Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-20 / 17. szám
ÉSZAKMAGMORSZSB Állami gazdaságok dolgozói! PéKamu’ató, feme mezeit nnmtával, az önköltség csőül entés:vel iésziiiíelek a vezetősége* ú|j«váiasztcScira! MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L ÁRA sn FH I PR Miskolc. 1956 január 20. péntek Sok kiesi lókra titéijrf — takarék 9 shod/*-------------------------------- -----------■---------- y ------------------------------—------M inden hatodik munkadarab megtakarított anyagból XII. évfolyam 17. szám A tapasztalatok a lápján meg 'kell állapítanunk, hogy megyénkben a tag- és tagjelöltfelvételi munka a' pártmunka egyik leggyengébb része. Az elmúlt évben kevés tag- és tagjelöltet vettek fel pártszervezeteink, nem sokat törődtek a tagjelöltek taggá való nevelésével sem. A Lenin Kohászati Művekben például jelenleg is több 1—2 éves tagjelölt van, akik joggal várpuk arra, hogy ennyi hosszú idő után valami történjék velük. A falusi pártszervezetek is elhanyagolták a tagjelöltfelvételi munkát. Pedig nagy szükség van arra, hogy falusi pártszervezeteink az új tagok és tagjelöltök felvételével megerősödjenek. Több termelőszövetkezetünkben nem volt pártszervezet és több pártszervezetnek ma Is alig van’ tíz-egynéhámynál több tagja. A hejöcsabai Béke Termelő- szövetkezetben sem nagyon iparkodnak azon, hogy a pártvezetőségvá- lasztás tiszteletére új párttagokkal erősítsék meg soraikat. Pedig ebben a termelőszövetkezetben igen nagy szükség van erre. Hibaként kell megemlítenünk, hogy a tagjelöltek nagyobb részét nem is ott vették fel, ahol a párt- szervezet kis létszámú, gyenge volt, vagy ahol eddig neon volt pártszervezet, hanem a nagyobb pártszervezetekben, ahol ez könnyebben ment. Ennek oka, hogy a járási pártbizottságok és az üzemi pártbizottságok nem magyarázták meg az alapszervezetek vezetőségének és tagságának a tagjelöltfelvétel fontosságát, a Politikai Bizottság határozatát a párttagság számbeli növekedésének, Összetételének alakulásáról és a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról. Esett 6zó ugyan arról, hogy kevés a tagjelölt felvétel, de az illetékes pártbizottságok nem adták meg a szükséges segítséget ahhoz, hogy javítsanak a helyzeten. A gyenge eredmények egyik .. . öka az is, hogy a tag és tagjelöltfelvételi munkát a többi feladattól elszakítva, külön végziik a pártszervezetek. Ritkán jut eszükbe, hogy a közös munkában résztvevő, legkiválóbb pártonikívüli dolgozókat felvegyék a párt soraiba. Pedig a munkában sok pártonkívüli dolgozó mutat példát, aki megérdemli, hogy felvegyék a pártba. Úgy látszik egyes pártszervezetben arra várnak, hogy ezek az emberek bekopogtatnak egyszer hozzájuk, s kérik felvételüket és még talán meg is bíráljak az alapszervezetet, amiért eddig nem vették fel őket. Erre ne várjak elvtársak, hiszen a munkában kitűnt dolgozók szerény emberek s fel kell figyelni rájuk. A különböző versenyszakaszok idején sok-sok pártonkívüli tűnt ki a párt- és kormányhatározatok példamutató végrehajtásában. Ezp’-.^t az embereket szeretik, mert fegyelmezettek, becsületesek, törődnek dolgozó társaikkal, mert példás a magánéletük. Ott látjuk ezeket az embereket a tö- megszervezetek aktivistái között is. Csa-k éppen fel kell figyelnie rá a pártvezetőségnek, a párttagságnak. Most folyik a párt vezetőségek üjjáválösztása. A vezetőségeik beszámolói rendre felsorolják a tag- és tagjelöltfelvétel alakulását. Igen gyér eredményekről adnak számot ezek a beszámolók, mert ha a számokat beszorozzuk a hónapokkal, kiderül, hogy az év sok-sok hónapjára alig jut egy-egy tag- és tagjelöltfelvétel. V annak pártszervezeteink, amelyek szép példáját mutatják a tagjelöltfelvételi munkának. Ezekben a pártszervezetekben a politikai munka javulásának köszönhető, hogy megszűntek a tag- és tagjelöltfelvételi munka hibái. A dolgozók legjobbjaival erősíted tvTq megi a1 pártszervezetet és ez kedvező hatást tett a termelésre és az egész pártmunkása. Az ónodi községi pártbizottság a vezetőségválasztás tiszteletére hat új tagjelölttel erősítette a pártot. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a tagjelöltek a tagjelöltségi idő letelte vitán pártunk soraiba léphessenek. A gépállomásokon is meg kell javítani a tagjelöltfelvételi munkát. Ne feledjek el, hogy azokon a gépállomásokon születnek újabb és újabb sikerek, ahol egymás után felveszik a pártba az arra érdemes traktoristáikat, dolgozókat. A tapasztalat bizonyítja, hogy a pártba felvett trak- toristák nagyobb felelősséggel végeik munkájúkat* a partmunKa es vele a tag- es tagjelöltfelvétel csak ott javul meg, ahol ez kollektívvá vált. Még mindig nagyfokú egyenetlenség jellemzi ezt a munkát. Egyszer sók elvtársat vesznek fel, máskor meg hosszú időn át nincs felvétel. Mindez arra mutat, hogy a pártszervezetekben a tagjelölt felvétel nem vált még a pártmunka szerves részévé. Nemcsak a titkár elvtársnak’ hanem az egész vezetőségnek, sőt az egész párttagságnak elsőrendű feladata kell, hogy legyen a tag- és tagjelöltfelvétel. A párttagságnak azon kell fáradoznia, hogy a párt a legjobb dolgozók közül vehessen fel tagjelölteket. Beszélgetni kell az erre érdemes dolgozókkal, nevelni kell őket, egyengetni számukra a párthoz vezető utat. A termelőszövetkezeti mozga1 lom fejlesztését gyorsítjuk meg, ha a falusi pártszervezeteket megerősítjük új tagokkal és tagjelöltekkel, ezzel erejüket frissítjük fel. Igen helyes, hogy ha a pártszervezetek körülnéznek és már most, az új tsz tagok közül felvesznek a pártba tagjelöltet. Ez a feladat Tiszalu- con és másutt is Borsod megyében. Ha azt akarjuk, hogy az új gazdasági évben jobban dolgozzanak termelőszövetkezeteink, ahhoz az eddiginél több kommunistára van szükség. Fontos, hogy a tag- és tagjelöltfelvétel ünnepélyes legyen. A taggyűlések első napirendi pontja legyen a tag- és tagjelöltfel vétel. A párttagsági könyv, illetve a tagjelölt igazolvány átadásának megszokott formáján is lehet változtatni. Igen helyes, hogy amikor ezt átadjuk, mindjárt megbeszéljük az új párttaggal a politikai oktatásiban való részvételét, sőt ilyenkor kell őt pártmegbizatás- sal is ellátni. A felvétel nem fejeződik be,, hanem folytatódik az új párttag és tagjelölt kommunistává való nevelésével. Ezért felelős minden párttag, mert az egész párttagságtól függ, hogy az új párttag milyen harcosa lesz pártunknak. Legyen gondunk rá, hogy a felvétel után is törődjenek az új párttagokkal és tagjelölteteké1. Neveljék, segílsék, lelkesítsék őket. Azért szólunk erről, mert ezr általában el szokott maradni, s ezért vannak egy-két éves tagjelölt igazolvánnyal rendelkező elvtársaink. , Javítsuk meg megyénkben a tag- es tagjelöltfelvételt. Gondos kiválogatással biztosítsuk a párt tagjelölt utánpótlását, állítsunk szigorú, magas követeimény eket a tag- és tag- j elöl tfel vétel elé. Magasabbra kell emelni a párttagság megtisztelő fogalmat. El kell érni, hogy a párt sorai közé valóban a legjobbak kerüljenek, akik kitüntetésnek tekintik, hogy felvették őket tagjelöltnek. A pártban mindenekelőtt az ipari termelésben példásan helytálló — a tomegszervezetekben, elsősorban a DISZ-ben jó munkát végző és magukat politikailag képző, öntudatos munkásokat, élenjáró dolgozó parasztokat, valamint a szocializmus építésének tisztikarából a legjobb értelmiségieket, műszakiakat kell tagjelöltnek felvenni. — A dolgozó parasztok közül a pártba tagjelöltnek azokat az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetben legjobban dolgozókat kell felvenni, akik élenjárnak a munka- fegyelem megszilárdításában, a csoport közös vagyonának növelésében, vagy olyan egyénileg dolgozó parasztokat, akik példát mutatnak a termelésben, a beadásban, az adófizetésben. helyeslik a párt szövetkezeti politikáját és e kérdésben is készek a pártot követni. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy megyénkben pártszervezeteink nem helyeznek elég súlyt arra, hogy a szocialista termelésbe újonnan belépett sok százezres tömegből és a régi dolgozók közül a legjobbakat pártunk tagjai, illetve tagjelöltjei közé felvegyék. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell. "ffegyük fel tehát a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség színe-javát pártunk soraiba, azokat, akik bebizonyították eszmei hűségüket és odaadásukat pártunk és népi demokráciánk iránt, akik áldozatkészségükkel, példamutatásukkal kitűntek szocialista építésünk folyamán. A DIMÁVAG Gépgyár kovács- üzemében is sok lehetőség van a takarékosságra. A brigádok többsége nagy gondot fordít arra, hogy ezeket kihasználva, minél több értékes acélanyagot mentsen meg. pontos munkával elkerülje, hogy a drága nyersanyag a hulladékba kerüljön. Fegyvemeki Sándor kovácsoló brigádja a Vörös Csillag Traktorgyárnak készülő kormánykar-szár előállításánál darabcnkint félkiló anyagot takarít meg. Ez egymaga nem tűnik jelentős mennyiségnek, de ha figyelembe vesszük, hogy a brigádnak az év végéig összesen 4.000 darab kormánykar-szárt kell elkészítenie, igen tetemes mennyiséget, 2.000 kilogrammot tud megtakarítani. Minden hatodik munkadarabot megtakarított anyagból készítik. Dombos Lajos brigádja ugyancsak szép eredménnyel dicsekedhetik. A DKA 93-as fogaskerék gyártásánál 80 dekagramm anyagot takarít meg. Év végéig a brigád több mint 2.000 fogaskereket gyárt. Egy kilogramm anyag ára 45 forint, ha tehát a 80 dekagrammos megtakarítást az év végéig tartják, nem kevesebb, mint 75.600 forint értékű acélanyagot mentenek meg népgazdaságunknak. Szűcs Sándor és Papp József brigádja a Győri Szerszámgépgyárnak készít forgattyus tengelyt. Gondos munkával eddig darabonA Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája keretében az MDP Központi Vezetősége és budapesti pártbizottsága előadásokat szervez politikai, gazdasági és kulturális életünk legfontosabb elvi kérdéseiről. Az előadássorozat megnyitására csütörtökön este került sor az építők Rózsa Ferenc kultúrházában. Az előadás elnökségében helyet foglalt Ács Lajos és Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. Egri Gyula és Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Fogarasi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kassai Géza, a Lenin Intézet igazgatója, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus. Az előadássorozatot, amelynek első kint 10 kilogramm anyaggal használtak fel kevesebbet az előirányzottnál. Kurta Miklós és Juhász Mihály kiemelő villákat készít. A kis munkadarabokon mindössze 10—12 előadásán a politikai, gazdasági és kulturális élet nagyszámú vezetője jelent meg, Horváth Márton nyitotta meg. Szólt a párt Politikai Akadémiájának nagyjelentőségű munkájáról az 1945-től 1949-ig terjedő években, amikor az Akadémia előadásainak is számottevő része volt a marxizmus—leninizmus ideológiájának győzelmében, a legkülönbözőbb polgári, kispolgári áramlatokkal szemben, majd így folytatta: — Bármily nagyjelentőségű is volt ez a győzelem, mégsem lehet végső győzelemnek tekinteni. Amíg megtalálhatók hazánkban a polgári ideológia feléledésének osztályfeltételei, addig az ideológiai front különböző szakaszain újra és újra harcba kell szállnunk a marxizmus—leninizmus győzelméért. Ideológiai fronton is az osztályharc élesedésére kell számítanunk. A Politikai Akadémia új előadássorozatának a feladatai tehát dekagramm anyagot tudnak megtakarítani. De ha ezt a kis meny- nyiségű anyagot sem szórják a se- lejtbe, az év végéig 8.400 villa elkészítésénél tetemes összegre rug a megtakarított acélanyag értéke. nem kisebbek, mint annakidején, a felszabadulást követő években. Kötelességünk tehát, hogy mindazokat a jó tapasztalatokat felhasználjuk, amelyeket akkor szereztünk. A Politikai Akadémia előadásainak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a nemzetközi helyzet alakulásának döntő kérdéseivel kell foglalkozniok. Elemezni fogják e kérdéseket, vitába szállnak a kimondott, vagy ki nem mondott helytelen nézetekkel. Fel akarjuk fegyverezni az elvtársakat olyan ismeretekkel, amelyek segítségével konkrétabban és meggyőzőbben tudnak küzdeni a párttól idegen ideológiai áramlatokkal szemben. Ezután Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartotta meg az Akadémia első előadását »A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében« címmel. (MTI) Népköztársaságunk 1949-ben törvényerejű rendeletben elrendelte, hogy „ ... a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint köz- művelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelemben kell részesíteni és azokat az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni**. A törvény meghatározása szerint: „műemlék... minden olyan építmény (épület, épületrész, földrész) és tartozéka, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, vagy néprajzi jelentőségére tekintettel... műemlékké nyilvánítanak*'. *b Az utóbbi időkben a műemlékek megbecsülése és védelme sok helyen bizony csorbát szenvedett. Ez alól Borsod megye szép műemlékei sem kivételek. Különösen megrongálódtak a kastélyok, amelyek népünk alkotó erejének, építő művészetének bizonyítékai. Sok helyütt nem őrizték meg a csodálatos freskókat, építészeti stílusunk sokat csodált motívumait. Egyes helyeken a kastélyok eredeti formájukban helyreállítva mint üdülők, iskolák, ovódák, pártházak, vagy lakóházak szolgálják a felszabadult embert, másutt azonban pusztulni hagyják a szép épületeket, országunk műkincseit. Az edelényi kastély udvarán piacot létesítettek. Nemrégiben rokokó freskókkal telefestett falainak egy részét szétbontották és a bontási anyagból más épületeket létesítettek. Monokon és Ernődön a Termény forgalmi Vállalat raktárnak használja a kastélyt. De nemcsak Edelényben, másutt is engedély nélkül lebontották az épületeket, mit sem törődtek azzal, hogy műépítészeti dokumentumoktól fosztották meg az országot. Ilyen előzmények után tartott értekezletet a Ha-* zafias Népfront Országos Tanácsa javaslatára a miskolci népfront-bizottság, hogy megtárgyalja a műemlék kék védelmét, orvosolja a bajokat. Az értekezleten részt vettek Encz Géza és Gerő László, az Építésügyi Minisztérium műemlék osztályának munkatársai is. A minisztérium munkatársai felhívták a párt, ta- nács és egyéb szervek képviselőinek figyelmét a mű- emlékek védelmére, a történelmi értékű épületek re- konstruálásának szükségességére. Hangsúlyozták: ezek a feladatok nem öncélúak, mert a helyreállított várakat, kastélyokat szállodáknak, iskoláknak, múzeumok« nak lehetne felhasználni. Encz Géza felhívta a borsodi szerveket, múzeumokat, helyi tanácsokat, hogy a me- gye műemlékeit minél szélesebb körben ismertessék. Különösen a dolgozó parasztokat kell a téli estéken megismertetni községük történetével, nevezetességeivel. — A helyreállításra és csinosításra^ rendellcezésre álló anyagi forrásokat a DISZ-fiatalok lelkesedésével, társadalmi mun kájával kell növelni. A fiatalok az eddigi gyakorlat szerint naqijon szívesen segítenek a parkok, tavak, utak csinosítási munkálataiban — -mondói to Gerő László. 7b Mi ezúton szólunk pedagógusainkhoz, akiknek leg-* inkább módjukban áll foglalkozni a falu történetével* hagyományaival. Ismertessék meg a falu lakóival a község nevezetességeit. Munkálkodjanak azon, hogy fiataljaink ősi hagyományainkat egyre jobban mégis- merjék és becsüljék. Ne feledkezzenek meg arról, hogy felelősséggel tartozunk szén hazánk minden történelmi es művészeti dokumen-tumúért! (Pl) Megkezdődött a Magyar Dolgozok Pártja Politikai Akadémiájának előadássorozata Évente milliókat takarítanak meg a kazincbarcikai építkezésnél Olyan hatalmas építkezésnél, mint a kazincbarcikai, sok anyag vé^z kárba munkaközben. Az utóbbi időkben már sok építőipari vállalat, ipari üzem munkása felismerte, hogy takarékossággal ezreket, milliókat menthet meg a népgazdaságnak. A 31/6. Építőipari Vállalat kőművesei minden legkisebb törött téglát beépítenek és ezzel köbméterenkint 35—40 darab téglát takarítanak meg. A massza készítésénél a cement :t szigorúan az előírás szerint adagolják, így köbméterenkint 6—7 kg cementtel kevesebbet használnak ípK- Ez a mennyiség egy olyan hatalmas épületnél például, mint az M. épület — amelybe 2 millió 234 ezer da ab téglát cs 49 vagon cementet építenek be — annyit jelent, hogy a megtakarított mennyiségből 2 családi házat lehet felépíteni. A vegyikombinátnál a Szerelőipari Vállalat dolgozói minden legkH sebb anyagot felhasználnak. Nem régen összeszedték a széthullott üveggyapotot és egy 150 köbméteres tartályt szigeteltek vele. Ez 15 ezer forint megtakarítást jelentett a vállalatnak. A szigetelő téglákat vigyázva bontják le, nehogy eltörjenek és mégegyszer felhasználják, összesen 21 ezer ilyen téglát takarítottak meg a napokban, mintegy 30 ezer forint értékben. Az újvárosi MTH iskola mesterei és tanárai is bekapcsolódtak a takarékossági mozgalomba. Az I. kőműves osztály növendékei például naponta 400 darab olyan törött téglát építenek be terven felül, melyet eddig nem használtak fel. Nem régen a széthullt vakolóanyagot is összeszedték és ezzel két lépcsőház falait teljesen kijavították. A mesterek és növendékek nagv gonddal vigyáznak a deszka-anvagra, a nyilast záró deszkaszerkezetekre. Az állványokat tisztán tartják, megkímélik az időjárás viszontagságaitól. Ezzel havon ta 8—10 ezer forintot takarítanak meg, mert megakadályo’Zzák a deszkák átnedvesedését és korhadását. A Borsodi Hőerőműnél, a Központi Szénosztályozónál és a többi vállalatnál is ezrével lehetne sorolni a példákat, hogyan használlak fel a dolgozók a legkisebb építkezési anyagokat is, amellyel évente milliókat takarítanak meg népgazdaságunk« ak. Javítsuk meg a tag- és tagjeitleSvéleii munkát Óvjuk, becsüljük meg, szeressük műemlékeinket
