Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

ÉSZAKMAGI AEOR3Z AG Szerda, 1956. januári. A franciaországi választások eredménye Párizs (MTI) A franciaországi választások ered­ményétől a jelen pillanatban még nem lehet országos áttekintést nyúj­tani, noha a mandátumok megosz­lása már ismeretes, két Mossele- megyei mandátum kivételével, amely fellebbezés alatt áll. A francia vá­lasztók az anyaországban 542 man­dátumról döntöttek. A Francia Kom­munista Párt 145 mandátumot ka­pott, tehát 53-mal többet, mint az előző választáson, a Francia Szocia­lista Párt 88 mandátumot, tehát né­gyet vesztett, a Mendes-Frahce-ista radikálisok 52 mandátumot, azUDSR (jobboldali ellenállók) négyet és a faureista RGR 15 mandátumot. Ez a három utóbbi csoport együttesen nyolc mandátumot vesztett. A MRP mandátumainak száma 84 volt, most 70 mandátuma lesz (14 veszteség), a Piríay-féle függetlenek és parasztok 94 mandátumot kaptak a korábbi 119-cel szemben (25 veszteség). Ez a csoport — mint ismeretes — igen so­kat várt a választásoktól. Képviselői többször kijelentették, hogy 160—180 mandátumra számítanak. A Köztár­sasági Szocialisták (volt gaulteisták) valósággal összeomlottak: korábban 58 'mandátumük volt, most mindösz- sze í6*ot kapták. A Köztársasági Szocialisták legtöbb szavazatát a poujádeisták örökölték, akiknek ed­dig nem volt képviselőjük ä nemzet­gyűlésben. ■ Ezenkívül megszereztek sok független, parasztpárti és egyéb szavazatot iá és így 51 mandátumra tették szert. Délután a belügyminisztérium köz- feététte az első 61 választókerület sza­vazatainak számát feltüntető sta­tisztikát. Ebben a kimutatásban nem szerepel a Szajna és Seine-et-Óise megye. E kimutatás szerint a 61 vá­lasztókerületben 12,743.993 szavazatot adtak le az 1951. évi 10,575.148 sza- \Tazattal szemben. A kérdéses választókerületekben a Francia Kommunista Párt 2,541.229 szavazatot kapott, az összes szavaza­tok 24.7 százalékát. A párt ezekben a kerületekben 116.277 szavazattal növelte szavazóinak számát. A szo­cialisták 1,745.705 szavazatot kaptak (17 százalék). A Faure-félé RGR és a Radikális Szocialista Párt együtte­sen 1,331.864 szavazatot kapott (13 százalék). A függetlenek és parasz­tok és az ARS együttesen 1,314.868 szavazatot kaptak, a gaulleisla párt Viszont csak 425.854-et -(4.1 százalék) a korábbi 1.394.704 szavazattal szem­ben. Az ‘ úgynevezett pőujedéístá*- tistákfú'«együttesen leadott szavaza­tok száma 1,232.675, azaz 10.9 száza­lék. A listakapcsolások segítségével a (kapcsolt pártok mindössze tíz me­gyében' tudtak abszolút többségre szert tenni. Az Union Francaise d’Information hírmagyarázója szerint a kommu­nista párt szavazatainak növékedíse nagyobb, mint ebből az eíső részleges statisztikából kitűnik. Például Seine- et-Qise megyében több mint 70.000 szavazatot nyert, a IV. választókerü­letben Duclos listája 33.00Ó a VI. választókerületben á Thorez-lista 34 ezerrel több szavazatot kapott, mint 1901-ben. Sok szavazatot nyert a kommunista párt Rhone megyében, Alpes-Martimes megyében stb. Nemcsak az ipari körzetekben nö­velte a párt szavazatainak számát. hanem egyes földművelő megyékben is, mint Saone-et-Loire, ahol a Waldeek Rochet vezette Fsta egy mandátummal többet szerzett, mint 1951-ben. Figyelemre méltó jelenségnek mi­nősítik Vosges megyében a népfront- lista sikerét, amely két mandátumot eredményezett. Mint ismeretes Guv Mollet ellenezte a szocialisták és kommunisták egységű száját ebben a megvében s most ez a lista 4500 sza­vazattal többet kapott, mint 1951-ben a két párt jelöltje külön-külön. A Paris Presse nem végleges szá­zalékos statisztikát közöl 17 millió szavazatról. Eszerint: kommunisták 25 százalék, szocialisták 16 százalék radikálisök 9. jobboldali ellenállók 0.7, köztársasági szocialisták ' 4.7. faureisták (RGR) 2.4, ARS és függet­lenek 17, MRP 11.9, poujádeisták 11.8, különféle 2.6 százalék. . A legfontosabb kibukott jelöltek neve: Bülotte tábornok hadügymi­niszter (ARS), M artingud-Deplat volt belügyminiszter (RGR), Cartöux köz- társasági szocialista, volt miniszter. Poinse-Chapuis asszony (MRP) volt miniszter. Beaumont volt külügyi államtitkár. Jacquet köztársasági szocialista, volt miniszter, Petit jobb­oldali ellenálló, volt miniszter, Le tourneau volt miniszter (MRP). Coc- tefloret (MRPi. Lecanuet államtitkár Boutbien fSFICh, Schmittlein köztár­sasági szocialista.. Vendroux (gauUe- ista). Gaston Palewski (köztársasági nrocialMa) volt miniszter, Monsabert tábornok, köztársasági szocialista Benouville tábornok, köztársasági szocialista, Gau abbé (MRP) stb. A kibukottak között több olygn miniszter szerepel, akiknek felelős­sége az indokínai háborúban és az északafrikai eseményekben köz­ismert. A szavazás eredménye nagv izgal­mat keltett a nárizsi tőzsdén. Az arany ára emelkedett, ugyanakkor az értékpapírok árfolyama jelentős mértékben esett, Megfigyelők szerint üzleti körök nem leplezik csalódásu­kat amiatt, hocy Pinay—Faure áltál vezetett jelenlegi kormánytöbbség­nek nem sikerült helyzetét megerő­sítenie s attól félnek, hogy a kom munisták nagy képviselete rossz ha­tással lesz az üzleti életre. (MTD N. I. Buloanvin távirata Izmail cl Rzharihor, Szódán minlszterelaökéhez Moszkva (TASZSZ) N. Á. Bulgenyirr, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett Izmail el Azharihoz, Szudán miniszterelnökéhez Szudán függet lenségének kikiáltása alkalmából Jugoszlávia ipari termelésének 1955-os eredményei KÖSZÖNJÜK* NEM KÉRÜNK BELŐLE Belgrád (TASZSZ) A Borba újévi számában közölt adatok szerint Jugoszlávia ipari ter­melése 1955-ben tizenhat százalék­kal múlta felül az 1954-es színvona­lat. A lap szerint az ipari termelés 1955-ös emelkedése főképp új válla­latok üzembeállításának, valamint a meglévő kapacitások jobb kihaszná­lásának eredménye. (MTI) Január 2-án Indult a második ötéves terv Csehszlovákiában Prága (CTK) Csehszlovákia dolgozó népe 1956. január‘2-án kezxiett hozzá a második ötéves teirv teljesítéséhez. Az ország valamennyi üzemében, gyárában á legjobb munkásokat, a szocialista versenyek győzteseit, a munka ér­demrenddel kitüntetetteket zenével és feldíszített kapukkal fogadták. (MTI) 4 PART ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT 1 írta; 'Drenlcó. István RJem-'rég múlt egy éve, hogy pár- tunk III. kongresszusának ha­tározata alapján létrejött a Hazafias Népfront-mozgalom. Azok a dolgo­zók; akik kívülállnak minden tömeg­szervezeten, különösen nagy öröm­mel fogadták a> mozgalmat. De ez a lelkesedés nem minden honpolgárban volt becsületes, jószándékú érzés; kü­lönösen a letűnt rend maradványai remélték, hogy a mozgalom tüzében majd megsütik pecsenyéjüket. Té­vedtek! A becsületesen gondolkozó emberek tudták, mit jelent ez a moz­galom • előrehaladásunk szempontjá­ból, hiszen a népfront népünk előtt nem volt új fogalom. Sokan emlé­keznek a felszabadulás előtti évekre, sőt néhányan maguk is résztvettek az akkori népfront-küzdelmekben. Népfront mozgalmunk csak akkor lehet sikeres, egészséges, ha állan­dóan segíti a párt politikáját, ha el­fogadja a párt vezetését, ha minden tettét a párt szelleme hatja át. Ez nem' válamiíyen új követelmény, hi­szen a párt és a népfrontmozgalom között az elmúlt időkben is mindig a legszorosabb volt a kapcsolat. A mozgalmat 1935-ben a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa kezdeményezte, feladatává tette a fasizmus elleni harcot a demokrati­kus szabadságjogok, a béke és a nemzeti függetlenség védelmét. Mindezek a feladatok szükségessé tették a nemzeti erők összefogását. A Hórthy-rendszer minden eszköz­zel igyekezett gátat vetni a nép­frontmozgalomnak, a párt, a kommu­nisták azonban nem szűntek meg harcolni érte, falun és városon, a bányákban és a hadseregben, a fizi­kai és a szellemi munkások között küzdöttek a nemzeti egység megte­remtéséért. A z illegális kommunista párt _ mindvégig igen nagy jelentő­séget tulajdonított a népfrontmozga- lomnak. Rózsa Ferenc elvtárs 1942- ben vezércikket írt róla az illegális Szabad Népben s azt fejtegette, hogy milyen jelentős a munkásosztály vezetőszerepe a függetlenségi mozga­lomban. A párt a függetlenségi moz­galom keretében fokozta tevékeny-1 ségét a munkás—paraszt szövetség érdekében. Ennek során erősödött a parasztság ellenállása. A reakció, látva a párt állandó erősödését és tömegbefolyó sónak növekedését, amelyet a népirontmozríalom irányí­tása során elért, egyre erősítette tá­madását. A sztálingrádi nagy csata után, 1942—43 telén Kállai a bal­oldali pártokra igyekezett támasz­kodni azzal a hátsó gondolattal, hogy megkaparítja a népfront vezetését és a mozgalomnak reakciós tartalmat ad, a nyugati hatalmaknak áruba- bocsátja az ország függetlenségét. A munkásosztálynak kellett a népfront élére állnia, mert csakis a munkás- osztály ereje, szervezettsége, politikai célkitűzése biztosíthatta a harc sike­rét. Á Magyar Front jelentős lépés volt előre a nemzeti egységfront meg­teremtéséhez, de nem tudott egész országot átfogó nemzeti ellenállás vezetőjévé válni, mert a megszünte­tett kommunista pártot a békepárt nem tudta pótolni s a többi párt lényegében szabotálta a népfront munkáját, a függetlenségi harcot. A felszabadulás után a Magyar ^ Kommunista Párt megkezdte a harcot a nemzet újjászületéséért. A tömegek között azonnal hatalmas visszhangra talált a nemzeti egység politikája. Egyik napról a másikra létrejöttek a nemzeti bizottságok, s a legkülönfélébb népi bizottságok. Sohasem látott mértékben nőtt a nép kezdeményezése és hazaszeretete. így jött létre hazánkban a demokratikus pártok koalíciója, amelynek népi de­mokráciánk első nagy sikereit» a föld­osztást és a fasizmus maradványai­nak felszámolását köszönhettük. A reakció. azonban bomlasztani igyekezett a pártok koalícióját. Ami­kor a jobboldali pártok, végre leleple­ződtek, ismét megnőtt á nemzeti ösz- szefogás lehetősége. Népi demokrá­ciánk második szakaszába, a szocia­lizmus építésének szakaszába lépett. I A'"munkásosztály és a parasztság de­mokratikus diktatúráját felváltotta a proletariátus diktatúrája. Sokan úgy vélik, hogy a proletariátus dikta­túrája éppen jellegénél fogva fenn­állhat a dolgozó tömegek szervezeti összefogása, a Hazafias Népfront nél­kül is. A marxizmus—leninizmus ta­nítása, valamint a szocialista építés tapasztalatai azonban megmutatták, hogy ezt a nehéz, bonyolult munkát csak a legszélesebb tomégvk támo­gatásával lehet megvalósítani. A Hazafias Népfront, a. tömegek moz­galmának az a formája, amely a nagy nemzeti célok elérése érdeké­ben lehetővé teszi az összes hazafias erők mozgósítását. A Hazafias Nép­front-mozgalom jelentősége tehát nem csökken, sőt erősödik a szocia­lizmus építésének idején, mert a nép front a szocialista építés nélkülözhe­tetlen fegyvere. A Hazafias Népfront bevonja mun- kájábdta pártonkívülieket, kiterjeszti befolyását az ország lakosságára, így segíti sikerre a párt politikáját. A mozgalom gyors Kibontakozásának és az eddig elért eredményeknek az a magyarázata, hogy a népfront- bizottságok a párt elvi irányításával működnek. A párt vezetése növeli a Hazafias Népfront-mozgalom tekin­télyét különösen azokban a közsé­gekben, ahol pártbizottságaink, a pártszervezetek vezetői segítik mun­kájukban a Hazafias Népfront-bizott­ságot, résztvesznek ülésein s taná­csokkal látják el vezetőit. A pártszer­vezetek vezetői, a kommunisták nagyrésze helyesen ismeri fel a tö­megszerv ezeték és tömegmozgalmak transzmissziós szerepét, tudják, hogy ezek segítsége nélkül a párt nem ké­pes megoldani az előttünk álló hatal­mas feladatokat. IV épfrontbizottságaink eddig in­kább a legelők, utak, kutak karbantartásával kultúrotthonok bő­vítésével, a fásítással foglalkoztak. A jövőben legyenek többet a uéke- harc ügyében is. végezzenek jobb felvilágosító munkát, kérjenek részt a feladatok megoldásából, segítsék a p árt vezetőségek ú j j ávál asztásánák munkáját, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat a párt iránt, amelynek lé­tüket köszönhetik. Amerikai vezető személyiségek, Eisenhower elnök, Dulles külügy­miniszter és mások „vallásos kará­csonyi üzenéteket’* intéztek a népi demokratikus A országokhoz, kö­zöttük Magyarországhoz. Üzene­teik, szerint imádkoznak azért, hogy népi demokratikus rendszerünk megváltozzék: magyarán azért, hogy visszatérjünk a régi, rothadt kapi­talista rendszerhez; a felszabadult magyár nép hajtsa ismét alázato­san fejét .■ a kiebrudált kizsákmá- nyolók igá jábá és nieakui pázzon áaért, hogy eddig szabad merészelt lenni, hogy maga vette kezébe a hatalmat. Mit is ajánlanak végeredmény­ben ezek a karácsonyi — „imádsá- gos“ üzenetek a magyar -népnek? Ajánlanak mindenekelőtt valami új Horthy-bábut ütődött-gonosz gróf­jaival, nagybirtokosaival, főispán- jóival, szolgabíráival, vadászkom- páftiá javai, csendőreivel és laká­jaival. Ajánlják nekünk a Gyár­iparosok Országos Szövetségét, a milliomosok érdekeinek védelme­ző szervét; .ajánljak a kisembere­ket kiuzsorázó, levetkőztető, az urak zsebét teletömő kapitalista pénzkirályokat; ajánljak, hogy csi­náljuk vissza azt a rendszert, amelyben minden fegyveres hata­lom a népszipolyozók szabad rab­lását védte, de szörnyen büntette a tyuktolváj koldust. Azért imád­koznak, hogy tízmillió magyar szolgáltassa ki magát megint an­nak a számban elenyé-sző kisebb­ségnek, amelynek elnyomó uralma ellen évszázadokig annyit harcolt, annyiszor ontotta vérét hiába, amíg végre 1945-ben végleg meg­szabadult tőle. Washingtonban — úgy látszik —4 gyermekeknek nézik az öntudatra ébrédt, felszabadult népeket. Gyer­mekeknek, akik csak játszadoznak a kezükbe került hatalommal, s lehet, hogy már el is, unták a játé­kot és hajlandók eldobni maguktól a hatalmat, hadd szórakozzanak vele ismét a földbirtokosok, a nagytőkések, a régi elnyomók. Ügy képzelik azájtatos üzepgetŐk, hogy a maguk országát építő dolgozó milliók hajlandók immár munká­juk, szívük-delkük minden szép al­kotását a régi naplopók, szipolyo- zók kezére adni, hadd teljék benne öröme Amerika és az egész kapi­talista világ tőkés hatalmainak; Azt képzelik, hogy ezek a népek tíz évig csak azon.törték fejüket, hogyan szerezhetnék vissza drága- látos elnyomóikat, hogy visszazu­hanhassanak a nyomorba, a műve- letlenségbe, a szolgaságba. Azt kép­zelik Washingtonban, hogy vissza­vágyunk régi kiszolgáltatottsé- gunkiba, taposson megint rajtunk aki akar, legyünk megint ágyutöl- telékei az imperialista törekvések­nek, vak eszközei rlépeink érdekei­vel ellentétes csoportok, klikkek hatalmi törekvéseinek. Azért imádkoznak Washington­ban, hogy forduljunk vissza a fej­lődés, a szocializmus útjáról. Nem akarják tudomásul vermi, hogy a vizek nem folynak visszafelé, hogy az új társadalmi rendet nem lehet visszaszorítani a történelem vem- hébe. A már szabad milliók soha- . sem fogják fejüket visszahajtani a kapitalizmus igájába, ha egyik ka­rácsonytól a másikig szüntelenül imádkoznak is azok, akiknek ilyen a gusztusuk. Ami pedig az ilyen kapitalista óhajokat hangoztató üzenet^cet illeti, arra kérjük a washingtoni urakat: eng~ '-‘ék meg, hogy a né­pi demokratikus országok dolgozó tömegei maguk határozzák meg, hogyan értelmezik a szabadság fo­galmát. Ezek a tömegek nem kí­vánják vissza a szabadságnak azt az értelmezését, hogy mindenki­nek szabad a hid alatt hálni, vagy éhenhalni. Hogy ki miért imádko­zik, hogy ki mire vágyakozik, azt persze nem szabhatjuk meg, de azt leszögezhetjük, hogy a kará­csonyi vallásos üzenetek nem egye­bek, mint durva beavatkozások független országok belügyeibe, olyan népek ügyeibe, amelyek visszautasítják az eféle „ájtatos“ óhajokat. Az ilyen üzenetek nem erősítik a genfi szellemet. Magya­rok, lengyelek, románok és a többi felszabadult, a kapitalisták bosszú­ságára csodálatos dolgokat művelő nép fiai hadd döntsék el a jövő­ben is maguk, hogy milyen úton akarnak haladni. Ez az út a béke és a népek barátságának útja. Mert lám, a Szovjetunió; a né­pi demokratikus országok vezetői, államférfiai nem üzenték az Egye­sült Államok népének, hogy vál­toztassa meg társadalmi rendsze­rét, nem avatkoztak be a függet­len Amerika belügyeibe. Csak a viszonosság elve, a függetlenség kölcsönös tiszteletben tartása ve­zethet b népek közti tartós béké­hez, a népek baráti viszonyához. A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak válasza A , washingtoni üzenetre így válaszolnak a diósgyőri munkások: Papp Mihály, az eiektróacélmű dolgozója, amikor értesült az újabb washingtoni provokációról, haragosan csak ennyit mondott: , Tiltakozunk az eUen, hogy bármi módon is beleszóljanak beU ügyeinkbe. Ha jól emlékszem, a genfi tárgyalóasztalnál ők is képvisel­tették magukat és elítélték a mások ügyeibe való beavatkozást. Vagy tatán mar erről megfeledkeztek? De mi jól emlékszünk erre! Mi Genf szellemében akarunk élni és dolgozni. Béta János csak ennyit jegyzett meg: — Nekünk ne üzengesse­nek a tőkések. Elegünk volt belőlük. örülünk, hogy megszabadultunk tőlük. — Ettünk mi az Eszterházyak keserű kenyeréből — mondja Béres József 'fűolvasztár. — Nem kívánjuk többet. Azt válaszoljuk az üzenetre: amit sütnek, egyék is meg! — Máskor is kaptunk már ilyen ajánlatot a „felszabadításra“ — magyarra lefordítva: a szabadság elrablására. Légipostán, ballonok­ban érlcezeit röplapokon. Tűzre vetettük ezt a szemetet — mondotta Béres Zoltán, az acélmű egyik dolgozója. Paczera Gyula csak ennyit fűzött hozzá: — Én tudom, hogy mit sajnálnak a washingtoni urak. Azt, hogy én, meg a szántóföldek dol­gozó parasztjai, a gyárak munkásai Gallyatetón, Siófokon nyaralhatunk, a tőkések volt üdülőjében. Úgy látszik nagyon sós nekik a tenger vize ezért az édesebb vizű Balatonra vágyakoznak. Azt üzenem nekik, erre ne is gondói,janak, mert ha ott egyszer megfürdenének, könnyen tüdő- gyulladást kapnának és nagyon be rekednének a legközelebbi rádió­üzenetig. Gondolom, ók is építenének házát, de az alighanem fegyház lenne, s nekünk sokkal jobbak azok az összkomfortos lakások, melyeket az elmúlt tíz év alatt építettünk. Nekem is van ilyen és egyáltalán nincs kedvem arra, hogy felcseréljem börtöncellával. — Ezt Varga Józsi bácsi mondta s á többiek helyeslőin, bólintanak. Az eléktróacélmű dolgozóinak üzenetét Stubnva József összegezi: —■ Tiltakozunk minden provokáció ellen. Ismerjük a múltat, nem kívánjuk vissza! Nekünk az a szabadság kell, melyben most élünk, dolgosunk. S est senkinek nem adjuk oda. Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a mezőgazdasági lakosság, kíván­ságának eleget téve — a mezőgaz­dasági ingatlan műveléséből szárma­zó jövedelem adóztatási rendszerét törvényerejű rendelettel lényegesen egyszerűsítette. Megszüntette a mezőgazdasági in­gatlannak a tiszta jövedelem alap­ján való adóztatását. Az uj adózta­tási rendszer szerint az adót a nö­vénytermelés átlagos jövedelme után megállapított adófeltételek »alapján kell fizetni. Az adótételek mértékét a t földterület ,terjedelme művelési ága ’ és • kataszteri tiszta jövedelmé­nek átlaga határozza meg. Az álla­tok közül csak a két évesnél idő­sebb lovak (öszvérek) után kell adót fizetni. Az egyszerűsítés lehetővé teszi, hogy az adózók maguk is kiszámít­sák, mennyi adót kell fize tanok. A törvényerejű rendelet végre­hajtáséról az egyidejűleg megjelent pénzügyminiszteri rendelet intézke­dik. Az adózók az 1956. évi adótételek­nek, a rendelet, illetve a végrehaj­tási utasítás szerinti megállapításá­ig az előző évekhez hasonlóan a pénzügyi szervek által megállapítan­dó előleget fizetik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents