Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

2 ÉSZAKMAGY ARORSZAG Vasárnap, 1956. január 29, A párt vezetőség választás elméleti és gyakorlati kérdései Á megyei párt- és tömegszervezetek kapcsolatáról Irta: VARGA ZOLTÁN Ä megyei pártbizottság párt­végrehajtóbizottságának intézkedé­si terve a Vezetősógújjáválasztás előkészítésére' és végrehajtására megszabta a konkrét tennivalókat az ipar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem, a kultúrál is szervekre vonatkozóan. A feladatok sikeres megoldása a pártszervezetek jó munkájától függ továbbra is. Cé­lunk, hogy eddigi sikereinket to­vább fokozva, a hibák kijavításá­val újabb sikereket érjünk el az egyre javuló pártmunka alapján. Az 1956-os népgazdasági tervek teljesítése azt követeli minden pártszervezettől, hogy sokkál na­gyobb gonddal foglalkozzon a tö­megszervezetekkel, az ott dolgozó kommunistákkal, mert jó munká­juk egyik legfontosabb feltétele a további gazdasági sikereknek. A lenini-sztálini tanítás nem egy esetben felhívta erre a figyelmün­ket. A Szovjetunióban a szocializ­mus és kommunizmus építéséhez a „hajtószíjak“ hatalmas segítséget adtaik és adnak. „Az emelő­vaffv ur. Koszi 1 tárdiktatíira ama tömejrszervazaíai, nva- lvak segítsége nélkül a diktatúra megva­lósítása lehetetlen. Ezek a szervezetek a proletariátusnak azért kellenek, mert nél­külük múlhatatlanul vereséget szenvedne a burzsoázia megdöntéséért vívott harcá­ban. a szocializmus építéséért vívott harcában.” Pártunk, a lenini-sztálini tanítá­sokra támaszkodva, felhasználva a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, a tömegszervezetek irányításában sikeres eredményeket ért el. Az MDP III. kongresszusa a pártszer­vezetek felé megszabta az irányel­veket a tömegszervezetek vezetésé­hez, segítéséhez és ellenőrzéséhez. „Meg kell szüntetni azt a helytelen né­zetet és a belőle e-edő ká-os gyrkorla­tot. hogy a D-oletiárdiktatúra időszaka alatt, amikor nártunk vezető és irányító szerepe biztosítva van. nem fontos a íö- megszervezetek szerepe.” E figyelmeztető szavakat sok elvtárs nem érti és a járási, váro­si, üzemi pártbizottságok egy ré­sze nem foglalkozik megfelelően a tömegszervezeteik munkájával, az ott dolgozó kommunistákat nem segítették kellően, inkább maguk végezték és végzik el azok felada­tait., A megyei pártbizottság intézke­dési terve pontosan meghatározza a tömegszervezetek feladatait. Legfontosabb feladataik egyike a párt és tömegek kapcsolatának erősítésében, a dolgozók jogos és teljesíthető kéréseinek, javaslatai­nak gyors elintézése. Ismertessék a párt vezető, élcsapat szerepét, er­ről tartsanak előadásokat és szer­vezzenek kiállításokat. Aktívái­kat és tagjaikat mozgósítsák példa- mutatásra és a legjobbakat java­solják a pártba tagjelöltnek. Fon­tos feladata a DISZ-bsn és áz MNDSZ-ben. dolgozó kommunis­táknak, gondoskodni arról, hogy az új vezetőségekben megfelelően legyenek képviselve a fiatalok és a nőik. A megyei pártbizo'Uátg intézkedési tervének végrehajtásá­ban jelentős lépéseket mentünk előre. A termelésben az I. dekád hiányosságait több területen sike­rült kijavítani, az ózdi kohászat acélműjében nagyrészt pótol­ták az I. dekádban keletkezett le­maradást, hasonló a helyzet a Bor­sodi és az Ózdi Szénbányászati Trösztnél, ahol a munka állandóan javul. Somsálybánya dolgozói az I. negyedévi terven felül 1400 to. szán kitermelését vállalták. Ha­sonló jó eredmények tapasztalha­tók a megye többi üzemeiben, pél­dául a DIMÁVAG-bán. a Mályi