Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

A világsajtó a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusáról mWXQRK Az amerikai sajtó kommentálva az SZKP XX. kongresszusának ered­ményeit, kénytelen beismerni a kon­gresszus nagy jelentőségét; A lapok és szemleirók leplezetlen'' aggodalom­mal indítványozzák az Egyesült Ál­lamok kormányának, hogy az új té­nyek fényében vizsgálja felül külpo­litikáját, jóllehet hozzáfűzik, hogy a felülvizsgálatnak nem a külpolitika célkitűzéseit, hanem csupán megva­lósításának módszereit kell érintenie. A Newyork Times szerkesztőségi cikkben kijelenti: Washington „azzal a komoly és aggasztó kérdéssel talál­ja magát szemben,-'hogy az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája olyan-e, amilyent az új szovjet kihí­vás szükségessé tesz”. A lap ehhez hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok­ban „széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy már régen meg kellett volna változtatni az amerikai politikát. A probléma, amelybe az Egyesült Államok ütközik, abban van, hogy a Szovjetunió felhasználva új politikáját, szemmelláthatólag je­lentős sikereket ért el a föld igen fontos térségeiben és hogy az oroszok további sikereire van kilátás.“ Hamilton, a Newyork Times szem leírója, miután rámutat, hogy az Egyesült Államok „csaknem minde­nütt” elégedetlenséget kelt politiká­jával, a többi közt megjegyzi: az ázsiai és afrikai országokban „meg­döbbentően sok embernek az a véle ménye, hogy a békét éppen az Egye­sült Államok fenyegeti.,. ” Hamilton szintén arra hív fel, hogy vizsgálják felül az Egyesült Államok külpoliti­kájának módszereit. A. Newyork Herald Tribune han­goztatja, hogy a Szovjetunió felszá­molta az Egyesült Államok atomié gy- ver-mo nopól i um át és gazdasági hely­zetét olyan mértékben megjavította, hogy érdemleges segítséget tud fel­ajánlani más országoknak. A lap ar­ra a következtetésre jut, hogy ez a megváltozott helyzet kétségtelenül megköveteli, hogy az Egyesült Álla­mok felülvizsgálja külpolitikáját.. PÁRIZS A francia sajtó, kommentálva a XX. kongresszus befejeztét, kiemeli * a kongresszus anyagainak és hatái*o zalainak nagy nemzetközi jelentősé A Figaro a „leglényegesebb tény nefe” nevezi azt, hogy a kongresz- j által jóváhagyott politikának az' alapját a Szovjetunió gazdasági sike re és hatalmának növekedése bizto­sítja. A lap szintén kiemeli a kongresz« szus által hangsúlyozott kollektiv vezetés elvének jelentőségét. Az Humanité közölte Francois Bil- louxnak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának a XX. kongresszussal foglalkozó cik­két. Billoux hangsúlyozza: a hatodik ötéves terv megvalósítása hatalmas lépés lesz a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átmenet útján. Billoux a továbbiakban megjegyzi hogy a kongresszus anyaga fontos hozzájárulás a marxista-leninista el­mélethez. KÓMA A február 27-i olasz lapok beszá mólnak az SZKP XX. kongresszusá­nak befejezéséről. Az Unitá hangsú­lyozza, hogy a kongresszus *,kétség teleriül óriási jelentőségű esemény” A burzsoá lapok megállapítják. XX. kongresszus egyik igen fontos eredménye a kollektív vezetés elvé­nek megszilárdítása a párt minden szervében. Ollen hauet» nyilatkozata Mint a DP A jelenti, Ollenhauer február 26-án Heidelbergben beszé­det mondott és ebben kijelentette, ihogy az utóbbi idők eseményei az 1949 óta tartó időszak végét jelzik a német politikában. Ezt az időszakot teljes joggal .. Adenauer-korszak- nak,c lehet nevezni — Az Adenauer kormány a halá­los válság állapotába került — mon­dotta Ollenhauer. — Annak követ­keztében, hogy a kancellár túlzott követeléseket támasztott a koalíció­val és az ellenzékkel szemben bel­politikai téren, olyan mozgalom in­dult meg, amelyet 1953-ban még •senki sem láthatott előre. A szövetségi kormány Ollenhauer véleménye szerint mindinkább „a pártonkívülivé vált miniszterek me­nedékhelyévé“ válik. — Hogy előrehaladhassunk a né­met egység helyreállításának kérdé­sében — folytatta Ollenhauer —, Né­metországnak készen kell állnia ar­ra. hogy vita tárgyává tegye egyfe­lől a NATO-ban, másfelől a varsói szerződésben való részvételének kér­dését. Ha a szövetségi kormány úgy vélekedik, hogy politikáját nem épít­heti ilyen új alapra, akkor más erőknek kell átengednie a lehetősé­get ehhez az új külpolitikai start­hoz ... Ha 1957 után a Keresztény Demokrata Unió nélkül jön majd létre kormánykoalíció, Németország­ban nem tör majd ki zűrzavar, ha­nem teljes mértékben megnyílik a lehetőség a demokratikus alternatí­vához. amelyben a vezető szerep a Német Szocialista Párté lesz. Meg kell bókülni azzal a gondolattal, hogy a Szövetségi Köztársaságban a demokrácia formáinak nem mindig kell megegyezniök az északamerikai politika elképzeléseivel és óhajai­val. (MTI) Több bányaüzem már befejezte februári tervét A Borsodi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó üzemek közül Baross- ákna fejezte be először februári ter­vét. A barossaknaiak február 25-én. szombaton reggel jelentették tervük hiánytalan teljesítését. Másnap Pálinkástáró. az utána következő napon pedig a perecesi bányaüzem dolgozói jelentették, hogy eleget tet­tek februári tervkötelességeiknek. Hasonló jó hírek érkeztek az ede­lényi járás bányaüzemeiből is. Szu- hakálló február 27-én reggel fejez­te be havi tervét és azóta már 983 tonna szenet adott terven felül. Ru­dolf telepen 656, Alberttelepen pedig 328 tonna szén került felszínre terven felül. Sok sikert, jó munkát kívánunk az élenjáró bányászoknak, bízunk benne, hogy márciusban is eredményekről számolhatnak be. Jh SZKP XX. kongresszusa tanácskozásaiból áj őröl merítünk“ A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójában Hruscsov elvtárs a szakszervezetek jelenlegi helyzetéről és feladatairól a követ kezőket mondotta: »A munkások és az alkalmazottak millióinak neveié sében és képzésében, alkotóerőiknek a termelés fellendítéséért és tökélete­sítéséért folyó harcra váló mozgósí­tásában, a dolgozók anyagi jólétének és kulturáltságának, valamint mű­szaki színvonalának emelésében nagy szerep vár a szovjet szakszervezetek re. A szakszervezetek munkájának színvonala azonban szembeszökően elmarad az élet követelményeitől, a párt kitűzte feladatoktól.« Felkerestük Eiben Imre elvtársat, diósgyőri martinacélmű II. számú kemencéjének olvasztárét, a műhely­bizottság elnökhelyettesét s megkér­deztük. mi a helyzet etekintetben náluk? A következőket mondotta: A magyar szakszervezetek is mérhetetlenül sokat tanulhatnak a XX. kongresszus anyagából. Üze­münk műhelybizottsága sem tölti be megfelelően feladatát. Nem foglalko­zik kellőképpen a szocialista terme­lés egyik nagyszerű módszerével, munkaversennyel, nem képviseli eléggé az üzem munkásainak, mű­szaki dolgozóinak érdekeit. Egyszóval mi is elmaradunk az élet követelmé­nyeitől. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusán elhangzott beszámoló újból felhívja figyelmün­ket a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztésére. Üzemünkben már jelentős eredményeket hozott a ne­mes vetélkedés. A gazdag hagyomá­nyokat azonban nem ápoljuk eléggé. Gyakran megfeledkezünk az eredmé­nyek értékeléséről, nyilvánosságra hozataláról Üzemünkben a szocia­lista munkaverseny színvonala ma még nem megfelelő. A munkaver* senyvállalásokban kevés olyan fel­ajánlással találkozunk, amely a tech­nika fejlesztését szolgálná. Pedig a technika fejlesztése nélkül elképzel* hetetlen nehéziparunk termelésének növelése. Nem folyik verseny a ke­mencék munkásai, olvasztárai, acél­gyártómesterei között abban, hogy ki tesz legtöbbet az új technológiai eljárások bevezetéséért, az élenjáró új módszerek elterjesztéséért. Ez an­nál nagyobb hiba, mert nálunk igen sok tennivaló van e téren; További hiányossága versenyünké­nek, hogy a különböző munkaterüle­tek dolgozóinak versenye széteső., hiányzik belőle a legfontosabb, az összhang. Egy esetet mondok el en­nek bizonyítására. Három kemencénk nemrégiben kiváló kemence lett. Dol­gozói elnyerték a kiváló dolgozó címet. Természetesen a terv mennyi­ségi és minőségi követelményeinek túlteljesítéséért kapták a kitüntetést; A kemencék sikeréhez hozzájárultak a hulladéktér darusai, munkásai is? Ők azonban nem kapták meg a ki­váló dolgozó címet, amit jogosan sérelmeznek; Az ilyen eset fékezi a rAunkaverseny lendületét s nekünk* szakszervezet vezetőinek az a fel» adatunk, hogy mielőbb megteremt» sük a kellő összhangot; A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa megtanított ben» nünket arra, hogy sokkal következe» tesebben harcoljunk a párt célkitü» zéseinek maradéktalan végrehajtásé* ért. A szakszervezetben dolgozó kom» munisták a pártonkívüli dolgozókkal szakadatlanul ismertessék a párt ha­tározatait, mozgósítsák őket azok hiánytalan végrehajtására; Dolgoz­zunk úgy, hogy soha ne maradjunk el az élet követelményeitől — fejezte >e Eiben elvtárs nyilatkozatát; CSAL A LÁSZLÓ: hm p g dl neq.ijje.(UJk — az ösAze/JehetetLen... A /"Vra végeztevei körülvettek beh- nünket — Imrét és engem — a Malinovszkij-utcai iskola negye­dik osztályának növendékei. Imre —1 ez az alacsony növésű, kerek­arcú, szépvonású fiú — ellenséges szemekkel nézett osztálytársaira, akik kérlelhetetlenül a fejére olvas­ták, hogy ő az <Mztály főverekedője. Azért nem szeretik, mert minden­kibe beleköt, durva, összeférheted len természetű. — Miért vagy verekedős — kér­deztem Imrét. — Csak a gyengébbekkel szem­ben nagy legény — mondták a fiúk —, de azokkal is csak akkor, ha nem vagyunk mellettük. Meri ösz- szefogunk ám ellene, nem hagyjuk magunkat! M it mond az anya? A sovány, magas, csontos asszony svrva panaszolja a mosóteknő mellett. — Tetszik tudni, nem sok jót lát idehaza a gyerek. Az apja részeges, goromba, verekedő. Mindkettőnket ver. Egyszer úgy megverte a gyere­ket, hogy mások szedték ki a kezé­ből s még fel is jelentették érte. Kapott az uram három hónapot, de felfüggesztették. Akkor megfogadta, hogy többé nem nyúl hozzá ...De aztán megint csak verte s kiabált, hogy őt nem érdekli semmiféle szo­ciális törvény. És mit mond az apa ? — Tudja kérem — felelte a férfi — külön-külön beszéltem mind a keltővel — borzasztó ideges asszony a feleségem. Türelmetlen hozzá s mindjárt üti. Imrét tehát üti az apja is, meg az anyja is. Az apa az anyán és a gyermekén vezeti le indulatát, az anya pedig a gyermeken. íme a magyarázat Imre viselkedésére. gyerek a verekedés, a durva­ság légkörében növekszik. Mit lát az apjától? Ha haragszik valamiért — »az erősebb jogán« a verekedéssel szolgáltat önmagának »igazságot«. Terrorizálja, megfélem­líti családját — így okai magárnak családfői »tekintélyt«!?) szerezni. S miért üti az ay,ya a gyermeket? Mert ideges, ö nem durvaságból verekszik, inkább fásultságból, mert másképp nincs türelme a gyermek neveléshez. • És Imre? Ő miért durva? Miért üti társait? Durvaságból, vagy fá­sultságból? Azt hiszem, benne már mindkét jelzőt keresni kell. Imre rossz tanuló, semmi tekintély, sem­mi tisztelet nem övezi az osztály­ban. Viszont benne is van olyan tudatalatti vágy, hogy ő is »lássék valakinek«, mint társai, neki is le­gyen egy szikrányl tekintélye. S mi mással tudná ezt elérni, mint a ter­rorizálással! Az apja sem tud ott­hon tiszteletet kiharcolni maga iránt, mert erre — viselkedése foly­tán — nincs más lehetősége csak a megfélemlítés. Imre is hasonlóképp próbálkozik >rendezni« a magú dolgát. A gyerek érzi, hogy sokszor igaz­ságtalanul is megveri az anyja. Olyankor is, amikor nem érdemli meg. Hát minek keressen ő igaz­ságot más módon, mint úgy, hogy elégtételt vesz magának a vereke­déssel, vagy ugyanezzel rákénysze rítt akaratát gyengébb társaira. Ez az egészségtelen családi légkör természetesen megfertőzte a gyer­mek lelkét, amely ebben a korban már nagyon fogékony arra, hogy fészket rakjon benne a durvaság. S kétségtelen, ahogy nő a fiú, a lel- kületében lévő gorombaság is tere­bélyesedik, akár a fekély, mert nem egy-egy időszakról, hanem folya­matról van szó. Az apja és az anyja közötti örökös civódás ma még csak nyomot ejt benne, de minél tovább issza magába a rossz szellemet. annál félőbb, hogy jellembeli fogya­tékossággá válik egyéniségében ez a rossz élettapasztalat. Ma még félig-meddig csak »szokásból« ve­rekszik és durváskodik — így látja odahaza. De mi lesz, ha már nem azért verekszik, mert az otthon lég köre — mondjuk — erre készteti, hanem egyszerűen azért, mert olyanná formálódott a termé­szete. ÍTogy mi lesz? Ellentétbe kerül x a társadalommal. Hiszen már most is azt mondják az iskolában a pajtásai, hogy: összefogunk ellene! A társadalom is ezt fogja tenni, mert a szocialista együttélés így követeli. x De ha előre látjuk Imre jövendő sorsát, miért hagyjuk elveszni? Miért engedjük meg magunknak azt a kockázatot, hogy Imre mint férfi árthasson önmagának és a tár­sadalomnak? Sajnos, ma még sok ilyen sorsú gyermek van. Sok gyermek szülője még a múlt társadalom erkölcsi fer­tőjének betegségében szenved, akárcsak Imre apja, aki talán maga sem látott mást az ő apjától. Hát nincs segítség? De van. De csakis a társadalom segíthet, a józangon- dolkozású emberek, akik kíméletlen kritika alá vonják a gyermekük jövendőjével nemtörődő szülőket. S ha ez sem segít, akkor lépjen közbe a társadalom szocialista törvénye — de teljes szigorral! —, hogy még csírájában kiirtsuk a jövő társada­lom embereinek, a ma még gyer­mek Imréinek lelkületéből a dv#va- "'‘got, az összeférhetetlenséget. A társadalom kötelessége gondos- kodni arról, hogy necsak gaz­daságilag készítse elő a jövőt és necsak az iskolára bízza a gyer­meknevelést, hanem kényszentse a szülőket arra, hogy úgy formálják meg a jövendő emberét, ahogy azt a társadalom érdekei megkövetelik. S ha erre képtelen a §zülő — akkor is van rá mód, hogy a gyermek szocialista típusú emberré nevelőd­jékt (Folytatjuk! ÜZEMI LAPSZEMLE A Diósgyőri Kohász legújabb számából Február 28-án jelent meg a »Diós­győri Kohász«, a Lenin Kohászati Művek üzemi lapjának legújabb szá­ma. Örömmel lapoztuk át az újságot, mert időszerű problémákról ír. Gaz­dag mondanivalója van az újságnak és ezzel értékes segítséget, nyújt a diósgyőri kohászoknak az első ne­gyedévi terv sikeres teljesítéséhez; Nincs helyünk arra, hogy vala­mennyi cikkről tartalmi ismertetést adjunk; az SZKP XX. kongresszusa anyagának gondos, mélyreható tanul­mányozása szükségességéről írt ve­zércikkről, a bányák, gyárrészlegek tudósító brigádjánák értékes íuásá- ról; az üzemi főorvos cikkéről, amely a munkavédelem eredményeivel és hibáival foglalkozik. Pedig valameny- nyi cikk megérdemelné az ismerte­tést. A pártélet és DISZ-élet rovat jó módszereket közöl. Gergely elv­társ, a pártbizottság munkatársa a szemléltető agitáció megjavításához nyújt segítséget. Az újság a felszaba­dulás méltó megünneplésére serkent. Szóvá teszi, hogy fokozni kell a tár­sadalmi tulajdon védelmét, elő kell segíteni a munkafegyelem megszilár­dítását. Sokat ír a lap a DlSZ-fiata- lokról, az újítókról. Riportot közöl az ózdi és diósgyőri martin 1-es kemen­céjének párosversenyéről. Javasoljuk, hogy mindig ilyen jó újságot készítsenek az üzemi lap szerkesztői. Továbbra is vonják be az újság elkészítésébe a gyár kollektívái» ját. Munkájuk egyik súlypontját pár* tunk és kormányunk határozatai mellett a nagyüzemi pártértekezlet határozatai jelentsék; Vívják ki d megbecsülést, az elismerést az öreg .munkások számára; Tűzzel, vassal harcoljanak a dolgozók javaslatainak megvalósításáért, jogos panaszaik or­voslásáért. Hétről-hétre vizsgálják meg, hogy mit tesznek a párt, a szak- szervezet, a vállalat vezetői a gyűlé­seken elhangzott javaslatok érdeké­ben. Tanítsa meg a lap a pártalap« szervezeteket a pártmunka alapvető módszereinek elsajátítására: a tér» melés pártellenőrzésére, a tömegszer­vezetek pártirányítására, az agitációs és propaganda munkára, a káderek-» kel való foglalkozásra. Serkentsenek a meglévő technika jobb kihasználá­sára, az új technika fejlesztésére. A pártértekezleten a gyár legjobb kommunistái megfogadták, hogy el« nyerik a Munka Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést. Ügy véljük, a leg­nagyobb elismerés az lesz a lap szá­mára, ha majd ennek a nagy kitün­tetésnek az elnyeréséről adhat szá­mot; A »Diósgyőri Kohász« szerkesztői jó munkát végeznek, ezt bizonyítja legújabb számuk is. De a párt azt is várja az elvtársaktól, hogy még jobb, még kritikusabb újságot szerkessze­nek. Tegyenek elege}; a várakozás­nak; (boda) Konzerv- és édességipari kiállítás nyílt Miskolcon Miskolcon a Széchenyi utca . 107. alatt a* városi tanács kezdeményezé­sére állandó jellegű kiállítási terem nyílt. Az első kiállítást a teremben a M iskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat rendezésében hétfőn a dél­előtti órákban nyitották meg. A sze­rencsi és a budapesti csokoládégyár, valamint a budapesti konzervgyár legújabb, legkedveltebb készítmé­nyeit mutatták be a vásárlóknak. A kiállítás megnyitásán jelen vol­tak az ipar képviselői, megyénk ke­reskedelmi szerveinek vezetői. Árvái János elvtárs, a városi tanács keres­kedelmi osztályának vezetője üdvö­zölte a nagyszámú közönséget. Han­goztatta: a kiállítás alkalmat nyújt arra, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelően, az ipar tovább javít­hassa termékeinek minőségét. get vásárolhatnak a látogatók; A mintegy 50 féle konzerváru között van a cukorbetegek részére készített különleges befőtt, a gyermekek szá­mára pedig a szőlő és az almaié; Nagy a kereslet a nemrégiben meg­jelent „Gyöngyvér“ iránt, amely kel- lemes íze, 17 fokos szesztartalma és olcsó ára miatt csakhamar közked­veltté vált. A kiállítás és vásár leglátogafcot» íabb része, az édesipari osztály* Mintegy 30 féle cukorka és számta­lan csokoládédarabáru között váló* gathatnak a látogatók. Ismét kap* ható a ,,Negró’‘ cukorka és a közked* veit C-vitaminos drazsé is. A kiállítás megrendezéséért dicsé*" rét illeti a Miskolci Élelmiszerkíske» reskedelmi Vállalatot, annak kaiv bantartó dolgozóit, akik fáradságos munkájukkal hozzájárultak a be­A bemutatón számos új árufélesé- mutató és a vásár sikeréihez; JCamam színhág Március 1-től, csütörtöktől Kálmán Imre: JHonttnavteei ibolya Operett 3 felvonásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents