Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-04 / 3. szám
r A pártvezetőségek újjáválasztásáig érjünk el újabb munkasikereket a pártmunka megjavításával! MDP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ali. évfolyam 3. szám ARA 50 FILLER A pártszervezetek feladatai a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésében PÁRTUNK Központi Vezetősége I9ó4. decemberében határozatot hozott a testnevelési és sportmozgalom feladatairól. A határozat rámutatott a magyar sport 10 éves fejlődésére, nagyszerű eredményeire s feltárta azokat a hiányosságokat is, amelyek gátolják sportmozgalmunk további fejlődését. Ilyen többek között, hogy nincs megfelelően biztosítva az ifjúság rendszeres politikai nevelése. Nem fejlődik megfelelő ütemben az ifjúság rendszeres testedzése sem — se’- sportágban, különösen a legfontosabb sportágakban nincs elegendő utánpótlás. Egyes sportkörökben igen gyönge a sportvezetés színvonala. A határozat. megjelenése óta jelentős fejlődés tapasztalható megyénk sportéletében, de az eredmények még korántsem kielégí- tőek. Az eddigieknél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, bogy a még megmaradt hibákat minden területen megszüntessük. A sportegyesületek, az üzemi, hivatali, falusi é$ iskolai sportkörök az ifjúság jelentős részét nevelik. Ezek az egyesületek, sportkörök csak abban az esetben tudnak egészségesen fejlődni, hogyha állandóan követik pártunk politikáját, megvalósítják a párthatározatot; elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy a pártszervezetek irányításával, ellenőrzésével és támogatásával működjenek. A TESTNEVELÉSI és sportmozgalmunkban jelentkező jobboldali nézetek elsősorban a párt vezetőszerepének gyengítésében, sportpolitikánk tagadásában és ezzel'párhuzamosan a „politikamentes” sport hazug, burzsoá jelszavának újjáélesztésében nyilvánultak meg. Egyesek még ma is azt hirdetik, hogy „ha valaki sportol, ne törődjön a politikával, ne érdeklődjön a világ dolgai iránt.’! Ezeket a gyökerében káros nézeteket pártszervezeteinknek fel kell számolniuk. Rá kell mutatniuk, hogy eddigi sporteredményeink, sikereink alapja éppen az a hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi változás, amelyet a felszabadulás teremtett meg minden dolgozó számára. A tömegsport és az élsport további fejlődése szintén a szocializmus építésének sikereitől függ. Nagyon helyesen felismerték ezt megyénk területén azok a bányász sportkörök, amelyekben a vezetőség — a pártszervezet és a DISZ irányításával — sportbrigádokat alakított. A sportbrigádok jó munkájukkal bizonyítják be, hogy a sportolás, az egészség, az edzettség nem csupán egyéni érdek, hanem a szocialista haza építésének hathatós eszköze. Különösen kimagaslanak szép eredményeikkel a sajószentpéteri, diósgyőri, izsófalvai és putnoki bányászsportkörök sportbrigádjai, amelyek nagyszerű termelő munkát végeztek a múlt évben. Hasonló eredmények mutatkoznak megyénk Traktor sportköreiben is, amelyeknek sportbrigádjai a mezőgazdasági munkában veszik ki részüket igen nagy sikerrel. A sportegyesületek fontos feladata, hogy minél több fiatalt vonjanak be a rendszeres testedzésbe, az egészséges, életvidám ifjúság kialakítására. Nem szabad tétlenül elnézni azt a helyzetet, hogy egyes üzemekben sok ifjúmunkás dolgozik, ugyanakkor alacsony a sportköri versenyzők száma. A sportfelszereléseket is sokkal jobban ki kell használni, mint eddig. Mindenütt, ahol a dolgozók létszáma ezt lehetővé teszi, meg kell alakítani a sportköröket. Egyes sportkörök a tömegsport fejlesztésénél a nem kielégítő anyagi támogatásra hivatkoznak, ugyanakkor ők maguk sem követnek el mindent, hogy a tagtoborzás, a rendszeres tagdíjfizetés szorgalmazásával érjenek el eredményeket. Az alberttelepi bányászsportkör ‘1955. február 1-től június 21’■ig egyáltalán nem szedte be sem a tagdíjat, sem pedig sportrendezvényeinek bevételét. Általában a sportkörökben hiányos a tagsággal való foglalkozás. Igen sok helyen a tagok fizetéséből egyszerűen levonják, vagy elveszik a tagsági díjat, de sem a tagsági könyvet, sem pedig a tagsági bélyeget nem adják ki. Érthető, bogy így a sportköri tagság bizalmatlanná válik, s ennek lemorzsolódás a következménye. HIBA AZ IS, hogy nagyon sok helyen csak a labdarúgást támogatják, mint Ormosbányán, Sornsá- lyon, Alberttelepen és ezért a többi sportág fejlesztése egyhelyben topog. Szerencsére ezek a hiányosságok megyénkben nem minden sportkörre jellemzőek. Vannak sportköreink, amelyek példamuta- tóak, foglalkoznak a labdarúgáson kívül a többi sportággal is, mint a sajószentpéteri Bányász, a szent- istváni, a tiszakeszi Traktor, a szerencsi Kinizsi, a tokaji Építők sportköre. Bár a labdarúgás joggal nevezhető a legnépszerűbb sportágnak, a honvédelmi szempontból igen fontos sportágak fejlesztését sem szabad elhanyagolni. Pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy az olyan fontos sportágak, mint az atlétika, a torna, a kerékpározás, az úszás, szintén kielégítően fejlődjenek. A tömegsport fejlesztésének elhanyagolásán kívül súlyos hiba a sportolók erkölcsi és politikai nevelésének elhanyagolása. Néhol az agyondédelgetett sportolók nem végzik lelkiismeretesen munkájukat, sőt követelésekkel lépnek fel sportköreikkel szemben. Helyesen intézkedett legutóbb az ormosbányai bányász sportkör, amikor kizárta több labdarugó játékosát ilyen magatartás miatt. MEGNEHEZÍTI a nevelő munkát a sportolóknak egyik sportkörből a másikba való gyakori áthelyezése. Az a sportoló, aki minden évben más helyen működik, nem szereti sportkörét, nem tudja megbecsülni azt a támogatást, amelyet a tagságtól és a sportkör vezetőitől kap. Az illetékes sportbizottságok fontos szerepe, hogy az elkövetkezendő átigazolásoknál megakadályozza a sportolók indokolatlan vándorlását Igen komoly hiba, hogy párt- szervezeteink nem mindenütt törődnek azzal, hogy kik vezetik a sportköröket. Előfordul, hogy nem. megfelelő szakember, vagy nem megbízható ember kezébe kerül egy-egy sportkör vezetése. Egyes helyeken kizárólag azon az alapon válogatják ki a sportvezetőket, hogy valamikor jó sportolók voltak, vagy pedig mint szurkolók ismerik a sporteseményeket. Pártszervezeteink ellenőrizzék a megyénkben folyó sportköri vezetőségválasztást. A szakmai képzettség mellett a megbízhatóság, a párt politikájának ismerése, az ifjúság neveléséhez szükséges rátermettség is megkövetelendő. A sportolók erkölcsi és politikai nevelése csak a pártszervezetek, a DISZ és a szakszervezetek hathatós támogatásával, segítségével oldható meg. Különösen a DISZ-nek van nagy szerepe ebben a munkában. Párt- szervezeteink nyújtsanak segítséget a területükön működő testnevelési és sportbizottságoknak, egyesületeknek, ugyanakkor biztosítsanak helyet a DISZ szervezeteknek a sportkörök életében. Állandóan kísérjék figyelemmel a sportbizottságok, sportkörök, azok vezetőinek és edzőinek nevelő munkáját. Erősítsék az egyesülete' két, segítsék az ifjúság szocialista nevelését, érvényesítsék a kollektív vezetés elvét, teremtsék meg a tömegek rendszeres testedzésének lehetőségeit. Ennek az a feltétele hogy a mast folyó sportköri választásoknál az egyesületek élére politikailag és szakmailag egyaránt képzett vezetők kerüljenek. A SPORTEGYESÜLETEK tévé kenységeinek rendszeres irányítása, ellenőrzése, segítése pártszer vezeteink fontos teendője. A tö megsport és az élsport fejlesztése nemes célokat szolgál. Megyénkben az ifjúság újabb és újabb ezreit akarjuk edzett, életvidám, öntudatos emberré nevelni. Megyénk és országunk hírnevét újabb és újabb nagyszerű eredményekkel akarjuk gyarapítani. Párt és DISZ szervezeteink helyes tevékenység gükkel, e célok megvalósítását segítik elő; HORVÁTH PÁL > megyei pártbizottság '..politikai munkatárs. Az é Miskolc. 1956 iaouár 4 szerda év első munkanapja a borsodi bányákban A borsodi ipar eredményesen kezdte meg második ötéves tervünk első esztendejét. Legtöbb üzem, műhely büszkén jelentette: újév első napján teljesítettük tervünket! Sajnos egyes üzemek, műhelyek már az újesztendő első napján lemaradtak, — különösen a borsodi szénmedence bányái. A borsodi bányászok az elmúlt évben sem tettek eleget hazafias kötelességüknek s az újesztendőt legtöbb bányaüzemünk ismét súlyos szénadóssággal kezdte. A diósgyőri bányászok mindössze 72.6 százalékra teljesítették tervüket, 'a királdi bányászok pedig 62.7 százalékos »eredménnyel« kezdték az új évet. Borsodi bányászok! Már most az újév első napjaiban kezdjetek hozzá tervetek napról napra való teljesítéséhez, mert a tavalyi tapasztalatokból is tudjátok, hogy a napi tervek nem teljesítése végül olyan súlyos adósságot idéz elő, amelyet csak nehezen lehet letörleszteni. Fogjatok keményebben munkához, mutassátok meg: 1956-ban a borsodi bányászok visszaszerzik régi hírnevüket! Nem lesz ez igy jó, borsodi bányászok! A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei közül csak 9 akna tornyán gyulladt ki kedden reggel a vörös csillag, jelezve: ezek a bányák már az új esztendő első munkanapján maradéktalanul teljesítették tervüket. Becsülettel eleget tett tervének a sajúszantpéteri 3-as akna, amely a múlt évben is rendszeresen teljesítette tervét. A sajószentpéteri 3-ps akna bányászai nemcsak ígéretet tettek a maradéktalan, ütemes termelésre, hanem meg is valósították szavukat. Nem akar »honapvégi hajrával-« termelni az edelényi bányaüzem sem. A műszaki vezetésnek és a bányászoknak is* az a célja, hogy napról napra felszínre szállítsák a tervben előírt mennyiségű szenet. Ezért teljesítették keddre virradóan is 100.4 százalékra napi tervüket. A bánfalvai bányaüzem bányászai 104.8 százalékra teljesítették tervüket. Reméljük, hogy ez a jó ered-« meny nemcsak az első nap eredménye volt s ezt újabb sikerek követik. örvendetes, hogy az albertteleni bányászok az új év első napján ismét az élre kerültek. Napi tervüket 105 százalékra - teljesítették s ezzel a tröszt bányaüzemei között a legjobb eredményt érték el. A régi, nagyhírű alberttelepi frontbrigádoknak, Loy Árpád, Nagy József és Szentkuti Tivadar vezetésével a jövőben is mindént meg kell tenniök, hogy az alberttelepiek régi jóhírnevét a terv túlteljesítésével ismét visszaszerezzék. A tervüket túlteljesítő bányák mellett többségben vannak azok az üzemek, amelyek az év első munkanapján nem teljesítették a tervet. Kondón, Szuhakállóban és egy sor más üzemben erősen lemaradtak. A diósgyőri bányászok csak 72.6 százalékot értek el — amivel bizony nem lehet dicsekedni. Gondoljanak arra a diósgyőri bányászok, hogy nemcsak az ipar szénellátására, hanem a háztartások, a családi otthonok fűtésére is termelnek. Gyengén kezdett a perecesi és a lyukói bányaüzem is, pedig mindkét bányaüzem dolgozói tudják, hogy a diósgyőri Lenin Kohászati Művek generátorai ugyancsak várják a jóminőségű szenet tőlük. A kohászok maradéktalan tervteljesítése bizonyos fokig így a diósgyőri bányászokon is múlik. A borsodi bányo..: dolgozói az első munkanap tapasztalatai alapján haladéktalanul hozzák be a mulasztást, küszöböljék ki a termelést gátló tényezőket. Az elmaradás most még nem sok — még behozható. De ha több napon keresztül is így termelnek — akkor a borsodi széntröszt megint a sereghajtók között lesz, megint halmozni fogja az adósságot Ennek pedig nem szabad megtörténni! Az ózdi széntrdszt is elmaradt Az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemei közül az új év első műszakján csak a putnoki bányaüzem nem teljesítette tervét, — de az első munkanapon .már háromra emelkedett a tervét nem teljesítő bányaüzemek száma. A királdi bányaüzemben a délutános és az éjszakás műszak »felélte« azt az előnyt, amit a délelőttös műszak dolgozói kiharcoltak. A királdi bányaüzem napi tervét csak 62.7 százalékra teljesítette. Put- nok hasonlóképpen elmaradt. Dicséretes, hogy az Ózdi Szénbányászati* Tröszt-dolgozói a múlt év utolsó Órájában is minden percet kihasználtál?, hogy adósságukat törlesszék. A győzelem értékét azonban csökkenti, hogy nem készültek fel maradéktalanul ezévi feladataikra. Kúráidon s a szintén elmaradó somsályi II m —in «MMw. bányaüzemben az új év első munka- naoiát a frontfejtések átszerelésével kezdték. Ez természetesen a termelés rovására ment. Ott, ahol a terv teljesítése mellett az új feladatokra való t felkészülésről sem feledkeztek meg, mint például Farkaslyukon, Éger- csehiben és Borsodnádasdon, ott az első munkanapon sem volt baj a terv teljesítésével. Mindhárorh üzen* túlteljesítette tervét. Ennek mértéke azonban nem volt elég arra, hogy az elmaradó üzemek adósságát törlesz- sze, ezért az ózdi tröszt csak 87.0 szó* zalékra teljesítette keddre virradó napi tervét. Az ózdi tröszt bányászai a keddi műszakon megfogadták: az átszerelés és egyéb szervezetlenség miatt keletkezett adósságukat rövidesen letör- lesztik, hogy aztán napról napra maradéktalanul teljesítsék a tervet; LEVELEZŐINK ÍRJAK Gazdag zárszámadás Göncön Gönc község mindkét termelőszövetkezete igen gazdagon zárta az elmúlt esztendőt. Az Vj Barázda Tsz-ben 40 forintot, a Rákóczi Tsz- ben pedig 44 forint 50 fillért ért egy munkaegység. A gazdag zárszámadást mindkét tsz tagsága a magas terméseredményeknek köszönhette. A Rákóczi Tsz-ben például búzából 10.5, árpából 13, burgonyából 106, cukorrépából 185, takarmányrépából 400 mázsás termésátlagot értek el. Az Űj Barázda Tsz-ben búzából 11, árpából 12 és burgonyából 110 mázsa termett holdanként. A Rákóczi Tsz az idén már felsorakozott a milliomos termelőszövetkezetek közé. A tagok közül sokan kerestek 20.000 forint körül. A munkaegységeken felül a Rákóczi Tsz-ben 36.000 forint prémiumot is kapott a növénytermelő brigád. Én például 390 munkaegységet értem el az elmúlt esztendőben s mint növényápoló csupán prémiumot 1700 forintot kaptam. Csontos Jani bácsi, aki már jóval felül jár a 70 esztendőn, szintén nagyon meg volt elégedve, mert 1G8 munkaegységére olyan szép jövedelmet kapott, hogy semmiből sincs hiánya. 1956-ban még jobb eredményeket akarunk elérni s ennek érdekében a két tsz-en belül húsz részvevővel ezüstkalászos tanfolyamot indítottunk be. FEHÉR FERENC Eredmények és tervek Mezőkeresztesen Mezőkeresztesen az elmúlt esztendőben a községpolitikai terv keretén belül több mint 200 ezer forintot fordítottunk községfejlesztési célokra« Ebből az összegből több mint 1000 méter hosszú járda, néhány fontos hid és átjáró épült fel. Három utcában kibővítettük a villanyhálózatot, 15 ezer forint költséggel renováltuk a kultúrházat, kibetonoztuk piacterünket, s a község utcáinak locsolására öntöző kocsit vásároltunk. Ezenkívül az állattenyésztés fejlesztése érdekében több bikakarámot építettünk, az apaállatistállót újjáépítettük, s számos kisebb beruházást eszközöltünk. 1956-ban még többet kap Mező- keresztes község. Már hozzáfogtunk az 1956. évi községpolitika! és községfejlesztési terv kidolgozásához. Költségvetési előirányzatunk ebben az esztendőben meghaladja a 300 ezer forintot. A tervben szerepel többek között járdaépítés, villanyhálózat bővítés, fürdő létesítése, a sportolók részére az öltöző- épület befejezése és számos más kisebb beruházás. Ezenkívül állami beruházással teljesül a lakosság régi kívánsága: a községen áthaladó közel 5 kilométer hosszúságú rossz makadám utat egészen az állomásig aszfaltból építik újjá. PRÄGAY ISTVÁN vb. titkár. Készülődés a bánván Endre kulturális seregszemlére Az abaujszántói járás községeiben soha nem tapasztalt érdeklődés van a Ságvári Endre kulturális seregszemle iránt. Már eddig 20 község 72 művészeti csoportjának több mint 1550 kultúrmunkása nevezett be a seregszemlére. A benevezettek között 34 népi tánccsoport* 20 színjátszó gárda, 15 énekkar, valamint három rigmusbrigád és három zenekar van. Ezenkívül 62 egyéni nevezés is történt. A fiatal DISZ-tagok mellett 65—70 éves idős bácsik és nénikék is résztvesz- nek majd a kulturális bemutatókon. Boldogkőújfaluból például nem is egy idős ember vesz részt mesemondással, régi népdalokkal és hangszerszólókkal a kulturális seregszemlén. A helyi bemutatókat több községben már meg is tartották. Abaujszántón minden szervezet benevezett már a seregszemlére. A kultúrház 70 tagú vegyeskara — amely az 1955. évi megyei bemutatón az első helyet szerezte meg — most újra el akarja hódítani a megye énekkarai közül a babért. SZÁDECZKY ISTVÁN Tsz előkészítő bizottság alakult Pánkokon A pányoki községi pártszervezet tagjai a pártvezetőségváUtsztásr^ való előkészület során mérlegre tették az elmúlt két esztendő munkáját, Megfogadták, hogy több téren kijavítják a hiányosságokat. Amikor december elején a pányoki kommunisták taggyűlésüket tartották, a községben még negyven hátrálékos gazdía volt. A népnevelők munkáján&K eredményeként harmincán teljesítették közülük az állam iránti kötelezettséget. A pányoki kommunisták taggyűlésükön azt is elhatározták, hogy megerősítik a községben működő T. típusú tszcs-t. Ez a tszcs már 194Í- ban megalakult és az utóbbi időben nem is működött a mintaalapszabály szerint. A kommunisták példamutatásának, felvilágosító szaváTiak eredményeként most elhatározták, hogy a meglévő tszcs-t mezőgazdasági tér- melőszövetkezetté alakítják át. Papp József, Kuzma Béla, Krakkai Fe-* rene, Kovács Mihály, Kovács József, Bohoczki Mihály és Koleszár József-* né elvtársak már alá is Írták belépési nyilatkozatukat az új III. típusú tsz-be és megalakították a tsz. előkészítő bizottságát. MESTEhLÉR IMR0
