Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

8»^Ah.\iAu i .UWHSÄAU Szerda, 1956. január li. Újjáéledt a bükkzsérci II. Kongresszus Isz közölt a termelőszövetkezeti moz­galom erősítésével is készültek a vezetőségválasztásra. Amikor ja­nuár 4-én a termelőszövetkezeti pártszervezet .. vezetőségét újjává­lasztották, már több olyan kommu­nista is résztvett a taggyűlésen, aki aznap kérte felvételét a II. Kon­gresszus termelőszövetkezetbe. Fel­szólalásaikban már ők is komoly javaslatokkal segítették az új várt­vezetőséget a termelőszövetkezei felvirágoztatásához. Szántai Gyula elvtárs például, aki a napokban lé­pett be a termelőszövetkezetbe, az állatok gondozását vállalta és azon­nal javaslatot tett arra, hogyan biztosíthatnák a közös istállót. Papp Gábor elvtárs, akit a termelő- szövetkezet pártszervezete ezen a taggyűlésen vett fel tagnak, a ter­melőszövetkezet gazdasági udvará­nak körülkerítésére telt javaslatot és vállalta, hogy saját maga készíti el a szükséges dróthálót. Tíz éves az Albán Népköztársaság A pártvezetőségválasztás utáni napon már hozzá is láttak a kom­munisták az új feladatok megvaló­sításához. Szántai elvtárs javaslatát figyelembevéve a községi tanácstól megkapták az üresen álló istállót s a termelőszövetkezeti tagok hozzá­fogtak annak kitakarításához. Akik itt nem találtak munkát, azok trá­gyát hordtak a közös földekre s a pincében tátolt burgonyát válogat­ták újra. A kommunisták példamuta­tásának eredményeként a bükk- zsérci termelőszövetkezetbe négy újabb család hat tagja kérte felvé­telét. Az újjáéledt bükkzsérci ter­melőszövetkezet előtt sok feladat áll s ehhez joggal kérik a járási tanács eddiginél fokozottabb segít­ségét. Első kérésük az, hogy mi­előbb megkapják azt a darálót, ami megszüntetné a darálnivalónak Cserépfaluba váló kocsikáztatását. DARAGÓ MIKLÓS Egy angol újévi gondolafai írta : JACK LINDSAY Ass iökölábau kötelezően ta­nult költemények között volt egy részlet Tennyson „In memóriám“ című versciklusából. Az óévet Szil­veszter éjén búcsúztató harangokról szőtt. Újévet Iköszöntve régit búcsúztatón Fehér hólepel felett ujjongj harangszo! Sírjába múltnak hulljatok leélt napox. Jer. ifjú. igazság, pusztulj hazug! Zujgó harangszóval múljék belegség. ba:. Szemétre vele. vakító sár-arany! Végtelen háborúknak legyen vége. Harangok hirdessétek: jövel örök bexe. Hálás vagyok annak, aki ezeket a verssoraikat beiktatta a kötelező is- kol&i tanulmányokba. Úgy érzem, ennek köszönhetem, hogy inár akkor tudatára ébredtem: a világ nem áll egyhelyben: változik. Akkor kezdtem megérteni, hagy a változást leket clcqdályozni, vagy elősegítem. És — ami -ma különösen fontos — a válto­zás hozhat jobbat és rosszabbat, ve­zethet békére és igazságra, vagy háborúra és igazságtalanságra. Mind­máig az életért, az emberi méltó­ságért harcba hívó jelszóként csen­genek a fülembe Tennyson sorai. Az emberiség ősidőktől fogva azt tartatta, hogy az óév múlása és az újév eljövetele a legalkalmasabb pillanat ahhoz, hagy megítéljük az elmúlt eseményeket és döntsünk a jövőt illetően. Ha elszigetelten, a nép szívében és agyában végbemenő változások számbavétele nélkül vizs­gáljuk Anglia belpolitikai helyzetét, eléggé sötétnek tűnő képet kapha­tunk. A konzervatívok újra hata­lomra kerültek. Újra megkezdődlek a gyarmati megtorlások, különösen Ciprus szigetén. A munkáspárt élén jelenleg viszonylag fiatal, szélsősé­gesen jobboldali beállítottságú veze­tő áll. Az árak és az adók emelked­nek. Ezzel azonban szembeállítha­tunk ‘kél fontos tényezőt: mélyre­ható változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben, s lassú, de megállíthatatlan átalakulás történik az emberek tudatában. A nemzetközi helyzet változá­sai döntő jelentőségűek. A reakció­sok ezek meghamisítása nélkül so­hasem is volnának képesek újabb terheket rakni a nép vállára. Pos­tánkon a kormány plakátja minden szégyenkezés nélkül mutatja a múlt évi kiadások és bevételek eloszlá­sát. A katonai kiadások csaknem túlhaladják az egyenes adókból be­folyt teljes összeget. Nem csoda, hogy amikor nemrég a tiBC rádió esztrádműsorán egyN ko- btícws színész valami aprc-cieprő tcllemetlenséggel kapcsolatosan kije­lentette: „Mindennek az oroszok az okaik* — óriási hahotára fakadt a hallgatóság és ez a hahota vissz­hangként dörgölt végig a brit szige­teken. Immár teljesen hitelét vesz­tette a „Mindennek az oi-oszok az okair formula. Az országban egy­re inkább az a meggyőződés vélik úrrá, hogy „elködö sítik“ az angol nép agyát, el akarják takarni a nép elől a dolgok való állását. Nemrég arról írtam a Lityeratur- naja Gazéba hasábjain, hogy milyen gyorsan erősödik és szélesedik a szovjet-barát hangulat Angliában. Érte az óriási változásra csak az vet árnyékot, hogy két parlamenti pár­tunk közül az egyik, sajnos, mind­máig nem lett kifejezője ennek az új hangulatnak ... Az utolsó időben Essex grófság­ban, ahol lakom, emelték a helyi adó kát. A háztulajdonosok adóit pél­dául több mint 100 százalóklcal emelték, az ipari és kereskedelmi rendeltetésű helyiségek tulajdono­sainak adóit pedig 200—300 száza­lékkal. Ez a példátlan adóemelés ve­lejükig megrázta azoltat is, akiknek eddig legkevésbé kellett tartaniok attól, hogy nem lesz hol fedél alá hajtaniok a fejüket. Pedig ez csak egy példa ezer meg ezer közül. Ezer meg ezer példa tanúsítja, hogy az angol nép helyzete egyre rosszabbo­dik. Mindenki meggyőződik erről a keserű igazságról. Még egv esetet mondok el. il­lusztrációként az angolok jelenlegi hangulatához. A szomszéd faluban van egy' kiskocsma. Tulajdonosa fel­tette, hagy törzsvendégeket toboroz a közeli amerikai katonai repülőtér személyzetéből. Hogy magához édes­gesse az amerikaiakat, hatalmas le­mezváltó gramofont szerzett be, amely minden este füiharscglatóan talpcsiklandozó jazzrmizsikával csá­bította oda az amerikai pilátálcat. Az amerikaiak csak úgy özönlöttek a kocsmába a IcörnyékbeU „víg lá­nyokkal“. Néhány napja azonban arrafelé járva ugyancsak meglepődtem: csend volt a kiskocsmában. Nem rikolto- zott a jazz. Bementem. Híre-nyoma som volt az amerikai pilótáknak és a „víg lányoknak'‘. Mintha sohasem jártaíc volna. ide. A régi törzsvendé­gek ülték körül újra az asztalokat, duruzsoló halk beszélgetéssel. — Hova lettek az amerilcaiak? — kérdeztem egy öreg farmmunkástól. — Nem jönnek ide többet. — Hogy-hogy? Pedig mintha ott­hon érezték volna -magukat itt. — Megmondtuk nekik, hogy hord­ják cl magukat. — Hm, hallgattak volna a szóra? — Rábeszéltük őket... — Szóval adtak nekik ... Az öreg hallgatott. Húzott a söré­ből, aztán íay szólt: — Vannak még dolgok, amelyek nélkül jól meglennénk itt... Ilyen az egyszerű angolok újévi hangulata. Ui ével köszöntve régit búcsúztatón Fehér hólepel felett ujjongj harangszó! Végtelen háborúknak legyen vége. Harangok hirdessétek, jövel örök bék"! V I L L A MO S S A G 1 HÁZTARTÁSI GET ES ALUMINIUMEDEH V KIÁLLÍTÁS AZ ADY EtSDRE-mCA 16. SZÁM AL4TT a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat és a Borsod- megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat rendezésében január 14-tői február 1-ig EL A DAS 9 ÓRÁTÓL 20ÓRaTg TÍZ ÉVVEL ezelőtt, 1946. január 11-én örömmámorban úszott, egész Albánia. Az évszázados bilincsek­ből felszabadult albán nép betelje­sedve látta régi álmát: saját kezé­be vette sorsának: irányítását. Kiki­áltották az Albán Népköztársasá­got, amelyben minden hatalom birtokosa a dolgozó nép. Tíz év telt el a történelmi jelen­tőség^ fordulat óta s ez az éviized fényesen bebizonyította, hogy Al­bánia sokat szenvedett népe, élni tudott a szabadsággal és a hatalom­mal, amelyért évszázadokon át vé­rét ontotta, amelyért legjobb fiai áldozták fel életüket. Az albán munkapárt vezetésével a dolgozó tömegek csodákat, műveltek, meg­változtatták hazájuk egész arcula­tát. A tegnapi maláriás mocsarak helyén korszerű gyárakat, virágzó falvakat építettek, megzabolázták a szeszélyes hegyi folyókat, hadat üzentek a tudatlanságnak, a babo­náknak és negyven éves korig fel­számolták az Írástudatlanságot. A kicsi, de hős albán nép pártjá­nak vezetésével, a Szovjetunió, to­vábbá a testvéri népi demokráciák önzetlen testvéri segítségével elin­dult az anyagi és kulturális fel- emelkedés útján. Göröngyös, mere­dek volt ez'az út, hiszen tengernyi nehézséggel kellett megküzdeni Talpra kellett állítani egy gazdasá­gilag igen elmaradt országot, le kellett küzdeni az úgyszólván feu­dális szokásokat, a vallási fanatiz­must, az ijesztő méretű Írástudat­lanságot. S ma, amikor az albán munkás* paraszt, értelmiségi egy napra megpihen, hogy megünnepelje ^ a népköztársaság 10. születésnapját, jogos büszkeség, meleg öröm ra­gyog az arcokon. Az albán dolgozó tömegek becsülettel teljesítették el­ső ötéves tervüket, sőt 1955-beii a legnagyobb üzemek és gyárak je­lentős mennyiségű iparcikket adtak terven felül. A Vlorai „V. I. Lenin” Cementgyár például ötezer tonna cementet, a tiranai „Sztálin” textil­kombinát tiz- és tízezer méter tex­tilanyagot termelt terven felül. A népköztársaság 10. évforduló­jának ünnepe egybeesik a második ötéves terv kezdetével, amely a fel- emelkedés még ragyogóbb távlatait nyitja meg. A második ötéves terv­ben helyezik üzembe az „Enver” vizierőmCivet a cerriki olajfinomí­tó kombinátot, a vlorai konzerv- kombinátot és még több más gyá­rat. Már az idén több új nagy terv­építkezés indul meg, többek között a tiranai „Sztálin” textilkombinát bársony és puplingyárának építke­zése. EZEN A NAPON az Albán Nép- köztársaság dolgozó népe forró sze­retettel hálatelten gondol pártjára és a nagy Szovjetunióra. A párt kipróbált, bölcs vezetésével, a sok­oldalú, önzetlen szovjet segítség­gel vívta ki eddigi sikereit, ezzel a vezetéssel és segítséggel indult el biztos léptekkel a második ötéves terv útján az országépítő munka újabb, még nagyobb sikerei felé. (MTI) Mély részvét mellett temették el Nyisztor György elvtársat Nyisztor György elvtársat, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosát, a ma­gyar munkásmozgalom kiváló har­cosát kedden délelőtt a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének párttörténeti intézetében ravataloz­ták fel. A budapesti dolgozók közül sokan mentek el a ravatalhoz, vég­ső búcsút venni Nyisztor Györgytől. A halott egykori harcostársai, a munkásmozgalom régi katonái, a földművelésügyi minisztérium veze­tő munkatársai, a MEDOSZ és a fia­talok küldöttei, a tömegszervezetek vezetői, a miniszterhelyettesek álltak díszőrséget. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Minisztertanácsnak és az Elnöki Ta­nácsnak számos tagja után délben a párt és a kormány több vezetője állt diszőrséget. Nyisztor György koponsóját a párttörténeti intézet csarnokából a Kerepesi temetőbe vitték, ahol mély részvét mellett díszsírhelyre temet­ték. A sírnál a munkás gyászinduló hangjai után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Friss István, a Központi Vezetőség tagja búcsúzott a halottól. — A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében búcsúzom Nyisztor György elvtárstól, az első Magyar Tanácsköztársaság földmű­velésügyi népbiztosától, a magyar munkásmozgalomnak kerek hat év tizeden át hűséges katonájától — mondotta többek között. — Nyisztor György, aki 1897-ben kapcsolódott be a szocialista mozga lemba, hamarosan ismert emberré vált, elsősorban a földmunkások szervezése terén. Ennek az eszmének