Téglagyárban. Javult a kereskede­lem munkája is. Jobb, figyelme­sebb lett a kiszolgálás. A mezőgazdaság területén, a be- igyüj tésben, a tsz. fejlesztésben hasonló komoly eredményeket ér­tünk el. Megállapítható, hogy az elért si­kerekhez nagy segítséget adtak a tömegszervezetek, a DISZ, a szak- szervezet, MNDSZ. De általános tapasztalatunk, hogy a pb-ok és pártszervezetek nagy része a tö­megszervezetek feladatait nem ha­tározták meg konkrétan és olyan kritikai megjegyzések hangzanak el, hogy azok nem dolgoznak. Több üzemben szó esik arról, hegy a szocialista munka verseny szervezésében lemaradások van­nak a szervezetek gyenge muri­ja miatt. Nem egy járási PB jígy vélekedik, hogy az MN­DSZ nem dolgozik. A kritikai Megjegyzést tevő elvtársak ugyan­akkor nem gondolnak arra, hogy gz elsősorban a PB. hibája! Nem foglalkozik rendszeresen a tömeg- szervezetek munkájává], azok ve­zetőivel. A tömegszervezetek megyei szer­vei, az obt dolgozó kommunisták viszont az elmúlt heteicoen lénye­gesen javítottak munkájukon. Ezt úgy tudtuk biztosítani, hogy a fela­datok meghatározása után segí­tettük és ellenőriztük az elvtársak munkáját. Az edelényi. miskolci járás bá­nyáiban alig foglalkoztak a szaík- szervezet munkájával a bányász­pártszervezetek. Az encsi, putno- ki, a baúj szántói járásban a tömeg- szervezetekkel általánosan, foglal­koznak és a megye nagy- és kö­zépüzemeiben is van javítanivaló; elsősorban a szakszervezetekre vo­natkozóan. A hibák oka főleg az, hogy a pártbizottságok nem a KV határo­zatainak széliemében irányítják és vezetik a tömegszervezetekben dol- . gozó kommunistákat. A tömeg- szervezetek sajátos munkamódsze­reiket nem tanulmányozzák, nem ismerik és a pártapparátusnál dolgozók lebecsülik a tömegszerve­zetekben dolgozó kommunisták munkáját. Nem egy szakszervezeti és MNDSZ vezető panaszkodott er­ről. Az ilyen nézetekkel szemben a tömegszervezetekben dolgozó kom­munisták sem lépnek fel ‘kellő eréllyel! At elmúlt évben a DISZ-szel való foglalkozás lényegesen megjavult. A KV idevonatkozó határozata nyo­mán világosabban látják -7t p. fon­tos szerepet, melyet a DISZ tölt be a szocializmus építésében é> en­nek alaoián a nárt édes gyermeké­vel való foglalkozás gondosabb lett. A párt III. kongresszusának ha­tározata különöse:! arra hívta fel figyelmünket.. hogy .,javítani kell a tömegszei'vezetekben a párt irá- r^ítását, vezetését és mindenek- előtt a szakszervezetekben. Ehhez elsősorban az kell. hogy elviár- spink és szervezeteink alaposan változtassák meg viszonyukat a szakszervezeti munkához, becsül­jék meg jobban a szak-'zervezéii munkát.te A kongresszusi határozat végre­hajtásában még sok hiányosság tapasztalható. A mu-r fen verseny szervezése, a versenv előkészítése és nyilvánossága általános és rend- szertelen. A SZÓI Vili. teljes ülése megszabta a szakszervezetek ten­nivalóit. A pb-ok és pártszerveze­tek gondosan tanulmányozzák Rá­kosi elvtárs felszólalását, amely a szakszervezeti munka legfontosabb feladatait szabta meg. „Az ipar műszaki fejlesztése döntő kérdés és solcat várunk ezen a területen is a szakszervezetek munkájától.