Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

I £SZAKMÄCTAB5«SSZA3 Szerda, 1956. január 25* A térin elő szövet kezetek megszilárdításának, fejlesztésének tapasztalatai és további feladatai A megyei pártbizottság pártaktíva ülése A megyei pártaktvva szombaton wlé&t tartott az SZMT székházú- htm. A megyei pártbizottság részéről Csege Géza elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette megyénk termelőszövetkezetei megszilárdításának, számszerű fejlesztésének ed­digi tapasztalatait, valamint a további feladatokat. A beszámoló első ré­szét előző számunkban *közöltük, az alábbiakban folytatjuk a beszámoló ismertetését. Nagyobb gondot keit fordítani a tsz-vezetők szakmai képzésére, továbbképzésére 1055-ben megyénk tenmelőszövetke- Mindezekből azt a következtetést zetei 28 új tsz elnökkel, 2 függetle­nített párttitkárral és 4 tsz szervező­vel erősödtek. 8 elnök elvégezte az egy-éves elnökiképző iskolát. Jelen­leg 10 elnök tanul az egy éves, 20 elnök pedig a 4 hónapos elnökképző tanfolyamon. Ilyenformán erősö­dött, szakszerűbb, jobb lett a terme­lőszövetkezeteik vezetése, amely nagymértékbe n hózzaj ámít a fsz-ek gazdasági eredményedhez. Külön meg kell emlékezni a mun­kásosztály küldötteiről. Közülük 20 . tsz elnök, 7 pedig termelőszövetke­zeti párttitikár lett. Ezek az elvtár­sak 1955-ben önként, áldozatkészen vállalták, hogy termelőszövetkeze­tekben fognak dolgozni a termelő­szövetkezeti mozgalom végső győzel­méért. A munkásosztály küldöttei még szilárdabbá tették tsz- mozgalmunkat, s felmérhetetlen értékű testvéri segítséget nyúj­tottak már eddig is és nyújta­nak a jövőben a termelőszövet­kezetek vezetőinek, tagjainak. Ezalatt a rövid idő alatt is jó mun­kát végzett közöttük Szűcs János el v- tars, a tiszaJuci Vörös Hajnal és Szterankó András elvtárs, a négyesi Uj Barázda Tsz függetlenített párt­titkára. Innen küldjük elvtársi üd­vözletünket, jókívánságainkat tsz- ekben harcoló munkástestvéreink- nefc, munkásosztályunk, pártunk nagyszerű katonáinak derék, áldo­zatkész munkájukért. Az elmúlt évben javult tsz-ein'k- ben a munkaszervezés is. 1955-ben 25-tel nőitt a brigédoik száma. A ka- pásnövények ápolását a brigádok tagjai között megosztották, aminek nagy része volt a munkafegyelem megszilárdításában, a hozamok és a jövedelem megnövekedésében. 1 2 kell levonnunk, hogy: a) folytatnunk kell továbbra is a káderátcsoportosítást azokban a ter­melőszövetkezetekben, ahol ezt a dolgozók kérik, elvárják. A Köz­ponti Vezetőség és a megyei pártbi­zottság a járási pártbizottságok első titkárait teszik személyükben fele­lőssé, hogy a káderátcsoportosífcást tervszerűvé tegyék, s magasabb színvonalra emeljék a tsz-vezetok szakmai és politikai tudását. b) Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk a tsz-vezetők szakmai képzésére, továbbképzésére, mert enélkül a vezetők képtelenek megnyergelni a rohamosan fejlődő gépi-, agro- és zootechnikát. E feladat végrehajtásáért tanácsaink a felelősék. A pártbizottságok, a pártszervezetek ellenőrizzék a fela­dat végrehajtását. c) Fejlesszék pártszervezeteink, tsz vezetőink a munkaszervezést, a gyengébb tsz-elk vegyék át a jól dol­gozó termelőszövetkezetek munka- szervezését és termelési tapasztala­tait. Tanácsaink szervezzenek ennek érdekében még több előadást, vitát és ankétet. Pártbizottságaink, pártszerveze­teink és egyes tanácsszerveink ja­vuló mimikája nyomán pártunk és kormányunk jelentős anyagi támo­gatásával hatalmas mértékben fej­lődött, erősödött megyénkben a tsz mozgalom. E fejlődés bebizonyította, hogy csakis a közös gazdaság, a szö­vetkezés útján érhet el dolgozó pa­rasztságunk jómódú, gondtalan éle­tet. Jövőnk sikerének alapja, hogy kommunista őszinteséggel tárjuk fel tsz mozgalmunk jelenlegi fogyaté­kosságait és hárítsuk el a fejlődés űtjából a nehézségeket, hibákat. 4 termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének, fogyatékosságai, azok- okai és a további feladatok 1. Az a tapasztalat, hogy télen las­súbb a számszerű fejlesztés üteme mint nyáron és ősszel, holott a fej­lesztésre legalkalmasabb a téli idő­szak. Míg 1955 augusztus hónapban 516 család 2959 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe, szeptem­berben már csak 442 család kérte felvételét 2923 hold földdel. Novem­berben ismét csökkent a belépők száma. Ebben a hónapban mindösz- sze 236 család választotta a nagyüze­mi gazdálkodást. A téli hónapokban a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében a mezőcsáti járás mu­tatta fel a legnagyobb eredményt, de­cemberben 40 új belépővel erősödtek a járás termelőszövetkezetei. Ugyan­ebben az időszakban a szerencsi já­rásban 39 család lépett a közös .gaz­dálkodás útjára. A közelmúltban a járás egyik legnagyobb községe, — Tiszalúc 450 új belépővel szövetkeze­ti- községgé alakult. A téli tsz-fejlesz- tésben leghátul kullog az ózdi járás, ahol az ejmúlt év utolsó hónapjában mindössze három földnélküli család lépett be a tsz-ekbe. Miért nem értek el járásaink na­gyobb eredményeket a téli időszak­ban? Azért, mert kampányfeladat­nak tekintették a termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztését. A fel­adat most az, hogy mindennapos politikai és szer­vezőmunkával fejlesszük terme­lőszövetkezeteinket, széles kör­ben népszerűsítsük a jól dolgo­zó tsz-eket. s a kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti tagokat. Minden pártbizottság, pártbizott­sági osztály és instruktor dolgozza ki munkatervében részletesen, konkrét határidőkkel a tsz-fejlesztés politikai és szervezeti feladatait. Pártbizottsá­gainknak, pártszervezeteinknek ne- gyedévről-negyedévre meg kell ha­tározni a fejlesztés legfontosabb ten­nivalóit, figyelembe kell venniök az előző hónapok tapasztalatait. Kam­pánymunkákból állandó, mindenna­pos feladattá kell tenni a tsz-ek számszerű fejlesztését. A meglévő előkészítő bizottságok a lehetőség­hez mérten alakuljanak át tsz-ekké. Alakítsanak új előkészítő bizottságo­kat, e ezek nagy alapossággal készít­sék elő az új termelőszövetkezetek létrehozását. Minden pártbizottság népszerűsítse, ismertesse a legjobban dolgozó, előkészítő bizottságok mód­szereit. 2. Gátolja a régi termelőszövetke­zetek számszerű növekedését, hogy a -régi tSz-tagok jórésze szektáns né­Szakadatlaim3 magyarázni kell a k»árutermelés szűk lehetőségeit^ a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmezőségét 3. Hiba továbbá, hogy nem nőtt a tsz-ek földterülete, sőt csökkent |az egy tsz-tagra eső terület. Míg 1955 ^szeptemberében egy tsz-tagra 5.4 kát. hold jutott, ugyanez év decem- ! bérében már csak 2 kai. hold. Ennek zeteket vall. — „Elegen vagyunk, ha többen leszünk, kevesebb lesz a jö­vedelem”. „Ha eddig nem jöttek, ne is jöjjenek, kínlódjanak még egy kicsit. Mi már megszenvedtünk a jó­ért, ne üljenek a készbe” — mondo­gatja sok termel őszöve tkezeti tag. Ezek a helytelen nézetek eléggé el­harapóztak. Gyakran ez volt az oka annak, hogy a régi tsz-tagok közül sokan nem vettek részt, a politikai szervező munkában. Már pedig termelőszövetkezeti tagok a legjobb, legezavahihetőbb agitátorai a ter­mel öszöve i kezetek eredményeinek; Járási pártbizottságaink nem min­den esetben vonták be a tsz-tagokat a politikai és szervező munkába, in­kább járási aktívákat küldtek a köz­ségekbe, ami a legtöbb esetben ke­vés eredménnyel járt. Tiszakarádon a megyei és járási szervektől több alkalommal 30—40 fő vett részt az agitációban, a tsz-tagok közül pedig csak 8—10. Hasonló eset fordult elő Karcsa községben is, pedig a karcsai tsz-tagoknak lett volna mivel agitál niok. Mi a legfőbb feladat? Szervező és politikai munkát kell végezni a tsz-tagok között, annak érdekében, hogy megért­sék: nem csak az ország, a mun­kásosztály, hanem egyéni érde­kük is megköveteli, hogy részt- vegyenek a kollektivizálásban, hogy minél nagyobb eredménye­ket érjünk el a számszerű fej­lesztésben. A járási, községi tanács- és pártveze­tők gyakran beszélgessenek el a tér melőszö vetkezet tagjaival, hallgas­sák meg javaslataikat, véleményü­ket. Ismertessék velük a tsz-tagok jogait és kötelességeit, beszéljenek a különböző szociális juttatásokról állami kedvezményekről, oktassák ki őket arra is, hogyan kell a tsz-elle- nes agitációt szétzúzni, milyen mó­don lehet végetvetni az egyénileg dolgozó parasztok bizonytalanságá­nak. Falvainkban ezután minden egyé­nileg dolgozó paraszt szüntelenül lássa, hallja, hogy a tsz-ekben jobb, könnyebb az élet. Jó módszer az is, ha a tsz-tagok meghívják lakásaikba az egyénieket, megmutatják nekik, mennyi ter­ményt kaptak, mit vásároltak a zár­számadás után, vagy amióta a szö­vetkezetben dolgoznak. Minden falu­si pártszervezet, tanács, állami gazdasági szerv, tömegszervezet egyik legfontosabb feladata: ismertetni a tsz-ek eredményeit, politikai és gaz­dasági sikereit. Meg kell javítani a termelőszövetkezeti tagok és az egyé­nileg dolgozó parasztok kapcsolatát. A párt és állami szervek szervezze­nek minél több tsz-látogatást, hív­ják meg az egyénieket a tsz-ek köz gyűlésére is. Mondják el egymásnak hasznos termelési módszereiket, ta­pasztalataikat. Termelőszövetkezete­ink tagjai neveljék, győzzék meg a kívülállókat. Szükség esetén segítsék fogattal, vetőmaggal az egyéni gaz­dákat. Soha ne feledjük, a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésének legjobb agitátora a termelőszövetke­zeti tag. A tsz-fejlesztést lehetőleg helyi erőkre támaszkodva oldjuk meg. I az az oka, hogy kevés középparaszt lépett be a tsz-ekbe. Hogy miért? Azért, mert falusi pártszervezeteink eddig még nem tudták meggyőzni a középparasztokat a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényéről. Az a feladatunk, hogy megszervez­zük a munkát a középparasztok kö­zött is. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink dolgozzák ki a legmeg­győzőbb agitációs érveket. Türelme­sen meg kell magyarázni, hogy a termelőszövetkezetben minden becsületes dolgozó parasztnak nagyobb lesz a jövedelme, keve­sebb és könnyebb munkával sok­kal többre viheti, mintha kispar- cellákon gazdálkodik. Minél tovább gazdálkodnak egyénileg dolgozó parasztjaink kis parcellái­kon, annál több anyagi kárt okoznak saját maguknak és az egész népgaz­daságnak. Pártunk és kormányunk ennek ellenére támogatja az egyéni gazdákat addig is, mig nem lépnek be a tsz-be. Népnevelőink azonban ismertessék azt is, hogy a kisparcel- lákon való gazdálkodás korlátot szab a párt és az állam segítsége elé. Az agitáció során világosan, érthetően rá kell mutatni arra. hogy a tsz-ekben a legmesszebbmenőkig gondoskod­nak a nőkről, a fiatalokról, és az öregekről egyaránt. A közópparasztök megnyerésének fontos előfeltétele, hogy: a) a kulákság gazdasági és politi­kai korlátozását a gyakorlatban is következetesen megvalósítsuk, mert csak így tudjuk véglegesen kivonni a kulák befolyása alól a középpa­rasztot.- Feltétlenül ügyelni kell azonban arra, nehogy ezek a korlá­tozó intézkedések a középparaszito- kat sújtsák. b) Támaszkodjunk, bátran, a kó- 7^ppa;raisztisagra- (de nem opportu­nista, elvtelen módon), pártszerveze­teink és tanácsszerveink hallgassák meg jiavaslaitaikat, jogos kritikáju­kat. c) Folytassunk kemény, követke­zetes politikai, gazdasági és admi­nisztrációs harcot a spekuláció ellen, hogy egyetlen középparaszt se eb­ben lássa jóléte megnövekedésének lehetőségét. d) Erősítsük továbbra is a gyen­gén dolgozó tsz-eket, hogy mihama­rább vonzóvá tegyük azokat a kí­vülállók előtt. e) Minden termelőszövetkezetben feltétlenül ki kell fizetni a föld­járadékot, s ahol ezt nem hajtot­ták végre, ott megegyezés alap­ján utólag tegyék meg. f) A_ meglévő termelőszövetkeze­tekben bátran vonják be a vezetés be a volt középparasztokat, kerüljön ki közülük minél több brigádvezeíő. elnök, intézőbizottsági tag. Pártbizottságainknak és taná­rinknak a jövőben jobban kell 'segíteniük az egyénileg dolgozó parasztokat az árutermelés növeléséért foly­tatott harcukban, közben szaka­datlanul magyarázniok kell a kis- árutermelő gazdaságok áthágha­tatlan korlátáit, a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelme­zőségét. Ilyen módon egyszerre két feladat elvégzésére serkentjük az egyéni­leg dolgozó parasztokat. Hang­súlyozni kell, hogy türelmes, meg­győző munkára van szükség. 4. A termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlesztéséneik: alap­vető fogyatékossága többek között, hogy sok községben, egyetlen egy termelőszövetkezet sem alakult. Mindez azért van így, mert a járási pártbizottságok és tanácsok minden erejüket — s mondjuk meg, hogy helytelenül — a leendő tsz községek szervezésére fordították. Haladékta­lanul meg kell kezdeni azokban a községekben is a politikai és szerve­ző munkát, amelyekben még nincs termelőszövetkezet. 147 ilyen község van megyénkben. A termelőszövet­kezetek alakításánál mutassanak, példát a kommunisták és a tanács­tagok. 5. Több járási pártbizottság, párt- szervezet és tanács a véletlenre, az ösztönösiségre bízza a tsz-ek szám­szerű fejlesztését. Sokan azt a hely­telen elvet vallják, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek jól zártak, majd önmagukért agitálnak. Az elmúlt ősszel ez volt a vélemé­nye a gönoruszkai Szabadság Tsz párttiitkárának és a tiszaluci Vörös Hajnal Tsz elnökének is. Ezek az elvtársak a közelmúltban meggyőződtek arról, hogy hely­telen nézetet vallottak, mert aki az ösztönösségre bízza a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sét, nagy kárt okoz az egész nép­gazdaságnak, de dolgozó társai­nak is. Feladatunk most az, hogy szétzúz­zuk ezt a még meglévő opportunis­ta, öszitönösséget prédikáló nézetet. A jó bornak is kell cégér, hát még a tsz-nek. A jó bor ellen nem agi­tálnak a kulákofc, de a jó tsz ellen igen. Jól értsük meg. az ösztönös­ségnek még az inmagját is M keü irtani, enélkül nem használhatjuk ki a lehetőségeket a tsz-ek számsze­rű fejlesztésében. 6. Az I-es és a IX-es tipusu ter­melőszövetkezeti csoportok és szőlő- termelő szakcsoportok száma, tag­létszáma, földterülete nem nőtt, ha­nem némileg csökkent. A csoportok nagyrésze nem dolgozik alapszabály szerint, mégis élvezi az állam által nyújtott kedvezményeket. Ez a helyzet azért állt elő, mert lebecsültük a fokozatosság elvét* sokan nem tekintik a fokozatossá­got a kollektivizálás módszerének; A tsz-ek számszerű fejlesztése so­rán azt tapasztaltuk, hogy pártbi­zottságaink, pártszervezeteink húzó­doznak az alacsonyabb fcipusu ter­melőszövetkezeti csoportok alakítá­sától. Járási pártbizottságaink és tanácsaink opportunista módon tű­rik, hogy az I-es tipusu tszcs-k egy- része még mindig nem alapszabály szerint működik, becsapja az álla­mot. Járási pártbizottságaink nem fordítanak elég gondot a termelő­szövetkezeti csoportokban végzendő politikai munka megszervezésére, a pártszervezetek létrehozására; 146 termelőszövetkezeti csoport közül 68-ban nincs pártszervezet; Hiá­nyosság az is, hogy nem foglalko­zunk rendszeresen az I. tipusu tszcs-k tagjaival, hogy azok hármas* tipusu termelőszövetkezetbe lépje­nek át. 1955-ben mindössze nyolc termelőszövetkezeti csoport alakult át hármastipusu termelőszövetke­zetté. ökül,jnnk az elkövetett hibákból Milyen feladatokat kell megvaló­sítanunk? A megyei párt-végneihaj- tóbizoltság határozata alapján min­den egyestipusu termelőszövetkezeti csoportnak íki kell dolgozni a gaz­dasági, szervezeti és politikai meg­szilárdításukat célzó terveket. Minél hamarább létre kell hozni a cso­portokban a pártszervezeteket, s ahol arra lehetőség van, a DISZ- szervezeteket is. Ha türelmes, meg­győző politikai munka nem használ, akkor az alapszabályellenesen dolgozó csoporttagokra ki kell vetni a törvényes adó és begyűjtési kö­telezettséget A fő feladat: megtartani a meglévő termelőszövetkezeti csoportokat, ne­velni a tagokat az alapszabály be­tartására, s fokozatosan átsegíteni őket hárrrnastnpusu termelőszövetke­zetekbe. 7. Járási pártbizottságaink, párt- szervezeteink, tanácsaink, de a me­gyei pártbizottság is rosszul, felüle­tesen kidolgozott tervek alapján végezték munkájukat. A megyei pártbizottság, s a járási pártbizoít­nem mérlegelte kellőképpen járásonkint, községenkint a helyze­tet, s ezért irreális terveket dolgo­zott ki. Emellett helytelenül, mere­ven ragaszkodtunk a hiányos, rossz tervek végrehajtásához. A megyei párt-végrebaj tóbizottság 1955 au­gusztusában ezért keményen bírál­ta Gyárfás János, Csege Géza és Vakles György elvtársakat, mert ahelyett, hogy a nehézségek láttán bírálták volna az eredeti terveket, egyre türelmetlenebbül követelték azok végrehajtását. Okulnunk kell az elkövetett hibáikból. Mielőtt ki­dolgozzuk a fejlesztés konkrét fela­datait, kérjük ki a községek, tsz-ek vezetőinek véleményét, beszélges­sünk az egyénileg dolgozó parasz­tokkal a fejlesztés lehetőségeiről és feltételeiről. Ne tévesszük szemeiül a kulákok és más osztályidegen elemek tevékenységét, s tegyük meg a szükséges intézkedéseket ' tevé­kenységük megakadályozására. Át­gondolt, alapos tervezésre van te­hát szükség, alaposan ismernünk kell a politikai helyzetet. 8. A fejlesztés ütemét gátolta, hogy a megalakult új tsz-eknek a párt- és tanácsszervek, gépállomá­sok, állami gazdaságok nem adtait megfelelő politikai, gazdasági és szervezeti segítséget. A megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságá­nak tsz osztályvezetője hosszú ideig az asztalfiókiban tartotta a megala­kult új tsz-ek működési engedélyé­nek kérelmét. Az alsóvadászi gép­állomás a körzetéhez tartozó felső- vadászi Jólét Tsz 100 kát. hold földjét olyan rosszul szántotta fel, hogy a szántást újra kellett elvé­gezni. Mi a teendő? Azonnali politikai, gazdasági, technikai és szervezeti segítséget kell adnunk új termelő- szövetkezeteinknek. Mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy a tsz ta­gok megfelelő politikai, szakmai képzettséggel rendelkező dolgozó parasztot válasszanak elnökké. A "éo ál lom ások kössenek azonnal szer­ződést az új tez-ekkel, s a munkát .««U.UV1C, a legjobb minőségbe« végezzék el. Az új tsz-ek megalaku­lása után szigorúan érvényt kell szerezni annak az intézkedésnek, hogy a belépők a közös gazdaságba be­vigyék a háztáji keretet megha­ladó állatállományt. Az uj ter­melőszövetkezetekben legkésőbb egy hónapon belül meg kell ala­kítani a pártszervezetet, s a le­hetőségekhez mérten a DISZ-és MNDSZ-szervezetet is. Az elnökök személyének helyes kivá­lasztásáért és demokratikus megvá­lasztásáért a járási pártbizottságok első titkárai és a járási tanácsok el­nökei a felelősek. Továbbra is foly­tatni kell a káderátcsoportosítást: A jól működő tsz-ekiből, párt- és tanácsszervekből, üzemekből első­sorban az új tsz-ekbe kell párt- és gazdasági vezetőiket küldeni. 9. Az eddigi tsz fejlesztés nem volt mentes a türelmetlenségből fa­kadó túlkapásoktól. Az edelényi já­rásiban úgy „agitáltaik“, hogy az adó­fizetési és beadási kedvezményeket megvonták az I-es tipusu termelő­szövetkezeti tagoktól. Encsen elvet­ték a földet a fcishaszonbérlőktöl, hogy azon tsz-t alakítsanak. A sá­rospataki járásban, de máshol is tapasztaltuk az adminisztratív mód­szerek nyílt, vagy burkolt alkalma­zását. E hibákért elsősorban Vakles György, Piszkor József elvtárs ós Fekete elvtárs felelős a sárospataki és az encsi járásban. Kenézlőn és Tiszak&rádon a sokoldalú, meggyő­ző, türelmes agitáció helyett külön-* böző fortélyokkal, fogásokkal akar­tak eredményt elérni. Abaujváron túlzottan tagosítottak. A hangos- híradókon keresztül úgy foglalkoz­tak egyes középparasztokkal, hogy azok nemhogy közelebb kerültek a tsz mozgalomhoz, hanem eltávolod­tak tőle. Miből fakadtak ezek az új bal­oldali elhajlások? Az önkéntesség elvének félreértéséből, lebecsülésé­ből, durva megsértéséből. Ezzel la­zították a párt és a dolgozó paraszt­ság kapcsolatát, súlyos kárt okoztak a pártnak. A meggyőzést nyomás­sal, fenyegetéssel és adminisztratív intézkedéssel cserélték fel. A leghatározottabban el kell ítél­ni és el kell tiltani ezeket a mód­szereket, amelyek nem a párt mód­szerei, idegenek a párttól, mert el taszítják a dolgozó parasz­tokat. A megbírált elvtársaknak is teljes erővel folytatniok kell a mun­kát. Nem adhatják fel a harcot* mondván: „ha nem csinálok semmid nem hajlok el se jobbra, se balra'’? A tsz-ek számszerű fejlesztését türelmes, jól átgondolt, meg­győző politikai munkán alapuló önkéntes belépésre kell építeni« Ne veszítsék el türelmüket azok, akik nem tudják egy este meg­győzni a dolgozó parasztot. Ne féljünk a vitáktól, mert csak ak­kor tudjuk a tsz-mozgalom szá­mára megnyerni az egyénileg gazdálkodókat, ha a vitában el-< oszlatjuk minden kétségüket. (A pártaktiva ülésen elhangzott beszámoló befejező részét lapunk legközelebbi számában közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents