Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 10. szám
ÉSZAKMAGYMfllKZiffi Bányászok 1 FejteljesitményeteK állandó nevelésével harcoltatok a páilvezetéségek úijáválasztásénak sikeréért! m Z MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁ ARA 50 FUJ.ER Miskolc, 1956 lantiftr 12. csütörtök A pártvezető lasztások tiszteletére. ft Az új év első 10 napjában jelentősen javult a minőség a Lenin Kohászati Művek üzemeiben A Lenin Kohászati Művek dolgozói, akik az elmúlt évben 34 millió forint értékben sokezer tonna acélt, hengereUárut és egyéb kohászati terméket adtak a népgazdaságnak terven felül, az újesztendőbén *?zal az elhatározással láttak munkájukhoz, hogy megnövekedett feladataiknak pontosan eleget tesznek. Megfogadták, hogy az újévben kifogástalan minőségű kohászati termékekkel segítik a feldolgozó üzemek munkáját. Január első tiz napjának eredményei azt mutatják, hogyha nem is teljes mértékben, de sok tekintetben megközelítették céljukat. A nagyolvasztómű kollektívája elmaradt ugyan 10 napos mennyiségi előírásától, de az utóbbi napok javuló eredményei azt mutatják, hogy hamarosan pótolják hiányukat. Szép sikerrel dicsekedhetnek viszont a nyersvas minőségének javításában. A hónap első dékánjában — a technológiai előírások betartásával — az í. és 11. osztályú nyersvas minőségét 60 százalék helyett 78.6 százalékos szinten tartották. A kohók versenyében elismerés Uleti a Béke kohónál a Szűcs, Bo- dovics és Gulyás olvasztárbrigádokat, amelyek tíz napos előírásukon felül 285 tonna nyersvasat gyártottak, s a minőségi szintet 86.4 százalékra növelték. Néhány napi kielégítő teljesítmény után bizonyos e.gyeneilenség mutatkozik a martinászok munkájában. Ezt bizonyítja, hogy 10 napra esedékes tervükkel 99.5 százalékra állnak. Az elektróolvasztárok javuló munkájára mutat, hogy napról-napra nemcsak eleget tesznek előírásuknak, hanem több mint 30 tonna előnyre tettek szert. Mindkét üzem sikerekről számolhat be az acélok minőségének javításában. A martinacélmű Se-* lejtje a multévihcz képest csaknem másfél, az elektr óacélmű selejt je több mint 5 százalékos javulást mutat a hónap első 10 napjában. Jó hírnevükhöz méltóan igyekeznek megállni he* lyüket a durvaheng er észak is, akik 10 nap alatt 832 tonna acél kihengerlésével túlszárnyalták előírásukat A hengersorok versengésében a gerendasori hengerészek haladnak az élen 112.3 százalékos teljesítménnyel. A hengerészkollektíva fegyelmezett munkájának ered^ menye, hogy az üzem hengerlést selejt je a tavalyi O.á százalékkal szemben alig haladja meg a 0.5 százalékot* Dicséretet érdemelnek a finomhengerészek is, akik csaknem 110 tonna többlettel zárták az első 10 napot. A multévihez képest jelentősen javult a munka & közephengetműben; az üzem több mint 250 tonna heil-* gereitáruval adott többet az előírt mennyiségnél. A többi üzem is általában jól megállta helyét az év első napjaiban. Az egyik legjobb teljesítményt az acél* öntöde dolgozón nyújtották: selejljüket a^multéviheo viszonyítva több mint leét százalékkal csökkentették* mennyiségi tervüknek pedig 1Í3.3 százalékban eleget tettek. Kiváló eredményt jelenthetnek a ,.Mereszjeva ifjú* sági üzem dolgozói is: 10 nap alatt 27 tonnával több csavarárut adtak az előírtnál. B diósgyőri kohászok nagyszerű teliesüménve A Leniin Kohászati Műveik nagyolvasztómű jenek B műszaka kimagasló munkasikereket ért el január 10-én a pártvezetőségválasztás tiszteletére. A népnevelők felkeresték a kommunista és pártonkívüli dolgozókat, s elbeszélgettek velük a választás jelentőségéről. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy a termelékenység növelésével köszöntik a II. alapszervezet taggyűlését. Ezen a műszakon a Kílián-kohó 32 adaggal 90 tonna, a Ságvári-kohó 33 adaggal 90 tonna, a Béke-kohó 34 adaggal 190 tonna nyersvasat csapolt. A takarékossági verseny eredménye: 3000 köbméter bányafa A Borsodi Szénbányászata Tröszt hét bányaüzeme még a múlt év elején fatakarékossági versenyt hirdetett a szenelő és az elővájási munkahelyeken. A verseny kezdetben nehezen indult. A sajószentpéten bányaüzemben az volt a baj, hogy a munkahelyekre a szükségesnél hosz- Szabb ácsolati fát szállították, amelyet el kellett fűrészelni, a csonkoti pedig már nem tudták felhasználni. A lyukóí bányaüzemben dolgozók nehezen szokták meg, hogy ha kisebb darab fa kell, akikor ne a nagyokat darabolják el, hanem megfelelő méretűt keressenek. A műszaki vezetők, körletaknászok segítségével egyre nagyobb eredményeket értek el a versenyben. A köd-letaknászok már az ácsolati fa megrendelését úgy végezték, ahogy azt a széntelep, a munka követelményei megkívánták. Az ácsolati fának a szállítását maguk ellenőrizték, sokszor irányították, nehogy elcserélődjenek. Az eredmény nem is maradt el. A hét bányaüzem egy év alatt csupán a gondosabb munkával csaknem 3000 köbméter bányafát takarítót'; meg. Ez a mennyiség mintegy 100 ezer vagon szén kitermeléséhez szükséges ácsolat elkészítéséihez elegendő. Nem mindenütt mutatkozik ilyen megtakarítás a bányafa felhasználásban. Az edelényi bányaüzemben jelentősen növeli a fajlagos felhasználást, hogy a bánjrászok szükségtelenül szétdarabolják a nagyobb*bányai át, s a „fölösleget’1 hazaviszik. A párt- és szakszervezet széleskörű felvilágosító munkába kezdett, hogy a dvága bányafa ilyen pazarlását, elherdálását megszüntessék. Az év legjobb brigáderedméiiye Borsodnádasdon A borsodnádasdi hengermű trió» során Kormos Bertalan hengerészbrigádja kiemelkedő teljesítményt ért el a szerda reggelre virradó műszakon. A brigád pácolt lemezeket hen* gerelt mezőgazdasági gépekhez. Az eddigi módszertől eltérően nagyobb adagokban végezte a hen- gerlést, s a műszak végéig csaknem 27 tonna anyagot hengerelt le, v>agyls 63.2 százalékkal többet, mint amennyit terve előírt. A műszaki megállapítás szerint a lemezek minősége kiváló. A Kormos-brigád eredménye a borsodnádasdi hengerészbrigádok között az ezévi legjobb teljesít-1 mény. A szndáni miniszterelnök távirata Hegedűs András elvtárshoz Fogadja szívből jövő köszönetemet Szudán függetlenségének elisme-f réséért és jókívánságaiért. üdvözlöm a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítését^ amelynek színvonalát illetően megfelelő időben közösen megegyezhet tünk. Szudán a Magyar Népköztársaságnak boldogságot és virágzó jóié* tét kíván. IZMAIL EL AZHARI V.V * a Szudáni Köztársaság miniszterelnöké* A megyei pártbizottság üdvözlete a tiszalúéi elvtársaknak Kedves elvtársak! A megyei pártbizottság dicséretét tolmácsoljuk a tiszalucl kommunistáknak termelőszövetkezeteik számszerű fejlesztése érdekében végzett példamutató, kiváló munkájukért. Kívánjuk, hogy további nagy Siketeket érjenek el termelőszövetkezeteik megszilárdításában és a termelőszövetkezeti jogok jólétének növelésében. Elvtársi üdvözlettel: FÖLDVÁRI RUDOLF megyei pártbizottság első titkára* aiu évfolyam 10. szám Második ötéves tervünk első esztendeje fokozottabb követelményeket állít Borsod ipara elé. Emelni kell a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. A borsodi szénbányászoktól 1956-ban terven felül 10 ezer tonna szenet vár az ország. A Lenin Kohászati Műveknek ez évben 3.4 százalékkal kell több acélt csapolni, mint az elmúlt évben. A Borsod- megyei Építőipari Vállalat ez évi feladata mintegy 40 százalékkal nő, — több mint ezer lakást kell felépíteniük. A December 4. Drótművek dolgozóinak 6 millió forint értékű áruval kell többet termelni. Miként tud Borsod ipara e megnövekedett feladatoknak eleget tenni. A Központi Vezetőség novemberi határozata megadta a választ. A célkitűzések megvalósítását segíti elő, ha elsősorban minden bányában, üzemben élő versenyt teremtünk. Fel kell eleveníteni mindenütt a párosversenyt. Diósgyőr és Özd kohászainak nemes vetélkedése már hagyomány. Csak manapság egy kicsit elszunnyadt. A bányákban is a feladat az, hogy az aknák az aknákkal a frontbrigádok a frontbrigádokkal lépjenek párosversenybe. Ne legyen egyetlen olyan üzem sem, ahol ne versenyeznének egymással a dolgozók, a brigádok a tervteljesítésért. Borsod üzemeiben, bányáiban a szakszervezeti bizottságok még nem megfelelően szervezik a munkaversenyt, a párosversenyt. Ki kell küszöbölni a verseny fejlődését gátló közel két éven át megmutatkozó •jobboldali opportunista elhajlás minden maradványát. Az opportunista elhajlás eredményeként születhettek meg olyan elméletek, hogy rühes semmi szükség a versenyre, mert a munkások úgyis dolgoznak, ha van munkájuk, Természetesen ezek az elméletek a fegyelem meglazulásá- hoz, a munkások élenjáró tapasztalatairól való lemondáshoz: végső soron a termelés, a termelékenység csökkentéséhez, a népi demokrácia alapjainak aláásásához vezetne el. Nagyban gátolja a borsodi üzemekben, bányákban a versenymozgalmat az olyan nézet is, hogy a műszaki vezető számára a versennyel való foglalkozás felesleges teher. Ez hamis okoskodás. Igaz, hogy a versenyző munkások munkájának megszervezése több, alaposabb munkát követel a műszaki értelmiségtől, de e több munka búsásan térül vissza a tervek teljesítésének, a jólét növekedésének eredményeiben. A verseny nem fékezője, hanem emelője, segítője a műszaki értelmiség magasabb színvonalon végzett munkájának. Ismert tény, hogy népgazdaságunk nem egy területen anyagprob- iémával küzd. A versenyt ezeken a területeken arra kell irányítani, hogy a tervben kijelölt feladatokat a rendelkezésre álló anyagkészletből ne- csak teljesítsék, de túl is szárnyalják. Hatalmas fel nem tárt tartalékok vannak az iparban, amelynek kiaknázására, kihasználására mutatott rá a Központi Vezetőség novemberi határozata. Mégis gyakran hallani, hogy egyes vezetők anyaghiányról és egyebekről panaszkodnak. Ilyen jelenség tapasztalható az ózdi martinban is. Demeter elvtárs siránkozik, panaszkodik. Pedig ha segít megszervezni a versenyt, s ennek középpontjába az anyaggal való takarékoskodást állítja, annál több anyag fog az üzem rendelkezésére állni s túlteljesíthetik a tervet. A terv túlteljesítéséhez úgyszólván legtöbb üzemben csupán a verseny jobb megszervezésére, a párosversc-ny kiszélesítésére van szükség. A verseny jó megszervezésével, a versenynek a gépek, berendezések jobb kihasználásával, a technika fejlesztésére való irányításával oldhatók meg csak a feladatok 1956-ban. Ezt ne feledjék műszaki vezetőink. A szocialista verseny kibontakozását jelentősen akadályozza az, hogy egyes üzemekben, bányákban nem megfelelően gondoskodnak a dolgozó emberről. A vezetők elfelejtkeznek arról, hogy a gondoskodás, a jogos sérelmek orvoslása, a javaslatok bevezetése, a munkavédelem állandó fejlesztése, a szociális és kulturális juttatások kézzelfoghatóvá teszik a dolgozók előtt: a szocializmusban legfőbb érték az ember. Ez a "gondoskodás nagymértékben fokozza termelési aktivitásukat, kezdeményező készségüket. Nem csoda, ha a her- bolyaí bányászok néha elkedvetlenednek, mert az üzemvezetőség nem gondoskodik, hogy rendes felolvasóhelyiségük legyen és az oly régen húzódó fürdő problémáját is megoldja. A rudolftelepi és az ortnosi bányák vezetői is gyakran elfelejtkeznek a dolgozók jogos sérelmeinek orvoslásáról, nem sokat tettek a kollektív szerződések megvalósításáért sem. A versenymozgalom széleskörű elterjedését nagyban gátolja megyénkben az, hogy vezetőink csak politikai nevelő munkával akarják ezt a kérdést megoldani. Elfelejtkeztek arról, hogy a verseny kifejlesztésének fontos tényezője az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése. Lenin és Sztálin ismételten hangsúlyozták, hogy a szocializmus építését nem lehet csak a dolgozók lelkesedésére bízni, hanem bátran kell élni az anyagi ösztönzéssel. Borsod megyében az utóbbi időben ellaposodott a párosverseny, pedig ebben nagy mozgósító erő van. S ahol van is párosvereeny, az is leszűkül a legjobbak vetélkedésére. Az átlagteljesítményt nyújtó dolgozók párosversenyéről elfelejtkeztek. Nem szervezték meg a gyengébben teljesítők versenyét, s így ezrek és ezrek maradtak ki a versenyből. Üzemeinkben a párosveraeny el- i hanyagolása miatt nagyon kevés figyelmet fordítanak a norma alatt teljesítők versenyére. Miért ne versenyezhetnének ők is. Hol van az előírva, hogy ők csak rossz példaként szerepelhetnek a versenytáblán. A normát nem teljesítők azért ■ topognak hosszú ideig egyhelyben, mert üaraneirdkiben még nem találták meg a módját a versenybe való bevonásuknak. A párosverseny mindenki száméira elérhető eredményekkel és győzelemmel biztató Versenyforma. Az, aki a normát csak 90 százalékra teljesíti, versenyezzen hasonló társával, a 100 százalék eléréséért. A DlMÁVAG-ban ezen a területen helyes módszer alakult ki. Nemcsak a magasabb teljesítményt elérőket jutalmazzák, hanem azokait is, akik egy bizonyos idő alatt a legnagyobb teljesítmény emelkedést érték el. A versemyszervezéshek ez a módszere már elevenebb, izgalmasabb, mindenki számára többé kevésbé egyenlő esélyeket teremt. Tanuljunk a DIMAVAG példájából. A párosverseny nem egyszerű vetélkedés az elsőségért, sokkal több annál. Ez a forma legkedvezőbb az elvtársi segítségnyújtás megvalósításához. A párosverseny a legjobb forma, a legjobb alkalom a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére. Nem szabad elfelejteni, hogy az üzemekben az átlagos munkás nemcsak tanulhat, hanem bizonyos részletkérdésekben, egy-egy apró fogásban taníthat is. A párosverseny széleskörű elterjesztését jelentősen az gátolja, hogy nem szabják meg üzemeinkben, bányáinkban világosan a feladatokat, s nem ellenőrzik azok végrehajtását, így aztán nem is csoda, ha a dolgo- ' zók nem versenyeznek. Megyénk üzemei, bányái tanuljanak a Bórsod- nádasdi Lemezgyár példájából. A Borsodnádasdi Lemezgyár páribi- zott^ga kiszámolta, hogy kinek mi a feladata az új évben, kinek menynyit kell teljesíteni, hogy biztosítva legyen az életszínvonal növekedése. A hengerüzemben egy dolgozónak naponta 322 kiló lemezt kell hengerelni. Tavaly ez a szám 316 kiló volt. Emelkedés tehát 6 kilogramm. Ka mindennap ezt megadják, akkor az egynapos előrehaladást havonta biztosítani tudják és a hengerde évi** tervét 12 nappal előbb be fogja fejezni. Az acélműben egy munkásnak naponta 5.8 kilogramm acélt kell termelni, hogy a tervet túlteljesíthessék. A termelékenységben egy főnék egy nap alatt 304 forint értéket kell előállítani a gyárban. Tavaly 283 forint értéket kellett termelnie. 1956-ban tehát 21 forinttal többet kell adni a népgazdaságnak. Ez biztosítja, hogy a gyár számára kiszabott 7.4 százalékos termelésnövekedést elérjék. Az ilyen konkréten, világosan megszidott feladatok nagyban elősegítik a versenyt» ha a dolgozók tudják, mit kell elérniük. A versenymozgalom egyik kerékkötője az is, hogy a munkasikerek nem mindig kerülnék napvilágra. Borsod iparának versenyagitációs munkája gyenge. Lenin elvtárs pedig azt tanítja: „A verseny szervezésének nélkülözhetetlen eszköze a verseny nyilvánossága’4. Özdon például a verseny nyilvánossága azt jelenti, hogy a gyárkapu előtt öles plakátokon tüntetik fel egy-két ember eredményét, ugyanakkor elhanyagolják ezer dolgozó kisebb, de nem kevésbé fontos sikerét. Az öles plakátok és feliratok helyett több, kisebb tábla, az egyes dolgozók eredményeit gyakran feltüntető nyilvánosság szükséges ahhoz, hogy a dolgozók tudatába véssék: mindenki mindennap a közvélemény előtt áll munkájának jó, vagy rossz eredményével. A Lenin Kohászati Művekben pedig az a szokás, ha gyengén megy a munka, sok a selejt lépten nyomon feliratokba, falitáblákba botlik az ember. Ha kicsit jobban dolgoznak a kohászok, a feliratok, falitáblák eltűnnek. Az már nem jut eszükbe, hogy a jól dolgozókat megdicsérjék. Borsod iparában a párosverseny stagnálásáért elsősorban a szakszervezeti bizottságokat terheli a felelősség, no meg a pártszervezeteket, hogy nem mozgósította a szakszervezetet. Egyes szakszervezeti .vezetők felsőbb utasításra várnak, a verseny megszervezésére s közben elfeledkeztek arról, hogy ők a verseny gazdái. Foglalkoznak sok mindennel, csak éppen a legfontosabbal nem: a munkaverseny, a párogverseny megszervezésével. Ahol nincs verseny, bizony ott bajok vannak a tervteljesítéssel, a termeléssel. Az ózdi martin ez évben már több mintl 800 tonna adósságot csinált. Az ózdi! kohó január hónapban már 2001 tonna nyersvassal adósa népgazdaságunknak. Hasonló a helyzet a diós** győri kohónál is. A borsodi tröszt 1947 tonna szénnel termelt ezévben eddig kevesebbet; A feladat most az, a Központi Vezetőség novemberi határozatának szellemében a szakszervezeti vezetők éjt nappallá téve dolgozzanak, Stervezzék meg minden üzemben, bányában a párösversenyt. Azokat a szakszervezeti vezetőket pedig, akik nem törődnek a versenymozgalommal, vonják felelősségre a felsőbb szervek» Egy percig sem tűrjék, hogy egy©» felelőtlen szakszervezeti funkcionáriusok rossz munkája, a versenymozgalommal való nemtörődömség© veszélyeztesse az 1956-os terv teljesítését. Lendületesebb párosversenyt!