** En­nek alapján segítsék és ellenőriz­zék azok munkáját! Hogy a párt irányítása és veze­tése a szakszervezetek félé megja­vuljon. feltétlenül javítsanak ma­gatartásukon a szakszervezetek megyei vezetői is. A hibák felszá­molására nagyobb aktivitást fejt­senek ki. A megj-ei pártbizottság párt-végnehaj tóbizottsága többször fontos tanácskozást hívott össze, ahová meghívta a szakszervezetek vezetőit is, hogy véleményük és javaslataik alapján javítani tud­juk munkánkat. Nem egy T. B. elnök még azt sem tartotta érde­mesnek, hogy a tanácskozáson megjelenjen! A járási és városi pb-ckrak na­gyobb gonddal és körültekintéssel kell törődni, foglalkozni az MN­DSZ vezetőivel, hogy a nők között végzendő politikai munka megja­vuljon, hogy a nők, lányok minél nagyobb részét tudjuk bevonni a szocializmus építésébe. A KV már­ciusi határozata a párt és a töme­gek kapcsolatának megjavítását állította legfontosab’- feladatként elénk. Ennek első feltétele a nők közötti politikai munka megjaví­tása. A lenini tanítást meg kell szív­lelnünk: „A munkás- és paraszt- anyák, akik az ifjúság szülői, ne­velői, az ország egész jövendőjét kezükben tartják. Ha a nő, mint anya, együtt érez az új élettel, olyan egészséges szellemű ifjúságot for- a hazának adni, melyre majd rá lehet bízni a szocialista haza sorsát. De ha az asszonyok tovább­ra is a sötétségben, tudatlanság­ban élnek, ha a pap, a ktfilák, a burzsoá gondolkodás befolyása alatt cselekednék, tönkre tehetik az ifjúságot, az ország jövendőjét“. Ezért kell, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek többet és job­ban foglalkozzanak az MNDSZ munkájával. Ehhez a M. B. párt­ós tömegszervezeti osztályának is nagyobb segítséget kell nyújtania, hogy a vez2toségválasztás további munkáját a tömeg-szervezetek még e r e dmény es ebbe n támogathassák. A járási: városi pb-ok az MDP csoportokon keresztül biztosítsák a kommunisták aktivitását es ered­ményes munkáját a tömegszerve­zeteidben. Ahhoz, hogy a tömegszerveze­tek még hathatósabb segítséget tudjanak adni az elkövetkezendő idők munkájához, a pb-oknak és pártszervezeteknek az alábbi ten­nivalókat javasoljuk: *| A pártbizottságok és párt­A * szervezetek segítsék és. el­lenőrizzék a törne ^szervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták munkáját, számukra rendszeresen tartsanak tanácskozá­sokat. Az érvé» feladatok megol­dásánál kérjék ki Vé’eményüket és javaslataikat. Becsüljék meg az ott dolgozó elvtársakat, hogy a KV 1955 márciusi és novemberi hafárczatánrík végrehajtásában a tömegszervezetek még eredménye­sebb munkát tudjanak végezni. Fordítsanak nagyobb gondot az MDP csoportok munkájára, azek vezetőit rendszeresen segítsék és ellenőrizzék. O A járási, városi, üzemi pb- * ok negyedévről-neg}redévre szabják meg a tömegszervezetek konkrét tennivalóit, munkatervei­ket ellenőrizzék, azok végrghaj tá­ráról menetközben számoltassák be a tömegszervezeteikben dolgozó kommunistákat és tanácskozásai­kon vegyenek részt. Az üzemi pb-ok többet foglal­kozzanak a szakszervezetek mun­kájával, hogy azok a szocialista murkaverseny szervezői legyenek. A műszaki színvonal emeléséért vívott harcban szervezzék a mun­kások részvételét úgy, hogy köz­ben törődjenek a munkások jogos érdekeivel. A kollektív szerződés­ben lefektetett, pontokhoz való al­kalmazkodás még nagyobb lendü letet adjon az 1956-os népgazdasá­gi terveik végrehajtásához. A járási, városi nb-ok foglalkoz­zanak többet a nők problémáinak megoldásával é~ az MNDSZ ilyen­irányú munkájához adjanak több segítséget. O A tömegszervezetekben dol- gozó kommunisták fárad­ságot nem ismerve végezzék mun­kájukat, területük sajátossága sze­rint dolgozzák ki helyes munka­módszereiket és azokat terjesszék. Hajtsák végre a MPVB határoza­tait, szervezzék a pártot népszerű­sítő előadásokat és kiállításokat, erősítsék a párt iránti szeretetet a munkások, parasztok, nők, fiatalok között. Ha a KV határozatának szellemében segítjük és ellenőriz­zük a tömegszervezetek munkáját, ha javítjuk a párt irányítását, —a tömegszervezetek eredményesebb munkát fognak végezni a szocia­lizmus építésében. DÍSZ-ÉLET H K 10 éves a sárospataki földművessyövetkezet Tíz évvel ezelőtt, 1946-ban ala­kult meg a sárospataki földműves­szövetkezet. Összesen 43 tagja és egyetlen kis üzlete volt akkoriban a szövetkezetnek. A „vagyona” 25 kiló bab, 53 kiló napraforgó, 168 ki­ló árpa, 291 kiló búza, 174 kiló rozs, 108 kiló kukorica, 138 darab tojás volt. Az első tagok a részjegyet is terményben, napraforgóban, búzá­ban, vagy tojásban fizették be. A részjegyeket csere formájában jö- vedclmeztették, úgy. hogy háton hordták „vagyonukat” a közeli vá­rosokba, falvakba — sóért, gyufá­ért, cérnáért. A kis boltban alig né- hányfajta árucikk volt, s a parányi irodahelyiségben egy kölcsönkért íróasztal mellett egyetlen tisztvise­lő dolgozott, Molnár Lajosné. Molnár eivtársnő, a tízéves föld­művesszövetkezet pénztárosa moso­lyogva emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre, Ma már milliókban számol. A földművesszövetkezetnek közel négyezer tagja, közel 40 üz­lete és többmillió forintos vagyona van. A tanyavilág legtávolabbi ré­szein is van már korszerű földmű­vesszövetkezeti boltjuk. Évente többszáz vagon terményt vásárol­nak fel a dolgozó parasztoktól, van saját sertéshizlaldájuk és ami a legfontosabb: felvilágosító munká­val segítik a termelőszövetkezeti mozgalmat. 1949-ben például Kri- zsán Gusztáv és Tatárka János földművesszövetkezeti tagok javas­latára alakult meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Tatárka János nevéhez különben sok jő eredmény fűződik. Egymaga 380 földműves­szövetkezeti tagot szervezett. A tízéves évforduló megünneplé­sekor valóban eredményes útra te­kinthet vissza a sárospataki föld­művesszövetkezet tagsága. OROSZ SÁNDOR osszű évekig emlegették első­ként Barossaknán Kovács Márton DIS% frontbrigádját. Sajnos, ma már nem emlegetik. Hová leit? Mi történt Kovács Márton DISZ frontbrigádjával? Kezdjük az elején. Kovács Márton évei száma után nem tartozott a DISZ fiatalok közé. 34 évével viszont öregnek sem lehe­tett mondám. Javakorabeli férfi, tele fiatalos tűzzel, lelkesedéssel. Kevés beszédű embernek ismerték. Szerette munkáját. 18 földalatt el­töltött év Jcöíöífe a bányához, ha kellett éjjel-nappal, vasárnap és ka­rácsonykor lent volt a bányában. Mit nézte ő, hogy a munkaidő csak 8 óra! 16 meg 24 órákat volt lent egyfolytában, s addig ki sem lehe­tett zavarni a frontról, míg rendben nem tudott mindent. Kovács Márton DISZ frontbrigádja országosan az elsők közé tartozott. Többszörös sztahan ovista, kor mánykitün totest Icapott. S ezek a kitüntetések szár­nyat adtak neki, még jobb munká­ra ösztönözték. S Kovács Márton idővel többet tar­tózkodott a bányában, mint otthon. Itt kezdődött a baj. Kovács Márton felesége tíz évvel fiatalabb, szemre- való teremtés. Kislányuk 5 éves volt. Értük dolgozott. Lakójukat szépen berendezték, szépen öltözköd­tek s nem is volt semmi baj, boldo­gan éltek. ovács Mártonnak eleinte csak finoman célozgatva adták tudtára, hogy az asszony körül vala­mi nincs rendben. De Kovács Már­ton nem hitt a szóbeszédnek. Végül mégis fészket rakott szívében a gyanú, s ettől kezdve pokol lett az élete. Gyakoriak lettek az otthoni szóváltások, nézeteltérések. Ingerül­ten. fáradtan ment munkába. Ked­vetlenül dolgozott. S a brigád visz- szahanyátlőtt. Már nem volt minőig az elsők között a versenytáblán. Gyakran három brigád neve is ke­rült az övé elé. Kovács Márton úgy érezte: elron­totta az életét. Szótlansága komor­sággá nőtt. S ő, akit sohasem láttak az italboltnak még a tájékán sem, egyre sűrűbben keresett vigaszt a pohár fenekén. Mások vigasztaló szava hasztalan volt, pedig sokan próbálkoztak cszr etéríteni. Akkoriban a szomszédos Annabá- nyán kísérleteztek frontfejtéssel. .Kovács Márton önként vállalkozott arra, hogy elmegy tapasztalatcseré­re. Úgy gondolta, jobb lesz, ha eltű­nik Perecesről. Itt minden, minden a feleségére emlékeztette. Túl mé­lyen gyökereztek szívében azok a szálak, amelyek. az asszonyhoz fűz­ték s ezeket a szálakat akarta ki­tépni gyökerestől. Amíg szívében ilyen harcok ** dúltak, megpróbált dolgozni úgy, mint régen. Nem ment, hiába erőlködött. Kovács Márton azonban bármeny­nyire elkeseredett ember volt, vé­gül hallgatott a jó szóra. Feleségétől elvált. Kislányát magéhoz vette, s elhatározta, hogy új életet kezd. Nem aJcart Perecesen maradni. Először Lyukóbányára ment dolgozni. Már az első napok sem úgy kezdődtek, mint elgondolta. Úgy érezte, hogy mindenütt gúnyosan nevetnek felé: Na te híres Kovács Marci... most mutasd meg, hogy ki vagy... — ezt olvasta ki a. szemekből. De nem tud­ta megmutatni. Nem volt hozzá ere- je. * Közben újra megnősült. Az új élet­hez többek között pénz is kell s Ko­vács Márton elhatározta, hogy ala­kít egy olyan frontbrigád.ot. mint a régi: csupa. DISZ fiatalokból. Anna- bányá.n volt egy-két régi ismerőse s elhatározta: oda megy dolgozni. An- nabám>án örömmel fogadták, hiszen ismertek. Igaz, már nem Kovács Már­ton DISZ frontbrigádvezető volt, ha­nem csak Kovács Márton. A párt­titkár rlvtárs hosszasan beszélgetett vele. Érdeklődött tervei felől. — Segítünk magának Kovács elv­társ. de mutassa meg mit tud. Ez­zel búcsúzott tőle a párttitkár. Kovács Márton fogadkozott. ö vá­logatta össze munkatársait. Hat em­berrel a bánya egyik len jobb előváiá- si munkahelyére került. Mint csapat- vezető megpróbált mindent, hogy eleget tegyen adott szavának. Elein­te haladt a brigád. Inaz, nem ..ua- rottak ki“ 200 százalékkal, de utol­sók sem voltak. Az embereket mén nem ismerte, nem szoi^^k ös^^e .«? ez i? nehezítette a munkáját. S me*t rosszindulatú emberek Annabnwóv is vannak, oluan hannokat lehetett hallani, honn Kovács Márton nem n munkája után. hanem, haveri össze- nifjmján boldogult "Ramss- aknán. Mások meg úay vélekedtek, hány Kovács Marci, cs^k dirigálni tud. S persze' minderről tudomást, szerzett Kovács Márton is, hi­szen mindent visszamondták ne­ki. S ilyenkor keresűen legyin­tett. mert azt nem nézte meg sen­ki. hony a váltásfdi átvett, rendet­lenül hagyott munkahelyet még utá­na kellett lőni, az ácsolatokat meg­igazítani, ami nincs benne a normád Elveszel! ember Kovács Mórion ban, s félműszak eltelik vele. Ko­vács Márton nem panaszkodott. S ha eleinte voltak még tervei a DISZ brigád alakításáról, ma már nincs. Kovács Márton brigádját ma már csak a közepesek közé sorolják. Akik ismertek régebbről, egy kézlegyin­téssel elintézik: Kovács Marci le­égett!. .. A napokban pedig szóbakerült, hogy a rövidesen meginduló front­fejtésre melyik brigádok kerülnek, de Kovács Márton nevét meg sem említették, pedig fronton dolgozott hosszú évekig. Mellőzés ez? A párt- titkár, az optimista Husenyicza elv­társ is azt mondta: Kovács Márton már nem a régi. T/alóban, Kovács Márton már * nem a régi. Egy új Kovács Márton dolgozik Annabányán. Mi­lyen ez az új KovácS Márton? El­veszett ember lenne? Simon elvtárs, az üzemi bizottság elnöke azt mondja: „Úgy érzem, minden lehetőséget megadtunk Ko­vács Mártonnak ahhoz, hogy jól dolgozzon. Az egyik legjobb munka­helyet kapta meg. Maga válogatta össze munkatársait. S tessék, itt van a teljesítmény értékelése. 53, 106, 59, 191, 80, 153 százalék váltakozik egymással. Ami a havi eredményt illeti, az 90 százalék körül van. Nála kell a hiba forrását keresni, hiszen ennél rosszabb munkahelyeken egész szép teljesítményeket érnek el a többi DISZ brigádok. Persze, vannak még problémái Kovács Már­tonnak. Megnősült, de a felesége 280 kilométerre van ide. A lakását annakidején leadta azzal, hogy majd kap érte másikat. Sorrendben az el­sőnek jegyeztük elő a lakásigénylők leözül... Azért neki is jobban kel­lene igyekeznie. S mit mond Sz. I. vájár, aki még Barossaknáról ismeri Kovács Már­tont. — Ahogy ő dolgozik, úgy nem is lehet eredményt elérni. Gyakran iszik. Előfordult, hogy éjszakás mű­szakról ki jövet egyenesen a sarki italboltba vette útját s csak este 5 óra felé láttuk viszont „kiborulva Ilyen körülmények között nem nő a teljesítmény. A bányába erő kell, ő pedig szétforgácsolja az erejét. Husenyicza elvtárs, a párttitkár sincs elragadtatva Kovács Márton­tól. — Nem. ezt vártuk tőle. Ezek után nem merjük a frontra tenni. Minden lehetősége megvolt és van is ahhoz, hogy jól dolgozzék. Mi még próbál- kozunk vele, nem vagyunk türelmet­lenek. Persze, rajta kívül még na­gyon sok dolgozóval kell foglalkoz­nunk, de rá külön gondunk van. Bálint elvtárs szavai is elgondol­koztatok. — Nem tudom, mi történt ezzel az emberrel. Mostanában ritkán lát­juk. Beteg volt... aztán szabadság­ra ment. Barossaknán, ha kellett, cjjel-nappal a bányában volt, szinte második otthonává vált, most pe­dig nem találja a helyét. Ez külö­nös ... Valóban különös és elgondolkoz­tató. S mit mond Kovács Márton? — Nincs otthonom. 280 kilomé­tert utazok, míg hazaérek. Eltörőd­tem, azonfelül a többiek sem úgy dolgoznak, ahogy kellene ... A munkatársak véleményét össze­gezve: Kovács Márton családi ügyei követkr-rtében letért a régi útról és nem talál vissza. Nem lehet azt kíván­ni és nem is kívánja senki, hogy egy vagy két hónap alatt megváltozzon. Sok türelem és hosszú idő kell ah­hoz. hogy Kovács Márton újra a ré­gi legyen. Az annabányai kommu­nisták fogják meg a kezét, segítsék ezt az utat kereső embert s vigyáz­zanak arra, hogy a keresésben az útja ne az italboltba vezessen. Ad­ják vissza hitét, önbizalmát, mert Kovács Márton tud. Csak a kedvét vesztette el, tudását nem+ Ezen pe­dig lehet segíteni. A kérdésre itt a felelet: Kovács ** Márton nem elveszett ember s az annabányai kommunisták se­gítségével még azzá lehet, aki volt! KECSKÉS ANDRÁSNE Tánc- és műsoros esték rendezőinek figyelmébe Az I. kerületi tanács népművelési előadója felhívja a műsoros előadá­sok, valamint a táncmulatságok ren­dezőinek figyelmét, hogy a népmű­velési miniszter 3/1955. (V. 27.) NP. M. rendelete alapján az engedélyt a táncmulatság, vagy műsoros est előtt 8 nappal kell megváltani. Az enge­dély kiadásának előfeltétele az ille­tékes rendőri szerv, valamint a tűz­oltóság hozzájárulása. Hivatásos mű­vész fellépése ese+én az engedély csak az Országos Filharmónia által történt kiközvetítő lap bevonása mellett adható ki. Felek fogadása népművelési ügy­ben: hétfőn 14 órától 16.30-ig éá Pénteken 8 órától 12 órá?er.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents