Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

ÉSZAKMAGYMfllKZiffi Bányászok 1 FejteljesitményeteK állandó nevelésével harcoltatok a páilvezetéségek úijáválasztásénak sikeréért! m Z MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁ ARA 50 FUJ.ER Miskolc, 1956 lantiftr 12. csütörtök A pártvezető lasztások tiszteletére. ft Az új év első 10 napjában jelentősen javult a minőség a Lenin Kohászati Művek üzemeiben A Lenin Kohászati Művek dolgozói, akik az el­múlt évben 34 millió forint értékben sokezer tonna acélt, hengereUárut és egyéb kohászati terméket adtak a népgazdaságnak terven felül, az újesztendőbén *?zal az elhatározással láttak munkájukhoz, hogy megnöve­kedett feladataiknak pontosan eleget tesznek. Megfo­gadták, hogy az újévben kifogástalan minőségű kohá­szati termékekkel segítik a feldolgozó üzemek munká­ját. Január első tiz napjának eredményei azt mutat­ják, hogyha nem is teljes mértékben, de sok tekintet­ben megközelítették céljukat. A nagyolvasztómű kollektívája elmaradt ugyan 10 napos mennyiségi előírásától, de az utóbbi napok ja­vuló eredményei azt mutatják, hogy hamarosan pótol­ják hiányukat. Szép sikerrel dicsekedhetnek viszont a nyersvas minőségének javításában. A hónap első dé­kánjában — a technológiai előírások betartásával — az í. és 11. osztályú nyersvas minőségét 60 százalék helyett 78.6 százalékos szinten tartották. A kohók ver­senyében elismerés Uleti a Béke kohónál a Szűcs, Bo- dovics és Gulyás olvasztárbrigádokat, amelyek tíz na­pos előírásukon felül 285 tonna nyersvasat gyártottak, s a minőségi szintet 86.4 százalékra növelték. Néhány napi kielégítő teljesítmény után bizonyos e.gyeneilenség mutatkozik a martinászok munkájában. Ezt bizonyítja, hogy 10 napra esedékes tervükkel 99.5 százalékra állnak. Az elektróolvasztárok javuló mun­kájára mutat, hogy napról-napra nemcsak eleget tesz­nek előírásuknak, hanem több mint 30 tonna előnyre tettek szert. Mindkét üzem sikerekről számolhat be az acélok minőségének javításában. A martinacélmű Se-* lejtje a multévihcz képest csaknem másfél, az elek­tr óacélmű selejt je több mint 5 százalékos javulást mutat a hónap első 10 napjában. Jó hírnevükhöz méltóan igyekeznek megállni he* lyüket a durvaheng er észak is, akik 10 nap alatt 832 tonna acél kihengerlésével túlszárnyalták előírásukat A hengersorok versengésében a gerendasori hengeré­szek haladnak az élen 112.3 százalékos teljesítménnyel. A hengerészkollektíva fegyelmezett munkájának ered^ menye, hogy az üzem hengerlést selejt je a tavalyi O.á százalékkal szemben alig haladja meg a 0.5 százalékot* Dicséretet érdemelnek a finomhengerészek is, akik csaknem 110 tonna többlettel zárták az első 10 napot. A multévihez képest jelentősen javult a munka & közephengetműben; az üzem több mint 250 tonna heil-* gereitáruval adott többet az előírt mennyiségnél. A többi üzem is általában jól megállta helyét az év első napjaiban. Az egyik legjobb teljesítményt az acél* öntöde dolgozón nyújtották: selejljüket a^multéviheo viszonyítva több mint leét százalékkal csökkentették* mennyiségi tervüknek pedig 1Í3.3 százalékban eleget tettek. Kiváló eredményt jelenthetnek a ,.Mereszjeva ifjú* sági üzem dolgozói is: 10 nap alatt 27 tonnával több csavarárut adtak az előírtnál. B diósgyőri kohászok nagyszerű teliesüménve A Leniin Kohászati Műveik nagy­olvasztómű jenek B műszaka kima­gasló munkasikereket ért el január 10-én a pártvezetőségválasztás tisz­teletére. A népnevelők felkeresték a kommunista és pártonkívüli dolgozó­kat, s elbeszélgettek velük a válasz­tás jelentőségéről. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy a termelékenység növelésével köszöntik a II. alapszer­vezet taggyűlését. Ezen a műszakon a Kílián-kohó 32 adaggal 90 tonna, a Ságvári-kohó 33 adaggal 90 tonna, a Béke-kohó 34 adaggal 190 tonna nyersvasat csapolt. A takarékossági verseny eredménye: 3000 köbméter bányafa A Borsodi Szénbányászata Tröszt hét bányaüzeme még a múlt év ele­jén fatakarékossági versenyt hirde­tett a szenelő és az elővájási mun­kahelyeken. A verseny kezdetben nehezen indult. A sajószentpéten bányaüzemben az volt a baj, hogy a munkahelyekre a szükségesnél hosz- Szabb ácsolati fát szállították, ame­lyet el kellett fűrészelni, a csonkoti pedig már nem tudták felhasználni. A lyukóí bányaüzemben dolgozók nehezen szokták meg, hogy ha ki­sebb darab fa kell, akikor ne a na­gyokat darabolják el, hanem meg­felelő méretűt keressenek. A műszaki vezetők, körletakná­szok segítségével egyre nagyobb eredményeket értek el a verseny­ben. A köd-letaknászok már az ácso­lati fa megrendelését úgy végezték, ahogy azt a széntelep, a munka kö­vetelményei megkívánták. Az ácso­lati fának a szállítását maguk ellen­őrizték, sokszor irányították, nehogy elcserélődjenek. Az eredmény nem is maradt el. A hét bányaüzem egy év alatt csupán a gondosabb munkával csaknem 3000 köbméter bányafát takarítót'; meg. Ez a mennyiség mintegy 100 ezer vagon szén kitermeléséhez szükséges ácsolat elkészítéséihez ele­gendő. Nem mindenütt mutatkozik ilyen megtakarítás a bányafa felhaszná­lásban. Az edelényi bányaüzemben jelentősen növeli a fajlagos felhasz­nálást, hogy a bánjrászok szükségte­lenül szétdarabolják a nagyobb*bá­nyai át, s a „fölösleget’1 hazaviszik. A párt- és szakszervezet széleskörű fel­világosító munkába kezdett, hogy a dvága bányafa ilyen pazarlását, el­herdálását megszüntessék. Az év legjobb brigáderedméiiye Borsodnádasdon A borsodnádasdi hengermű trió» során Kormos Bertalan hengerész­brigádja kiemelkedő teljesítményt ért el a szerda reggelre virradó műszakon. A brigád pácolt lemezeket hen* gerelt mezőgazdasági gépekhez. Az eddigi módszertől eltérően na­gyobb adagokban végezte a hen- gerlést, s a műszak végéig csaknem 27 tonna anyagot hengerelt le, v>agyls 63.2 százalékkal többet, mint amennyit terve előírt. A műszaki megállapítás szerint a lemezek minősége kiváló. A Kormos-brigád eredménye a borsodnádasdi hengerészbrigádok között az ezévi legjobb teljesít-1 mény. A szndáni miniszterelnök távirata Hegedűs András elvtárshoz Fogadja szívből jövő köszönetemet Szudán függetlenségének elisme-f réséért és jókívánságaiért. üdvözlöm a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítését^ amelynek színvonalát illetően megfelelő időben közösen megegyezhet tünk. Szudán a Magyar Népköztársaságnak boldogságot és virágzó jóié* tét kíván. IZMAIL EL AZHARI V.V * a Szudáni Köztársaság miniszterelnöké* A megyei pártbizottság üdvözlete a tiszalúéi elvtársaknak Kedves elvtársak! A megyei pártbizottság dicséretét tolmácsoljuk a tiszalucl kommu­nistáknak termelőszövetkezeteik számszerű fejlesztése érdekében végzett példamutató, kiváló munkájukért. Kívánjuk, hogy további nagy Sikete­ket érjenek el termelőszövetkezeteik megszilárdításában és a termelőszö­vetkezeti jogok jólétének növelésében. Elvtársi üdvözlettel: FÖLDVÁRI RUDOLF megyei pártbizottság első titkára* aiu évfolyam 10. szám Második ötéves tervünk első esz­tendeje fokozottabb követelményeket állít Borsod ipara elé. Emelni kell a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. A borsodi szénbányá­szoktól 1956-ban terven felül 10 ezer tonna szenet vár az ország. A Lenin Kohászati Műveknek ez évben 3.4 százalékkal kell több acélt csapolni, mint az elmúlt évben. A Borsod- megyei Építőipari Vállalat ez évi fel­adata mintegy 40 százalékkal nő, — több mint ezer lakást kell felépíte­niük. A December 4. Drótművek dol­gozóinak 6 millió forint értékű áru­val kell többet termelni. Miként tud Borsod ipara e megnövekedett fel­adatoknak eleget tenni. A Központi Vezetőség novemberi határozata megadta a választ. A célkitűzések megvalósítását se­gíti elő, ha elsősorban minden bá­nyában, üzemben élő versenyt terem­tünk. Fel kell eleveníteni mindenütt a párosversenyt. Diósgyőr és Özd kohászainak nemes vetélkedése már hagyomány. Csak manapság egy kicsit elszunnyadt. A bányákban is a feladat az, hogy az aknák az aknák­kal a frontbrigádok a frontbrigádok­kal lépjenek párosversenybe. Ne le­gyen egyetlen olyan üzem sem, ahol ne versenyeznének egymással a dol­gozók, a brigádok a tervteljesítésért. Borsod üzemeiben, bányáiban a szakszervezeti bizottságok még nem megfelelően szervezik a munkaver­senyt, a párosversenyt. Ki kell kü­szöbölni a verseny fejlődését gátló közel két éven át megmutatkozó •jobboldali opportunista elhajlás min­den maradványát. Az opportunista elhajlás eredményeként születhettek meg olyan elméletek, hogy rühes semmi szükség a versenyre, mert a munkások úgyis dolgoznak, ha van munkájuk, Természetesen ezek az elméletek a fegyelem meglazulásá- hoz, a munkások élenjáró tapasztala­tairól való lemondáshoz: végső soron a termelés, a termelékenység csök­kentéséhez, a népi demokrácia alap­jainak aláásásához vezetne el. Nagyban gátolja a borsodi üze­mekben, bányákban a versenymoz­galmat az olyan nézet is, hogy a mű­szaki vezető számára a versennyel való foglalkozás felesleges teher. Ez hamis okoskodás. Igaz, hogy a ver­senyző munkások munkájának meg­szervezése több, alaposabb munkát követel a műszaki értelmiségtől, de e több munka búsásan térül vissza a tervek teljesítésének, a jólét növe­kedésének eredményeiben. A ver­seny nem fékezője, hanem emelője, segítője a műszaki értelmiség maga­sabb színvonalon végzett munkájá­nak. Ismert tény, hogy népgazdasá­gunk nem egy területen anyagprob- iémával küzd. A versenyt ezeken a területeken arra kell irányítani, hogy a tervben kijelölt feladatokat a ren­delkezésre álló anyagkészletből ne- csak teljesítsék, de túl is szárnyalják. Hatalmas fel nem tárt tartalékok vannak az iparban, amelynek ki­aknázására, kihasználására mutatott rá a Központi Vezetőség novemberi határozata. Mégis gyakran hallani, hogy egyes vezetők anyaghiányról és egyebekről panaszkodnak. Ilyen je­lenség tapasztalható az ózdi martin­ban is. Demeter elvtárs siránkozik, panaszkodik. Pedig ha segít megszer­vezni a versenyt, s ennek középpont­jába az anyaggal való takarékosko­dást állítja, annál több anyag fog az üzem rendelkezésére állni s túltelje­síthetik a tervet. A terv túlteljesítéséhez úgyszólván legtöbb üzemben csupán a verseny jobb megszervezésére, a párosversc-ny kiszélesítésére van szükség. A ver­seny jó megszervezésével, a verseny­nek a gépek, berendezések jobb ki­használásával, a technika fejleszté­sére való irányításával oldhatók meg csak a feladatok 1956-ban. Ezt ne feledjék műszaki vezetőink. A szocialista verseny kibontakozá­sát jelentősen akadályozza az, hogy egyes üzemekben, bányákban nem megfelelően gondoskodnak a dolgozó emberről. A vezetők elfelejtkeznek arról, hogy a gondoskodás, a jogos sérelmek orvoslása, a javaslatok be­vezetése, a munkavédelem állandó fejlesztése, a szociális és kulturális juttatások kézzelfoghatóvá teszik a dolgozók előtt: a szocializmusban legfőbb érték az ember. Ez a "gondos­kodás nagymértékben fokozza terme­lési aktivitásukat, kezdeményező készségüket. Nem csoda, ha a her- bolyaí bányászok néha elkedvetle­nednek, mert az üzemvezetőség nem gondoskodik, hogy rendes felolvasó­helyiségük legyen és az oly régen húzódó fürdő problémáját is meg­oldja. A rudolftelepi és az ortnosi bányák vezetői is gyakran elfelejt­keznek a dolgozók jogos sérelmeinek orvoslásáról, nem sokat tettek a kol­lektív szerződések megvalósításáért sem. A versenymozgalom széleskörű elterjedését nagyban gátolja me­gyénkben az, hogy vezetőink csak politikai nevelő munkával akarják ezt a kérdést megoldani. Elfelejtkez­tek arról, hogy a verseny kifejlesz­tésének fontos tényezője az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése. Lenin és Sztálin ismételten hangsú­lyozták, hogy a szocializmus építé­sét nem lehet csak a dolgozók lel­kesedésére bízni, hanem bátran kell élni az anyagi ösztönzéssel. Borsod megyében az utóbbi időben ellaposodott a párosverseny, pedig ebben nagy mozgósító erő van. S ahol van is párosvereeny, az is le­szűkül a legjobbak vetélkedésére. Az átlagteljesítményt nyújtó dolgo­zók párosversenyéről elfelejtkeztek. Nem szervezték meg a gyengébben teljesítők versenyét, s így ezrek és ezrek maradtak ki a versenyből. Üzemeinkben a párosveraeny el- i hanyagolása miatt nagyon kevés fi­gyelmet fordítanak a norma alatt teljesítők versenyére. Miért ne ver­senyezhetnének ők is. Hol van az előírva, hogy ők csak rossz példa­ként szerepelhetnek a versenytáb­lán. A normát nem teljesítők azért ■ topognak hosszú ideig egyhelyben, mert üaraneirdkiben még nem talál­ták meg a módját a versenybe való bevonásuknak. A párosverseny min­denki száméira elérhető eredmé­nyekkel és győzelemmel biztató Ver­senyforma. Az, aki a normát csak 90 százalékra teljesíti, versenyezzen hasonló társával, a 100 százalék el­éréséért. A DlMÁVAG-ban ezen a területen helyes módszer alakult ki. Nemcsak a magasabb teljesítményt elérőket jutalmazzák, hanem azokait is, akik egy bizonyos idő alatt a leg­nagyobb teljesítmény emelkedést ér­ték el. A versemyszervezéshek ez a módszere már elevenebb, izgalma­sabb, mindenki számára többé ke­vésbé egyenlő esélyeket teremt. Ta­nuljunk a DIMAVAG példájából. A párosverseny nem egyszerű ve­télkedés az elsőségért, sokkal több annál. Ez a forma legkedvezőbb az elvtársi segítségnyújtás megvalósí­tásához. A párosverseny a legjobb forma, a legjobb alkalom a tapasz­talatok kölcsönös kicserélésére. Nem szabad elfelejteni, hogy az üzemek­ben az átlagos munkás nemcsak ta­nulhat, hanem bizonyos részletkér­désekben, egy-egy apró fogásban taníthat is. A párosverseny széleskörű elter­jesztését jelentősen az gátolja, hogy nem szabják meg üzemeinkben, bá­nyáinkban világosan a feladatokat, s nem ellenőrzik azok végrehajtását, így aztán nem is csoda, ha a dolgo- ' zók nem versenyeznek. Megyénk üzemei, bányái tanuljanak a Bórsod- nádasdi Lemezgyár példájából. A Borsodnádasdi Lemezgyár páribi- zott^ga kiszámolta, hogy kinek mi a feladata az új évben, kinek meny­nyit kell teljesíteni, hogy biztosítva legyen az életszínvonal növekedése. A hengerüzemben egy dolgozónak naponta 322 kiló lemezt kell henge­relni. Tavaly ez a szám 316 kiló volt. Emelkedés tehát 6 kilogramm. Ka mindennap ezt megadják, akkor az egynapos előrehaladást havonta biztosítani tudják és a hengerde évi** tervét 12 nappal előbb be fogja fe­jezni. Az acélműben egy munkás­nak naponta 5.8 kilogramm acélt kell termelni, hogy a tervet túltelje­síthessék. A termelékenységben egy főnék egy nap alatt 304 forint érté­ket kell előállítani a gyárban. Ta­valy 283 forint értéket kellett ter­melnie. 1956-ban tehát 21 forinttal többet kell adni a népgazda­ságnak. Ez biztosítja, hogy a gyár számára kiszabott 7.4 százalékos ter­melésnövekedést elérjék. Az ilyen konkréten, világosan megszidott feladatok nagyban elősegítik a ver­senyt» ha a dolgozók tudják, mit kell elérniük. A versenymozgalom egyik kerék­kötője az is, hogy a munkasikerek nem mindig kerülnék napvilágra. Borsod iparának versenyagitációs munkája gyenge. Lenin elvtárs pe­dig azt tanítja: „A verseny szervezé­sének nélkülözhetetlen eszköze a verseny nyilvánossága’4. Özdon pél­dául a verseny nyilvánossága azt je­lenti, hogy a gyárkapu előtt öles plakátokon tüntetik fel egy-két em­ber eredményét, ugyanakkor elha­nyagolják ezer dolgozó kisebb, de nem kevésbé fontos sikerét. Az öles plakátok és feliratok helyett több, kisebb tábla, az egyes dolgozók ered­ményeit gyakran feltüntető nyilvá­nosság szükséges ahhoz, hogy a dol­gozók tudatába véssék: mindenki mindennap a közvélemény előtt áll munkájának jó, vagy rossz eredmé­nyével. A Lenin Kohászati Művek­ben pedig az a szokás, ha gyengén megy a munka, sok a selejt lépten nyomon feliratokba, falitáblákba botlik az ember. Ha kicsit jobban dolgoznak a kohászok, a feliratok, falitáblák eltűnnek. Az már nem jut eszükbe, hogy a jól dolgozókat meg­dicsérjék. Borsod iparában a párosverseny stagnálásáért elsősorban a szakszer­vezeti bizottságokat terheli a fele­lősség, no meg a pártszervezeteket, hogy nem mozgósította a szakszer­vezetet. Egyes szakszervezeti .veze­tők felsőbb utasításra várnak, a verseny megszervezésére s közben el­feledkeztek arról, hogy ők a verseny gazdái. Foglalkoznak sok mindennel, csak éppen a legfontosabbal nem: a munkaverseny, a párogverseny megszervezésével. Ahol nincs ver­seny, bizony ott bajok vannak a tervteljesítéssel, a termeléssel. Az óz­di martin ez évben már több mintl 800 tonna adósságot csinált. Az ózdi! kohó január hónapban már 2001 tonna nyersvassal adósa népgazda­ságunknak. Hasonló a helyzet a diós** győri kohónál is. A borsodi tröszt 1947 tonna szénnel termelt ezévben eddig kevesebbet; A feladat most az, a Központi Ve­zetőség novemberi határozatának szellemében a szakszervezeti vezetők éjt nappallá téve dolgozzanak, Ster­vezzék meg minden üzemben, bányá­ban a párösversenyt. Azokat a szak­szervezeti vezetőket pedig, akik nem törődnek a versenymozgalommal, vonják felelősségre a felsőbb szervek» Egy percig sem tűrjék, hogy egy©» felelőtlen szakszervezeti funkcioná­riusok rossz munkája, a versenymoz­galommal való nemtörődömség© ve­szélyeztesse az 1956-os terv teljesíté­sét. Lendületesebb párosversenyt!

Next

/
Thumbnails
Contents