Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

_jk i

ÉSZAKMAGYURORSZJffi

r

Éljen és viruljon a hatalmas Szovjetunió, a béketábor zászlóvivője!

.j

ABAUJ-ZEMPLENMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA

Xü, évíolyam 25. szám

ARA 50 FTIJ.E

Neveljük a kádereket

A párt vezetőségek újjáválasztájának alapvető célja, hogy a párímimkában, a termelésben és a tömegmunkában kitűnt tisztamul- tu, odaadó, becsületes, fegyelmezett kommunistákkal, politikailag megbízható párthű, legjobb káderekkel megszilárdítsuk pártszervezeteinket, az alapszervezeti vezetőségeket; a nagyüzemi és járási pártbizottságokat és a falusi pártvezetést. Az a cél, hogy pártszervezeteink vezetőségeiből eltávolítsuk a kétesmultu, nem megbízható elémeket, a jobboldali nézeteket valló, vagy szektáns „baloldali* hibákat mutató elvtársakat, okik e hibákat nem képesek felszámolni, nem képesek a vezetésre, De nem választhatjuk meg azokat az elvtársaikat sem, akik tapasztalat híján, meginognak a nagyobb nehézségek előtt, valamint azokat sem, akikből minden jóakaratuk mellett hiányoznak a jó vezető képességei. Az a cél, hogy megjavítsuk pártvezetőségeink összetételét, hogy olyan elvtársak, olyan káderek kerüljenek az alapszervezetek élére, akik ismerik és lelkesen, sikeresen végrehajtják pártunk politikáját; olyan elvtársakat válasszunk, akik példamutatásukkal magukkal ragadják a tömegeket a párthatározat végrehajtására.

Ezért fontos a pártszervezet megerősítésénél különös figyelmet szentelni a helyes ikáderkiválasztásra. Mert a párt káderei: „a párt parancsnoki kara, s mert pártunk uralmon van — ezek a káderek egyúttal a vezető állami szervek parancsnoki karát is alkotják“ — mondotta Sztálin elvtárs a XVIII. pártkongresszuson.

A pártiunkcicnárius az ernbey* rek ezreinek fejlődéséért felelős. Nemcsak vezetnie, szerveznie,

mozgósítania kell a .dolgozókat, hanem nevelnie is. A pártfunkcionárius a párt kádere. Ö értett meg a párttagokkal és rajtuk keresztül a pártonkívüli dolgozókkal a párt politikáját és feladatainak nagyszerűségét. A párttagokat a feladatok megoldása közben még nagyobb helytállásra, még odaadóbb, öntudatosabb harcosokká neveli, a pártonkívülie- ket pedig segíti abban, hogy felismerjék a párt terveiben a maguk céljait, s legjobbjaik párttagokká nevelődjenek.

A párttitkár nevel a pártszervezet munkájával, de nevel szavaival, tetteivel is. A pártszervezetben és a pártonkívüli dolgozók között is az a szellem uralkodik, amelyet a párttitkár sugároz ki. Ha a párttitkár és a vezetőség tagjai keményen küzdenek a párt- 'és a kormányhatározatok végrehajtásáért, ha önfeláldozó módon legyőzik az akadályokat, ha nem félnek élesen feltárni a hibákat — saját hibáikat is — akkor a pártszervezetben a helytállás, a hazafias áldozatkészség, a kommunista bírálat és önbírálat friss, egészséges, harcos légköre alakul ki. Természetesen nem könnyű dolog ez. Több helyen fiatal, a pár lmunkéban tapasztalatlan elvtársak is kerültek és kerülnek a párttagság bizalmából a vezetőségbe. Az eddigi tapasztalatok azonban máris azt bizonyítják, hogy kiválasztott kádereink nagyrésze igen eredményesen megállja helyét. A mostani pártvezetőségválasztáson a legtöbb! helyen'ugyanazokat, vagy majdnem mind Ugyanazokat az elvtársaikat választották meg újra. Annak a jele ez, hogy a pártszervezet kommunistái megbíznak bennük, helyesről^ tartják, ha ök vezetik őket. A Lenin Kohászati Művek durvahen- gerdei üzemében újra megválasztották a kommunisták Novák István elvtársat, mert — mint a felszólalók elmondták: helyesen i’ezeti a párt- szervezetet, idejében felismeri a hibákat s nem tud nyugodni addig, amíg a párttagság segítségével ki nem javítják azokat. Ugyanígy újraválasztották a készáruszállítás részlegnél Kalivoda István elvtársat . . . és sorolhatnánk tovább a neveket: a Bersodvidéki Gépgyárban Ara- nyessi elvtársat, a muhi községi alap- szervezetben Gulyás Albertné elvtársnőt. Nagy megtiszteltetés ez a párt kádereinek, eddigi munkájuk elismerése. De ez még nem jelenti azt, hogy ezeken a helyeken a párt- szervezet mentes a hibáktól, hogy ezekben az alapszervezetekben minden vonatkozásban érvényesül például a kollektív vezetés. A helyes

pártmunka megköveteli a rugalmasságot, megköveteli kádereitől a leleményességet, a kommunista határozottságot, és az ügyességet. És e tekintetben van javítanivaló a Bor- sodvidéki Gépgyárban, a durvahem- gerdében, s a muhi községi alap- szervezetben is.

A kádernevelés egyik legered*7 ményesebb eszköze a kollektív vezetés. Az a helyes munkastílus, amikor a párttitkár, s a pártvezetősági tagok nem egyedül dolgoznak, nem egyedül fognak hozzá a taggyűlés által meghatározott feladatok végrehajtásához, hanem bevonják a munkába a fiatal kádereket is: elmondják nekik módszereiket, mit hogyan valósítsanak meg. Helyes, ha ilyen esetekben egy-egy tapasztaltabb pártvezetőségi tag elkíséri a megválasztott új tagot a pártfeladat végrehajtásában. Nagyon fontos, hogy ilyenkor ne hagyjuk magúikra a tapasztalatlanokat, hanem önbizalmuk növelésével adjunk még nagyobb segítséget nekik. Ott, ahol a pártvezetőség idősebb tagjai nem bíznak az új elvtársiakban, s félnek a komoly, nagy feladatokat rájukbízni, a megosztatlan munka rövid idő alatt belső ellentétet idéz elő, s ezek az ellentétek rányomják a bélyeget a pártszervezet egész életére. A magukrahagyott káderek ilyenkor — még a legnagyobb jóakarat ellenére is — visszariadnak a nehézségektől, a „népszerűtlen“ feladatoktól, rosszul végzik pártmun- kájukat, s hamarosan elvesztik a dolgozók megbecsülését. Természetesen nemcsak a pártfunkcionárius neveli a párttagságot és a pártonkívüli dolgozókat, hanem azok is nevelik őket. Nevelik azzal, hogy napról-napra felkeresik észrevételeikkel, javaslataikkal, panaszaikkal, sokszor személyes gondjaikkal is. Így eníiekezlétik arra, hogy akit a párt erre a helyre állított, annak törődnie kell a dolgozók minden kérdésével. így segítik ahhoz a nagyszerű .tulajdonsághoz;, hogy meglássa — és. helyesen lássa meg — az életben azt, ami jó és ami rossz, hogy helyes következetességgel alkothassa meg véleményét, amely egyben a párt véleménye is. De neveli a párttagság a kádereket úgy is. hogy figyelemmel kiséri minden- lépésüket, minden tettüket, s azonnal megbírálja, ha valamelyik nem úgy él, nem úgy cselekszik, ahogyan az pártvezetőhöz illik. Neveli olymódon is, hogy rámutat érdemeire, vagy mulasztásaira és újra megválasztja, vagy nem választja meg a pártvezetőségbc. íme, a párttagság így neveli, irányítja, segíti saját kádereit, vezető embereit, így járul hozzá ahhoz, hogy a parancsnoki karba az arra legmegfelelőbb elvtársak ikerüljenek. JV/J ilyen legyen a jó kommunista vezető? Rákosi elvtárs — Sztálin elvtársat idézve — így adja meg a feleletet a kérdésre:

„... a legdöntőbb dolog, hogy teljes odaadással legyen a kommunizmus ügye iránt, hogy szeresse hazáját, szeresse népét és mindig tudatában legyen annak a felelősségnek, amelyet népével ‘ szemben viselnie kell. Ne ijedjen meg a nehézségektől, tudjon harcolni a nehézséggel szemben és tudja legyőzni azokat. Csak azok a káderek jók, akik nem bújnak el a nehézségek elől. hanem éppen fordítva, eléje mennek a nehézségeknek abból a célból, hogy legyőzzék és kiküszöböljék őket. Csőik a nehézségekkel való harcban nőnek ki valódi káderek. A jő káder nem dicsekszik és sikere után nem ül ölhetett kézzel. Hibáit becsületesen elismeri és ki tudia javítani ... A jó káder tudja a tényeket, az eseményeket, a fejlődésüket, az egymáshoz való viszonyukat, előre meg tudja állapítani az események menetét, érdeklődik a ml általános mozgalmunk, a jövendő perspektívái iránt és nem süllyed el a kis aprólék osságokban; munkatársait nem ígéreteik és kijelentéseik alapján ítéli meg, hanem munkájuknak ered- '~”ei alapján,*’'

T? mellett hangsúlyozza Rákosi ^ elvtárs, hogy a kommunista vezető legyen jó szakember, szorgalmas, példamutató, 'önfeláldozó munkás. „ ... emberi melegség legyen benne, megértés a bajok, nehézségek iránt, bizonyos természetes humor: mindaz, ami megkönnyítőn kommunisták munkáját falun és városban egyaránt“.

Végeiért a varsói szefÄi Politikai Tanácskozó Bizottságának szombati ülése

Miskolc, 1956 január 29. vasárnap

Prága (MTI)

Szombaton 12 óra 30 perekor végét ért a varsói szerződés Politikai Tanácskozó Bizottsága prágai ülésszak ínak második és egyben utolsó ülése, A varsói szerződés nyolc tagállamának képviselői által elfogadott közös nyilatkozatot szombaton este 19 órakor hozzák nyilvánosságra,

Köflemény

a Politikai Tan >c«kozó Bizottság ülésének második napjáról

Prága (TASZSZ) A varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottsága január 28-án tartotta második ülését Prágában.

Az ülésen folytatták a varsói szerződésből adódó kérdések és közös intézkedések megvitatását. A második ülésen felszólalt V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, valamint Václav David, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere. Felszólalt még Nie Zsuncsen marsall, a Honvédelmi Bízott-* ság alelnöke, aki a Kínai Népköz-» társaság megfigyelőjeként vesz részt az ülésen.

Az ülésen egyhangúlag elfogadták a varsói szerződésben résztvevő államok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási deklarációját, amelyet az Albán Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió képviselői együttesen i a vakoltak. A deklarációt szombaton 19 órakor írták alá Prágában a Waldstein palotában.

Elhatározták, hogy a Politikai Tanácskozó Bizottság üléseiről záróközleményt hoznak nyilvánosságra;

V. M. Molotov felszólalása a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésén

Prága (TASZSZ) A varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság január 28-i délelőtti ülésén V. M. Molotov a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere az alábbi beszédet mondotta:

Elnök elvtárs, Küldött elvtársak! A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés amelyet államaink tavaly májusban kötöttek meg Varsóban, előírja, hogy a szerződés résztvevői tanácskozzanak egymással minden fontos, résztvevők közös érdekeit érintő nemzetközi kérdésekben. Evégett, valamint a szerződés végrehajtásából adódó néhány más kérdés és intézkedés megvitatása céljából ült össze a Politikai Tanácskozó Bizottság mostani ülésszaka is.

Államaink,

a varsói szerződés résztvevői a béke i£á a biztonság ekékéit trust- • jak szem előtt és nem ki3 erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy egészségessé váljék a nemzetközi helyzet, megerősödjék az államok közötti bizalom, az agresszív imperialista erőknek ezzel ellentétes cselekményei és katonai tömbalakító politikája ellenére.

A nemzetközi feszültség enyhítésében óriási szerepet játszik a Kínai Népköztársaság, amelynek nemzetközi tekintélye mindinkább növekszik. Döntő jelentőségű az a tény, hogy a nagy kínai nép szilárdan a szocialista átalakítás útjára lépett.

Nagy szolgálatot tettek a békésegyüttműködés fejlesztése ügyének a többi békeszerető államok is, különösen India, ez az ázsiai nagyhatalom.

A tavaly júliusban Genfben megtartott négyhatalmi kormányfői értekezlet megerősítette, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése reális dolog, ha az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapszik. A genfi szellem minden országban támogatásra talált a nép széles köreiben.

Mindamellett elvtársak, számot kell vetni azzal, hogy a békeszerető erők sikerei és a nemzetközi feszültség enyhülése nem tompíthatja éberségünket. Nem lehet azt mondani, hogy már megszűnt az új háború veszélye. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az agresszív imperialista körök továbbra is kalandokra törekszenek és ezekben a körökben az utóbbi időben fokozódott a félelem a nemzetközi feszültség enyhülésétől és az államok együttműködésétől.

Mint ismeretes, az Atlanti Tanács még 1954 végén az atomháború előkészítése mellett foglalt kllást, A dolog nem maradt ennyi bep. A múlt év decemberében az Északatlanti Tömb elhatározta, hogy atomfegyverrel látják el a NATO hadseregét, egy harmadával növelik a NATO nyugateurópai légi haderejét, meggyorsítják Nyugat- Németország ujraf elf egy vérzését.

Figyelemreméltó," hogy Nyugat-Né- metország remilitarizálásában különösen az Amerikai Egyesült Államok bizonyos körei tanúsítanak türelmetlenséget.

Az agresszív katonai tömbök nyomán, a német imperializmus talpra- állítása nyomán fenyegető veszély arra indít bennünket, hogy a nemzetköz’ béke és a biztonság fenntartása érdekében megvitassuk azokat az együttes intézkedéseket, amelyek a varsói szerződésből adódnak és céljuk a varsói szerződésben résztvevő államok védelmi képességének foko zására irányuló erőfeszítések széles körű összehangolása.

Amikor ezeket az intézkedéseket tervbe vesszük, továbbra is abból in dulunk ki, hogy az európai államok biztonságát a legjobban az európai kollektív biztonság megteremtése szolgálná, olymódon, hogy ebben rendszerben minden európai állam résztvenne tekintet nélkül társadalmi és államrendjének különbségére. Az európai biztonság biztosításának kérdése az európai népek legégetőbb és legéletbevágóbb problémája.

A nyugati hatalmak kormánykö rei elutasítják az európai biztonság ra vonatkozó szovjet javaslatokat, mert nemcsak Nyugat-Németorszá' got, hanem Kelet-Németországot is katonai csoportosulásaik tagjává akarják tenni. Ezek a tervek természetesen nem valósulhatnak meg mert semmi közük sincs sem az európai biztonsághoz, sem Németor szágnak békeszerető és demokrati kus államként való egyesítéséhez. Ideje lenne megérteniük azt a szem- mellátható tényt, hogy Németországban két állam van. Németország egy ségét nem lehet másként helyreállítani, mint a két német állam között létrejövő megegyezés alapján.

A Német Demokratikus Köztársaság kormányának az össznémet tanács megalakítására tett javaslata ezt a célt szolgálja és a szovjet kormány maradéktalanul támogatja ezt a javaslatot.

A Német Demokratikus Köztársaság az egész német nép demokratikus erőivel együtt a béke, a demokrácia é« a haladás németországi bástyája. A Német Demokratikus Köztársaság megszilárdítása és megvédése az esetleges agresszióval szemben a német népnek és Európa valamennyi békeszerető népének egyaránt érdeke. Természetes, hogy a nyugatnémet hadsereg megteremtése és Nyugat-Németország- nak agresszív tömbökbe való felvétele miatt a Német Demokratikus Köztársaság újabb intézkedéseket tes^ biztonságának biztosítására.

A Német Demokratikus Köztársaság nemrég határozatot hozott nemzeti néphadseregének megalakításáról. Mi valamennyien teljes egyöntetűséggel elismerjük, hogy szükség volt erre az elhatározásra.

A Szovjetunió, miként minden állam, amely a béke fenntartására és megszilárdítására törekszik, fárad-» hatatlanul harcol a fegyverzet csök4 henteséért és az atomfegyver eltil-* tásáért. Mi következetesen kitartunk valamennyi ország békés egymás mellett élésének lenini alapelve mel-* lett. A népek tudják, hogy kormá-4 nyaink nem akarják őket a szakadék szélére vinni, nem akarják országukat esztelenül a háború veszélyébe sodorni. Mi abban látjuk feladatunkat. hogy elősegítsük a béke megszilárdulását és a nemzetközi feszültség enyhülését, szivünkön viseljük a kollektív biztonság megteremtését, Európa és az egész világ népei számára.

Országaink népei bíznak erőikben,» fellelkesülnek a szocializmus építésében aratott nagyszerű győzelmeiktől és nem hagyják magukat megfélemlíteni. Valamennyi nép lebirha- tatlan béketörekvésére, egyesült éa növekvő erejükre és összefogásukra támaszkodva biztosan folytatják békés építő politikájukat.

Ékes bizonyíték erre a Szovjetunió hatodik ötéves terve. Ez a terv a szovjet nép anyagi és szellemi erőinek még sohasem látott növekedését bizonyítja. Ugyanezt bizonyítják más államok népgazdasági tervei is* azoké az államoké, amelyeknek népei új társadalmukat építik. E tervek megvalósítása kétségtelenül újabb hatalmas tén3^ezővé válik a világ békéjének megszilárdításáért fo4 lyó harcban.

Ugyanakkor országaink népei tudják;

ha megfelelő színvonalon tartják védelmi képességüket, azt a készségüket, hogy teljes fegyverzetben fogadják és verik vissza az agresszív erők minden olyan kísérletét, amellyel megakarják bontani békés munkájukat, ez a béke fenntartásának és megszilárdításának egyik legfontosabb és leghatékonyabb biztosítéka.

Erőfeszítéseink egyesítése a béke ügyéért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folytatott harcban elősegíti a béke erőinek további izmosodását az egész világon. Ugyanakkor elősegíti azt is, hogy létrejöjjenek a legkedvezőbb feltételek békés gazdasági és kulturális építést célzó terveink valóraváltásához. Ezek a tervek virágzó életet és boldogságot hoznak népeinkre, megszilárdítják minden ország népeinek biztonságát. (MTI)

A román nagykövet bemutatkozó látogatása Rákosi Mátyás elvtársnál

Ion Poposcu, a Román Népköztár-1 Rákosi Mátyás elvtársnál, a Magyar saság magyarországi rendkívüli és _ _

meghatalmazott nstrykövete január Do,srozok Partja Központi Vezetésé- 28-án bemutatkozó látogatást tett I ge első titkáránál. (MTI)

A kohó- és gépipar vezetői meg árgvalták az 1956. évi műszaki fejlesztés feladatait és a kol'ektív szerződést

A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székházában szombaton a kohó és gépipari üzemek igazgatói, párttitkárai, főmérnökei, üzemi bizottsági elnökei megbeszélték az iparig 1956. évi feladatait, műszaki feVesztési kérdéseit és az ebben az évben kötendő kollektív szerződést.

A tanácskozáson Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet.

Csergő János beszéde után Szőnyl Miklós a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szólalt fel. Ezután a tanácskozás résztvevői iparágankiní folytatták megbeszéléseiket.; (MTI)