Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

I

£SZAKMÄCTAB5«SSZA3

Szerda, 1956. január 25*

A térin elő szövet kezetek megszilárdításának, fejlesztésének

tapasztalatai és további feladatai

A megyei pártbizottság pártaktíva ülése

A megyei pártaktvva szombaton wlé&t tartott az SZMT székházú- htm. A megyei pártbizottság részéről Csege Géza elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette megyénk termelőszövetkezetei megszilárdításának, számszerű fejlesztésének eddigi tapasztalatait, valamint a további feladatokat. A beszámoló első részét előző számunkban *közöltük, az alábbiakban folytatjuk a beszámoló ismertetését.

Nagyobb gondot keit fordítani a tsz-vezetők szakmai képzésére, továbbképzésére

1055-ben megyénk tenmelőszövetke- Mindezekből azt a következtetést

zetei 28 új tsz elnökkel, 2 függetlenített párttitkárral és 4 tsz szervezővel erősödtek. 8 elnök elvégezte az egy-éves elnökiképző iskolát. Jelenleg 10 elnök tanul az egy éves, 20 elnök pedig a 4 hónapos elnökképző tanfolyamon. Ilyenformán erősödött, szakszerűbb, jobb lett a termelőszövetkezeteik vezetése, amely nagymértékbe n hózzaj ámít a fsz-ek gazdasági eredményedhez.

Külön meg kell emlékezni a munkásosztály küldötteiről. Közülük 20 . tsz elnök, 7 pedig termelőszövetkezeti párttitikár lett. Ezek az elvtársak 1955-ben önként, áldozatkészen vállalták, hogy termelőszövetkezetekben fognak dolgozni a termelőszövetkezeti mozgalom végső győzelméért. A munkásosztály küldöttei még szilárdabbá tették tsz- mozgalmunkat, s felmérhetetlen értékű testvéri segítséget nyújtottak már eddig is és nyújtanak a jövőben a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak. Ezalatt a rövid idő alatt is jó munkát végzett közöttük Szűcs János el v- tars, a tiszaJuci Vörös Hajnal és Szterankó András elvtárs, a négyesi Uj Barázda Tsz függetlenített párttitkára. Innen küldjük elvtársi üdvözletünket, jókívánságainkat tsz- ekben harcoló munkástestvéreink- nefc, munkásosztályunk, pártunk nagyszerű katonáinak derék, áldozatkész munkájukért.

Az elmúlt évben javult tsz-ein'k- ben a munkaszervezés is. 1955-ben 25-tel nőitt a brigédoik száma. A ka- pásnövények ápolását a brigádok tagjai között megosztották, aminek nagy része volt a munkafegyelem megszilárdításában, a hozamok és a jövedelem megnövekedésében. 1 2

kell levonnunk, hogy:

a) folytatnunk kell továbbra is a káderátcsoportosítást azokban a termelőszövetkezetekben, ahol ezt a dolgozók kérik, elvárják. A Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság a járási pártbizottságok első titkárait teszik személyükben felelőssé, hogy a káderátcsoportosífcást tervszerűvé tegyék, s magasabb színvonalra emeljék a tsz-vezetok szakmai és politikai tudását.

b) Az eddigieknél

nagyobb gondot kell fordítanunk a tsz-vezetők szakmai képzésére, továbbképzésére, mert enélkül a vezetők képtelenek megnyergelni a rohamosan fejlődő gépi-, agro- és zootechnikát.

E feladat végrehajtásáért tanácsaink a felelősék. A pártbizottságok, a pártszervezetek ellenőrizzék a feladat végrehajtását.

c) Fejlesszék pártszervezeteink, tsz vezetőink a munkaszervezést, a gyengébb tsz-elk vegyék át a jól dolgozó termelőszövetkezetek munka- szervezését és termelési tapasztalatait. Tanácsaink szervezzenek ennek érdekében még több előadást, vitát és ankétet.

Pártbizottságaink, pártszervezeteink és egyes tanácsszerveink javuló mimikája nyomán pártunk és kormányunk jelentős anyagi támogatásával hatalmas mértékben fejlődött, erősödött megyénkben a tsz mozgalom. E fejlődés bebizonyította, hogy csakis a közös gazdaság, a szövetkezés útján érhet el dolgozó parasztságunk jómódú, gondtalan életet. Jövőnk sikerének alapja, hogy kommunista őszinteséggel tárjuk fel tsz mozgalmunk jelenlegi fogyatékosságait és hárítsuk el a fejlődés űtjából a nehézségeket, hibákat.

4 termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének, fogyatékosságai, azok- okai és a további feladatok

1. Az a tapasztalat, hogy télen lassúbb a számszerű fejlesztés üteme mint nyáron és ősszel, holott a fejlesztésre legalkalmasabb a téli időszak. Míg 1955 augusztus hónapban 516 család 2959 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe, szeptemberben már csak 442 család kérte felvételét 2923 hold földdel. Novemberben ismét csökkent a belépők száma. Ebben a hónapban mindösz- sze 236 család választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A téli hónapokban a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében a mezőcsáti járás mutatta fel a legnagyobb eredményt, decemberben 40 új belépővel erősödtek a járás termelőszövetkezetei. Ugyanebben az időszakban a szerencsi járásban 39 család lépett a közös .gazdálkodás útjára. A közelmúltban a járás egyik legnagyobb községe, — Tiszalúc 450 új belépővel szövetkezeti- községgé alakult. A téli tsz-fejlesz- tésben leghátul kullog az ózdi járás, ahol az ejmúlt év utolsó hónapjában mindössze három földnélküli család lépett be a tsz-ekbe.

Miért nem értek el járásaink nagyobb eredményeket a téli időszakban? Azért, mert kampányfeladatnak tekintették a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését. A feladat most az, hogy mindennapos politikai és szervezőmunkával fejlesszük termelőszövetkezeteinket, széles körben népszerűsítsük a jól dolgozó tsz-eket. s a kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti tagokat. Minden pártbizottság, pártbizottsági osztály és instruktor dolgozza ki munkatervében részletesen, konkrét határidőkkel a tsz-fejlesztés politikai és szervezeti feladatait. Pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek ne- gyedévről-negyedévre meg kell határozni a fejlesztés legfontosabb tennivalóit, figyelembe kell venniök az előző hónapok tapasztalatait. Kampánymunkákból állandó, mindennapos feladattá kell tenni a tsz-ek számszerű fejlesztését. A meglévő előkészítő bizottságok a lehetőséghez mérten alakuljanak át tsz-ekké. Alakítsanak új előkészítő bizottságokat, e ezek nagy alapossággal készítsék elő az új termelőszövetkezetek létrehozását. Minden pártbizottság népszerűsítse, ismertesse a legjobban dolgozó, előkészítő bizottságok módszereit.

2. Gátolja a régi termelőszövetkezetek számszerű növekedését, hogy a -régi tSz-tagok jórésze szektáns néSzakadatlaim3 magyarázni kell a k»árutermelés szűk lehetőségeit^ a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmezőségét

3. Hiba továbbá, hogy nem nőtt a tsz-ek földterülete, sőt csökkent |az egy tsz-tagra eső terület. Míg 1955 ^szeptemberében egy tsz-tagra 5.4 kát. hold jutott, ugyanez év decem- ! bérében már csak 2 kai. hold. Ennek

zeteket vall. — „Elegen vagyunk, ha többen leszünk, kevesebb lesz a jövedelem”. „Ha eddig nem jöttek, ne is jöjjenek, kínlódjanak még egy kicsit. Mi már megszenvedtünk a jóért, ne üljenek a készbe” — mondogatja sok termel őszöve tkezeti tag. Ezek a helytelen nézetek eléggé elharapóztak. Gyakran ez volt az oka annak, hogy a régi tsz-tagok közül sokan nem vettek részt, a politikai

szervező munkában. Már pedig termelőszövetkezeti tagok a legjobb, legezavahihetőbb agitátorai a termel öszöve i kezetek eredményeinek;

Járási pártbizottságaink nem minden esetben vonták be a tsz-tagokat a politikai és szervező munkába, inkább járási aktívákat küldtek a községekbe, ami a legtöbb esetben kevés eredménnyel járt. Tiszakarádon a megyei és járási szervektől több alkalommal 30—40 fő vett részt az agitációban, a tsz-tagok közül pedig csak 8—10. Hasonló eset fordult elő Karcsa községben is, pedig a karcsai tsz-tagoknak lett volna mivel agitál niok.

Mi a legfőbb feladat?

Szervező és politikai munkát kell végezni a tsz-tagok között, annak érdekében, hogy megértsék: nem csak az ország, a munkásosztály, hanem egyéni érdekük is megköveteli, hogy részt- vegyenek a kollektivizálásban, hogy minél nagyobb eredményeket érjünk el a számszerű fejlesztésben.

A járási, községi tanács- és pártvezetők gyakran beszélgessenek el a tér melőszö vetkezet tagjaival, hallgassák meg javaslataikat, véleményüket. Ismertessék velük a tsz-tagok jogait és kötelességeit, beszéljenek a különböző szociális juttatásokról állami kedvezményekről, oktassák ki őket arra is, hogyan kell a tsz-elle- nes agitációt szétzúzni, milyen módon lehet végetvetni az egyénileg dolgozó parasztok bizonytalanságának.

Falvainkban ezután minden egyénileg dolgozó paraszt szüntelenül lássa, hallja, hogy a tsz-ekben jobb, könnyebb az élet.

Jó módszer az is, ha a tsz-tagok meghívják lakásaikba az egyénieket, megmutatják nekik, mennyi terményt kaptak, mit vásároltak a zárszámadás után, vagy amióta a szövetkezetben dolgoznak. Minden falusi pártszervezet, tanács, állami gazdasági szerv, tömegszervezet egyik legfontosabb feladata: ismertetni a tsz-ek eredményeit, politikai és gazdasági sikereit. Meg kell javítani a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolatát. A párt és állami szervek szervezzenek minél több tsz-látogatást, hívják meg az egyénieket a tsz-ek köz gyűlésére is. Mondják el egymásnak hasznos termelési módszereiket, tapasztalataikat. Termelőszövetkezeteink tagjai neveljék, győzzék meg a kívülállókat. Szükség esetén segítsék fogattal, vetőmaggal az egyéni gazdákat. Soha ne feledjük, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének legjobb agitátora a termelőszövetkezeti tag. A tsz-fejlesztést lehetőleg helyi erőkre támaszkodva oldjuk meg.

I

az az oka, hogy kevés középparaszt lépett be a tsz-ekbe. Hogy miért? Azért, mert falusi pártszervezeteink eddig még nem tudták meggyőzni a középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről.

Az a feladatunk, hogy megszervezzük a munkát a középparasztok között is. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink dolgozzák ki a legmeggyőzőbb agitációs érveket. Türelmesen meg kell magyarázni, hogy a termelőszövetkezetben minden becsületes dolgozó parasztnak nagyobb lesz a jövedelme, kevesebb és könnyebb munkával sokkal többre viheti, mintha kispar- cellákon gazdálkodik.

Minél tovább gazdálkodnak egyénileg dolgozó parasztjaink kis parcelláikon, annál több anyagi kárt okoznak saját maguknak és az egész népgazdaságnak. Pártunk és kormányunk ennek ellenére támogatja az egyéni gazdákat addig is, mig nem lépnek be a tsz-be. Népnevelőink azonban ismertessék azt is, hogy a kisparcel- lákon való gazdálkodás korlátot szab a párt és az állam segítsége elé. Az agitáció során világosan, érthetően rá kell mutatni arra. hogy a tsz-ekben a legmesszebbmenőkig gondoskodnak a nőkről, a fiatalokról, és az öregekről egyaránt.

A közópparasztök megnyerésének fontos előfeltétele, hogy: a) a kulákság gazdasági és politikai korlátozását a gyakorlatban is következetesen megvalósítsuk, mert csak így tudjuk véglegesen kivonni a kulák befolyása alól a középparasztot.- Feltétlenül ügyelni kell

azonban arra, nehogy ezek a korlátozó intézkedések a középparaszito- kat sújtsák.

b) Támaszkodjunk, bátran, a kó- 7^ppa;raisztisagra- (de nem opportunista, elvtelen módon), pártszervezeteink és tanácsszerveink hallgassák meg jiavaslaitaikat, jogos kritikájukat.

c) Folytassunk kemény, következetes politikai, gazdasági és adminisztrációs harcot a spekuláció ellen, hogy egyetlen középparaszt se ebben lássa jóléte megnövekedésének lehetőségét.

d) Erősítsük továbbra is a gyengén dolgozó tsz-eket, hogy mihamarább vonzóvá tegyük azokat a kívülállók előtt.

e) Minden termelőszövetkezetben feltétlenül ki kell fizetni a földjáradékot, s ahol ezt nem hajtották végre, ott megegyezés alapján utólag tegyék meg.

f) A_ meglévő termelőszövetkezetekben bátran vonják be a vezetés be a volt középparasztokat, kerüljön ki közülük minél több brigádvezeíő. elnök, intézőbizottsági tag.

Pártbizottságainknak és tanárinknak

a jövőben jobban kell 'segíteniük az egyénileg dolgozó parasztokat az árutermelés növeléséért folytatott harcukban, közben szakadatlanul magyarázniok kell a kis- árutermelő gazdaságok áthághatatlan korlátáit, a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmezőségét.

Ilyen módon egyszerre két feladat elvégzésére serkentjük az egyénileg dolgozó parasztokat. Hangsúlyozni kell, hogy türelmes, meggyőző munkára van szükség.

4. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséneik: alapvető fogyatékossága többek között,

hogy sok községben, egyetlen egy termelőszövetkezet sem alakult. Mindez azért van így, mert a járási pártbizottságok és tanácsok minden erejüket — s mondjuk meg, hogy helytelenül — a leendő tsz községek szervezésére fordították. Haladéktalanul meg kell kezdeni azokban a községekben is a politikai és szervező munkát, amelyekben még nincs termelőszövetkezet. 147 ilyen község van megyénkben. A termelőszövetkezetek alakításánál mutassanak, példát a kommunisták és a tanácstagok.

5. Több járási pártbizottság, párt- szervezet és tanács a véletlenre, az ösztönösiségre bízza a tsz-ek számszerű fejlesztését. Sokan azt a helytelen elvet vallják, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek jól zártak, majd önmagukért agitálnak. Az elmúlt ősszel ez volt a véleménye a gönoruszkai Szabadság Tsz párttiitkárának és a tiszaluci Vörös Hajnal Tsz elnökének is. Ezek az elvtársak a közelmúltban

meggyőződtek arról, hogy helytelen nézetet vallottak, mert aki az ösztönösségre bízza a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, nagy kárt okoz az egész népgazdaságnak, de dolgozó társainak is.

Feladatunk most az, hogy szétzúzzuk ezt a még meglévő opportunista, öszitönösséget prédikáló nézetet. A jó bornak is kell cégér, hát még a tsz-nek. A jó bor ellen nem agitálnak a kulákofc, de a jó tsz ellen igen. Jól értsük meg. az ösztönösségnek még az inmagját is M keü irtani, enélkül nem használhatjuk ki a lehetőségeket a tsz-ek számszerű fejlesztésében.

6. Az I-es és a IX-es tipusu termelőszövetkezeti csoportok és szőlő- termelő szakcsoportok száma, taglétszáma, földterülete nem nőtt, hanem némileg csökkent. A csoportok nagyrésze nem dolgozik alapszabály szerint, mégis élvezi az állam által nyújtott kedvezményeket.

Ez a helyzet azért állt elő, mert lebecsültük a fokozatosság elvét* sokan nem tekintik a fokozatosságot a kollektivizálás módszerének; A tsz-ek számszerű fejlesztése során azt tapasztaltuk, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink húzódoznak az alacsonyabb fcipusu termelőszövetkezeti csoportok alakításától. Járási pártbizottságaink és tanácsaink opportunista módon tűrik, hogy az I-es tipusu tszcs-k egy- része még mindig nem alapszabály szerint működik, becsapja az államot. Járási pártbizottságaink nem fordítanak elég gondot a termelőszövetkezeti csoportokban végzendő politikai munka megszervezésére, a pártszervezetek létrehozására; 146 termelőszövetkezeti csoport közül 68-ban nincs pártszervezet; Hiányosság az is, hogy nem foglalkozunk rendszeresen az I. tipusu tszcs-k tagjaival, hogy azok hármas* tipusu termelőszövetkezetbe lépjenek át. 1955-ben mindössze nyolc termelőszövetkezeti csoport alakult át hármastipusu termelőszövetkezetté.

ökül,jnnk az elkövetett hibákból

Milyen feladatokat kell megvalósítanunk? A megyei párt-végneihaj- tóbizoltság határozata alapján minden egyestipusu termelőszövetkezeti csoportnak íki kell dolgozni a gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdításukat célzó terveket. Minél hamarább létre kell hozni a csoportokban a pártszervezeteket, s ahol arra lehetőség van, a DISZ- szervezeteket is. Ha türelmes, meggyőző politikai munka nem használ, akkor

az alapszabályellenesen dolgozó

csoporttagokra ki kell vetni a

törvényes adó és begyűjtési kötelezettséget

A fő feladat: megtartani a meglévő termelőszövetkezeti csoportokat, nevelni a tagokat az alapszabály betartására, s fokozatosan átsegíteni őket hárrrnastnpusu termelőszövetkezetekbe.

7. Járási pártbizottságaink, párt- szervezeteink, tanácsaink, de a megyei pártbizottság is rosszul, felületesen kidolgozott tervek alapján végezték munkájukat. A megyei pártbizottság, s a járási pártbizoítnem mérlegelte kellőképpen járásonkint, községenkint a helyzetet, s ezért irreális terveket dolgozott ki. Emellett helytelenül, mereven ragaszkodtunk a hiányos, rossz tervek végrehajtásához. A megyei párt-végrebaj tóbizottság 1955 augusztusában ezért keményen bírálta Gyárfás János, Csege Géza és Vakles György elvtársakat, mert ahelyett, hogy a nehézségek láttán bírálták volna az eredeti terveket, egyre türelmetlenebbül követelték azok végrehajtását. Okulnunk kell az elkövetett hibáikból. Mielőtt kidolgozzuk a fejlesztés konkrét feladatait, kérjük ki a községek, tsz-ek vezetőinek véleményét, beszélgessünk az egyénileg dolgozó parasztokkal a fejlesztés lehetőségeiről és feltételeiről. Ne tévesszük szemeiül a kulákok és más osztályidegen elemek tevékenységét, s tegyük meg a szükséges intézkedéseket ' tevékenységük megakadályozására. Átgondolt, alapos tervezésre van tehát szükség, alaposan ismernünk kell a politikai helyzetet.

8. A fejlesztés ütemét gátolta, hogy a megalakult új tsz-eknek a párt- és tanácsszervek, gépállomások, állami gazdaságok nem adtait megfelelő politikai, gazdasági és szervezeti segítséget. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának tsz osztályvezetője hosszú ideig az asztalfiókiban tartotta a megalakult új tsz-ek működési engedélyének kérelmét. Az alsóvadászi gépállomás a körzetéhez tartozó felső- vadászi Jólét Tsz 100 kát. hold földjét olyan rosszul szántotta fel, hogy a szántást újra kellett elvégezni.

Mi a teendő? Azonnali politikai, gazdasági, technikai és szervezeti segítséget kell adnunk új termelő- szövetkezeteinknek. Mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy a tsz tagok megfelelő politikai, szakmai képzettséggel rendelkező dolgozó parasztot válasszanak elnökké. A "éo ál lom ások kössenek azonnal szerződést az új tez-ekkel, s a munkát

.««U.UV1C, a legjobb minőségbe« végezzék el. Az új tsz-ek megalakulása után

szigorúan érvényt kell szerezni annak az intézkedésnek, hogy a belépők a közös gazdaságba bevigyék a háztáji keretet meghaladó állatállományt. Az uj termelőszövetkezetekben legkésőbb egy hónapon belül meg kell alakítani a pártszervezetet, s a lehetőségekhez mérten a DISZ-és MNDSZ-szervezetet is.

Az elnökök személyének helyes kiválasztásáért és demokratikus megválasztásáért a járási pártbizottságok első titkárai és a járási tanácsok elnökei a felelősek. Továbbra is folytatni kell a káderátcsoportosítást: A jól működő tsz-ekiből, párt- és tanácsszervekből, üzemekből elsősorban az új tsz-ekbe kell párt- és gazdasági vezetőiket küldeni.

9. Az eddigi tsz fejlesztés nem volt mentes a türelmetlenségből fakadó túlkapásoktól. Az edelényi járásiban úgy „agitáltaik“, hogy az adófizetési és beadási kedvezményeket megvonták az I-es tipusu termelőszövetkezeti tagoktól. Encsen elvették a földet a fcishaszonbérlőktöl, hogy azon tsz-t alakítsanak. A sárospataki járásban, de máshol is tapasztaltuk az adminisztratív módszerek nyílt, vagy burkolt alkalmazását. E hibákért elsősorban Vakles György, Piszkor József elvtárs ós Fekete elvtárs felelős a sárospataki és az encsi járásban. Kenézlőn és Tiszak&rádon a sokoldalú, meggyőző, türelmes agitáció helyett külön-* böző fortélyokkal, fogásokkal akartak eredményt elérni. Abaujváron túlzottan tagosítottak. A hangos- híradókon keresztül úgy foglalkoztak egyes középparasztokkal, hogy azok nemhogy közelebb kerültek a tsz mozgalomhoz, hanem eltávolodtak tőle.

Miből fakadtak ezek az új baloldali elhajlások? Az önkéntesség elvének félreértéséből, lebecsüléséből, durva megsértéséből. Ezzel lazították a párt és a dolgozó parasztság kapcsolatát, súlyos kárt okoztak a pártnak. A meggyőzést nyomással, fenyegetéssel és adminisztratív intézkedéssel cserélték fel.

A leghatározottabban el kell ítélni és el kell tiltani ezeket a módszereket, amelyek nem a párt módszerei, idegenek a párttól, mert el taszítják a dolgozó parasztokat. A megbírált elvtársaknak is teljes erővel folytatniok kell a munkát. Nem adhatják fel a harcot* mondván: „ha nem csinálok semmid nem hajlok el se jobbra, se balra'’? A tsz-ek számszerű fejlesztését türelmes, jól átgondolt, meggyőző politikai munkán alapuló önkéntes belépésre kell építeni« Ne veszítsék el türelmüket azok, akik nem tudják egy este meggyőzni a dolgozó parasztot. Ne féljünk a vitáktól, mert csak akkor tudjuk a tsz-mozgalom számára megnyerni az egyénileg gazdálkodókat, ha a vitában el-< oszlatjuk minden kétségüket.

(A pártaktiva ülésen elhangzott beszámoló befejező részét lapunk legközelebbi számában közöljük.)