a nemrég megkötött egyezmény értelmében növekszik a két ország közötti árucsereforgalQim is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar-osztrák kapcsolatok javulását egyes osztrák körök — ellentétben Raab kancellárnak és Figl külügyminiszternek a két ország barátságának szükségességét elismerő nyilatkozatával — népi demokráciánk rágalmazásával és ellene irányuló sajtótámadásokkal zavarni igyekeznek. Mi a magunk részéről továbbra is arra törekszünk, hogy a két ország közötti viszony a múlt évben megkezdett utón tovább- javuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekéitek. Egész népünk számára nagy megnyugvást, építőm unkánkhoz biztonságot nyújt. hOPy hazánkat ma már minden oldalról olyan, velünk ló- szomszédi, baráti viszonyban álló országok veszik körül, mint a Szovjetunió, a szocializmust éoítő Csehszlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Fejlesztjük kapcsolatainkat valamennyi országgal* elsősorban azokkal9 amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság ’külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban, az országgyűlés határozatának megfelelően arra irányult, hogy a békés egymás meljett élés elvének alapján fejlesszük kapcsolatainkat valamennyi országgal, elsősorban azon országokkal, amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul. A magyar külpolitikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érdekeinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembe- véve népeink érdekeit, nein hailandók részt venni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem. engedik, hogy területükön az agresszerok katonai támaszpont ókat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika számi» országa, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszilárdításán fáradoznak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak emlékezetes délázsiai útja nagy jelen tőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országai* hoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai alakulásában. A magyar nép érdeklődéssel és mélv rokonszenvvel figyeli ezen országok harcát függetlenségükért, az imperialista befolyás visszaszorításáért és nemzeti felemelkedésükért. Ennek megfelelőéin kormányunk arra törekedett, hogy jó viszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolatokat ezekkel az államokkal. így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával. Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és (Folytatás a Z, oldalon.)
