Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

ÉSZAKMAGYABORSZffi r Kommunisták! Vállaljatok szocialista kö elezeltségeket a termeld és a társadalmi munkában és példamutatóan teljesítsétek azokat! AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J AH* évfolyam 21. szám \K\ *o fim Orvosoljuk a dolgozók jogos panaszait! Ozocializmust építő hazánkban minden a dolgozó népért «történik. Szükségletein©!! jobb ki­elégítésére neveljük az ipar, a me­zőgazdaság termelését, életének szebbé tételére* építj ik az nj laki- sokat, rendezzük, csinosítjuk váro­sainkat, falva inkát. Dolgozó népün­ket kell szolgálnia minden mun­kánknak, minden ténykedésünk­nek. Ezit fejezi ki jelszavunk is: Nálunk legfőbb érték az ember! Előfordul azonban, hogy egyes szerveink, vállalataink vezetői, akik gyakran ismételgetik ezt a jelszót, mégsem annak szellemé­bein cselekszenek. A dolgozók szé­pülő életéről beszélnek, de megfe­ledkeznek arról, hogy mivel tar­toznak a dolgozó tömegeiknek,'sok­szor csak hangoztatják, de nem érvényesítik kellően ezt az elvet. Gazdasági és állami életünket, (kulturális ópítőmunikánka-t a párt- szervezetek, a tanácsi apparátus, a különböző hivatalok tevékenységét túlnyomórészt eredmények jellem­zik, de munkánkban fogyatékossá­gok is akadnák, amelyeket meg kell szüntetni! A dolgozók sok esetba.i fordulnak panaszokkal kü­lönböző szervekhez, vállalatokhoz, a tanácshoz, naponta több kisebb- nagyobb panaszt tartalmazó levél érkezik szerkesztőségünkhöz is. Miről szólnák ezek a panaszok7 legtöbbször egy-egy hanyag mun­kát végző vállalat, hivatal, keres­kedelmi szerv munkáját, valame­lyik számukra sérelmes, igazságta­lan intézkedését, egyes vezetők túl­kapásait, vagy bürokratizmusát bírálják. - Sokszor csekélységnek látszik egy-egy ilyen panasz, mégis jelentős valamennyi, hiszen a dol­gozó ember kedvét szegi a legki­sebbnek látszó igazságtalanság, Az akár írásban, akár szóban panaszt tevő dolgozók joggal vár­ják, hogy kérésüket — amennyi­ben az jogos! — teljesítsék, sérel­müket orvosolják. Annál is in­kább elvárják ezt, mert népköz- társaságunkban törvény írja elő, hogy a lakosság bejelentéseit min­denütt a leggyorsabban, legered­ményesebben keli kivizsgálni és a jogos panaszokat az illetékesek orvosolni kötelesek. Pártunk ha­tározatai is előírják a dolgozók be­jelentéseivel való leglelkiismerete­sebb törődést. A borsodmegyei pártbizottság — a K. V. határoza­ta alapján — intézkedési tervé­ben például célul tűzte ki, hogy fokozottabban kell törődni a dolgo­zók jogos sérelmeinek orvoslásá­val. Ennek szellemében a megyei pártbizottság és a járási pártbi­zottságok naponta tartanak tanács­adó szolgálatot. Meghallgatják a dolgozók panaszait, bejelentéseit és maguk a párt vezetői intézked­nek egy-egy dolgozó ügyében. C ajnos, megyénkben még nem ^ talált — minden esetben — kö­vetőre a felsőbb megyei pártszerv példamutatása. A vállalatok, hiva­talok, tanácsok vezetői nemcsak annak érdekében tettek még ke­veset, hogy értesüljenek a dolgo­zók panaszairól, de a hozzájuk el­jutó bejelentésekkel sem mindig ■törődnek eléggé. Csupán a szer­kesztőségünkbe érkező panaszleve­lek kapcsán több példát sorolha­tunk fel arról, hogy mennyire nem szívügye egyeseknek még ma sem a legfőbb érték: az ember! Néhány példát említünk csak erre, de e néhány példából is ismerje­nek magukra mindazok, akiknek magatartása nem méltó a szocializ­must építő emberhez, főleg vezető­höz. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat például 1955 december 19 óta még csak választ sem adott a dubicsányi kultúrotthon panaszá­ra; az edelényi járási tanács be­gyűjtési csoportja 1955 december 23 óta hagyja válasz nélkül özv. Orosz■ Istvánná panaszát. Az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalat sem tartja érdemesnek, hogy Kiss Andrásné többek nevé­ben tett panaszára válaszoljon. Vajon hogyan törődik a dolgozók bejelentéseivel a geszt'elyi tanácl elnöke, aki Veres Mihály pana­szát már két hónapja válaszra sem méltatja? Pedig rövid idő alatt kivizsgálhatná, hogy jogos-e a panasz és saját hatáskörében azonnal intézkedhetne is az ügy­ben! Milyen véleményük lehet a hercegkút] dolgozóknak Palásthy Istvánról, a Zemplén-hegységi Er­dőgazdaság igazgatójáról, ak*i, -miután nem teljesítette a nekik szóban tett ígéretét, december 21 óta még csak válaszra sem mél­tatja a hercegkutiak panaszos le­velét. Vagy vegyünk csak néhány pél­dát a Borsodi Borsban megjelent panaszokból. Számos olyan hiva­tal és vállalat van, amelynek ve­zetői nemcsak hogy intézkedést nem tettek az újságban is megje­lent bírálat, panasz kivizsgálása érdekében, de egyszerűen úgy tesz­nek, mintha nem is értesültek vol­na a bírálatról Ilyen például a bükkábrányi földművesszövetke­zet, a vasgyári fogászati rendelő, a Tiszai-pályaudvari 29-es számú bolt, a miskolci II. kerületi tanács, a miskolci I. kerületi tanács és a MÁVAUT (a Besenyői-ut járhatat- lanságának ügyében, ami több ezer dolgozó panasza), a gesatelyi liszt- csere-telep, a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt Anyagellátó Vállalat vezetői és mások, akik vajmi ke­veset törődnek a dolgozók pana­szaival, sérelmeivel. [V em „nagy“ ügyekről van szó, de az, hogy még az ilyen „kisebb“ panaszokkal sem törőd­nek azt bizonyítja: sok vállalat, hivatal, nem egy esetben a tanács vezetői — nincsenek tisztában kö­telességükkel ! Nem tudják — vagy nem akarják tudni azt! —, hogy törvény írja elő a dolgozók beje­lentéseivel való törődést, a dolgo­zók jogos panaszainak gyors, mél­tányos elintézését. Éppen ezért mindenütt a legsürgősebben ér­vényt kell szerezni ennek a tör­vénynek. Minden vezetőtől meg •kell követelni, hogy orvosolja a dolgozók reátartozó jogos pana­szait! Azokat pedig, akik továbbra is semmibe veszik ezt a fontos tör­vényt, akik nem törődnek a párt határozatával — azokat felelős­ségre kell vonni s meg kell taníta­ni arra, hogy ne esek frázisként pufogtassák, hogy „nálunk legfőbb érték az ember', hanem tegyenek is meg mindent e jelszó vglófa váltása érdekében! . *"*íi*«_ Mlskofo. 1956 fonu4r 25 szerda A VILÁGPOLITIKA HÍREI Költségvetési vita az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszakán Moszkva (TASZSZ) Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa ülésszakának január 23-i esti ülésén megkezdődött a vita Ivan Fagyejev pénzügyminiszter beszámolójáról. A felszólalók támogatták a pénz­ügyminiszternek azt a javaslatát, hogy a köztársaság 1956. évi állami költségvetését 74 milliárd rubelt meg­haladó összegben állapítsák meg. Valamennyi felszólaló kiemelte, hogy a szovjet emberek óriási lelkesedés­sel fogadták a 6. szovjet ötéves terv irányelveinek /tervezetét. Szergej Sevcsenko küldött (Altáj határterület) elmondotta, hogy az Altáj-vidéken, ahol nemrég még év­századok óta feltöretlen szűzföldek voltak, a közelmúltban megjelentek az újonnan szervezett szovhozok, gyá­rak épültek, vasútvonalak húzódnak, lényegesen megnövekedett a vidék ipari és mezőgazdasági termelése. Jelentősen emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhoz­parasztok jövedelme. A vidék áru­forgalma majdnem kétszeresére nőtt. Amina Valiullina küldött képet adott a tatár OSZSZK iparának ered­ményeiről. A köztársaságban ma ugyanannyi a naponta felszínre ho­zott kőolajmennyiség, mint Bakuban, az ország legrégibb kőolajkitermelő vidékén. Elmondotta, hogy a Tatár Autonóm Köztársaság fővárosában, Kazánban befejeződött az áttérés az általános középfokú oktatásra. Ivan Marcsenko küldött a moszk­vaiak termelési sikereiről számolt be. A főváros dolgozói a múlt évi terv befejezése után még nagyobb lendü­lettel folytatják a XX. pártkongresz- szus tiszteletére indított szocialista versenyt. Moszkvában az idén nagyobb ará­nyokban folytatódnak a városrende­zési és újjáalakítási munkálatok. Moszkva 1956-os költségvetése meg­haladja a hatmilliárd rubelt. Jelentős összeget fordítanak a lakásépítésre. Január 24-én az ülésszak folytatja munkáját. (MTI) A washingtoni angol—amerikai tárgyalások előtt London (TASZSZ) Az angol sajtó nagy figyelemmel foglalkozik Eden miniszterelnök kü­szöbönálló washingtoni utazásával. Mint a lapok kommentárjaiból ki­tűnik, a tárgyalások résztvevői a többi között azokat a kérdéseket szándékoznak megvitatni, amelyek amiatt merültek, fel, hogy a gyar­mati népek nemzeti felszabadító mozgalmának növekedése és az ag­resszív katonai tömb alakítási tervek­kel szemben tanúsított ellenállása miatt meggyengültek Anglia és az Egyesült Államok nemzetközi pozí­ciói. Különösen a közel- és a közép­keleti helyzet vonja magára a sajtó figyelmét. A jordániai helyzetről szólva, ahol a néptömegek élesen visszaverték Anglic}*^zem kísérleteit, bevonja ezt az országot a bagdadi katonai szerződésbe, Davidson, a Daily He­rald tudósítója a következőket írja: »■Nem valószínű, hogy kommunista agitáció vagy egyiptomi ügynökök okozták az utóbbi hetek tüntetéseit és forrongásait, a dolog lényege az, hogy az ellenőrzésre irányuló angol politikával szemben növekszik a nemzeti ellenállás, amelyeknek élén bankárok, üzletemberek, orvosok, mérnökök és pedagógusok állnak a Jordániában élő arabok óriási több­ségétől támogatva.«' A lapok közleményeiből kitűnik, hogy a nyugati hatalmak eddigi poli­tikájuk kudarca következtében kény­telenek új módszereket keresni, hogy fenntarthassák megrendült pozíciói­kat. A nyugati hatalmak ezek közé a módszerek közé sorolják az elma­radott országoknak teendő gazdasági »■segély« ajánlatot. A londoni hírmagyarázók nem tit­kolják azt, hogy Washingtonban az Egyesült Államok és Anglia ellen­téteinek kiéleződése közepette fogják keresni »a közös politikát«. A lapok kommentárjaiból kitűnik, hogy a többi között erősen kiéleződött az ellentét a fegyverkezési verseny üte­mének kérdésében. Az angol politikai és üzleti körök­ben szemmellátfrató riadalmat kelt az Egyesült Államok kereskedelmi poli­tikája is, amely Angliának a világ­piacokról való kiszorítására irányúi. A Daily Mirror bírálja Dullesnak a Life című folyóiratban megjelent nyilatkozatát. A lap felszólítja Edent, adja »-diplomatikusan« Dulles tud­tára, hogy kijelentései kedvezőtlen •visszhangot keltettek a közvélemény­ben az Egyesült Államok határain túL Newyork Az United Press Eden küszöbönálló washingtoni tárgyalásaival kapcso­latban iondoni tudósítójának kijelen­tését közli, amely angol »-hivatalos személyek« kijelentéseire és az an­gol közvéleményre hivatkozik. Jólértesült körökben rámutatnak arra, hogy Edennek gyakorlatilag nincs semmi reménye arra, hogy Tajvanra vonatkozólag engedménye­ket érjen el amerikai részről. Mint a diplomaták rámutatnak, az Egyesült Államokban közelgő válasz­tások miatt a két nagy bajosan old­hatja meg Tajvan kényes kérdését és még a rendkívül szükséges közép­keleti rendezés is nagy nehézségekbe ütközik. Az United Press nyíltan elárulja, hogy azokban a kérdésekben, ame­lyeket Eden különösen fontosnak tart, a tárgyalásokon nem jutnak majd Angliát kielégítő megoldásra. 1. Eden különösen nagy jelentősé­get tulajdonít az arab-izraeli vi­szály rendezésének — mutat rá a hír- ügynökség. — Ezzel szemben min­dennemű Vomnromisszumos megol­dásra való felhívás elkeseredett ellenállásra talál az amerikai válasz­tók egv befolyásos részénél. 2. Minden olyan követelés, hogy beavatkozzanak a Szaud-Arábiában működó kőolaj társaság ügyvitelébe, ellenkeznék a magánvállalkozás szentségének alapelvével, amelyet Amerikában olvan nagyra becsülnek. 3. Az Egyesült Államok ellenséges magatartása a kommunista Kínával szemben egváltalán nem enyhült és .így kudarc fenyegeti Angliának azo­kat a remérveit, hogy meg lehet szüntetni. (MTI) A magyar kormánvküldöttség vezetője Flgl osztrák külügyminiszternél Sik Endre, a külügyminiszter első niszternél. Azt követően Szita János helyettese, a Bécsben pénzügyi tár- pénzügyminiszterhelyettes kiséreté- gyalásokat folytató magyar kormány- ben felkereste Schöner követet, az küldöttség, vezetője, január 23-án Iá- osztrák külügyi hivatal politikai fó- togatást tett Figl osztrák külügymi- osztálya vezetőjét. (MTI) Franciaországban vádat emeltek azok ellen az u’oncek ellen, akik nem akartak Marokkóba ós Algériába menni Párizs (MTI) Az Union Francaise d'Information jelenti: A párizsi katonai ügyészség vizsgálóbírája vád alá helyezett ti­zennyolc újoncot, akik a múlt év ok­tóberében a párizsi Lyon-pályaudvar előtt tüntettek Marokkóba küldésük eHen.o A roueni ezrednek azokat a fiatal újoncait, akik ugyancsak a múlt év októberében tüntettek Algériába ve­zénylésük ellen és akiket azóta le­szereltek, szintén vád alá helyezték* Amerikai kémszerveseteknek dolgosó ügynököket ítéltek el Lengyelországban A szczecini katonai törvényszék hétfőn mondott ítéletet Julian Pla- tek, Jerzy Zawadzki és Byszard Francman lengyel állampolgárok ügyében, akik kémkedéssel vádoltan állottak a katonai bíróság előtt. A három vádlott különböző állami és katonai titokról szerzett értesüléseit a Nyugat-Berlinben működő ameri­kai hírszerző központnak további*» tóttá. A szczecini katonai törvényszék, amely a vádiratban foglalt kémkedé­si cselekményeket a tanúvallomások alapján igazoltnak látta. Piateket ha­lálra, Zawadzkit életfogytiglani fegy- házra, Francmant pedig 12 évi fegy- házra ítélte. (MTI) A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1955 elején kezdték meg a Csang-csin folyó menti iHzi- erőmű újjáépítését. Ez a vízierőmű a háború alatt szinte teljesen el­pusztult. December elején három új generátort helyeztek üzembe, amivel a vízierőmű teljesítményét 155 százalékra növelték. December második felében még egy 40.000 kilowattos generátort helyeztek üzembe. Az erőmű építési munkái­ban nagy segítséget nyújtottak csehszlovák szakemberek. A vízi- erőmű felszerelését a Szovjetunió és Kína szállítja. m A tiranai téglagyár dolgozói nem­régiben új, ragyogó munkasikert ünnepeltek. A gyárban elsőízben kezdték meg égetett agyagcsövek hazai gyártását. Ezeket a csöveket nemrég még külföldről hozták be és a tiranai téglagyár dolgozói munkasikerükkel jelentős deviza- mennyiséget takarítanak meg hazá­juknak. Az NDK sömmerdai „Rhelnme- tall” írógépműveinek gyártmánya­it világszerte ismerik. Az üzeril 1955-ben 20 százalékkal több vil­lamos számoló- és számlázógépet exportált, mint az előző évben. A legtöbb „Rheinmetall” írógépet a Szovjetunió, Lengyelország. Cseh­szlovákia és Bulgária vásárolja. Villamos számoló- és számlázógé- peket főleg Brazília, Franciaor­szág, Ausztria, Törökország és Finnország vesz. A sömmerdai író- gépgyárnak ezenkívül még körül­belül 50 országgal van kereskedel­mi kapcsolata.----- ■■■■■ ■!!«««■ ---------------------------------------­F OLYIK A TÉLI GÉPJAVÍTÁS A taktaharkányi gépállomás Szabó Imre DISZ- brigádja az erőgépek kijavításánál már eddig is jelentős munkaóra és ai katrészmegtakarítást ért el. Kiss György elvtárs, a sátoraljaújhelyi gépállo­más esztergályosa sok felújított cs új alkatrész­szel járult hozzá a gépjavítás sikeréhez.

Next

/
Thumbnails
Contents