szentelte egész életét. Nyisztor elvtárs a Tanács köztársaság előtt nem tartó zott a Kommunista Párthoz. De mindvégig a Szociáldemokrata Párt balszárnyán álló elvtársakhoz érezte magát legközelebb. Azt tette a föld­művelésügyi népbiztos posztján is. amit előbb: törődött az emberekkel törődött apró-cseprő gondjaikkal is szervezte őket, igyekezett hozzájá­rulni ahhoz, hogy sikeresen lehessen megszervezni a földművelésügyet, szocialista földművelésügyet Ma­gyarországon. — Nem távozott Magyarországról diktatúra bukása után sem. Itt maradt, hogy folytassa a régi mun­kát, hogy ismét a földmunkások szer­vezésének szentelhesse magát. Ha­marosan letartóztatták és Horthyék vérbirósága életfogytiglani fegyház- ra ítélte. A nagy Szovjetuniónak kö­szönhette, hogy 1921 végén kiszaba­dult és a Szovjetunióba mehetett, sok más társával együtt. ■— A Szovjetunióban ismerkedett meg a szocializmus építésével, a szo­cializmus építésének gondjaival és a felépült szocializmussal is és tehet­ségéhez, képességeihez képest ott is kivette a részét a munkából. De iga­zán akkor éledt fel, amikor 76 éves. korában visszatérhetett a felszaba­dult Magyarországra és láthatta, hogy megérték az emberek, megérték a földmunkások, megérte a falusi szegénység azt, amit nekik hirdetett, amiért érdemes volt élnie és szen­vednie. — A felszabaduláskor már idős ember volt, de ahol lehetett, ott volt az ő szeretett munkástársai körében, az ő szeretett ifjúsága között és hir­dette ugyanazokat az eszméket, amelyek egész életét besugározták. És mert olyan fáradhatatlan hirde­tője volt a munkás-paraszt szövet­ségnek, mert olyan fáradhatatlanul dolgozott az eszme megvalósításáért, mert ennek szentelte egész életét, ezért fog emléke sokáig él|Si mind­azok között, akik ismerték. — fejez­te be beszédét Friss István. A Minisztertanács és a földműve­lésügyi minisztérium nevében Ma- tolcsi János földművelésügyi minisz­ter, az MDP Központi Vezetőségé­nek tagja mondott gyászbeszédet. Az egykori harcostársak nevében Hevesi Gyula, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja vett búcsút Nyisztor Györgytől. Nyisztor György koporsóját a gyászinduló hangjai mellett helyez­ték a sírba, amelyet elborítottak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a budapesti pártbi­zottság, a földművelésügyi miniszté­rium, a MEDOSZ, a DISZ és a régi harcostársak koszorúi. (MTI) Lehel, hogy a bonni parlament elé kerül a budapesti Vörös Lobogó beutazási engedélyének megtagadása Berlin (MTI) A Neues Deutschland tudósítója megkérdezte von Halt lovagtól, a Német Szövetségi Köztársaság olim­piai bizottságának elnökétől, miként vélekedik arról, hogy Schröder bonni belügyminiszter megtagadta a beuta­zási engedélyt a budapesti Vörös Lobogó játékosaitól és ezzel megaka­dályozta akiváló magyar labdarúgók nyugatnémetországí szereplését. A nyugatnémet olimpiai bizottság el­nöke a következőket felelte a kér­désre: »A beutazási engedély megtagadá­sát komoly hibának és nagy ostoba­ságnak tartom. Ami engem illet, mindent megtettem az érthetetlen intézkedés visszavonása érdekében. Közbelépésem sajnos nem járt ered­ménnyel.« A Welt am Sonntag című ham­burgi lap értesülése szerint több képviselő interpelláció alakjában a bonni parlament elé akarja vinni a budapesti Vörös Lobogóval és egy csehszlovák sportegyesülettel szem­ben alkalmazott túlkapást. Mint a lap hangsúlyozza, a külföldi sporto­lók beutazásának megakadályozása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a nemzetközi sportszövetségek nem fognak többé Nyugat-Németország- ban Európa- és világbajnoki verse­nyeket lebonyolítani, Bükkzscrc a mezőkövesdi já­rás egyik kis községe. A felszaba­dulás előtt a szatmári püspökség nhgy földbirtoka terpeszkedett a dimbes-dombos bükkzsérci határ­ban. A bükkzsérciek évszázados nyomorának a felszabadulás, majd az azt követő földosztás vetett vé­get. Az újgazdák közül azonban so­kan látták, hogy nehezen boldogul­nak a kis nadrágszíj-parcellákon. A falu kommunistáinak kezdeménye­zésére 1951 februárjában II. Kon­gresszus néven termelőszövetkezet alakult a községben. Sajnos, Bükk- zsérc távol esett a járási székhely­től, az új termelőszövetkezet nem kapott elég segítséget, nem kísér­ték eléggé figyelemmel munkáját s a kezdeti nehézségek elhatalmasod­tak. 1953 nyarán azután, amikor a jobboldali elhajlók oly sok termelő- szövetkezet életét bolygatták meg, O bükkzsérci termelőszövetkezet is megingott. A termelőszövetkezei­ben lévő kommunisták azonban ki- tartottak az új úton. Jakab Lajos és Kaczila József elviárs állták a sarat. Példamutatásukkal további három családot is megnyertek s folytatták a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Sok gonddal. bajjal küzdöttek meg az. elmúlt két gaz­dasági évben, de az öt nagy család, amelynek minden családtagja résztvett a munkában, tová.bbra is közösen művelte a 150 katasztrális hold földet. Még a gépállomás se­gítségére se igen támaszkodhattak, mert az ő dimbes-dombos földjei­ken bizony nehezen boldogulnak a traktorok. A kétéves fáradságos munka azonban meghozta gyümölcsét. Az 1955. évi zárszámadáskor Jakab Lajost elvtárs, a tsz elnöke már örömmel számolhatott be arról, hogy minden adósságot kifizettek és ma már nem kölcsönből kell biz­tosítaniuk a vetőmagot, van ele­gendő takarmányuk, gondosan mű­veltek a termelőszövetkezet földjei. A kis .termelőszövetkezet zár­számadásán számos egyéni gdzda is résztvett. A termelőszövetkezet jó eredmé­nyeinek híre gyorsan terjedt a köz­ségben. Annál is inkább, mert a bükkzsérci kommunisták, többek A miskolci I. kerületi tanács párt- zervezetének vezetőségválasztó tag­gyűlése után az újonnan megválasz­olt vezetőségi tagok munkához lát- ak. Megbeszélték, elemezték a hatá- czali javaslat pontjait és megálla- útották a legsürgősebb tennivalókat. Először is a városi pártbizottság út- nutatásai alapján meghatározták a eszortfelelősök feladatkörét és érte­kezletet tartottak a pártcsoportbizal- niak részére. Az értekezlet az 1956- )s tervév feladatai köré csoportos i- otta a tennivalókat. A felbontott érvét ismertették a pártcsoport- Dízalmiákkal, akik a csoportértekez- eteken személyre szólóan meghatá- •ozzák a kommunisták feladatait. Az ijjáválasztott vezetőség nagyobb fe­gyelmet kér a pénzügy és a panasz- igyek intézésében és szorgalmazta a békekölcsön készpénzbefizetés^ telje­sítésének határidejét; Sok szó esett i békekölcsön 25 százalékos részese­lésének eredményéről; a Bükkben élépítendő úttörőtáborról. A gázgyár pártszervezetének uj czeíősége a választás után terv- smertető értekezletet tartott, áme­nen megvitatták az 1956-os év fel- .datait. * A KISZÖV hivatali alapszervezeté- lek taggyűlését, különösen a beszá- nolót bírálattal illettük. Az újonnan negválasztott vezetőség nyomban a aggyűlés után megvitatta a cikket :s a bírálat nyomán kezdett hozzá; nunkájához. A pártellenőrzés foko- ;ott megvalósítására és kiterjeszté- ére, továbbá a műszaki feltételek áztosítására új műszaki vezetőt állí- ottak munkába. A gazdasági felelős - a határozati javaslat egyik pontja :rtelmében — idejében és pontosan endezte a tagdíjbefizetésekkel kap- solatos elszámolásokat. A vezetőség agjai elbeszélgettek azokkal a kom- nunistákkal, akik betegség miatt íem tudtak megjelenni a vezetőség- választó taggyűlésen. Az alapszerve- :et most szorgalmasan készül a kül- löttgy ülésre, amelynek tiszteletére ij versenymozgalmat indítottak el. A PÁRTVEZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK HÍREI Munkában az új vezetőségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents